Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

1961, április 23„ vasárnap NfiPÜJSÄÖ o BOMBÁK és ESZMÉK V1 ' annak emberek, akik csak a történelemköny­vek fejezetcímei alatt felsora­kozó, régmúlt események lör- ténelmiségét, történelmi szere­pét képesek felfogni s csak & múlt históriai dátumainak je­lentőségét értik meg. Csak a kommunisták — s a kommu­nisták útmutatásai alapján most már széles tömegek is — értik világosan a mindennapo­kon, a jelenben sodró erővel átviharzó történelmet, s isme­rik fel a mai események hord- erejét, mert — mint majdan a történészek a könyvek jegy­zeteibe — beágyazzák ezeket az eseményeket múlt és jö­vendő egymásba kapcsolódó vonulásába. Vajon hogyan vélekednek majd a későbbi történészek — az összefüggéseket és az oko­kat kutatva — a francia gyar­matosítók algériai háborújá­ról? Bizonyára másként, mint a Madridban szabadon élő. Mus- solini-mentő háborús bűnös SS-tiszt, Otto Skorzeny, aki szerint: Franciaországnak az első napo'n vérbe kellett volna fojtania az algériai szabadság- harcot. Az emberiség jobbik része — s Franciaország la­kóinak többsége is — azt vall­ja. amit Louis Aragon, a vi­lághírű francia író és gondol­kozó így fogalmazott, meg: az algériai háború Franciaország történelmének legsötétebb és lenszéaventeljesebb szakasza’ Hét kerek esztendeje folvik már ez a gyilkos háború. Hét kerek esztendeje vívják el­szántan győzelmes ütközetei­ket algéria partizánjai az At­lasz forró sziklái között. Hét kerek esztendeje ragadtak fegyvert a sanvaraatottak, hogy a francia sötétlila kor­bácsütések eltűnjenek s „lágy pólyát tépjen a szélből a sza­badság, gyógyítani a népek sebeit”. Légiósok hordái pró­bálnak szembeszállni elkese­redetten az egyre dagadó ár­ral, katonáknak parancsolt francia hazafiakat kényszerí­tenek a hiábavaló harcra. És hullik az ember, ezrek és ez­rek veszítik életüket a golyó­záporokban. De nemcsak em­beráldozatokba kerül ez az értelmetlen harc Franciaor­szágnak, anyagi erői is bőven vesznek kárba, anyagi erőit is bőven emészti fel ez a hábo­rú. Vannak olyan tanúságok, melyek oly axiomatikus ere­jűek. hogy magyarázatra nem szorulnak, s minden hozzáfű- zés, érvelés és fejtegetés csak hígítja magvasságukat, s a sok szó, ahelyett, hogy elve­zetne, félrevezet, vagy leg­alábbis. megvilágítás helyett — elfed. Az algériai eseményekből — a legigazságtalanabb történel­mi gyilkosságsorózat ez a gyarmatosító háború — köny- nyen levonhatók a tanúságok: az eszmék erősebbek a fegy­vereknél. egyetlen nép sza­badságvágyát sem lehet elfoj­tani s aki erre tette fel szán­dékát, menthetetlenül gyászos kudarc lesz a sorsa! Francia- ország vezetői sokáig nem kívántak tudomást venni ezek­ről a tanúságokról — de erre kényszerítette őket szorult helyzetük. Hosszú időn át hallani sem akartak tárgyalásokról, halla­ni sem akartak arról, hogv egy tárgyalóasztalhoz üljenek le az algériai ideiglenes kor­mány képviselőivel. Egy hó- nania úgy látszott, hogy a paulleista kormány szakít ed­digi politikájával és beleegye­Kopena Jánosnak hívják ezt a vidám autótulajdonost, aki a Mátravidéki Erőmű lakatosa, ö is örül a sok munká­val rendbehozott — kéz alatt vásárolt — autónak, de a két Kopena-gyerek örömét még ő sem tudja utolérni. zik a tárgyalások megkezdé­sébe. De éz a „szándékuk” kútba esett az ultrák terro­ristáinak plasztikbombás me­rényletei miatt. Bomba rob­bant az eviváni polgármester autója alatt — Evianban tar­tották volna a tárgyalásokat! — s a demokrata érzelmű pol­gármester élete lángja ki- húnyt. Bombák robbantak Pá­rizsban az algériai tulajdono­sok kávéházaiban s bombák robbantak Algéria városaiban. S közben a francia kormány emberei tárgyalásokba bocsát­koztak Algéria reakciós na­cionalista szervezeteinek veze­tőivel is. Természetesen — ilyen körülmények között a Ferhat Abbas vezette kor­mány nem volt hajlandó tár- gyálasokba bocsátkozni déga- ulle-ékkal. Persze a francia kormány sietve az FLN veze­tőire igyekezett hárítani min­den felelősséget a tárgyalások zsákutcába juttatása miatt. Néhány napja az Algériai Kommunista Párt nyilatkoza­tot tett közzé — de Gaulle április 11-i beszéde után — a sajtóban. A nyilatkozat hatá­rozottan és érthetően, tiszta szavakkal rögzítette: „tartsák tiszteletben azokat az elveket, amelyekért az algériaak százez­rei áldozták életüket: A név szabadon érvényesíthesse nem­zeti szuverenitását Algéria te­rületén. beleértve a Szaharát is. (Szahara olaja már ma is évi 400 millió dollárt ér a francia trösztöknek! — A szerk.) Tartsák tiszteletben Algéria területi épségét és né­pünk nemzeti egységét.’’ Az algériai kommunisták az esztendők óta folyó háború megszüntetését akarják. Ez minden algériai kommunista — pártfeladata. S e küldetés teljesítése, e pártfeladat vég­rehajtása egybefonódik az egész algériai nép legigazibb feladataival, érdekeivel. A sza­badság és a béke kérdése az, amelyben a kommunisták és a pártonkívüliek blokkja a le­hető legszélesebb Algériában — és az egész világon, min denütt. A kommunisták az élet for­radalmárai. S a legnagyobb ellenforradalmár: a halál. A halál ellen pedig minden jó zan élő minden erejével har­col. Ezért fog győzni — bom­bák robbanásai közepette is — az algériai nép szabadságesz- méje a háború nemzetközi el­lenforradalmárai ellen. Mert eljön ama tizenkette­dik óra. amely hatalmasan megkondítja az ércharang okát a rabszolgaság, a gyarmati rendszer fölött... Pataky Dezső A gyermek és a reábízott feladat Szép és helyes dolog az, ha gyermekeinket önállóság­ra neveljük, s korának meg­felelő feladatokkal, megbíza­tásokkal látjuk el. Hiszen ennek végeredményben ő, a gyermek látja hasznát a ké­sőbbiek folyamán. De kérdezzük: helyes-e, ha egy 6 éves kislányt a reg­geli csúcsforgalom idején bevásárolni küldünk egy amúgy is roppant forgalmas kisker-árudába, méghozzá úgy, hogy 100 forintos pa­pírpénzt nyomunk a marká­ba? Szerintünk semmi esetre sem helyes. Ilyet csak az a szülő tesz, aki nincs tisztá­ban az árudának, felnőttek türelmét és nyugalmát is sokszor igénybe vevő forgal­mával, nincs tisztában gyer­mekének érettségi fokával, vagy pedig egysz rű?n lusta arra, hogy 10 perccel hama­rább felkelve, maga vásárol­jon be. A gyermek ugyanis több­féle veszélynek van kitéve: elveszíti a pénzt, a tömeg­ben kilökik kezéből a tejes- kannái, letapossák a lábát, elejti a szódásüveget, amely felrobban és megsebezi — mint ahogyan legutóbb Eger­ben az Almagyar utcában is történt. A szülői féltés szól belő­lünk. amikor még egyszer mondjuk: ne bízzunk gyer­mekeinkre erejüket megha­ladó feladatokat. Inkább kel­jünk fel egy negyedórával hamarább... —dy HELYREIGAZÍTÁS Lapunk pénteki számának ötödik oldalán egyik anyagunk rímében (Egy év alatt egymillió 470 ezer Ft-ra gyarapodott a tiszta vagyon az atkári Új Ba­rázda Tsz-ben) tévesen szere­pel Atkár neve. A cím helye­sen így hangzik: Egy-év alatt egymillió 470 ezer Ft-ra gyara­podott a tiszta vagyon az erki Üj Barázda Tsz-ben. Vasárnapi jegyzetek Modern „poiihittsiorok“ K i nem állhatom a jól tájékozott embereket. Azo­kat, akik mindent tudnak, mindent értenek, min­dent megmagyaráznak, akik bennfentesek, akiknek össze­köttetéseik vannak, akik a valahonnan ellopott, elhallott félszavakból sajátkezűleg kirakott hazugságparketton ámu- latraméltó magabiztossággal képesek mozogni. Nem róssz szándékú emberek ezek, dehogyis azok. Sőt! Néha kimon­dottan a legjobb szándék vezérli őket, hogy szerencsétlen és tudatlan földi halandó társaikat felvilágosítsák olyan kér­désekről, amelyekről azok biztosan tudják, hogy — nem tudják, s amelyekről a jól tájékozott emberek biztosan tud­ják, hogy tudják. És nem tudják! ök azok, akik előre tudják, mit dönt a Miniszterta­nács legközelebbi ülésén és egyáltalán mikor lesz ez a leg­közelebbi ülés, ők azok, akik biztosan tudják Hruscsov ál­láspontját olyan kérdésekben is, amelyben még Hruscsov se tudja, ők azok, akik alapvetően ismerik szövetkezeti mozgalmunk, iparunk .minden problémáját, színésznőink és színészeink magánéletének minden intimitását, ők azok... Minek tovább sorolni? Ezek a kései polihisztorok, ezek d két lábon járó értel­mező szótárok, mindén jószándékuk ellenére megkeserítik az emberek életét, meghamisítják a valóságot, saját szájuk ízére formálják az életet és mélységesen felháborodnak, ha az élet valahogy makacskodik e durva átformálás ellen. Szeren­csére azok az idők már többé-kevésbé elmúltak, amikor tág vadászterületük volt a tudatos rémhírterjesztőknek, amikor a Szabad Európa Rádió, vagy az Amerika Hangja propagandistái megdicsőült arccal hirdették, hogy mi van nálunk és akadtak nem is kevesen, akik el is hitték — még a szemüket is becsukták a mélységesebb hit miatt —, amit azok a két lábon járó rekedt hangszórók terjesz­tettek. Hozzájárult ehhez természetszerűleg életünk gazda­gon virágzó demokratizmusa, hozzá az az őszinteség, amely az egész vezetést áthatja, az a kapcsolat, amely összeköti a népet vezetőivel. A tudatos rémhírterjesztők alól véglege­sen és visszavonhatatlanul kicsúszott a tőzeges, gyomvirá­got termő talaj, s nem kell sok idő hozzá, hogy múzeum­ban kell majd egy-két speciest mutogatni belőlük... De a „jól tájékozottak” még virulnak, gyarapodnak, beleszólnak mindenbe, informálnak mindenkit, messzemenő következtetést vonnak és próbálnak levonatni másokkal. Kevésbé veszélyes fajta ez, annyi bizonyos. Nem maláriát terjesztő szúnyogok, csak kis vízparti vérszopók ők, akik legfeljebb viszkető csípésekre képesek. De hát rájuk sincs szükség! Van mód és lehetőség ezernyi, hogy valóban tá­jékozódjék mindenki mindenről és valóban az igazságnak megfelelően. Van mód és lehetőség ezernyi, hogy mindenki részese legyen az országot, jövőt építő „nagy titoknak”, s e titok ezernyi apró „rejtelmeinek”. Minek azokra hallgatni, akik csak hiszik, hogy mindent tudnak és valójában kevesebbet, mint akinek hencegve, magabiztosan, saját nagyságukat fitogtatva, beszámolnak arról, amiről lényegében fogalmuk sincs? Ki nem állhatom a jól tájékozott embereket, akik min­dent tudnak. Csak azokat szeretem, akik sem nem jól tájé­kozottak sem nem mindent tudók. Csak annyihoz értenek, csak arról tudnak, amit valóban ismernek. De azt aztán valóban nagyon tudják! (gy...ó) Három héttel korábban megkezdték a paprika- és a paradicsompalánták tűzdelését a kedvező idő hatására megyénkben Minden eddiginél korábban kerülhet piacra a szabadtöldi paprika és a paradicsom Megyénk termelőszövetke­zeteinek mintegy 13 000 holdas kertgazdaságaiban pénteken megkezdték — a karalábé, kar­fiol és káposztafélék utáp — a A munkásszállások és gyermekintézmények térítési díjáról A MAGYAR KÖZLÖNYBEN megjelent 1008/1961 (ÍII. hó 28.) kormányhatározat és a MK 2/1961. (III. hó 28.) Mü. M. ha­tározata szabályozta a gyer­mekintézmények és munkás- szállások térítési díjait. Országos felmérés adataiból megállapítottuk, hogy az ösz- szes munkások kereken 12 szá­zaléka lakik munkásszálláson. A megfelelő korban levő gyer­mekeknek is jelenleg körülbe­lül egyharmadát tudjuk böl­csődében, óvodában, napközi otthonos óvodában, illetve is­kolai napközi otthonban elhe­lyezni. Mindkét területen a je­lenleg nyújtott nagy kedvez­ményeket a dolgozók kisebb része élvezi, holott a kedvez­mények anyagi fedezetének legnagyobb részét, egyes he­lyeken csaknem egészét, az ál­lamkasszából biztosítjuk. Országos viszonylatban a munkásszállások állami hozzá­járulása az 1959. évi költség- vetés alapján 276 millió forint volt, ami az összes munkás- szállás kiadásoknak 94,5 szá­zaléka. A dolgozók a munkás- szállások költségeinek fenntar­tásához csupán öt és fél száza­lékával járultak hozzá, tehát a terheket végső soron a dolgo­zó^ túlnyomó többsége viseli, azók is, akik e kedvezmény­ben nem részesülnek. A költ­ségek viselésének aránytalan­ságát mutatja az is, hogy pél­dául Heves megyei viszonylat­ban sem az építőipari dolgo­zók, sem a mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozók térí­tést nem fizettek a munkás­szállásokon. A statisztikai je­lentés például kimutaf4°. a népgazdaság különb"' " ’lesek formájában egy dolg"/,ó ra vetítve, éves viszonylatban 11 530 forintot fizet, illetve a hozzátartozó részére, ami any- nyit jelent, hogy különböző té­rítésekből átlagosan egy dol­gozó havonta közel ezer forint juttatásban részesül. Az utóbbi évek során a bá­nyászatban, a vasiparban és még más iparágakban is jelen­tősen fejlődött a munkások el­helyezésének kulturáltsága. Olyan munkásszállások épül­tek és épülnek, melyek minden komforttal ellátott szálloda­szerű elhelyezést nyújtanak. EBBŐL ADÓDÓAN a mun­kásszálláson lakó dolgozók, il­letve az otthonukban lakó dol­gozók között aránytalanság, fe­szültség keletkezett. A mun­kásszállások térítési díját a Magyar Közlöny 1961. március 28-án megjelent 2/1961. sz. rendelete szabályozza. A szál­lásokat öt kategóriába sorolja, s ennek megfelelően a térítési díjat havi 15 forinttól 180 fo­rintig terjedő összegben szab­ja meg. A kormány figyelembe vet­te, hogy az építőipar változó munkahelyein foglalkoztatott dolgozók helyzete jelentősen eltér a más dolgozók helyzeté­től. Ezért a változó munkahe­lyen foglalkoztatott építőipar­ban dolgozók, az egyes kategó­riában megállapított összegnél kb. 10 százalékkal kevesebb ................fizetnek. Sőt, csa­'’olgozónál 15 szá­ri kedvezményt nyújt kormányzatunk. A gyermekintézmények té­rítésének rendezését az tette szükségessé, hogy az eddigi aránytalanságokat megszün­tessük és igazságosabb teher­elosztást biztosítson a dolgozó szülők részére. Államunk igen sokféle formában igyekszik a családos dolgozók helyzetén könnyíteni. Évente egymilliárd 300 millió forint családi pótlé­kot fizetünk ki. Különböző tár­sadalombiztosítási kedvezmé­nyekben részesülnek a szülők. Ingyenessé tettük az általános iskolai oktatást, olcsóbbak let­tek a tanszerek, csökkentettük a magasabb iskolákon a dolgo­zók hozzájárulását. Majdnem minden családos dolgozó része­sül valamilyen kedvezmény­ben. AZ EGY-EGY GYERMEK­RE jutó kiadós összege ugyanis a beruházások és felújítások költségeit nem számítva óvo­dákba havonta kb. 400 forint­tól 660 forintig, bölcsődékben 900—1000 forintig terjed. Az elmúlt években • a gyermekin­tézményekben elhelyezett gyermekekért lényegesen elté­rő díjakat fizettek a szülők. Ez nagy aránytalanságot és fe­szültségét idézett elő. A kor­mány új határozata megszün­tette az aránytalanságokat és intézkedik, hogy a szülők össz- keresetének megfelelően járul­janak hozzá a gyermekellátás­hoz. A határozat szerint böl­csődékben, óvodákban, napközi otthpnos óvodákban és általá­nos iskolai napközi otthonok­ban egyaránt azonos elvek szerint