Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-09 / 83. szám

1961. április 9., vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Vachott Sándor „Előre hát mind, a ki költő, A néppel tűzön-vízen át!” Ezek a sorok csengenek fü­lemben, midőn Vachott Sán­dor centenáriumára gondolok. Vachott Sándor, Gyöngyös szü­lötte, s akkor élte boldog gyer­mekéveit a Mátra alji város­ban, midőn Széchenyi István felajánlotta egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadé­mia megalapítására. Népünk legjobbjai harcot indítottak a magyar nyelv kiművelése ér­dekében, mert fejlődésünk az adott politikai viszonyok kö­zött ezt kívánta meg. A küzde­lem sikerrel járt, s nyelvünk szókincse, kifejező ereje egyre dúsabban bontakozott ki Vö- rösmartynak és kortársainak színes, gazdag költészetében. Ez a nemzedék már észreveszi az elnyomott jobbágymilliók sóhaját, emberibb életre irá­nyuló törekvéseit, s reformok útján kívánja a haladás útját egyengetni, a polgári nemzet­államot kialakítani. Vachott Sándor Kossuth rokona, költői kibontakozásának korában Vö­rösmarty, Bajza, , Erdélyi Já­nos, Petőfi társaságában él, dolgozik, s velük együtt a nagy elődök tapasztalatait felhasz­nálva már nem a reformok, hanem a közelgő forradalom útját járják. Vachott Sándor a gyöngyösi öreg gimnázium­ban töllött diákévek után Eperjesre került, s itt ismerke­dett meg Sárosy Gyulával, akivel egész életre szóló barát­ságot kötött. Költői tehetsége a negyvenes évek elején bon­takozott ki. Finomhangú, bo- rongós lírai költeményeit az „ Athenaeum” közölte. Mély fájdalommal emlékezett meg gyöngédlelkú, korán elveszített édesanyjáról, de egyéni érzé­seinek megéneklése mellett fo­kozatosan előtérbe kerülnek a haza kérdései, a társadalmi ha­ladásért folytatott harc költői megnyilatkozásai. Az ifjú köl­tő útját elismerés és megbe­csülés kíséri. 1842-ben a Kis­A Világegyetem fekete bár­sonyán tündöklő óriási csilla­gok között, apró szemként száguld az űrhajó. Fülkéjében ott vannak az űrutazás úttö­rői. Ok a Föld első gyermekei, akik szemtől szembe találkoz­nak a Kozmosszal. Az új be­nyomások micsoda szörnyű áradatával kell megbirkózni­uk! Az ismerős, megszokott világból csak ez a szűk kabin maradt számukra, amelynek hermetikusan tóró falain túl, abszolút „földöntúli” csend honol. Lehetetlen, hogy mindez ne hagyjon nyomot az ember lelkivilágában. Vajon el tud­ja-e viselni az idegrendszer e szokatlan körülmények között végzett repülést? Hogyan re­agál pszichikai rendszerünk az ilyen nehéz megpróbáltatások­ra.? Az ember pszichikai tevé­kenységének törvényeit a pszichológia vizsgálja. Itt azonban egészen szokatlan kö­rülményekről van szó, s a fel­vetett kérdésekre csakis az az új tudomány adhat felele­tet, amely a szemünk láttára született meg a szputnyikok- kal és űrrakétákkal együtt. A természettudománynak ezt a fiatal ágát, amely teljes kifejlődését csak a jövőben éri el, kozmikus pszichológiá­nak nevezhetnénk. A kozmikus pszichológia ke­retein belül az alábbiakban csupán néhány olyan problé­mával foglalkozunk, amely az űrhajó zárt fülkéjében szédítő sebességgel száguldó ember tevékenységével kapcsolatos. Tér és Sti« Az űrhajós a teret és az időt szédületes száguldás kö­zepette fogja érzékelni. Ez az érzékelés azonban merőben eltér a földi viszonyok köze­pette történő érzékeléstől. Az autó utasa például „látja” mi- ,lyen sebességgel halad a ko­csi: fák, oszlopok, gyalogosok suhannak el mellette. ^ Még szemét behúnyva is érzékeli a mozgást: zúg a motor, ráz a kocsi. (1818 —1861. ápr. 9) faludy Társaság és a követke­ző évben a Magyar Akadémia iktatta tagjai sorába. Boldog házassága Csapó Máriával de­rűssé tette életét, s pesti laká­suk írók és költők találkozó- helyévé alakult. Szívesen ke­reste fel Vachotték házát Vö­rösmarty a „merengő” Laurá­val/ Bajza, Erdélyi János — akinek a felesége Vachott test­vére volt — és egy különös, izzó szemű, magas homlokú ifjú költő: Petőfi. 1844 kará­csonyát írták akkor... „Ünne­pi fényben, virágok halmazá­val, barátságos meleggel várta a költő otthona a vendége­ket ...” Vachottné húga, a szép hajadonná serdülő Csapó Etelke a bontakozó szerelem érzéseivel gondolt Petőfire, s a kedves karácsonyest után a két ifjú szív boldog egy másra talá­lásának izgalmas várakozását hozták a következő napok. Csapó Etelke tragédiája azon­ban váratlan gyorsasággal kö­vetkezett be: az ifjú leányt súlyos betegség ragadta el 1845. január 7-én. A Vachotték házába siető Petőfit halálhír fogadta, s a két jóbarát szíve talán sohasem forrott annyira össze, mint a lesújtottságnak és a bánatnak e nehéz napjai­ban. A múló virágok elher­vadhattak Etelke sírján, de a két költő alkotásai a szeretet örökkévalóságával állítottak maradandó emléket a „szebb remények hajnalcsillagának”. A csendes visszavonultság termékeny évei következtek ezután Vachott Sándor életé­ben, s lírai verseinek össze­gyűjtött kiadását a kritika kedvezően fogadta. A kor fel­felé ívelő politikai élete elől azonban nem sokáig húzódha­tott vissza. Költők, írók és po­litikusok álltak sorompóba né­pünk társadalmi és nemzeti szabadsága érdekében. A sok évszázad elfojtott vágyai fel­szabadulva jelezték éledésüket, s eljött 1848 márciusa. Az ese­mények magukkal ragadták Vachott Sándort is. Kossuth közvetlen környezetében dol­gozik, részese a nagy idők kor­szakalkotó eseményeinek, köl­tője a forradalmi szabadság- harcnak és siratója az elbu­kásnak. Megérezte, hogy a győzelem megnyitotta volna népünk előtt mindazt „mi a földön közkincsül nézhető”, s „Korán jutottunk volna el oda, hová így későn fogunk, vagy soha!” A bujdosó Vachott végül Is visszatért szülőföldjére. Kis Gyöngyös környéki birtokukon húzódtak meg, s itt érte a köl­tőt az elfogatási parancs Sá­rosy Gyula rejtegetése miatt. Legjobbjaink sorsát ő sem ke­rülhette el: a pesti Újépületbe hurcolták, s az amúgy is gyen­ge idegrendszerű költő lelki egyensúlya megbomlott. Elmé­je elborult, s kiszabadulása után a súlyos betegség gyötrő évei következtek. Gyógyítása nem járt sikerrel, s így halt meg egy évvel Széchenyi Ist­ván halála után, 1861. április 9-én. Száz év távlatából emléke­zünk Vachott Sándorra. Költé­szetének alapvető érzései a mély emberség, a család és hazaszeretet. A forradalom és szabadságharc alatt felvillanó meglátásai előremutatva re­ményt ébresztenek és alkotás­ra serkentenek. Utolsó éveinek világos perceiben is ír még, s „Bízva hajnalod fenncsillagá- ban” népében a felemelkedés reményét csillogtatja meg. A magyar nép küzdelmes száza­dot élt át az önkényuralom óta, s azokat a célokat és tö­rekvéseket, amelyekért Vachott Sándor és nemzedéke harcolt, megvalósította, sőt, történetét olyan fejezettel gazdagította, amely a szocialista fejlődés messzi távlatait nyitotta meg, s lehetővé tette, hogy szaba­don emlékezzünk mindazok­ról, akik áldozatos életükkel népünk haladását szolgálták. Dr. Honiért Rezső, Gyöngyös, a TIT tagja. Hogyan lehet könnyen, gyorsan autót yenni Az ember már Ikarusz óta szeretne minél gyorsabban re­pülni, járni. Azt hiszem, a ma- rathoni futón kívül nem sokan rajongnak a lábon elért gyor­saságért. Annál több rajongó­ja van világszerte a járművek­nek. A félpengős regények „mesebeli hercege” az volt, aki­nek legalább egy ócska jacht­ja szaladgált a tengeren, de hallottunk már helikopter-tu­lajdonosról is. Világszerte azonban mégis­csak az autó hódította el az emberek szívét legjobban. Aki­nek van — az büszkén tekint- get a volán mellől gyalogos embertársaira, gjcinek viszont nincs, az vagy morog ilyen esetben, vagy szidja az autó­ipart, hogy nem tudnak egy olyan fajta kocsit gyártani, amilyet ő megvenne (szőlő!) de a legtöbben mégiscsak arra az álláspontra helyezkednek, hogyha autót akarnak venni — gyűjteni kell a pénzt. A család elhatározza, a hatá­rozat. megszületik, egy fizetés megy a bankba! Gyűlnek a fo­rintok, s esténként ügy szá­molják újra a pihenő összeget, mintha azt várnák a számo­lástól, hogy hamarabb növek­szik a félretett pénzösszeg. Pedig ilyen is van! Már úgy értem, olyan, hogy egy gondo­lattól, egy jó ötlettől valóban hirtelen megdagadhat az a ke­vés pénz, ami az autós álom megvalósítását jelenti. De elég a szóból, térjünk a tárgyra! Hetekkel ezelőtt hatalmas plakátok jelentek meg az ut­cán, mégpedig az Országos Ta­karék Pénztár plakátjai, ame­lyek azt hirdették, hogy a ta­karékos ember hogyan juthat autóhoz. Elgondolkodtató pla­kát volt ez, mert olyan dolgo­kat tartalmazott, ami aztán igazán könnyen érthető és vi­lágosan kitűnik minden sza­vából, hogy milyen hasznos ez a kis pénzből takarékoskodó embereknek. Ha már itt tartunk, gondol­kodjunk együtt. Autót akar venni a család. Mondjuk tíz­ezer forint már együtt van. De hol van még ez a negyven, sőt a nyolcvanezer forinthoz?! Ha jaj! Nagyon messze! Sok embernek ez az. összeg már ta­karékbetétkönyvében nyugszik. S ha ezek az emberek most gyorsan gondolnak egyet és át­íratják betétkönyvüket autó- nyeremény betétkönyvre, ak­kor 'máris részesei lesznek az autósorsolásnak, amelyre elő­ször augusztusban kerül sor. S ha nyernek? Kettős nyere­ménnyel dicsekedhetnek — kapnak egy autót, mert taka­rékoskodtak, és megmarad a pénzük, mert azt hiánytalanul visszafizeti az OTP. a nyert autó mellé. Akinek ötezer fo­rintja van? Azt is „beállhat” mert az ötezer forintos köny­veket viszont novemberben sorsolják. Egyszóval, érdemes a jó gondolatra hallgat ni. Az otthon gyűjtött pénznek sem-« mi haszna, még az autónyere mény betétkönyv szerencséssé és boldoggá teheti tulajdono­sát, jóval azelőtt, mielőtt va­lójában összegyűjtené pénzét az annyira áhított autóra. A tízezer forintos könyvek­nek negyedévenként, az ötezer forintos könyveknek féléven­ként lesz a sorsolása. Az esé­lyek komolyak, különösen ak­kor árulhatunk el sokat, ha azt is megmondjuk, az OTP felkészülten, — Skoda, War- sawa, Moszkvics, Trabant — típusú autóval várja a taka­rékos emberek közül kikerülő szerencsés nyerteseket. Van néhány dolog, ami hoz­zánk, Magyarországra kicsit megkésve érkezik. Ilyen ez az autónyeremény betét, is, mert Lengyelországban már évek óta nagy népszerűségnek ör­vend az ilyenfajta autószerzési lehetőség, amelynek révén már nagyon sokan jutottak szép, elegáns, kényelmes kocsihoz. Bevalljuk, lemaradtunk, de jobb későn, mint soha! Az újfajta betétkönyvek iránt máris nagy az érdeklő­dés. Naponta jelentkeznek ér­deklődők telefonon, levélben, személyesen az ,OTP-fi ókoknál, hogy felvilágosítást kérjenek az ezzel kapcsolatos teendők­ről. Ezek a teendők pedig na­gyon egyszerűek: április 30-ig ki kel! váltani az autó nyere­mény betétkönyvet, s aztán negyed és félévenként várni a jó szerencsét. Közben termé­szetesen nyugodtan lehet gyűj­teni a pénzt, mert az sem kö­zömbös. hogy a nyert autó mellé mennyi gyűjtött pénzt kap vissza a boldog tulajdonos. Tehát, most már nemcsak a TOTO és a LOTTO izgalom­ban a nyerni szerető embere­ket, hanem az autónyeremény is. Eljutottunk idáig is: kevés pénzből — autó születhet. S en-. nek a születendő autónak apja a takarékosság, anyja a szeren­cse lesz! JÖ szülők, érdemes megbecsülni őket. j Cs. Adám Éva Kiosztották a nyereségrészesedést a Lakatosárugyár doigozóinak Pénteken este tartották az egri Lakatosárugyár dolgozói nyereségrészesedési ünnepsé­güket. Az ünnepség a meghí­vók tanúsága szerint ugyan csak hét órakor kezdődött, de már jóval előtte zsúfolásig megtelt a Szakszervezeti Szék­ház nagyterme. Legalább öt­százan lehettek a meghívott vendégek, családtagok és ter­1 •♦♦♦♦♦♦♦*♦ »*****+****+**■*«+«**+*+*+*»**»* ft***. KOZMIKUS PSZICHOLOGI4 A láthatatlan sebesség — szilárd pont nélkül F. D. Annyenszkij cikke nyomán vek hallgatnak, nincs semmi­féle rázkódás, a fülke ablaka­in kitekintve a közelben egyet­len tárgy sem látható. Azonban a súlytalanság ál­lapota megnehezíti az űrhajós mozdulatainak koordinálását, a „fenn” és „lenn” relatív fo­galommá válik. Valószínű, hogy a testrészek eleinte „megtagadják” az engedel­mességet. A feladatot még bo­nyolultabbá teszi a méretek hirtelen változása. De minden alap megvan annak feltevésé­re, hogy mindezek a nehézsé­gek leküzdhetők. Néhány szót az időérzéke­lésről. Nem a nappalok és éj­szakák megszokott változásá­nak, a földi megvilágítási vi­szonyoknak hiánya jélenti az űrhajós idő-érzékelési nehéz­ségeinek fő okait. E nehézsé­gek oka főleg magában a roppant nagy sebességgel, új, szokatlan viszonyok közepette való repülés tényében rejlik. Éppen ezért az űrhajós elein­te aligha tudja mejd helyesen meghatározni az egyes esemé­nyek időbeli lefolyását. Osz- szezavarodnak az olyan fogal­mak, mint „gyorsan”, „las­san”, „sokáig”. Az időbeli dezorientáció mi­att azonban nem kell aggód­nunk, mivel az ember az idő­közök meghatározásában f ogé­kony a tökéletesedésre. Az ál­latok viselkedése a kozmikus repülés közepette azt bizo­nyítja, hogy időérzékelésük megmarad. „Közvetítő“ műszerek Dosztojevszkij írta egyik re­gényében, hogy az ember szá­mára az a legszörnyűbb bün­tetés, ha munkáját teljesen VW^^/VVv/VVSAy^AAAy'A/VVVVVNAA'SAA'VVVWWVWWWWVVVWVWVWSAAA^ A felszabadulásunk 16. évfordulója alkalmából KISZ-vezetőket tüntetett ki a . KISZ Heves megyei Bizottsága. A képen aranykoszorús KISZ-jelvényüket nézegetik Fónad TT űrhajó fülkéiében törté- l Sándor, a Mátravidéki Fémművek KISZ-titkára, Bozó Sándor, a Mátravidéki Szénbányá- ru-i szabad 1-eDÜlés megfosztja í szati Tröszt KISZ VB-tagja, Kovács Éva, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium KISZ-titká- « Sí j moíjás “ » é. Juhi,« A»W, Na,»!«,»! te-közs* KlSZ-U.kír,. kott érzékelésétől: a hajtómű- > értelmetlen, haszontalan jelle­gűvé teszik. A munkával való megelége­dettségnek mindenekelőtt nagy társadalmi jelentősége van. Az ember megszokta, hogy tevékenységének mindenek­előtt nagy társadalmi jelentő­sége van. Az ember megszokta, hogy tevékenységének eredményeit közvetlenül értékelje, hogy lássa erőfeszítéseinek gyümöl­csét. Napjainkban azonban ez korántsem mindig lehetséges. Az értékelést sok esetben a gépre, az automatára bízzuk. A repülésben az automatika megszokottá tette azt, ami teg­nap még teljesen elérhetetlen­nek tűnt, ugyanekkor. a pilóta érzékelésében is változásokat hozott. A légmentesen elzárt űrhajó fülkéjében az ember közvetlenül nem érzékelheti cselekedeteit. Tekintete a mű­szerekre irányul, csakis a mű­szerek tájékoztatják őt a re­pülés magasságáról, irányáról és sebességéről. Az űrhajós még saját testének térbeli helyzetéről, egyensúlyáról sem közvetlenül vesz tudomást, hanem mintegy „másodkéz­ből”, a műszerek jelzéseiből.. Szüksége van-e az embernek támaszfeiü9ctre ? „Adjatok egy szilárd pontot, ahol lábamat megvethetem s én elmozdítom a Földet” — mondotta Archimedes, az ősi Hellas nagy matematikusa. Vajon meg lehet-e az em­ber támaszpont "nélkül a koz­mikus repüléskor a súlytalan­ság állapotában? A megszo­kott támaszfelület helyzetének megváltoztatása az állatoknál és a fel nem készült embe­reknél is erős reakciót vált ki. I. Bugrimova, a neves állat- | szelídítő meséli, hogy amikor az oroszlánokat hintázni taní­totta, megfigyelte, hogy az ál­latok valósággal megdermed­tek, amikor á hinta felfelé lendült. Az egyik moszkvai lap közölte, hogy egy tigris, amelyet repülőgépen szállítot­tak, az erős idegmegrázkódta­tás következtében elhullatta szőrét. mészetesen maguk *a dolgozók. Még a kijáratokat, az ajtókat is elállták, s mire megkezdő­dött az ünnepség, szinte lég­mentesen „elzárták” a termet. Németh Tibor, a vállalat igazgatója tartotta az ünnepi beszámolót. Bevezetőben el­mondotta, hogy a gyár múlt évi termelési tervét 106,5 szá­zalékra teljesítette, s a becsü­lettel végzett jó munka tette lehetővé, hogy nyereségrésze­sedést fizethetnek. Hangsúlyoz­ta, hogy az eredmények eléré­sében nagy szerepe van a ki­bontakozott felszabadulási munkaverseny-mozgalomnak, valamint a bevezetett újítások­nak. Emellett az érdem orosz­lánrésze azoké a dolgozóké, akik már hosszú évek becsüle­tes munkájával bizonyították be hűségüket, ragaszkodásu­kat a gyárhoz. A beszámoló után került sor- a jutalmak és a kitüntetések kiosztására. Először a felszabad dulási verseny győzteseit juták- mazta meg a vállalat vezetőség ge. Egymás után emlkedtek fel a közönség soraiból a pántmű­hely, a szellőző és a lakatos-? műhely vezetői, hogy átvegyék az emlékszobrot, a serleget és a pénzjutalmakat. Az igazga- gató értékelte az egész éves munkaversenyt is, melynek el- ső helyezettje Kármán Attila brigádja 118,5 százalékra telje­sítette évi tervét. A verseny eredményességére, sikerére jellemző, hogy még a hatodik helyezett is 107 százalék fe­lett teljesített. Egész évi jó munkájukkal a gyár dolgozói közül hatan: Tóth Sándor, Nagy Ernő, Barthk Lászlóné, Tana Zoltán, Kármán Attila és Kormos Ber­nét Kiváló Dolgozó jelvényt é$ huszonhármán a Kiváló Dol­gozó oklevelet kapták. Ezen kívül további hetvennégy dol­gozót jutalmazott a vállalat, akik kitűntek a felszabadulási versenyben. A jutalmak után osztották ki a vállalat nyereségrészese- , dését, ami 14,6 napi munka­bérnek felel meg. A nagy érdeklődéssel várt eseményt vacsora és reggelig tartó táncmulatság zárta be. — TENK KÖZSÉG helyén a felszabadulás előtt csak puszta volt. Újság nagyon ritkán jutott el a tanyára. Ma a 970 lakosú termelőszövet­kezeti községben egy hónap alatt 4500 újság fogy el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents