Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-19 / 91. szám
2 REPOJSAO 196t. április 19., szerd» Amilyen a munka—olyan az eredmény a Tárná mentén Is Egy község, vagy terület kulturális munkájának felmérése nem egyszerű dolog. Nem egyszerű, mert ez .a szerteágazó munka nem minden esetben hoz olyan eredményt, mint amennyi a belefektetett energia, s nem mindenkor úgy alakul, ahogyan a tervekben elgondolták azok készítői. Nem egyszerű azért sem, mert általában nem egy ember munkájáról, hanem egy egész kollektíva hozzáállásáról, lelke-, sedéséről adhat számot az, aki a felmérésbe belekezd.. A Tárná mentén jártunk. Kis községben, nagy községben, de tanyán is megfordultunk azért, hogy minél teljesebb képet nyújthassunk a hevesi járásban „Tárná mente” néven ismeretes tájegység kul; turális életéről. Elsőnek a megye legdélibb községét, TARNAÖRSÖT látogattuk meg. Igaz ugyan, hogy a kultúrotthon igazgatója, a falu kulturális életének irányítója nem volt otthon, de egy frissen készült jelentésből és Kerek László VB-titkár elbeszéléséből sok mindenre fény derült. Szinte elsőként került terítékre a mozi és a kultúrotthon ügye. Ez már, úgy látszik, mindaddig probléma marad, amíg egy mozi és egy kultúrház nem lesz minden községben. Mivel azonban vannak ennél sürgetőbb építkezésed is, ezen kérdés megoldásán csak gondolkodni kell. Valahogy talán kevésbé mereven kellene a szerződéseket megkötni, mert egy nagy igazságot el kell fogadni — bármilyen jó is egy- egy filmelőadás, azért a fiatalság igényli a táncos, zenés estéket, a falu meg szereti a művészeti csoportjai által nyújtott műsort. De ezen túlmenően itt, Tar- naörsön például még az ismeretterjesztő előadások megtartása is nemegyszer akadályokba ütközött, éppen a mozielőadás miatt. Egy helyiség van, jobb megoldást kell keresni, mint az eddigi, természetesen nem a mozielőadások rovására, mert az is kevés. (!) Teremhiány gátolja a televízió látogatását is, mert a község két televízióját igen rossz helyen helyezték el. A községben jól működik a kultúrotthon színjátszó csoportja, tánccsoportja és három zenekara. De tartottak a télen 47 ismeretterjesztő előadást is, amelyet mintegy három »és fél ezer ember hallgatott meg. Átlagosan 69-re tehető a látogatók száma, volt előadás, amelyen 25, de volt, amelyiken 100 hallgató is részt vett. A jövőre vonatkozóan nagyon lemérték ezek az előadások azt, hogy mit szeret a közönség, mi érdekli őket. A könyvtármunka ebben a községben feltűnően jó. Mintegy 25Q felnőtt olvasó olvas rendszeresen, ami azt eredményezi, hogy az emberek látóköre szélesedik és maguk is szívesen látnak, hallanak igényesebb előadásokat. A sok szép jót, eredményt és hiányosságot elmondtuk úgy. ahogyan olvastuk. De amikor Kerek László VB- titkárral beszélgettünk, találkoztunk egy olyan problémával, amelyik ma már nem általános és íme, hiába hisz- szük azt, hogy megszűnt, — mégis felüti itt-ott a fejét. — Sajnos, itt Tarnaörsön a nevelők nem egységesek ebben a kérdésben. Nem tartják lelkiismeretbeli kötelességüknek, hogy segítségére legyenek a kultúrotthon igazgatónak a kulturális . irányító tevékenységben. Urbán János pedagógus a falu kultúrmin- denese. Ö dolgozik a KISZ- ben, ő vezeti az úttörőcsapatot, a könyvtárt és ő a kultúrotthon igazgatója is. Lót-fut, akármire kérjük, szívesen megteszi. Rajta kívül még Nagy József, az orosz szakos tanító az, aki rendszeresen és szíwel-lélekkel foglalkozik a tűzoltó, az úttörő és a népi zenekarral. Munkájuk elismerésre méltó. Ellenben a többi nevelő — pedig összesen tizenegyen vannak — nem sokat ;ad arra, hogy mi mit szeretnénk elérni. Az igazsághoz hozzátartozik az is: négy közülük képesítés nélkül dolgozik, tehát tanulnak, de mi úgy gondoljuk, s feltételezem, nemcsak mi, — hogy azért valamit ők is vállalhatnának a közös munkából, a falu kulturális életének fellendítéséből. — - A sport is teljesen rám marad — mondja Kerek László —, mert annak ellenére, hogy járási szinten szép eredményeket felmutató röplabda csapatunk van, nem foglalkozik vele senki a pedagógusok közül. Szeretném elmondani még azt is, mi tisztában vagyunk azzal, hogy a pedagógusoknak sok elfoglaltságuk van, de egyelőre a falu számít rájuk és szükségük van arra, hogy segítsenek. És ez kizárólag a pedagógusoktól függ, ifiért társadalmi munkára nem lehet és nem is akarunk senkit kényszeríteni. Kommentáljuk az elhangzottakat? Azt hiszem — felesleges, mert mindenki annak ad igazat, aki segítséget kér, jelen esetben a község vezetősége és dolgozó népe. ERKEN Nagy Zoltán igazgató a kultúrotthon igazgatója, de felesége is lelkesen, odaadó- an segít, no, meg a kartársak is ott vannak, ahol ember kell a gátra. Teljes egyetértésben dolgoznak és ez meg is látszik a munkán, az elért eredményen. Innen indult ki a többi között az a kezdeményezés, hogy a könyvek megszerettetéséért könyvbált rendeztek. Sikerrel. Azóta is ápolják ezt az ötletet, s hol egyik, hol másik szerv talál ki még valamit, ami felújítja a „mozgalmat”. A KISZ, a nőtanács és az iskola, a pártszervezet és a tanács irányításával együttműködik. És ez az együttműködés meg is látszik, bármiről legyen is szó, senki nem vallja kizárólagosan magáénak, hanem így beszélnek róla: „csinál-tuk”. Mit is csináltak az elmúlt időszak alatt? Elsősorban a falu kívánságát elégítették ki azzal, hogy rendszeresen, minden évben megtartottak egy nagyobb színielőadást. Szeretik, igazuk van. Nem jut el ide a hivatásos művészet, azjért szükség van erre a munkára. De ha kicsi is a falu, nem állnak meg a határainál. Nemrég voltak a tsz asszonyai — tizenöten — a Hazai Pamutszövőben tapasztalatcsere látogatáson. A gyár a termelőszövetkezetet patronálja, így jött létre ez az azóta is gyümölcsöző kapcsolat. Esténként sokan zsúfolódnak az iskolában, hogy megnézzék a televízió-adásokat. Ez azonban nem gátolta az embereket abban, hogy meg ne hallgassák a számukra tartott ismeretterjesztő előadásokat is. Nagy Zoltán ének szakos nevelő szereti a zenét, ennek köszönhető, hogy a járási versenyre bejutott a körzeti seregszemlén szereplő énekkar és az úttörőzenekar. Az erki nevelők, kiszesek és felnőttek, de a gyerekek is példát mutatnak abban, hogyan kell olyan kulturális életet teremteni egy községben, hogy ott mindenki magáénak érezze a kultúrott- hont, de a jó eredményekért folytatott munkát is. Erken ugyan útbaigazítottak, hogyan találjuk meg PUSZTAFOGACSOT, mégis nehezen ment. A már tipikusan alföldi tájba, a végtelennek tetsző síkságba számtalan facsoport, házcsoport téveszti meg a látogatót Melyik hát Pusztafogacs? Út alig, ember sehol. Végre, véletlenül mégiscsak ráakadtunk a kizöl- dült lombok közé rejtett tanyára. Az iskolában lakik Nagyfejed Ede vezetőtanító, aki egyben a tanyaközpont kul- túrházának is az igazgatója. Erősen alkonyodott már, lámpát kellett gyújtani. Á fővárosi eleganciával' berendezett szobákban, s a tágas, modern konyhában semmi nem emlékeztet arra, hogy a tanítóházaspár tanyán él. Ahogy elnéztem a kétgyermekes kis családot, az jutott eszembe — mindenkinek olyan valóban az elete, amilyet teremt magának. Ök megelégedettek, szeretik munkájukat, szeretik a tanyavilág népét, megértik őket és a hivatásszeretet legyőzte idegenkedésüket a tanyavilágtól. Mit lehet itt kulturális életnek nevezni? Ez' volt az első gondolatom. — Nem olyan már a tanyavilág, mint a hajdani írók elbeszéléseiben! — mondja Nagyfejeő Ede. — Az emberek érdeklődnek minden iránt, ami az életben, a tudományban, a világban történik. Száz férőhelyes kultúrházunk estéről estére megtelik hallgatókkal, akár ismeretterjesztésről, akár színdarabról legyen is szó. A szülők * iskolája eredményesen végződött. Az úttörőzenekar a kultúrversenyen úgy szerepelt, hogy minden gyermeken vadonatúj egyenruha feszült. Büszkéi és szépek voltak a fiaink-lányaink! Valóságos harmonikaláz járja mifelénk — mosolyodik el ismét — mert a szülőnek megtetszett az, hogy magános, csendes estéiket a gyerek harmonikaszóval vidítsa. Mit mondjak még magunkról? A kultúrotthonban hatéves törzsgárda játszik, s bármilyen színdarabról legyen szó, megcsináljuk. Nem mondom, hogy művészek ezek az emberek, de hogy szeretik amit csinálnak és kielégítő az eredményük, áz is igaz. Hol is láthattak volna színházat, amikor ha bejön a sáros idő, megszakad minden összeköttetésünk a „kultúrvilággal”. Hogy ezt a téli magányt enyhítsük, a második negyedévben agregá- tort szerelnek a kultúrotthonba és így televíziót is nézhetünk nemsokára. Ez lesz ám a szenzáció! — fejezi be tájékoztatását a kultúrotthon igazgatója. Még egy epizód maradt emlékezetünkben Pusztafogacs- ról, helyesebben a pusztafoga- csiakról. Az úgy volt, hogy sötét este lett, mire beültünk az autóba. Kicsit tétován nézelődtünk jobbra balra, hiszen mindannyian arra gondoltunk, hogyan jutunk ki innen, mikor be alig találtunk! Ekkor ért mellénk dübörgő Pannóniáján Kovács Flórián fogatos és megtudakolta, mi a tétovázás oka. Csak egy pillanatig gondolkodott, aztán máris megszólalt: — Jöjjenek csak mindenütt a nyomomban, Móráig bevezetem magukat! Azzal újra „nyeregbe pattant” és annak ellenére, hogy etetni sietett haza, valóban bement előttünk, mutatva az utat egészen a következő községig. Hát ilyen emberek is élnek ezen a tanyán! Nem jártunk mindenütt. Az időnk sem futotta, meg olyan keresztmetszetféle volt ez a három hely, hogy nem is kívánkoztunk másfelé. A kép érdekesen alakult. Vannak hibák, mégsem ez uralkodik a Tárná mente kulturális életéről alkotott véleményben, hanem az, hogy az emberek egyre igényesebben, egyre követelőbben lépnek fel kívánságaikkal. Ezeket a kívánságokat egyelőre helyi erőkkel, a kultúrotthonok művészeti csoportjaival, a TIT előadásaival kell kielégíteni. Másik jellegzetes vonás errefelé az, hogy a kultúrmunkások sem akarnak elmaradni semmiben a kívánságok mögött.- Egy-két kivétellel ők maguk is azon dolgoznak, hogy a Tárná mente megérdemelten viselje a „jól dolgozó” melléknevet, ha a kultúrmunkáról esik szó. Cs. Adám Éva Időjárás jelentés A Meteorológiai Intézet jelentd Várható időjárás szerda estig: Felhőátvonulások, több helyen további esők és zivatarok. Mérsékelt szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 16—20, várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8-12 fok között. (MTI) Csak a szabadságért küzdő emberi t | | győzhetnek Széleskörű tiltakozás Heves megyében a kubai agresszió miatt Tiltakozó röpgyülés, rövid megbeszéiések a hatvani vasútállomáson A hatvani vasútállomáson a reggeli munka mindennap az úgynevezett felolvasással kezdődik. Megszokott dolog ez, hiszen sorozatosan ismétlődik, mégis a kedd reggeli felolvasásnak különös, ■ ünnepélyes hangulata volt. A hivatalos megbeszélés befejezése után röpgyűlést tartottak a vasútállomás dolgozói, amelyen felháborodottan ítélték el a Nép- szabadságban olvasott hír alapján az ellenforradalmár zsoldos csapatok inváziós támadását Kuba ellen. Hosszú percekig tartott a Népszabadság közleményének ismertetése után, amíg a dolgozók, a vasutasok, forgalmi szolgálat- tevők, fékezők, kocsirendezők és pályafenntartó munkások egyaránt elmondták véleményüket az aljas cselekedetekre. Ugyanilyen volt délelőtt a szakmai oktatáson részt vevő vasutasok hangulata is, akik az oktatási óra után ugyancsak öt—tízperces gyűlést rendeztek. A hatvani vasutas dolgozók elítélő nyilatkozataik mellett türelmetlenek, de egyben bizakodóak. Türelmetlenek, amikor a kubai agresszió kapcsán azt kérdezgetik egymástól: meddig lehet tűrni az ilyen és ehhez hasonló tetteket, de bizakodóak, ha emlékeznek Kuba népének eddigi hősi tetteire, s véleményük egységes: itt csak a szabadságáért küzdő emberek győzhetnek. A Bélapátfalvi Cementgyár dolgozói is elítélik az agressziót A Bélapátfalvi Cementgyárban még nem rendeztek tiltakozó röpgyűlést, táviratküldésre is ma, a pártvezetőség ülése után került sor, a Kuba elleni agresszió híre azonban már bejárta a gyárat. A véleményekről Sas Kálmánt, az üzem párttitkárát, a javítóműhely dolgozóját kérdeztük meg: — Nemcsak engem, hanem nyugodtan állíthatom, üzemünk valamennyi dolgozóját megrendítette a' Kuba elleni agresszió híre. Számosán olvasták a Népszabadság híreit, vagy hallgatták a rádió közleményeit, amelyekből értesültek Fidel Castro kubai miniszterelnök bejelentéséről: „A támadást az Egyesült Államok imperialista kormánya által szervezett zsoldos csapatok hajtották végre.” Véleményünk az, hogy a kubai népet nem szabad magára hagyni országának- szabadságáért, függetlenségéért vívott harcában. Bár tudjuk azt is nagyon jól, hogy a néhány évvel ezelőtti sikereket most is megismétlik Kuba népei. Ahogy annak idején tudtak harcolni országuk felszabadításáért, most ugyanúgy küzdenek'majd e szabadság megvédelmezéséért is. Az Egri Lakatosára gyár dolgozói szabadságot követelnek a kubai népnek Az ember megborzong már a. sok szörnyűség hallatától is. Végleg véget kell vetni minden imperialista gyarmatosításnak, szabadságot a kúbai népnek! — ezekkel a gondolatokkal távoztunk az Egri La- katosárugyárból. A munkások kemény szava váltotta ki ezt az érzést, az egri munkásoké, akik határozottan és egyértelműen foglalnak állást a kubai provokáció hallatán. Az adminisztrációs munkakörben dolgozók reggelenként rendszeresen megbeszélik a napi politikai eseményeket — mondotta Szepesi Sándorné belső ellenőr. Az űrrakéta híre lázas izgalomba hozott valamennyiünket. És mindenkit megdöbbentett, felháborodást váltottak ki a Kubából érkező hírek. Hogyan is merészelhetnek az amerikaiak ilyen aljas provokációt, amikor a Szovjetunió egymás után engedi az űrbe a rakétákat a béke üzenetével?! Még alig született meg a Kubai Köztársaság, már megfojtanák. Mélységesen el-, ítéljük a gyalázatos fegyveres beavatkozást! A présműhely üzemvezetője, Fazekas Gyula, egy bonyolult gép fölé hajol, újításon dolgozik. Kérdésünkre felháborodva szól az amerikai imperialista körök Kuba elleni támadásáról. — Elítélem ezt az aljas provokációt — mondja. — A tőkések vissza akarják szerezni monopóliumukat. Kuba gazdag földjének kincseit megint maguknak akarják megkapa- rítani, kizsákmányolni a fiatal, független ox-szág népét. Izgatottan hallgatom a rádiót. Nem lehet szó nélkül hagyni ezt a gazemberséget. Ha tovább folytatják az amerikaiak, a békeszerető emberek véget vetnek aljas cselekedetüknek. Láttuk filmen, a televízióban a kubai katonákat, asszonyokat is . még egyenruhában, akik életük szebbé tételén dolgoznak. Együtt érzünk velük. Annál is inkább, mert egy független országot támadtak meg. Ilyen alapon akár a mi üzemünkre is bombát dobhatnának. Kennedy elnök Florida térségébe készül, megszemléli a haditengerészet hadgyakorlatát. — Hruscsov az ember első űrutazása alkalmából ismét békenyilatkozatot tett és tudományos együttműködésre hívta fel a figyelmet. Ez élesen mutatja a két tábor szándékát. A Szovjetunió történelmi, jelentőségű győzelmét, a világűr meghódítását lelkes örömmel fogadták Bőgős József szocialista brigádjának tagjai is. — Éppen most határoztuk el, hogy felvesszük Gagarin nevét — mondja a 26 éves munkás. — Az ellenkező hatást váltotta ki belőlünk a kubai provokáció híre. Kennedy csinálja az egész aljas dolgot! Együtt érzünk a szabadságért, függetlenségért küzdő kubai néppel! Azzal is szolidaritást vállalunk, hogy becsülettel dolgozunk, minőségi munkát végzünk, határidőre teljesítjük terveinket. Az üzem egyik legidősebb lakatosa Klapech Dezső, 42 éve dolgozik a lakatosárugyár- ban. Véleményét ő sem rejti véka alá: — Együtt örültünk a nagy győzelemnek, mi is részeseinek.,, valljuk magunkat a világűr" meghódításának. De együttesen ítéljük el az amerikaiak háborús beavatkozását Kuba bel- ügyeibe. Független állam önállóságát támadták meg, de a világ munkásságának szolidaritása kíséri harcukat. A békeszerető emberek segítségével meg is védik függetlenségüket. El a kezekkel Kubától! — Szabadságot a kubai népnek! A magyar munkások akaratát mondták ki ezzel az Egri La- katosárugyár dolgozói, akik békében akarnak élni, dolgozni, békét és függetlenséget akarnak a Kubai Köztársaságnak is. Május 19—29; ipari vásár Minden eddiginél több külföldi kiállító, alumínium- és műanyag-pavilonok, hajók a városligeti tavon, divatbemutatók, camping-kiállítás és éjszakai tündérliget. Május 19-én, tehát pontosan egy hónap múlva nyitják meg az 1961. évi Budapesti Ipari Vásárt. Tíz napon keresztül hazánk dolgozó népe és a külföldi szakemberek, valamint vendégeink megismerhetik a magyar ipar újabb értékeit. Ezen a nagy nemzetközi seregszemlén minden látogató a saját szemével győződhet meg a magyar ipar előrehaladásáról, összehasonlítást tehet egyes iparágak és gyártmányok és a nemzetközi színvonal között. Az 1961. évi Budapesti Ipari Vásár valóban nemzetközi lesz, mert hivatalos kollektív kiállítóként jelentkezett a Szovjetunió, Csehszlovákia, Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Jugoszlávia, Ausztria, Franciaország, és az idén először Marokkó. Hivatalos kiállítóként először szerepel: Anglia, Hollandia, Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország. Egyéni cégeket jelentett Dánia, Kanada, Svájc és Svédország. így joggal elmondhatjuk, hogy ország-világ előtt meg akarjuk mutatni, hogy milyenek' a második ötéves terv távlatai, milyen nagyszabású elgondolásokat akarunk megvalósítani. Ezen túlmenően bizonyítani akarjuk, hogy jelenleg milyen fejlett a magyar ipar és mit tud exportálni. Először láthatjuk a vásárban a Magyar Tudományos Akadémia pavilonját. Itt bemutatják, hogy milyen kapcsolatot teremtett a tudomány a mindennapi termelőmunkával. Az idei vásár meglepetései közé tartozik a nehézipar nagyszabású kiállítása. 1600 négyzetméter alapterületű és 16 méter magas alumínium- szerkezetű és bordázott poliészter lemezekkel borított nagy csarnokban helyezik el a vegyipar, a kőolajipar, a színesfémipar, valamint az energiaipar kiállítási anyagát. A bányászat fejlődésének bemutatására külön csarnok épül. Külön látványosság lesz a nehézipari kiállítás esti megvilágítása. Összefüggő kiállítási területen kerülnek bemutatásra a kohó- és gépipar szerszámgépei, a járművek, a rádió és a televízió készülékek. A városligeti tavon mutatják be a hajóipar fejlődését, és meggyőzően szemléltetni akarják azokat1 az eredményeket, melyeket az ipar dolgozói a műszaki színvonal, az úi konstrukciók és a. technikai fejlesztés terén tettek. Budapesten• Divatosat, ízléseset, jót és olcsót — ez jellemzi a köny- nyűipar bemutatóját. Sok új anyaggal vonul fel a gyapjú- és a pamutipar és az 1961. évi Budapesti Ipari Vásáron a magyar selyemipar legszebbjeit kívánják bemutatni. Először mutatják be a magyar gyárak sikeres kísérleteit a bútorszövet, függöny- és drapériaanyagok változataiból. Nemrég, zárult egy pályázat, ahol olyan bútorokat kellett tervezni, melyek a mai, kisebb alapterületű lakásokban is jól elhelyezhetők. A pályázat díjnyertes bútorait az ipari vásáron láthatja első ízben a nagyközönség. Különféle kárpitozott bútorokat és később majd darabonként is vásárolható bútorokat is bemutatnak. Sok érdekességet, belföldi és exportcikket állít ki a he- lyiipar, a háziipari szövetkezetek pedig praktikus gyermekruházati cikkeket, új formájú divatkosarakat, fonott bútorokat, kéziszövött textilanyagokat, népi iparművészeti és különböző háziipari termékeket mutat be. Lesz főzési bemutató, cam- ping-kiállítás, csodás kivilágítás, zene és jókedv, s éjszakánként tündérligetnek tűnik majd a városliget és egész Budapest.
