Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-19 / 91. szám

4 NEPOJSAG 1961. április 19., szerda 1 Asssonydotog — Utazol, szívem? Jó ez a nagy utazótáska? — Ugyan, kérlek, de el vagy maradva! Hiszen ez a legújabb retiküldivat! Enyhén szólva, megdöbben- tem: ismerősöm egy jól meg­termett hölgy, ha nála utazó­táskának hat ez az új kézitás­ka, akkor — ha én veszek egy ilyet — jó előre kivágatom az alját, hogy lépni tudjak ben­ne. Nekem ugyanis víkendháznak is elég lesz. Nem is rossz ötlet — jön a nyár! (a) — NÉHÁNY hónapos múlttal rendelkezik az egri Rákóczi Termelőszövetkezet, de máris komoly erőfeszíté­seket tesznek gazdaságuk felvirágoztatásáért. Saját erőből, alig egy hónap alatt felépítettek egy 24 férőhe­lyes lóistállót. Már csak a te- tőmunkákat kell elvégezni. — ÁPRILIS 21-£N lengyel­napot rendeznek Egerben. A nap programjában szerepel a lengyel plakátkiállítás megnyi­tása, ifjúsági szellemi vetél­kedő Lengyelországról. Este a zeneiskola Bartók-termében lengyel irodalmi estet rendez­nek. — MEGYÉNK gépállomá­sai a nyár folyamán, az aratás után közvetlen megkezdik a földek mélyszántását is. így legalább 130 ezer hold mély­szántást akarnak biztosítani as őszi kalászosok alá. — A HEVES megyei Nép­művelési Tanácsadó április 24-én tartja e havi ülését, ahol dr. Molnár József beszámol az ismeretterjesztő előadók to­vábbképzéséről és az előadá­sok ellenőrzésének tapasztala­tairól. Schillinger Attila, a ta­nácsadó vezetője, a termelő- szövetkezetek kulturális alap­jának felhasználásával kapcso­latos felmérésről — amely a közelmúltban fejeződött be — tart beszámolót. — KÖMLÖN az év végére 1474 létszámú szarvasmarha­állományt szeretnének elérni. Tervük szerint ebből 709 len­ne a tehén, — AZ EGRI járás egészség- ügyi dolgozóinák szakszerve­zete gyűlést tartott Kerecsen- den, ahol dr. Hangai László mentőorvos megnyitó szavai után dr. Orosz Árpád kere- csendi orvos Miről beszéljenek az egészségügyi dolgozók a népművelési előadásokon cím­mel értékes előadást tartott. Ezt követte Fábián Jolán mak­«lóri védőnő előadása A cse­csemők öltöztetése címmel, majd filmet vetítettek. (Szent györgyi László.) — VERPELÉTEN az el­múlt héten befejeződött a szőlők metszése és hozzá­fogtak a szőlő telepítéséhez. A Petőfi Tsz-ben 40 hold, a Dózsában pedig 80 hold sző­lőt telepítenek ebben az év­ben. Az új táblákban saszla, olaszrizling és hárslevelű sző­lőket telepítenek. A munkák­kal előreláthatólag májusban végeznek. A jövő tanárainak otthonában EGRI VÖRÖS CSILLAG Tamangó EGRI BRÓDY A kalandor GYÖNGYÖSI PUSKIN Alba Regia GYÖNGYÖSI SZABADSA« Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Tájfun Nagaszaki felett HEVES Légy boldog, Irina PÉTERVASARA Foma Gorgyejev . FÜZESABONY A megj avultban bízni kell műsora Egerben délután 3 órakor: OPTIMISTA TRAGÉDIA «Brody-berlet, középiskolás» AZ ÁPRILISI délután me­leg napsugara megcsillan az egri Széchenyi utca fölé maga­sodó épület ablakain. Az ab­lakszemek barátságosan néz­nek farkasszemet a távolabb kéklő Egeddel. Szép kilátás nyílik innen á városra. A be­járat felett tábla hirdeti, hová lép be a látogató: Állami Pe­dagógiai Főiskola Kun Béla Kollégiuma. Hosszú és fárad­ságos utat kellett megjárni, amíg ez a tábla felkerülhetett az épület homlokzatára. Erről beszélgetünk Csóka János elv­társsal, a kollégium igazgató­jával. Az ellenforradalom után ke­rült a kollégium élére. Nehéz napok voltak — mondja Csó­ka elvtárs — hiszen tisztáz­nunk kellett a zűrzavart, s né­hány esztendőbe került, míg sikerült a főiskolások között jó közösségi szellemet kialakí­tani, amelynek eredményeként 1959-ben a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a KISZ Központi Bizottságának engedélye alap­ján a diákotthon kollégiummá alakult és felvette Kun Béla nevét. Hogyan él a kollégium kö­zössége? Bevezették a rendszeres kol­légiumi esteket, ahol a hallga­tókat érdeklő problémákról hangzanak el előadások. Ezek témája változó: ismeretterjesz­tő, politikai előadások, évfor­dulókról rendezett megemlé­kezések, irodalmi estek szere­pelnek a programban. Elég csak bepillantani az előadások tematikájába, mindjárt meg­győződhetünk: a változó élet sok kérdése érdekli a hallga­tókat. (Nyitott szemmel a nagyvilágban, nacionalizmus— internacionalizmus, Erkel-év- forduló, iskolareform, az ifjú­sági bűnözés okai.) Legutóbb Varga Ferenc elvtárs, a nagy- rédei termelőszövetkezet elnö­ke tartott értékes előadást. Jól összekovácsolt szobakö­zösségek alakultak ki, segítik egymást, kritikusan vitáznak mindenről, amilyen kérdések­kel az életben találkoznak. A hallgatók önállóságát és fele­lősségérzetét fejleszti a napos­rendszer bevezetése. A min­denkori naposuk ügyelnek a kollégium rendjére, fegyelmé­re, önállóan intézkednek a leg­sürgősebb kérdések megoldá­sában. A szobákban a lányok maguk takarítanak, önállóan gondoskodnak otthonuk szeb­bé varázsolásáról. Verseny­mozgalom segíti majd a kollé­giumi rend fenntartását. A verseny szempontjai: fegye­lem, magatartás, politikai és közösségi-társadalmi munka. RENDKÍVÜL pezsgő a kol­légium. kulturális élete. Szín­játszó csoport működik, iro­dalmi estet rendeznek az ifjú szerzők műveiből, dupla, vagy semmi játékok teszik változa­tossá a televízióval, rádióval felszerelt társalgóban rende­zett klubesteket. Megalakult a zenebarátok köre, ahol az ér­deklődők a komoly zene szép­ségeivel ismerkednek. A hallgatók komoly társa­dalmi munkát végeztek a vá­ros közművesítésénél, de egy­szerre mozdulnak más munka elvégzésére is. Mintegy 150 ezer forint értékű munkát vé­geznek a kollégium kertjében is. A diákok keze-munkája eredményeként engedelmesen mozdul a föld. Itt kosár- és kézilabda-pálya lesz, amott vi­rágokat ültetünk, magyarázza A BÚSULÓ JUHÁSZ Braun József másodéves hall­gató. Az ő kezében összponto­sulnak a munkálatok, amint hallgatom szavait és elnézem mozdulatait, megértem, miért is mozdul egyszerre az itt dol­gozó ötven főiskolai hallgató. Egész kis sportkombinát épül itt, ahol persze tanulni is lehet majd jó idő esetén. Nehéz most a beszélgetés fonalát má­sik területre gombolyítani, de bekapcsolódik Molnár Zoltán elsőéves hallgató is, s közö­sen mondják, jó itt élni, hi­szen mindent elkövetnek, hogy a jövő tanárainak méltó ottho­na legyen. Nagyon értékesek a kollégiumi esték előadásai. Ahogyan elmondják, kissé zsú­folt a kollégium, de jó szoba­közösségek alakultak ki, segí­tik egymást. Erről beszél Len­gyel József is, akinek nehéz a tanulás módját megtalálni, mert a hosszú fizikai munkát váltotta fel tollal, h.ogy végre elérje célját: pedagógus le­gyen. Két lányt zavarok meg a szorgalmas munkában, amint lapátolják a földet. Elsőévesek, szaktársak is. A Szilágyi Er­zsébet Gimnázium tanulója volt Kovács Klára. Már kö­zépiskolás korában is kollé­giumban lakott, úgy érzi, most is megvan minden feltétel, hogy saját otthonuknak érez­zék a kollégiumot. Szorgalma­san dolgozik itt a kintlakó Szűcs Jolán is, ők, a kintlakók is bejárnak a kollégistákhoz, mert közösen jobban megy a munka, s szórakozni is jobb a barátokkal! CSUPÁN másfélórányira pil­lantottunk be a főiskolások otthonába. Mindenütt pezsgő, fiatalos lendület, igazi otthoni hangulat! Problémák vannak: zsúfolt a kollégium, zökkenők is vannak a közösség életében, de Csóka elvtárs és a hallga­tók szavai arról győznek meg bennünket, hogy a fiatalok ön­tudatosan érlelődő magabiz­tossága és akarata- az élet haj­tómotorja. A politikai és ideo­lógiai tisztánlátás, a jól műkö­dő kollégiumi önkormányzat, kulturált magatartás, társadal­mi munka, rendes lakószobák, mind-mind bizonyíték, hogy a Kun Béla Kollégiumban lakó főiskolások érzik a választott életpálya fontosságát, s ha el­hagyják a főiskolát, magukkal viszik a pedagógus hivatásér­zetét, s ebben nagy része lesz a kollégiumnak is! Nagy Sándor S\aHCi/Is\s (U 1945. május 8-án Berlin- Kaiisnorstban, az egykori Wehrmacht műszaki tisztiisko­lájának ebédlőjében, három magasrangú német tiszt foglalt helyet. Középen teljes díszben, marsallbotjat kezében tartva, a Wehrmacht utolsó főparancs­noka, Keitel tábornagy ült, ol­dalán Freideburg admirális és Stumpff repülőtábornok szo­rongott. Az asztal másik oldalán Geor- gij Zsukov, a Szovjetunió mar- sallja, Tedder brit légimarsall, Spaats amerikai tábornok és Latre de Tassigni francia tá­bornok foglalt helyet. Kemé­nyen hangzottak a szavak, ahogy a tolmács olvasta: „ ... ezzel a fegyverletétel va­lamennyi, német parancsnok­ság alatt álló, vagy Németor­szágtól függő fegyveres erőre kinyilváníttatik...” A Harmadik Birodalom meg­szűnt létezni. ★ A házak, amelyek 39 kilome- méterre Berlintől délre a zosseni juíTarerdő közepén áll­tak, a beavatatlanok szeme szá­mára nem nyújtottak különö­sebb látványt. Csak aki köze­lebb jön, aki az útról balra letér és egy kapualjhoz ér, csak az veszi észre, hogy az ártalmatlannak látszó házak valójában bombabiztos beton­bunkerek. A repülők figyelő szeme elöl ügyesen álcázták ezt a patkóalakban beépített házcsoportot. Aki a kapun be akart jutni, annak mindenféle igazolványokat kellett; felma­tatnia, amelyek igazolják, hogy tulajdonképpen a had­sereg legfelsőbb parancs­nokságának a vezérkarához tartozik, különben a beton és az acél városának kapuja nem tárul ki előtte. Itt húzódott meg ugyanis méter vastagságú betonfalak mögött Hitler ha­digépezetének főhadiszállása és katonai központja. A rafinált bunkerrendszer két fő csoportra tagozódott. A „Maybach I”-ben helyezkedett el a hadsereg főparancsnoksá­gának vezérkara, ettől délre körülbelül 300 méterre — Wünsdorf irányában — fe­küdt a „Maybach II.” a had­sereg, a Wermacht főparancs­nokságának elhelyezési körle­te. A bunkerek, amelyek föld­szintje alatt még további két- emelet mélységben termek és helyiségek találhatók, szoros kapcsolatban vannak egymás­sal. Az 500-as hivatalhoz, a 20 méter mélyen fekvő hatalmas telefonközponthoz közvetlen kapcsolat van. Ez a telefon­központ Németország legna­gyobb központja, az összes fontos katonai és polgári vo­nalak ide futnak össze. Gnderian, a háziúr Az egész berendezés egyál- tafá*s nem «j. Mielőtt még Hitler 1939-ben kiadta volna a parancsot a „Fehér terv” vég­rehajtására, ez a földalatti labirintus már készen állott. Brauchits és vezérkari főnöke, Halder, innen irányították a Lengyelország elleni hadmű­veleteket. Ma a háziurat Guderiannak hívják. Régen volt már az a szep­temberi reggel, amelyen a há­ború tüzét meggyujtották és az égő zsarátnokot lengyel földre dobták. A futótűz, ame­lyet Németország szabadított el, most visszafordult és min­den oldalról a határokat nyal­dosta. Alig múlik el éjszaka, hogy Berlin irányából ne vö- röslene fel az ég alja és az égő Berlin Zossen torkában ne jelezné az elkerülhetetlen vég közeledtét Elmúlt már az idő, hogy Hitler hadserege győztesen ta- podja keresztül-kasul Európát, idegen kontinensekre hatoljon be egészen Egyiptomig, elmúlt az az idő is, amikor a „Gross­deutschland” hadosztály zene­kara az ünnepi győzelmi in­dulót gyakorolta Hitler moszk­vai bevonulásához, a Vörös térre tervezett parádéhoz. Mindez már elmúlt, örökre el­múlt ... A népek megfordították a 1961. ÁPRILIS 19., SZERDA: EMMA Magellan első toUlköríili útja és felíedezcsei. 440 évvel ezelőtt, 1521 áprilisában balt meg HERNANDO DK MAGALHAES (magyar átírásban Magellan) portugál tengerész. Öt hajójának 239 emberével spanyol zsoldban 1519-ben indult el, 1520-ban áthajózott a dél-amerikai, róla elnevezett 585 km-es szo­roson, felfedezte; a Marianna- és a Fülöp-szigeteket. Itt esett el a bennszülöttekkel vívott harcban. Hajói közül csak egy tért visz- sza, 1522-ben, és fejezte be a Föld első körülhajózását. 55 évvel ezelőtt, 1906. április 19-én. halt meg PIERRE CURIE francia fizikus. A mágnesesség kutatása során azt tapasztalta, hogy a természetes mágnes egy bizonyos hőfokon (Curie-pont) elveszti e tulajdonságát és paramágnessé válik. 1883-ban felfedezte a Piezoelektromosságot (a 'kristályokban nyomás hatására kelet­kező elektromos áramlás). A radioaktivitás kutatásában elért si­kereiért feleségével és Becquerel-lel együtt 1903-ban Nóbel-díjat kapott. 55 évvel ezelőtt, 1906-ban e napon született NEUSCHL LÄSZLÖ, a tatabányai illegális kommunista mozgalom és a bányászbízott- ség egyik vezetője. 1944 nyarán a németek elhurcolták és Buchen- waldban megölték. 100 évvel ezelőtt, 1861-ben e napon az oroszországi KAZANY kor­mányzóságban parasztfelkelés tört ki. 1960. április 19-én Dél-Koreában antiimperialista felkelés tört ki a liszinmanista uralom ellen. Traven? a titokzatos író 1948-ban egy amerikai fo­lyóirat ötezer dollárt tűzött ki annak, aki felfedi Traven író tartózkodási helyét. A jutalom reményében sokan indultak repülőgépen, vonaton, autón Traven felkutatására. Kísérle­teik azonban kudarcba fullad­tak. Mind a mai napig sem­mit sem tudunk arról az em­berről, akinek művei t immár több mint 30 esztendeje szá­mos nyelvre lefordítják, aki­nek könyvei világszerte sok milliós példányszámban je­lennek meg. Traven néhány regényét a Szovjetunióban is kiadták. Egyetlen irodalmi forrásmű sem tudja megjelölni Traven születésének évét és helyét, vagy az író címét. Még Tra­ven kiadói, a regényei alap­ján készült filmek rendezői, sőt még a fordítói sem tudnak feleletet adni a kérdésre, ki­csoda voltaképpen Traven és hol lakik. A nagy író nevéhez azon­ban számos legenda fűződik. Egyesek szerint Traven egy különc hajlamú német, aki egy háború sorsát. A Szovjetunió, Róma, Párizs, Brüsszel és a Balkán már felszabadult a német megszállóktól. A vörös­hadsereg, amely kivédte a fa­sizmus csapásait, most vas­ököllel dörömbölt a német erődítmény kapuján. 1945 új­évének hajnalán már vannak német városok és falvak, ame­lyekhez már nem jutnak el a zosseni bunker mélyéről kül­dött parancsok. A közömbös vezérőrnagy A hadseregfőparancsnokság tizenkét föld alatti bunkerje közül az egyikben székel a „Fremde Heere Ost” nevű csoport. Főnöke egy külsőleg teljesen jelentéktelen ember­ke, Reinhard Gehlen vezérőr­nagy, keskeny, kifejezés nél­küli fejjel, szemei közömbö­sen tekintenek előre. Ez az ember, aki a keletről szerzett hírek és értesülések kiértéke­léséért felelős. Most, ha csak egy szikrányi felelősségérzés lenne benne, akkor ezen az újévi reggelen összeomlana, mert ő is felelős a katasztrófáért. A „Fremde Heere Ost” által szerzett érte­sülések alapján kidolgozott elemzései és következtetései távol állnak a valóságtól, minden szakértelmet nélkü­lözve, mert egyáltalán felsem tudja becsülni a Szovjetunió anyagi és erkölcsi potenciál­ját. De még ott is és akkor is mozdulatlan arccal játszotta tovább Hitler játékát, amikor eldugott mexikói településen magányos házban él, könyvei között'. Mások szerint Traven svéd származású, rendkívül hányatott, kalandos esztendők után Mexikóban telepedett le és ott kocsmát nyitott. Arról is olvashatunk, hogy Traven színész volt Németországban, az első világháború előtt há­borúellenes propagandával foglalkozó folyóiratot adott ki, majd részt vett a Bajor Szo­cialista Köztársaság megte­remtésében. A köztársaság bu­kása után halálra ítélték, de megszökött. Akadnak, akik , o úgy vélik, hogy Traven neve h mögött egy nő rejtőzik, aki saját művei spanyol fordítójá­nak adja ki magát. ' Lehet, hogy az igazságot so­hasem tudjuk meg, mivel Tra­ven így akarja. „Az írónak ne legyen más életrajza, csak a művei” — jelentette ki egyik levelében, amelyben fel­háborodott amiatt, hogy haj­tóvadászatot indítanak ellene és semmibe veszik azt az óha­ját, hogy ismeretlen akar ma­radni. a háború a maga kemény nyelvén magyarázta meg az eseményeket és a vezérőrna­gyot a reménytelen helyzet felismerésére késztette. A htm bér városban Ha a zosseni . bunkerváros­ban a sok katonai személy között van egy tábornok, aki gyalázatosságában még a ná­ci-klikket is felülmúlja, akkor ez Gehlen. Sok tiszt van itt, aki a Hitler iránti vakenge­delmességből csinálta meg a karrierjét,, akiben erkölcsi és szellemi jelentéktelenségük sem segít. Mint automaták cselekszenek, parancsolnak, mint ahogy nekik is rendel­keznek és parancsolnak a Füh­rer főhadiszállásáról. Guderi- an, ha éppen nem helyzet­megbeszélésen van, sűrűn nyúlt a vermutos üveg után. Gehlen azonban, ez a sokat mozgó hírszerző, miközben Hitler helyzetjelentéseivel a már régen elvesztett hábcrú továbbfolytatására ösztökéli, a legnagyobb csendben és titok­ban már újabb vállalkozást készít elő, amelynek tartalma és célja: a következő háború! Alárendeltjei ezekben a he­tekben azzal foglalkoznak, hogy a „Fremde Heere Ost” egész anyagát fotókópiára ve­gyék. Az anyagot teherautók szállítják Dél-Németországba, ahol a bajor hegyek szikla­barlangjaiban helyezik el. A Schliersee melletti Ödland salmon néhány tiszt egy ma­gányosan álló házban új szál­lást készít elő a főnöknek. ( Folytat juk4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents