Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-18 / 115. szám

1961. májas 18., csütörtök NÉPOJSAG s A tervek valóra válnak Befogtak a homokfutóba. Az agronómus, Zarkóczy Lajos hajt. Átgázolunk a Tárnán, a ,,feketei” oldalra, aztán lessük figyeljük a zöldellő határt. A táj népes. Asszonyok ka­pálják az újvetésű lucernát, a brigádvezetőjük, Sumi Jakab dicséri szorgalmukat. Sokkal jobban megy a munka, mint a múlt év tavaszán. Az asszo­nyok neheztelnek ugyan a mák kiszántása miatt, de a kiveszett mák helyébe most martonvá- sári 5-ös kukoricát vetnek a szomszédos 40 holdas táblán. Varga Vince ni a Zetoron Három fogatos alig győzi £o- gasolni a talajt a fürge Zetor előtt. A környék legügyesebb traktorosa vezeti a gépet és két segítőjével, Szuromi Józseffel és Sáfrány Mátyással egy nap alatt befejezik a vetést. Megyünk tovább a dűlőúton, szépen soroló kukoricatáblák között... Az őszi árpa már térden felül ér, a buja magho­zó kapás lucernát rövidesen kaszálni lehet. A búzatáblák viszont nem egyenletesek. — Kézzel vetettük — mond­ja az agronómus. — Szinte em­berfeletti munkát végeztünk az ősszel. Olyan feneketlen sár volt, hogy géppel nem lehetett a földre menni. Kocog a pejkó ... Áthajtunk a „homoki” oldalra. A dűlő- utakon újabb emberekkel ta­lálkozunk, akik barátságos szót váltanak az agronómussal. L aj o s bácsinak szólítják. Amikor megalakult a szövet­kezet, Pestre utaztak érte. Hívták haza, és szívesen jött, mert bíznak benne, megbecsü­lik szakértelmét, emberségét. Kinn a szabadban szeret él­ni, itt érzi jól magát a tavaszi 6zélben hajladozó, kalászló rozstáblák, virágzó borsó­földek között. Aprólékosan is­meri, hol mit vetettek, mikor, milyen munka van soron. El­mondja, hogy a héten folytat­ják az 50 holdas dohányföld beültetését Virginia, meg sza­bolcsi palántákkal. Most elő­ször vetettek „bezosztája” bú­zát a homokon. A haragoszöld, dikonirttal gyomtalanított, mű­trágyázott vetés jó termést ígér. Gyönyörködve nézzük a 27 hol­das új telepítésű erdőt is. Az akáccsemeték apró gyökerük­kel mélyen a homokba kötőd­tek ... Hallgatom az agronómust. A tanya felé kanyarodva elmond­ja, hogy a nyáron kap egy fia­tal segítőtársat, aki egyelőre termelési gyakorlatra jön a tsz-be, ahol kevés a fiatal. A határszemlével elégedett. — Jó közepes termés várható — mondja- — A tagság szor­galma is biztosíték arra, hogy többet osztunk, mint tavaly. (lat és félezer csibét nevelnek, 52 marhát hizlalnak A kis „baromfifarmon” két gondozó — Márton Julianna és Lipkovics Jánosné — serény­kedik. Büszkén mutatják „bi­rodalmukat”. A kertben, gyü­mölcsfák árnyékában 200 ma­gyar kendermagos tyúk boga­rász, az ól kifutójában tollaso­dó csibehad nyüzsög. Ezeket már a törzsállomány tojásaiból keltették. — A legapróbbakat — 3200 feketepihés csibét — a napok­ban hozzuk a Kompolti Kísér­leti Gazdaságból — magya­rázzák a gondozók. Lipkovics Jánosné — Mari néni — csak egy hete segédke­zik. Nappal mindketten itt van­nak a jószágok között, éjjelen­ként pedig felváltva dolgoznak. Mari néni otthon is tartott csibét, de amikor kapálni jár­tak, reggel csak dobott egy marék ocsut eléjük, aztán azon voltak estig. Itt meg kétórán- ként etetnek. < Üj dolog az ilyen baromfi- tenyésztés Mari néni számára, épp olyan új, mint a csibetáp, az Erra, meg a tojástáp keve­rése, adagolása, amire most tanítja őt Márton Julianna, ö már érti a dolgát, elvégezte a háromhónapos tanfolyamot és hasznosítja az ott tanultakat. Harmincegy mázsa baromfit értékesítünk — Akkor szállítjuk a csibé­ket, ha egyenként 80 dekásak lesznek — mondják a gondo­zók. — Az idén még 2500 csi­bét kapunk Kompoltról. Mara­dék nélkül leszállítjuk a szer­ződésben vállalt 31 mázsa ba­romfit, a tojástervet meg lúl is teljesítjük. A szerződött 13 000 tojásból már 11 ezret elszállí­tottunk. .. Jövőre még nagyobb lesz a hozam, mert a tervezett 300 helyett 700-ra növeljük a törzsállományt. Bekukkantunk a sertésólak­ba. istállókba is. A jószágállo­mány: 37 fejőstehén, 52 hízó­marha, 230 sertés. Már 115 hí­zót és 10 marhát adtak el az idén az államnak. A lovak, borjúk, malacok tiszták, ápol­tak. A gondozók — Kovács B. József, Juhász Mihály, Szabó János, Fülöp Zsigmondi, Zsol­dos Károly és a többiek — lát­szik, lelkiismeretes munkát végeznek. A szövetkezet tágas udvarán, az istállók előtt ácsok farag­nak, odébb fundamentumot ásnak, meszet oltanak. Egy té­liesített szerfás sertésól építé­sén dolgozik most a házi építő­brigád. Elismeréssel szólnak munká­jukról a szövetkezet vezetői. Minden építkezést, átalakítást ők végeznek, lényegesen ol­csóbban, mint a ktsz, és éven­te így több tízezer forintot ta­karítanak meg a közösnek. Ennek a közösségnek — a kápolnai Üj Élet Tsz tagságá­nak kétesztendős munka fém­jelzi nevét. Nem különösebb szenzáció ez, de az ő életükben nagy szó, hogy az idei eszten­dő csak erősíteni fogja nevü­ket a járás, a megye előtt, és maradéktalanul válóra válnak a papíron fekvő tervek ... Raffai István — A TIT MEGYEI titkár­sága közli, hogy folyo hó 19- én (pénteken) este 7 órakor az egri TIT-klubban ár. Kiszely György (Budapest) professzor tart előadást A biológia és a filozófia néhány határkérdése címmel. Budapestre utazott a negyvenhetedik gép Tovább fejlesztik a formázógépet a gyöngyösi Agromeehanikai litsx-nél ENNEK A GÉPNEK, ame­lyet hivatalosan úgy hívnak, hogy műanyag vákuum-for- mázógóp, a születési története úgy kezdődött, hogy valame­lyik hivatalos szervnél ki- rftondták a képzeletet meg­mozgató mondatot: szüksé­günk lenne már nekünk is ilyen hazai gyártmányú szer­kezetre. Elsősorban azért, mert műanyagiparunk erőtel­jesen fejlődik, a műanyagké­szítményeket mind szélesebb körben lehetne alkalmazni, külföldi gépet behozni pedig nagyon drága dolog. A képzelet a gyöngyösi Ag- romechanikai Kisipari Terme­lőszövetkezetnél mozdult meg legelőször. Apa és fia, idő­sebb és ifjabb Dänisz Ri­eh á r d kezdtek hozzá a kí­sérletezésekhez, s hosszas munkájuk nyomán három év­vel ezelőtt, 1958 márciusában működni kezdett az első mű­anyag vákuum-formázógép. Az elmés szerkezet működé­se alapjában véve egyszerű. A négy milliméter vastagságú műanyaglemezt néhány má­sodpercig „előmelegítik”, majd „rászívatják” egy formára, amely a legnagyobb pontos­sággal adja át vonalait a haj­lékony, könnyen alakítható anyagnak. Ezután már csak néhány másodperc kell ismét a hűtéshez, s teljesen készen van a kívánt műanyagforma. Az Agromechanikai Ktsz egyik műhelyében a fiatalab­A Hatvani Fodrász Ktsz-ben Megyénk szolgáltatóipari szövet­kezetei közül nagy fejlődést ért el a Hatvani Fodrász Ktsz is. Az 1961-es év mérföldkő a szövet­kezet életében, ez év júliusában ünnepli a szövetkezet fennállásá­nak 10. évfordulóját. A szövetkezet 10 év alatt elért eredményei döntően bebizonyítot­ták a kollektív munka fölényét a magániparral szemben. A szövet­kezetnek nyolc férfi és női fiókja van a város különböző pontjain. A szakmunkás létszám alakulása óta több mint S0 százalékkal növeke­dett. Jelenleg 30 emberrel dolgozik és a szakmunkás-utánpótlás bizto­sítására 6 tanulója van. Nagy szükség ts van minél több jól kép­zett szakmunkásra, mivel a lakos­ság fodrászati szükségletei évről évre növekednek — igazolva az életszínvonal emelkedését. A szövetkezet í legmodernebb villany-hajvágógépekkel, hajszárl- tóburákkal és dauergépekkel ren­delkezik. Ez nagyban megkönnyíti a dolgozók munkáját, akik kultu­ráltabb, jobb és egészségesebb munkakörülmények között lépést tudnak tartani a fejlődéssel és a lakosság fokozottabb igényeivel. Ennek döntő bizonyítéka, hogy a népgazdaság tervfeladataiból a szövetkezetre eső termelési felada­tait a szövetkezet becsülettel tel­jesíti. 1960-ban 1 200 000 forintot termelt a szövetkezet, az éves ter­melési tervét 111 százalékra teljesí­tette. Az 1961 első negyedévi telje­sítés 100 százalékos. 1960-ban 270 000 forinttal volt magasabb a termelés, mint az előző évben. A szövetke­zet béralapját betartotta, hitel nél­kül gazdálkodott és szép ered­ményt ért el az önköltségcsökken­tés terén, amit igazol a megfelelő rentábilltás. Az 1960. évi nyereség 186 100 fo­rint, a teljes termelési értéknek 15,5 százaléka. A Hatvani Fodrász Ktsz — a felszabadulási munka­verseny keretén belül az 1960. évi jó munkájáért, mint a legjobb eredményt elért megyei szolgálta­tóipari szövetkezet — elnyerte a Heves megyei KISZOV selyem- vándorzászlaját. Erre igen büszke a tagság, amely szereti szövetke­zetét és szívesen dolgozik a kö­zösségben. A szövetkezet még nagyobb munkaellátottságot is elbír, és a tagság szorgalma alapján minden adottság megvan az ez évi maga­sabb tervfeladatok teliesítéséb—. A tagság és a vezetőség az éves közgyűlésen feladatául tűzte ki, hogy a szövetkezet a jövőben a termelés, a termelékenység növe­lése és az önköltségcsökkentés te­rén még jobb eredményeket érjen el. (x) bik tervező már egész sor, ilyen eljárással készült ■ for­mát tud megmutatni az ér­deklődőknek, miközben szíve­sen ad szóban is tájékoztatást. — Ezzel a géppel főként a csomagolástechnika fejleszté­séhez tudunk segítséget adni — mondja. A vákuum-formázóva] gép- alkatrészek, golyós- és gördü­lőcsapágyak csomagolását old­juk meg, de előállíthatok vele játék csónaktestek, babafejek, s más ehhez hasonlók is. Kon­strukciónk munkájának hasz­nát veszik az Orion-rádiók, te­levíziókészülékek előállításánál is, s még sok más üzemben. A prés telefonkészülék, Nati- onál-kasszaház, valamint kü­lönböző gépekre védőburko­lat készítésére is alkalmas. A FIATALABB Dänisz Ri- chárd azt már nem is tartja említésre méltónak, hogy az első gépet a szegedi paprika­gyárnak küldték, ahol ezzel a vákuum-formázóval műanyag­paprikákat készítettek a ne­mes magyar fűszer export­csomagolásához. — Ez — igaz —, már régen volt. Három év­vel ezelőtt. Azóta negyvenhat, az elsőhöz hasonló gép ké­szült el itt a ktsz-nél. Azért hasonló, mert a tervezők mindegyiken változtatnak, kor­szerűsítenek valamit, hogy még jobb, még tökéletesebb legyen az alkotás. Az egyik, garázshoz hasonló műhelyben, látogatásunkkor a negyvenhetedik gépet szerel­ték nagy gonddal. A vákuum­prés ezúttal a Budapesti Ipa­ri Vásárra készült. Elődei meg­járták már a külföldet, Moszk­vát, Poznant, Lipcsét, Zágrá­bot, egy évvel ezelőtt is a Bu­dapesti Ipari Vásárt, s ami­lyen nagy volt az érdeklődés •eddig, utódaira is ez a sors vár. Az eddig elkészült gépeik ugyanis többségükben kül­földre kerültek, olyan tökéle­tesnek bizonyultak. S a „szü­lők” szerint néhány nagy elő­nyük van. Kis helyein elfér­nek, s átlagosan tizenöt má­sodpercenként „dobnak ki’! egy kész darabot. Ezzel szem­ben a hasonló teljesítményű amerikai gyártmányú présgép csak terjedelemben oly nagy mértékben különbözik magyar társától, hogy nagysága egy normális méretű lakószoba méreteivel hasonlítható össze legkönnyebben. EGY MŰANYAG vákuum­formázógép elkészítése nem gyerekjáték. Körülbelül ezer- hétszáz munkaórát kell ráfor­dítani. A ktsz-nek azonban megéri ez a meglehetősen nagy munkaráfordítás. A gé­pek Európa-szerte öregbítik munkásaink hírnevét, s a kü­lönböző dicséretek, elismeré­sek, amelyekkel az eddig elké­szült gépeket illették, egy ki­csit egyengetik az útját a már javában készülő új konstruk­ciónak is, amely a Rekord mű­anyag vákuum-formázógép nevet kapja. Mire a negyven- hetedik vákuum-formázó be­fejezi várt szereplését a Bu­dapesti Ipari Vásáron, lehetj hogy ez az új konstrukció itt­hon, Gyöngyösön megkezdi működését. Még tökéleteseb­ben, még korszerűbb elvek alapján, mint idősebb testvé­rei. (weidinger) Egerben tartja ülését a Magyar Építőművészek Szövetsége A Magyar Építőművészek Szövetsége május 31-én és jú­nius 1-én Egerben tartja kibő­vített vezetőségi ülését a városi tanácsház nagytanácstermében. A kétnapos ankét témája Eger szempontjából minden­képpen rendkívül érdekes, hi­szen éppen azért tartják itt az üléseket, megvitatásra kerül­nek történeti városközpont­jaink főbb általános városépí­tészeti problémái. A bevezető vitaindító előadást számos, ér­tékes hozzászólás követi majd, s a vitában országosan elismert építészek, művészettörténészek és műemlékvédelmi szakembe­rek, közöttük egriek is részt vesznek. Az idei május elseje fe- _ _ ^ lejthetetlen esemény 1\ _ " 1 Jf- _ _ ' — —1 —11 volt életemben Mindössze há- Xl VliCCCT ----- SZCIZ D6IC didit ro m hét telt el, hogy az em- * MegvalósultMiirrepüiése'CNem Irta: JURIJ GAGARIN, a Szovjetunió űrrepülője, a Szovjetunió Hőse titkolom, végtelenül boldog vagyok annak tudatától, hogy sikeresen teljesítettem a rám bízott feladatot. De még na­gyobb boldogság, hogy olyan nép fia vagyok, amely csodá­kat képes végrehajtani, olyan párt tagja vagyok, amely szár­nyakat adott hazámnak. Üjra és újra felidézem azt a 108 percet, ami alatt betekin­tettem a bolygónkat. Akkor szinte időm sem volt, hogy el­gondolkozzam a látottakon. Emlékszem, egyik oktatóm fi­gyelmeztetett: „Ha repülés előtt azt gondolod, hogy hős­tettet fogsz végrehajtani — ez azt jelenti, hogy még nem vagy felkészülve a repülésre!” Nem gondoltam hőstettre: az egész repülést munka töltötte ki. Minden gondolatom és ér­zésem arra irányult, hogy tel­jesítsem a megadott progra­mot. Most igyekszem felidézni akkori érzéseimet és fokozato­san egyre újabb és újabb rész­letek merülnek fel bennem. Milyen a Föld a magasból? ... Már több ízben alkalmam volt beszámolni erről. Nagyon szép, csodálatos a mi boly­gónk. Olyan a Föld, mint an­nak a kis földgömbnek a fel­nagyított mása, amely ott for­gott mellettem a műszertáblán — áttekinthettem pillantá­sommal, látható volt a Föld gömbalakja. A bolygót gigászi szivárványív, kék fény koszo­rúja övezte. A kémlelő-abla­kokon át meg lehetett külön­böztetni a kontinensek partja­it, a nagy folyókat, hegyeket, erdőségeket. Számomra nem is ez volt a csodálatos, hanem valami más: nagyszerű lát­vány volt, amikor e nagy ma­gasságból elémtűntek a kol­hozföldek négyszögei. Még azt is meg lehetett látni, hol van­nak a legelők, hol a szántó­földek. Ez olyan volt, mintha honfitársaim küldték volna üdvözletüket. É rtsék meg: ez volt az emberi élet egyetlen nyoma, amit meg tudtam kü­lönböztetni az örök sötétség birodalmában. Mintegy elém tárult a világűrből a szocialis­ta rendszer, amely örökre le­számolt a keskeny magánpar­cellákkal! A Földre való visszatérésem után a külföldi tudósítók igen 6ok kérdést tettek fel. Külö­nösen érdekelte őket, hol volt a start helye és milyen erős volt az indító berendezés. Most kielégítem kíváncsiságukat: A mi nagy startunk az Októberi Forradalom! Ez a forradalom nyitott szabad teret a nép al­kotó erői előtt. Az Októberi Forradalom hozta létre azt a hatalmas energiát, amely rö­vid idő alatt leküzdötte Orosz­ország műszaki és kulturális elmaradottságát és lehetővé tette, hogy szovjet hazánk áll­jon az emberi haladás élére, megnyissa az utat a csillagok világába. Mérhetetlenül büszkék va­gyunk arra, hogy a Vosztok űrhajót szovjet emberek keze- munkája alkotta. A világ még nem ismeri az űrhajó alkotói­nak nevét, ennek még nem jött el az ideje. De teljesen világos, hogy ilyen győzelmet csak kollektíva arathatott... Nem magányos zsenik, hanem tudósok, mérnökök, techniku­sok, orvosok, pilóták, munká­sok, hatalmas kollektívája Azt hiszem, nem árulok el ál­lamtitkot, ha megmondom, hogy e kollektíva vázát 25—55 éves emberek alkotják. Más szavakkal — olyan emberek, akiket a szovjet rendszer, a kommunista párt nevelt. Az a nagy megtiszteltetés jutott számomra, hogy e tör­ténelmi tett egyik részt vevő­je lehettem. És ott, a végtelen magasságban állandóan úgy éreztem, hogy nagy pártunk egy része, népünk egy része vagyok. Valósággal a párt és a nép meghatalmazott képvi­selője voltam a világűrben és ez az érzés szinte szárnyakat adott nekem, segített mun­kámban. álunk is, külföldön is sokat írtak a Vosztok űrhajó útjáról. Az újságok és folyóiratok általában helyes ér­tesüléseket közöltek, nagy el­ismeréssel írtak a szovjet tu­domány és technika új diada­láról. Emellett azonban feltét­lenül meg kell jegyeznem, hogy sok burzsoá tudósító az űrhajós személyére fordította a legnagyobb figyelmet. A szenzáció kedvéért feltétlenül különleges alkatú hősnek, va­lóságos „Übermensch”-nek akarták feltüntetni. Amikor elmondtam, hogy bármelyik társam végrehajthatta volna a repülést, hogy nálunk nem egyesek, hanem a szovjet ha­zafiak ezrei és ezrei készek hőstettet véghezvinni szocia­lista hazánkért. — Ezek a tu­dósítók sokatmondóan kacsin­tottak — tudjuk, tudjuk — gondolták —, ez a szokásos szovjet propaganda. Pedig nem propaganda ez, hanem a mi megszokott szovjet valósá­gunk. A kommunista ideoló­gia nemesítő hatására kiala­kult népi jellem sajátos voná­sa, az a törekvés, hogy ma­gasrendű ideálokat szolgál­junk, előre törjünk a cél felé és a kollektív akarat, a kol­lektív értelem erőfeszítéseivel bármilyen nehézséget leküzd- jünk. Űrhajónkat nemhiába ne­vezik Vosztoknak. (Magyarul: Kelet) Mélységes értelem rej­lik ebben. Keleten kel fel a Nap, innen viszi melegét és fényét az embereknek. 1917 októberében keleten, a mi or­szágunkban ragyogott fel az új élet hajnala. Az összes fajok és népek Kelethez, a mi ha­zánk sikereihez, barátaink­hoz, a népi demokratikus or­szágok sikereihez fűzik a leg­szebb reményeket és legragyo­góbb álmaikat. A Vosztok űrhajót a szov­jet nép ereje, a hatalmas szovjet tudomány repítette pályájára, ahonnan másfél órán keresztül be lehetett te­kinteni egész bolygónkat. 9 óra 52 perckor a Vosztok űr­hajó elrepült Dél-Amerika fe­lett, 10 óra 15 perckor már Afrika felett szállt, újabb 10 perc múlva bekapcsolódott a fékezőberendezés és megkez­dődött a leereszkedés, ám az űrhajónak még számos ország felett kellett elrepülnie, amíg a szovjet földön leereszkedhe­tett. 11/1 ilyen a Föld magasság­m ból? Emberek lakjáa, dolgozók milliói. Milyen so­kan vagyunk ezen a régi, jó öreg bolygón! Természetesen nem láttam őket, de rájuk gondoltam, sorsukra gondol­tam. Az emberek dolgoztak, a jövőről ábrándoztak, pihentek, bánkódtak és örültek ezen a tavaszi napon. Különböző em­berek lakják bolygónkat — különböző a bőrük színe, kü­lönbözőek a szokásaik, törek­véseik. Nem is tudom, hogyan szóljak erről, de onnan, felül­ről így éreztem, hogy vala­mennyien egyformán. Közös a sorsuk, mert közös a hajlékuk is — egyazon bolygón élnek. Oroszok, kínaiak, négerek, amerikaiak, franciák, kubaiak, lengyelek lakják ezt a boly­gót, de valamennyiüket földi­jeimnek éreztem, hiszen — valamennyien a Földön élnek. Megvitatásra kerül a magyar történeti városok helyzete, jel­lege az európai városépítés­ben, ezen belül a jellegzetes városközpontok típusai, vala­mint Eger különleges központi helyzete. Nagy érdeklődésre tarthat számot a vitának az a része, mely a városközpontok reorganizációs problémáival foglalkozik. Értékelik, hogy mi való a városközpontba és mi nem, valamint a műemlékek felhasználását A városköz­pontban való lakásépítkezések is szóba kerülnek. Fontos kér­dés az új lakóterületek beépí­tési és illeszkedési problémája. S. I. Én onnan felülről nem tudtam megkülönböztetni az államo­kat, a népeket elválasztó ha­tárokat. Nyikita Szergejevics Hrus­csov az űr első szovjet fecské­jének nevezte a Vosztok űr­hajót. Továbbra is folytatni fog­juk ezt a munkát — mondotta Hruscsov elvtárs. Az eddig feltáratlan, ismeretlen utakon egyre újabb és újabb szovjet emberek repülnek majd a vi­lágűrbe, tanulmányozni fogják a kozmoszt, feltárják a termé­szet újabb titkait, s az embe­rek szolgálatába, az emberek jólétének szolgálatába, a béke szolgálatába állítják azokat. Milyen öröm volt hallani ezeket a szavakat! A tribün­ről láttam, hogy az emberek­kel zsúfolt hatalmas tér való­sággal hullámzásba jött e sza­vak hallatára. S amikor Nyi­kita Szergejevics megismétel­te, hangsúlyozta ezt a gondo­latot — újra szólt arról, hogy meg kell teremteni a tartós békét —, hatalmas tapsvihar zúgott végig a Vörös téren. C1 öldünkön minden be- csületes ember egy do­logra törekszik. Az emberek békére vágynak, boldogságot akarnak teremteni, önmaguk­nak és gyermekeiknek igazsá­gos társadalmi berendezkedést akarnak. Ezért nincs olyan erő, amély feltartóztathatná a népek diadalmas előrehaladá­sát a kommunizmus felé. Ezt az előrehaladást senki sem tudja megállítani, mint aho­gyan nem lehet megállítani a Föld forgását a világűrben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents