Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

•1961. április 19., szerda NEPÜJSAG s „Mint idősebb testvér a kisebbekkel“ Baráté segítséget nyújt a Füzesabonyi AlSami Gazdaság a környék termelőszövetkezeteinek AZ ELMÚLT napokban történt. A telefon csengője éles berregés­sel hasított bele a Füzesabonyi Áll Gazdaság ügyeletesi szo­bájának csendjébe. A hívó fél: a besenyőtelki Szabad Föld Termelőszövetkezet — segítsé­get kért. Segítséget, méghozzá sürgősen. Vajon miért, mi tör­ténhetett? A szövetkezet sertésgondozói ijedten vették észre, hogy va­lami nincs rendjén a malacok körül. Riadalmukat még csak fokozta, hogy néhány darab már el is hullott közülük. A vizsgálat hamarosan kiderítet­te, semmi kétség, sertésorbánc- járvány pusztít közöttük, s ha ez így megy tovább, hamaro­san az egész állományt meg­fertőzi. Éppen vasárnap volt. Nincs kéznél sem szakember, sem pedig megfelelő oltóanyag. Ekkor hívták fel telefonon a Füzesabonyi Állami Gazdaság központját, és kérték, segítse­nek. S a segítség nem is késett sokáig* Dr. Pólós Béla, a gaz­daság állatorvosa, azonnal autóba ült, vitte magával az oltóanyagot, s pár perc múlva már hozzá is kezdett az oltás­hoz. Munkájával szakszerűen és gyorsan haladt, rövid idő alatt beoltott 80 sertést, s ezzel megszűnt a további veszély. Ez a kis történet csupán be­vezetőül szolgál e sorok meg­írásához, csupán egy példa volt arra, hogyan segíti a Füzesabo­nyi Állami Gazdaság a kör­nyékbeli községek termelőszö­vetkezeteit. Mert hogy segíti, ez bizonyos. — Valahogyan úgy vagyunk mi ezzel mondják a gazdaság vezető szakemberei —, mint az idősebb testvér a kisebbekkel, a rászorulókkal. gazdaság ipilHMl négy üzemegysége — természetesen, mindegyik a maga módján — patronál néhány termelőszö­vetkezetet, s az eltelt évek fo­lyamán komoly segítséget is nyújtott azoknak. Jelenleg Pusztaszikszón az > I. számú üzemegység vezetőjével, Czigler Dáviddal beszélgetünk arról, hogy miképpen segítik ők a környékbeli szövetkezete­ket. — Már fejben nehéz is lenne számon tartani — mondja az üzemvezető — azoknak a ta­pasztalatcseréknek, nagyüze­mi gyakorlati bemutatóknak a számát, amelyeket itt a tsz-el- nökök, brigádvezetők és szövet­kezeti tagok részére tartottunk. Kezdettől fogva támogatói vol­tunk a szihalmi termelőszövet­kezetek munkájának. Annak idején, 1959-ben, mi is jártunk Szihalomra, és szervező mun­kával adtunk segítséget a két szövetkezet életrehívásához. De ez még csak a kezdet volt. S a folytatás? A szervezés után rendszere­sen kijártak Szihalomra a gaz­daság vezetői, s különösen a közös munka megkezdése ide­jén sokszor napokig, hetekig ott dolgoztak. Gyakran meg­fordult ott ezekben az időkben maga Szalay elvtárs is, a gaz­daság igazgatója, majd hosz- szabb időn át Szőke János központi agronómus válialt fe­lelősséget a tsz patronálásáéri. Ez a segítség politikai, szerve­zési és szakmai jellegű volt. Segítettek a szervezésben, a munkacsapatok kialakításában, s a gazdaság szakembereinek irányítása, tanácsai alapján ké­szítették el a vetésforgókat, egész évi gazdálkodásuk mene­tének terveit. A gazdaság szak­emberei mindig jó és hasznos tanácsot adtak. Ök mond*'1' el, hogy melyik táblába mit vessenek, hogyan és mikor mű­veljék az egyes földterületeket. már segítségképpen készítettek a szövetkezetek részére. A ki­sebb gazdasági felszerelések javításától, hegesztésétől kezd­ve az erőgépek főjavításáig sok mindent elvégeztek már szá­mukra a lakatosok és gépszere­lők. Nemrégiben az egyik mak­iári szövetkezetből hoztak ide elhajlott traktoreke tengelye­ket, s a gépműhely szakembe­rei sorra mind helyrehozták, kiesztergályozták azokat. Ugyancsak a közelmúltban itt kapott egy főjavítást és hen- gerhüvelyezést a szomszédos, Szabad Nép Termelőszövetke- zet Zetorja is. | baráti és I önzetlen ez ŐSZINTE, NEM CSUPÁN AZ ÁLLAMI tanácsokból ______ állt a gaz­daság segítőmunkája. Munka és erőgépekkel is segítettek, s ha a gazdaság dolgozói elvé­gezték a maguk munkáját, egy­két erőgépet azonnal átküld­ték ^Szihalomra. Az elmúlt nyáron pl. a betakarításhoz ad­tak szállítóeszközöket, most pedig a tavaszi munkák idején megtárcsázott nekik a gazda­ság Zetorja 50 holdat, majd ezt követően a tavaszi árpa és a borsó elvetésénél segítettek mintegy 70 holdnyi területen. Ugyanekkor, ezekben a napok­ban a gazdaság egyik brigád­vezetője, Sz. Kovács János, több napon át itt segített az irányító-szervező munkában. A pusztaszikszói üzemegység több szövetkezetnek is segít­séget ad. Innen kapott kölcsön egy sima hengert, egy garni­túra fogast és egy oldalozótár- csát az egyik makiári szövet­kezet és azóta is használja eze­ket. Kerecsendre egy kultivá- tort és fogast, valamint egy­soros tárcsát adtak használatra a termelőszövetkezetnek. A füzesabonyi Szabad Nép Tsz pedig már évek óta használja a gazdaság néhány lovaskocsi­ját. Komoly és hathatós segít­séget jelent az is, hogy a gaz­daság minőségi vetőmagterme­lő nagyüzem, és a járás szövet­kezetei csaknem mind innen szerzik be a jó minőségű, ne­mesített, fémzárolt vetőmag­szükségletüket. Most is az el­múlt hetekben mintegy 40 va­gon vetőmagot hordtak szét a környező községek termelőszö­vetkezetei. A gépműhely dolgozói min­den bizonnyal, oldalakra menő kimutatásokat tudnának készí­teni, ha mind összeírnák, amit a segítségnyújtás. Nem haszon­ra, nem bérmunkára és pénz­tári bevételre számít az állami gazdaság, amikor segítséget ad, hanem arra gondol, hogy ba­ráti, embertársi, szocialista kö­telessége segíteni a kisebb ter­melőszövetkezeti gazdaságokat. Azért dolgoznak és segítenek, hogy továbbra is fejlődjék és erősödjék a szövetkezeti moz­galom, hogy jobb életet és szebb holnapot biztosíthassa­nak a szövetkezetek parasztsá­gának. S a gazdaság dolgozói minden bizonnyal büszkék ar­ra, hogy egy kicsit nekik is ré­szük van a környező termelő- szövetkezetek munkájának szép eredményeiben. Császár István Tankhajók rakodnak a nyílt tengeren Egy új találmány lehetővé teszi, hogy az olajat szállító tankhajóknak ezentúl oz üzemanyag leszállítása végett ne kelljen befutniuk a kikö­tőkbe. Rakományukat az üzemanyagra szoruló hajók bárhol átvehetik, akár a nyílt tengeren is. A találmány le­hetővé teszi, hogy az értékes kikötői teret más célokra használják fel és egyúttal megakadályozzák a kikötők vizének elszennyeződését is. A találmány egy újfajta bója, amelyet svéd és ameri­kai mérnökök szerkesztettek és a svéd tengerészet próbált ki. Az ún. IMODCO-bóját nyílt tengeren bárhol le lehet horgonyozni. A tankhajó ki­köt a bója mentén és leszál­lítja rakományát, vagy újat vesz fel. Az olajat szivattyúk­kal a bóján és a hozzácsatolt víz alatti kábeleken keresztül juttatják el a felvevő hajóra, esetleg a finomítóba, vagy a gyűjtő-ciszternába. A kör ala­kú bóját kábelekkel erősítik a tengerfenékhez és konstruk­ciója folytán a tartályhajó mindig a legalkalmasabb szél­irányban horgonyozhat le. A svéd tengerészet által lefoly­tatott kísérletek kiemelik, hogy a tartályhajó még viha­ros tengereken is akadálytala­nul kirakodhatja az olajat, holott hasonló körülmények között az új berendezéssel fel nem szerelt tartályhajók erre nem képesek. Az amerikai Mi­chigan állam Thomp­son nevű városában elbocsátottak és le­tartóztattak egy fia­tal tanítót. A tanítói nem lopott, nem ölt, nem hamisított vál­tót, a tanító „meg­rontotta a nevelésére bízott fiatalokat". Bizony, ez is súlyos vád. S mivel rontot­ta meg? Megengedte ugyan­is, hogy a fiúk elol- 1 vassák Camus Kö- 1 zöny című regényét, I s mi még ennél is 1 borzasztóbb, horibile dictu, az osztályban megtartott ellenőr­zés során sok diák­nál ott találták Dosztojevszkij Bún és bűnhődés című könyvét. Tárgyi bizonyíté­kok voltak hát a ta­nító letartóztatására, letagadhatatlan do­kumentumok, s Thomson város urai döntöttek: „bűn"-ért bűnhődés" jár. Az emberi sötétség dokumentumaiért nem kell visszanyúl­nunk a középkorba! <- ól így élnek itt . . • n. A Felnémet felőli oldalon parányi ólak. Nyúlketracek, tyúkólak. Furcsa kontraszt. Emeletes, lapos tetejű mo­dem házak mellett nyomorú­ságos külsejű ólak. Nem Jen­re szabad állatokat tartani a telepen, de mind ez ideig nem sikerült „kiűzni” őket. Ragaszkodnak hozzájuk a la­kók. Már négy autó van a tele­pen. S újabb nyole ember je­lentette be vásárlási szándé­kát. Csak a garázs hiányzik. — El is fér majd az ólak he­lyén — mondja Ozsvári Gyula. ★ S a környék? Festői vidék, remek kilátás a dombokra és a Mátravidéki Ásványbánya Vállalat felnémeti üzemére. Csak a keleti szél ne fújna, mert ilyenkor a Berva-telep felé hordja a mészport. S ez a szállongó fehérség csak ad­dig jelent esztétikai örömet, amíg a bányavállalat melletti jegenyéket vonja be vasrng takaróval. De mikor az ember szemébe vág a mészpor, vagy éppen lakása ablakán zúdítja be a huzat, hát akkor ... Mindenesetre jobban is megválaszthatták volna az üzem helyét. Ha a telepiekre is gondolnak, talán a dombok mögé kerül, vagy egy-két ki­lométerre -messzebbre. + Iskola nincs. A gyerekek Egerbe és Felnémetre járnak Körkép a busszal. Télen-nyáron. Ha így nő a lakosság száma, rövide­sen szükség lesz egy iskolára, legalább alsótagozatosra. ★ Az emberek ... Dolgoznak a gyárban, s munka után sze­retnek pihenni, szórakozni. Helyben. De a mozi gyakran szűkösnek bizonyul, hisz a munkásszállásokról is ide jár­nak a dolgozók. — Bővíteni szeretnénk — mondja a munkásellátási osz­tály vezetője. — Bővíteni? Hisz a gyár mellett hatalmas kultúrpalota áll, nem lenne-e jobb odaköl­töztetni — kérdezem csodál­kozva. — Nem mennek oda a tele­piek, messze van. Ide szoktak. Es a kultúrotthon épülete nem is a legmegfelelőbb. A hatal­mas, majd hét méter magas színháztermet szinte lehetet­len befűteni. De hát fűtésre nincs is gond egyelőre. Jelenleg moped-rak­tárnak használja a gyár. Már egy éve szállásolták ide a mo­torokat, ahogy akkor mond­ták: ideiglenesen. ★ Évente három táncmulatsá­got rendeznek a kultúrotthon Bervából halijában. Flaszteros, hűvös helyiség, a zenekar dobogói is elég sivárak. , Két 16 év körüli fiú lép a hallba. Táncpróbára jöttek. A tánccsoport a Kállai kettőst tanulja. Minden próba előtt dobogótologatás, székrámolás. Es csak egy ajtó választja el őket a színpadtól, a színházte­remtől. Pardon! Az ideiglenes moped-raktártól. ★ A haliból egyenesen a büfé­be érünk. Ezt is szépen beren­dezték, mint a laktóelepit, jön a jó idő, már rakják is ki a székeket, az asztalokat a mellette húzódó betonpiacra, a levegőre. ★ Nem használják ki a kultúr- otthont. Hatalmas, impozáns épület, s ehhez képest viszont eléggé „élettelen a kultúráiét”. A telepiek . nem járnak ide fel, g szálló lakói is két kilo­métert gyalogolnak, vagy b i- szoznak, ha moziba akarnak menni. Az volna az ideális, ha a munkásszálló, a lakótelep és a kultúrotthon egymás tőszom­szédságában lenne. Közelebb egymáshoz, a kultúra háza és közönsége... A gyár szívesen megszaba­dulna tőle, tavaly el is akar­ta adni az egyik fehérnemű- gyárnak, amelyet vidékre te­lepítettek. De az „üzlet” nem sikerült, s minden maradt a régiben. ★ így élnek itt... Napjaik egyik felét a gépek közt töl­tik, másikat otthon, vagy má­sodik otthonukban — a mun­kásszálláson. Olvasnak. Nyelvet tanul­nak. Tanfolyamra járnak. Ta­nulnak. S ha szórakozni akar­nak, bemennek Egerbe. — Egy forduló busszal: 7,60. S ott a gyár mellett a ha­talmas kultúrotthon. — Négy­kor nyit, de a 4 óra után in­duló buszok a városba viszik a lakók jó részét. Bevásárol­ni, mert Egerben nagyobb a választék, vagy éppen a fod­rászhoz. ★ A telep, a szálló és a kul­túrotthon — a távolságok el­lenére is magukban rejtik a kulturális élet fellendítésé­nek lehetőségét. De ehhez az szükséges, hogy a lehetőségek­be „lelket leheljenek” a ve­zetők és a dolgozók, mert enélkül még ez a pompás pa­lota is csak kőhalmaz és nem kultúrotthon. Lelket lehelni..., hogy még jobban éljenek itt, hogy még- inkább öröm legyen itt élni... Krajczár Imre Fehérköpenyes „varázslók“ a Hatvani Konzervgyárban A domboldalakon még nem- vani konzergyár varázslói, a rég borultak virágba a barack- fehérköpenyes, fürgekezű lsá- és szilvafák. . nyok és asszonyok. Zsonglőrt A koratavasz ragyogó nap- ügyességgel, szinte „dobálják” sugara forró szerelemmel ciró- az üvegeket, majd gyorsan gátja a fehér virágszirmokat, megtelnek az ötnegyedes, for- a méhek, rovarok, vagy a ka- más üvegek, ján szellő csak az imént lehelt illatos sárgabarackkal dől* termékeny életet a piciny vi- goznak, itt úgy mondják, hogy rágszirmokba. A dús fürtökben t kiszerelik”. Márkus Ica pompázó virágokat nézzük, s önkéntelenül, vagy éppen az élet egészséges ösztönével már a gyümölcsre gondolunk. A Hatvani Konzervgyárból az év minden szakában vagon­tételekben indítják útnak a zamatos barackot, a mosolygó meggyet, vagy a mézédes mál­nát. Igaz, befőtt formájában, de a tudományos kutatás és a modem technika száz, meg száz fortélyát felhasználják itt, hogy mindig vitaminos gyü­mölcs, ízesebbnél ízesebb be­főtt kerüljön asztalunkra. Vagy szóljunk arról, hogy évente hány millió devizafo­rintot termelnek ebben a gyár­ban? A beérés időszakában nem értékesíthető minden gyü­J uh ász Erzsébet — „Sorolva” rakjuk, szemen­ként felállítjuk az üveg olda- ánál, így a felébe vágott ba­rack teljesen látható — mu­tatja Juhász Erzsébet, aki nemcsak a KISZ leányfelelőse, hanem a minőségi munka éber őre is. A kezében tartott üveg­ből szinte kínálja magát a gyümölcs: tessék, finom, friss vagyok. Máris érezzük az egészséges barack könnyed roppanását fogunk alatt, az il­latos hús lé elárasztja nyel­vünket .... — Vigyázunk, hogy a sze­meken ne legyen barna folt, azonos színű kerüljön egy-egy üvegbe: vagy sárgásbarna, vagy zöld. Tarkítani nem le­het, az selejt lenne. És ennek még a .gondolatára is szigorú­an villan Márkus Ica sze­me. Barna, va-r zöld villámo­kat szór? Azt bizony nem tud­tam eldönteni, mert a brigád­Lőrincz Margit ból megszólalt valaki: — Pécs környékén majd gondoskodik utánpótlásról a természetfelelős. — Bizonyára. Ott valamivel előbb beköszönt a tavasz, ha­marabb termésbeszökken a virág — erősitgetem az előbb szóló igazát. Erre aztán hahotáznak, ka­cagnak a lányok s asszonyoké De közülük egy: Lőrinc Margit fülig pirul. Előbb nem tudom mire vélni a dolgot és értetlenül, magyarázatot várb­an nézek jobbra-balra. Las­san csillapodik a kitörő jó­kedv, s miközben gyorsan mo­zog a kezük alatt az üveg és a gyümölcs, elárulják, hogy Lőrinc Margit a napokban férjhezmegy és Pécsre mennek nászútra. így rögtön kiderül, hogy nem éppen a barack utánpótlásra gondoltak az előbb, amikor Pécset emleget­ték. mölcs, egyes fajta friss gyű- De ha az „utánpótlás” meg- mölcs formájában, nehezen érkezik, szükség lesz rá itt bírná a külföldi szállítást, a Hatvanban, mert egyre fejlő­másik befőttként nagyobb ha-, dik a gyár, kell majd a fiatal, szonnal értékesíthető. Az élet munkaerő, a jó, szakmunkáso- különböző területén dolgozó kát mindig szívesen fogadják nők munkáját, a háziasszonyok a konzervgyárban, gondjait könnyítik meg a hat- (F. U Üi szovjet város születik A Berezina-folyó festői szép­ségű partja mellett új bjelo- russziai ipari központ épül — Satyilka város. A napokban találkozó zajlott le á városla­kói és építészéi között. A ta­lálkozó részvevői megbeszél­ték a fiatal város építészeti terveit, a hétéves tervben be­következő fejlődést. Az itt épült vasziljevicsi erőmű villamos energiája ma sok bjelorusz városba és fa­luba eljut. Az erőmű kapaci­tását a közeljövőben jelentő­sen emelik. Épül a vegyipar új óriása, egy műszálgyár. A tervek szerint 1963-ban indul meg a termelés az üzemben. Nemsokára üzembe helyezik a város második vasbeton-ter­mék gyárát is. Fejlődnek, szépülnek a vá­ros lakónegyedei, felépült a kultúrpalota, egy filmszínház, egy bentlakásos iskola, egy könyvtár, kórház, több böl­csőde és napközi otthon. A város lakossága a közeli évek­ben 70 000-re fog emelkedni. — A HEVES MEGYEI MÉ­SZÖV 150 ezer forintot fordít 15 falusi könyvtár állományá­nak fejlesztésére. Ezzel 5—6 ezer kötettel gyarapodik a könyvek száma. %

Next

/
Thumbnails
Contents