Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

4 NÉPOJSAG 1961. S-prilis 7., péntek A sörárpa A hatvani járás termelőszö­vetkezeteiben ez év tavaszán nehezen indult meg a sörárpa szerződéskötés. Az elmúlt év­ben jóval 100 vagonon felül szerződtek és termeltek a kö­zös gazdaságok sörárpát, s ez év márciusában még csak 20 va­gonról volt „papír”. S hogy így áll a helyzet, nem tudható, mi történt a két szer­ződéskötés között. Nem tudha­tó, lemondtak-e a hatvani já­rás szövetkezeti parasztjai a „folyékony kenyérről”, s ily módon akarják kivenni részü­ket az alkoholellenes küzde­lemből, vagy egyszerűen ki­fogytak az érvből a szerződtető vállalat képviselői. Minden­esetre, ha így marad a helyzet, elmondhatjuk: ennek a sör isz- sza meg a levét. K. E. — TANÁCSTAGI beszá­molót tart 1961. április 8-án, du. 6 órakor, a II. sz. ált. is­kolában (Vorosilov tér) He- vesy Sándor tanácstag, az 53. választókerület és Szikla Ká­roly tanácstag, a 49. választó­kerület választóinak. — ÖTVENNÉGY kilométer hosszú új utat épített Heves megyében az elmúlt évben a KPM Egri Közúti Üzemi Vál­lalata. A vállalat egész évben az élüzemi szint felett dolgo­zott évi tervét is majdnem 110 százalékra teljesítette. — KÉT ŰJ HlD épül eb­ben az évben Mónosbélen. Ezenkívül még a megye há­rom községe: Váraszó, Vécs és Bekölce kap egy-egy új hi­dat. — ÁPRILIS 10-ÉN Gyön­gyösön a városi tanács nagy­termében aktíva-értekezletet tartanak az állami és társa­dalmi szervek helyi képvise­lői, akik a fásításhoz és par­kosításhoz szükséges társadal­mi munka szervezését vitat­ják meg. — JÓ ÜTEMBEN halad Komló termelőszövetkezeti községben a sertésszerződé­sek kötése. A beérkezett ada­tok szerint ez ideig 1595 hí­zott sertésre kötöttek szerző­dést a kömlői szövetkezeti ta­gok. — A FÜZESABONYI Járási Tanács április 10-én délelőtt 9 órai kezdettel a kultúrotthon- ban tartja ülését, ahol a járás egészségügyének helyzetét és a nyári munkákkal kapcsolatos feladatokat beszélik meg. __ MA ESTE 7 órai kezdet­tel elnökségi ülést tart a Ha­zafias Népfront verpeléti bi­zottsága, ahol a szerződéskö­tésekhez nyújtandó segítséget beszélik meg. — JŐ MUNKÁT végeztek a szihalmi földművesszövet­kezet ipari üzemágának dol­gozói az elmúlt évben. A be­tonüzem például az év végé­re 49 920 forint jövedelmet hozott. — KISZ-székház épül Heve­sen. A községi tanács a fiata­lok rendelkezésére bocsátott régi épület átalakítását, bőví­tését és berendezését 400 000 forint községfejlesztési hozzá­járulással támogatja. A ki- szisták társadalmi munkával segítik az építkezést és május elejére tervezik az épület ün­nepélyes avatását. — AZ EGRI Dobó István Termelőszövetkezetben teg­nap teljes egészében befejez­ték a szőlő metszését. A mai napon már teljes erővel fog­tak hozzá a szőlők első ka­pálásához: a nyitásnak a meggyorsításához is. Azokban a szőlőkben, ahol erre lehe­tőség adódik, ekekapával is végzik a munkát. — MEGALAKULT a Haza­fias Népfront egri városi* bi­zottsága mellett működő me­zőgazdasági akcióbizottság, amelynek célja: tudományos kutatómunkával segíteni a termelőszövetkezeteket. A bi­zottság elnöke dr. I ’so Aridor, a szőlészei Kutató Intézet ve­zetője, elnökhelyettesek: Istók Barnabás, a pedagógiáé főisko­la tanszékvezetője és Cseh Mihály, a Nagy József Tsz ve- metöségi tagja. Az Optimista tragédia premierje elé A Balti-flotta egyik hajó- ^ ján az anarchisták ra­gadták magukhoz a hatalmat. Van ugyan néhány kommunis­ta is közöttük, de azokat leg­jobb esetben elhallgattatják, vagy pedig egyszerűen lelövik. Erre a hajóra küldi ki a Köz­ponti Bizottság a komiszárt, egy gyöngéd és törékeny nőt, nyilvánvalóan azzal a feladat­tal, hogy az anarchista különít­ményt reguláris ezreddé szer­vezze. Ennyi a téma; Visnyevszkij, aki maga is, mint matróz harcolta végig a polgárháborút, ezzel a témá­val nyilvánvalóan nemcsak az 1500 főnyi hajólegénység törté­netét akarta megírni. Az író merészen nyúlt az általánosí­tás, a szimbólummá növesztés eszközéhez: az ezred, a forra­dalom népét jelenti, a komi­szár a párt eszmeiségét és cél- tudatosságát jelképezi, az anarchista vezér pedig az ön­célú rombolás, káosz, az állati ösztönök szimbóluma. Kettő­jük között — a komiszár és a vezér között — ott lézeng, ví­vódik a néptömegeket jelképe­ző Alexej matróz, aki, miután eltűnt a régi rend, s annak el­pusztításából fenntartás nélkül vette ki a részét, most nem ta­lálja helyét az. új, éppen szü­lető világban. Anarchistának vallja magát, de ugyanakkor a választásokon a bolsevikok­ra szavazott. Saját szavait idézve: „Tartózkodó a viszo­nyom a hasonszőrű orosz pol­gártársakkal” — mármint az anarchistákkal. De ugyanilyen tartózkodást, sőt ellenségeske­dést ébreszt benne a komiszár puszta megjelenése is. A ko­miszár segítségére csak né­hány kommunista siet, köztük Vajnonnen, a kis finn matróz, aki maga is néha anarchista eszközökkel óhajtja rendbe­hozni a zátonyrafütött hajó éle­tét. E rövid és távolról sem tel­jes tartalmi összefoglalásból is kitűnik, hogy a drámaíró mi­lyen alapvető, az élet által fel­vetett kérdésekre akar felele­tet adni. Többek között arra a kérdésre, hogy egy olyan ha­talmas országban, mint Orosz­ország, ahol 160—180 millió ember között alig félmillió párttag volt, miért és hogyan tudta a győzelmet kivívni a bolsevik párt, hiszen kétfron- tos küzdelmet is kellett vívnia: egyfelől az intervenciósok, másfelől az anarchisták bom­lasztó tevékenysége ellen. Olyan kérdésre is választ akar adni a darab, hogy az el­szabadult ösztönöket hogyan lehet az értelem hívó szavára megzabolázni. Hogyan lehet a régi rend elpusztításának vá­gyát most már az új rend ki­alakításának konstruktív tö­rekvésévé változtatni. 'T'örténelmi, ideológiai és filozófiai kérdések, amelyekre a választ Visnyevsz­kij tüzes, eleven drámán ke­resztül adja meg. És ez a válasz az élet igazsá­gához áll közel, de igen távol a sablontól. S ebben rejlik a dráma világsikere is, de ebben rejlik az is, hogy sokan meg- hökkenve állnak a darab előtt: nem ilyenhez szoktak hozzá. Már a komiszár neme is megdöbbentő: nő. Igen tanulságos, amit erről a meghökkentő drámáról, helye­sebben a Puskin Színház Tosz- togonov által rendezett világ­hírű előadásáról Medvegyev, egy harmincoldalas kritikában ír. Nincs módom a 30 gépelt oldalt teljesen közzétenni, de néhány jellemző részletet, ami úgy érzem, hogy közérdeklő­désre tarthat számot, íme itt közlök belőle: •„.. .A komiszár és a vezér, az előadás két pólusa. Két ha­lálos párharcban összeütköző erő. Nem élhetnek együtt sem egy hajón, sem egy ezredben, sem ezen a világon. Az ember­be, a kommunista távlatba | vetett tiszta hit nem fér meg , at, sötét gyanakvással, a kiszik­kadt gonosz lélekkel, a vér és a gyilkosság állati szórójá­val ... Erről szól a Puskin Színház Optimista tragédia rendezése, ahol a rendező, a drámaíró el­gondolását követve, igyekszik feltárni a párt erejét, nem a külső monumentalitás segítsé­gével, hanem mély emberségé­vel, amely meghódítja a nemes gondolatokat és érzéseket, és egyúttal vitába száll a csata­hősi előadások sablonjával, a „keménykezű” parancsnokok és komiszárok sablonjával. Gyenge nő, ez a jelző kíván­kozik ide. És a rendező és a művésznő, a hősnő külső alakját azért tették olyan törékennyé, hogy minél világosabban és plasz- tikusabban megmutassák bel­ső erejét. Azt az erőt, ami nem a férfias hang­ban, nem acélos szemek­ben és kérlelhetetlenül szigorú arcvonásokban nyilvánul meg, hanem ügyének- ige zaba vetett törhetetlen meggyőződésében, p" zért adta a szerepet a ^ rendező a Puskin Szín­ház egyik legbájosabb és leg­nőiesebb színésznőjére. A színésznő és a rendező nem féltek megmutatni, hogy a komiszárnak nehéz, pokolian nehéz a dolga, hogy ele­gendő egyetlen lépés, és az életével fizet érte. De ezeket a nehézségeket a komiszár nem isteni tulajdonságokkal felru­házva gyűri le, aki előtt min­den kezdet és vég ismeretes, hanem egyszerűen, mint em­ber, aki az első vonalba került a tűzvonalban. A vezér éles kontrasztban áll a rendező szerint a komiszár alakjával és magatartásával. Mikor erre a két eleven és valóságos em­berre nézünk, valahogy olyan általánosító fogalmak jutnák az eszünkbe, mint Jó és Rossz, Világosság és Sötétség, Érte­lem és ösztön. A vezér a forradalomban csak a gyűlölet, a halál, és a rombolás őselemeit látja. A képet, ahol a tisztek ki­hallgatása és kivégzése végbe­megy, a vezér tanyájának ne­vezném Igen, amikor a füg­göny felmegy, ott látjuk a ve­zért, amint ünnepélyesen tró­nol a vodkás és borosüvegek­kel megrakott trónon, és az el­ső szó, mi az eszünke jut, ta­nya: zsiványtanya. így ültek tort ezen az ősi sztyeppén, s lehet, hogy éppen ezen a dombon az Oroszország­ra támadó polovecek és a régi idő asszociációi helyébe sokkal közelebbiek jönnek, Machno apó, Grigorjev atamán. íme, ilyen zabolátlan bandává vál­hatott volna a matrózezred, ha nem semmisítik meg a vezért. Visnyevszkij e darabjában a szituációk végső kiélezésére törekszik. Ezért csinált a ko­miszárból nőt, s ezért válasz­tott olyan tengerésztisztet pa­rancsnoknak, akinek már a neve is — Behring — bizonyít­ja, hogy a család tagjai évszá­zadok óta az orosz flottát szol­gálják. A színház igyekszik megmu­tatni nekünk egy nemes szár­mazású tiszt nehéz, szenvedé­sekkel teli útját a forradalom­hoz. Az alapvető téma, a komi­szár és a vezér szembeállítása meggyőzően tárul elénk az egész előadás folyamán, s egy­re növekszik a heroikus és a szó legmélyebb értelmében vett optimista befejezésig. A pártgyűlésre gondolunk, ahol a rendezés jól ér­zékelteti a nehézségek rideg atmoszféráját, a kommunisták bátorságát és vasakaratát, akik életük árán is készek véget vetni a vezér uralmá­nak. Életük árán ... Könnyebb ezt mondani, mint megtenni, legyen az ember húszéves, Mozik műsora Rí VÖRÖS CSILLAG Szép Lurette RI BRÖDY Rómeó, Júlia és a sötétség ÖNGYÖSI PUSKIN Tisztes úriház ÖNGYÖSI SZABADSÁG Hamupipőke lTVANI VÖRÖS CSILLAG Kihívás lTVANI KOSSUTH Afrikában jártunk :ves Kenyér,- szerelem és . . . TERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás műsora Egerben este 7 órakor: OPTIMISTA TRAGÉDIA (Gárdonyi-bérlet) vagy akár hatvanon is túl. Nem véletlen, amikor a komiszár megkérdezi: kicsoda kész fel­áldozni az életét, hosszú csend áll be. S csak azután emelke­dik fel lassan és nehézkesen az öreg matróz. A többi matróz arcán pedig meglátszik, mek­kora vihar dúl lelkűkben. Erről az epizódról is eszünk­be jutnak a szovjet pozitív hős­ről szóló viták. A Puskin Színház nem a ten­gerészek szolgálati jegyzékével és hőstetteivel akar bennünket megismertetni, hanem maguk­kal az emberekkel, ezért nem fél, nem szégyelli megmutatni, hogy a csatában vannak veszé­lyes és borzalmas pillanatok is. De éppen az eszmei célért csatába induló ember tulajdon­sága, hogy le tudja győzni ezt a természetes félelmet. így válik a matróz-ezred ne­hézségekkel, vérrel teli útja le­gendává. így születik a sze­münk előtt a forradalom kato­nái hőstetteinek halhatatlansá­ga.” A 30 oldalas kritikából (szín­kritikusok, figyelem! 30 oldal!) még sok nagyszerű észrevételt, a Puskin Színház felejthetet­len előadásának sok-sok rész­letét tudnám idézni. De erre nincsen elég hely. Mégis, annyit szeretnék hoz­zátenni e kritikához, hogy úgy vélem, Alexej figuráját Tovsz- togonov előadása kissé háttér­be szorította. Ügy vélem, a mi körülményeink szükségessé te­szik, hogy Alexej legyen az előadás középpontjában. Mi sem mondunk le a komiszár és a vezér szembeállításának kiélezettségéről, ez lesz előadá­saink két fő pólusa, de a fő té­mát, Alexej útját, hováállását, előadásunk fő dallamává fog­juk fokozni. Ugyanakkor nem mondunk le a puskini színház alkotó tapasztalatairól, főképp ami az eszmeiséget illeti. V/’égül legyen szabad meg- ’ említeni, hogy azt az eszmeiséget az előadásban nemcsak a szituációk tisztá­zottságával, a kontrasztok élességével szeretnénk elérni, de olyan poétikusan szimboli­kus képpel is, mint például a bolsevikok vörös zászlajának exponálása. A függöny felme­netelekor egy kis, háromszögű hajózászlót lenget a szél. Szinte árván és magányosan leng a ma­gasban. Alatta tombol az anar­chia. Később, a komiszár har­cai után már elevenebbé válik az emberekben a tudat: nem jól van ez így. Ahogy lelkűk­ben nő a komiszár szava, tehát a párt eszméje, úgy nagyob­bodik a zászló, míg végül, ami­kor meghal a komiszár, a zász­ló beborítja az egész színpadot, a gyászt és tragédiát átpirosít­ja a vörös lobogó, az eszme él, a kommunizmus győz! így fe­jezi ki előadásunk például azt, hogy ez a darab nem egyszerű tragédia, hanem optimista tra­gédia. Horváth Jenő 1961. ÁPRILIS 7., PÉNTEK: HERMANN 345 évvel ezelőtt, 1616 áprilisában halt meg MIGUEL DE CERVAN­TES SAAVEDRA, a legnagyobb spanyol író, a világirodalom első realista regényének, a Don Quijo- te-nek szerzője. A „búsképű” lo­vag és hűséges fegyverhordozójá­nak komikus kalandjaival Cervan­tes a feltörekvő polgársággal szem­ben a kihalásra ítélt feudalizmust teszi nevetségessé. A regényt szí­nes társadalom- és jellemrajza a világirodalom egyik legnagyobb remekévé teszik. 25 évvel ezelőtt, 1936-ban e na­pon halt meg FRITZ HECKERT német szakszervezeti vezető, a Spartacus szövetség, majd a Né­met Kommunista Párt egyik ala­pítója, aki Wilhelm Pieckkel együtt a fasizmus, a háború ellen harcolt, s a fasizmus alatt Németországban az imperialisták el­leni egy égfront és az illegális munka szervezője volt. ÉRDEKES FELFEDEZÉSEK Ez év elején a szudáni 4000 éves BUHEN erődben ásatásokat végeztek és ezek során vastárgyakat hoztak felszínre. Eddig a tudósok azt tartották, hogy a vasgyártás módszerét ie. első év­ezredben fedezték fel. IZLAND SZIGETÉN 1100 évvel ezelőtt, 861-ben a norvég, a svéd és a dán nép ősei, a vikingek szálltak partra. CERVANTES „Lövöldöző cowboy“ egy iskolai táncán népségén A svédországi Kunglav vá­roskában egy iskolai táncün­nepségre berontott egy 17 éves cowboynak öltözött fiú és va­dul lövöldözi kezdett. A lö­völdözés következtében a 18 éves Per Altvar meghalt és négy gyerek súlyosan megse­besült ... A 17 éves „cowboyról” tár­sai tudták, hogy szenvedélyes olvasója a vadnyugati regé­nyeknek és nézője a televízió sorozatos cowboy-filmjeinek. Sas okozta erdőtűz A jugoszláv Rijeka környé­ki Ucka hegy oldalában nem- régiben leégett az erdő. A környék lakossága mind­addig nem tudott rájönni az erdőtűz okára, míg a leégett erdő talaján nem találtak rá egy megszenesedett sas marad­ványaira. Megállapították, hogy ez a madár okozta az erdőtüzet, amikor szárnyaival hozzáért a magasfeszültségű vezetékhez, rövidzárlatot oko­zott és mint égő fáklya hullott jaz erdő fái közé. S-z£jfL álmokat — Fel kellene már kelni, mit gondolsz? — Én most nem gondolok, hanem szundítok... Csu­da szeretek így szundítani... — Igen, az jó dolog... A félálom a legjobb dolog a világon... Érzi, mi az, hogy érzi? Tud­ja az ember, hogy alszik... De azért csak fel kellene már kelni... — Ne nyűglődj már... Kelj fel, ha akarsz, mit bánom én... De engem hagyjál nyugod­tan, hogy mint Toldinak, kicsor­duljon az álom édes méze ajka­mon... — Álom édes méze... Ne röhög- tess... A rum, fi­am, a rum, s nem az ajkadon, ha­nem a borostás pofádon... — Jó, legyen rum és borosta... csak hallgass már végre... Csend... Még mindig csend. És még mindig csend. — Csak fel kel­lene mégis kelni... Nekem azért van lelkiismeretem, meg nem is ké­nyelmes így... — Nekem meg azért kétmillióm van a bankban... Különben, ha aka­rod, legközelebb pluma paplant ho­zok magammal, meg derékaljat.., Vagy a dunyhát jobban szereted? Hány óra? — Hogy hány óra? — Ühüm... — Ahhoz fel kell ülnöm! — Hát akkor ülj fel... — Jó, felülök, úgyis én akarok felkelni... Hűha, három perc múlva hat óra és világos is van már... — Na, akkor kelhetünk... Letelt a műszak... Hű, az anyját, tényleg ke­mény ez a deszka. Na, futás, blokkol­ni... És futottak. Blokkolni. (egri) INDIA HAJNALA Másfél hónapon keresztül jártuk Indiát, beutaztuk az or­szág különböző vidékeit. Mö­göttünk maradt a zajos, népes Kalkutta, híres kikötőjével, a kissé európaizált Bombay, me­lyet csaknem minden oldalról meleg tenger vesz. körül és a főváros, Delhi, az ősi épületek és erődítményfalak romjaival. Az egész világból érkeznek turisták Indiába, hogy megis­merkedjenek az ősi templo­mokkal. Adjanta és Elur híres barlangjaival. Az építészet gyöngyszemének nevezik Ágra város Tadzs-Mahal mauzóleu­mát, amely fehér márványból készült és gyönyörű kőfaragá­sok díszítik. Delhi egyik legré­gibb városrészében, a Jumna folyó partján terült el a híres Vörös-erőd. A Vörös-erőd nemcsak épí­tészeti emlékmű. Az indiai nép történelmének sok eseménye fűződik ehhez az építményhez. Nehru, India miniszterelnöke, 1947 augusztusában itt, a Vö­rös-erődben emelte magasba először a független India há­romszínű zászlaját. Két és fél évvel később, 1950. január 26- án pedig Indiát szuverén köz­társaságnak kiáltották ki. A külföldiek csaknem két évszázadon át uralkodtak In­diában. A köztársaság kikiál­tása óta mindössze 11 év telt el. A gyarmatosítók súlyos örökséget hagytak az indiai népre. A gazdasági élet fejlet­len volt, a pénzügyek zavaro­sak, sok millió ember megren­dítő nyomorban élt. A gyarma­ti uralom súlyos időszakának öröksége még ma is érződik az országban. De a múlt fokoza­tosan háttérbe szorul és már most kirajzolódik a jövendő India arculata. India gazdasága vegyes jel­legű. Az iparvállalatok túlnyo­mó többsége magántulajdono­sok kezében van. A magánvál­lalatok mellett azonban az or­szág különböző részeiben már működnek az állami szektor keretein belül létesített üze­mek. A csittaradzsani moz­donygyárat 1950 januárjában helyezték üzembe. A mozdony­gyár közelében egy műtrágya- gyár kéményei füstölögnek. Ugyanezen a vidéken még egy nagy, állami kézben levő vil­lamos erőmű is épült. Komoly munka folyik az ország vízi­energetikai rendszerének meg­teremtése érdekében is. De még nagyon sok munka vár az indiai népre. A harma­dik ötéves terv, amelynek megvalósítását a közeljövőben kezdik el — számos, nagy ipari objektum létesítését irányozza elő az állami szektor keretein belül, A terv alapján 75 mil­lió rúpia tőkebefektetést esz­közölnek. India nemzetközi tekintélye rendkívül megnövekedett. Ál­talános elismerésre talált, mint a béke és a népek közötti ba­rátság következetes híve. India a leszerelés mielőbbi végrehaj­tása, a nukleáris fegyverkísér­letek és e fegyverek gyártásá­nak mielőbbi betiltása, a népi Kína ENSZ-ben való törvé­nyes jogainak biztosítása mel­lett, a kolonializmus és a nem­zeti elnyomás ellen foglal ál­lást. Az utóbbi években India és a Szovjetunió barátsága és együttműködése jelentősen megszilárdult. Ezt a körül­ményt igen nagy mértékben elősegítették a két ország ve­zető államférfiai között kiala­kult személyes kapcsolatok. A szovjet emberek — legye­nek a bhilai kohászati kombi­nát építésénél közreműködő mérnökök, vagy munkások, művészek, vagy tudósok — or­szágszerte szívesen fogadott vendégek Indiában. Indiában most új élet pe­zseg. Felvirrad e nagy ország hajnala. Közeleg az idő, ami­kor a múlt maradványai mind­örökre eltűnnek India földjé­ről. J. POPOV

Next

/
Thumbnails
Contents