Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-23 / 119. szám

1961. május 23., kedd NGPCJ8AG 3 Nappal a gyárban, este a technikumban MUNKA KÖZBEN történt első Ismerkedésünk. Csúcsesz­tergán dolgozott. Akkor fogott éppen hozzá, hogy beállítsa a padot, a megmunkálásra vá­ró darabot; gyorsan, némán mozgott, takarékos mozdula­tokkal. Száját mereven ösz- szeszorította, szeme mereven a kés vágószögét vizsgálgatta. Lehajolt, hogy jobban lásson. Aztán az indítókarhoz nyúlt. A pad remegni kezdett, a for­gács megeredt, fényesen ősz- szecsavarodva a levegőben. A frissen esztergált acél kéke­sen csillogott. Első találkozáskor is keve­set árult el önmagáról... csak annyit, hogy tanul... s Füzes­abonyból jár be naponta a Hajtóműgyárba. Most is szűk­szavúan válaszolgat. Érezhe­tően zavarban van. Zavartsága csak akkor enged kissé, mi­kor a szakma „titkairól”, ha­talmas, „Horizont” nevű gé­péről kérdezősködöm. Két hete dolgozik ezen a gépen, még nem nagyon is­meri. — Jobban szerettem a csúcsesztergát. Autó-, kom­bájn-alkatrészeket, kapcsoló­szerkezeteket esztergáltam raj­ta. Az valahogyan „jobban feküdt” nekem. Azóta dol­goztam karusszelen, kis ho­rizonton. Ezzel — s a nagy horizontra mutat — most is­merkedem. Az U—28-as seb­váltóház fúrását, marását vég­zem. Űj gyártmány. Most tértünk át a teljes gyártá­sára. És lassan-lassan élete „tör­ténetét” is elmondja. Rövid, kurta mondatokban. Mintha érezné — tipikus történetet mesél. S nincs is sok monda­nivalója eddigi éveiről, hiszen nagyon fiatal még. 20 éves. ELSUHANTAK az iskolás­évek. Utána szakmaválasztás, ö az esztergályos szakma mel­lett döntött. Ipari tanulóként sajátította el a mesterség min­den csínját-bínját. Kiváló eredménnyel tette le a szak­munkás vizsgát. S most is mindenki dicséri az ügyeskezü Antal Sán­dort. Igazgató, művezető. — Csendes, szerény munkás. Ügyes és szorgalmas. Szakmai tekintetbén megbízható — így foglalja össze véleményét a fiatal munkásról Juhász György művezető, aki maga is fiatalnak számít még; nem­rég került ki a miskolci mű­egyetem padjaiból. Bár nem nagy kedvet ér­zett a tanuláshoz Antal Sán­dor az általános iskola vég­zése közben, s nem is táplált reményeket, hogy valaha is tanulásra szánja a fejét — most mégis tanul. Esti isko­lában. A gépipari technikum első osztályát végzi. — Hogy sikerültek első vizs­gái a technikumban? — Az általános osztályzat 4-es, de lesz az jobb is. Még három és fél év van hátra a tanulásból, az érettségiig. Ha a katonáskodás meg is szakít­ja a folyamatot, akkor sem hagyom abba. Állandóan nappali műszak­ban dolgozik, hogy délutánjai és estéi szabadok legyenek. A vizsgák idejére szabadságot kap, hogy nyugodtabban ta­nulhasson. Eddig sok-sok fá­radságába telt a tanulás. Nap­pal, a gyárban. Műszak után vonatra ülni, s ‘menni haza. Aztán megint csak vonatozás. Mostanában nem jár haza. Szobát váltott, s így tanul. Ta­nul, mert az olajszagú gé­pek, az egyre bonyolultabb, finomabb mechanizmusok — amelyeken úrrá lenni egyre több tanulást, gyakorlatot igé­nyel — ezek töltik ki nap­jait, itt érzi. otthon magát, ezen a területen. Keresete havonta: 1400—15Ö0 forint. A csúcsesztergán volt olyan hónap is, hogy kétezer körül dagadozott a boríték­ban a keresett pénz. Hová te­szi, mire költi keresetét? Ta­karékba rakja. Tizenhét éves a húga, s annak kell a bútor. — Egyéni tervei, szándékai? — Megbecsülést szerezni munkámmal a többiek előtt. Elvégezni a technikumot és tovább tanulni... az egyete­men. Korábban nem akart tanul­ni... s most már az is szóba kerül, hogy egyetemre megy... mérnök lesz. S ezt muszáj elhinni neki. Muszáj, mert akarata, s ked­ve van a tanulásra, s rend­kívüli adottsága, lehetősége. Behozhatatlan előnye: fiatal! Éveinek száma még mindig — öt év után is — csak a hu- szonegynehány körül mozog. NEM VÉLETLEN, de álta­lános szabály, hogy mind ta­nulnak a munkások, a mun­kásfiatalok. Tudják, honnan indulnak és hová tartanak. Nagy akarattal és kitartással készülnek új hivatásukra; Pataky Dezső Ősbemutatóra készül az egri szövetkezetek színjátszó csoportja Érdekes és becsülendő vál­lakózásba kezdett az Egri Kis-J ipari Szövetkezetek Ady End-J re Kultúrotthonának színját-< szó csoportja. Elhatározták,j hogy az országban elsőnek? mutatják be Dymphna Cusack? ausztrál írónő Haláltusa című? háromfelvonásos színdarabját.? A színjátszó csoport tagjaid szombaton este tartották elsői megbeszélésükét, amelyen? részt vett Szekeres József, a? Színháztudományi Intézet fő-? munkatársa is, aki ismertette? a színdarab tartalmát, beszélte az Ausztráliában élő népek? művészetéről, életkörülmé-s nyeiről. Az előadást FeJcefe? Alajos, az egri Gárdonyi Gé-J za Színház művésze rendezi. Hírek képekben — A KŐVETKEZŐ mező-? gazdasági szakköny veket j ajánljuk olvasásra: Karma- csi: A káposztafélék termesz-? tése. Lemmel: Lejtős terül e-J tek gépi művelése. Gergely:' Baromfiólak és tenyésztésig eszközök. Hlavac: A burgo-J nya termesztése. — A KÁLI Március 15 Tar-? melőszövetkezetben befejezték? a 30 hold szőlő permetezését.^ A szőlőtermesztési brigád tag­jai jó munkát végeznek: a? szőlő jelenlegi állapota kitü-\ nő és most már gondos ke-i zelése esetén jó termésered-\ mény várható. Ifjúsági seregszemle Füzesabonyban Kora reggel hangos kopá- csolás, vidám ének, csevegés zaja verte fel a füzesabonyi kis erdő tájékát. Míg itt a készülődés folyt, addig benn, a községben az állomásról, feldíszített úton megindult a menet, az ifjak és a felnőttek serege, hogy pattogó zeneszó mellett elvo­nuljon a dísztribün előtt. A dísztribünön helyet foglalt a seregszemle meghívott kedves vendége, Pulai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra, Kácsor Jánosné, az MSZMP egri városi titkára, Barta And­rás országgyűlési képviselő, Kreskai János, az Egri Járási Pártbizottság munkatársa, Nagy Sándor, és Német Ti­bor, a KISZ megyei bizottsá­gának tagjai, Bóta Albert, a megyei pártbizottság munka­társa, valamint a helyi tanács, párt- és tömegszervezetek ve­zetői. Az impozáns felvonulás részvevői csaknem egy órán át hömpölyögtek a tribün előtt, majd az egész menet a Örök szerelem A Gyöngyösi Irodalmi Kör irodalmi estjéről A Gyöngyösi Irodalmi Kör a TIT-tel karöltve hozta létre örök szerelem címmel irodalmi estjét, amely egyiintetű elismerést váltott ki. Igaz, hogy volt már ehhez ha­sonló irodalmi estje a körnek, de a múlt olyan távolságában, hogy a mostani előadás lénye­gében kezdeményezésnek szá­mít. Tegyük mindjárt hozzá: azt várjuk, hogy folytatása sem maradjon el. Csak elismeréssel szólha­tunk az előadásról. Nemcsak újszerű külsőségei, szerkezeti felépítése, hanem a tartalmi értéke és a művek tolmácso­lása is valódi művészi élményt nyújtott. Papp Miklós, a kör vezetője előszavában azt ígérte a mű­sorról, hogy