Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-26 / 97. szám
1961. április 26., szerda NBPOJSAG a Szép májusi ünnepre készülnek az egriek Kibomlott a tavasz. Teljes pompával gyönyörködtet a megújult természet... A derűs áprilisi ragyogásban már május integet... Május első napja ünnep az egész világon. Hagyományos munkásünnep, amikor a napfényes utcákra vonul a dolgozók szervezett, erőtől duzzadó serege, politikai de- mostrációkon, béketüntetéseken, nagygyűléseken tesz hitet akaratáról... Május egyre készülnek az egriek is. A szép ünnep előtti napok hangulatát próbáljuk megrajzolni e kis riportban. Színes dekorációt készítenek a dohánygyári fiatalok Május és az ifjúság valahogy elválaszthatatlan fogalom. A viruló május, a mámoros tavasz — a fiatalok ünnepe is... S talán azért is készülnek nagy lelkesedéssel a dohánygyári ifjúmunkások a nagy ünnepre. Losonczi Júlia kiszista vezető büszkeséggel mondja: A dekorációt minden alkalomra a fiatalok készítik. Pók Pállal, a gyár műszaki rajzolójával az élen ... Éppen munkában találjuk. Zászlók, transzparensek, kartonlapok, virágfüzérek (a falon néhány ceruzarajz), meg egy asztal, tele papírral, ra- ragasztóval, festékkel — ilyen most egyik dekorációs szoba az alagsorban, ahol a fiatalok munkálkodnak. A közgazdasági technikum másodéves politechnikás osztályának tanulói serénykednek a szobában. Olló csattog a kezükben, ragasztják a cigaretta-imitációkat. ök is az üzemhez tartoznak, segédkeznek az ünnepre készülődésben, s lehet, együtt is vonulnak fel... Még gyakorlatlanok... Most is rossz helyen ragasztották össze a cigarettát. Pál Katalin és Kovács Mária készek a felelettel. — Először csinálunk még ilyesmit... — De a virágjaink mind szépek ám...! Azok igen! A szomszéd szobában a többiek most is szegfűket sodornak színes krepp-papírból, ötven virággal díszített drótkarikát készítenek a lányok, mindegyikben 30 centis cigaretta-imitációt helyeznek. Lesz még néhány „meglepetés” is... Három vaskos dohánylevéllel nyitják a menetet, transzparenseket, zászlókat, virágfüzéreket és a g’ ar jellegét kifejező dekorációkat visznek a fiatalok és a munkások. Az üzem kiszistái — Mezei n ii><aiifiiiMiiitiiBiiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiiiii»r>tiiiiiiiiiiiiiuiu«iiiiiiiiiiiiu«itiiiiiiiniHiiiiiiiiiiiifii»iiii!iiiiii>ir«uiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiii«iiii!iiiiiiiiiiiii iii!Riiii4iiiu9ii»tt«Triiiiiiiiiiiiaiiiiiiii|iiatiiit«iiv laiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiwiiiitiiaiitiiaiiaiiiiuiiaira laiiBiiiiiiiiiiiiiiiMitiaiiiiiau* Róza, Kollár Edit, Nagy Bé- láné, Kiss Ferenc, Szarvas Aladárné, Szanyi Nagy Mihály és a többiek — a kapu és az épület dekorációt végzik. — Az asszonyok most kapták meg az új, pirospettyes munkakendőt, amiben először vonulnak fel — mondja Losonczi Júlia. A fiatalok lelkes munkájáról mit mond a párttitkár, Ráduly Lajos? — Meg vagyok elégedve a lelkes készülődéssel. Tavaly a kórház „felülmúlt” bennünket, nem tudom, az idén meg tudjuk-e előzni őket...? A kórház ismét néhány meglepetést tartogat — Hogy meg tudnak-e előzni? — majd elválik — ezt már Fűlőp Ernő, a kórház gazdasági igazgatója mondja. Mindenesetre most is igyekszünk széppé, emlékezetessé tenni a felvonulást. A lelkes fiatalok és a tapasztalt idősebbek Török Zoltán főmérnök, Veréb József technikus, Merczel János, Tóth László ifjúmunkások, az egész műszaki gárda és még jó néhányan hetek óta készülünk már. Késő estébe nyúlik a munka. — Az ápolónők most is egymásután jönnek az ötletekkel. Minden kezdeményezést nem is tudunk felhasználni. ■j- Megtudhatnánk valamit az ötletekből? — Két gondolatot akarunk kifejezni: az űrhajózás világ- történelmi jelentőségét és a gyarmati népek felszabadulási mozgalmát. Készítünk egy hatalmas földgömböt... de már így is sokat mondtam. Szóval, néhány „meglepetést” az idei május 1-re tartogatunk. A nemes versengésben szeretnénk jól szerepelni. Nagyjából már készen is van a felvonulási terv... Fegyelmezetten és vidáman akarunk ünnepelni. Reméljük, jó idő lesz és a kórház dolgozói, több mint háromszázan, fehér köpenyben vesznek részt a felvonuláson. A IV. pártkörzet egységesen vonul lel Takács Imre, a IV-es körzet párttitkára tájékoztat az ünnepi készülődésről. — A pártszervezet, a Hazafias Népfront, és a körzeti nőtanács vezetői közösen beszélték meg a május 1 megünneplésének programját. A pártház homlokzatát egy földgömbbel és zászlókkal díszítjük. A felvonuláson három iskola növendékei, tanárai, a gyógypedagógiai intézet nevelői, a BARNEVÁL, az Üvegértékesítő Vállalat, a tejüzem dolgozói' és a körzet lakói együttesen vesznek részt. A IV. számú iskola szülői munkaközösségének kezdeményezésére a VIII. osztályos lányok egy része népi táncruhában vonul fel. Szép, színpompás ünnepet akarunk. A szocialista tábor országainak zászlóit és virágokat viszünk magunkkal. A héten még tartunk egy közös megbeszélést, ahol részleteiben megvitatjuk a munka ünnepének, programját. Készülnek a főiskolások is Nem könnyű jól megszervezni a május 1-i ünnepséget az Egri Pedagógiai Főiskolán, hiszen a hallgatók kétharmad része lány és a száz főnyi fiúhallgató fele közvetlenül a városi munkába kapcsolódik be. Csóka János, az iskola párttitkára, mégis reméli, hogy színessé, széppé és hangulatossá teszik az ünnepséget. Az előkészítő munkákat az ifjúsági vezetők szervezik és irányítják. Elsősorban a Líceum újszerű dekorálására fordítanak nagy gondot. A politechnikai szakemberek nagyméretű forgó földgömböt terveznek az épület homlokzatára. Ebből a munkából a rajztanszék hallgatói is derekasan kiveszik részüket. A hagyományos májfa az idén sem marad el a főiskola épületéről Több újszerű momentum jut majd kifejezésre, s a felvonuláson is láthatunk majd néhány jó ötletet. * Lázas készülődés. Ezzel a két szóval sem lehet összegezni Eger hangulatát a 17. szabad május 1 előtt. A többi üzemben, intézményben és a termelőszövetkezetekben hasonló lelkesedés előzi meg május elsejét. Mindenhol, szerte a városban, vidáman akarják köszönteni a munka ünnepét. Raffa-i István Fásítanak M ezősze m éré u Április első két hetébeu Mezószemerén az általános iskola tanulói, a falu idős és fiatal dolgozói 11 000 facsemetét ültettek el társadalmi munkában. A faültetés munkájába bekapcsolódtak a tanácstagok, a községi tanács dolgozói és a pedagógusok is. Az új erdősáv szebbé teszi a most létesített sportpálya környékét és barátságosabbá teszi a kopár, fákban szegény környéket. (Gregor Endréné) Építkezés- perlitszigeteléssel Nem régóta használják a perlitet, ezt a nagyon célszerű, gazdaságos, kiváló hő- és hangszigetelő tulajdonságokkal rendelkező vakolóanyagot. A megyei tanács Építőipari Vállalata széles körben alkalmazza. Ez évben a vállalat nagy mennyiségű perlitet használ fel majd az egri kórház, a nagyvisnyói kultúrotthon és a hatvani szociális otthon építkezéseire. Egy jellemző adat az új anyagról: fajsúlya egyötöde a tégláénak. Két előadássorozat az egri vasutasklubban A 32. számú Autóközlekedési Vállalat és a MÁV két előadássorozatot indított az egri vasutasklubban. Az egyik előadássorozat címe A fényképezés alapismeretei, amelyet Körmendi Károly tanár, a Heves megyei Fotoklub ügyvezető titkára tart. Az Eger története című előadássorozat 12 előadásból áll és felöleli Eger történetét az őskortól egészen napjainkig. Az első előadást Szabó János régész, a közelmúltban tartotta meg Eger és környékének őstörténete címmel. A következő előadást Eger a honfoglalás korában és az Árpádkorban címmel április 27-én Kovács Béla régész tartja. 4 „Makrancos hasasok“ bemutatójára késsülnek as egri Ssaksserveseti Kultúrotthon ssínjátssói Az egri Szakszervezeti Kiú-1 túrotthon színjátszó csoportja több mint két hónapja Saíra- nek csehszlovák író mai mon- danivalójú háromfelvonásos vígjátékát, a Makrancos házasokat tanulja. Az együttes — Horváth Jenőnek, a Gárdonyi Géza Színház - rendezőjének irányításával — szorgalmasan készül a bemutatóra. Az első előadást április 29- én a verpeléti kultúrotthonban tervezik tartani. Egerben május 6-án láthatjuk a szak- szervezeti kultúrotthon színjátszóinak műsorát. A főbb szerepeket Dóra György (Ko- suba általános iskolai tanár), Joó Magda, illetve Balogh Ildikó (Luzsenka, a felesége), Bóta Bernát illetve Elek Ernő (Maczel Vencel bírósági elnök) és Lipóczki Erzsébet (Zsófi, a felesége) játsszák. A hevesi földművesszövetkezet modern ruházati szaküzletében a hevesiek, s a környék lakosai bő választékot találnak az igényes öltözködéshez. Növényvédelmi tanácsadó Szilva- és kajszi fák tavaszi növényvédelme A gyümölcsvédelemben a téli alma betegségei és kártevői elleni védekezés mutat szemmellátható fejlődést. Néhány gyümölcsünk azonban, mint pl. a kajszi és szilva korántsem részesül megfelelő gondozásban és növényvédelemben. Népgazdaságunk számára pedig legalább olyan jelentőségűek, mint a téli alma védelme. A külföldi piacokon is keresettek, ezért jelentős export lehetőségei vannak. A kajszit és szilvát sokoldalúan használhatjuk fel (gyümölcsíz, gyümölcslé, stb.) ezenkívül magas tápértékük és vitamintartalmuk is növeli hasznosságukat. Sajnálatos azonban az a széles körben elterjedt vélemény, hogy a szilva- és kajszifákaí nem szükséges különösebb növényvédelemben részesíteni. Ez a káros felfogás eddig is sokat ártott, különösen az exportképes gyümölcs előállításában. Példának megemlítjük, hogy az 1959. évben a kaliforniai pajzstetű a barack és szilvamoly fertőzés miatt 2029 vagon szilva és 647 vagon barack bizonyult exportra alkalmatlannak, ez is azt bizonyítja, hogy a gyümölcsök termesztése terén fontos ‘növényvédelmi teendőket kell ellátnunk. A következőkben a szilva és kajszi barackfák legfontosabb kártevőit és betegségeit, valamint ellenük a tavasz folyamán elvégzendő növényvédelmi munkákat ismertetjük. Szilvánál a poloskaszagú BALOGH ben/: (Rege) A Bükk-hegység egyik neves községe Bélapátfalva. Fölötte fehérük a hatalmas Bélkő. amelynek óriási kőbércé- bőí híres cementet készítenek. Ezt a hegyet nem mindig hívták Bélkőnek, no de hallgassuk meg, miként szól erről a rege... ... A muhi csata után a magyar sereg egy kis töredéke, élén IV. Béla királlyal, a Bükkben keresett menedéket. A sűrű rengeteg, a zegzugos völgyek jó rejtekhelyei nyújtottak az üldözötteknek. A síksághoz szokott lovas tatárok nem tudták követni őket, s így a sziklás bércek között biztonságban érezték magukat. A király vitézeinek nemegyszer hosszú pihenőt kellett tartaniuk, hiszen a meredek erdei ösvények nagyon kifárasztották őket. Egyik ilyen pihenőhelyük volt a Bélkő is, amit akkor még nem így neveztek. A megtépett sereg a sziklás bércek között letáborozott. Ruhájuk szakadozott volt, lábaik égtek az eleven, feltört sebektől. A lebukó áprilisi nap is szinte siratta őket, látva a magyar nép s királya pusztulását... Mert mi tagadás, a teljes megsemmisülés környékezte a megfáradt csapatot. Sem ételük, sem italuk nem volt. Lovaikat is régesrég elfogyasztották már. A kora tavaszi bükkös igen szűkmarkú volt hozzájuk. Tavalyi csipkebogyón, megszáradt kökényen, savanyú sóskán és fa- gönyűn tengették életüket. A vitézek közül a király volt a leggyengébb, a legbetegebb. Szemei lázasan csillogtak, cserepes ajkai tűzben, szomj ban égtek. — Vizet, vizet — suttogta epekedve. A holtfáradt vitézek fájó szívvel hallgatták a beteg király szavait, de senki sem tudott vizet adni, mert üresek voltak a tömlők. Érte menni senki sem mert. Egyrészt ismeretlenek a vidéken, másrészt pedig arra gondoltak, hogy hátha kóborló tatárokba ütköznek az alanti völgyben. De mégsem!... Egy vitéz, egy Beél nevű szikár legény — bár csak vonszolta magát — mégis tömlőt ragadott, s így szólott az áléit királyhoz: — Felséges királyom, éle-- tem-halálom, kezedbe ajánlom. Addig nem nyugszom, amíg vizet nem hozok neked. A király hálás szemekkel, de lemondóan tekintett hűséges vitézére. Beél, bár már erősen este volt, hóna alatt az üres tömlővél, kezében egy vastag segítő bottal, megindult a nagy szikla alatt elterülő völgy felé... Társai szánakozva néztek a nehéz útra vállalkozó után: azt hitték, hogy a kimerült ember sohasem tér vissza a hatalmas meredek hegy tetejére. De Beél vitéz saját életénél többre tartotta királyáét. Ment hát lefelé a lejtőn, sebes, fájó lábakkal, botjára támaszkodva. Sokáig botorkált így, a mind sötétebb és sötétebb, ismeretlen esti vidéken. Majd egyszer — bár a völgység szélére jutott — le kellett ülnie, mert szinte minden ereje elfogyott. — Hej, de jó lenne egy korty víz, sóhajtott föl fájdalmasan. Eközben csípős szél támadt a kora tavaszi bükkösök felől, Beél vitéz meggyötört arcának igen jólesett a hűs fuvallat. Amikor pedig elállott a szél, az éjszaka sejtelmes csendjében parányi vízcsobogást hallott. Szívében hirtelen fellobbant a jóreménység lángja, s minden erejét megfeszítve ment-ment egyenesen a csobogás irányába. Es nem sokáig kellett mennie ... A hajlat elején, kicsiny erdei fűzekkel körülölelt forrásból csörgedezett az életmentő víz. Beél vitéz azonban nem ál- mélkodott kedves szerencséjén, hanem rögvest munkához látott. (Persze, előbb ő is felüdítette magát a hűs kortyokból.) Egy-kettőre megtöltötte a tömlőt a drága forrás csepp- jeiből, majd hóna alá fogva megindult a nagy szikiabérc legteteje felé. Ejfél is elmúlt, mire fel- kecmergett. A menekülők, élükön a királlyal, tompa, mély álomban aludtak. — Vizet, vizet hoztam — lihegte örömmel a derék vitéz. A víz említésére felébredt a beteg király. — Itt a víz, felséges uram — szólott újra Beél. Az áléit király először azt hitte, hogy álmodja az egészet, s csak akkor vélte igaznak a dolgot, amikor már nyelte a hűs kortyokat. Mikor pedig végzett az ivással, megköszönte Beél önfeláldozó tettét, s megígérte neki, hogy ha békesség l leend Magyarhón földjén, negjütalmazza érte. A tömlő többi vizét a király katonái itták meg. Talán ez mentette meg őket, királyukkal együtt a pusztulástól. Amikor pedig a ferdeképű tatárok elhagyták elpusztított, drága hazánkat, IV. Béla király magához hívatta Beél nevű vitézét, s egy adománylevelet nyújtott át neki. Ez írás pedig azt tartalmazta, hogy a mai Bélapátfalva környékét jutalmul neki adja. A hatalmas kőbércet azóta nevezi a nép Bélkőnek. I szilvadarázs tojásait virágzáskor a csésze levelekbe rakja. A kikelő álhemyók befurakodnak a kötődött gyümölcsbe ét a szilva férgesedését és tömeges lehullását okozzák. Ellene úgy védekezünk, hogy közvetlenül sziromhullás után HCH 20 százalékos permetezőszerből készült 2 százalékos (hl-enként 2 kg HCH permetőszer) permedével permetezzünk. Védekezhetünk Kvasszia főzetből készült 2 százalékos permedével is. Ezt úgy készítjük, hogy 2 kg Kvasszia forgács főzetét (kétszeri felfőzéssel) adjuk 100 liter vízhez, amelyhez egy kg káliszappant adunk nedvesítő szerként. A szilvalevél vörösfoltossága és takácsatka ellen sziromhullás után nyári hígítása mészkénlével védekezzünk, melyet szükség esetén 8—10 naponként ismételjünk meg. Pajzstetű és levéltetű fertőzése esetén nikotinos permet- levet (15 dkg nyersnikotin és 1 kg kéliszappan) használjunk. Lombrágóhernyók (szilvamoly, galagonyapille, amerikai fehér szövőlepke, stb.) ellen hl-enként 60 dkg Pomitet, vagy ugyanennyi Holló 10-et tartalmazó permedével permetezzünk. A kajszibarack egyik legjelentősebb kártevője a barackmoly. Három nemzedéke közül az első kettő a hajtásvégeket, a harmadik pedig a gyümölcsöt károsítja. A barackmoly ellen virágzás után közvetlenül 50 százalékos DDT permetezőszerből készült 0,3 százalékos (hl-enként 30 dkg 50 százalékos DDT permetezőszer) vagy Pornit 0,4 százalékos (hl- enként 40 dkg Pernit) permet- lével védekezzünk. Állami gazdaságok az óvórendszabályok betartása mellett védekezhetnek 0,1 százalékos Mo- tasystox-os permedével (hl- enként 10 dkg Motasystox). A kaliforniai pajzstetű rajzása idején a baracfákat is szappanos, nikotinos permedével permetezzük. Lombrágó hernyók (amerikai fehér szövőlepke, stb.) ellen Pornitből készült 0,6 százalékos (hl-enként 60 dkg Pemit) permetlével permetezzünk. Szilva- és baracktermésünk tömegét még a házi kertek és szórvány gyümölcsösök adják. Ezért felhívjuk a termelők figyelmét, hogy bevételük fokozása érdekében fokozzák az exportképes gyümölcs termesztését és piacravitelét. Dr. Konkoly István Tatarossák as egri hásakat... Közel egymillió forintot fordítanak ebben az évben az egri házak tatarozására. Az idén tatarozzák többek között 3 Széchenyi utca jobboldalát is. A megyei tanács építőipari vállalata, amely a tatarozást végzi, több érdekes újdonsággal kedveskedik majd a lakóknak. Pl a homlokzatokat M-iix festéssel díszítik, amely napfényálló, nem fakuló, tartós falszínt eredményez.
