Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

NBPÜJ8AO 1961. április 28., péntek s A Központi Statisztikai Hivatai Heves megyei igazgatóságának jelentése megyénk 1961.1. negyedévi gazdasági eredményeiről A megye ipari termelését, a mezőgazdaság helyzetét, a lakosság ellátását jellemző adatok Az 1960. évben sikeresen befejeztük hároméves tervün­ket, és ez évben hozzáfogtunk második ötéves tervünk vég­rehajtásához. A második öt­éves terv első negyedévének eredményeit az alábbi adatok és tények jellemzik: Ipar Az MSZMP VII. kongresz- szusának irányelvei szerint a második ötéves tervben ipa­runkban alapvető követel­mény a termelés növelése, a műszaki színvonal emelése, a Minisztériumi iparvállalatok Állami helyiipari vállalatok Szövetkezeti ipar _______ összesen: Mezőgazdaság Az MSZMP VII. kongresz- szusának határozata szerint a második ötéves tervben me­zőgazdaságunknak biztosítania kell a növekvő szükségleteken az ipar jobb ellátását, s na­gyobb mértékben kell hozzá­járulnia az export növelésé­hez. E célok elérésénél alap­vető, hogy mezőgazdaságunk egész területén a korszerű nagyüzemi módszereket tud­juk alkalmazni. A termelőszövetkezetek szer­Merónylők ügyeimébe! A Westinghouse amerikai villamossági vállalat hordoz­ható, röntgensugarakkal mű­ködő készüléket szerkesztett, plasztikbombák, pokolgépek és egyéb, merénylők által használt veszedelmes alkalma­tosságok felfedezésére. A ké­szüléket, amelyet postán, bör­tönökben és a rendőrségen fognak rendszeresíteni, a ren­des hálózati áramba kell kap­csolni és másodpercek alatt megállapítja, hogy egy cso­magban, poggyászban. stb. van-e robbanó berendezés. A készülék az átvilágításnál ka­pott képet szükség esetén tűmre is rögzíti. munkatermelékenység eddi ginéi gyorsabb növelése, és a termelési költségek csökken­tése. Megyénkben a szocialista iparvállalatok termelése 1961 első negyedévében 29,6 száza­lékkal haladta meg az I960, év azonos időszakának szint­jét. Legnagyobb a növekedés az élelmiszeriparban. Ehhez jelentősen hozzájárult a ked­vező cukorrépatermés. A két cukorgyár a répafeldolgozási idényt 3 héttel később fejezte be, mint a korábbi években. 1961. I. negyedévi teljes termelés az 1960. I. negyedévi százalékában 130,1 135.5 107.6 129.6 sikeres befejezése érdekében azonban a termelőszövetkeze­teinknek még igen sok fel­adatot kell megoldania.- Jelentősen nőtt megyénk­ben a műtrágya-felhasználás. Több mint 16 000 kát. holdon végeztek alapműtrágyázást, és 50 000 kát. hóidon fej trágyá­zást’. Csaknem 10 000 holdat kétszer is fejtrágyáztak. Ked­vezőtlen viszont, hogy az is­tállótrágyázás a tervezett alatt maradt. Március hónap során orszá­gos állatszámlálást hajtottunk végre. Az eredmények alap­ján megállapíthatjuk, hogy a szarvasmarha-állomány csök­kent. Ugyanakkor a sertésál­lomány csaknem 50 000 darab­bal, 30,2 százalékkal volt ma­gasabb, mint egy évvel koráb­ban. A jelenleg számba vett juhállomány pedig 83 600 da­rab, magasabb, mint a fel- szabadulás óta bármikor, s meghaladja a felszabadulás előtti szintet is. Áruforgalom A kiskereskedelem árufor­galma — előzetes adatok sze­rint — több mint 10 százalék­kal volt magasabb, mint 1960 első negyedévében. Az egész áruforgalom növekedésén be­lül legnagyobb mértékű az élelmiszercikkek eladásának növekedése. Az élelmiszercikk eladás az előző év hasonló időszakához viszonyítva 16, a ruházati cikkek eladása 6.5, a vegyes iparcikkek eladási forgalma 6,3 százalékkal nőtt. Az első negyedévben 257 porszívógépet, 1075 mosógépet, 1257 kerékpárt, 173 motorke­rékpárt, 1533 rádiót, 388 tele­víziót, 147 