az — idézzük: „összeállításunkkal azt akarjuk elősegíteni, hogy a kulturális igény, az érzelmi élet ne kul­logjon a felismert valóság mö­gött, ne csak tudatunkkal, eszünkkel, munkánkkal akar­juk a szocializmust, hanem a szívünkkel is.” Nyugodt szívvel állíthatjuk: az irodalmi est a maga sajátos eszközeivel elérte ezt a kitű­zött célt. A szerelemről, az örök szere­lemről hallottunk örök érté­kű költeményeket, a latin köl­tők alkotásaitól kezdve a ma, a szocialista célú és tartalmú alkotásokig. A versek a hangu­latról, a szerelmekről, a szen­vedélyről és a hitvesről val­lottak: alcímek szerint is. Az Összekötő szöveg nemcsak az összeállítás hangulati előkészí­tését tette lehetővé, hanem a különböző művek egységbe foglalását is, feloldva az idő­beli és hangvételi távolságo­kat. Mertz Nándor igényesen és hasznosan oldotta meg ezt a feladatot. A műveket Dankóné Gulyás Ágnes, Décsey Judit, Szívós Jó­zsef, Ripka Kálmán, Tőzsér Ferenc és Csőke László tolmá­csolta. Nehéz közöttük különb­séget tenni az előadás színvo­nalának tekintetében. Míg Tő­zsér Ferenc Ady: Elbocsátó szép üzenet című versét a fér­fias, a racionális alap kifeje­zését célzó, visszafogott hang­gal tolmácsolta, Szívós József Vörösmarty: A merengőhöz cí­mű alkotását már az érzelmi fűtöttség színességével szólal­tatta meg. Ovidius: Beszélgeté­sek a cirkuszban című művét a csevegő könnyedségével ad­ta vissza Ripka Kálmán. ‘p',elfogásbeli különbség -*• jelentkezett a többi előadó versmondásában az elő­zőekhez viszonyítva. Több fe­szültséggel, érzelmi hangolt- sággal, olykor a drámai sötét tónus alkalmazásával tolmá­csolták a műveket. Ezt az elő­adásmódot a versek tartalmi és érzelmi jellemzői is igé­nyelték. Dankóné Gulyás Ag­nes produkciói közül a legsi­kerültebb volt Radnóti: Levél a hitveshez című versének visszaadása. Bár az alkalma­zott drámai szaggatottság az előadásmódot nem fokozta, a hitelességet bizonyító átélésig viszont benne izzott a mű tol­mácsolásában. Hasonló értéket képviselt Décsey Judit Bums: John, An­derson szívem, John... című versének elmondásával Szív­ből fakadtak a szavalj, hang­jának lágy zenéje csak fokozta az érzelmek jól hangolt kife­jezését. Csekő László Szimo- nov: Várj reám című versének elmondásával érte el a legma­gasabb fokot az általa közve­tített versek sorából. Összegezve: a művek meg- szólaltatói jól ütötték meg a versek alaphangját, mérték­tartóan, sallangmentesen, az alkotó és alkotása iránt érzett tisztelet hangján, hitelesen ad­ták vissza a költői művek mondani valój át. Jó ötletnek és eredménynek tartjuk a kar szerepeltetését is, amely mintegy a környezet va­lóságát érzékeltette. Vélemé­nyünk szerint: alkalmat kellett volna még találni további sze­repeltetésükre is. Az összekötő szöveget a ter­mészetes egyszerűség eszkö­zeivel minden erőltetettség nélkül mondotta el Szívós Jó­zsef. Az ő érdeme is, hogy a hallgatóság állandóan együtt haladt a hangulat fokozódá­sával, közvetlenül benne élhe­tett a művek alkotta légkör­ben. Nem volt könnyű dolga, az elismerés tehát fokozott ér­tékű. Az énekkar, amelyet Szabó Tivadar vezényelt, nem a hé­zagpótló szerepét töltötte be. Ez elsősorban az énekszámok színvonalának a következmé­nye, de nem mellékes: az ének­kari számok összeállításának érzékelhető gondossága sem. Lully: Táncdala hangulatte­remtő erejével, míg a zárókó­rus Kodály: Békesség óhajtás című művének mondanivaló­jával az egész összeállítás vég­ső célját adta meg. Az énekkarról annyit: a tő­lük már megszokott alkalmaz­kodni tudással és őszinte ér­zéssel szólaltatta mega műve­ket, Koposov: Fecske című dal­művével különösen elnyerték a hallgatóság tetszését. Min­den énekszámuk tetszett. A z elmondottak alapján a végső összegezés csak egy lehet: magas művészi szín­vonalú, élménygazdag irodalmi estet hallottunk, s csak azt sze­retnénk, ha a jövőben gyak­rabban volna módunk ilyen irodalmi estek művészi élmé­nyében részesülnünk. Ehhez minden feltétel és adottság megvan Gyöngyösön is. G. Molnár Ferenc Szombaton tartották esküvőjüket a kápolnai kultúr- házban Ivádi Sándor és Szuromi Erzsébet. A KISZ-esküvőn az ifjú párt úttörők sorfala fogadta, ahol a községi tanács elnöke előtt fogadtak örök hűséget egymásnak az ifjú házasok. kiserdő felé kanyarodott, hogy? mindannyian meghallgassák? Pulai Árpád ünnepi beszédét.s A fiatalok figyelmesen hall-? gatták azokat a szavakat,? amelyeket úgy mondott el aj Központi Bizottság titkára,' hogy minden fiatal megért-? hette belőle, mi az ő feladatai abban a munkában, amit as KISZ az ország építésében, aj boldogabb élet megterem té- 5 sében vállalt. Beszélt arról? Pulai elvtárs, hogy mit je-> lent a mi építőmunkánkban aj hősiesség fogalma, hogy a mai) fiatal hogyan válhat földi? Gagarinná, mert mint mon-J dotta: — Ki-ki a maga helyén vé-J gézzé becsületesen a munká-j ját, álljon helyt ott, ahová aj munkája során került, mert? ez a becsületes munka, ez aj helytállás a mi fiataljaink keharca. Az üdvözlő beszédek el-? hangzása után az egri KI-? SZÖV zenekar játszotta el az? Internacionálét és a DÍVSZ-? indulót, majd kezdetét vettej benn, a járási művelődési ház­ban a kulturális seregszemle.* Ezen a seregszemlén már? úgy jelentkeztek a részvevők,s hogy nyugodtan elmondhat-) juk — minden eddigit felül-? múlt ez a felkészülés. Az általános iskolások ál-? tálában jól szerepeltek. Az? énekkarok jók, a tánccsopor-S tok betanításánál még be-be-J csúszik szakmai hiba, de ezen? egyszerűen lehet segíteni —> szaktanácsot kell kérni a szak-? referenstől, s akkor nem for-? dúlhat elő az sem, hogy a? Horthy-korszak stilizált ma-? gyáros ruhájában táncolnak? a lányok. j Különösen tetszett a füzesabo-j nyi művelődési ház tánccso-j portjának műsora, de nagyon? ügyes volt a káli iskolások? üvegestánca is. ? A felnőtt kórusok közül a> tavalyi seregszemle óta nagy? eredményt tudott ezen az elő-? adáson felmutatni a füzesabo-J nyi Erkel Ferenc Kórus fér-? fikara, amelyiknek most már? hangvétele és alkotó művé-? szete arra enged következtet-? ni, hogy néhány év múlva ki-? tűnő kórussá fejlődik Koczkai István jó kamagyi keze alatt.? De föltétlenül említésre mél-? tó a káli férfikórus, amelyik? a tavalyi seregszemle után) most új műsorral lépett a) zsűri elé. 5 A seregszemle után a tánc-) zenekarok vették át a „szót”) és a fiatalság a késő éjszakai) órákig együtt maradt, táncolt,) vidáman töltötte ezt a napolj Az esküvő után a néphadsereg tisztjei kivont karddal üdvözölték az új párt a kultúrház bejáratánál. rrm «pspigj Vasárnap nagyszabású ifjúsági találkozót rendeztek Fü­zesabonyban. Képünkön a KISZ-fiatalak felvonulása. A nagyszabású felvonulás után megtartott nagygyűlésen Pulai Árpád, a KISZ Központi Bizottságának titkára tartott beszédet.

Next

/
Thumbnails
Contents