Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-25 / 148. szám
4 NßPOJSÄG 1961. június 25.. vasárnap «Dill Új út épül Mónosbélen Ktcsi község Mónosbél, megyénkben a legkisebbek közé tartozik. De mostanában élénk mozgás, nagy sürgés-forgás tapasztalható a faluban. Embert nem túl sokqt látunk ugyan a házak között, a falu ap- raja-nagyja a határban szorgoskodik. De kora leggeltől késő estig nagy gépek dohognak. Földgyalu és exkavátor harapja a dombokat, kicsit odább cölöpverő készíti a holnap hídját. Nagy teljesítményű gépek egyenesítik a sok-sok kanyart, úiteknöt és meredek dombtetőt . . . Üj, mcdern út épül Mónosbél környékén. — Az idén a bélapátfalvi betonúiig készül el az útszakasz, jövőre pedig előreláthatóan Szilvásváradig. 1961-re hétmillió forint áll rendelkezésre - tájékoztatnak az egri Közúti Üzemi Vállalatnál. Mónosbél előtt már lefaragták a dombokat, simán szalad a gépkocsi a régi úttest helyén. A vasútállomásnál balra kanyarodik, majd az új út, a falu alatt, a völgyben halad, elkerüli a meredek kaptától. Gondos számításokkal, pontos mérnöki munkával jelölték ki, hogy Mónosbéltől északra, a mikófalvl éi bélapátfalvi elágazásnál szelíd emelkedővel és szép ívben jöjjön Clő az új müút. (F. L.) ^ — MEGYÉNKBEN az idei aratás ideje alatt 114 000 holdat kell levágni, amiből a termelőszövetkezetekre 109 ezer hold vágnivaló jut. Az aratást 120 kombájn, 140 ara- tógép és 62 rendre-aratógép gyorsítja meg. Ez megyei szinten 54 százalékos gépesítésnek felel meg. — MEGHALADTA a félezret a társadalmi munkát végző fiatalok száma a selypi iparmedencében. Néhány hónapja alatt 6100 óra közhasznú munkát végeztek a termelőszövetkezetek patronálásánál, az üzemek parkosításánál és a községfejlesztésben. — A HEVESI járás termelőszövetkezeteinek áruértékesítési terve ebben az évben elérte a 40 millió 791 ezer 435 forintot. A szövetkezetek azonban termelési tervükben járási szinten 49 millió 700 ezer forintot terveztek erre az évre áruértékesítést, ami 20 százalékos túlteljesítést jelent majd e terv teljesítése esetén. — A HATVANI járási KISZ- bizottság mellett működő egy fiatalokból álló műszaki tanács, amely feladatához híven az üzemekben dolgozó ifjúsági műszaki tanácsok tevékenységét hangolja egybe, azokat segíti, irányítja. LABDARŰGÖ-MÉRKŐZÉS Június hó 26-án, délután 17 órakor a PARK SZÁLLÓ—SZÍNHÁZ dolgozói között a stadionban. Ezúton is szeretettel meghívjuk a város dolgozóit. Belépőjegy ára 3 forint. — A SELYPI Cukorgyárban nemcsak a régebbi KISZ-tagok és szervezeten kívüli fiatalok [ kapcsolódtak be Az ifjúság a szocializmusért mozgalomba, de rajtuk kívül a most végzett nyolcadikosok is, akik felvételüket kérték a KlSZ-szervezet- be. — A HAZAFIAS Népfront egri városi bizottsága június 22-én a városi tanács kultúrtermében este 7 órakor békegyűlést tart a bölcsődei dolgozók részére. A gyűlésen a Hruscsov—Kennedy találkozó jelentőségét ismerteti Takács Imre, a Hazafias Népfront városi titkára. EGRI VÖRÖS CSILLAG 25—26: Alomrevü EGRI BRODY 25—26: Nincs előadás EGRI KERTMOZI 25—26: Szilveszteri puncs GYÖNGYÖSI PUSKIN 25—26: Therese Raquin GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 25- én: Nem nősülök 26- án: Hely a tetőn HATVANI VÖRÖS CSILLAG 25- én: A kolostor titka 26- án: A szultán fogságában HATVANI KOSSUTH 25: A láp kutyája 26: Nincs előadás HEVES 25- én: Különös kirándulás 26- án: Fapados szerelem PETERVÄSARA 25- én: Spessarti fogadó 26- án: Nincs előadás FÜZESABONY 25-én: Diadalmas olimpia i JC-an; Nincs előadás Hívatlan látogatás Eger város új iskolájában 1961. JÜNIUS 25., VASÁRNAP: VILMOS 125 évvel ezelőtt, 1836 júniusában halt meg CLAUDE ROUGET DE LISLE francia költő és zeneszerző, a Marseillaise című forradalmi dal szerzője. 1961. JÜNIUS 26., HÉTFŐ: , io5 évvel ezelőtt, 1856-ban e na* ! pon halt meg MAX STIRNER német filozógus, a radikális individualizmus (az ún. szolipszizmus) képviselője. írásai befolyásolták a politikai anarchizmus kifejlődését. Az egyén és tulajdon című mun, ________________kájában (1845) élesen bírálta az CLAUDE ROUGET DE LISLE akkori társadalmat. 1945-ben ezen a napon írta alá az 50 alapító állam az ENSZ alapokmányát. 1960-ban e napon alakult meg a MALGAS KÖZTÁRSASÁG. 20 évvel ezelőtt, 1941-ben ezen a napon a n. világháború egyik legsötétebb gaztette történt: Kassát 4 felségjel nélküli repülőgép bombázta, s Horthy sajtója másnap azt hiresztelte, hogy szovjet repülőgépek dobták le a bombákat. Bár a repülőtér akkori parancsnoka jelentette, hogy német gépek hajtották végre a bombázást, e támadás utáni napon Bárdossy kormánya a Szovjetuniónak hadat üzent! Röviden KÉTSÉGTELEN, hogy Eger város legkorszerűbb iskolája a IV. számú Bartók Béla téri iskola. És emellett — bár még csak az első iskolaévnél tart — 1960. szeptember 1-én nyitotta meg kapuit—, máris Eger idegenforgalmi érdeklődésének központjába került. Vajon miért? Talán az épület kivitelezéséért? Nem éppen, sőt!... Az 1717-ben épült trinitárius templom mellett, majdcsak két és fél évszázad múltán, felépült. modern iskola méltán a legszemléltetőbb példája a múlt és a jelen építészeti stílusának. Innen adódik tehát az érdeklődés. Most azonban másról van szó. Mégpedig arról, hogy a volt templomudvaron vezetik az új iskola kazánházából a fűtőtesteket és érdeklődéssel szemlélem, hogyan és miként oldódik meg az ideiglenes színház fűtési problémája. Aztán úgy szét is néz az ember maga körül és mindig meglát valamit, legtöbbször olyat, amit „nem kéne”. De hát fájt a szívem, amikor az esőn láttam pusztulni a sok, bontásból kikerült ajtót, ablakot. Mert arra gondoltam, hogy még igen sok helyen hasznát vennék ezeknek az anyagoknak. Aztán észre veszem azt is, hogy a szép, íves tetejű tornateremről csúszik a tető és már a csatornákba van göngyölödve a szigetelő, burkoló anyag: — Hát ha még meleg is lesz — mondja sokat mondóan az iskola gondnoka —, a bitumen megolvad és lecsúszik a többsoros szigetelő lemez. A GONDNOK elvtárs megmutogatta a tornaterem belsejét is és az épületen előforduló számtalan hiányosságot, amit a Heves megyei Magasépítő Vállalat ezen az épületen rosszul, vagy egyáltalán el sem végzett. Például azt, hogy a 275 cm magas bordásfalat nem lehet a terem hosszanti falain felállítani, mivel az üvegezés 210 cm magasan van és félő, hogy a bordásfalon tornászó everek az üvegbe esik. Persze, itt inkább a tervezőket lehetne elmarasztalni, mert amit nem terveztek meg, azt a kivitelező vállalat nem építhette meg. Mint például a 25—30 méter magas kazánkéményen nincs hágcsó, mert nem terveztek és így a kémény tisztítása vagy javítása majdnem megoldhatatlan. Vagy az évi kétszázhatvan tonna tüzelőszükségletű iskolának mindössze húsz tonna tárolására van elegendő helye ott, ahol erre sok-sok meglevő pincelehetőség állt rendelkezésre. De arról is kell szólnunk, hogy nincsen a kazánházból gépi salakfelvonószerkezet és azt az iskola tanulói hevenyészett, provizórikus, maguk által készített csigán húz- gálják fel. Mivel mint hívatlan vendég, azt látom, hogy itt sokkal több a kifogásolható és el nem végzett munka, mint ami csupán a véletlen folytán állt elő, így bekopogtatok az iskola igazgatójához, Juhász Károly- n é elvtársnőhöz. Az igazgatónő elmondja, hogy 1960 őszén átvették ugyan az iskolát, mivel szeptemberben a tanításnak meg kellett indulnia. Az indulással járó sok irányú munkák mellett csak „menetközben” fedték fel a hiányosságokat. És az igazgató elvtársnő életében ez volt az első vadonatúj iskola, amit átvett, hiszen még egészen fiatal. Ezután együtt járjuk a tantermeket, amelyek egészséges, világos, nagy ablakú termek, de az épület délkeleti szárnyán üzemelő napközi konyha alacsony kéményeinek füstje, széngáza pontosan ide vágódik a billenős ablakokra és a délelőtti órákban betölti az egész épületet, tantermeket, folyosókat és elviselhetetlenné teszi a gyermekek és a nevelők egész napját. A/ IGAZGATÓ elvtársnő elmondja, hogy az építő vállalat napi ezer forint kötbért fizet az el nem végzett munkákért és ez ideig már több mint százezer forintnyi összeget fizetett ki ezen a címen, A gondnok elvtárssal bejárjuk és tovább nézegetjük az épületet, ömaga ezermester, minden munkát megcsinál, megjavít, legyen az lakatos, villany-, vízvezeték- vagy asztalosmunka. Műhelyét az isko-' la orvosi rendelőjében rendezte be, mert nincs másutt számára hely az intézetben. Ebben a műhelyben fabrikált kulcsot az ajtók tucatjaihoz és sok helyen biztonsági zárakat szerelt fel. Ahol tudta, a nyílászáró-szerkezetek zárjait javította meg. De én magam meggyőződtem róla, hogy több helyen a vas ablakrámákba a fogantyúk kalapáccsal lettek beerőszakolva, szinte be „nitolva” és emiatt használhatatlanok. És így hiába is zárják az -ajtókat, mert az ablakok zárhatatlanok. Az iskola kapuja a szomszéd lakók miatt nem zárható, mert az iskola kapuján járnak be. Négyzetméter nagyságú ablaküvegek lógnak a levegőben és csak az „imádság” tartja a keretben és óvja attól, hogy kizuhanjon. A tornateremben nedves salakra rakódott a parkett és a bedagadt fa felpúposodott. A tantermekben ellenkezőleg, száraz porréteg van a parkett alatt és minden lépésre pumpálódik a por, úgyhogy a déli órákra már a folyosókon is nagy mennyiségű por rakódik le. A mosdókban, a zuhanyozóknál a padozat az ablakhoz lejt és így a víz nem a lefolyóba, hanem az ablakok alá igyekszik. De lehetne még sok-sok hiányosságot vagy rosszul végzett munkát felsorolni, mint például az esővíznek az udvar közepére való kivezetését, ahol aztán tócsában áll a víz, mert nincsenek esővízelvezető kanálisok és lefolyócsatornák. A szennyvízvezető csatornák pedig el vannak tömődve és a szennyvizek nem folynak le, Az ISKOLA igazgatósága már többször jelentette ezeket a hiányosságokat a felettes szerveknek. Többször járt is kint a kivitelező és a tervező vállalatok megbízottja, többször jegyzőkönyvekbe is kerültek az itt felsorolt és joggal kifogásolt dolgok, de ez ideig eredménytelenül. Ügy látszik, hogy olcsóbb a kivitelező vállalatnak a kötbér fizetése, mint a hiányok pótlása. Pedig az iskolának fontos, hogy szeptemberre, az új tanév indulására minden hiányosság pótolva legyen. • Reméljük, így is lesz!::. Okos Miklós Egerben este 7, órakor: Szeress belém Sírokon este 8 órakor: Denevér PÁRIZS: A decentralizáció kudarca: minden párizsi lakos helyett, aki vidékre költözik, 150 vidéki érkezik a francia fővárosba. ★ Henri Villerouge zeneszerző ,,Rugby-himnusz”-t írt az országos bajnoki döntő tiszteletére. ★ Jacques Estérel új divatot akar meghonosítani férfiak részére: a gombnélküli zakót. ★ Bibliofil díszkötetet adnak ki a Vöröskereszt javára: La Fontaine 20 meséje mindössze 299 példányban jelenik meg a festőművészet 20 élő nagyságának illusztrációjával (Villon, Fou- jita, Garzou, stb.) . ★ A Pireneusok egyik falucskájában az asszonyok vasár-, naponként mindig sokáig várták haza ebédre kocsmázó férjüket. Néhány héttel ezelőtt „ellentámadásra” határozták el magukat: elfoglalták az egyetlen ivó asztalkáit. A férjek nem tehettek egyebet, hazamentek; a sarkukban levő aszszonyok máris tálalhatták a vasárnapi ebédet. BRÜSSZEL: Egy hetilap olvasója érdeklődött a nadrág hajtókájának eredete iránt. Válasz: pontosan 100 év előtt történt: a walesi herceg inasa, amikor gazdája nadrágjait .összecsomagolta, a bőrönd méreteinek megfelelően felhajtotta a nadrágszárakat, úgy, ahogyan az ma divat. Amikor a nadrágokat a bőröndből kiemelte, félt, hogy a gyűrődés miatt kikap a gazdájától, jobbnak látta tehát úgy hagyni a felhajtást. BELGRAD: Egy csomagban árusítják Q cigarettát és a gyufát ★ LONDON: Nem tartják többé titokban az Anglia és az USA között lefektetett tenger alatti kábel helyét, sőt a térképen is feltüntetik, hogy elkerüljék a halászhajók által okozott károkat. ★ TOKIÓ: Japánban külön intézetet létesítenek asztmás macskák tornásztatására. Jegyzetek az Egri Pedagógiai Főiskola idei évkönyvéről TT etekkel ezelőtt jelent “ meg az Egri Pedagógiai Főiskola idei évkönyve. Ez már a hetedik és közel hétszázoldalas terjedelmével, harminchat tanulmányával, kilenc vegyes közleményével és tizenkét művészi reprodukciójával az eddigieket mennyiségben, tartalomban felülmúlja. A tavalyihoz viszonyítva is mintegy másfélszáz oldallal bővebb a kötet, amely öszefoglalja és közzéteszi a főiskola tanárainak tudós, kutató, gyakorlati és nevelő munkájának tanulmányokba foglalt eredményeit. Az évkönyv anyaga csak részben tarthat számot arra, hogy a nagyobb nyilvánosság is érdeklődjék iránta. Némely részletében ez a kötet kizárólag csak a szakembereket érdekli és az újságolvasó közönség nem fordul kíváncsiskodva olyan elvont elméleti problémák iránt, amelyek a főiskolai oktatásban hasznosak, érdekesek és vonzóak is. Ezért nem célunk, hogy az évkönyvet elemző módon, kritikai boncolgatással állítsuk az újság olvasói elé; az illetékes szakfórumok megteszik a magukét e tekintetben. A mi feladatunk és kötelességünk hírt adni a főiskola nemrég megjelent évkönyvéről, annak tartalmáról rövid ismertetéssel szolgáljunk. Mert jó dolog az, ha a megye székhelyén működő * főiskola tanári • kollektívájáról a nagy nyilvánosság előtt is lehet és kell mondanunk: tudósi elmélyedéssel és a szaktárgyakat, a felsőoktatás ügyét szolgáló szívós munkával azon fáradoznak, hogy az oktatás envéleti és gyakorlati színvonala évről évre emelkedjék, a tudás hatalma egyre nagyobb eredményeket valósítson meg gazdagodó életünkben. A z oktatási reform mun- kájának a hatása az évkönyvön is lemérhető. Ebben az évben hatványozottabban fordul a figyelem a nevelési, mint az oktatási problémák irányába. Az évkönyv első tanulmánya dr. Somos Lajos főiskolai docens tollából való: Az eldöntendő kérdés, mint didaktikai probléma. A kitűnő stílusban megírt tanulmány elemzi azokat a fő funkciókat, amelyeket a tanulók a tanár által felvetett kérdés megoldása, eldöntése közben végezhetnek. A szerző rávilágít, milyen fontos és hasznos dolog nevelési szempontból behatóan vizsgálni a módszert, ahogyan a tanuló ítéletét az eldöntendő kérdésben kialakíthatja. (A tanulmány szélesebb nyilvánosságot is érdemelne éppen didaktikai szempontból.) Dr. Berencz János tanszékvezető főiskolai docens: A példák felhasználása pszichológiai oktatásunkban című tanulmánya különös figyelemmel van a szocialista iskolareform alapelveire. Arról a gyakorlati pszichológiai-oktatásról kíván beszámolni dr. Berencz, amely a főiskolán folyik. Didaktikai megoldásokat vázol fel, sok-sok példával és adattal igazolva állításait. Bély Miklós tanszékvezető főiskolai tanár „A tanulók fizikai és pszichológiai sajátosságainak szerepe a testnevelésben” című tanulmánya differenciáltan elemzi azokat a kérdéseket, amelyek a testnevelés fő feladatainak végrehajtásánál a tanulóknál adódnak. A tanulók személyisége, életkori sajátosságai figyelembe veendők, ha azt akarjuk, hogy azok fejlődése pozitív irányú és egészséges legyen. Ezekre a kérdésekre és problémákra ad választ a tanulmány. TA r. Berencz János külön i J tanulmányban foglalkozik az egyik pszichológiai szak- tekintély, Rorschach svájci orvos pszichológus formaértelmezési kísérletével. Darvas Andor tanszékvezető főiskolai tanár „A műszaki irányú politechnikai tanárképzés elvei és feladatai” című írása fontos és sürgősen megoldandó problémát vet papírra: a politechnikai oktatás alapossága nem képzelhető el anélkül, hogy az azt végrehajtó tanárok megfelelő műszaki-elméleti ismeret birtokába jussanak, mielőtt a katedráról a politechnikai képzés irányítását megkezdenék. Nagy Ferenc tanulmánya (A körsorok tárgyalása a főiskolai geometria anyagában) és Járási András írása (A negatív számok bevezetésével kapcsolatos néhány probléma az általános iskolai számtan tanításban) a számtantanárok nevelői kérdéseivel és didaktikai módszereivel foglalkoznak. Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán főiskolai docens: A kémiai ismeretek oktatása a hazai iskolákban a XVIII. század első felében című értekezése a felvilágosodás nagy századának azt a hazai részletét veszi közelebbi megfigyelés alá, amikor nálunk még a középkori felfogás, a skolasztikus kémia védeni próbálja ledűlt bástyáit a kartéziánus és az orvosi kémia rohamai ellen. Dr. Bakos József tanszékvezető főiskolai tanár Comenius és Vesalius című rövid tanulmánya csaknem távirati stílusban számol be kutatásainak újabb, jelentős fejezetéről: bemutatja a modern pedagógiát megvalósító Comeniust, aki a szemléltetést igen fontosnak tartja, aki szerint „a rajz, a kép, a szemléltető ábra is szerves és aktív tényezője az oktatási folyamatnak.” Ismerteti és illusztrálja megállapításait. Comenius az akkori idők híres anatómusának ábráit, rajzait vette mintául, hogy oktatási rendszere hatásos és eredményes legyen. Az évkönyv további részében dr. Bakos a Magyar Comenius-irodalom IV. címen jelentős Comenius- bibliográfiát ad közre. Ezzel a negyedik folytatással a legújabb időkig kibővítette ez irányú gyűjtését. Comenius és a? emberi beszédhang vizsgálata címen közli dr. Bakos kandidátusi értekezésének egyik fejezetét, amelyben részletesen és az egész Comenius-életmű fel- használásával veszi vizsgálat alá, hogyan foglalt állást a nagy tudós az emberi hang, a hangzók, a szavak világával szemben. Ábrákkal illusztrálja a beszéddel kapcsolatos történelmi felfogásokat és megállapítja, hogy Comenius a hangok minőségi elemzését adja Junalis Grammatikájában. De értekezik. Comenius a beszédet létrehozó szervekről, a tüdőről, a gégefőről, stb., mintegy bizonyítva saját elmélyült gyakorlatát a megismerendő világ feltárására és megismerésére vonatkozóan. Dr. Bakos Varia Comenlana Hungarica I. cím alatt még nyelvészeti, és művelődéstörténeti vonatkozású adatokat is közzétett az évkönyvben Comenius magyaror- czági utóéletét illetően, míg a miscellaneában Kazinczy Ferenc ismeretlen ajánló sorait adja közre. J uhász Lajos főiskolai adjunktus: Az Eger környéki táj szerepe a főiskolai növénytani oktatásban címen közli eleven stílusú tanulmányát. Mondanivalóját élmény- szerűen, mint egy kitűnően szervezett terepgyakorlat naplóját olvassuk végig. Istók Barnabás tanszékvezető főiskolai adjunktus tanulmánya (Gazdasági állataink növekedés-fejlődésének jellegzetességei, s ezek felhasználása az állattenyésztési ismeretek oktatásában), valamint másik két írása (Betonkörsilók használhatóbb alakítása. Tejmérő készülék leírása és használata.) az állattenyésztés néhány elméleti és gyakorlati kérdésre ad választ. Dr. Chikán Zoltánná főiskolai tanársegéd „Az írásjelek szerepe az általános iskolai anyanyelvi oktatásban című tanulmányában Radnóti Miklós költészetét használja fel annak a tételének a bizonyítására, hogy a mondatokban rejlő hangulati elemeket hogyan lehet írásjelekkel hangsúlyozni, szín«ebbé tenni. (Ez a tanulmány az általános iskolai anyanyelvi oktatásról szól, mégis haszonnal forgathatnák e lapokat azok akik a mai magyar líra táján modernkedésből tagadják az írásjelek szerepét és kifejező voltát.) Darvas Andornak az évkönyvben megjelent második tanulmánya is (Az általános iskolai fizikai táblai rajz technikája címen) gyakorlati kérdést vet fel, és gondos, aprólékossággal vázolaj fel a táblai
