Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-12 / 110. szám

1961. május 12., péntek

6EPOJSSO

A jogászi propaganda fontosságáról és módszereiről beszélgettünk dr. Kunos Józseffel, a megyei bíróság bírójával

1945. OTA a nagy társadalmi, politikai és gazdasági átalakulás kora zajlik hazánkban. A társadalmi osztályok szerepe, a városok, falvak élete, az egyszerű dolgozók és az állam felelős vezetői közötti rés és érdekellentét megszűnt, vagy nagyrészt felszámolódott. Másképpen beszélünk ma már jogról, erkölcsi normákról, másképpen halljuk és értelmezzük a törvényeket. Nemcsak azért, mert új szellem hatja át azokat — bár ez a lényegesebb —, hanem azért is. mert a dolgozó nép másképpen viszonyul — ha a kifejezés nem is a legjobb —, az államakarathoz; mint a ka-' pitalista rendszer idején, amikor az uralkodó osztály á maga sajátos céljai szerint alkotta meg és alkalmazta a jogszabályokat, mindig csak a saját érdekében és a nép, a dolgozó nép érdekei ellen.

A szocialista állam a nép érdekeit védi a törvényekkel. Azt akarja, hogy a jogszabályokban a nép, a dolgozók akarata jusson érvényre. Ezért a fontosabb jogszabályokat tervezetben megvitatásra a nép elé tárják, mielőtt törvényi. erőre emelnék azokat. A jogot ma propagálják,, hogy mindenki tisztában legyen azokkal a célokkal és szándékokkal, amiket a jogszabály szolgálni akar. Ma tehát ott tartunk, hogy a jogot az állam hivatalosan is népszerűsíti, magyarázza, ismerteti — a dolgozó nép, az állampolgárok érdekében. Miért teszi ezt ma nyomatékkai? Nyilván azért, mert a fejlődés — a mezőgazdaság szocialista átalakulásával meggyorsult. A városok és az ipar szocialista fejlődése után most a sok ezer falu népe is új életformát, a szocialista gazdasági formát és ezzel együtt — ha lassan alakulóban Is, de — új tudatot keres és teremt magának. Ezt a folyamatot — sok más mellett — a jogi propaganda is segíti a kibontakozásban.

Az is lényeges kérdés, hogy ez a jogi propaganda milyen módszert, milyen eszközöket vegyen igénybe, hogy legjobban szolgálhassa a fejlődést. Erről a bonyolult és a megoldás felé haladó kérdésről beszélgettünk dr. Kunos Józseffel, a megyei bíróság tórájával, akit ebben az évben választottak meg a TIT Megyei . Szervezet Jogi Szakosztály titkárává;

— A MÓDSZER kérdését a jogi propagandában igen fontosnak és az eredményesség szempontjában is nagyon lényegesnek tartom. Eddig a jogászokat — a múlt maradványai és á régi ügyvédi szellem miatt — ritkán fogadták rokonszenvvel. Ma is tapaszható bizonyos fokú idegenke dés a jogászokkal szemben. Pedig ma már a jog és a jogász a népet szolgálják.

A jogászi propaganda akkor lesz eredményes, ha a hallgatóságot az érdeklődési körébe vágó esetekkel, példákkal, gyakorlati és azonnal hasznosnak látszó jogi felvilágosítással nyerjük meg magunknak és a fejlettebb jogi gondolkodásnak. Előbb ismertetjük az eset, vagy gz esemény fontosabb rúgóit, hogy aztán könnyen érthetővé váljék a jogszabály tartalma és szankciója.

