Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-13 / 86. szám

2 «EPDJ8ÄO 1961. április 13., esfltörlök Nem véletlen, hegy az első űrhajós szovjet ember a világűr Kolumbusza Nyilatkoxatok as űrutazásról MOSZKVA (TASZSZ): Anna Seghers német írónő, a Nemzetközi Lenin Békedíj bizottságának tagja: Minden ország és nép ser­dülő nemzedékeinek tanköny­veiben olvasható lesz ezentúl, hogy a világon elsőnek szovjet ember emelkedett a világűr­be. Ez a szovjet ember a szov­jet tudományra támaszkodott: és ezzel a lépésével túlment az emberi lehetőség eddigi hatá­rain. TASKENT: — En, az Egyesült Államok polgára, üdvözlöm a szovjet űrutast — mondotta nyilatko­zatában Roberts Holland, a Béke Világtanács ez idő sze­rint Taskentben vendégeskedő tagja, a San Francisco-i orosz —amerikai intézet igazgatója. A világűrbe felszállt első szov­jet ember hőstette és a haladó tudomány sikeres példát szol­gáltat mindazoknak, akik őszintén törekszenek a békére és a békés együttélésre. LONDON: Kenneth Gatland, az angol bolygóközi társaság alelnöke, a szovjet tudósok sikeréről ki­jelentette: A világ teljesen új korszakba lép, amelyben tudáskincsünk a világegye­temről minden méreteket meghaladóan gazdagodhat. PRÄGAJ Jaroslav Prochazka, a prá­gai Károly Egyetem rektora: nem véletlen, hogy az első űr­hajós szovjet ember. Ez a tény ismét a szovjet technika és tudomány fölényét igazolja. Dr. Josef Kovák akadémi­kus, a Tudományos Akadémia matematika-fizikai szakosz­tályának elnöke: Csodálattal kísértük figye­lemmel a szovjet tudósoknak a rakétatechnika tökéletesítésé­ben elért eredményeit. Mér­hetetlen felelősségtudattal ké­szítették elő az ember űrrepü­lését, biztosították, hogy az űr­utas sértetlenül térjen vissza a földre. Dr. Otto Oburka, a bmoi csillagvizsgáló intézet igazga­tója: A szovjet tudomány másfél évtizeddel előzte meg a tudó­sok által várt fejlődés ütemét. Elérkezett az a korszak, ami­kor a kozmikus térség kutatá ­sát már közvetlenül az ember irányítja. BUDAPEST: Rusznyák István akadémi­kus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke: Csodák nincsenek: ezt a cso­dának tűnő eredményt a tu­domány és a technika párat­lan fejlődése, az emberi ész és erő szervezett együttműködé­se tette lehetővé. Még nem is­merjük az első űrrepülés érté­kelését, de magának a tény­nek a bejelentése is elég ah­hoz. hogy a tudomány embere tisztelettel és elismeréssel adózzék a szovjet tudomány ez újabb világtörténelmi ered­ménye előtt. *■* ve»«» Mxvete» r* vve* 9-t M 9-* "4 wv» Szívből gratulálunk a szov­jet tudósoknak és boldogok vagyunk, hogy mi is ehhez a közösséghez tartozunk, ame­lyik azonos céljainkért való küzdelem közben ilyen sikere­ket ér el. BERLIN: A Német Demokratikus Köz­társaság Népi Kamarájának szerda délelőtti ülésén Johan­nes Dieckmann, a Népi Ka­mara elnöke, az NDK parla­mentje és lakossága nevében, a kamara tagjainak, valamint az ülésen jelen levő vendégek­nek percekig tartó tapsa mel­lett fejezte ki jókívánságait a Szovjetunió kormányának és népének a szovjet, tudomány világraszóló sikeréhez. Évekig tartó kemény, rendszeres munka kellett addig, amíg a fiatal, 27 éves Jnrij Gagarin megtanulhatta az űrrepülés tudományát. A sok-sok erőfeszítés, áldozat azonban meg­hozta a kívánt eredmpnyt. Ezen a képen a szovjet repülő- őrnagy még a Földön „gyakorol”. Testén az űrutas jellegze­tes „ruhája”. (MTI külföldi képszolgálat) Az Egri Pedagógiai Főiskola távirata a budapesti szovjet nagykövetségnek Az Egri Pedagógiai Főisko­láról az ember űrrepülésének hírére táviratot küldtek a bu­dapesti szovjet nagykövetség­nek. A távirat szövege így hangzik: „A szovjet tudomány újabb világraszóló győzelme alkalmá­val forró szeretettel köszönti önöket, s önökön keresztül az egész szovjet népet az Egri Pe- degógiai Főiskola minden ta­nára, dolgozója és hallgatója. Kívánunk önöknek és a di­csőséges szovjet tudósoknak további alkotó sikereket”. Távirat: A Szovjetunió Nagykövetségének, Budapest Dieckmann kiemelte, hogy „az emberiség történetének ez a példa nélkül álló eseménye a szocializmus jegyében szüle­tett meg.. VARSÖ: Kotarbinski professzora Lengyel Tudományos Akadé­mia elnöke kijelentette: az emberi tudás szétfeszítette az élet földi korlátáit és meghó­dította a világűrt. 1961. április 12-ét aranybetűkkel írják be a tudomány történelmébe. LONDON: A Jodrell Bank Csillagvizs­gáló és Űrkutató Intézet — je­lenti az AP — nagyméretű rá­dió-teleszkópjával nyomon kö­vette a szerdán kiröpített „Vosztok” szovjet űrhajót. Mint a Reuter jelenti, fi­gyelte a „Vosztok” szovjet, űr­hajót a BBC angol rádióadó Tatsfieldben levő megfigyelő- állomása, valamint az angliai Sloung-ban levő rádiókutató állomás is. WASHINGTON: Az UPI jelentése szerint James Webb, az amerikai Or­szágos Űrhajózási Hivatal szó­vivője kijelentette, a szovjet űrutas felbocsátása „ragyogó teljesítmény". BELGRAD: A Tanjug rádiótávirászai he­lyi idő szerint háromnegyed kilenckor 9019 megahertz hul­lámhosszon morze-jelekhez ha­sonló jelzéseket fogtak fel. Fel­tételezhető, hogy ezeket a jel­zéseket az a szovjet űrhajó su­gározta, amelynek kabinjában Gagarin őrnagy, az első űrutas foglalt helyet. A jelzések he­lyi idő szerint 8,35—8,53 óráig hallatszottak. (MTI) „Fel-fel, ti rabjai a föld­nek”: s felszabadult a föld rabja, s e világűrméretű sza­badság ismét és újra és im­máron örökre eggyéforrott a kommunizmus nagyszerű és legyőzhetetlen eszméjével. A szűkszavú és érzelemmentes közlemények hátán vonul be az emberiség történetének talán legnagyszerűbb győzel­me: Ikarusz álma ma való­ság. Az emberiség, a szovjet nép, a szovjet tudomány el­küldte hírnökét Gagarin őr­nagy személyében a világűr­be, megtette az első lépést most már maga az ember is, hogy elhagyva a Föld térsé­geit, mint egykor Kolumbusz, most saját maga fedezze fel a világegyetem ismeretlen „földrészeit”. Ezekben a pil­lanatokban nehéz megtalálni azokat a szavakat, amelyek kellő tárgyilagossággal, józan értékeléssel, ugyanakkor az esemény nagyságához illő fennköltséggel szólna erről a napról, 1961. április 12-ről. amikor a világűr Kolumbusza nemcsak elhagyta a Földet, de szerencsésen „partot is ért”. Dolgoznak a hírügynök­ségek, a világ minden részén, minden városban és települé­sen, csodálattal és ámulattal adóznak ennek a hallatlan győzelemnek, amely méltán sorakozik be az emberiség történetének legnagyszerűbb, talán a legnagyobb tettei kö­zé. 8 óra után néhány perc­cel hallgattuk a rádióban, hogy a Kelet űrhajó ember­rel a kabinjában, az első koz­mikus sebességgel elhagyta a Földet' és rátért a kijelölt pá­lyájára. Majd két óráh ke­resztül úgy csüngtünk a rá­dió hírein, oly lelkes és izgatott aggodalommal figyeltük: si­kerül-e a koronát feltenni a nagyszerű vállalkozásra? Sikerült! Jurij Gagarin őrnagy épen és egészségesen, újból földet ért: az űrhajó mechanizmusa kitűnően működött! lm, az ember nemcsak arra képes már, hogy elhagyja az öreg Földet, de arra is, hogy me­rész vállalkozása végén bol­dog és győztes hódítóként vissza is térjen oda­1957. október 4: ez volt az első lépcső, fel a végtelen magasságokba. Ezen a napon indult útjára az első szput- nyik, mindössze 83.6 kilo­grammal. Azóta egészen 1961. április 12-e történelmi dátu­máig, újabb 11 szputnyik röppent fel a magasba, újabb és újabb lépcsőfoka ként az ember előbbrelépésének. a világűr meghódításában. Nö­vekedett az űrrakéták súlya, mind bonyolultabbak lettek a műszerek, s a műszerek mellett helyet kaptak már állatok is: a szovjet tudo­mány az ember űrrepülésére készült elő. Alaposan, körül­tekintően, megfontoltan és meggondoltan, mert min­den tudományos siker az emberért van. mert min­den tudományos sikernél többet ér az ember. Hruscsov elvtárs elmondotta. hogy csakis akkor kerülhet sor az ember űrrepülésére, ha an­nak minden feltétele biztosí­tott, ha megteremti sikeres földreérésének feltételeit is. Megteremtették. Jurij Gagarin replőőrnagy visszaérkezett a Földre, épen, egészségesen! Győztél ember, zeng a rá­dióban a szovjet állami himnusz, a győzelem a szov­jet ember, a felszabadult ember győzelmének himnu­sza. Hajts fejet emberiség, a legnagyszerűbb eszme, a kommunizmus tudományo­kat, embert győzelembe vi­vő eszméje előtt. És most tovább az újabb lépcsőkön a világmindenség meghódítására! A Szovjetunió megnyitotta az űrha|ózás új, döntő fejezetét Párizsi visszhang az első űrutasról PÁRIZS (MTI): Párizsban is rendkívüli híradásokban ad­ták tudomásul a rádióállomá­sok a szovjet tudomány világ­raszóló diadalát. A párizsi rádió így kom­mentálta a Szovjetunió min­den eddiginél nagyobb tudo­mányos eredményét: „Miután 1957-ben elsőnek bocsátott fel itműbolygót, miután 1959-ben elsőnek ért célba a Holdra irá­nyított rakétája, miután 1960- ban elsőnek sikerült visszaté­rítenie a Földre élőlényekkel a fedélzetén szputnyikját, a Szovjetunió adta a világnak most az űr Kolumbusz Kris tófját is. Az első űrhajós fel bocsátásával a Szovjetunió megnyitotta az űrhajózás új, döntő fejezetét”. A hírmagyarázók megje­gyezték, hogy április 12-e sze­rencsés dátum a repülés törté­netében. Emlékeztettek arra, hogy pontosan ötven éve, 1911. április 12-én hajtották végre az első London—Párizs közti leszállás nélküli repülést. A párizsi esti lapok délelőtt különkiadásokban adtak hírt a Szovjetunió szenzációs tudo­mányos diadaláról, az újság­A Mátravidéki Erőmű dolgozói örömüket fejezik ki, hogy a Szovjetuniónak sikerült első ízben embert juttatnia a vi­lágűrbe. Büszkék vagyunk arra, hogy vörös csillag ragyog a [ Holdon, a mai napon pedig az ember úrrá lett a világűr- ' ben. Mindezt a szocializmus diadalának valljuk és ebből az alkalomból gratulálunk. Köszöntjük Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagyot, a szovjet'tudomány képviselőit és mind­azokat a technikusokat és munkásokat, akiknek részük volt a történelem korszakalkotó eredményének elérésében. Mun­kájukhoz további sikert kivannak: A Mátravidéki Erőmű dolgozói A súlytalanság állapotát csak egyperces időtartamra tudják előállítani az űrutas-képző „iskolában”. De az a sok „egy perc” járult hozzá ahhoz, hogy a kozmikus térségekben re­pülve Jurij Alekszejevics Gagarin el tudja majd viselni az órákig tartó súlytalanságot. (MTI külföldi képszolgálat) árusoknál valósággal szétkap­kodták a párizsiak a lapok példányait. BONN: A nyugat-németországi Bod- humban levő csillagvizsgáló intézet igazgatója kijelentette, hogy az intézet észlelte azokat a nagy energiájú rádiójeleket, amelyekkel a szovjet tudósok megkezdték a „Vosztok” visz- szakormányzását a Földre. A szovjet rádiójelek — mondotta az igazgató — minden más rá­diójelet elnyomtak. (MTI) A nagy versenge» a szovjet űrutas fel bocsá tásával véget ért LONDON (MTI): „A Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok nagy versengése az em­ber űrutazásának megvalósí­tásáért szerdán véget ért — ál­lapítja meg a Reuter. A kommentátor megemléke­zik róla, hogy a Szovjetunió, amely az űrkutatásban mind­végig vezetett az Egyesült Ál­lamok előtt, az ember űrberö- pítésében, megelőzte Ameri­kát. Megjegyzi, hogy az ame­rikai űrkutatók tervei szeré­nyebbek, mert csupán űrutas kiröpítését és visszahozatalát a Földre szeretnék elérni, az űrhajó Föld körüli keringése nélkül. A kommentátor végül emlékeztet arra, hogy az űr­be felbocsátott kísérleti álla­tokat is a Szovjetunió tudta elsőnek élve visszahozni a Földre. (MTI) Idő járás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: Felhőátvonulások, főként az or­szág nyugati és északi részein ke­vés eső, mérsékelt, időnként élén- kebb északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 16—21 fok között, legalacsonyabb éjszakai hőmérsék­let: az északi megyékben 2—7, az ország középső és déli részein 6— 10 fok között. (MTI) us nyilatkozata ttani feltételeiről Asztratjan professzor rámu­tat, hogy amikor szovjet fizio- lógusok és orvosok az ember fiziológiai állapotát nagy gyor­sulás közben vizsgálták, min­denekelőtt tekintetbe vették azt a körülményt, hogy nincs olyan sebesség, amelyet az emberi szervezet ne tudna el­viselni, feltéve, ha az nem jár rendkívül nagy gyorsulással. Rádiótávmérés, televízió és más műszaki eszközök segítsé­gével tanulmányozni lehetett az állapotok élettani reakcióit a repülőút különböző szaka­szaiban. Az ember űrrepülésé­nek előkészítésében az egyik legfontosabb probléma az volt, hogyan küszöböljék ki a túl­terhelésnek az űrhajósra gya­korolt káros hatását. (MTI) Szovjet fiziológ az űrhajózás élei MOSZKVA (TASZSZ): Ez- raz Asztratjan, az ismert szov­jet fiziológus, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia levelező tagja, nyilatkozott az első űr­hajózással kapcsolatban. Asztratjan elmondotta, hogy bár a korábbi szovjet űrhajók fülkéiben kutyák voltak, e fül­kéket emberre méretezték. Ki­csinyben lemásolták a megszo­kott földi környezetet, megte­remtették az optimális feltéte­leket, mégpedig nem állatokat tekintetbe véve, amelyek szer­vezetének elég lett volna ke­vésbé állandó nyomás és hő­mérséklet biztosítása is. Az első, mindig legnehezebb lépést kétségkívül további, még fontosabb és lenyűgözőbb lépések követik — mondotta a szovjet fiziológus. Az élet kü­lönböző formái kialakulásának és fejlődésének, e páratlan rej­télyeknek felderítése küszöbén vagyunk. A világűr meghódításánál? szovjet programját jellemezve Asztratjan emlékeztetett arra, hogy már majdnem az első mesterséges holdak felbocsátá­sa óta vita folyt szovjet és amerikai szakemberek között, hogy nehéz, vagy könnyű szputnyikokat bocsássanak-e fel. Most már valószínűleg senki nem kételkedik abban, hogy a tudósok csak a nehéz mesterséges holdak felbocsátá­sával kaptak lehetőséget a vi­lágűr tanulmányozását célzó átfogó program megvalósításá­hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents