Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-30 / 125. szám
1961. május 30., kedd W8PCJSAG 3 Rákóczi és a markazi Mátra- völgye Tsz sátra élőtt mindig nagy tömeg állt és bizonyára sokáig dicsérik még kiváló boraikat. A rizling, a muskotály vagy a furmint volt jobb? ... Mindegyikből sok hektó elfogyott. Megyénk iparának sikerei mellett a két bortermelő tsz is növelte Heves megye jó hírnevét. Papp János Heves megyeiek a Budapesti Ipari Vásáron Mint apró szirtecskék az óceánhoz, úgy viszonyultak a megyénket képviselő vállalatok kiállított termékei a Bu- dapesi Ipari Vásár egészéhez. Bár számban és kiállított termékekben nem foglaltak el nagy helyet megyei vállalataink a vásáron, mégis hírnevet szereztek megyénknek a látogatók és szakemberek előtt egyaránt. • A B!V aranyérmével tüntették ki az egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat aknaszállítógép vezérlő-, jelzőberendezését. Amikor lapunk, a Népújság bemutatta az olvasóknak az aknaszállító, vezérlő-, jelzőberendezését, a cikk írója ezekkel a szavakkal zárta írását: „Hogyan vizsgázik a Finommechanikai Vállalat villamossági berendezése, ez nemsokára eldől majd az ipari vásáron.” Nos, a vizsgáztatás megtörtént és a vállalat kitűnően vizsgázott. Kiállított termékük elnyerte a helyi ipar „legszebb terméke” címet és az ipari vásár aranyérmével tüntették ki. Nemcsak a szakemberek, a látogatók is elismeréssel beszéltek a reprezentatív, ízléses kivitelű berendezésről. Megcsodálták a precízen, okosan dolgozó, intézkedő gépet, amely az aknaszállító berendezés elektromos működtetésére készült. A gép indítását és működtetését a vezérlőasztalnál ülő személy végzi, aki a műszerrel az üzemi állapotok áttekinthető képét láthatja. A berendezés automatikusan jelzi az üzemi állapotokat és a veszélyt, így az akna üzeme központilag irányítható. . A helyi ipar pavilonjában többen gratuláltak az igényes, nagy felkészültséget kívánó munkához és további sikert kívántak a vállalat kollektívájának. Gratulálunk mi is. A% egri bútor az érdeklődés központjában Állandóan tömött sorok álltak az Egri Faipari Vállalat új bútorai, az osztrák importanyagból készült hálószoba berendezés és a terem másik végében levő gyermekbútor előtt. Ne vegye senki az újságíró túlzásának, de ilyen jelzők röppentek el a látogatók szájából: „csodálatos”, „kifogástalan”, „rendkívüli”, „praktikus”, .modern”, „elbűvölő”. Valóban elismerést megérdemlő terméket állítottak ki a Faipari Vállalat dolgozói és ezt a vásár bíráló bizottsága azzal is méltányolta, hogy a „helyi ipar legszebb terméke” éremmel tüntette ki az Egri Faipari Vállalat gyermekbútorát Es mit mondtak a látogatók? „Kérem, le a kalappal ez előtt a bútor előtt. Szép is, kényelmes is modem is.” (Kosa János, a Ganz Darugyár marósa): „Pompás szobát lehet ezzel berendezni. S ami fő, könnyen tisztítható, állandóan tisztán tartható. Nemrég vásároltam egy hálót, szívesen elcserélném ezért.” — (Schlenberg Istvánná, Kaposvár): Es mit kérdeznek a legtöbben? Hogy mennyibe kerül. S amikor hallják, hogy csak 5350 forint, már jön a következő kérdés: „Hogyan lehet hozzájutni, hol vásárolható?” Bizonyos vagyok benne, hogy "a kiállítás látogatói sokáig kellemesen emlegetik az Egri Faipari Vállalat „Eger”- hálóját és a „Szamos” gyermekbútort. Akinek pedig sikerül hozzájutnia, hálás lesz a kifogástalan, igényes munkáért 72 ezer kilométert futott Berva-moped Az egri Finomszerelvény- gyár a Csepel Autó- és Motorkerékpárgyárral egy pavilonban állította ki az egyre népszerűbbé váló Berva mopedjeit. A modem, új konstrukciós motorok, kerékpárok mellett nagy érdeklődéssel nézegettek a látogatók egy használt Berva-mopedot Meg is érdemli a figyelmet ez a kis masina: 72 300 kilométert futott és egyetlen alkatrészét sem kellett cserélni. A gép most is üzemképes. A tulajdonos: Horicz Emil budapesti lakos, nagy elismeréssel beszél róla. A Mátravidéki Fémművek a KGM pavilonjában kapott helyet. Itt mutatta be a látogatóknak termékei egy részét. Kerékpár-, motor-, motorkerékpár-láncok, és különböző piperecikkek tubusai dicsérik a fémművek dolgozóinak ízlését, hozzáértését. Végezetül — bár nem ipari jellegű „intézmény” — szólni kell még két megyei „vállalkozás” sikeréről: az abasári Egy időre beszüntették az őzbak kilövését Az egri Dobó István Vadásztársaság május 27-én ülést tartott, ahól a vezetőség beszámolt a tagságnak a legutóbbi taggyűlés óta éltéit időszakban végzett munkáról. Az ülésen nagy alapossággal vitatták meg a vadászmester célszerű vadgazdálkodásra tett javaslatát és elhatározták: egy időre beszüntetik az őzbak kilövését, mivel úgy látják, hogy jelenleg az őzbak- állományban számszerű csökkenés mutatkozik. A vásár egyik szenzációja volt Az Egri Faipari Vállalat „Szamos” gyermekbútora. Nappal kisebb méretű hármasszekrénynek használható. Oldalt akasztós és polcos szekrény, középen ágyneműtartó. De egyetlen mozdulattal a gyerek is Íróasztalt, s kényelmes ülőhelyet varázsol elő belőle. Itt könnyebben megy a tanulás is. A „mindent tudó” bútordarabból este előhúzzuk a fekhelyet, s kényelmesen, jól alszik itt a gyermek. „A helyiipar legszebb terméke”, nagy előnye, hogy máris kapható a bútorüzletekben. t>VV^<VX>OOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOe yXXíO(X><XX500<>>3000000CKXKX)OOOOCX>OOOOOOOOOOOOC)<X>OOCXX)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOOOO Több segítséget az ecsédi KlSZ-brigádnak Az ecsédi termelőszövetkezetben KISZ-brigádot alakítottak a fiatalok. A brigád tagjai valamennyien lányok. Vezetőjük pedig Pesti Katalin. És mivel Pesti Katinak az volt a kérése, hogy ha ír róluk az újság, akkor a brigád minden tagjának nevét említse meg, így e kérésének is eleget teszünk. Mindenekelőtt említjük a két fiatalasszony nevét, akik mindig szorgalmasan és szívesen dolgoznak a szövetkezetben. Kurják Dezsőné és Papp Sán- dorné csak néhány hónapja kerültek ki a leánysorból, de úgy gondolták, hogy csatlakoznak a brigádhoz, fenntartják továbbra is a kapcsolatot régebbi barátnőikkel. Nagy p. Magda, Szölősi Anna, Agócs Rózsi, Nagy Erzsébet, Nagy Anna, Dénárt Mária, Hegedűs Mária és Kakas Zsuzsanna még az ifjúsági brigád tagjai, akik már a kora tavasz folyamán együttesen elhatározták, hogy benevezned az országos kukoricatermcszíési versenybe. Ám, mint később kitűnt, csak a járás vezetői örültek a az ecsédi kiszesek kezdeményezésének, az ifjúsági brigád megalakulásának, mert otthon, falujukban bizony, eddig még édeskevés segítséget, támogatást, megértést kaptak a vezetőktől. Így például legutóbb még azon volt a vita, hogy a tsz vezetősége nem akart jó helyen biztosítani kukoricaföldet a fiataloknak és olyan helyen akarta kimérni nekik a versenyparcellát, ahol bizony, még a járási versenyben is alulmaradnának. Eddig — sajnos — kevés támogatást kaptak a tsz elnökétől, de még kevesebbet a tsz elnökhelyettesétől, aki nemegyszer goromba szavakkal illette a fiatal lányokat, ha megálltak pihenni, vagy egy kicsit hosszabbra nyúlott az ebédidő. Valószínűleg ezek a megfontolások késztették rá a járási tanács mezőgazdasági osztályának egyik munkatársát, amikor kérte, írjunk az ecsédi ifjúsági brigád munkájáról és bíráljuk meg a szövetkezet vezetőit, hogy keveset törődnek velük. Pesti Kati, a brigád vezetője, nem panaszkodott a vezetőkre, csak annyit mondott, szeretné, ha a jövőben több megértést — és ha megérdemlik —, elismerést kapnának a tsz vezetőitől, mert neki, mint a fiatalok vezetőjének, irányítójának is könnyebb lenne a helyzete, a dolga. — Mi, fiatalok, azt szeretnénk, ha minél előbb erős, gazdag közösség lenne a mi szövetkezetünk, ahol mindnyájan jól érezzük magunkat és főleg megtaláljuk számításunkat anyagilag is. — Ezt mondta Pesti Kati, és ezek után már csak az lehet a kérdésünk, mi más lehet a vezetőség, a tsz- tagság törekvése? És ha egy a cél, akkor miért nem segítik, támogatják minden erővel (a pártszervezet, a tanács vezetői is) az ecsédi kiszesek munkáját, nagyszerű kezdeményezését? Arról is értesültünk, hogy egyes „felnőtt” tagok azért sem nézik jó szemmel a KISZ- brigád tevékenységét, mert ők, — a fiatalok —, havonta nem 15, hanem 20 forint munkaegységelőleget kapnak munkaegységenként. Nos, igazságtalanság lenne mindez? Véleményünk szerint nem, hiszen éppen maguk az idősebb tsz- tagok mondják nemegyszer: fiatal munkaerők kellenének, maradjanak itthon a tsz-ben a fiatalok. Ez az intézkedés, hogy havonként több előleget kapnak a fiatalok, éppen azt segítik elő, hogy a fiataloknak nagyobb kedvük legyen odahaza a szövetkezetben dolgozni és legyen minden hónapban rendszeresen pénzük, amiből szórakozhatnak, megvásárolhatják maguknak a szükséges dolgokat. A szövetkezet vezetőségének kell kiállnia amellett az elv mellett éppen a leghatározottabban és ha akadnak „rosszmájú” emberek, akkor okos, igaz érvekkel kell őket meggyőzni. A fiatalok otthonmaradása és munkájuk a szövetkezetben az egész szövetkezet, az egész tagság közös érdeke is. Reméljük, hogy a jövőben az ecsédi vezetők minden segítséget megadnák majd a KISZ- brigád tagjainak és így Pesti Kati is könnyebben végezheti majd szervező, irányító munkáját a kiszesek között. Szalay István Nyílt levél KISS FERENC elvtársnak R ECS K ÉM 3 sz. Kőbánya Vállalat Feiháboródött hángú, tiltakozó levelet irt szerkesztőségünknek, mert V. I., a lőmestert ért súlyos balesettel kapcsolatban a műszaki vezetők felelősségéről szóltunk.. Valóban, mi elsősorban a vezetők felelősségét hangoztattuk. A Népújság május 18-i számában azt írtuk, hogy az elmúlt évben megyénk területén 14 halálos baleset történt, egy esztendő alatt az SZTK 317 esetben állapított meg baleseti járadékot. Sérülések miatt sok-sok munkaóra esett ki a termelésből. Rengeteg könny, szenvedés, fájdalom, csökkent munkaképesség és halál húzódik meg a balesetek mögött. Ki a felelős? És hogyan lehetne a balesetek ellen sikerrel küzdeni. Ezt kutattuk a kifogásolt újságcikkben. Hivatalos vizsgálatok és ügyiratok bizonyítják, hogy 1960-ban 317 baleseti járadékból 110 esetben a vállalatok viselték a járadékfizetési kötelezettséget, mert 110 esetben — így V. I. esetében is — a munkáltató mulasztását állapították meg. Megdöbbentő és elgondolkodtató tények ezek. A cikkben több példára, szomorú balesetekre hivatkoztunk. A recski kőbányában történteket elrettentő példaként említettük. ön azt írja, nem ért egyet velünk. Tiltakozik és arra hivatkozik, hogy V. I. nem a robbanás idején, hanem a robbantás előkészítésekor, lyukfúrás közben sérült meg. De ön is kénytelen elismerni, hogy V. I. súlyos balesetet szenvedett és vállalatuk 98 000 forintot térített meg az SZTK-nak. Nem tudjuk, hogy olvasta-e a megyei bíróság ítéletének indokolását? Nos, el kell mondanunk, hogy a járási bíróságtól a megyei bíróság elé került az ügy. Hivatalos szakértő és a tanúk vallomása alapján állapította meg a bíróság, hogy V. 1. mulasztása is hozzájárult ugyan a súlyos balesethez, de felelősség terheli a vállalat vezetőit, mert eltűrték, hogy a dolgozók nem tartották be a baleset- védelmi szabályokat, nem viselték a védősapkát. Több vállalatnál nem ellenőrzik,' s nem követelik meg a rendelkezések betartását. Könnyelműség, felelőtlenség uralkodik a munkahelyeken, ezért felelősség terheli a vezetőket minden balesetért. Felelősség terheli a vezetőket V. I. súlyos sérüléséért is. Ha nem így lenne, a bíróság nem kötelezte volna a vállalatot 98 000 forint járadék megfizetésére. ön arra hivatkozik, hogy a kőbányában vannak még balesetek, mert kézitermelés folyik és a munkások a rendszeres oktatás ellenére sem tartják be a munkavédelmi szabályokat, mert ez állítólag gátolná őket a magasabb kereset elérésében. A recski kőbánya vezetőinek jószándékát mi nem vontuk kétségbe. De a szándékot tetteknek kell' követni. Tapasztalatunk és meggyőződésünk, hogy akadnak még köny- nyelmű és magatartásuk következményeit kellően nem mérlegelő munkások. Többségük egyre jobban megismeri szakmáját, és senki sem lehet saját testi épségének ellensége. Államunk az elmúlt esztendőben 200 millió forintot költött munkavédelmi célokra, szigorú rendelkezések írják elő, hogy milyen munkaterületen, milyen óvórendszabályokat kell betartani. Persze nem tudjuk teljesen megszüntetni a baleseteket. De a 110 járadékfizetési kötelezettség azt mutatja, hogy a vállalatok vezetői és a műszaki dolgozók megközelítőleg sem tették meg mindazt, ami kötelességük lenne. Ha ezen nem változtatunk, akkor mit sem ér az anyagi áldozat és a szigorú rendelkezések. A balesetek nem fognak csökkenni. A felelős vezetők magatartásán és szemléletén kell változtatni. Itt kell keresnünk a kivezető utat. Ügy látszik, levele megírása előtt ön nem vonta le ezt a tanulságot. Csupán a vállalat hírnevén vélt csorbát ejteni azzal, hogy a nyilvánosság előtt szóltunk a megtörtént mulasztásokról és hibákról. ön azt írja, hogy vállalatuknál az elmúlt két év alatt felére csökkent a balesetek száma. Az ilyen igaz híreknek mindnyájan örülünk. De a baleseti statisztika jelenlegi alakulásával nem lehetünk elégedettek, nem nyugodhatunk bele a felére csökkent balesetekbe sem. A munkások érdeke követeli, hogy igenis szóljunk a vezetők felelősségéről. Dr. Fazekas László bementő! 1938. május 30! Hitler ördögi terve Csehszlovákia megsemmisítésére A hitleri fasizmus egyik leggyalázatosabb akciója megindításának évfordulója május 30. Az egyre élénkülő újfasizmus fényénél érdemes róla megemlékeznünk. Miután Hitler annektálta a független Ausztriát, hamarosan kiszemelte következő áldozatát is: Csehszlovákiát. A „Drang nach Osten” eszméje egyre jobban előtérbe került és ehhez a gyalázatos akciókhoz nyújtott a magyar uralkodó osztály egyre szorosabban baráti kezet a horogkereszt fanatikusainak. A csehszlovák kormány közeledési kísérletet tett a magyar kormány felé. 1938. március 31- én Kánya Kálmán külügyminisztert felkereste a budapesti csehszlovák követ, Milos Kobr és Kánya napijelentése szerint ajánlatot tett, „... hogy Magyarországnak össze kellene Csehszlovákiával fognia a németek elleni közös, ha kell, fegyveres védekezésre.” A magyar külügyminiszter azonban politikai rövidlátásában azt a választ adta a csehszlovák követnek, hogy „... egyelőre egyáltalában nincs okom az úgynevezett német veszélytől tartani.” Rövidesen a Führer és a német vezérkar főnöke, Keitel már katonai szinten tárgyalta meg a Csehszlovák Köztársaság elleni támadás kérdését. Ennek az alapvetően jelentős megbeszélésnek az alapján született meg azután 1938 május 30-án a hírhedt „GRÜN FALL” fedőnevet viselő titkos katonai terv, amely Csehszlovákia felszámolásának politikai és katonai irányelveit rögzítette le. A II. világháború után előkerült a legtitkosabb levéltárak mélyéből ez a hitleri dokumentum. íme egy részlet a „Grün Fall”-ból, Adolf Hitler utasításából, amelyet a Wehrmachtnak adott a Csehszlovákia elleni katonai akció előkészületeire: „...Megmásíthatatlan elhatározásom. hogy Csehszlovákiát belátható időn belül katonai akcióval szétzúzom... A kedvező pillanat helyes megválasztása és elszánt kihasználása a siker legbiztosabb feltétele. Ennek megfelelően az előkészületeket haladéktalanul meg kell tenni...” A német nemzeti szocializmus gyalázatos tervét kegyetlen szadizmussal hajtotta végre, s lába alá tiporta a független Ausztria mellé, másodiknak Csehszlovákiát is. Sugár István
