Népújság, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-21 / 118. szám
4 NEPÜJSÄG 196Í. május 21., vasárnap Péntek este mutatta be a Gárdonyi Géza Színházi Darvas József HAJNALI TŰZ eímű drámáját &&sKaaS§ A rendező: HORVÁTH ÁRPÁD Bónis József: PALÁNCZ FERENC Bónis Lajos:- CSAPÓ JÁNOS Géza: SZOBOSZLAI SÁNDOR B. Traven világhírű regénye sem kerülte el sorsát: filmre vitték a nyugatnémetek. Philip Gale amerikai tengerész lekési a kikötőben horgonyzó hajót, mert a parti házak egyikében töltötte az éjszakát egy lánynál, aki ellopja iratait és pénzét. A pénzért nem lenne nagy baj, de az okmányok nélkül a tengerész egy életre hontalanná válik. A jókedélyű, és kicsit könnyelmű tengerész hetven- kedve fut neki a nem ismert akadályoknak, de a modern világ kétségbeejtően lelketlen bürokráciája, szív nélküli és csak az előírásokhoz való ragaszkodása tragédiává bontja a fiú életét. Sem a nyugati rendőrség, sem az amerikai konzul nem tudja, vagy pusztán kényelemből (mit tudni, miért hiányoznak a papírok az életerős fiatalembernél?) nem akarja megoldani az ügyetlenül összebogozódott csomót a fiatal tengerész életén. Philip Gale így jut el — csaknem félvállról vett vándorlás után — a gondolatig és a kikötőig, ahonnan a kalózok és a cinikus emberi kegyetlenség kezén-közén eljut a tragédiáig. A könyv annak idején világsiker volt, olvasása megrendített. , A film feltárja a kegyetlenség, a közömbösség és az emberi alvilág sokszínű világát és képeinek sorozatából kialakul a reménytelenség, amely a modern világban behálózza és megfojtja, halálba viszi a történet hőseit. Sovány vigasz számunkra, hogy a halálha- jón, a rozoga, ócskavasnak számító „Yorikkén” mindenki, a kegyetlenség vámpírjai is elpusztulnak, mert az erkölcsi igazság amelyet a regény is, a film is elénk tár, nem vigasztaló: aki egyszer igazolványai nélkül beleszédül a társadalom bizalmatlanságának szörnyű örvényébe, azt nem lehet megmenteni. Reménytelen ez a magány, amit a film és a regény egyaránt árasztanak. Nehezen lélegzőnk fel a film hatása alól. A film kedélyesen indul, a hős az első kudarcok után még olyan tengerész szerelmet él át a vándorlása közben útjába akadt lánnyal, Miléne-nel, amit nem lehet elfelejteni még csináltA halálhajó Nyugatnémet film nak ható tragikus pózában sem. Aztán már csak kegyetlenség, csak aljasság, csak magány, és bűnök következnek. S ebben a légkörben csaknem megváltásként hat, ha valaki meghal. A rendező Georg Tressler harsogó tragédiává fogalmazta a regény mondanivalóját. Mindenütt a végletekig hangsúlyozott a rendezői felfogás, igyekszik nem elengedni egyetlen lehetőséget sem, amely a nézőt leköti, idegeinél fogva rabul tarthatja. A szerencsétlenségek érzékeltetése itt-ott már több is a képszerűségnél, a szadizmus színei villannak meg (a boruló hajó kazánhelyiségében bekövetkező borzalmas halál) nem egy esetben, de emlékezetes marad az a lírai és hatását nem vesztő képsor is, ahogyan Miiéne és Philip románcszerű szerelmét megelóveníti. Heinz Pehlke operatőr nagyszerű munkát végzett. Képei és montázsai hatásosak, lényegre törnek (ahogyan például a tenger fodrozása átúszik a búcsúzó Miiéne könnyes arcán), az események teljes hangulatát rögzítik, olykor már- már negatív értelemben is. A film igazi nagy értékei mégis a színészi játék. Horst Bucholz fiatal tengerésze az érzelmek és szenvedélyek széles skáláját szólaltatja meg. Feledteti azt az aggályunkat, hogy ennek a tragédiának az alapja egy alapjában véve ostoba véletlen az oka és sajnáljuk őt, együttérzünk vele az egyenlőtlen küzdelemben, amelyet az igazságtalan társadalommal szemben megvívni kényszerül. A másik kitűnő alakítás Elke Sommeré, aki Miiéne lelkivilágát bontja ki előttünk. A lány fiatal és szép, szerelemre sóvárog, de csak a véletlen sodorja elé a nekivaló férfit: a bakterház eseménytelen magányában marasztalja lelkével-testével a tengerészt, de maga is tudja, hogy lehetetlent kér. Búcsúzása pillanat, amelyben a két társtalan sajnálva szereti egymást. Pár mozdulatával többet mondott el magáról és helyzetéről, mint kötetnyi értekezés a kapitalizmus erkölcsi törvényeiről. Lawski tragédiája még sokszorozza Philip Gale tragédiájának hatását. Ö szerzi meg a „Yorikke” aljas bandája számára Philipet, hogy a megsemmisülésig elválaszthatatlanok legyenek. Minden pillanatban tragikus tét a sorsuk, bármikor bekövetkezhet a vég, de ők ketten a szabadság távoli illúzióját kergetik reménytelenül. A film zenéje is, a film mondanivalója is nagy tanítás: vigyázzatok, emberek, a humanitás hiánya a kárhozatba viszi az embert. Ma őt, holnap esetleg téged. S ezt Traven nagyszerűen megírta a nyugati világról. (farkas) 1961. MÁJUS 21., VASÁRNAP: BERNATH 455 évvel ezelőtt, 1506. május 21-én halt meg KOLUMBUSZ KRISTÓF, olasz származású, spanyol szolgálatban álló tengerész. 1492-ben az Indiába vezető utat kutatva, ő fedezte fel az amerikai földrészt. Első útja alkalmával Bahama, Kuba és Haiti szigetét, második útján a Kis-Antillákat. Porto Rieot és Jamaicát (1493), a harmadik útján (1498-ban) Dél- és Közép-Amerikát fedezte fel. Haláláig gzt gondolta, hogy India keleti partvidékét érte el. Megjelent a Heves megyei írók és költők antológiája EGRI VÖRÖS CSILLAG 21—22-én: Halálhajó EGRI BRŰDY 21—22-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN 21—22-én: A gyűlölet áldozata GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 21- én: A nagy kék országút 22- én: Az élet titka HATVANI VÖRÖS CSILLAG 21—22-én: Tisztes úriház HATVANI KOSSUTH 21- én: Orvos a válaszúton 22- én: Nincs előadás HEVES 21- én: Magasabb elv 22- én: Veszélyes út PETERVASARA 21- én: Háború és béke (!■—n.) 22- én: Nincs előadás FÜZESABONY 21—22-én: Hamupipőke műsora Egerben este 7 órákon Hajnali tűz A Heves megyei Népújság minden vasárnap megjeleni irodalmi oldalán évek óta feltűnnek ugyanazok a nevek. Megismerték az olvasók az írók és költők írásait. Most a megyei tanács művelődési osztálya „ÜZENET” címen kiadta az írók és költők válogatott írásainak gyűjteményét, amelyik a könyvnap alkalmával jelenik meg. A kötetben megjelennek Kolacskovszky Lajos, Suba Andor, Papp Miklós, Gyurkó Géza, Hargitai István, Püspöki Mihály, Szita Zsuzsa, Szemes Piroska, Forgács Károly, Okos Miklós, Farkas András, G. Molnár Ferenc, Pataky Dezső, Höl- di János, Kovács András, Szalay István, Némedi Lajos, Cs. Ádám Éva, Fazekas István, Bobkó Gyula írásai és Márkusz László művészi fényképfelvételei, Jakuba János, Pásztor Péter és Varga Gabriella festményei, illetőleg grafikáinak reprodukciói. VT VVWw VVV W Üdvözlet a Szász-Svajéból Bencsik András: AMBRUS ANDRÁS Kedves olvasói Ahogy Csehszlovákiát elhagyta vonatunk, csodálatosan szép tájakat láttunk elsuhanni. Az üdezöld környezetben jellegzetes stílusú kis üdülők, nyaralok képei fürödtek az Elba vizében. Fölöttünk óriási sziklák emelkedtek a magasba. Erről a tájról csak az elragadtatás hangján '.ehet írni, hisz ehhez hasonlót sem láttam. Érthető, hogy nagy izgalommal vártam ezt a napot, amikor közelről is megláthatom, bejárhatom ezt a tájat A háromtengelyes német autóbusz szinte sírva vitt fölfelé a partokon. Irigyeltük azokat, akik a pompás, kényelmes Ikarus-on utazhattak, hisz csak elsuhantak mellettünk. Utunk első programja a pill- nitzi kastély megtekintése volt. A japán stílusú kastély, de az órisi park is Erős Ágost nevét juttatja eszünkbe, aki évről évre itt töltötte nyári „pihenését”, itt fogadta szerelmeit is, akikben soha nem ismert hiányt. A krónika sze- szerint 365 gyermeket hagyott hátra, és beszélik, büszke volt a hölgy, akit megajándékozott szerelmével, ill. aki gyermeket szülhetett a nagy fejedelemnek. A kéjlak azonban már a múlté. A kastély funkciója megváltozott. Itt helyezték el azt a képanyagot, amely számára még nincs hely a derz- dai képtárban, nyáron pedig szabadtéri hangversenyek színhelye a pillnitzi kastély. Óriási parkjában, 4 kilométer hosz- szú gesztenyesorán szívesen sétálnak a műemlékeket kedvelő kül- és belföldi turisták. A nap már delelőre hág, amikor megérkeztünk Bastei- be, ebbe a gyönyörű, szikláktól gazdagon díszített, pompás levegőjű üdülőhelyre. Előkerülnek a fényképezőgépek. Van téma bőven. Sajnos, a legszebb részek be vannak kerítve, de sebaj, ha pénzed van, a sziklák közé is bejuthatsz. Csak előbb jegyet kell váltanod! A kilátók szinte egymást érik. Gyönyörű a látvány bármelyikről nézel szét. Fönnsé- ges tájkép, csodálatos panoráma! A mélységben az Elba vize kanyarog. Lomhán úsznak hátán a vontatók. A folyó mellett vonat száguld. Itt is, ott is apró falvak és sziklák és hegyek és sziklák ameddig a szem ellát. S a .sziklákból alakokat, valóságos szobrokat faragott ki a természet. Egy kis fantáziával akár neveket is adhatnánk nekik. De erre nincs lehetőség. A busz már dudál, tovább kell menni! Ütünk Hohnstein vára alatt visz el, amely a- fasiszták koncentrációs tábora volt. Ahogy a meredek sziklafalra vetjük tekintetünket, nem nehéz megfogalmazni a gondolatokat. Akit ide bezártak, annak itt érkezett el a világvége. Hisz a foglyok szökésre nem is gondolhattak! A meleg kezd kibírhatat- lanná válni. Olyan az autóbuszban, mintha előmelegített bádogtepsiben ülnénk és sütne ránk a nap. De nini! Előbukkant az Elba. Már a puszta látása is ,hűsít. Megérkeztünk Bad Schandauba, a németek híres nyaraló- illetve fürdőhelyére. Ezt a kis városkát mindenkinek látnia kellene. A festő ecsetje is hűséA Pillnitzi kastély. gesebb képet tudna nyújtani« mint az én szürke szavaim. De elégedjen meg most eny- nyivel, kedves Olvasó, s ha teheti, 'jöjjön el ön is, tekintse meg ezt a gyönyörű kis fürdőhelyet! Maga a város, szűk utcáival a prágai óvárost idézi fel, de talán példáért Egerből nem is szükséges Prágába menni, ha szűk utcáról van szó. Üzlet üzlet után sorakozik. Lehet szinte mindent vásárolni, csak pénz legyen! S főleg emléktárgyakat lehet nagy választékban találni. Az emléktárgyak ízlésesek, szépek és ami nem utolsó dolog, olcsók. Hisz az emléktárgyak egyben propagálói is az illető helységnek, látványosságnak... A városka a hegyek és az Elba között helyezkedik el. Olyan, mintha beszorították volna. Az Elba hűs hullámai szinte nyalogatják az üdülők és penziók szegélyét. Megéheztünk. Az egyik folyómenti hotel ebédlője hivatott arra, hogy lecsillapítsa éhségünket. Ez az étterem arról nevezetes számomra, hogy itt ettem életemben először paprikával behintett citromot. A szakácsnak meglehetősen furcsa elképzelése lehet a magyar konyháróL Szeretnénk még maradni, hisz oly szép itt minden, de menni kell. Visszafelé az Elba túlsó oldalán megyünk. Ez az út is gyönyörű volt, sajnos azonban, a fáradtságtól már kevésbé tudtuk élvezni. Az április eleji szokatlan nagy meleg nagyon megviselte buszunk utasait. Pihenni azonban ráérünk majd otthon. Holnap kora reggel irány: Meissen, Lipcse! Nagy Andor
