Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-19 / 116. szám

4 WEPtJ JSÄQ 1961. május 19.. péntek Belemennének ? Olvasom az újságban, hogy Nyugat-Németországban a szállodatulajdonosoknak egy- egy éjszakát kell eltöltenie minden szállodai szobájában, hogy meggyőződhessék róla: kényelmes-e, hiányzik-e belő­le valami? Ezt az ötletet érdemes lenne nálunk is alkalmazni, de fel­merül az emberben a kérdés, mi lenne, ha ezt nálunk az építőipariaknál kezdenénk. Mondjuk az új lakásoknál, amelyekben legalább fél évig az építőknek kellene lakniuk. Vajon mit szólnának, a lesza­kadó mennyezetekre, a felpú- posodott parkettra, a rémesen füstölgő kályhára? Vajon belemennének-e en­nek az ötletnek alkalmazásá­ba? Lehet. És az általuk „elfu­serált’ házba? Kétlem. K. E. — AZ IDÉN a megye ter­melőszövetkezeteiben a ga­bona 60 százalékát már gép­pel takarítják be a gépállo­mások. Az új kombájnok ke­zelésére szakembereket ké­peznek ki. Ebben a hónap­ban 200 traktorost tanítanak meg a kombájnok vezetésére is. — NÉGY MÉTER széles padkát vágnak az egri várban az alsó várkapu és a Varkoch- Icapu és torony közötti útsza­kasz szélén, hogy az alsó ka­pun belépve jobban látszód- jék az ötszögű torony fala. Ez­zel párhuzamosan folynak a torony és a kapu helyreállítá­sának munkálatai is; ez évben — megfelelő pénzügyi keret hiányában — a torony és a kapu teljes helyreállítását nem tudják elvégezni, e munkála­tokra majd csak a következő években kerülhet sor. — MÁJUS 20-ÄN, szomba­ton este, a palócnapok al­kalmából nyílik meg Szilágyi Elek festőművésznek, a He­ves megyei Képzőművészeti Munkacsoport tagjának a a kiállítása azokból a képek­ből, amelyeket a Recski Érc­bányában, illetve a recski Alkotmány Termelőszövetke­zetben készített. A kiállítás megrendezésére Parádfürdőn kerül sor. — AMÁTRAVIDÉKI ERŐ­MŰBEN a fajlagos hőfelhasz­nálásnál — az első negyedév során — 74 kalóriát takarítot­tak meg kilowattóránként; ez 9000 tonna petőfibányai lignit megtakarításával egyenlő. — A KÁÉI tsz-ek meg­kezdték a májusi cseresznye szedését. Az elkövetkezendő időben naponta 15—20 má­zsát adnak át a MÉK fel­vásárló telepen. — A KÖVETKEZŐ mező­gazdasági szakkönyveket ajánljuk olvasásra: Grábner: Szántóföldi növénytermesztés, Csire: Sertéstenyésztési Lam­met: Homoktalajok gépi mű­velése, Jeszenszky: Oltás, szemzés, dugványozás, illetve zöldségfélék korai termesz­tése. EGRI VÖRÖS CSILLAG Halál hajó EGRI BRODY A kolostor titka GYÖNGYÖSI PUSKIN A gyűlölet áldozata GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A kis csalogány HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tisztes úriház HATVANI KOSSUTH ' Orvos a válaszúton HEVES Magasabb elv PÉTERVÁSÁRA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Egerben este 7 órakor: Hajnali tűz (Bemutató előadás) Sírokon este 8 órakor: Füredi komédiások Az élet ütőerén Látogatás a Központi Statisztikai Hivatal megyei Igazgatóságán A HEVES MEGYEI Népúj­ságban is, negyeaevenkent megjelenik az összeállítás ez­zel a címmel: A Központi Sta­tisztikai Hivatal megyei igaz­gatóságának jelentése a nép- gazdasági terv negyedéves tel­jesítéséről. Ha valaki elolvas­sa ezt az összeállítást, megál­lapítja, hogy nagyon komoly munka lehetett megszerkesz­tése, sok szakértelmet igényel az összehasonlító adatok és a közelmúlt eredményeinek fel­sorakoztatása, de egyben eszé­be ötlik az is: ezeken a ne­gyedéves statisztikákon kívül milyen más munkákkal fog­lalkozik még a megyei igaz­gatóság? Mert hogy nem csu­pán a nagyközönség tájékozta­tását szolgáló jelentésen való munkálkodás képezi tevékeny­ségüket, annyi bizonyos. A sokakban felmerült kér­désre Miklós Endre, a megyei igazgatóság vezetője adott lá­togatásunk alkamával részle­tes választ. — A népgazdasági ágaknak megfelelően az igazgatóságon belül különböző csoportok mű­ködnek, a járási székhelyeken pedig felügyelőségeket állítot­tunk fél — mondotta. — Fel­adatunk három részre oszlik, összegyűjteni a népgazdaság minden ágazatából az adato­kat megyei szinten, továbbíta­ni ezeket, s tájékoztatni a helyi, valamint a központi szerveket a megyében folyó munka fejlődéséről, növekvő eredményeiről, az összehason­lító adatok alapján. A HIVATAE AZ EGYES vállalatoknak, üzemeknek, ahol a beérkezett adatok alap­ján hibákat, hiányosságokat látnak, tanácsokat, útbaigazí­tásokat nem ad. Ez nem is kö­telessége. A jelen eredményei, az összehasonlító adatokkal viszont feljutnak az egyes iparigazgatásokhoz, miniszté­riumokhoz, a párt- és állami szervekhez, ' ahol áttanulmá­nyozásuk alapján gyorsan tud­nak intézkedni. Ezt a célt szolgálja az évenként össze­állításra kerülő zsebkönyv, s ezt a negyedévenként kiadott 60—80 stencil terjedelmű je­lentések is. Ezek., azonban még mindig az úgynevezett „jelentések”. Most azonban egy negyedév­nek körülbelül éppen a felé­1951 óta foglalkozunk. Két vá­ros és négy község 152 család­ját számoltatjuk be havonta kis könyvecskék beküldése alapján életükről, ' életszínvo­naluk emelkedéséről — tájé­koztatott a csoportvezető. — A statisztikai könyvbe be keil vezetniük minden bevételt, s minden kiadást, az élesztő vá­sárlásáról szóló egyforintos ki­adásig. Mi a könyvek megér­kezésekor nem azt nézzük, hogy egy-egy általunk meg­bízott család hogyan él, hon­nan tesz szert különböző jö­vedelmekre, ezek az úgyneve­zett egyedi eredmények telje­sen titkosak, nem is adjuk ki senkinek, s közömbös is szá­munkra, de ezek alapján mu­tathatjuk ki statisztikánkban az egy főre eső húsfogyasz­tás, vajfogy ásatás, ruhavásár­lás, vagy más kiadós növeke­dését. A statisztika vezetésé­vel megbízott családokat a le­hetőség szerint nem változtat­juk, hiszen az ő életük alap­ján kívájuk a későbbiek fo­lyamán elkészíteni az úgyne­vezett összehasonlító adatokat is. A csoportnak természetesen számos más feládata is var, így a kereskedelem minden ágával való törődés, úgy mint az építőipari beruházási cso­portnak, a maga munkaterü­letének legapróbb részletével, vagy a szociális, kulturális csoportnak a maga munkate­rületével. FELSOROLNI TÚLSÁGO­SÁN hosszú lenne, mi minden­nel foglalkoznak itt a Statisz­tikai Hivatalnál. A statisztiku­sok az egész élet ütőerén tar­tott kéz szerepét játsszák. Közben azonban új módsze­rekkel is kísérleteznek. A hi­vatalhoz beérkező adattöme­get szeretnék géppel feldol­gozni, s ehhez egy könyvelő­gépet már be is szereztek. Na­gyon várják a többi szüksé­ges felszerelést is, mert a gé­pek segítségével több idő jut­na a feldolgozott anyag elem­zésére, amely végső soron el­sőrendű feladata a statiszti­kusoknak. (weidinger) gei. május is., péntek: rvö 185 évvel ezelőtt, 1778 májusában született BERZSENYI DANIEL költő. Legkedveltebb műfaja az óda volt, amellyel kora ideáljait fejezte ki (A magyarokhoz, A fenn- költ nemességhez.) Később, köze­lebbjutva a felvilágosodás eszméi­hez, bölcselkedő episztolákat (A pesti magyar társasághoz), végül öregkorában gyönyörű elégiákat (A közelítő tél, Búcsúzás Kemenes­aljától) irt. NYIKOLAJ SVERNYIK, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának tag­ja, a párt ellenőrző bizottságának elnöke. 1888. május 19-én, született. BERZSENYI DANIEL 1905 óta bolsevik, a polgárháború idején a keleti és déli frontokon politikai biztos, 1922-től kezdve munkaügyi népbiztos, majd szak- szervezeti vezető, a n. világháború vége óta a Szovjetunió egyik vezető politikusa. 55 évvel ezelőtt, 1905-ben ezen a napon, Nagykanizsán, általá­nos sztrájkba lépett a munkásság. FILM: A kis csalogány Tehetséges gyermekek a főszereplői A kis csalogány cí­mű filmnek. Mosolyt fakasztó és könnyeket csaló négy kis történetben ismerjük meg Litvánia gyermekeinek az életét A filmet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház játssza május 22-ig. S> M s&yr* W M '•«•»■v«“» ). W ft. JM la Fa W* M M M M h »•* «M3* 23 Lángíúró Ukrán mérnökök oxigén­fúróberendezést szerkesztet­tek. A körülbelül 3000 fokos hőmérsékletű lángnyaláb óránként 8 méteres sebesség­gel lyukat fúr a kőzetbe. A krivojrogi ércvidéken már több ilyen hangfúröberendezés működik. Drezda, az emlékezés városa Kedves olvasó! Néhány órával előbb még a Pannónia Express száguldott velünk az Elba partján. Né­hány órával előbb még azt lát­tuk, hogy virágba szökken a bimbó, a mezőkön szorgalma­san dolgoznak, a rétek, az er­dők üdezöld színben pompáz­nak ... Csupa élet minden! S amikor az „elbai Firenzébe” megérkezünk és körülnézünk, olyan kép tárul szemünk -élé, amely a pusztításra, az elmú­lásra emlékeztet. A pályaudvarról kilépve nagy, üres térség fogadja az érkezőt. Mondják, a háború előtt itt zsúfolt üzletsorok, áru­házak és bérpaloták álltak. Az utak is mintegy . befurakodtak a sűrűn épített házak közé. A romokat benőtte a fű, a sűrűh lakott terület parkká változott. Kétszáz méter . csupán az Excelzior Hotel, amely néhány napig hajlékul szolgált. E ho­tel, még nem is olyan régen, nagyon szép lehetett Ma csak a középső része áll. Az egyik oldalán még látni a lépcsőház és a pince maradványait, a má­sik oldalon kiégett épületcsonk meredezik. Ügy hatnak ránk a romok, a kiégett házak, a dűledező fa­lak, mintha egy filmgyár mű­termében lennénk. Pedig ez eleven valóság. Emlékeztető valóság! 1945. február 13-ra emlékeztet. Ezen a napon, ami­kor már oly igen közel volt a gyilkos világégés vége, egy amerikai kém a hegyoldal egyik-palotájából figyelmeztet- tette a nácikat, hogy hagyják el Drezdát, s nem sokkal utána a város fölé irányított, mintegy 2000 angol—amerikai repülő­gépet. Húsz perc alatt több százezer bomba hullt a város­ra. A közel hétszáz éves város pillanatok alatt egyetlen láng­tengerré változott. Az egész emberiség kultúrkincsei, a milliók által csodált műemlé­kek romokká lettek. Kórházak, iskolák, templomók, színházak, lakóházak lettek egyenlőek a földdel. A belváros teljesen el­pusztult. S ki tudná megmon­dani, hány élet aludt ki ezen a napon! Annyi volt akkor a be­jelentetlen menekült, hogy az áldozatok pontos számát még ma sem sikerült megállapítani. A halottaknak anyaföld sem jutott. Ott égették el őket, a mostani Altmark téren, amely az új belvárosnak lett a főtere. A térrel szemben a világhíres Asszony-templom egy-egy csonkja, mintegy felkiáltójel­ként ágaskodik az ég felé. A fasiszta Németország katonái szemrebbenés nélkül rombol­tak más hazában, de úgy vél­ték, hogy a saját portájuk meg­marad. Nem így történt! S aki hajlamos a feledésre, itt, Drez­dában emlékezhet. Emlékezhet a romok felett, amelyek a há­ború barbárságát idézik, emlé­kezhet a Müncheni téren, ahol a nácik az antifasisztákat el­ítélték és azonnal -ki is végez­ték, emlékezhet a parkok zöl­dellő gyepszőnyegén, amelyet másfél évtizede vérrel öntöz­tek ... A Német Demokratikus Köz­társaság szinte egyetlen nagy építkezés. A romok helyén Drezdában is új lakótelepek születnek, a belvárosban is sok új ház áll már. S a nemzeti újjáépítési program keretében 1965-ig, amikor a város fennál­lásának 700. évfordulóját ün­nepli, minden újjászületik. Az Asszony-templomot azonban meghagyják romjaiban figyel­meztetőnek, emlékeztetőnek. A II. világháború előtt mű­vészeti és kulturális központ volt Drezda. Most azon fára­doznak, hogy még több legyen annál. Komoly ipari bázissal rendelkezik már most is a vá1 ros. Többet ne említsünk, itt működik a világhírű Zeis opti­kai mű. Üj, szocialista város építői, tanúi a drezdaiak. Űj városnak, mely formájában igyekszik régi maradni. Az építők a háború előtti Drezdát igyekeznek alkotásaikkal visz- szaidézm. Sok új létesítmény­nyel gazdagodott a város. Ezek közé tartozik az atommag- kutató intézet, de a volt her­cegi park is, amely a város la­Mementó Drezda belvárosában. kóinak kedvenc szórakozóhe­lyévé vált. Este, amikor kigyúlnak a sokszínű reklám-fénycsövek és a romokat elnyeli a sötétség, Drezda a nagyváros, mohdhat- ni világváros benyomását kel­ti. A városháza száz méter ma­gas tornyán neon óramutató jelzi az időt, a kirakatok csa­logatják a vásárlókat, autók, motorok robognak, számunkra szokatlan gyorsasággal, és se­hol sem látni rendőrt. Igaz, itt szükség sincs forgalomirányí­tásra, hisz a megengedett se­besség 60 km. Viszont aki a volán mellé ül, előtte legfel­jebb szörpöt iszik. A sebesség tehát szokatlan, de szokatlan a bukósisak is, melyet a moto­rosok viselnek. Villamosok, trolibuszok haladnak el mellet­tünk, de gyakran találkozunk Ikarus 55-össel is. Ismét eltelt egy munkásnap. Az emberek igyekeznek. Ki ide, ki oda. Igyekeznek. Nem rohannak, mégcsak nem is si­etnek. Egyszerűen csak men­nek. Benépesednek a színhá­zak, mozik, hangversenyter­mek, (a szórakozó-, illetve táncoshelyek kevésbé!), sokan a kényelmesebb szórakozást választják. Papucsba dugják lábukat, s fotelben ülve köny­vet vesznek kezükbe, vagy be­kapcsolják a televíziót. S ami­kor a kilenc órát elüti, olyan a város, mintha kisöpörték vol-, na. Mi is elfáradtunk. Mára elég volt a sétából. Holnap a Zwingert és a volt királyi kincstárat tekintjük meg. Nagy Andor nél tartunk, s a mezőgazdasá­gi csoportnál éppolyan lázas munka folyik, mint negyedév végén. Rózsa Gyula, a csoport vezetője, néhány percre meg­szakítva munkáját, így számol be tevékenységükről. — Hosszú ideje mondtuk már, hogy addig nem lehet pontos statisztikát készíteni a mezőgazdasági termelésről, amíg nem tudjuk határozot­tan, mekkora is a megye ossz szántóterülete. Már április végén, hozzákezdtünk az ösz- szesítések elkészítéséhez, az Állami Földmérési és Térké­pészeti Hivatallal együtt. Mun­kaidőnk nagy részét ez fog­lalja le. Azonkívül lassan idő­szerű lesz a tavaszi vetésterü­letek összeírása, a termelőszö­vetkezetekben végzett ellenőr­zés befejezése mellett. Ennek a május 20-ra befejeződő el­lenőrzésnek az a célja, hogy tiszta képet kapjunk a terme­lőszövetkezetek saját gépál­lományának nagyságáról, s azok munkateljesítményéről. Égyszóval: el akarjuk készíte­ni a termelőszövetkezetek tu­lajdonában levő gépek nyil­vántartását. AZ IPARI CSOPORT veze­tője, Szegedi Imre, az éves jeletés revíziójáról beszélt. — A revízió során a válla­latokra jellemző adatokat fog­laljuk össze, amelyek majd helyet kapnak az 1960-as év­ről kiadásra kerülő statiszti­kai zsebkönyvben — mondot­ta. — Ezek a jellemző adatok a termelési értékkel, a lét­számmal. a munkaüggyel az állóeszközök nagyságával, nö­vekedésével, a gépi ellátással, az anyagfelhasználással, az ér­tékesítés megoszlásával egy­aránt foglalkoznak. Meglehetősen nagy munka, ha sorba vesszük összes ipari üzemünket, s azt is, hogy az elmúlt évben ismét nagyot léptek előre. A forgalomcso­port tevékenysége azonban ta­lán még ennél is bonyolul­tabb. Dr. Tóth Zoltánná cso­portvezető először is az úgy­nevezett háztartási statisztikát említi. — Háztartási statisztikával

Next

/
Thumbnails
Contents