Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

4 REPGJSAG ItXfL iprOis »., pétrWS Játszótér, vagy legelő ? A parádsasvári gyermeküdülő vezetőinek van egy hosszú idő óta megoldatlan problémájuk. Nem tudják, hogyan biztosítsanak a gyerekeknek megfelelő játszóteret. Gondjukat úgy igyekeztek eddig elvetni, hogy a közeli erdőségben kibéreltek egy fáktól övezett, szép tisztást az erdőgazdaságtól. A bérlet díját fizetik is rendsze­resen, a megállapodás értelmében, a gyerekek azonban mégsem játsz­hatnak zavartalanul a tágas terü­leten, az itt lakó erdész tehenei miatt. Az erdész ugyanis itt' legel­teti jószágait, amelyek beszennye­zik, piszkítják a tisztást. De az elmúlt vasárnap az is meg­történt, hogy az erdész apja, erő­sen beszeszelve, üldözte el vala- mennyiüket kis játszóterükről. azt kiabálva, hogy zavarják a község nyugalmát, s a legelésző teheneket. Az üdülő vezetői, s a sokszor megrémített gyerekek, szüleikkel együtt viszont azt kérdezik: med­dig zavarhatják az erdészék és te­heneik az itt üdülők vidám játsza­dozásait?. .. (w) — A TIT HATVANI szer- vezete április 24—29-ig NDK- hetet rendez a gimnázium­ban. Naponta 10,30 órai kez­dettel előadás hangzik el. A gimnáziumban kiállítást is rendeznek a társulat tagjai, akik tanulmányúton vettek részt az NDK-ban. Május 3-án az NDK-ban járt TIT-csoport élménybeszámolót tart a TIT-klubban (Városi Művelő­dési Ház).- MÁJUS HARMAD1KÁN ülést tart az ÉM Heves megyei Építőipari Vállalat szakszerve­zeti bizottsága. At! ülésen meg­vitatják az évi táppénzlétszám alakulását, és meghallgatják a táppénzállományban levő dol­gozók helyzetéről szóló beszá­molót. — A MÄTRA—Eger-vidé- ki Intéző Bizottság és a váro­si tanács Eger hat központi helyén, a megállók, a szálló, a strand környékén, alumí­niumból készült térképeket helyezett el. A térképek a vá­ros idegenforgalmi neveze­tességeinek megismeréséhez nyújtanak tájékoztató segít­séget a turistáknak.- A KÖZÚTI Üzemi Vállalat Szakszervezeti Bizottságának bérbizottsága, a vállalat mun­kaügyeseivel együtt, felülvizs­gálja a helyi és műszaki nor­mákat, és az elavult normák helyett újak kidolgozását és bevezetését fogja javasolni. A bizottság még ebben a hónap­ban beterjeszti az esetleges korrekciós javaslatokat is. — AZ EGRI Honvéd Hely­őrségi Tiszti Klubban április 28-án, a város kiváló munká­sai szorgalmas termelőszövet­kezeti tagjai és a Pedagógiai Főiskola éltanulói részére hangversenyt mutat be a honvéd fúvószenekar. A hangversenyen Verdi-operák és több operett zenebetéteit is megszólaltatják. — A CSEHSZLOVÁK szén- gyalu új munkahelyen kezdte meg a termelést Egercsehiben. Noha az új munkahelyen még sok kérdést kell megoldani a gyalu üzemeltetése kapcsán, az egercsehi bányászok nem zár­ják adóssággal a munkaver­seny második szakaszát. — AZ IDEI első különvo­nat vasárnap érkezik Egerbe 800 budapesti turistával. — MÄJUS 1-ÉN az idén már a 90. szovjet turistacso­portot látja vendégül Eger­ben a Heves megyei Idegen- forgalmi Hivatal. — A KPVDSZ Heves megyei MÉK alapszervezete takaré­kossági mozgalmat szervezett. A mozgalom „törzskarának’’ tervei szerint ebben az évben 939 ezer forintot takarítanak meg a MÉK-üzemekben. A leg­több megtakarítást a szállítási munkák ésszerűsítésénél — a munkák jobb megszervezésé­vel — kívánják elérni. — A HEVES MEGYEI Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat szakszervezeti bizottsá­ga versenyt indított a bizal­miak között. A verseny he­lyezettjeit jutalomban része­sítik. Egerben este 7 órakor: Tűzijáték (Vörösmarty-bérlet) Bekötőén este 8 órakor: Különleges világnap MulfJ TUDMSOk Induljunk tovább — gépkocsival A művelődési otthon előtt futó úton a nap minden sza­kában nagy a gépkocsiforga­lom. A dombon emelkedő épü­lettel szemben levő térségre futnak be a bányászokkal teli autóbuszok műszakváltáskor, itt állnak meg a pár méterrel távolabb levő irodaházhoz ér­kező látogatók gépkocsijai. Ezt a forgalmat azonban szá­mos más gépkocsi megjelenése is tarkítja. Trabantok, Moszk­vicsok, Wartburgok, Skodák, amelyek orrukon büszke CA-s, vagy CB-s rendszámokat hor­danak, tehát magánosoké. Itt dolgozó bányászoké, gépüzemi munkásoké, villanyszerelőké, irodai dolgozóké. Ezek a gépkocsik megtalál­hatók mindenütt a településen. Több áll belőlük a kislakások­nál, a nemrégen épült új lakó­tömböknél, s az alagúton túl a „régi” épületeknél. Számuk összesen negyvenhárom — je­lenleg. Mert az év végére már lényegesen több lesz: mintegy hetvenen nyújtottak be az idén gépkocsivásárlási igényt Petőfi bányáról. Az sem különösebb gond, hogy miből fizetik ki az igény­lők gépkocsijukat, ha meg­kapják, hiszen takarékos em­berek laknak errefelé. Az or­szágos Takarékpénztár fiókjá­nál nyilvántartott betétek erő­sen megközelítik a négy és fél­millió forintot... ' De ezt most hagyjuk, inkább társuljunk oda az egyik gép­kocsitulajdonoshoz. Bemutat­kozunk, s mi is megtudjuk: a kis Trabant tulajdonosa Ga- ramvölgyi Tibor, a villanysze­relő műhely dolgozója. Ha gépkocsiról kerül szó, könnyen indul a beszélgetés, különösen, ha a beszélgetők egyike ren­delkezik is ezzel a sokak által hőn óhajtott remek közlekedési eszközzel. Garamvölgyi Tibor is azonnal elkezdi mondani: — Két esztendeje vásároltam ezt a 'kis kocsit. Akkor a tizen­hatodik Trabant-tulajdonos voltam az országban, s mond­hatom, hogy nagyon rosszul es­ne,, ha le kellene mondanom a saját gépkocsi tudatának örö­méről. Egyszerű a miért': — Feleségemmel és kétéves kislányommal egyik legkedve­sebb szórakozásunk az autó­kirándulás. Havonta általában kétszer járjuk meg a Mátrát, vagy ha olyan kedvünk van, másfelé indulunk. Általában minden vasárnap megyünk valahová, hacsak nem dolgo­zom. összebarangoltuk már az egész Észak-Magyarországot. Egyszer Lillafüreden kötöttünk ki, máskor meg Miskolcon. Ahogy az időnk is engedte, mert sokszor még a vasárnapot sem vártuk meg, hétköznap délután indultunk túrára. — Le is futott már több mint huszonháromezer kilo­métert ez a kis kocsi. Na, per­sze, nemcsak ezen a vidéken, mert az elmúlt év nyarán pél­dául két hetet a Balaton mel­lett töltöttünk, Siófokon. Üdü­lésünk alatt aztán természetes, hogy bebarangoltuk az egész Balaton-vidéket. Ezenkívül so­kat járunk Budapestre is. Ott él a rokonság, ha valami dol­gunk akad, vagy éppen pesti színházba akarunk elmenni, csak felrepít minket a Trabant. Az elmúlt év Végén is több fő­városi színházban voltunk. — Most néhány nappal ez­előtt szintén felruccantunk Bu­dapestre. Ezúttal ugyan nem szórakozni, hanem a feleségem ott készülő ruháját próbálni... Mert olyan is előfordul, ami­kor az asszony szavára kell a volán mögé ülni — teszi hozzá nevetve. Az ez évi kirándulási tervek­ről érdeklődöm. A család, úgy látszik, már ezekről is tárgyalt, mert gyorsan jön a válasz: — Először is Hajdúszobosz­lóra szeretnénk elmenni. Ott még nem jártunk, de sok szé­pet és jót hallottunk gyógyfür­dőjéről. Aztán a Dunántúl ke­rül ismét sorra. Jó lenne meg­ismerni a legnagyobb és leg­szebb dunántúli várost: Pécset S természetesen, ismét szere­pel a programban a Balaton­part, Siófok. Erre az utazásra vagy július végén, vagy augusztus második felében számítunk. Júliusban azért szeretnénk menni, mert akkor rendezik meg a hagyományos balatonfüredi Anna-bált, augusztus vége viszont első­sorban nekem kedvezne Ilyenkor kerül ugyanis sor a szokásos balatoni borhetek ese­ményeire ... Ezeket az „eseményeket” azonban tanácsos Trabant nél­kül látogatni, mert az ördög sohasem alszik __ — Tudom én azt nagyon jól, s vigyázok is. Azért, mert gép­kocsim van, nem ülök én min­dig a volán mögött. Nem is ér­nék rá. Napi munkám után tanfolyamra járok. Négyszáz órás telepvezetői tanfolyamot végzek, s ez meglehetősen sok időt vesz el. A vizsgákra majd csak a következő évben kerül sor, van tehát mivel töltenem a „felesleges” szabad időmet. — Ezenkívül azonban van egy „szenvedélyem” is, amely­nek szeretettel hódolok. Tagja vagyok a művelődési otthon fúvószenekarának, így a pró­bák is elvesznek minden héten rendszeresen legalább egy es­tét. Nem beszélve a fellépé­sekről, amelyek mind sűrűbben fordulnak elő. Az út vége tehát ismét a művelődési otthon. A gépko­csitulajdonos, aki két éve sze­retettel ápolgatja kis Trabant­ját, s olyan örömmel beszél országjáró barangolásairól, mintha minden túra egy-egy új felfedezéssel járna — maga is tagja a zenekarnak, tehát azoknak az embereknek nagy csoportjához tartozik, akik munka utáni életük központjá­nak tudják ezt az intézményt A negyvenhárom gépkocsi­tulajdonos közül csak eggyel, Garamvölgyi Tiborral beszél­tünk. Ha többet kérdeztünk volna, akkor is egyazon lenne az eredmény. Akik az elmúlt években gépkocsikat vásárol­tak itt Petőfibányán, éppúgy szeretnek kirándulni, mint Garamvölgyi Tibor, éppúgy él­vezik a gépkocsitúrák ezernyi szépségét, érdekességét, mint villanyszerelő társuk, de ugyanúgy rendszeresen láto­gatják a művelődési otthont is. Itt, ezen a településen nem lehet nem tartani a „kapcsola­tot” a művelődés otthonával. Weidinger László EGRI VÖRÖS CSILLAG Hívatlan látogatók EGRI BRODY Orvos a válaszúton GYÖNGYÖSI PUSKIN Házasodni akarunk GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kiábrándulás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Therese Raquin HATVANI KOSSUTH Mennyel pokol HEVES Az énekes csavargó PETERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás i I j í j í i 1961. ÁPRILIS 28., PÉNTEK-. VALERLA Az AZERBAJD­ZSÁN SZOVJET SZOCIALISTA KÖZ­TÁRSASÁG 1920. áp­rilis 28-án alakult meg Baku székhely- lyel. 80 évvel ezelőtt, 1881-ben e napon halt meg JAN BOT- TO szolvák költő. _ , ... Romantikus költe­Baku főtere. ményeiben a szlová­kok nemzeti felsza­badulását a pánszlávizmus eszméjével kötötte össze. Jelentősek népi tárgyú balladái és a szlovák nemzeti hőst megéneklő Jánosik halála cimű elbeszélő költeménye. Botto 1829-ben született. Érdekes felfedezések: AUSZTRÁLIÁBAN először 355 évvel ezelőtt, 1606-ban szálltak partra holland tengerészek, a kontinens északi partján levő CAR­PENTARIA öbölben. Ugyanez évben hajózott át első ízben DE TORRES spanyol tengerész Ausztrália északi csücske és Uj Guinea szigete között levő, később róla elnevezett tengerszoroson. FILM - FILM - FILM - FILM - FILM A% énekes csavargó Derűs, kedves történet egy énekes csavargóról és szerei­méről, amelyet a gyöngyösi Puskin és a hevesi filmszínház mutat be május I—3-ig és április 28—30-ig. Ember a világűrben címmel új magyar dia film késsul A Magyar Diafilmgyártó Vállalatnál ezekben a napok­ban Ember a világűrben cím­mel új filmet készítenek az űrhajózás eddigi eredményei­ről, s legutóbbi sikeréről, az ember első űrrepüléséről. Az újdonság, amelyet Nagy Ernő állít össze, bemutatja a Jurij Gagarin előkészítését, útját megörökítő felvételeket is, va­lamint azt is ismerteti, hogy az első űrutazással milyen távla­tok nyíltak meg a világmin­denség megismerésére. (MTI) Morgenthau Goebbelset támogatja A nácik, mint már annyi­szor, most is azt állítják, hogy Hitler ellenségei a német nép ellenségei is. A német nép el­lenségei pedig az egész nemzet megsemmisítését tűzték ki cé­lul. A goebbelsi propaganda igen jól tudja használni a nyugati szövetségeseknek azo­kat a terveit, amelyek rövi­den abban foglalhatók össze, hogy Németországot fel kell darabolni. Morgenthau, az USA pénzügyminisztere 1944-ben részletes tervet dolgozott ki a német ipar szétzúzásáról, úgy tervezte, hogy a háború után Németországot mezőgazdasági állammá kell változtatni. Ezek a tervek jól jönnek Goebbels- nek és valamennyit megjelen­teti a sajtóban. Sündermann, az ismert náci publicista, a Völkischer Beobachterban Morgenthau tervéhez azt fűzi hozzá kommentárjában, hogy ez csak még inkább feltüzeli a I németek harci kedvét. Ebben az esetben az igazság Sünder­mann oldalán állt. Morgen­thau tervei válóban a némete­ket fenyegették, ahelyett, hogy megszabadítanák őket a Hit- ler-uralomtól, az egész német népet fenyegetik. Hogy az angolok és az ame­rikaiak háború utáni tervei milyen sok németet zavartak meg, arra csak következtetni lehet. A hangulati barométer állását, amely még a Gestapo- államban is állandóan válto­zik, jól mutatja a nép köré­ben keringő politikai viccek áradata. „Hallotta már?“ Goebbels igen jól fel tudja használni ezeket a politikai vicceket. Neki és propagan­distáinak ezek a viccek jelzik a nép mindenkori hangulatát. Referense gyakran elmondja a legújabb vicceket, amelye­ket párton belül is elmesélnek egymásnak a néptársak. Goeb­bels ilyenkor megelégedés­sel veszi tudomásul, hogy mit szedtek össze hírhozói. íme az egyik vicc: „Berg- hofot megostromolják és Hit­lert foglyul ejtik, ö azonban szakállt ragaszt és parókát rak a fejére és jelenti: Law­rence ezredes vagyok. A pa­rancsot, hogy Németországot megsemmisítsük, sikeresen végrehajtottuk!” Ez a vice ép­penséggel nem illik bele Goeb­bels koncepciójába. Ritka eset, hogy az, amit a nép kö­rében suttognak, elnyerné a kormány tetszését. A Harma­dik Birodalom nemcsak, hogy humor nélküli, de nem érti a tréfát sem. A náci bíróságok igen sok halálos ítéletet hoz­tak a következő négysoros versikéért: „Gyere Hitler Adolf és légy a mi vendégünk, S add azt, amit ígértél nékünk. De ne hajábafőtt krumplit, S ahhoz sem heringet. Hanem mit te eszel, s hizlalja Göringet!” A Morgenthau-terv kiváló segítséget nyújt a nácipropa- gandánák, nem is nagyon kell erőlködnie, a náci propa­gandagépezetnek, hogy megté­vesszék az egyszerű emberek millióit... Az a perspektíva, hogy Né­metországot krumplitermelő országgá változtatják, lakos­ságát több tucat millióval csökkentik, igen sok német­ben megbénítja azt az óhajt, hogy Hitlernek inkább ma, mint holnap legyen vége. Ép­pen erre a zavarra van szük­sége a kormánynak, hogy a háborút a már rógóta megpe­csételt vereségen túl is tovább folytassa. Morgenthau terve nemcsak Hitler és a nácizmus ellen irányul, hanem a német nép fizikai megsemmisítésére is törekszik. A Szovjetunió háta mögött A „Québeci egyezmény”- ben, amelyet Anglia és az Egyesült Államok írtak alá, megegyeztek, hogy a Ruhr- és a Saar vidék iparát leszere­lik és megsemmisítik. Ez a terv egy csoport kimondottan nagykapitalista szellemi ter­méke volt, akik a Hitler-elle- nes koalíció győzelmét saját céljaik érdekében akarták fel­használni. Ezt árulja el Mor­genthau kijelentése is, ame­lyet Churchillnek tett, amely- lyel az angol miniszterelnököt megnyerte az amerikaiak ter­vének: „Ez a terv Anglia számára lehetővé teszi a német ipar felvevőpiacainak a megszer­zését” — jelentette ki többek között. Ax angolszászok a szovjet szövetséges háta mö­gött megegyezve, ezt a tervet, mint háború utáni közös prog­ramot tették le a yaltai kon­ferencia asztálára, ahol a szö­vetséges hatalmak kormányfői összegyűltek, hogy kialakít­sák a háború utáni Németor­szággal szemben folytatandó közös politikát. A náci propagandagépezet igen érdekelt abban, hogy a németekben tudatosítsa és éb­ren tartsa Németország felda­rabolásának a tervét, amelyet a háború elvesztése után akar­nának végrehajtani. Goebbels úgy tesz, mintha Németország feldarabolása mind a három szövetséges hatalom terve len­ne. Valójában a krimi konfe­rencián más eredmény szüle­tett. A Morgenthau-tervet, amelyet a nyugatiak ekkor terjesztettek a Szovjetunió elé, Moszkva nem fogadta el. Szovjet kezdeményezésre Sztálin, Roosevelt és Chur­chill a konferencia után kia­dott közös nyilatkozatukban a következőket hangsúlyozták: „Nem célunk, hogy a német népet megsemmisítsük. Csak a nácizmus megsemmisítése és kiirtása, valamint a német militarizmusnak a föld színéről való eltörlése után van remény Németországban rendes életre és arra, hogy a nemzetek kö­zösségében Németország is megtalálja az őt megillető he­lyet8 (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents