Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-14 / 87. szám
4 NEPÜJSAG 1961. április 14., péntek 'Idilli As új rang Ami azt illeti, az egri embereknek sem kell szégyenkezniük, ami a viccekben való friss reagációt illeti. Íme egy, de találó példa. Ketten beszélnek: — Hallottad, új rangot kapott Gagarin őrnagy? __ 9 — Ű magy! Most csak azon töprengek, milyen vicc született volna, ha Gagarin történetesen százados, vagy ezredes? (-ó) — MICHELANGELO, a költő, a szobrász, a festő címmel ma este 7 órai kezdettel nem az egri TIT-klub- ban, hanem a Pedagógiai Főiskolán tart előadást Dombi József művészettörténész. — AZ ERKI Űj Barázda Termelőszövetkezetben jelenleg 60 tenyészkoca van. Az idén 800 szaporulatot várnak. Napjainkban már 330 kismalac szaladgál a szövetkezet sertésóljaiban. Április végére szeretnék elérni a 400 malacot. — HÉTFŐN este tartották záróvizsgájukat Lőrinciben a nőtanács által szervezett szabás-varrás tanfolyam hallgatói. A tanfolyamon 40 asz- szony és lány vett részt. — EREDMÉNNYEL folyik a hevesi járásban a sertés és baromfiak hizlalást, illetve nevelési szerződéskötése. Két hét alatt 8 községben 3100 sertéssel növekedett a szerződöttek száma. — MEGKEZDTÉK a vegyszeres gyomirtást megyénk termelőszövetkezeteiben. Eddig már több mint 500 hold területen végeztek „dikovir- tos” permetezést. — AZ EGRI Petőfi utcában épülő új élelmiszerbolt munkálatai — amely a környék s az itt lakók társadalmi, önkéntes munkájával készül nagyobbrészt! — nagy ütemben halad. Ügy tervezik, hogy a boltot még május hónapban átadják rendeltetésének. — AZ IDEI tavaszon termelőszövetkezeteinkben a borsó hétezer, a mák 1900 holdnyi területen került földbe. — A SZÁNTÓTERÜLET 88 százalékán végezték el idáig megyénk termelőszövetkezeteiben a tavaszi szántást. Befejezéshez közeledik a cukorrépa vetése is; a cukorrépa magja eddig már 6600 holdon került a földbe. Grafika- és akvarell-kiállítást rendezett a Heves megyei Képzőművészeti Munkacsoport az Egri Pedagógiai Főiskola dísztermében A Képzőművészeti Alap helyi f illája, a Heves megyei Képzőművészeti Munkacsoport, húsvét vasárnapján nyitotta meg tavaszi tárlatát, amelyen hatvanhárom alkotás — akva- rell és grafika — szerepel. A paravánokat a pedagógiai főiskola dísztermében állították fel, hogy az idegenforgalmi vendégjárás se kerülje el a művészi eseményt két héten keresztül. Az első meglepetés, ami a tárlatra belépőt fogadja, hogy a helyi művészek kisszámú munkával és csak olyannal jelentkeztek ezen a tavaszi seregszemlén, amely nem reprezentál komolyabb művészi igényt, nem vall határozott és mélyen szántó törekvésekről. Csaknem az az érzésünk, hogy a 63 akvarell és grafika — többségében — csak ujjgyakorlat; amolyan vázlatok, ötletek ezek a pillanat foszlányai, különösebb komponálása és szövegezési szándék nélkül. így aztán nem csodálkozunk azon sem, ha markáns egyéniségre valló alkotást csak itt-ott sikerül felfedeznünk. Csendéletek és tájképek teszik jelentéktelenné és halvánnyá a kiállítás hatását, pedig a díszterem öles ablakain párjával ragyog be a tavaszi napsütés. Az ember azt várja, hogy a köny- nyű és könnyed grafikai változatok, a leheletszerű akvarel- lek tréfásan meleg és izzóan mai hangulatokat kínálnak a látogatóknak. Nem kapjuk ezt az összesíthető benyomást. Azt se merném állítani, hogy a mai élettel szorosan együtt mozgó és eleven kapcsolatban álló alkotásokból tevődik ösz- szé a tárlat anyaga. Egy-két munkás, egy-két mozgásban levő csoport csupán, ami elevenséget visz a színek és vonalak világába. járt itt, a vendégkönyv tanúskodik erről. Az anyagban eltallózva — szemelgetve az egyéniségeket, kerestük, akik a tusrajzok és az akvarellek nyelvén szólalnak meg Gergely Pál ceruzarajza (Pihenő ifjú) Kishonty Jenő tustanulmányai (Női fej, önarckép, Férfifej), Nagy Ernő álló női alakjai (Festőnők, Mozdulat-tanulmány), Kátai Mihály jóhumorú kompozíciója (Borospincében), Kastaly István aktrajzai jelentik — szerény véleményem szerint — az elsődleges vonulatot ezen a tárlaton. Az egyéniségek és a közlésre való energikus törekvés ezeknél a művészeknél érezhető leginkább. András Gizella, Baksayné, Kocsis Árpád, Saár Zsuzsa és Szilágyi Elek alkotásai már személytelenebbek az előzőeknél, — mintha óvatosan és tapogatózva választanának témát. Pedig alkotásaikban van hangulat és a formai nyelv biztonsága is érzik náluk. Balogh László, Lőrenteiné, Nagy Rózsa épp csak jelezték részvételüket egy-egy képpel. Trojan Marian lengyel művész linói — köztük egy az egri várról is — érdekes munkásságot takarnak. Tilles Béla kiállított munkái forrongó és alakuló egyéniségről számolnak be. Király Róbert szobrászművész szobortervét állította ki. Az Anya a gyermekével című kompozíciónál mintha az eszmei és a két testből adódó ritmus nem esnék egybe. Az anya békésen elnyúló teste és az anya combján ülő, anyjára tekintő gyermek alakja nem egybeforrott egész még, mintha a ritmus a gyermek tartásában megtörne. Lehetne még formálni a végső megoldás előtt a szobornak szánt alkotáson. A munka, a munkások élete, a mai élet lírája és drámája csak kevés alkotásban kap visszfényt: Kastaly Zsákoló ja, Kátay Mihály munkája (Szekerek a komp alatt), Nagy Ernő Tavaszi ásás című képe, Szilágyi Elek Pihenő asszo- nyokja, Tilles Béla monotípiá- ja (Fúrótorony) jelzik a szándékot a munka, a munkások ábrázolására. Nagy Rózsa Téglagyár című akvarellje — egymagában — ad jelentést a művész fejlődő, mai . látásáról. A tízegynéhány egri és Heves megyei művész tavaszi jelentkezése hiányérzetet támasztott bennünk. Nemcsak az indokolt szokás, hanem a közönség igénye is azt kívánná, hogy az egri művészek ne csak amolyan művészi apróságokkal tegyenek bizonyságot munkásságuk utolsó félévnyi szakaszáról, hanem nagyobb lélegzetű, megfontoltabb, a szó nemes értelmében kiérlelt és kihordott kompozíciókkal is valljanak önmaguk felől, fejlődésük irányáról és arról a hitvallásról, amely az ecset felé fordítja a lelkűiét és ujjaikat. A művész felelőssége nem köny- nyű sál csak, amivel befedjük a vásznakat és a papírt, hanem a belső meggyőződés és élmény nyomán keletkező állásfoglalás, amellyel használni akar a közösségnek. Ma, ebben a forrongó és forradalmian változó világban — úgy hisszük — nem lehet ezt elégszer hangsúlyozni. Farkas András Nem hisszük el, hogy az őszi tárlat óta végzett művészi munkát Egerben ez a 63 grafika és akvarell summázná. Nem ismerjük a Képzőművészeti Alap zsűrijének döntését az itt nem látott művekről, csak annyit tudunk, hogy a tárlat katalógusa nem olvasható a helyszínen. így hiába érdeklődtünk a képék vásárlási értéke után. Arra a kérdésre sem kaptunk felvilágosítást hogy a közeljövőben kíván-e a munkacsoport újabb tárlattal jelentkezni. Mintha ez a kiállítás nem lett volna szívügye senkinek sem; árvának látszik: így, komolyabb alkotások nélkül. Pedig közönség EGRI VÖRÖS CSILLAG Sevillai borbély EGRI BRODY A kalandor GYÖNGYÖSI PUSKIN Alba Regia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Balti égbolt (I. rész) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az el nem küldött levél HATVANI KOSSUTH Vörös levelek HEVES Tisztes úriház PETERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Egerben este 7 órakor; OPTIMISTA TRAGÉDIA 1961. ÁPRILIS 14., PÉNTEK: TIBOR 2445 évvel ezelőtt, ie. 484-ben született HÉRODOTOSZ görög történetíró, a „történetírás atyja”. Szülővárosából tyranms-elle- nes magatartása miatt menekülnie kellett, így került Athénbe* ahol Periklész és Szophoklesz barátja lett. Halhatatlan műve a görög és perzsa háborúk történetének 9 könyve, amely történelmi vonatkozásain kívül földrajzi, néprajzi adatai miatt az egyp- tológia tudományának is nagybecsű forrása. Hérodotosz ie. 425ben halt meg. „ , , ___ 30 évvel ezelőtt, 1931-ben ezen a napon a Spanyolországban megtartott községi választásokon a köztársaság hívei győztek, XII. Alfonz király elmenekül, s a szocialisták és republikansok kikiáltják a KÖZTÁRSASAGOT. j m ^ 10 évvel ezelőtt, 1951-ben e napon nyílt meg a Tadzsik Tudományos Akadémia, . . 1925-ben ezen a napon alakult meg a Magyarorszagi Szocialista Munkáspárt. Űrhajós leszek — Kérem, én is jelentkeznék az űrrepülésre — mondtam szerényen a bizottság előtt, mert tényleg jelentkezni akartam. Kell az embernek egy kis hírnév, elismerés, meg aztán Jurij- nak minden bizonnyal megnőtt otthon is a tekintélye, s ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont. — Örvendek — mondotta a vizsgáztató bizottság elnöke. Kérem, foglaljon helyet — intett egy székre. Háromszoros szol- tóval, kézállásba ugrottam, onnan egy könnyed flikk- flakkal ereszkedtem vissza a székre. — Ez igen — mondták elismerően és én kifeszítettem mellemet, lássák, hogy van itt erő, nemcsak ruganyosság. Utána gyorsan eltörtem egy húszkilós ólomrudat, majd felugrottam és elkezdtem forogni magam körül, tíz percig, s aztán egy kifeszített cérna- szálon, hogy azt is lássák, milyen súlytalan vagyok, tíz méterre a talajtól végigsétáltam. Közben visz- szafelé elolvastam a legfrisseb jelentéseket a kongói helyzetről, majd lassú lebegéssel, ügyesen fékezve, visszaereszkedtem a székre. Láttam, a tekintetükből láttam, hogy nyert ügyem van, hogy talán már holnap kirepítenek, hogy ott száguldók majd a tejúton, fütyülve betétlapra, sebességkorlátozásra, csak száguldók és figyelek, mert biztos, hogy figyelnem is kell. Hogy mit? — majd megmondják. A bizottság elnöke kedvesen rám mosolygott és megjegyezte: — Kérem, meg kell állapítanunk máris annyit, hogy rátermettsége vitán felüli, ruganyossága és súlytalansága egyene- san arra teremtette önt, hogy űrhajós legyen. Egyetlen feladatot legyen szíves még megoldani, úgy véljük, ez nem is lehet olyan nehéz az ön számára ... De be kell látnia, hogy ez is fontos az űrhajós számára ... írja, kérem, ezt a kis példát... Diktálni kezdte, én meg írni. 1961. április 13-án: négy- köbgyök x-szer 3 limes delta y, per cosinusalfaperbéta a 19-edik hatványon ... Most 1978. április 14-e van. Már tudom, hogy mi is az a köbgyök... Haladok. Most 1988. április 14-e van... Ez a limesdelta izé idegesít... Itt megakadtam. 1898. április 14 Haldoklóm... De már utolsó gondolataimban pedzem a limest... Ez olyan... ez olyan ... vég.., Vég! logs-íj A vasárnapi IBUSZ*vonattal hatszázan utaztak Egerből a fővárosba Vasárnap és ünnepnapokon már egyre több IBUSZ-vonat indul Egerből is az ország más tájai felé. Most vasárnap 600- an látogattak el Budapestre, ahol megtekintették a Budapesti Jégrevű színpompás és káprázatosán szép műsorát. A kényelmes utazásért sok vállalat mondott köszönetét az egri Idegenforgalmi Vállalat dolgozóinak. SOLYMÁR 3ÖZSLT :• A HAT>*OZVEGY (8-) — A szolnoki bombatáma— Jaj, Istenem, el kell pusz- dásnál láttam ilyesmit — tuljak... — csuklik Juliska, mondja valaki. Deske leugrik a tornácról, s — Ijesszék meg, attól elmú- alulról néz fel a görcsös neve- vetéstől bóko- ló asszonyra. — Szedd ösz- sze magad — s a hűlt üvegszem mélyén ijedtség bujkál. Cseppentő Imre beszalad a kocsmába, gyorsan kér egy nagy pohár szódavizet. — Idd ki egy hajtókára — kínálja a szódát Juliskának. A menyecske nem fogja meg a poharat, már egészen belekékül a nevetésbe. — Rád ön- töm. Ha meg nem iszod, rád öntöm — fenyegetőzik Imre. A hangja teli van rettegéssel. Többen kijöttek az ivóból. ük. Deskének végre, eszébe jut, mit kell csinálni. — Vigyük el orvoshoz. Ez már nem tréfa.’ ★ Imrével kétoldalról a menyecskébe karolnak. Juliska engedelmesen tűri, hogy vezessék. A hangtalan, görcsös nevetés csak rázza, rázza a testét. Az orvosék kapuja zárva. Deske elengedi a menyecske karját és végigmegy a ház mellett. A második ikerablaknál a vaskos függöny mögül fény szivárog. ^ legény erősen megkocogtatja az ablakot. Juliska ettől még iszonytosabban kacag. A függönyt félrehúzzák. A doktor vörös hajú felesége néz ki. — Mit akarnak — kérdi bosszúsan. — Beteget hoztunk. — Mi baja? — Nevet. Nem bírja abbahagyni a nevetést. A vörös hajú asszony fintort vág. — Mindjárt kinyitjuk a kaput A ház sarkánál Imre rászól a menyecskére. — Hülyeség. Erőltesd meg magad. Ezt nem lehet csinálni. — Te nem tudod... Jaj, meghalok — buggyant ki Juliskából a panasz. ★ A doktoron barna házikabát Tízdekás bojt lóg a derekáról, sodrott zsinóron. Belenéz a menyecske arcába — Érdekes — mondja inkább magának, mint a rosszkor jött vendégeinek. Előre megy és belöki a váró ajtaját. A várószoba földje tarka kockakővel van kirakva. Falát köröskörül sötétszürke olajfestékkel mázolták le, mintha mosókonyhának szánták volna — Üljenek le — mutat a helyiségben levő egyetlen deszkalócára a doktor, s bemegy a vizsgálóba. Nem sokkal később a vörös hajú asszony bújik elő, fehér köpenyben. — Jöjjön be, lelkem — fogja meg Juliska karját A menyecske csuklik, liheg. — Jaj... nagyon szégyellem magam. — Ne féljen, most már jó kezekben van — nyugtatja mézes unalommal a doktorné. Az ajtó becsukódik mögöttük. Imre meg Deske kinmarad- nak a pádon. Vége a vezetge- tésnek, ülnek az erős fényben és nem tudják, mit kezdjenek a kezükkel, lábukkal. A puffadt legény úgy érzi, jó lenne egyedül maradni. — Köszönöm a segítséget, pajtás. Most már eredj. Szórakozzál. Ám a messziszemű nem mozdul. — Megvárom, mit mondanak. Van valami a szavában, ami nem tetszik Imrének. Elcsúszott a hangsúly. Idegesen a fejéhez nyúl. Tenyerével megrecsegteti az apró sörtéket. — Ahogy gondolod. Fagyos csend ül közéjük. Lesik a falon lógó plakátokat, a legyek ártalmáról, meg a gyümölcsmosás szükségességéről. Mindig nehezebb közöttük a levegő. A kopasz úgy érzi, mindjárt felugrik és be’ev » másik képébe. Deske cigarettára akar gyújtani, de csak épphogy megérinti a zsebét. Béniről artikulátlan zajok bugyborékolnak ki, mintha már mindhárman nevetnének. Hosszú-hosszú idő telik el, s a Váróban csak a Deske rágócsontja mozog. — Imre, mi együtt jártunk mit, Imre, mint régi jé pajtásomnak, úgy mondanám. — Mondjad, Deske... — De nem haragszol meg?.., A kopasz fej megrándul. Valamit int: igent, vagy nemet, nehéz lenne eldönteni. Deske a cimborájára sandít és lassan, alamuszin nekifog. — Én azt tanácsolnám neked, ne vedd el ezt az asszonyt — s fejével a vizsgálószoba ajtaja felé int. — Miért ne vegyem el? — Látod, beteges. Túl nagy az érzékenysége.,. Imre éppen válaszolni akar, amikor kinyílik az ajtó, s jön a doktor. Még mindig házikabátban. Fényes tükörhajtókáján gumizsi- nóros, fekete szívhallgató billeg. — Melyikük a férj? — kérdi. Kínos csend. — Én vagyok a vőlegénye— áll fel dacosan Cseppentő. — Idegkimerültség — mondja a doktor — sajnos, kórházi ápolásra szoiskolába. Jó legénypajtásom rul. Ritka eset, falusi viszonyvoltál, amíg el nem vittek ka- latban. A háború ... Vojna, tonának __— szólalt meg pu- ahogy az orosz mondja ... Az ha tolózón a messziszemű. ilyesmi rendszerint később je— így volt — biccent a ko- lentkezik. pasz fej. Ám benne a szemek — Köszönöm, doktor úr — bizalmatlanul pillogatnak: lép előre Cseppentő. Nem tud- mit akar ez a frontlógos, ez a ja, hogyan adja át a pénzt a szoknyahuszár. másik legény előtt. — Mondanék én neked vala- (Folytatjuk.)
