Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-25 / 148. szám
2 NÉPÚJSÁG 1961. június 35., vasárnap é4 a TIT szmmmTm A csillagos égről Volt-e kezdete a világinak ? N( M int következő gondolat- menetünkből ki fog tűnni, ez a kérdés lényegében egybevág azzal a kérdéssel, hogy végtelen-e térben és időben a világ? Mivel ez az egész kérdéskomplexum meglehetősen nehéz terület, feltétlenül szükséges, hogy az író és az olvasó ugyanazt a fogalmat egyformán értelmezze, így hát nélkülözhetetlen a) néhány fogalom tisztázása, b) néhány szó az ún. „józan ész”-ről. Elsősorban tisztázzuk: mit jelent ez a szó: világ? Köznapi értelemben sok esetben világon egyszerűen a Földet értik, régebben legtágabban a „látható” világot értették, vagyis azt, amiről az ember szeme segítségével tapasztalatokat szerzett, tehát a Föld körüli látszólagos égboltot, a rajta látható égitestekkel. Ma a világ helyesen a világmindenség rövidített kifejezése, tehát jelenti az objektív anyagi valóságot, Időben és térben mindenütt, közelben és távolban, függetlenül attól, hogy közvetlenül érzékszerveinkkel, vagy közvetve műszereinkkel érzékeljük-e, vagy sem. A világnak ez a modem értelmezése megegyezik a régi értelmezésekkel abban, hogy az anyagi valóságra vonatkozik, de különbözik azoktól abban, hogy a régi értelmezések elhatároló jellegűek voltak: kidomborodott az az oldaluk, hogy az anyagi világon kívül van egy másik „nem anyagi” jellegű túlvilág. A mai értelmezés pedig éppen azt jelenti, hogy minden, ami van, beletartozik az anyagi világba és ezen kívül semmi más jellegű „dolog” nem lehetséges. Jemcsak arról van tehát szó, hogy nincsenek anyagtalan szellemek, hanem — s ez már természettudományosán bizonyított tény — nincs üres tér és egyenletesen múló üres idő sem. E kérdéshez kapcsolódik a „józan ész” kérdése. Józan ész persze van, de ezalatt távolról sem szabad szellemünk csalhatatlanságát értenünk, már pedig rendszerint ilyenkor szoktunk a józan észre hivatkozni. Amit sokszor tapasztalunk magunk körül, azt lassanként nyilvánvalónak — evidensnek látjuk, nem is gondolkozunk már rajta, mert „józan eszünk” mutatja, hogy az csak így lehet. Szobánkban, utcáinkon, stb. tett tapasztalataink alapján józan eszünk azt mondja, hogy a tér egy olyan üres szoba, amelyiket nem határolnak falak, padozat, mennyezet, el lehet bele helyezni a tárgyakat, az anyagi dolgokat, el is lehet vinni belőle, s akkor ott marad üresen. Ma már a tudomány igazolta, hogy ebben a felfogásban józan eszünk éppúgy téved, mint pl. abban, hogy egv ponton át csak egy olyan egyenes húzható, amelyik egy adott egyenessel párhuzamos. Ezeknek a tudatában vessük fel most már a kérdést: volt-e kezdete a világnak? Miután a tudomány a múltban és a jelenben semmi olyat nem produkált, ami arra engedne következtetni, hogy az anyag különböző megjelenési formáin kívül valami is létezne, tudományos igénnyel csak azt lehet megállapítani, hogy az anyag mindig megvolt, s természetesen meg is lesz. Ha 'az anyag nem lenne örök, akkor nyilván a semmiből kellett volna létrejönnie. Igaz ugyan, hogy egyes teremtés-legendák éppen ezt mondják, de ennek bizonyítására mltsem tudnak felhozni, s valaminek a puszta kijelentése semmiféle bizonyító erővel nem bit. pgy további kérdés, hogy a világmindenségnek abban a formájában, ahogyan ismerjük, volt-e kezdete, vagy sem? Itt elsősorban le kell szögeznünk, hogy tudományos igénnyel a világmindenségről nem mondhatunk ki egyebet, mint hogy anyagi jellegű, s így törvényei is anyagi törvények. Bár a szabad szemmel történt csillagászati megfigyelésektől a modern óriástávcsövekkel, rádióteleszkópokkal történő megfigyelésekig, tehát néhány ezer év alatt a világmindenségbe tekintélyes mélységbe bepillantottunk (jelenleg kb. olyan távoli képződményeket is érzékelünk, amelyekről a fény 4 milliárd évig „utazik” hozzánk,) mégis, a világmindenségnek csak viszonylag kicsiny részét ismerjük, és tanulmányozzuk. Ezt a részt semmiképpen nem azonosíthatjuk az egész mindenséggel, azoknak -a törvényeknek az érvényességét tehát, amely itt, az áltálunk tanulmányozható területen észlelünk, nem szabad kiterjeszteni a világmindenségre. Teljesen azonos körülmények között az anyag törvé nyei teljesen azonosan érvényesülnek (ez a világ anyagi egységének egyik fontos jellemzője), de éppen azt nem tudjuk, hogy a világ általunk még nem ismert részében milyenek a „körülmények” így tehát a környezetünkben érvényben levő törvényeket nincs jogunk kiterjeszteni a világmindenségre. Mik azok a természettudományos ismereteink, amelyeket kapcsolatba szoktak hozni a világ kezdetének kérdésével? Tde elsősorban az a prob- -*• léma tartozik, amit a „táguló világegyetem” kifejezéssel szoktak emlegetni. Ha egy rezgést kibocsátó rendszer, pl. egy sípoló mozdony (a sípolás: hangrezgés) közeledik felénk, a síp hangját magasabbnak halljuk, mert másodpercenként több rezgés éri a fülünket, mintha a mozdony állna. Ha viszont távolodik tőlünk, másodpercenként kevesebb hang éri a fülünket, ezért a síp hangját mélyebbnek halljuk. Mivel a fény is rezgéstermészetű jelenség (legalábbis ebben a vonatkozásban), ezt az ún. Doppler jelenséget a fény esetében is tapasztalhatjuk. Ha egy vonalas színképet adó fényforrás távolodik tőlünk, szemünket a fényforrás sebességétől függően kevesebb rezgés éri, ami abban nyilvánul, hogy a színképvonalak színe kissé megváltozik, azaz eredeti helyzetükről mindegyik eltolódik kissé a színkén vörös vége felé. Ezt „vörös-eltolódás”-nak szokták nevezni. A mi csillagrendszerünktől (galaktikánktól) távol eső rendszerek, galaktikák színképében is észlelhető ez a jelenség, amit jelenleg elfogadhatóan csak úgy tudunk magyarázni, hogy az említett rendszerek állandóan távolodnak tőlünk. A távolodás sebessége annál nagyobb, minél nagyobb a távolság, s igen messze levő rendszerek esetén eléri a másod- percenkénti 120 000 km-es sebességet is. Ez önmagában véve igen nagy sebesség, de a csillagászati méretekhez képest nem rendkívüli. Ha pl. a mi tejútrendszerünk 66 000 km másodpercenkénti sebességgel mozogna, kb. félmillió év alatt tenné meg a saját átmérőjének megfelelő távolságot. Meg kell jegyeznem, hogy sokan ezt a tágulást a józan ész üzembe léptetésével úgy képzelik el, hogy minden objektum, rendszer tőlünk, azaz a Földtől távolodik, s ezért mint geocentrikus világképet akarják cáfolni. Pedig itt arról van szó, hogy az öszes (ismert) tejútrendszer távolodik egymástól, amit úgy is kifejezhetünk. hogy maga a tér tágul. Egy felületen úgy lehet ezt elképzelni, hogy pl. egy léggömbre pontokat rajzolunk, s amikor azt felfújjuk, minden pont minden többi ponttól távolodik. A vörös-eltolódás felfede- zése kapóra jött annak az irányzatnak, amelyik minden áron természettudományosán akarja bizonyítani a világ kezdetét. Ezt a jelenséget, amelyet a mi tejútrendszerünk környezetében tapasztalunk, az egész, általunk még nem ismert világmindenségre kiterjesztve, így okoskodtak: Ismerve a tágulás időben történő előrehaladását, visszafelé is követhetjük a folyamatot, s így kellett lennie egy időpontnak, amikor a világ egész anyaga egy kicsiny térben összpontosult: egy „ősatomban”. Ez az időpont néhány milliárd évvel ezelőtt volt. Természetesen arra is felelni kellett, honnan került elő ez az ősatom, amely a világ egész anyagát magában foglalta. Két eset lehetséges: vagy öröktől fogva megvolt, s változatlan állapotban volt mindaddig, amíg egy világom kívüli hatalom tágulásnak nem indította. Az anyag tulajdonságainak, s a mozgásnak, mint az anyag létezési módjának ismeretében ezt ma senki nem meri állítani. Vagy — s ez a többet emlegetett lehetőség — ebben a „kezdeti” időpontban a semmiből jött létre, s indult tágulásnak. A semmiből való eme teremtésnek, vagy teremtődés- netk a feltételezése persze, mindem logikai és tudományos alapot nélkülöz, semmivel sem tudományosabb, csakköl- tőietlenebb, mintha azt állítanák , hogy egy strucc költötte a világot egy nagy tojásból. De ha még elfogadnánk a „kezdetnek” ezt a gyengécske hipotézisét, a következőkben akkor is ellentétbe kerülne a konkrét tudományos tapasztalatokkal. Ma már bizonyított tény, hogy az égitestek kora, és az égitestekből álló rendszerek kora néhányszor tízmillió évtől néhány milliárd évig terjed. p’s a legalapvetőbb elvi ^ tudományos kérdés: 4 milliárd fényévnyi környezetünkben tett tapasztalatainkat milyen címen terjesztjük ki a világmindenségre? A vörös- eltolódással kapcsolatban felmerülő sok problémára ma még valóban néma tudunk választ adni, csak a tényeket konstatáljuk. De ez nem jogosít fel arra, hogy ellenőrizhetetlen általánosításokat tegyünk, s azokból „végső” következtetéseket vonjunk le. A világegyetemre terjedő általánosítással (pl. egységes anyag- sűrűség feltételezésével) végeznek ugyan tudósaink számításokat, s ezeknek vannak is eredményei, de ezek az eredmények nem reális tények, hanem kb. így fogalmazhatók meg: ha ezek és ezek a feltételek az egész világmindenségben fennállanak, akkor a világmindenségnek ilyen és ilyen tulajdonságai lehetnek. A „ha” és a „lehetőség” eme kombinációi azonban távolról sem adják meg azt a jogot, hogy tényeket állapítsunk meg belőlük. Azt, hogy valami, pl. az idő, végtelen, közvetlenül bizonyítani nem lehet, csak közvetve. Ha valamiről bebizonyítom, hogy véges, akkor már bizonyítottam, hogy nem végtelen. Nem az szorul tehát bizonyításra, hogy a világnak nem volt kezdete, hanem az, hogy volt- kezdte. Az erre irányuló minden kísérlet azonban kudarcot vallott, s így tudásunk mai színvonalán csak az lehet a tudományos álláspont, hogy az anyagi világ kezdet nélküli, öröktől fogva létezik, s benne az anyag mozgása, változása, új képződmények felépülése, régiek szétbomlása is állandó és örök. Darvas Andor, a TIT tagja. Nyikita Hruscsov beszéde a kazahsztáni ünnepségeken ALMA AT A (MTI): Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Alma Áfában részt vett a Kazahsztáni Szovjet Köztársaság és a Kazahsztáni Kommunista Párt negyven éves jubileuma alkalmából rendezett ünnepségeken. A szombat délelőtt Alma Áfában tartott ünnepi ülésen mintegy ezerkétszáz személy vett részt: az ország minden részéből érkezett küldöttségek, valamint bulgáriai, mongóliai és romániai vendégek. TASZSZ-jelentés szerint az ülésen Kunajev, a Kazahsztán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára tartott beszámolót. Kiemelte, hogy Kazahsztán a cári Oroszország egykori elmaradt vidéke, a szovjet hatalom évei alatt hatalmas iparral, gépesített mpzögazda- sággal és fejlett kultúrával rendelkező köztársasággá vált. Elismeréssel nyilatkozott arról a hatalmas segítségről, amelyben az orosz nép és a Szovjetunió minden más népe Kazahsztánt gazdasági és kulturális fejlődésében részesítette és részesíti. Kiemelte, hogy a köztársaságban több mint ötezer villamos erőmű működik és csupán a hétéves terv első két esztendeje alatt — 1954-ben és 1960- ban — 259 új vállalat és j üzem létesült. Kazahsztánban minden 10 000 lakos közül 75 egyetemi hallgató, vagyis lényegesen több, mint Olaszországban, Francia- országban, Nyugat-Németor- szágban és más tőkés országokban. A jubileumi ülésen beszédet mondott Nyikita Hruscsov. Rámutatott, hogy az 1917-es októberi forradalom felszabadította a Szovjetunió népeit, köztük Kazahsztán népét is az évszázados elnyomatás és kizsákmányolás alól. A köztársaságban a Szovjetunió gazdaságilag fejlettebb vidékeinek támogatása és az orosz munkásosztály önzetlen segítsége révén gyors fejlődésnek indult az ipar, s az egykor kazahsztáni pusztaságokon nagy ipari központok létesültek. Hruscsov utalt arra, hogy a közeljövőben a sajtóban nyilvánosságra kerülnek a Szovjetunió Kommunista Pártja új programjának és új szervezeti szabályzatának tervezete. — Az új program-tervezet, a Szovjetunió gazdasági fejlődésének távlataira vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala, örömmel és lelkesedéssel tölti majd el minden barátunkat — mondotta —, az egész világ Ismételten meggyőződik majd arról, hogy mi nem fenyegetjük fegyverrel a kommunizmus ellenfeleit. — A szovjet gazdasági élet rohamos fejlődése a legerősebb fegyver a Szovjetunió kezében ahhoz, hogy a tőkés országokban újabb milliókat nyerjen meg a kommunizmus eszméinek — hangsúlyozta. — A prog- gram-tervezet ezért szentel oly nagy figyelmet a Szovjetunió gazdaság-fejlesztésének. — A szovjet embereket — folytatta Hruscsov — mély megelégedéssel tölti el a Szovjetunió belpolitikai és nemzetközi helyzete Magabiztosan halad a szocialista építőmunka útján az európai és ázsiai országok egész sora. Ez országok népe, miután kivívták szabadságukat és felsorakoztak a marxizmus—leninizmus zászlaja alá, újabb és újabb győzelmeket érnek el. Hruscsov kiemelte, hogy a Szovjetunió külpolitikájának általános irányvonala a békés együttélés, a baráti kapcsolatok megteremtése minden néppel. „Ezért harcoltunk és ezért harcolunk tovább” — mondotta a szónok. — Mindenekelőtt harcolunk napjaink legfontosabb problémáinak, a leszerelés kérdésének megoldásáért és a német békeszerződés megkötéséért — hangsúlyozta. — A szovjet kormány e kérdésekkel kapcsolatos álláspontját részletesen kifejtette nemrég elhangzott rádió- és televízió-beszédben. Ez szilárd, jól megalapozott álláspont és a Szovjetuniónak az a szándéka, hogy keményen kitart mellette. Előre haladunk kitűzött külpolitikai intézkedéseink megvaiósftása felé, annak tudatában, hogy azok megfelelnek a szovjet nép létérdekeinek, világszerte a béke megszilárdításának — mondta Hruscsov. A szovjet minisztertanács elnöke nagyra értékelte azokat, a sikereket, amelyeket Kazahsztán dolgozói az 1959—65-ig tartó hétéves terv feladatainak teljesítésében már eddig is elértek. Hruscsov rámutatott, hogy a hétéves terv első két és fél esztendejében a Szovjetunió ipara 15 milliárd rubellal többet termelt, mint amennyit erre az időszakra a hétéves terv előírt. Kifejtette, hogy az említett idő alatt annyi iparcikket gyártottak, mint az 1951— 1955-ig tartó ötödik ötéves terv alatt. Hruscsov utalt beszédében a kazahsztáni szűzföldek megmunkálására is. Megemlítette, hogy az egész Szovjetunióban 41 millió, Kazahsztánban pedig több mint 25 millió hektár szűzföldet törtek fel. A szűzföldek megmunkálása eredményeként — hangsúlyozta a szónok — a Szovjetunióban újabb nagy árugabonaterme- lési bázis létesült. A mezőgazdaság legfontosabb feladatainak egyikeként említette meg Hruscsov minden mezőgazdasági növény terméshozamának növelését. Ugyanakkor kiemelte, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében a legfontosabb feladat most az állattenyésztési termékek, de különösen a hús termelésének növelése. A szovjet kormányfő kiemelte a magas kukoricaterméshozam biztosításának jelentőségét. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra a beszélgetésére, amelyet Rusk amerikai külügyminiszterrel folytatott. Az amerikai külügyminiszter ugyanis azt mondta a szovjet kormányfőnek, hogy az amerikai magnemesítők olyan kukoricafajtát termesztettek ki, amely hatvan nap alatt teljesen beérik. Magnemesítőink- nek szintén arra kell törekedniük, hogy ilyen fajtát termesszenek ki — mondta Nyikita Hruscsov. Hruscsov befejezésül felolvasta az SZKP Központi Bizottságának a Szovjetunió Minisztertanácsának és a Legfelső Tanács elnökségének Kazahsztán dolgozóihoz intézett üdvözletét. (MTI) Közületek, vsszünk, eladunk bútorokat, vattaruhákat stb. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ EGER ßjeösLfijs wmomi&mmm&m Az Egyesült Államok továbbra sem enged makacs álláspontjából — Macnamara sajtóértekezlete WASHINGTON (MTI): Macnamara amerikai hadügyminiszter a Fehér Házban Kennedy elnökkel és más vezetőkkel a nyugatberlini kérdésről tanácskozott. A hadügyminiszter — mint a hírügynökségek jelentik — pénteken este sajtóértekezletet tartott és ezen válaszolt az újságírók kérdéseire. A hadügyminiszter felhasználta az alkalmat arra, hogy szítsa az USA-ban a berlini kérdéssel kapcsolatos hideg- háborús hangulatot. Többek között kijelentette, hogy Amerika nem enged „berlini jogaiból”. Macnamara végezetül azzal kérkedett, hogy az Egyesült Államok hadereje képes arra. hogy „bármilyen feladatokat sikeresen végrehajtson”. (MTI) Idő járás jelentés A Meteorológiai Intézet Jelenti: Várható időjárás vasárnap estig: Meleg csendes idő. Kevés felhő, eső nélkül. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 58-31 fok, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 13-17 fok között. Távolabbi kilátások: Hétfőn Is meleg Idő. azonban zivatarok várhatók. (MTI) Most szerezze bel AT 493 és Tavasz televízió már most, DANUVIA 125 cm« motorkerékpár és TÜNDE Robogó, 175 cm * 'I. hó 27-től OTP-utalványra vásárolhatók. ’V Forgalomba hozza: a HEVES MEGYEI VAS- ÉS MŰSZAKI NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT. Megvásárolhatók az állami áruházakban, földművesszövetkezetekben és Iparcikk Kiskereskedelem OTP- árusításra kijelölt szaküzlcteiben.
