Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-11 / 84. szám

4 NßPÜJSAG 1961. április 11., kedá "ti I» it? Amíg az asztalra kerül Néhány elhullajtott paprikát pillantottam meg a minap Egerben, a Bródy utcában. Szép, egyenes sorbait helyez­kedtek el, egy-kettőnek már csak a nedves helye fénylett. A „paprikahullatók” már az utca alján jártak, ki tudja ho­vá igyekeztek. A savanyító­üzemből indultak el, s a négy­kerekű, rossz rúgójú kocsiról a hordókba rakott paprika sza­bályos időközökben potyogott a földre. Ketten tolták a ko­csit, s hol egyikük, hol a mási­kuk hajolt le a savanyúság után. ... Felszedték az út porá­ból ... tJgy gondolták: nekik is el kell számolni minden de­kával. De mit szól ehhez a vá­sárló, a vendég, aki látja, „min megy keresztül” a papri­ka, amíg az asztalára kerül? K. I. «Mag as hőmérséklet“ a Pedagógiai Főiskolán — A MEGYE termelőszö­vetkezetei az idei mezőgaz­dasági munkák elvégzésére összesen 11 millió munkaegy­séget terveztek. Megyei vo­natkozásban 36 Ft 50 fillért terveztek egy-egy munkaegy­ségre részesedésként. — A KPM EGRI Közúti Üzemi Vállalata rendszeresen támogatja a megye termelőszö­vetkezeteit. Dolgozói és vezetői többek között patronálják az egri Dobó István Tsz-t, segítik az adminisztráció megszerve­zésében, és az egerbaktai ter­melőszövetkezetet az építő­anyagok biztosításában, kiter­melésében. — MEGYÉNK termelőszö­vetkezetei 47 ezer holdon vé­geztek el a fejtrágyázást. Eb­ből az ősziek alapműtrágyá­zását 13 ezer holdon fejezték be. ' — ÚJ LÉTESÍTMÉNYEK­KEL, üzemrészekkel, korszerű berendezésekkel gyarapodott az elmúlt évben az Egri Laka- tosárugyár. Befejeződött a le­mezraktár és az ollóműhely építése és tető alá került a kö­zépső udvar. — AZ EGRI Dobó István Termelőszövetkezetben ezen a héten kezdenek hozzá a hibrid kukorica vetéséhez. Tervük szerint 45 hold ku­koricát vetnek a közösben. Ezután már csak az apró­magvak vetésére kerül sor. — AZ EGRI JÁRÁS közsé­geiben a könyvtárak rendsze­res olvasóinak a száma meg­haladja a háromezret. — GYÖNGYÖS város eb­ben az évben 47 millió 3 ezer forintot kap városfejlesztésre, j Ebből mintegy 3 millió fo­rintot fordítanak különböző felújítások elvégzésére. — A FÜRDÖVENDÉGEK zavartalan ellátása érdekében büfékocsit létesít a vendéglátó Vállalat az egri strandon. — AZ ’ŐSSZEL alakult an- domaktályai Búzakalász Ter­melőszövetkezetben megkez­dődött az állatok egybegyűj­tése a tagoktól. Ideiglenes is­tállójukat a napokban me­szelték ki és hozták rendbe, hogy az állatoknak megfelelő helyet biztosítsanak. A SZOKATLANUL meleg április napsugaraiból kevés jut a főiskola homályos folyosói­ra. Kabátot mégis alig látni a sétáló, ácsorgó, ablakmélyedés­be húzódó nőkön, férfiakon. Melegük van. Nem csoda! Vizsga előtt állnak. Néhányan már túl vannak a nehezén és fölényes biztonsággal nyugtat­ják a többieket. A marxista tanszék előtt, mint apály-dagály, nő és fogy a vizsgázni kívánók csoportja. — Nem megyek be... Nem megyek be. Nem tudok sem mit. — Ugyan, dehogy nem! Én is így voltam vele, mégis jól ment. — Hányast kaptál? — Na, mondjad már! — Izé... Egyetemi jelest. — Aha! Kettes. De legalább 1 túl vagy, rajta. — Jöhet a következő — lép ki a teremből egy férfi. Csend. Mozgás alig. — Menjen már valaki, mert addig nem felelhet a követ­kező. A „bátor” jelentkezővel ma­gam is, mint csendes megfi­gyelő, belépek a terembe. A kép megnyugtató. Mongyi Fe­renc tanársegéd mosolyogva biztatja az éppen előtte ülő Bíró Bélát, aki most mint el­sőéves magyar—ének szakos hallgató izgul, egyébként a Záhonyi Általános Iskola igaz­gatója, akitől talán otthon iz­gulnak. Megy, mendegél a fe­lelés. Már Puchy Istvánná, majd Ferencz Imre kerülnek sorra. EGY FÉLTÜNŐ dolog meg­állásra és gondolkodásra kész­teti az embert. — Miért olyan kevés filozófiából a 4«es, 5-ös jegy? Jó néhány hallgató fe­leletét végig hallgattam, olya­nokét, akik mondanivalója alig ütötte meg a 2-es, hár­mas értékelést, holott szak­tárgyaikból csak 5-ös, de leg­feljebb 4-es kollokviumokat, szigorlatokat jegyeztek be • a tanszékek, tanárai. Érthetetlen, mert felnőtt emberek, akik jól tudják, hogy a diploma nem ugyanaz, mint a nevelés, ok­tatás gyakorlati munkája, amelyet nem lehet marxista— leninista világnézeti meg­alapozottság nélkül jól és időtállóan végezni. Érdemes lenne erre a jelenségre felfi­gyelni! A biológia—földrajz szako­sok egy része Lengyel Ádám adjunktus szobája előtt szo­rong. A beszélgetés körülbelül ugyanaz, mint más szobák előtt. Ki ment be? Ki hogyan ment le? Ki mit kapott? — és így tovább. Színessé csak oda­bent válik az ügy, amikor a delikvens leül a hátsó padso­rok valamelyikébe — a vi­lágért sem a tanár közvetlen közelébe — és megkezdi a té­telek kidolgozását. Az izga­lom tetőfokára hág, amikor felelni kell, pedig itt is árad a tanár mosolygó szeméből a megnyugtatás. • Hiszen mind­annyian tudják — akik vizs­gáztatnak —, hogy nem gye­rekek, hanem komoly felnőt­tek, deresedő fejű, sok pedagó­giai tapasztalattal rendelkező pedagógusok ülnek előttük. De a vizsga — az vizsga ma­rad. Akár 18. akár 50 éves az ember, amikor számot kell adnia a tanultakról. izgul. Nem azért, mintha ebből vala­mi nagyon komoly baja szár­mazhatna, hanem azért, mert, különösen felnőtt ember, ad arra, hogy a vállalt feladatot hogyan teljesíti. LEGZAJOSABBAN az ének- tanszéken folyik a vizsga. Nemcsak azért, mert itt éne­kelnek, zongoráznak a hallga­tók, hanem azért is, mert ezen a tanszéken van egy olyan vizs­ga — a szolfézs — amelyik egy hallgató feleletét kettő, három, sőt négy ember teszi ki. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy egy ember csak egy szólamot tud énekelni. — Na, te jó ég! — sóhajt fel Auer Gyula adjunktus, a szolfézs „rettegett” tanára rá­néz. Ő következik. Egyszerre tán­colni kezd. előtte a kotta, hir­telen elfelejtette, hogy miért dó a dó, aztán másodperces iz­galom férfias legyőzetése után szép, pergő felelettel bizonyít­ja be — tanult az elmúlt idő­szakban. A toronyszoba bejáratánál emberfal magasodik. „Lélek ez ajtón se be, se ki!” — szinte ezt látszik hirdetni az a szoros gyűrű, amivel körülállták az ajtót. Bizony itt sokáig tart, amíg négy hallgató végez! Ez alatt az idő alatt, míg a töb biek felelnek, a vizsgák váro­mányosai el-elugranak egy- egy feketére. — Gyerekek! Megittam egy kávét és úgy fogott az agyam, mint egy borotva! — ugratja a többieket Kalocsai Miklós. És erre a szóra fel is pattan vagy négy izgulósabb és elro­han, hogy a fekete-berkekben nyerjen megnyugvást. ÉS EZ ÍGY MEGY napokon keresztül. A nappali tagozatos hallgatók szabadságon vannak, tanulnak, a tanároknak nincs szünet, mert éppen egy hétig tart, amíg ezer embert levizs­gáztatnak. A tavaszi szünetben vizsgázó fiatalok és idősebbek nem sokat pihentek ugyan, de csütörtökön azzal a megelége­déssel kezdenek ismét taníta­ni — nyugodtan követelhetek, mert én is megtettem a maga­mét! Cs. Ad ám Éva EGRI VÖRÖS CSILLAG Szép Lurette EGRI BRODY Rómeó, Júlia és a sötétség GYÖNGYÖSI PUSKIN Tisztes úriház GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Hamupipőke HATVANI VÖRÖS CSILLAG Római vakáció HATVANI KOSSUTH A barlang titka HEVES Áru Katalóniának PÉTERVÁSÁRA Két emelet boldogság FÜZESABONY Odüsszeusz Wfäptar 1961. ÁPRILIS 11., KEDD: LEO j 35 évvel ezelőtt, 1926. április 11-én halt meg LUTHER BÚR- BANK amerikai növénynemesítő, aki elméleteiben darwinista és a mendel-morganizmus ellensége volt. Mintegy 1300 új kultúr­növényt termesztett ki és kísérleteinél gyakran a vegetatív hib- ridizálás módszerét alkalmazta. 65 évvel ezeőltt, 1896-ban ezen a napon született WIELAND HERZFELDE német író és kritikus. Művei közül kiemelkednek a Sulamith című verseskötete, a Társadalom, művészek és a kom­munizmus, valamint a Veszélyben a művészet című művei. 1945-ben e napon szabadult fel a buchenvvaldi koncentrációs tábor. Ezen a napon hangzott el a BUCHENWALDI ESKÜ. 720 évvel ezelőtt, 1241. április 11-én zajlott le a Pozsonyi Kró­nika szerint a muhi csata, ahol IV. Béla magyar király seregét a tatárok tönkreverték. Érdekes találmányok és felfedezések: A jelenlegi Indonézia szigetvilágának keleti részén fekvő U.J GUINEA SZIGETÉT 435 évvel ezelőtt, 1526-ban Meneses portugál tengerész fedezte fel. 310 évvel ezelőtt, 1651. április 10-én született WALTER VON TSCHIRNHAUS német matematikus, az európai porcelángyártás (1693) feltalálója és a meisseni porcelángyár alapítója. az a véleményem, műsora Egerben este 7 órakor: OPTIMISTA TRAGÉDIA (Petőfi-bérlet) Áll __hogy szölőprésröl pattant népünk kényes igényének vi lágában is polgárjogot nyer mindinkább az Almuska, a Hí­rős, meg a többi alkoholtól igen, de vitamintól egyáltalán nem mentes üdítő italunk. így van ez jól, így helyes, mindaddig nem lehet eredményesen felvenni az alkoholizmus elleni ne­mes küzdelmet a győzelem biztos reményében, amíg megfe­lelő tartalékseregről nem gondoskodunk. Nos, e gondosko­dás jegyében jelentek meg ezek az ízléses palackozású ször­pök, amelyekről Tabi László oly aggódva jegyezte meg: jó, hogy megjelentek, de az előre jelzett számok szerint kevés­nek mutatkoznak a nagy nyári fogyasztás időszakában. Távol álljon tőlem, hogy Tabi Lászlóval bármiféle vitába is szálljak az Almuska és nemes veretű társai ügyében, csu­pán voksa mellé oda szeretném helyezni a magam, nem ke­vésbé aggódó voksát. Mert hátha elég lesz ama nyolcmillió kis üveg szörpital, sőt, hátha sok lesz? Mert az Almuska nem alkohol, mert az Almuska jó, ízes, vitaminos, csinos, a neve is behízelgő, de... A szomjat nem oltja, kérem, tisztelt ezzel megbízott gyáripar. Túlságosan sűrű, túlságo­san édes, túlságosan hasonlít a kompot tevéhez, ami egyma­gában még nem lenne baj, de én a kompot lé után jóízűen el szoktam fogyasztani egy-két pohár vizet, sőt olyanról is hal­lottam, aki bort, sőt olyanról, aki egyenesen rumot, vagy ko­nyakot, — mert kényes volt a szájízére. Nem akarom feltalálni a spanyolviaszkot, de mi lenne, ha... Igen, nyert! Szénsavra gondolok, egész pici, icuri-pi- cúri szénsavra, valamivel kevésbé sűrű szörp nemes ötvöze­tével, hogy elmondhassuk: nemcsak a labdarúgásban, bor­ban és paprikás csirkében vagyunk világhírűek, de Almos- kánkban is. S ha így lesz, már előre látom látnoki szemeimmel, amint megrögzött ötven éves, ivó alkoholisták undorral dobják el poharaikat, s megdicsöült arccal, megbánva eddigi életüket, hörpintik magukba az ízes, ízletes, egészséges és, — üdítő Almuskát, Hírőst... meg a többieket. így legyen. (egri) ••iaiiiiiiiiaiii!i«tiai!ai!iiiiiiaiiBuiiii!i«iiin#iuiuiiiiiii(iiiiii»«iiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiuaiiti<»iili!l>iiiiiiitii*uiiiiuiiiauiiiiuBuiiiaiiiiiiiiiu«iii laiiBnaMauiniK» •t><siiaiii(iaiiaiiiiiiiiaiiiHiiiii)iuin«iiinimiiiaiiiiiiiivi<tiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiiis,iiniiiiu>u*iiiniiiai>«iiiiiiii« SOLYMÁR 2ÓZ.TEF :• A HADIÖZVEGY (5.) — MA EGERBEN a katoli­kus papok részére délelőtt 0 órai kezdettel a Szakszervezeti Székház földszinti tanácster­mében, más felekezetű papok részére délután 2 órai kezdet­tel a városi népfront-irodán szervezett előadást a Hazafias Népfront „A tudomány fejlő­désének hatalmas lehetőségei a szocialista társadalomban” címmel. — A KARÁCSONDI kul- túrotthonban április 16-án a helyi fmsz cukrászati termé­kekből és más árukból bemu­tatót és vevőankétot rendez. — A GYÖNGYÖSI Városi Tanács VB legutóbbi ülésén határozatot hozott, hogy a kul- túrotthonban működő ifjúsági klubban ifjúsági könyvtárat létesítenek. — „ATOMBÉKE — atomhá­ború" címmel április 12-én es­te filmvetitéssel egybekötött ismeretterjesztő előadást ren­dez a TIT az egri Kisipari Termelőszövetkezetek Ady Endre Kultúrotthonában. A legények a fülébe sugdos­nak. Három lépés után mind azt kérdi: van-e kísérője. Ju­liska útálja a nagy tenyere­ket, ám lassacskán nekitüze- sedik, s minden új táncosnak, minden új udvarlónak örül. A katonakötelesek többsége még nem tért haza. Egy ré­szük német földön barangol, mások a drót mögött várják a végleges szabadulást. A suty- tyó legények.úgy viselkednek, mintha joguk lenne a három­négy évvel idősebb lányok­hoz, sőt a hadi menyecskék­hez. Egyetlen igazi férfi van csak közöttük: Siroki Deske. A ha­ja fekete, hullámos, az orra kissé lapos, a két szeme majd­nem egy kisaraszra esik egy­mástól. Közelebb jár már a harminchoz, mint a húszhoz. Aki nem ismerné, inkább há­zas embernek,' mint legénynek gondolja. Az elején be sem néz a tánchelyiségbe, csak a bort fo­gyasztja odaát az ivóban. Tíz óra felé jár az idő, amikor végre rászánja magát, hogy megnézze a táncolókat. Az aj­tónál marad, s mintha ő vol­na a házigazda, türelmesen fi­gyeli, hogyan mulat a nép. Rászól azokra a fiúkra, akik szorosan fogják a táncosukat, s csintalanságokat suttog a lá­nyok fülébe, mit sem törődve azzal, mit szól az udvarlójuk. Juliska, ha háttal van, ak­kor is mindig megérzi, mikor figyeli őt Deske. Ha úgy hozta a tánc, megpróbál vele farkas­szemet nézni, de csak egy-két pillanatig bírja a legény ke­gyetlen tekintetét. Ilyen lehet a hóhér. Juliska úgy érzi, őt választ­ja ki Deske. Először van a táncban, s nincs se embere.se komoly udvarlója. Ö most a legkönnyebb préda. Várja, hogy a legény odalép és felké­ri. Deske nem kéri fel. Egyál­talán nem kér fel senkit. Né­hány perces nézgelődés után kimegy. E pillanattól kezdve Julis­kának nincs nyugta. Alig tud­ja kivárni, hogy a cigányok beszegjék a táncot, s azonnal otthagyja a mulatságot. Az aj­tóban ácsorgó legények viho- rásznak, amikor kimegy. Azt hiszik, a sötétben várja vala­ki. ★ Maga mögött hagyván a kocsmaudvart, nekidőlt a ka­pubálványnak, hogy kissé ki­lihegje magát. Nem jövök soha többé a táncba. Engem ne érintgesse- nek — és elsírja magát — gyűlölök minden férfiembert, de legjobban azt a messzisze­mű Siroki Deskét. Gyalázatos, gyalázatos! Csak ezt forgatta agyában. És ekkor eléje lép Deske. . — Mehetünk, Juliskám — mondja vidáman. A menyecske megdöbben. — Honnan tudtad, hogy ki­jövök. — Az-ilyesmit megérzi az ember — fölényeskedik a le­gény. — Beszélni akartam ma véled. — Miért nem kértél fel tán­colni? Haragudtam ám — dur- cáskodott a menyecske. — Nem nekem való már az ugrabugra. Tudod, öregszem Mennek egymás mellett szót­lanul. Hazaérvén, a legény ottho­nos mozdulattal keresi meg a kapu zárját. — Ne gyere be, már alsza­nak. — Annyi baj legyen — így a legény, s hogy minden vitá­nak elejét vegye, ő lépett be elsőnek. Hektor nagyot mordul a kút mellett. Nem tetszik neki az éjszakai vendég. — Csitítsd el ezt a dögöt — seppegi ijedten Deske. — Nyughass Hektor! — s Juliska megfogja a kutya nyakörvét. ★ Juliska az első házban hál. Már a hangos énekszóra és a szekérzörgésre felébred. Fel- könyököl, kinéz az útra. A kapujuk előtt épp akkor áll meg a kocsi. A Hold rásüf a boroskanna tetejére. 'A szal­maülésről leugrik Valaki. Ket­ten fennmaradnak. Sugdolóz- nak. A kocsi megindul. Odébb a hajtők ismét danolásba fog­nak. Uvöltős hangjuk elárulja, hogy részegek. Aki lemaradt a kocsiról, kö­zelebb jön a kerítéshez. A ka­puval babrál. Juliska már nemcsak sejti, látja is, hogy Deske az, Siroki Deske. Biztos részeg lehet. CsRk a részegek tesznek ilyet. A korhely cim­borái és a szomszédok szeme- láttára. Örökös szégyenbe hoz. Holnap az egész falu ezt be­beszéli. Bár csak ne tudná Deske, sokáig kínlódik a ka­puval. Nem leli az alsó riglit. Felegyenesedik, kissé hatra- lép. No, talán most elmegy.' Nem megy el. Megkapaszkodik a kapu szé­lében, felteszi a lábát a ki­lincsre és a következő pilla­natban már bent hempereg az udvaron. Hektor, a loncsos ko­mondor elővágtat a kazal mö­gül. Ez most széttépi. Hektor nem támad. Három lépéssel odébb megáll és alig hallgatólag morog. A kutya szereti a részeget. Deske a földön ül és vala­mit magyaráz neki. Aztán feltápászkodik, leveri a nad­rágjáról a port és megindul a lépcső felé. Juliska nem tud tovább tét­lenül várakozni. Kiugrik az ágyból, s átszaladva a cemen­tes konyhán, befut a hátulsó házba. Az öregek alszanak. Odaáll az apja ágya mellé. Lőrinc bátyának csak a tar­kója, meg a fü­le látszik ki a dunyha alól. — Apa, apa, keljen fél — to- porzékol ijed­ten a menyecs- ko — Mi kell — kapja fel csap­zott fejét az öreg. — Egy ré­szeg jár az ud­varon. Beug­rott a keríté­sen. Lőrinc bátya egy pillanatra megmered. Rég volt már na­gyon, amikor az első világ­háborúban sturmolni kel­lett. Deske e pil­lanatban ko- cogtatja meg először az ab­lakot. Csende­sen akarja, de nem úgy sikerül. Bent semmi nesz. — Juliska!?... Én vagyok.., — s gorombábban veri meg az üveget. — Jaj, Máriám! Kirabolnak bennünket — ül fel a maga vackán az öreg Julis. Lőrinc bátya kilódítja két inas lábát a takaró alól. Az ablak már állandóan csattog. (Folytatjuk..1

Next

/
Thumbnails
Contents