Népújság, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-20 / 143. szám

4 NEPÜJSAG 1961., június 20., kedd ♦ffSSf Egy ötlethez Eg; New York-i bártulajdonos mii gondolt és ugyan mit nem, hogy a jenki részegeken valami modort^ segítsen... A magas ülőkék mellé biztonsági övét szerzett s ha a vendég ingadozik: fel kell, hogy kapcsolja eztet! Örülök az ötletnek én, ámde azon búsulok: nem józanodnak ettől sem a részeg politikusok. (kyd) — A SZENTDOMONKOSI Búkkal ja Tsz 44 ezer forint állami hitelből a tervezett 20 férőhelyes sertésfiaztató mel­lett a napokban még egy 300 férőhelyes juhhodályt is fel­épített. — AZ EGRI Lakatosáru- gyárban '■ 59 újítást nyújtottak be az első negyedévben. 27-et a gyár dolgozói adtak be, 32 pedig idegenből érkezett. A saját újítások közül kettőnek várható megtakarítását kiszá­mították. Tóthpál József MEC- vezető és Hornyik Béla kész­áru-raktáros újításai az elő­kalkuláció szerint több mint 50 ezer forintot takarítanak meg. — AZ ELMÚLT napokban tartotta meg közgyűlését a kisfüzesi Hunyadi, a parádi Vörös Október, bükkszenter- zsébeti Petőfi, egerbocsi Sza­badság, a bodonyi Mátra- gyöngye és a szederkény­pusztai Béke tsz-ek tagsága. A közgyűlésen az eddig vég­zett munkáról és az aratási felkészülésről tájékoztatták a közgyűlés részvevőit a szö­vetkezetek vezetői. — PETÖFIBÁNYÁN szem­léltető, jól sikerült munkavé­delmi kiállítást rendeztek. ~A leggyakoribb baleseti veszé­lyekre és azok elhárítási mód­jaira mutatnak rá a kiállított tárgyak. A napokban határo­zatot hoztak, hogy a kiállítás anyagát a Mátravidéki Szén- bányászati Tröszthöz tartozó bányákban is bemutatják. — AZ EGRI Petőfi Terme­lőszövetkezetben 2 hold hagyma után 40 ezer forint jövedelmet terveztek ebben az évben. Napjainkban azon­ban a szakemberek megálla­pították, hogy bőséges „hagy­maszüretre” van kilátás, s így a tsz 6 hold hagyma után több mint 240 ezer forint jövedelemre számíthat. — JÓ EREDMÉNYEKET hozott a Mátrában folyó érc­kutatás. Mátraszentimre köze­lében kielégítően dús ércet ta­láltak. A gyöngyösoroszi érc­bányában most Mátraszentim­re felé fordulnak a vágattal, hogy ezt a te}ért is bekapcsol­ják a gyöngyösoroszi terme­lésbe. — MAJDNEM tizenhatezer hold gabonát arat a Horti Gépállomás a hatvani járás tsz-földjein ebben az évben. A gépállomás nem tudja biz­tosítani, hogy minden köz­ségbe eljussanak gépei, azért a szomszédos megyék: Pest és Nógrád segítségét is igény­beveszi. Mindenki megtalálja a helyét . . , Munkahelyet választottak az egri pedagógiai főiskolások SGRI VÖRÖS CSILLAG Felismerés SGRI BRÖDY Nem nősülök ’ SGRI KERTMOZI A repülő 9-kor indul ÍYÖNGYÖSI PUSKIN Dúvad GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hüvelyk Matyi 1TV/ IATVANI VÖRÖS CSILLAG Oz, a csodák csodája IATVANI KOSSUTH Nyomorultak (I. rész) IEVES Mi ketten; egyedül »ÉTERvASARA öt perc a paradicsomban FÜZESABONY Ingovány műsort i Egerben este 7 órakor: Szeress belém Balatonban este 8 órakor: Denevér Beszéljünk ismét a múltról? Idézzük fel azt, hogy nem sokkal több mint másfél évti­zede hány pedagógusnak kel­lett hosszú ideig úgy gyako­rolni hivatását, hogy csak megtűrtként élhetett valame­lyik iskolában, minden fizet­ség, mindén tiszteletdíj nél­kül? Ez szerencsére már ré­gen volt, s mind kevesebbszer jut a ma fiataljainak eszébe. Mostanában meg különösen kevésszer, bármennyit beszél­tek róla tanulmányaik idején az idősebbek, az Egri Pedagó­giai Főiskola tanárai, mert nem sokkal ezelőtt az ódon épület hűvös folyosóján a ta­nulmányi osztály közelében megjelentek a kiírások: me­lyik megyében, hány pedagó­gust várnak a most végző eg­ri főiskolások közül. Amikor először lépték át az épületnek a küszöbét a most végzők, azon kellett töprenge- niök, milyen szakot válassza­nak: a magyar—történ elmet a matematika—fizikát, vagy a magyar—oroszt? Most napok óta többször megállnak a fal­ra szegezett papírlapok előtt, s azon gondolkodnak, hova menjenek dolgozni, hiszen ahnyi lehetőség van. Tegnap délelőtt kellett dön­teniük. A főiskola KlSZ-szer- vezetének egyik szobájában összeül a bizottság: a Műve­lődésügyi Minisztérium, a He­ves megyei Tanács VB és más megyei tanácsok képviselői, hogy az igények, kívánságok alapján elosszák az egész or­szágra az új pedagógusokat. A más vidékről érkezettek már kilenc óra előtt a tanulmányi osztályon gyülekeztek: Csong- rád, Borsod, Veszprém megye képviselői, s mielőbb a bizott­ság megkezdte munkáját már belemelegedtek a beszél­getésbe, vitatkozásba. Csong- rád megye legalább 4—5 fia­tal pedagógust szeretne elvin­ni Egerből. — Jó helyeket tudnánk biz­tosítani mindannyiuknak — mondja a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának kép­viselője. — Csongrádon vágj' Makón taníthatnának, tehát városokban. A Borsod megyeiek nem ilyen kis igényűek. 50—60 hely van iskoláikban, amelyek be­töltésre várnak, Hajdú me­gyében pedig még nagyobb ez a szám. Veszprém megyébe is jó lenne hét Egerben végzett pedagógust elvinni. Magyar— történelem, magyar—orosz, vagy matematika—fizika sza­kos tanárokat várnak az álta­lános iskolák. Időközben kinn a folyosón mind többen gyü­lekeznek a végzős főiskolások közül. A bizottság egyenként szólítja majd be őket, hogy adjanak végleges választ, hol szeretnék pedagógus munká­jukat elkezdeni. Berták Kata­lin ügye, nemcsak azért, mert ő volt az első, aki a bizottság elé lépett, egy perc alatt elin­téződött. — Zalából jöttem, oda is szeretnék visszamenni — mondja —, ott élnek a szüle­im, közelükben szeretnék élni. A bizottság elnöke és a mi­nisztériumi kiküldött egy pil­lantást vet az előttük levő ki­mutatásra, s máris elhangzik a válasz: — Mehet Zalába, elvtársnő, megvan a helye. A következő eset már vala­mivel nehezebb. Bordás Lajos és Deli Rózsa, menyasszony­vőlegényként egy helyen sze­retnének elhelyezkedni, s több mint fél esztendővel ezelőtt kérésük teljesítésére biztatást is kaptak Veszprém megyé­ből. Most azonban kiderül, hogy vágyuk valóra váltása itt lehetetlen. Néhány percig tanácstalanul ülnek mindket­ten a bizottság előtt, más me­gyék képviselői azonban segít­ségükre sietnek. Több helyet is felsorolnak, ahol mindket­tőjüket tudják alkalmazni. Időt hagynak nekik a gondol­kodásra: délután kell a végle­ges választ megadni, melyik helyet választják. A szoba előtt, amelyben a bizottság dolgozik, nagy a zsi- vajgás. Egy lánycsoport vá­rakozik arra. hogy behívják, s közben élénken, vidáman beszélgetnek. Debreceni Ilona állandóan az ajtót lesi. O kö­vetkezik sorra, s még egyszer elismétli kérését, mielőtt be- menne a másik szobába: — Ha lehet, Komárom me­gyébe, vagy máshova, de Szé­kesfehérváron levő vőlegé­nyem közelébe szeretném kér­ni magam, bár mezőtúri va­gyok. Remélem azonban, hogy nemcsak ott fogadnak el, ahol szüleim élnek, hanem másutt is szükség van magyar—törté­nelem szakos tanárra. Üjpál Erzsébet a névsor vé­gén szerepel. Vele nyugodtab- ban lehet beszélni. Annak idején Ormosbányáról jött, s most 6 kilométerrel távolabb, Rudabányára szeretne elhe­lyezkedni. — Nagyon furcsa lenne ott tanítani, ahol valamikor én is tanultam — mondja —, leg­alábbis az első időben. Ezért kérném magam Rudabányára, amely közel van szüléimhez, de azért mégis más, számom­ra idegen hely, ahol a tanítás nem okoz különösebb nehézsé­get. Az elhelyező bizottság benn a szobában gyorsan dolgozik, hiszen legtöbb most végző fő­iskolásnak már kész elképze­lései vannak, »hova szeretne ráenni, hol szeretné megkez­deni a pédagógusmunkát. Nyugodtan, magabiztosan ül­nek le az elnöki asztal elé azok, akiket beszólítanak, mert tudják, hogy mindenki megtalálja a helyét, számítá­sát, mindenkire várnak az ál­talános iskolák, a sok száz, sok ezer tanulni vágyó gye­rek. (vb) y~v o r 1961. JÚNIUS 20., KEDD: RAFAEL 120 évvel ezelőtt, 1841. június 20- án született ALEKSZANDR ZAJ- CEV orosz kémikus. Kidolgozta a szesz előállításának módszerét ha­logén cinkvegyületekből . (Zajcev- reakció). Nagy érdemel vannak hí­res orosz kémikusok nevelése te­rén (Vagner, Arbuzov, Reíormatc- kij.) 235 évvel ezelőtt, 1726-ban halt meg JOHANN DIETZENDORFER német . építész. Nevezetes műve a fuldai dóm és az egyik legszebb németországi barokk műemlék, a pommersfeldi kastély. 1960. június 20-án kiáltották ki a mali köztársasagot és a ALEKSZANDR ZAJCEV SZENEGÁL KÖZTÁRSASAGOT. Érdekes találmányok és felfedezések: 420 évvel ezelőtt, 1541-ben e napon halt meg FRANCISCO PIZZARRO spanyol konkvisztádor, Peru, Chile (Inka birodalom) meghódítója. 1535-ben ő alapította Lima városát. A hőelektromos hatás létezését 140 évvel ezelőtt, 1821-ben JEAN THOMAS SEEBECK fedezte fel. Azt tapasztalta, hogy két különböző fémdrót egymással összeforrasztott vége között poten­ciálkülönbség áll elő és áram indul (Thermo-áram), ha a két for­rasztási hely különböző hőmérsékletű. Felfedezése a hőelem ké­szítésének lett az alapja. Fernandel Nápolyban lép felvevőgép elé. De Sica „Az utolsó ítélet” című filmjében egy magánosán élő, zord, vi­déki embert alakít. Egyszer meghívást kap Nápolyba egy nagy bálra. A városban telje­sen megváltozik, sok nevetsé­ges kalandba keveredik: v *** Portorico fővárosában^ San Jüanban 20 filmszakember, köztük több olyan rendező, aki eddig csupán dokumentfilmet forgatott hazájáról, egyesületet alakított. Portorico, bár névleg független or­szág, valójában az USA-hoz tarto­zik. Az országban olyan állapotok uralkodnak, mint Kubában a Ba­tista kormány idején. A portoricói- ak USA állampolgárok és ezrével vándorolnak át az USA-ba mun­káért nyomoruk miatt, de ott csak a legrosszabbul fizetett segédmun­kát nyerik el, mint a négerek. E körülmények ismeretében érdekes az új filmegyesület programja. — Fő feladatunk a nemzeti filmgyár­tás létrehozása — mondotta veze­tőjük, a 35 éves Amilcar Tirado rendező. Ezek, bár óvatos szavak, mégis arra engednek következtet­ni, hogy Portorico függetlenséget akar, legalábbis a filmszakmában. Legközelebb olyan játékfilmet akar a kollektíva készíteni, amely­nek forgatókönyvét portoricoi író írta. *** Két jelentős új angol filmet mutattak be a legutóbb. „Az útlevél Pimlicoba” London egyik külvárosi negyedében játszódik. A háború utolsó bombájának robbanása ráéb- reszti az itteni lakosokat, hogy ők burgundiaiak. Pimlico la­kói felveszik a harcot Angliá­val, a negyed a feketepiac pa­radicsoma lesz és diplomáciai lépések oldják meg végre az ellenségeskedést ebben a neve­tésre ingerlő darabban, amely­ben a szigetország olyan, mint A Gárdonyi Gimnázium S-\-l-es és 6-\-2-es szakköreinek, politechnikájának kiállítása Swift, vagy Jerome K. Jero­me Angliája. Nagy szeretettel készítették el Dickens „TWIST. OLIVER”-jét Alec Guiness, Róbert Newton, Franscis Sul­livan igazi dickensi figurák, ők veszik körül az óriási sze­mű kis John Howard Daviest. *** Ilja Kapalin. a híres rende­ző és operatőr dokumentfil­met készít Moszkváról „Egy nagy sors városa” címmel. *** Henri Jeanson ismert forga­tókönyvíró azzal a kéréssel fordult Raya Ventury produ­cerhez, hogy nevét ne ismer­tessék a Claude Autant-Lara rendezésében készült „Éljen IV. Henrik, éljen a szerelem” című filmjével kapcsolatban, mert a szöveget annyira meg-- változtatták, hogy maga sem ismer rá alkotására. \ *** A portugál cenzúra betiltot­ta Kurt Hoffmann „Csodagye­rekek” cimű filmjét, anélkül, hogy a betiltást indokolta vol­na. *«* Franco minisztertanácsot hivott össze, amely azonnali hatállyal nyugdíjba küldte Jose Muncz Fon­tán tájékoztatási minisztert a Vi- ridiana ügy miatt. A miniszter „bűne” az, hogy nem elég figyel­mesen olvasta el a Viridiana for­gatókönyvét, amely Cannesban el­nyerte az Arany Pálmát. Valójá­ban ez a film nem képviselte hi­vatalosan Spanyolországot. Franco szeretné, ha az emigrált kiváló spanyol értelmiségiek visszatérné­nek hazájukba, és ígéretet tett, hogy biztosítja számukra a „de­mokratikus” jogokat. Luis Bunuel néhány hétre valóban visszatért szülőhazájába, annyi időre, amennyi szükséges volt a mexikói —spanyol koprdukció elkészítésé­hez. Ahelyett azonban, hogy Franco rendszerét dicsőítette vol­na, lázító filmet alkotott, amely Franco-ellenes és vallásellenes. Csupán a szakszervezetek lapja hozta a Cannes-i eredményt első oldalon, a többiek alig merték megemlíteni. A Vatikán istentelen­nek bélyegezte a filmet és Franco bosszút állt érte. Megtiltotta az új­ságoknak, hogy írjanak a filmről és nyugdíjba küldte a miniszteréi. Egy biztos: Bunuel nem fog fil­met forgatni Spanyolországban, amíg Franco uralmon van. De tet­te bebizonyította, hogy a város diktátor uralma elég gyenge, ha egy egyszerű film megingathatja. Sokat nevetnek ezen spanyol film­körökben. Franciaországban csu­pán egyetlen lap, a Figaro sajnál­kozik az incidensen. *** John Ford veterán rendező új filmet forgat az Észak—Dél háborúról, amelynek hőseit Spencer Tracy (Grant tábor­nok) és John Wayne (Sher­man tábornok) fogja alakítani. Georges Neveux írta az Al­berto Lattauada rendezésében készülő „A sztyeppe” című francia film szövegét A film Csehov művéből készül, és Ju­goszláviában forgatják. Fősze­replők: Marina Vlady, Char­les Vanel. Paolo Stoppá és Lattuada új felfedezettje, a 9 éves Daniele SpaUone. ben az idegen nyelvű levele­zésnek. A kapott levelek, a szebbnél szebb képeslapok kö­zül csak úgy találomra meg­nézünk egyet-kettőt. Az egyi­ken egy némpt lány ír Mün­chenből: „Édes drága Manci­kám! Köszönöm, hogy olyan hamarossák válaszoltát leve­lemre. Nagy öröm szerezte nekem.” Kicsit ugyan derűt keltő, de akkor is érthető, ha még Baj van a magán- és mássalhangzókkal. A másik levél a Szovjet­unióból jött és egy fiú írta: „Kedves Erzsébet« Leveled megkaptam, melynek igen na­gyon megözültem. Laci”. És itt már az egész levélben kö­vetkezetesen az r helyett z-t ír Laci. DERŰSEN HAGYJUK EL ezt a kiállítást. És itt most nem állapítunk meg ilyen, vagy olyan fejlődést, csupán egyet és nagyot... Hol tart már a pedagógia a háború előtti oktatáshoz képest? Mi úgy látjuk, elértünk oda, hogy az iskolában már az életre nevelnek, az életben való leg­tökéletesebb helytállásra és az élet értelmének legtökéle­tesebb megértésére. És hisz- szük, hogy ez az iskola igazi célja.« Okos Miklós labdában és atlétikában baj­nok. A fiúk a futballban ki­válóak, megvédték a hatvani Bajza és a gyöngyösi Vak Bottyán gimnáziumokkal szemben a megyei bajnoksá­got. Az atlétikai vándordíj és két remek ólomkristályserleg őrzői. A Kolacskovsziky túra­versenyen az intézet első és harmadik helyezést ért el. A gimnázium büszkesége a le­igazolt atléta, Domonkos Eri­ka. Az iskola kulturális téren is az első sorban halad. Erre utal a kiállított tárgyak kö­zött szemlélhető énekkari színjátszói és tánccsoportbeli szereplésekért kapott emlék­lapok sokasága. Elismerésre méltó munkát végez a Kör­mendi Károly által vezetett foto-szakkör is. A felsorakoztatott sok-sok nyitott füzet, iskolai dolgozat a kiváló tanulók munkáit mu­tatja be. Itt olvashatjuk Vas Rozália IlI/b tanulónak „Pe­tőfi emléke Arany lantján” című irodalmi dolgozatát. Nagy tábora van az intézet­pességek kifejlődésre, kialaku­lásra várnak. Ezen a kiállí­táson az állapítható meg, ami a tanügyi kormányzatnak szán­dékában állott: ránevelni az alkotásra a tanulóifjúságot, megszerettetni a kétkezi mun­kát, hogy majd a pályavá­lasztásnál ezek az itt kiala­kult képességek is döntőek le­gyenek az elhatározásban. Nincs itt szükség felsoro­lásra, így, ahogyan látjuk, egyenként és összességében a kiállítást, megállapítható, hogy az alkotás igénylése, a kibon­takozó emberi lélek tükre, már ott van, már jelentkezik minden egyes darab munkán, minden kiállított tárgyon. A Gárdonyi Gimnázium nevelői­nek ez lehet a legnagyobb si­ker; A megkezdett munka jó irányban halad és ebben az irányban kell azt folytatni. JÓL ILLESZKEDNEK a ki­állított tárgyak közé az iskolai sportkör tagjainak a tanév idején elért sportteljesítmé­nyekért kapott és nyert győ­zelmi díjai és kitüntetései. A lányok csapata a kosásr­AZ ÁTTEKINTHETŐSÉG kedvéért két tanteremben ki­állított politechnikai és szak­köri tárgyak mennyiségileg is és reprezentatív is elfogadha­tók egy év termékének; Itt még azt is szükséges tud­ni, hogy 5 + 1-esek hetenként csak egy napot vesznek részt politechnikai oktatásban, míg a 6 + 2-esek naponként kát órát foglalkoznak a szakkö­rökben kézimunkával; Egy kicsit úgy is néz ki ez a kiállítás, mintha a szak­körök versenyben állanának a politechnikásokkal, bár ne­héz volna hirtelenében eldön­teni, hogy melyiküké a jobb, szebb, a dicséretesebb munka; Mert mindegyiken, legyen az szabás-varrás, vagy kézimun­ka gyakorlat, famunka és könyvkötészet, meglátszik a sok figyelem, és a foglalkozás iránti szeretet. Nincs arra szüksége sem az iskolának, sem pedig a tanuló- ifjúságiak, hogy többre be­csüljük a kiállított tárgyakat valódi értéküknél. Mert nem is az a cél, hogy az első év­folyamoknál művészi, vagy akárcsak mesteri képességek is kerüljenek ki. Ez a későbbi évek során úgyis jelentkezni fog, feltételezve, hogy lesznek is olyanok, akikben ilyen ké­— Minek viszel téliszalámit a holdba? — Hátha kapok érte „T”- dugót. Esős lehet a Holdem is a nyár, Szabó professzor csak esernyőt visz az útra?.». 1 A * A A A aaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Next

/
Thumbnails
Contents