Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-06 / 80. szám

1861, április g., csütörtök

NEPDJSAG

3

Szerénység, ól

„Ez az új szemlélet (Az amerikai külpolitikáról van szó, A szerk.) egy újfajta szerénységről tanúskodik, ami abból ered, hogy

felismerték az amerikai hatalom korlátáit a változó világban” — ezeket a meghaló sorokat a Times írta az Egyesült Államok külpolitikáját értékelve. Az ember elolvassa, s könnybe lábad a szeme: újfajta szerénység... Hát nem megkapó, hát nem megható, hogy az amerikai külpolitikát egy újfajta szerénység jellemzi, a régifajta helyett természetesen, mert az amerikai külpolitikát mindig a szerénység jellemezte, hol a régifajta, hol az új, de mindig és következetesen a szerénység. S ha ehhez még hozzávesszük, hogy ez nem egyszerűen kitalált, kiagyalt, illemkódexből tanult szerénység, mint az például, hogy várd meg, amíg kínálnak, nekotorj kéretlenül a tálba — hanem éppen ellenkezőleg, egy felismerésből született, akkor különösen nagyra kell tartanunk a Times megállapításait.

Egyébként ennek a szerénységnek számos és igazán közismert jelével volt szerencsénk találkozni, s e találkozások kapcsán arról is meggyőződni, hogy s mint csüng e szerénység az amerikai hatalom korlátái felismerésének emlőiből. A legteljesebb szerénységet tanúsított az Egyesült Államok külpolitikája Koreában, s nem kevésbé volt szerénynek mondható Vietnamban. Ugyanezzel a szerénységgel találkoztunk Kuba ügyében, és a legutóbbi napokban Kongó és Laosz helyzetében. Ez a megható és megkapó szerénység repült be a vágyak és az U 2, valamint az RB 47 szárnyán a Szovjetunió légterébe, s ez az illemkódexhez való immáron újszerű, de alapvetően görcsös ragaszkodás jellemezte az amerikai külpolitikát 1956-ban is.

Hogy továbbfűzzük gondolatainkat, ami a korlátok felismerését jelenti, ezt kétségkívül elhisszük, tudjuk, sőt mi valljuk leginkább. Ezek a korlátok ugyan szerintünk semmiféle újszerű, de még régiszerű szerénységet sem hoztak az amerikai külpolitika számára, de hát ezt a Times jobban tud- ' ja, állítólag mérsékelt konzervativizmusával és függetlenségével sokkal jobban képes megérteni és felismerni e külpolitika olyan vonásait, amit mi, a magunk részéről nagyítóval sem vagyunk képesek felfedezni.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy

az amerikai külpólitika nem szerény, még azt sém, hogy a Times esetleg ostobaságot írt le, hanem csak azt, hogy a kommunistáknak ólyan rossz a szemük, hogy nagyítóval, de még a Paloínar hégyi órási reflektorral sem képesek semmiféle újszerűséget felfedezni ott, ahol pedig annak az újszerűségnek lennie kell. A Times látja, mi nem. A Times írja, mi nem. Mi csak olvassuk, s szájunk mozgása kórántsém a betűk mor- molására, mint a legjellemzőbb emberi tulajdonságra, a nevetésre formál.

Elnézést, kedves Times, hogy a hagyományos angol hidegvér helyett, ilyen nem szalonképes viselkedést tanúsítunk, de kénytelenek voltunk tovább olvasni a szerénységről és a korlátokról szóló Cikket, s nem kis kajánkodással állapítottuk meg, hógy ezt a szerénységet azért a Times sem gondolta komolyan. Nem gondolhatta, mert akkor nem tesz fel ilyen kérdést: „Miként és milyen irányban jog érvényesülni Amerika Vezető szerepe?’’ Azon túl, hogy egy kis és alig titkolt irigység is kicseng e szavakból, de ez is, hogy nem kell túlságosan komolyan venni azt a szerénységet, amely felismeri a korlátokat és éppen ezért e korlátok szétzúzásával szeretne törni, nagyon szerényen, vagy pontosabban, újfajta szerénységgel a „vezető sz'erep”-re.

Lehet, hogy a cikk írója a Timesben, a maga nemében jobb stiliszta, mint e sorok írója, az is lehet, hogy körülményeinél fogva jobban belelát a világpolitika korántsem tiszta tükrű vizébe. De egy nem lehet: nai- vul fogalmazni, fehérnek nevezni, ami fekete. Mi egy kicsit nyersebbek és éppen ezért őszintébbek vagyunk. Mi nem újfajta szerénységnek, hanem egyszerűen régimódi kardcsörtetésnek, imperialisztikus törekvésnek nevezzük azt — ami még ráadásul valóban az is. S nem ilyen finoman fejezzük ki magunkat, hogy „korlátok”, bár kétségkívül azok, mint inkább ilyen határozottan, hogy: szocialista tábor... a gyarmati rendszer végórái... békeszerető emberek milliói..;

És mondjuk mi ezt, ráadásul szerénytelenül. S ezzel a szerénytelenséggel szerényebbek vagyunk, mint az újfajta szerénységű, régimódi amerikai külpolitika.

Amelyben nem mi, de még a Times sem hisz... '

Gyurkó Géza

„Innen már csak nyugdíjba szeretnék menni!“

OLYAN HOSSZÜ a nevem, hogy Egertől Kerecsenéiig tart!

Ilyen kedves humorral mutatkozott be Szentgyörgyi László kerecsenül tanító, amikor az elmúlt hetekben felkerestük. Lassan, — néhány hét hiányzik már csak belőle — 25 éves jubileumát ünnepli azon a pályán, amelyiket sok-sok gyerek csivitelése, de sok komor gond is felhozott ennyi idő alatt.

Ha el akarnám mondani, hogy külsőleg milyen is ez a kedélyes, humoros ember, hirtelen — nem is tudom miért — csak a mosolya jutna eszembe. Mert egy emberre lehet jellemző csak a mosolya, a nevetése, a jó kedélye is. És Szentgyörgyi Lászlóra éppen ez a jellemző.

Az, hogy huszonöt esztendő alatt nem felejtett el nevetni, hogyha rosszul is esett valami, ha vándorolni is kellett egyik helyről a másikra, mégsem kárhoztat érte senkit, mégsem keseredett meg szájában a falat, s nem töltötte mérgét soha más gyerekén.

Hej! Pedig de megtréfálta őt is az a huncut, régi élet, amikor 1934-ben kezébe adta az Oklevelet, aztán egy esztendeig hagyta — hadd gyönyörködjék benne! Addig ugyanis sehol sem kérték a végzős papírját, nem volt rá szükség. 1935-ben virradt fel a napja, persze csak úgy, ahogy, mert Titkos-tanya nem volt éppen a világ közepe! Itt aztán nem lehetett megmelegedni, szedte a kevéske betyárbútort egy másik káptalani iskolába — Pusztaszikszóra. Hogy itt jobb volt-e? Az idő sok mindent megszépít, de ma sem felejti, hogy tanító létére azt se engedte meg Subik kanonok, hogy a cselédség nyájával kijárjon az ő kis koszos malaca is a legelőre. Elég baj, hogy ezt már nem állta meg szó nélkül, mert mehetett újra egy házzal odébb. Most már Boco- nádon kötött ki — egy fél esztendeig, majd Egerbocs következett. Itt aztán sok érdekes, meg hátborzongató élmény után elmúlt fölötte a háború. Mikor erről kérdezgettem, azt mondta: „Minek erről ennyit beszélni? Elmúlt és nem is jön

vissza! Csak a keserűség, meg a bánat emléke tapad hozzá!"

IGAZ IS. De az is igaz, hogy aki átélte a háborút, annak az élettörténetéhez szorosan hozzátartozik. Az 'övéhez is. El is mesélte, hogyan kuporgott a padló alatt ásott veremben, amíg eljött a felszabadulás, de aztán azt is elmondta, milyen volt az emberek, a bányászok felszabadult öröme Istenmezején, ahová Egerbocsról került. Ezután Kerecsend volt a következő állomás, s amikor ide értünk a beszélgetésben, az élethistóriában, akkor vidáman felkiáltott: „Na! ' Innen már csak nyugdíjba szeretnék menni!”

A nyugdíj természetesen csak úgy mellesleg került szóba, mert az energiával, jókedvvel tele embertől ez még mesz- sze van. ö most olyan falu- mindenese ebben a forgalmas kis községben. Párttitkár, VB- tag, tanácstag, no meg, ha eljön az este, a mozigép mellett is őt találják a szórakozni vágyó kerecsendiek.

Apai büszkeséggel beszél gyermekeiről. A legnagyobb- ról, aki most már mellette van, egy iskolában tanítanak. Lányairól, a tsz-adminisztráto- rokról, meg a végzős gimnazistáról, de sokat remél a legkisebbtől is, aki már a másodikat végzi Egerben, a Dobó Gimnáziumban. És amikor ide- érekezett, úgy tekint vissza életére, mint vándor a forrásra. Felüdül a gyerekek közelében. A nagy, közös cél mellett ott lebeg a saját egyéni célja: boldog embereket adni az országnak, boldog családi életet előkészíteni, mert ha így indítja őket az életnek, akkor ezzel a négy gyerekkel is több lesz azok száma, akik nem fogják engedni azt, hogy az érsekség tanyasi iskolájában mínusz négy fokos teremben tanuljanak a gyerekek, hogy állás nélkül maradjanak a diplomás emberek.

KÖZELEDIK a jubileum. S ha most Szentgyörgyi László

nevéről esett szó, ha őt mutattuk is be, azért ez a jubileum egy kicsit minden pedagógusnak a jubileuma, hiszen hányán és hányán érkeztek el életükben ehhez a határkőhöz, hányán és hányán élték át mindazt, talán még többet is, mint Szentgyörgyi László. Mégis, jól esik a negyedszázados munka visszaemlékezését egy élő, ma is dolgozó pedogógus nevéhez kötni, aki egy kicsit egyesíti magában azt, ami csaknem minden pedagógusra jellemző: az emberek és a nevelőmunka szeretetét.

Cs. Ádám Éva

... hogy a napokban nagysikerű sajtóértekezleten vett részt Zvézdocska, az elevenszemű, tarkaszőrű űrkutya. A sajtófogadáson, bár Zvézdocska volt a sztár, érthető okokból nem válaszolhatott az újságírók kérdéseire. Helyette azonban nyilatkozták a tudósok, szákembérek, akik a részvevők elé már az ember közelgő űrútját festették, s arról számoltak be, hógy milyen Ideális körülményeket teremtettek áz űrkutya számára a rakéta kabinjában, hogy milyen jól bírta a súlytalansági állapotot á kis űrutas és miként tért vissza nagyobb megrázkódtatások nélkül a Földre.

Mindezeket olvasva az irigység keríti hatalmába az embert. Ez a borzas szőrű lény íme megelőzte az embert a titkok birodalmában. Zvézdocska persze minderre csak vidáman vakkant. mintha mondaná: ne higgyék, hogy „kutyául" megy a sora az űrbe indulóknak, kövessenek,csak bátran. Kibírható odafenn..,

K. E.

Jobb minőségű munkát.

Korán beköszöntött Idén a tavasz. Korábban hozzákezdhettek termelőszövetkezeteink a szántáshoz-vetéshez. Bár a tavaszi szántóföldi munkák szépen baladnak, elégedettek mégsem lehetünk.

S az elégedetlenségnek töbli oka van!

Kevés traktor szánt két műszakban a szövetkezeti

táblákon. (Igaz. hogy más megyékhez képest nálunk a két műszakban dolgozó traktorok száma viszonylag magas: a talajmunkát végző 950 traktor közül 112 szánt két műszakban.) A gépek teljesebb kihasználása érdekében azónban még fokozottabb gondót kell fordítani a kettős műszak terjesztésére. De nemcsak a gépek teljes kihasználásáról van itt szó... Az sem közömbös számunkra: időben végeznek-e a vetőszántással, gazdag termést takarítunk-e be a nyáron.

Traktorosaink Idegenkednek a kettős műszaktól, mondván, úgy kevesebbet keresnek, mint például a nyújtott műszakban. Illetékes szervek hamarosan Intézkednek arról, hogy a két műszakban dolgozó raktárosok műszakimé» mánként több bért kapjanak, mint az eddigi gyakorlatok szerint. Tehát: a traktorosokat is érdeke'tté teszik a munkában, ha kettős műszakban szántanak gépeikkel.

A másik, elégedetlenségre szolgáló ok: nem kötnek boronát a traktorok ekéi után. Nem kötnek, mert sok a kínlódás-bajlódás vele. a borona fokai között megakad a száraz gaz, nehezebben halad fc szántás. Ennek ellenére la boronát kell, hogy kössenek az ekék után! Az ide] tavasz legtöbb helyen csapadékban szegény, s telünk Is „hó nélkül múlt el”; éppen ezért nagy gondot kell fordítani a talajnedvesség megőrzésére. Az ekét kövesse mindenütt borona, az ősszel szántott területeken pedig mielőbbi kul- tivátorozással akadályozzuk meg a nedvesség elpárolgását.

Igaz, több a fáradság, több a munka így, de megéri. Megéri, mert néhány hónap múlva, a betakarítások idején gazdag termésben, mázsákban jelentkezik a szövetkezeti tagok munkájának gyümölcse.

(patak y)

Amit a „Tiszta iskola egészséges ifjúság66 mozgalomról tudni kell

AZ ISKOLAI ifjúsági vöröskeresztes csoportok az iskolai oktató-nevelő munkához kapcsolódva látják el feladataikat, kiegészítve ezzel egészségügyi vonalon az ifjúsági szervezetek és a szülői munkaközösség tevékenységét.

Megyénkben a tisztasági mozgalomnak igen komoly eredményei »voltak az elmúlt években.

Sok iskolában magas fokot ért el a személyi és környezeti higiénia a vöröskeresztes tanárelnökök és tanulók munkája nyomán. Érvől évre növekvő számszerű adataink igazolják azt, hogyan szaporodnak iskoláinkban az elsősegélynyújtó, az anyák iskolája és más egészségügyi vonatkozású tanfolyamok.

A Vöröskereszt Országos Központja is elismerte már több ízben eredményeinket, azonban egy hiányosságra felfigyelt, amely az utóbbi években mint országos jelenség mutatkozik a vöröskeresztes szervező munkát illetően, az, hogy amíg városokban és nagyobb településeken igen jól halad a vöröskeresztes ifjúsági munka, tiszták, csinosak a tantermek, a tanulók igyekeznek megteremteni és rendszeresen fenntartani környezetük

rendjét, tisztaságát, saját személyükkel kapcsolatban is igényesek a tisztaságot illetően, egészségügyi szemléletük fejlett fokon áll, addig a falusi, tanyasi kisiskoláknál ilyen vonatkozásban egy bizonyos fokú elmaradást észlelünk.

E hiányosságok felszámolása, a tanulóifjúság személy- és környezeti higiéniájának emelése, valamint az egészségkultúra további elmélyítése érdekében új mozgalmat indított a Magyar Vöröskereszt Országos Központja: „A tiszta iskola, egészséges ifjúság” mozgalmat. E mozgalom a folyó tanév szeptember 15-én indult és folyó év április 25-én fejeződik be. Értéke az, hogy a megye minden iskolájára kiterjed, tehát a városi és nagyobb iskolák mellett a tiszta' osztály és tiszta iskola címet a tanyai iskolák is elnyerhetik, ha a megszabott követelményeknek megfele'nek.

A MEGYEI tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi osztálya a legmesszebbmenőkig támogatja e mozgalmat. De sikerrel csak akkor fog járni, ha az orvosak és védőnők, szülők és pedagógusok hathatós támogatására és segítségére talál.

Qexjjjx£t(ü£e&mil)3l

Ellesett beszélgetések

Csapodár

A Dobó téri újságárusító pás- vilon mellett két nyúlánk kamasz izgatott hadonászás közepette beszélget. Hangjuk átforrósodott, látszik rajtuk, olyan témát boncolgatnak, ami rettentően érdekli mindkettőjüket.

Nézzük kigyűlt arcukat. A szemüveges fiú lefojtott szavaiból töredékek jutnak el hozzánk, míg az esti lapot előkeresi a hírlapárus.

— ... és akkor képzeld.. egész közel vittem ... nem akartam hinni a szememnek ... vártam, hogy ... semmi, de semmi ellenállás ...

— Nem mondom, szép dolog! — veti közbe társa.

S az emberek, a hírlapárus elnéző mosollyal nézik a kipirult, szemüveges fiút, aki a szót viszi és mohón figyelő társa, aki láthatóan átéli az elbeszélés minden mozzanatát.

— Istenem! Milyen szép az a tavasz — sóhajt fel egy ballonkabátos vásárló és megértőén int a két suhanc felé, akik mit sem törődve az újságvá- , sárlókkal, tovább beszélgetnek. ,

— És mondom, máig sem ér- i tem ... — halljuk újra a szemüveges fiú hangját — ... semmi ellenállást nem mutatott... i Pedig nyolc használt zsebiáma tavasa

paelemet kötöttem össze, lehet, hogy á vezeték volt hibás.

Paffá lettek a fültanúk. Hm, csak fizikai kísérlet? Arcukról lehervadt a mosoly, a ballonkai\em ros>

Két idős férfi ül mellettem az autóbuszmegálló padján. Míg a buszra várnak, beszélgetéssel ütik agyon az időt S miről beszéljen két idős ember — ha nem a fiatalságról. Sokat vitatott téma ez egyébként is, okkal is, meg ok nélkül is gyakran csépelik. De ha már a fiatalságról beszélnek, csak egy lépés a házasság, sőt a válás problémája. Ok is erre térnek rá.

— Tudod, én nem értem ezeket a mai gyerekeket. Hűbele Balázs módra összekelnek, aztán valami semmiségen összezördülnek és már rohannak is a válóperes ügyvédhez — fejtegeti véleményét a jogász kinézésű útitárs, mire társa félbeszakítja:

— Ilyesmi tényleg előfordul, de azért nem olyan veszedelmes a helyzet. Tudod, a nők önállósága, társadalmi ■ helyzete... — és végtelen fejtegetésbe kezd, történeteket. 1 citál, amelyekkel igazát akar- ja bizonyítani.

Jelen pillanatban a tiszta* rendes osztály cím elnyeréséért folyó munka szervezése az iskolai vöröskeresztes csoportok legfőbb feladata. •

Ha a mozgalom feltételeit teljesítették, enrjek elbírálására értékelő bizottságot kell alakítani. Tagja: az iskolai vöröskeresztes csoport tanárelnöke, ifjúsági titkára, az iskolaorvos, védőnő (körzeti), az úttörőcsapat vezetője, a szülői munkaközösség megbízottja és a helyi felnőtt Vöröskereszt- szervezet vezetőségének egy tagja és az illető osztály főnöke.

Ha az illető osztályt érdemesnek tartják a tiszta osztály cím elnyerésére, megkapja a tiszta osztály feliratú táblát.

Ezeket az iskolákat a járásivárosi értékelő bizottság megvizsgálja, s ha megállapítása szerint az iskola megfelel a felhívásban előírt követelménynek, odaítéli — a tiszta iskola címet is kiadja részére a tiszta iskola feliratú táblát, melyet az utcai fronton, az iskola falára kell kifüggeszteni, lehetőleg ünnepélyes keretek között. • '

A tiszta iskola címet elnyert iskolák igazgatói vöröskeresztes tanárelnökei, úttörőcsapat vezetői és SZM vezetői megkapják a „Kiváló egészségügyi nevelőmunkáért” kitüntető jelvényt.

A mozgalmat indító szervek képviselőiből alakult bizottság május 20-áig értékeli a megyék erdeményeit országos viszonylatban és kiosztja a kilátásba helyezett pénzjutalmat,

I. helyezettnek 25 000, II. helyezettnek 15 000. III. helyezettnek 10 000 forintos jutalmakat.

A legjobb járások 2—3000 forintos jutalomban részesülhetnek, érdem szerint.

ERDEMES tehát vöröskeresztes szervező munkával behatóan foglalkozni. Érdemes a mozgalmat elősegíteni és tovább fejleszteni, elsősorban azért, mert fontos nevelési célkitűzéseket valósíthatunk meg ennek kapcsán, s azért is. mert komoly anyagi jutalom birtokosai lehetnek a jó eredményt elért iskolák, illetve osztályok , Vaszily Anna >.- • megyei vöröskereszt®5 ifjúsági felelős»,

Karórába éf átélt fen ylfépex’ógép

Aki szokatlan perspektívából szeret fényképezrü. nemsokára olyan karórát vásárolhat, amelybe apró fényképezőgépet építettek be. A karóra-fényképezőgép az 'dei brüsszeli „nemzetközi feltaláló kiállítás” egyik szenzációi3bátos feltűri gallérját s miközben elindul, csak úgy magának mondja:

— Csapodár ez a tavasz.

A két kamasz szenvedélytől fűtött hangja mint kár örvendő nevetés csattan a hátukon.

sz ötlet

— Az az igazság, hogy kevesen segtíenek a fiataloknak abban, hogy megfontoltan döntsenek, túlságosan rájuk bíznak mindent a szülők is, a munkatársak is, aztán kész a baj.

— Ez az, látod. Az kellene, hogy érezzék a döntés súlyát, ez hiányzik: a körültekintés, a megfontoltság.

,— Az kellene, hogy ismerjék a buktatókat — csatlakozik hozzá társa is —, hogy ne könnyen essen kátyúba a házasság. Ha rajtam állna, én minden házasodni akaró fiatalt elvinnék néhány válóperes tárgyalásra. Hadd lássák, mit tesz a meggondolatlanság és mire kell vigyázniuk, hogy tönkre ne menjen házaséletük ...

Hallgatva a beszélgetést, akaratlanul is újra és újra visszatért ez a gondolat: válóperes tárgyalásra? Nem is rossz ötlet.

Kovács Endre