Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-14 / 112. szám
2 NEP0JS4O 1981. május I4„ vasárnap e4 a m SZMflmníhE Egyház — Tudomány — Haladás A Vatikán, a gyarmatosítós és a jezsuiták A római egyház világuralmi terveinek, terjeszkedési szándékának legjelentősebb tényezője a hittérítés volt. Ahogy nőtt a Vatikán gazdasági hatalma, úgy nőtt a politikai hatalma is, amelyet aztán arra használt fel, hogy világuralmi terveinek megvalósítása érdekében befolyása, irányítása alá vonja a különböző világi hatalmakat. A hittérítés, a vallási tanok hirdetése lényegében csak eszköz a Vatikán kezében ma is a politikai hatalom fenntartása érdekében. A második világháború után a megváltozott nemzetközi helyzet, a Vatikánt is új politikai vonal vezetésére kényszerítette. Ennek a megváltozott politikai harcnak a vezetői a jezsuiták. A harc zászlaján ma a „kommunizmus elleni szent harc” a jelszó. Az egyház „hittérítői” tevékeny szerepet játszottak a XV., XVI. és XVII. századbeli gyarmatosítások alkalmával. A missziós szerzetesek, s köztük oroszlánrészt vállalva a jezsuiták úttörői, sokszor aktív részesei voltak a gyarmatok kifosztásának, a bennszülött népek kipusztításának. A hittérítés nyomán megkezdődik Amerikában, Afrikában és Ázsiában az addig békés népek között a mészárlás, a rabszíjrafűzés, a kirablás. Az egyház a gyarmatokon kezdettől fogva igyekezett hatalmi felsőbbségét érvényesíteni a világi uralom felett. Emiatt néhol akadtak ellentétei is a gyarmatosító európai hatalmakkal, ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyház valaha is gyarmatosítás-ellenes volt. Napjainkban sorra szabadulnak fel a gyarmati sorból Afrika, Ázsia elnyomott népei. A Vatikán sötét ügynökei azonban mindent elkövetnek azért, hogy az öntudatos, felemelt tekintetet a térdelő .alázattal cseréljék fel az emberek, mert csak így lehet hatalmas és nagy az egyház. Az új viszonyok között új gyarma- tosítási politikát folytat a Vatikán. A gyarmati uralom alól felszabaduló népeket a szellem fegyverével szeretnék újra gyarmati sorsba tiporni és ezért a második világháború után ismét rendkívül felélénkült a Vatikán és a jezsuiták ,",hittérítő” tevékenysége. Hogy ezt milyen eszközökkel végzik, s hogy mi lehetne annak következménye, azt leginkább az újkori hittérítés történetének vizsgálata mutatja meg, különös tekintettel a jezsuiták tevékenységére. A jezsuiták Európában 1550-ben hagyja jóvá II. Pál pápa a jezsuita rend alapszabályait és még ugyanabban az évben feltűnnek ők a portugál királyi udvarban, amely az új világrészben, Amerikában kialakuló birodalma számára kér „hittérítőket”. S hamarosan Európa_ számos udvarában feltűnnek, mint a királyok gyón tatói, vagy tanácsadói. A Habsburgok bécsi udvarában 1551-ben jelennek meg. Az ellenreformáció vezérkarát ők alkotják. Igyekeznek megfojtani minden haladó társadalmi mozgalmat, erősíteni kívánják a feudális kizsákmányolás rendszerét, Ok magukat a Szentszék „könnyű lovasainak” tartják, de a nép a Szentszék ^janicsárjainak” nevezi őket. Igazi kegyetlenségüket, szörnyű vadállatiasságukat az inkvizíciónak nevezett .„eretnek” üldözésükben mutatták meg. Ok jelölik ki azokat a szerencsétleneket, akiket vallási nézetekért, mint „makacs és megátalkodott eretnekeket” a széni inkvizíció kamrái elnyeltek, vagy a vészbíróságok halálra ítéltek. Spanyolországban 1481-tól 1820-ig az elítélt és elpusztított áldozatok száma: 340 951. Ezek közül 34 658 a máglyán elégetettek száma, 288 244 „eretneket” ítélnek gályarabságra vagy életfogytiglani börtönre. Az emberi tébolynak azonban Európa-szerte ennél sokkal több ember esik áldozatul. A jezsuiták Amerikában VI. Sándor pápa a „mindenható istentől eredő és Szent Péter örökségeként a papokra szállt hatalom” alapján 1493- ban Spanyolország és Portugália között osztja fel az Újvilágot. Már 1542-ben Portugáliában jezsuita misszionárius-képző kollégiumot szerveztek, és ezek a misszionáriusok meglepő gyorsasággal rendezkednek be Brazíliában, de Afrikában és Ázsiában is. ígéretekkel beférkőznek a hiszékeny helyi lakosság bizalmába és könnyítik meg a gyarmatosítók behatolását. A jezsuiták által űzött kereskedés most is előjátéka a bennszülött népek leigázásának. A keresztény hitre térítés utat nyit a földbirtokhoz, a cukorültetvényekhez, a házirabszolgasághoz. Mi az amerikai hittérítés, a „vallási imperializmus” eredménye? Óriási egyházi földbirtokok kialakulása és az indiánok tízezreinek rabszolgává süllyedése. Amikor az öntudatos indián nép inkább elpusztul, semhogy örökös rabszolga legyen, megkezdődik az afrikai rabszolgákkal űzött kereskedelem egyházi áldással. Háiti szigetének 3 millió lakosa a térítés következtében 2 évtized alatt 14 000-re, végül 200-ra olvadt! 1507-ben aztán más területekről 50 000 indiánt csalogatnak ide, akik pár- évtized alatt teljesen eltűnnek ismét. Néhány kisebb szigeten, ahol azelőtt félmillió indián élt, a térítés után számuk 11-re csökken. Kuba szigetén csupán megfélemlítés végett 3000 indiánt koncolnak fel. Hatney indián törzsfőnök Kuba szigetén kivégzése előtt kijelenti a térítő pap előtt, hogy nem akar a mennyországba jutni, mert ott állítólag keresztények vannak. A Paraguayban létrehozott jezsuita állam is ékes bizonyítéka a papság hatalmi törekvéseinek. A megkeresztelt indiánokat 8—10 ezer lakosságú telepekre gyűjtötték és kényszermunkára kényszerítik őket. A rezerváció lakosainak száma a XV. században 150 ezer. Ez a szám a XVII. századra 120 ezerre. 1739-re pedig 74 000-re csökken. 1767-ben kelnek fel az indiánok a jezsuiták uralma ellen és véres harcok során sikerül őket elzavarni Amerika földjéről. Persze, ide is újra visszatérnek, de a „keresztény szocialista” jezsuita állam újbóli megszervezése már nem sikerül. A iezsuiták Ázsiában Xavéri Ferenc, akit később az egyház besorol a szentek közé is, 1540-ben kezdi meg Ázsia „megtérítését”. Munkája eredményeként aztán néhány jezsuita a „térítéssel” foglalkozik, de többségük a kereskedést űzi. Hajlandók a haszon kedvéért itt már némi engedményekre is a vallási tanításaikban és a kínaiak számára (a kínai uralkodó osztály tagjai számára) olyan Krisztust hirdetnek, aki bíborban született. A megfeszített istenember nem nagyon talált volna hitelre a kínai arisztokraták között. Itt is elsősorban az uralkodók megtérítését tartják fő feladatnak, ezért udvari óracsinálók. meteorológusok, csillagászok, orvosok lesznek, így próbálják a kínai császárt befolyásuk alá vonni. Itt azonban a jezsuiták kudarcot vallanak, Pórul járnak Japánban és Indiában is. Ez a tény osztatlan örömet okoz a világ haladó szellemű emberei között. A jezsuiták Afrikában Az aranyra éhes gyarmatosítók útját itt is a hittérítők készítik elő. Angolában a portugálok egy jezsuita misszionárius halála miatt egyes községek egész lakosságát kiirtják. a nőket karóba húzzák, a férfiakat az ágyúcső torkolatához kötik. Aztán felismerik azt, hogy az afrikai néger milyen hasznosítható munkaerő. Szívósabb. erősebb, mint az indián. S megkezdődik a rabszolgakereskedelem. Egy amerikai író és tudós becslése szerint a XV. századtól a XX. századig 15 millió rabszolgát hurcoltak el az afrikai kontinensről Amerikába. Ez mintegy 60 millió néger sorsát jelenti, mert minden negyedik néger jutott csak el Amerikába. A fő rabszolgaszállító nemzet a portugál, a keresztény Portugália. A legtöbb rabszolgát pedig Kongó és Angola vidékéről szállítják. A katolikus egyház tehát nemcsak hogy elnézte a rabszolgakereskedelmet, hanem annak aktív részvevője és haszonélvezője volt. Hasznot jelentett a portugál egyház számára a rabszolgák megke- resztelése is. 300 reist kapott az államtól az egyház egy rabszolga megkeres zte-lés" után. Később a tarifa 150 reisre csökken. A jezsuitáknak több rabszolgahajója járta a tengert, a dominikánusok Luanda közelében „emberfarmot” létesítettek, ahol eladásra tárolták a rabszolgákat. Pöltl József Zorin levele a Biztonsági Tanács elnökéhez NEW YORK (TASZSZ): Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője levelet intézett a Biztonsági Tanács elnökéhez, abban felhívja a Biztonsági Tanács tagjainak figyelmét a Délafrikai Unióban kialakult veszélyes helyzetre. A Délafrikai Unió kormánya — mondja a levél — az i utóbbi napokban újabb intéz- ' kedéseket tett a faji megkülönböztetés fokozására, ezzrt megszegte az ENSZ-közgyűlés és a Biztonsági Tanács többszöri felhívását. Nyilvánvaló lett, hogy a Verwoerd-kormány a véres megtorlás, a rendőri pogromok útjára lépett, hogy terrorizálja a Dél- afrikai Unió törzslakosságát. A szovjet képviselő rámutat, hogy ez a politika ellentétben áll az ENSZ-közgyűlés legutóbbi ülésszakán, a gyarmati országok és népek függetlenségéről elfogadott nyilatkozattal és ellenkezik az ENSZ-közgyűlés f. év április 13-i határozatával, amely elítéli a Délafrikai Unió kormányának faji megkülönböztető politikáját. Ugyanez a határozat mélységes aggodalommal állapította meg. hogy ez a politika nemzetközi megrázkódtatásokhoz vezetett, s továbbra is veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Zorin levele befejező részében hangsúlyozza, hogy a délafrikai események már Afrika és a vilás békéje szempontjából vec-rélyes arányokat öltöttek. (MTI) Újabb jelentések Genf bői Az angolai nép töretlen lendülettel folytatja harcát LUANDA (TASZSZ): Az an, golai nép tovább folytatja fegyveres küzdelmét a portugál gyarmati uralom megdöntéséért. Arriaga államtitkár a vereségeket a gyarmati csapatok kis létszámával igyekezett megmagyarázni — habár mint ismeretes — Angola területén több mint 17 000 főnyi reguláris hadsereg tartózkodik. Arriaga a továbbiakban leszögezte, Portugália nem mond le Angoláról és e terület továbbra is „portugál marad”. Ilymódon ismét megerősítette, hogy a Salazar-klikk figyelembe sem veszi a világ közvéleményét és eszeágában sincs végrehajtani a közgyűlés Angolára vonatkozó határozatait. (MTI) GENF (MTI): Pénteken a kora délutáni órákban újabo megbeszélést tartott Géniben a három nyugati külügyminiszter — közölte az AFP. Mint a TASZSZ, jelenti. Gromiko szovjet külügyminiszter pénteken több küldöttség vezetőjével tanácskozott. A szovjet külügyminiszter megbeszélést folytatott Lord Home angol külügyminiszterrel. Találkozott továbbá Csen Ji kínai, Ung Van Khiem vietnami és Rapacki lengyel külügyminiszterrel, valamint a törvényes laoszi kormány és a Patet Lao Genfben tartózkodó küldöttségeinek vezetőivel. Gagarin „nem kiyánalos“ Párizsban! PÁRIZS (MTI): A francia közvélemény megdöbbenéssel vette hírül, hogy a május végén megrendezendő nemzetközi légi kiállítás szervező bizottsága — visszavonta azt a meghívást, amelyet a hős szovjet űrhajóshoz, Jurij Gagarinhoz intézett. A francia repülőgépgyárosok szövetsége hozta ezt a határozatot, s azzal indokolta döntését, hogy Gagarin párizsi tartózkodása egybeesett volna Kennedy amerikai elnöknek a francia fővárosban teendő hivatalos látogatásával, s ez „nem lett volna opportu- nus”. Jellemző módon még a jobboldali Figaro is megállapítja, hogy a repülőgépgyárosok szövetségének döntése ellenérzéseket váltott ki. (MTI) A Reuter jelentése szerint Gromiko és Lord Home péntek délutáni megbeszélése után az angol küldöttség szóvivője reményét fejezte ki. ■ hogy az értekezlet hétfőn, vagy kedden megkezdheti munkáját. A szóvivő szerint az értekezlet két társelnökének péntek délutáni megbeszélésén sem sikerült megállapodni a laoszi képviselet kérdésében. A Szovjetunió küldöttségének az az álláspontja, hogy amennyiben maguk a laosziak nem tudnak egységes küldöttségben megállapodni, úgy mind a három laoszi küldöttség teljes jogú félként vegyen részt az értekezleten. Véget ért ar afrikai országok monroviai értekezlete MONROVIA (MTI): Pénteken Monroviában véget ért a 20 afrikai ország küldötteinek értekezlete. A tanácskozáson több határozatot fogadtak el. A Kongóról szóló határozat hangsúlyozza, a részvevők úgy vélik, a kongói kérdést maguknak a kongói vezetőkne’- kell megoldaniok „az ENSZ segítségével”. Mint a TASZSZ jelenti, Youlou abbénak, a Kongói Köztársaság elnökének, aki annak idején leplezetlen örömmel fogadta Lumumba letartóztatásáról szóló hírt. most sikerült olyan határozatot elfogadtatnia, amely a belga báb Csőmbe azonnali szabadonbocsátását követeli. A 40 éves Csehszlovák Kommunista Párt testvéri köszöntése IQOl május 14—17. köx L zött alakult meg a Csehszlovák Kommunista Párt. Negyven éve, hogy a csehszlovák kommunisták kinyilvánították: a forradalmi csehszlovák proletariátus kész csatlakozni valamennyi ország hatalmas munkástömegeihez, amelyeket az 1917-es győzelmes Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcra hívott az új világért, a szocializmus világáért. Negyven évvel ezelőtt a Csehszlovák Kommunista Párt megalkotói olyan pártot hoztak létre, amely Lenin nagy eszméit, az orosz bolsevikok forradalmi alapelveit tette programjává, hogy Lenin és a bolsevikok szellemében harcos proletár hadsereggé kovácso- lódjék, olyan hadsereggé, amely képes forradalmi győzelemhez vezetni Csehszlovákia munkásosztályát, dolgozó népét. Harcokban, nagy-nagy ütközetekben edződött a Csehszlovák Kommunista Párt, kiállta az üldöztetés súlyos próbáit, s a harc, az üldözés egyre erősítette sorait. Születése után azonnal szembeszáll a szovjetellenes burzsoáziával, a jobboldali szociáldemokratákkal. Védelmébe veszi, erejéhez mérten támogatja, népszerűsíti a szovjet hatalmat, az orosz proletariátus példájának követésére lelkesíti a csehszlovák népet. Amikor a fasizmus Csehszlovákiára tört, a párt vezette a.fasizmus elleni harcot, amely egyben Csehszlovákia népeinek szabadságáért folyt. Leleplezte a burzsoázia kapitulációját, amellyel behódoltak a német fasizmusnak, de ellene volt az emigrált kormány által meghirdetett pasz- szív ellenállásnak is, a párt küzdött a munkásegységért, az akcióegységért és aktív, fegyveres ellenállást hirdetett a megszállók ellen. tj at évig tartott a német megszállás és a megszülök elleni harcban a kommunista párt vált a nép vezető erejévé. A párt tagjai, a kommunisták voltak azok, akik elsőnek ragadták meg a fegyvert — kétszázötvenezer mártírt adott a párt a fasizmus elleni harcban. Köztük olyanokat, mint Jan Sverna és Julius Fucsik. A kommunista párt volt a szervezője, a lelke az 1944-es szlovákiai felkelésnek és az 1945. május 9-i, győzelmes prágai felkelésnek. Amikor Csehszlovákia a szovjet hadsereg segítségével felszabadul, a Csehszlovák Kommunista Párt a nemzeti felszabadítás, a demokratikus forradalom vezetője. Széles nemzeti frontot teremt, amelyből kizárják a nagyburzsoázia képviselőit, és javaslatára már 1946-ban államosítják a legfontosabb termelési ágakat. Az 1946. tavaszi választás azt bizonyítja: — a kommunista párt tömegpárttá vált, a szavazatok 40 százalékát kapja és az SZDP-vel együtt a szavazatok többségét. 1948 februárjában a burzsoázia le akar számolni a forradalmi erőkkel. Újabb választásra készültek, amikor a burzsoázia puccsot készített elő. A párt, a muhkásosztály azonban résen volt. Felfegyverezték a munkásosztályt, általános sztrájkra hívja fel a párt a munkásosztályt és a burzsoázia vereséget szenved, győz a proletárdiktatúra. A februári események során lelepleződik az SZDP jobboldala, előtérbe került a baloldal és 1948 júniusában a két munkáspárt egyesül, s ezzel megteremti lehetőségét a még szilárdabb hatalomnak. A februári győzelem után a kommunista párt kitűzte a szocializmus építésének programját. A párt vezetésével az iparban és mezőgazdaságban, és a kulturális életben hatalmas eredmények születnek. 1955-ben, amikor első ötéves tervüket befejezik, az ipar termelése az 1949-es évi termelés kétszeresére emelkedik, a mezőgazdasági termejés 45 százalékát pedig már a szocialista szektor adja. Az 1954-ben lezajlott X. kongresszus értékelte a szocializmus építésének eredményeit és feltárta azokat a hibákat is, amelyek gátolták a még gyorsabb fejlődést. A z SZKP XX. kongresszu- n sa nagy jelentőségű a CSKP életében is. A XX. kongresszus után újra felülvizsgálják a szocializmus építésében szerzett tapasztalatokat, s ezt országos pártvitában tárta a tagság elé. A. nemzetközi burzsoázia és a revizionisták itt is igyekeztek zavart kelteni, a párttagság egy kis részére sikerült is hatniok, megingatni hitükben. Az országos pártkonferencián azonban következetesen visszaverik a támadást, intézkedéseket dolgoznak ki a XX. kongresz- szus szellemében és kimondja a konferencia: a munkásosztály politikájában, pozíciójában egy szikrányi megingás sem lehet. Ezt vallják a magyarországi ellenforradalmi események során is. és támogatják népünk harcát az ellen- forradalom ellen. Bírálják a jugoszláv revizionizmust, hamar felismerték: a revizionistáknak és a burzsoáziának közös a célja — a szocialista országok egységét akarják megbontani, a proletárdiktatúra országai ellen törnek. A XX. kongresszus után még következetesebb politika hatására az 1957—58-as évben jelentős fordulat következett be az építésben. A népi demokratikus rendszer szilárdult, az építés gyorsult, 1958 végén az ipari termelés 3,3- szorosa az 1938. évinek, a mezőgazdaságban a szocialista szektor n szántóföld 77 százalékán ?"-»Hálkodik. Az életszínvonal 1953—57 között egyharmadával növekedett. Mindezek hatására az 1958-ban ülésezd kongresszus bejelenthette: a Csehszlovák Köztársaságban lerakták a szocializmus alapjait, új, magasabb célt'tűzhettek maguk elé: a szocialista társadalom építésének befejezését, a fejlett szocialista társadalom felépítését. Megmutatta a kongresszus azt is, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítésére a feltételek adva vannak: a munkás- osztály hatalma szilárd, a munkás-paraszt és nemzetiségegység megvalósult és erősödik, az ipar fejlett, a mezőgazr daságban lényegében győzött a szocializmus. Az azóta eltelt néhány év alatt a szocializmus gyorsabb építésére, a párt javaslatára az ipar, a mezőgazdaság szerkezetében, a kommunista nevelőmunkában és a közigazgatásban jelentős változásokat eszközöltek, mindez tevékenyen hatott a szocializmus építésére. Az ipar 1960-ban már négyszerese az 1938-asnak, több termék egy főre eső termelésében a világ termelésében jelentős helyeket foglalnak el, az élet- színvonal pedig 1960-ban kétszerese az 1937. évinek. 1959- ben Csehszlovákiában minden második családnak volt mosógépe, minden tizediknek televíziója és minden 24. családnak személyautója. Jelentősen növekedett a húsfogyasztás, a minőségileg jobb élelmiszerek fogyasztása — emelkedett a * reáljövedelem. \ Csehszlovák Szocialis- rl ta Köztársaság, amely szerves része a szocialista világrendszernek, ma a Csehszlovák Kommunista Párt 40. évfordulóját ünnepli. Mi, magyar kommunisták, a proletár nemzetköziség szellemében, mélyen átérezve a Csehszlovák Kommunista Párt harcait és sikereit, testvéri köszöntésünkkel és jókívánságainkkal ünnepeljük ezt az évfordulót. Papp János