lemezjátszó készü­léket vásároltak megyénk árudáiban. Említésre méltó, hogy az első negyedévben He­ves megye lakosai óravásár­lásra közel egymillió forintot fordítottak. Mindezek a tényezők a la­kosság vásárlóerejének növe­kedését tükrözik. Emellett meg kell említenünk, hogy a takarékpénztári betétállomány ma megyénkben meghaladja a 150 millió forintot, és csak­nem 25 millió forinttal több, mint 1960. év végén. Lahásépítés — szolgáltató tevékenység — egészségügyi helyzet 1961 első negyedévében me­gyénkben 511- lakás építését fejezték be, ebből mintegy 300 lakást magánerőből (OTP köl­csönnel) építettek. Az állami erőből épített lakások száma is jelentős, most került befe­jezésre Hatvanban 81, Gyön­gyös városban 56 lakás. A la­kások felszereltsége javult. Kétszerannyi fürdőszobával és vízvezetékkel ellátott lakást építettek, mint az előző évek bármelyik időszakában. A vízellátásba bekapcsolt épületek száma évről évre több. Gyöngyös városban a la­kások közel 40 százalékában van vízvezeték, s Eger város­ban is meghaladta ez a lakás- állomány egyharmadát. Hat­van városban a vízvezeték építése most van folyamat­ban. A városok idegenforgalma az utóbbi években — különö­sen Eger és Gyöngyös város­ban — jelentősen nőtt. A megnövekedett forgalom kö­vetkézéiben a városok szeny- nyeződése fokozódott. Sajnos, a tisztaság seholsem mondha­tó kielégítőnek. Hozzájárul az utak szennyeződéséhez a be­kötőutak és mellékutcák el­hanyagolt állapota is, vala­mint a járdák nem kielégítő rendbentartása. A továbbiaK- ban — idegenforgalmi és egészségügyi szempontok mi­att is — a lakosságnak és a köztisztasági szerveknek is nagyobb gondot kell fordítani a városok tisztántartására. Megyénk területén egy or­vosra 978 lakos jut. Ez a szám kedvezőbb, mint a fel- szabadulás után bármikor, de azt is meg kell említenünk, hogy a körzeti orvosra jutó lakosok száma még mindig igen magas. Egerben a megyei kórház építési és átalakítási munkái folynak. Eddig 112 ágyfejlesz­tés történt, bővítették a bel­gyógyászati, sebészeti, szülé7 szet-nőgyógyászati és a fertő­ző osztályokat. Hatvan városban március hónap során egy új rendelő­intézet kezdte meg működését napi 67 rendelőórával. Ma már megyénkben 3 rendelő­intézet áll a lakosság szolgá­latában. Természetes, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom nagyarányú fejlődése követ­keztében a betegforgalom is jelentősen nőtt. A rendelőin­tézeti kezelési esetek száma az előző negyedévekhez képest 30 000-re emelkedett. Központi Statisztikai Hivatal Heves, megyei Igazgatósága. A termelés volumenének növekedése mellett legtöbb cikk termelése is nőtt. így például lignitből 21,3, égetett mészből 13,5, cukorból 118,3 százalékkal termeltek többet, mint az előző év azonos idő­szakában. Hiba viszont, hogy egy-két — népgazdaságilag is fontos — cikk termelése nem értő el az előző évi szintet, így pédául tégla, cement. Az egy munkásra jutó vál­lalati teljes termelés 16 száza­lékkal magasabb, mint 1960. év első negyedévében. Külö­nösen jelentős az állami he­lyi iparvállalatoknál, ahol a termelékenység az előző év azonos időszakához viszonyít­va 29,8 százalékkal nőtt. ör­vendetes, hogy a termelés nö­vekedése most már nagyobb­részt a termelékenység eme­léséből ered (57,8 százalék), és csak kisebb részben (42,2 szá­zalék a létszámnövelés kö­vetkezménye. A negyedév során néhány vállalat elmaradt exportter­vének teljesítésében, így le­maradás volt cementből, pa- radicsomkonzervből szálelszí- vo-berendezésből. Ugyanak­kor nyers betonitból, ::ink- színporból, cukorból vállala­taink a tervezettnél többet adtak át exportra. Megyénkben a szocialista iparban az első negyedévben átlagosan 21 695 munkást fog­lalkoztattak, 11,8 százalékkal többet, mint 1960 azonos idő­szakában. A munkások átla­gos havi keresete 1547 forint volt. örvendetes, és a termelés növekedéséhez nagyban hoz­zájárult a munkafegyelem ja­vulása. Az állami iparban ke­vesebb az igazolatlanul mu­lasztott munkanapok száma, mint a korábbiakban, bár az igazolatlan mulasztások ará­nya még mindig jelentős. így negyedéves átlagban az igazo­latlan mulasztás — megyei szinten — 10 fő munkás ki­esését jelenti a termelésből. vezése — a mezőgazdaság szo­cialista átalakítása — 1961. év első hónapjában megyénkben befejeződött. Eger is termelő­szövetkezeti város lett. Jelen­leg a termelőszövetkezetek a tanácsi szektor szántóterületé­nek több mint 90 százalékán gazdálkodnak. A termelőszö­vetkezetek taglétszáma meg­haladja a 63 000 főt. A termelőszövetkezetekben fejlődött az állattenyésztés. Jelenleg több mint 3500 szarvasmarhát és közel 10 000 sertést hizlalnak. Az előző években a szűkös állatféröhe- lyek terén is javulás követke­zett be, ma a tsz-ek tehén- és növendékmarha istállóiban csaknem 20 000 szarvasmarha, a baromfiólakban pedig több mint 100 000 baromfi elhelye­zését tudják biztostíani. Az első negyedévben a termelő- szövetkezetek 2 250 000 liter tejet termeltek. Kedvezően alakult a termelőszövetkeze­tek gépi beruházása is. Jelen­leg a tsz-ek birtokában 169 univerzál traktor és 33 szón- tótraktor van. Igen sok ter­melőszövetkezet rendelkezik teherautóval; a munkagép el­látottság is jelentősen nőtt. A tél folyamán megyénkben az őszi kalászosok jól teleltek. Bokrosodásuk, fejlettségük ki­elégítő. A február végi és márciusi fagyások csupán je­lentéktelen ritkulásokat okoz­tak, elsősorban az olasz búzá­ban. Az őszi esőzések miatt elmaradt 70 000 kát. hold te­rületből több mint 65 000 kát. holdat április közepéig fel­szántottak. A tavaszi vetések közül kukoricából 23 000 kát. holdat, tavaszi árpából 27 000 kát. holdat vetettek el a hó­nap közepéig. A tavaszi és nyári mezőgazdasági munkák ítst— ... már éppen tíz perce. S nem jön. Forog a fejem, mint a szélkakas, hol látom fel­tűnni kecses, nekem olyan ked­ves alakját... de sehol. Már negyedórája várom. Tizenöt perce. 900 másodperce. Ennyi idő alatt egy interkontinentá­lis ballisztikus rakéta megtesz vagy négyezer kilométert. Ö meg itt lakik ebben a város­ban, talán egy, de maximum két kilométer az egész. Szép ez a virág. S milyen drága. Ugyan, nem a virág. Az de­hogyis lehet drága, amikor az övé, amikor neki vettem, hogy fitos kis orra eltűnjék a szir­mok között, s a mély léleg­zettől puha mozgásba jöjjön két kerek kis alma melle... Húsz perc... Nem mondom. Itt álok a sarkon, mint valami közlekedési rendőr, markom­ban ez a csokréta, s az em­berek már röhögnek rajtam... Az a két szemtelen, nyurga kamasz már határozottan raj­tam vigyorog... Kihúzom ma­gam. Lássák, hogy velem nem tanácsos kukoricázni, szemte- lenkedni, én nem tűröm a hu­ligánkodást, az én drágámat megvédem minden szemtelen jampectől, ha jön... De nem jön. Harminc perc... Hát azért, ami sok, az sok. Tudom, hogy a pontatlanság a nők találmánya, s talán ki­csit taktikája is. Na, de ennyi ideig taktikázni? Ennyi idő alatt egy háborút el lehet veszteni az összes taktikával együtt... Persze, csak én va­gyok ilyen hülye, hogy ideál- lífavak, mint valami paravánt az utcasarokra, én meg állok... állok, mint az a gólya a telek lábjában és várok... Várok... Várok már harmincöt perce... Hát ez már szemtelenség. Ha most jön, úgy leteremtem, hogy nem áll meg a lábán... Istenem, de formás szép lábé is van... Akkor se fog meg­állni a lábán... Megmondom neki, hogy ez már szemtelen­ség, visszaélés a szerelemmel, az emberek egymás mellett élésének legelemibb töményé­vel, s különben is pimaszkod- jék azzal a... Még most se jön. Az anyád! Megállj csak. Le­gyen ebből házasság. majd megtudod, kit várattál te órá­kig az utcasarkon... Ahá... nézd, hogy liheg, fut az aranyos. Beijedt a kis virág és most fél. Félj is, szentem, mert ha még senki meg nem mondta rieked, hát majd ak­kor én, az anyád keserves nem jóját... — Á, csókolom a kezét, Ibolyka. ■■ ugyan, az a kis fél­órácska... Semmit sem szá­mít. De igazán nem. Boldog vagyok, hogy egyáltalán el­jött... Megállj, az anyád, leszel te még a feleségem! (egri) Ember a „v Csodás fényzuhatag ömlik le a Mátra meredek hegyol­dalán, az épületek felöl friss festékszagot sodor a tavaszi szél. Párádon és környékén minden megújult, s ünnepi hangulatban várja az üdülő­ket, a gyógyulást kereső be­tegeket. Átalakították, renoválták az autóbuszmegállót is. Kicsi várószoba, benne vendégma­rasztaló székek, pici asztalok. A másik helyiség a forgalom- irányítóé. Az úttest és az üdülők felé körben ablakok... De milyen furcsa formájúak. Messziről úgy vélnénk, hogy valami túlságosan modern megoldás. A közelebbi szem­lélődés arról győz meg, hogy a faanyag „szőrös”, megmun­kálása és festése egyáltalán nem vall művészi gondra és semmi esetre sem sorolható a „mesterművek" közé. De hogyan lehet ezeket az ablakokat kinyitni? Sem ki­lincs, sem más alkalmatosság, amely a nyílászáró szerkeze­tek kelléke, nem található. A várószoba ablakai úgy mű­ködnének, mint a vitrin üveg­lapjai. Oldalt, egymás mellett lehetne eltolni az ablaksze­meket, ha ... ha nem szögez­ték volna azt be — állítólag „gyárilag". Elvégre a szöge- zöknek iga <ik volt. Ez az ab­lak a szabadba, közforgalmú térre nyílik, s mégsém nyit­hatja azokat bárki, tetszés szerinti időben, kívülről, be­lülről. A másik helyiség ab­lakait még szögezni sem kel­lett, mert olt bizony egyik sem nyitható, sem kívülről, sem belülről. Így aztán nem is jut friss levegő soha a szo­bába. Az utasok és a derék forgalmista úgy érezheti ma­gát az üvegkalitkában, mini féltett kincs a vitrinben. Ha melegebbre fordul az idő, bi­zonyára kellemetlen lesz ex a megoldás. És a szolgálat­tevő számára embertelen is, hiszen ő, szegény, az örökké csukott ablakok mögött kény­telen lemorzsolni élete egy részét. Azt többé-lcevésbé minden­ki tudja, hogy milyen vétkek terhelik Eichmann lelkiisme­retét. Arról is hallottunk, hogy a tárgyaláson miért vet­ték körül golyóálló üvegfal­lal. Azt viszont nem tudjuk megérteni, hogy a parádi uta­sokat és a forgalmistát miért zárták „vitrinbe". De kérdez­hetnénk azt is, hogy miért éppen Párádon, hazánk egyik legszebb üdülőtelepén és je­lentős idegenforgalmi góc­pontján tették ezt? A MÁV AUT, vagy a Parádi Ve­gyes Ktsz, a megrendelő és a gyártó, vajon tudna elfogad­ható magyarázatot adni? F. L. Képek a hatvani Jerevánból Ez évben adták át a Mátravidéki Vendéglátóipari Válla­lat kezelésében levő hatvani Jereván-cukrászdát. A szépen berendezett cukrászdának örülnek a hatvaniak, de az átuta­zók sem kevésbé. — Tessék a limonádé! — mondja Kiskartali István, a cuk­rászda felszolgálója. ' Készül a friss fekete a presz- szógépen. Ezt a feladatot Bakos Sándomé látja el. — ízlik a málnaszörp. — Ez a véleménye Lüllei Gyurikának is, aki élvezettel szívja a szal- naszálon a hűsítő szörpöt. (Foto: Kiss Béla)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents