Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-30 / 125. szám

4 NEPOJ8ÄO 1961. május 30., kedd Nem voltunk egyedül... Amikor szombaton este a margitszigeti sportuszodában az FTC—E. Dózsa vízilabda- rangadó kezdetén félelmetesen felzúgott az ütemes Fe-renc- vá-ros, egy kicsit elszorult a szívünk. Mi lesz itt velünk, — kis egri szigettel a nagy pesti óceánban —, hogyan hallassuk mi kevéske és gyenge han­gunkat? S a következő percben meg­könnyebbülten sóhajtottunk fel: a Buda felé eső lelátón — mintegy válaszként a fradis- táknak — felharsant és érce­sen szárnyalt a: hajrá, Eger! Nem voltunk egyedül! A pesti közönségnek majdnem a fele a népszerű, sportszerűen viselkedő egri csapatnak szur­kolt... —dy — A HEVES megyei Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezeti tagok Biztosítási és önsegélyező Csoportja ebben az évben 354 termelőszövet­kezeti tagot részesített rend­kívüli segélyben. A segély összege meghaladta az 54 ezer forintot. — AZ EGRI X. számú Álta­lános Iskola szövetkezeti út­törő tánccsoportja meghívást kapott a gödöllői táncfesztivál­ra, amire a következő hónap elején kerül sor. A kiváló ké­pességű tánccsoport koreográ­fusa és vezetője Boruss Viola tanárnő. — TARNAZSADÄNYBAN Kovács Józsefné és Fehér Jó- zsefné termelőszövetkezeti tagok egyenkét kétezer csi­bét nevelnek saját portáju­kon a helybeli Aranykalász Tsz részére. A csibék több­sége már elérte a 80 dkg-os súlyt és rövidesen piacra ke­rülnek. — ÜNNEPÉLYES keretek között nyitották meg Egerben, vasárnap délelőtt tíz, illetve fél tizenkettőkor a Hámán Ka­tó seregszemlére beküldött foto-, képzőművész, ipari és népművészeti kiállítást. A ki­állításon Schillinger Attila, a Megyei Népművelési Tanács­adó vezetője mondott ünnepi beszédet. A megnyitón került sor a jutalmak kiosztására. A kiállítás két hétig lesz nyitva e művelődési ház klubjában és a tiszti klub társalgójában. — A ZARÁNKI Általános Iskola felújítására és kar­bantartására 52 ezer forintot fordít ebben az évben az ál­lam. — SZOMBATON délelőtt az egri Szilágyi Erzsébet Leány- gimnázium énekkara, Dienes Tiborné karnagy vezénylésével rádiófelvételen volt a Magyar Rádióban. H „Budapest 1961! Bélvegkiállítás“ hírei Folynak az előkészületek a budapesti bélyegkiállításra. Több országból jeleztek kü- lönvonatokat, így sok turista filatelista érkezik hazánkba. A lengyel és csehszlovák ven­dégeken kívül látogató cso­portok érkeznek az NDK- ból, Izraelből és Franciaor­szágból is. A kiállításra eddig beérkezett anyagok számára a Műcsarnok szűknek bizo­nyult, így még másik helyi­ségekre, a Szépművészeti Mú­zeum márványtermére és a Rózsa Ferenc kultúrházra is szükség lesz. A bemutatásra kerülő, csaknem kétezer tabló között szerepel sok olyan gyűjtemény, amely Budapes­ten kerül először a világ nyil­vánossága elé. Többek között bemutatásra kerülnek a Ri­sorgimento olasz államocskák bélyegei. Első ízben kerül nyilvánosság elé a Magyar Postamúzeum tulajdonában levő, világhírű Térffi lebé­lyegzésgyűjtemény is'. A közel­jövőben megjelenik a kiállí­tásra kibocsátott elmékbélyeg, ami már előre nagy érdeklő­désre tart számot. (XV. V.) I könyv ünnepén Dobozy Imre Kossuth-dijas író. Simon István Kossuth-díjas költő. Egry Viktor csehszlovák Állami díjas író és Pál Ottó a könyvhét megnyitó ünnepségein Néhány idegen, de barátsá­gos arcú ember, mosolygós, ünneplő, csupa kedély és is­merős közönség, ismeretlen ju- piter-lámpák kicsinyített és csillagban álló szárai, egy hosz- szú, kígyózó vezeték a földön és egy kis filmező gép, amit megpillantok, amikor belépek adta elő kedves, és általános elismerést keltő előadásban. A Hazafias Népfront részé­ről Sályi János megyei titkár köszöntötte az írókat. — Gorkij, a nagy szocialista író jegyezte fel, hogy „min­denben, amit az ember alko­tott, benne van a lelke. Tisz­kétmillió könyv között válo­gathat az olvasó. Azonban a mennyiség mellett és fölött gondolnunk kell azokra az erőkre is, amelyek megte­remtették a könyvet: írók, tudósok, kiadók, nyomdászok, könyvkötők, vállalati dolgo­zók és könyvterjesztők mun­kájára. Ez a sok, összetartó erő és akarat teszi az idei könyvhetet gazdaggá, eleven­né, színessé. Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg az idei könyvhe­tet — mondotta befejezésül Sályi elvtárs —, évről évre visszatérő szép kulturális ün­nepünket és engedjék meg, hogy ez alkalomból köszönt­sem a városunk vendégeit, íróinkat. Ezután megkezdődött a könyvek válogatása, vásárlá­sa, az írók pedig a művelődé­si osztály és a Megyei Könyv­tár képviselőinek kíséretében látogatást tettek a Dobó Ist­ván Tsz-ben, ahol Cseh Ist­ván, a szövetkezet elnöke üd­vözölte a vendégeket, majd Dobozy Imre Kossuth-díias író beszélt az író feladatairól. — Az írói munka nem könnyű foglalkozás — mon­dotta —, és nem úgy kezdő­dik, hogy elhatározom: író le­szek. Itt, ezen a pályán is úgy van, mint minden foglalkozási ágban, hogy egyszer sikerül­nek a dolgok, máskor nem. Mi azért járjuk a szövetkeze­teket, hogy közvetlen tapasz­talatokat, élményeket szerez­zünk és ezeket az élményeket, az emberek életét, jó vagy ke­vésbé jó életének változásait, küzdelmeit, bánatát és örömét megírjuk, megörökítsük. Es ebben a munkában sokszor bizony az író is áll nagy fel­adatok előtt, amikor keserves, amikor nem megy, vagy nem akar menni és mégis csinál­juk. Apám, az egyszerű pa­rasztember, mindig azt szokta mondani: az ember akkor is üljön fel a szekérre, amikor nem sima az út, hanem ami­kor ráz is. És mi tudjuk, hogy a rázós út után, mindig a sima út következik. Simon István költő külföld: élményeiről számolt be a tsz tagjainak. Simon István Kossuth-díjas költő vasárnap délután Péter- vásárára látogatott el, ahol a kultúrházban találkozott hz irodalmi szakkör tagjaival és a könyvtár olvasóival, majd este részt vett a siroki la­kótelep kultúrházában meg­rendezett könyvhét megnyitó ünnepségén. Simon István be­szélt az író kötelességéről, fe­lelősségéről, elmondotta né­hány versét és dedikálta mű­veit. Dobozy Imre, Egri Viktor és Pál Ottó vasárnap délután el­látogattak a hevesi Petőfi Termelőszövetkezetbe, ahol Miklós János tsz-elnök fogad­ta és kalauzolta a vendégeket. Megtekintették az ifjúsági klubot, majd baráti beszél­getést folytattak a tsz vezető­ségével, tagjaival. Ellátogat­tak a vendégek a boconádi Petőfi Tsz-be is, ahol Fehér Márton tsz-elnök fogadta az írókat, majd beszéltek a ter­melőszövetkezetekről, az iro­dalomról és az írók feladatai­ról. Hétfőn ellátogattak a ven­dégek Bélapátfalvára, ahol találkoztak a Cementgyár és Mészmű dolgozóival. Okos Miklós Simon István Kossuth-díjas költő verses kötetét dedi­kálja Vass Erzsébetnek, a Gárdonyi Gimnázium IV. osztá­lyos tanulójának. az egri Gárdonyi Könyves­boltba. A Televízió munkatár­sai rövid kisfilmet készítenek itt, az ünnepi könyvhét meg­nyitása alkalmából. Suha Andorné, mint a bolt vezetője, és mint házigazda szorgoskodik most is és nem győz az ünneplők és ér­deklődők kérdéseire válaszol- gatni. A mennyezetig érő könyvállványok roskadoznak a szebbnél szebb kivitelű, szépirodalmi, szakmai, köz- gazdasági, politikai, stb. könyvektől. És miközben a polcokon felsorakozó szép és még szebb kiállítású könyvek láttán nemcsak az olvasókra, de a exlibris-gyűjtőkre is gon­dolunk, egymásután érkeznek a kultúra munkásai, hogy je­len lehessenek a könyv ün­nepének ezen a nagyszerűnek ígérkező aktusán. Sorban jönnek a párt, a pe­dagógusok képviselői, a me­gyei művelődésügyi osztály, a Megyei Könyvtár, a MOKÉP, a Gárdonyi Színház, a Népúj­ság dolgozói, itt látni a szak- szervezeti könyvtár és a Váro­si Művelődési Ház vezetőjét, a Hazafias Népfront és más intézmények képviselőit. Az ünneplők szemlélődése köz­ben, hirtelenül nagy fény árasztja el a kultúra terjesz­tésének híres írónkról elne­vezett termét, és a közönség üdvözlő tapsai közben megin­dul a felvétel. A könyvek tár­házába lépő Dobozy Imre Kossuth-díjas író, Simon Ist­ván Kossuth-díjas költő, Egry Viktor csehszlovák Állami-dí­jas író és Pál Ottó, az Írószö­vetség titkárságának vezetője a szokatlan fénytől elkáprá- zott szemmel állnak meg egy pillanatra. Megkezdődik az ünnepély és az egybegyűltek szinte áhítatos csendben hallgatják Juhász Gyula Új vallomás című ver­sét, Lisztóczky László előadá­sában. Rózsik Erzsébet, Vár­nai Zseni Tanulj, ámulj, ha­zám ifjúsága hatásos költemé­nyének elhangzása után Mag Stefánia Karinthy Frigyes Ol­vasókönyvem című novelláját ta, nemes lelke legteljesebben a tudományban és művészet­ben él, legékesebben, levilá- gosabban a könyvekben szól.” Életünknek tükrét, tudomá­nyos igazságokat keresünk a könyvekben. Emberek százez­rei lapoznak fel ezekben a na­pokban magyar és külföldi műveket, klasszikusokat és ma élő írók alkotásait. Ezen a könyvhéten is, mint az elmúlt években, elsősorban a mai magyar irodalmat akarjuk népszerűsíteni, mert ezek az írások tükrözik a legfrissebben mai megváltozott életünket, önmagunkat, gondjainkat, és sok-sok örömünket. Az idén az ünnepi könyvhetet már olyan körülmények között rendezzük, amikor lényegében befejeződött a termelőszövet­kezetek szervezése, változóban van a falu arculata, mások lettek az ott élő emberek szo­kásai. A falu emberének meg­változott életformája, érdek­lődési köre kitágult. Ez arra is rámutat, hogy íróink előtt új feladatok jelentek meg, en­nek az új falunak, életének, és embereinek ábrázolása, és arra is rámutat, hogy megvál­tozott a falu népének igénye a kultúra kincsei, így a könyv iránt is. A régi olvasókhoz most százezrek csatlakoz­nak. Az idei könyvnapra hatvan­két új művet adtak ki 900 000 példányban, de az olvasók rendelkezésére áll az a közel­múltban megjelent egymillió könyv is, úgyhogy majdnem Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG Therese Raquin EGRI BRÖDY Osztravai gyors EGRI KERTMOZI Egy évig tartó út GYÖNGYÖSI PUSKIN Négyen az árban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Római vakáció HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem, Andalúzia HATVANI KOSSUTH Fűre lépni szabad HEVES ítélet PETERVASARA Odüsszeuss FÜZESABONY A fehér rénszarvas műsora : Egerben este 7 órakor: Füredi komédiások Verpeléten este 8 órakor: Hajnali tűz 1961. MÁJUS 30., KEDD: JANKA M5 évvel ezelőtt: 1786. május 30-án született FAY ANDRÁS Írói a magyar közélet egyik kiváló személyisége, a „nemzet napszá­mosa”. O irta a reformkorszak két nemzedékének harcát ábrázoló el­ső magyar társadalmi regényt; a Bélteky ház-at (1832.) Tanítómeséi­vel, amelyekben allegorikus -ábrá­zolással a kor visszásságaira mu­tatott rá, maradandót alkotott. Ö alapította az első takarékpénztárt; a Nemzeti Színház létrehozásán fáradozott, gazdasági, nevelésügyi és politikai röpiratokat szerkesz­tett. 530 évvel ezelőtt, 1431-ben, 19 éves FAY ANDRAS korában e napon halt máglya­halált JEANNE D’ARC, az „orleansi szűz”. A 100 éves háború idején a megszálló angolok ellen Orleans felmentésére indult, s megjelenése a francia nép felszabadító harcának új lendületet adott. Jeanne d’Arc a fran­ciák nemzeti hőse, akinek élete Shakesparet, Schillert, Voltairet, Francét, Shawt és Segherst ihlette Írásra. 85 évvel ezelőtt, 1876-ban e napon született VLADIMIR NAZOR horvát költő és regényíró, a legtermékenyebb horvát Írók egyike (versek, regények, drámák, műfordítások). 1943—44-ben mint par­tizán a fasiszták ellen harcolt. 120 évvel ezelőtt, 1841-ben Kínában nemzeti felkelés kezdődött az angol elnyomók ellen. 1960-ban e napon kiáltották ki a KONGÓI KÖZTÁRSASAGOT. MINT A KÖZÉRTBEN... EBADTAK A SKÖT — Kérem a Pajzán históriák kibővített kiadását. MEGJELENT A HEVES MEGYEI ANTOLÓGIA í — Vajon miért Üzenet a cí­me? — Biztosan nem merték sze­mélyesen megmondani! AZ ÍRÓNŐ KISFIA

Next

/
Thumbnails
Contents