— Nem is messzefekvő példákkal igazolnám Véleményemet. Azt mondják, ma nagyon sok a válás, a családokban a harmónia megbomlott volna. Tény, hogy a válóperek statisztikai mutatói emelkednek, De ha rámutatunk arra, hogy ennek oka egyrészt az átalakulóban levő társadalom is — amelyben,- mi is mindannyian napról napra formálódunk és érlelődünk új. szocialista tartalmú emberekké ■—, ha megértetjük azt, hogy a gazdasági és politikai átalakulás hogyan hat az emberekre és emberi viszonyokra, akkor már sok minden sokkal érthetőbbé válik azoknak is, akik csak a válási és családi kérdéseket a rideg számok tükrében látják. A múltban nagyon sokszor a házasság anyagi kérdés volt, az akkor megkötött házasságok jelentős része az utóbbi években felbomlott. A válasz a gondolkodásban történt változásban és a megváltozott gazdasági és társadalmi keretekben» keresendő. De ugyanígy kell beszélni a mai, könnyelműen megkötött házasságokról, hogy a társadalmi veszélyre felhívjuk a figyelmet, mert hiszen végső fokon minden jogszabály és erkölcsi norma arra jó, hogy a szocialista együttélés zavartalanságát biztosítsa.— JÓ AZ, ha a jogi propaganda csak a jogi kérdéseket oldja meg az érdeklődők számára?

—- Véleményem szerint az ilyen szakpropaganda nem hatásos és nem is eredményes. Az átlagember az eseményekbe beleágyazva látja az emberi cselekvéseket, nem vonatkoztatja el az erkölcsi és jogi kérdéseket sem a köznapi eseményektől, hanem azt akarja, hogy a megoldandó kérdéseket, a válás és a család ügyét,

a huligánok és a fiatalkorúak bűnözését egyformán társadalmi környezetükben mutassák be előttük. Mert „úgy érti azt a magyar ember”, ha mindent elmondanak' egy ügyről okosan. Ha pl. a faluban az utóbbi időben elszaporodtak a válóperek, akkor a legjobb egy tipikus esetet a hallgatóság előtt a sebész módjára szétoperálni: mindenki lássa, mi miatt ment tönkre a házasság: az ital vagy egyéb szenvedély tette-e pokollá a két vagy több ember életét. Es rögfön hozzáfűzni a következményeket: mi lesz egy

ilyen házasság után anyagilag és erkölcsileg a volt házastársakkal, azok gyermekeivel, stb., stb.

— Az sem árt, ha a jogi propagandához csatlakozik más szakterület propagandistája is. A bűnözés erkölcsi és egyéh kihatásairól, a fiatalkorúak bűnözésével kapcsolatos lelki, idegrendszeri problémákról, gondokról, a szülők és a .fiatalkorúak egészségtelen vagy egészséges kapcsolatáról, viszonyáról beszélhet az orvos, az ideggyógyász, de szólhat a pedagógus is, akik a társadalom ütőerén tartják a kezüket.

— Ha okos szóval, az okok és célok megmagyarázásával tarkítjuk előadásainkat,- akkor a hallgatók hamarabb megértik azt a nagy és mélyreható változást, amely a népi hatalommal az országban keletkezett: megértik, hogy az 5 általuk hozott, jóváhagyott szabályok irányítják az országban az életet, a társadalom azért kapja és adja a szabályokat, hogy önnön élete nyugodt, zavartalan békében, alkotó munkában telhessen — fejezte be dr. Kunos József a beszélgetést.

— MI CSAK annyit teszünk hozzá: a falvakban és a termelőszövetkezetekben most igen elkél az okos jogászi szó Az új gazdálkodási formában, az új viszonyok között most nevelődnek a magyar szocialista mezőgazdaság vezető emberei. Minden faluban, minden járásban, minden megyében százak és százak tanulnak okosan, „jogásziasan” gondolkozni, tervezni, kereskedni, hogy a szövetkezetek fejlődése szép eredményeket hozzon mihamarabb. Ezért hát mutassák meg megyénk jogászai, hogy nemcsak elméleti síkon, hanem a gyakorlati tennivalók terén is derekasan kiveszik a részüket a munkából. Mert minden elmélet igaz próbája a gyakorlat. Nagy igazság!

(dr. farkas)

Iskolai rendtartás—kétszáz évvel ezelőtt

A közelmúltban került elő egy 1724-ben működött „felsőbb lányiskola és internátus” iskolai rendje.

Az iskola igazgatónője a tanmenetet és az iskolai rendel ismertető körlevelében biztosítja a 10—15 éves leányok szüleit, hogy iskolájában a lánykák elsősorban „jó háziasszonyi és megfelelő erkölcsi kiképzést kapnak”. Az igazgatónő megígéri a szülőknek, hogy leányaik az iskola elvégzése után remekül tudnak majd háztartást vezetni és ennek megfelelőén, azonnal férjhez Is mehetnek.

Az iskolai rend igen szigorú volt. Eszerint nyáron reggel 6-kor, télen pedig 7-kol* a lányoknak fel kellett kelni ők. Tanítási napokon negyedóra alatt kellett felöltözni. Amikor viszont vendégségbe vagy esküvőre mentek, egy teljes órát tölthettek a tükör előtt.

A tea, kávé és a csokoládé fogyasztását az iskolai rend csak akkor engedélyezte, ha közben a lányok valami szent könyvet olvastak. A dohányzás, az ékszerek hordása szigorúan tilos volt, de fülbevalót azért a szigorú rend is engedélyezett. Szépségtapaszok hordása, arcfestés ugyancsak a tiltott dolgok közé tartozottés ugyanez vonatkozott a drága csipkékre is. Megszegte a házi- tendet az a lányka is, aki két

tallérnál drágább legyezővel játszadozott és súlyos' vétséget követett el, aki egyszerre hordott magánál legyezőt és muf- fot is.

Minden fiatal lánynak állandóan cérnát, tűt, ollót kellett magával hordania és vászonruháikat, alsószoknyáikat, hálóruháikat egyedül kellett készíteniük.

Látogatót két óránál hoszszabb időre nem fogadhattak. Ha meghívták őljet, előzőleg otthon jól kellett lakniok, vendégségben nem illett sokat fogyasztani.

A hosszú házirend egyik fontos előírása így hangzik: „Amennyiben hat nőszemély van együtt, egy időben csak öt beszélhet közülük, a hatodik köteles meghallgatni a többieket”.

A házaspár furcsa jelenség volt. A férjen hajósegyenruha, a feleség kedves parasztasz- szony, aki mackónadrágot, afölött pedig szoknyát hord és népviseletes, hímzett kötényt. A férj, a vízi emberek hallgatag módján figyelte a csobogó asszonyszót, álig-alig szakította meg, látszott, élvezettel hallgatja, ritkán van módja- rá. A feleség öltözete éppen olyan át- menetjellegű volt, mint mondanivalójának tartalma, amelyet akaratlanul is végighallgattam. így tudtam meg, hogy Tolnából Balatonfüredre mennek a szívkórházba, oda kíséri az asszony a férjét. A családi beszélgetés szinte egyetlen monológ volt: a feleségé.

— Majd elhozom a kislányt is, amíg itt vagy, ne bánkódj... Csak nyugodtan gyógyulj, ne izgasd magad ... Tudod, azon gondolkodom, mit mondok majd a faluban. Mert ha megmondom, hogy hozzád utazunk,

Vonaton

azt gondolják: de jól megy nekünk, nem elég az, hogy kórházban vagy, még el is megyünk hozzád. Tudod, hogy van, mindig számon tartják, mit csinál az ember. Viszont, ha azt mondom, hogy vásárolni utazom Pestre, akkor is szóvá tehetik, ugye, hogy de jól megy... Azonkívül csak vasárnap jöhetünk, viszont vasárnap meg templomban kellene lenni, mert ha nem vagyunk ott, mindjárt észreveszik... Mert megszokták, hogy én mindig otthon ülök... Most meg egyszerre a lányommal megyek el... ? Hát ilyenek az emberek... De azért ne gondold, hogy törődöm velük, csak az a fontos, hogy meggyógyulj, nem igaz? No, nem baj, eljövünk mind a ,ketten, hadd lásson világot az a lángyerek is, utóvégre, kinek mi köze hozzá, mi?

Mi akadályozza az egri reumaosztály felállítását?

MINT ARRÓL már hírt adtunk, Eger Város Tanácsa VB üdülőhelyi albizottsága behatóvizsgálat alá vette — országoshírű szakértők bevonásával — az egri gyógyfürdő épületével kapcsolatban létesítendő reumaosztály felállításának lehetőségét.

Mint tudjuk, 1959-ben egy sikeres' országos tervpályázat keretében nyert tisztázást az- egri fürdőkörnyék rendezési terve. Ezek szerint: a jelenlegi gyógy-, azaz törökfürdőtől északra, a Petőfi tér felé elterülő részeken építendő fel az új gyógyfürdő, illetve a gyógy- kórház. A tisztasági fürdő épülete pedig nem az Egészségház utcában, hanem a fürdőkomplexumban, helyezendő el.

A megyei tanács tervosztálya elkészítette egy egri tisztasági fürdő elhelyezési tervét. E tervezet szerint a tisztasági fürdő a jelenlegi gyógyfürdő épületétől, illetve a régi strandrnedéncétől északra, a Petőfi tér felé fekvő, ma kabinokkal és a bejárati helyiségekkel betelepített területen nyerne elhelyezést. Tekintve, hogy a városi tanács műszaki osztálya nem azonosította magát a Várostervező Intézet tervével, meghívta Egerbe a fürdőügyi szakértőket, s az ő véleményük meghallgatásával kívánta megoldani, részben egy új tisztasági fürdő megfelelő elhelyezését, részben pedig egy reumaosztály kiépítésének lehetőségét.

Dr. Schulhof Ödön kandidátus, az Országos Balneológiái Kutató Intézet igazgató főorvosa, dr. Székely Miklós, az Országos Reuma- és Fürdőügyi Intézet tudományos osztályvezetője, valamint az Országos Gyógy- és Üdülőhelyi Igazgatás vezetője, Cziráki József hydrológus megállapították, hogy az egri gyógyvíz összetétele mindenképpen , indokolttá teszi egy reumaosztály felállítását, hiszen a feltörő víz ra- diumemanáció tartalma országosan is második helyen áll, a budai Rudas fürdő után. Az ilyen összetételű víz orvosi felügyelet alatt való használata a mozgásszervi reumás megbetegedések bizonyos eseteiben minden más terápiás gyógymódot megelőz, s főleg a prevenció terén bírna nagy jelentőséggel.

Dr. Lengyel Endre reumato- lógus főorvos elmondta, hogy igen nagy jelentőségű az egri reumaosztály felállítása, hogy tisztázza véglegesen az egri gyógyvíz hatását és terápiás alkalmazási lehetőségeit. A reumás betegek kezelése igen jelentős népgazdasági érdek, hiszen például egy hevesaranyosi bányász reumás betegsége révén, mintegy 70 ezer forint termelési kiesés áll elő.

A MEGYEI TANÁCS tervosztálya — Igen helyesen — a legbehatóbban foglalkozott a reumaosztály kiépítésének lehetőségével és a városi tanács illetékeseivel egyetemben, a legalkalmasabbnak a jelenlegi gyógyfürdő épületének emelet- ráépítés formájában való megoldását találta. Erre vonatkozóan a tervek is elkészültek, azonban az Országos Műemléki Felügyelőség, ' pillanatnyilag, nem járul hozzá ahhoz, hogy a műemlékké nyilvánított fürdőépületre bármi módon is emeletet építsenek. Détshy Mihály, az Országos Műemléki Eelügyelőség kiküldötte azt hangsúlyozta, hogy az épület olyan török emlékeket rejt magában, melynek folytán nem járulhatnak hozzá a tervezett munkához.

Ennek kapcsán meg kívánjuk jegyezni, hogy pillanatnyilag azon áll, vagy bukik az egri reuma kísérleti osztály mihamarább! felállításának lehetősége, hogy sikerül-e meggyőznie a város és a megye illetékeseinek a műemlékvédelem képviselőit, hogy az emeletráépítés tervezett formában való megvalósítása nem sérti az épület — műemléki szempontból amúgy sem. túlságosan nagy értékű homlokzatának képét. A városi tanács műemléki albizottsága is minden lehetőt elkövet az épület műemléki szempontból való megóvása mellett, a reumaosztály megvalósítása érdekében, akár emeletráépítés, akár melléépítés révén.

Az értekezlet részvevői az építendő tisztasági fürdő helyéül, mint legalkalmasabbnak, a gyógyfürdő épületétől délre, a strand felé elterülő beépítetlen területet jelölte meg.

Az Egerben létesítendő reumaosztály felállításának szükségességét nap mint nap sürgetik a dolgozók, érezvén annak nagy szükségét. Az egriek szeretik városuk műemlékeit, óvják, védik azokat, s jelen esetben azonban úgy gondolják, hogy egészségük megóvása és visszaszerzése nagyobb jelentőségű, mint az úgynevezett gyógyfürdő épületének jelen formában való megtartása, annál is inkább, mivel a tervezett építkezés során nem csorbulna a műemlék jelleg. Fontosabbnak tartják dolgozóink, szocialista egészségügyünk korszerű kiépítésének szükségességét, mint a meglevőhöz való merev ragaszkodást.

SZERETNÉNK REMÉLNI, hogy Eger fejlődése, valamint a város és a környék dolgozóinak egészségügyi ellátása érdekében mihamarább meg fogják az illetékesek — elsősorban a műemlékiek — találni a lehetőségét annak, hogy minél előbb megvalósuljon az egri kísérleti reumaosztály.

Sugár István

Mit ígér a könyvhét?

AZ ÜNNEPI könyvhét eseménysorozatai minden esztendőben nagy jelentőséggel bírnak nemcsak megyénkben, hanem országszerte. Ugyanis az új kiadványok megjelentetésén kívül, amelyeket erre az alkalomra bocsátanak ki a könyvkiadók, bizonyos tekintetben az egyik könyvhéttől a másikig terjedő időszak, fejlődési mérlege elkészítésének ideje is esetenként a könyvhét. Természetes tehát, hogy ebben az évben is jóval az eseménysorozat megindulása előtt, az ünnepi könyvhét megnyitása előtt megkezdődtek már az előkészületek, annak méltó’ megrendezésére, lebonyolítására.

Egerben a Gárdonyi Géza Könyvesbolt és a Megyei Könyvtár közös rendezésében kerül sor az ünnepi könyvhét eseményeire. A könyvkiadók a régebbi magyar irodalomból Ady Endre összes verseit, Ady Endre az irodalomról szóló munkáit, Arany János drámafordításait, Babits Mihály kisebb műfordításait, Bálint György: A toronyőr, Hatvány Lajos: Öt évtized, Jókai Mór: Rab Ráby című műveit, József Attila összes verseit,

Egész lénye bájos anakronizmus. Az is, amit mond: hogy felutazik majd a kislánnyal beteglátogatóba, de ezt eltagadja otthon a falu előtt, kissé világot látni is jön, lemarad a miséről, de ez mindössze azért érdekli, hogy mit mondanak, ha észreveszik, hogy nincs ott a megszokott pad- ban ... Kötényén a hímzés, a szoknya alól kikandikáló mackónadrág is csupa-csupa ellentét. Ugyanakkor, amikor szembeszáll a hagyománnyal és nadrágot vesz, hódol is a konvenciónak, mert felköti fölé a fumes kötényt, háncsszatyra mellett műanyagtáska, ahonnét sült csirkét húz elő, s átlátszó nylon-tasakből kínálja párját.

Egy változatlan csak benne: a családot dédelgető, áradozó, s Gründen új befogadására — mint a mackóruhára is — hajlamos, — tehát divatos nő.

SZEMES PIROSKA

Kaffka Margit: Láziadó asz- szonyok, Nagy Lajos: Képtelen természetrajz című művét, Radnóti Miklós eclogáit, Vörösmarty Mihály összes verseit adják ki többek között.

A mai magyar irodalom művelői közül Darvas József: Végig a magyar Szaharán, Garay Gábor: Emberi szertartás, Goda Gábor: Fontos történetek, Illés Béla: Kenyér, Kárpáti Aurél: Tegnaptól máig című munkái szerepelnek a könyvheti kiadványok között, ezenkívül Keszthelyi Zoltán válogatott költeményei,- Mes- terházy Lajos: A négylábú kutya, Németh László: Sajko- di esték, Sándor Kálmán: Díszes esküvő. Szabó Pál: Szereposztás című munkája gazdagítják a könyvheti kiadványokat, amelyekhez csatlakozik még Takáts Gyula: Virágok virága című versesköte- te, Thurzó Gábor: József és Putifárné című műve, valamint Várnai Zseni: Légy boldog, te világ című kötete.

A KÜLFÖLDI irodalmat Arghezi: Testamentom, Dickens: Pickwick Club, Dreiser: Amerikai tragédia, Gorkij: Foma Gorgyejev, Guillen: Kubai elégia, Konovalov: Források, Guo Mo-zso: Ifjúkor, Lampedusa: A párduc, Neruda: Elemi ódák, O’Neill: Négy dráma, Rolland: Pierre és Luce, Solohov: Feltört ugar, Tha- ckerey: Henry Esmond története című műve képviseli.

Az ifjúsági és gyermekirodalom Gárdonyi Géza: Láthatatlan emberével. Mikszáth Kálmán: Akii Miklós-ával.

Murányi Kovács Endre: A

kalóz leányá-val. Szabó Magda: Álarcosbál-jával, Szántó György: A javíthatatlan javí- tó-jával, Verne: Utazás a Holdba című művével gazda- godik ezen a könyv napon.

A tudományos és ismeret- terjesztő művek között Ákos Miklós: Vasárnap — istenek nyomában, Donini: Korok,

vallások, istenek, Fábián Ferenc: Tibet. Haász Árpád és munkaközössége: Korunk kapitalizmusa, Kende István: Jóreggelt, Afrika!, Kocsis Ferenc : Csodálatos élővilág?

Komlós János: Elárult ország. Marx—Engels: A vallásról, Pogány ö. Gábor: Der- kovits Gyula. Lőrincze Lajos: Édes anyanyelvűnk, Clara Zetkin: Válogatott beszédek és cikkek Széchenyi Zsigmondi Ahogy elkezdődött című munkája szerepel.

A tervek szerint az ünnepi könyvhét alkalmából Egerbe látogat D o b o z y Imre és S i- m o n István, a két ismert magyar író. Részvételükkel kerül sor tehát május 28-án a június 4-ig tartó könyvhét ünnepélyes megnyitására, a Gárdonyi Gésa Könyvesboltban. Az írók a megnyitó után találkoznak a Rákóczi Termelőszövetkezet tagjaival, majd még ugyanaznap délutánján író—olvasó találkozókra He- ■ vesre, illetve Pétervásárára látogatnak el.

Hevesen a járás vezetői r a könyvét bizottság tagjai gadják majd a vendégel akik a délutáni órákban < látogatnak Boconádra és Te namérára, este pedig rés visznek a Járási Művelődést Ház irodalmi estjén.

Pétervásárán a járás és a művelődésügy vezetői kíséretében tesz több látogatást az ideérkező író. A többi között felkeresi majd a Recski Ércbányát, valamint a sirokí Mátravidéki Fémművek munkásait, este pedig ugyancsak részt vesz a Járási Művelődési Ház irodalmi estjén.

A KÖNYVHÉT megnyitását követő napon 3 Bálapé falvi Cementgyárba latog nak el az író-vendégek tr megtekintik az ózdi vasi szilvásvárad) üdülőjét est órakor pedig az egri irodar. színpad ünnepi estjén vesz* nek részt.

A Kelemen László Irodalmi Színpad a két író látogatását egybeköti műveik minél szélesebb körű megismertetésével, így műsorát az ő munkáikból állítják össze.