alakulnak a térítési dí­jak. A szülők összkeresetétől függnek, de a többgyermekes családban élő gyermekek szá­mától függően kedvezményben részesülnek. A térítés megállapításánál a jövőben figyelembe kell venni a dolgozók szociális helyzetét és a térítési összeget annak alapján kell meghatározni. A térítési díj gyermekenként na­ponta áz alacsonyabb keresetű, vagy sokgyermekes szülőknél egy forinttól a legmagasabb keresetű egygyermekes szülők által fizetendő 15 forintig ter­jed. Az a célunk, hogy az egysé­ges térítési díjak bevezetésével a gyermekellátásban visszaesés ne legyen. Biztosítani kell az általános iskolai napközi ott­honokban is a napi háromszori étkeztetést. A kormány rende­lete kimondja azt is, hogy a gyermekintézményekben elhe­lyezett étkezést igénybe nem vevő gyermek után a szülők egyforintos napi térítést fizet­nek. Ilyen esetben a gyermek részére pedagógus felügyeletet biztosít államunk. A SZAKSZERVEZETEK He­ves megyei Tanácsának elnök­sége a határozatot megtárgyal­ta és a határozat végrehajtásá­val kapcsolatosan megszabta azokat a feladatokat, amelyek a szakszervezeti bizottságaink paprika- és paradicsom-palán­ták szabadföldi tűzd'elését is. A kedvező tavaszi felmelegedés és a napokban lehullt mintegy 20 milliméteres csapadék ked­előtt állnak. A határozat meg­jelenése óta megyénk területén .több vállalatnál a szakszerve­zet és vállalat vezetősége már intézkedéseket tett: A szakszervezeti bizottságok­nak a jövőben a határozat végrehajtása érdekében a dol­gozók körében elsősorban a po­litikai felvilágosító munkát kell vinni. Tudatosítani kell a munkásszállások térítési össze­gének fontosságát, a gyermek- intézmények térítési összegé­nek fontosságát. Az új térítések bevezetése során ügyelni kell arra, hogy a rendezés ne járjon az eddigi ellátás és elhelyezés színvona­lának csökkentésével. A gyer­mekek felvételénél továbbra is törekedni kell, hogy a szociális szempontok jussanak előtérbe, vagyis a dolgozó szülők gyer­mekei nyerjenek elsősorban felvételt. Érvényt kell szerezni a ren­deletnek, hogy az eddig meg­levő aránytalanságok, igazság­talanságok megszűnjenek. A szakszervezeti bizottságoknak az elkövetkezendő időben igen fontos feladatuk lesz, hogy a besorolási bizottságokban részt vegyenek és vigyázzanak arra. hogy a besorolások mindkét szociális intézménynél a rende­let szellemében történjenek. A rendelkezés 1961. május 15-én lép életbe. Éppen ezért a szak- szervezeti bizottságoknak ejzei a nagy fontosságú rendelettel foglalkozniok kell és biztosíta­ni annak végrehajtását. A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa mellett működő műnkjsellátási bizottság vezően hatott a kertészkedésre, és a szövetkezeti gazdák szor­gos keze nyomán, áz idén a szokottnál mintegy három hét­tel korábban kerültek a földbe az első palánták. A Mátra al­ján és a Zagyva mentén elte­rülő "termelőszövetkezetek — noha mintegy 60 százalékát művelik a megye kertgazdasá- nak — már csaknem befejez­ték a talajelőkészítést. A lehul­lott csapadék 5—6 cm-re áz­tatta be a földet, amely ugyan elegendő jelenleg a palántázás­hoz, de sürgetőleg is hat a munkára, hogy megfelelő ned­vességű föld peregjen a zsenge palánták tövéhez — mivel a talaj mélyebb része eresen ki­száradt. A közös gazdaságok ki is használják a jó idő- és ta­lajviszonyokat. A gyöngyösi Dimitrov Ter­melőszövetkezet pénteken 120 holdon kezdte meg a paradi­csom-palánták tűzdelését, és tervük szerint május első heté­ben valamennyi palánta kike­rül a földbe. Más években má­jus elején kezdték csak ezt a munkát. A gazdaság hatalmas kádakkal és lajtokkal készen áll a palántatövek tűzdelés utáni öntözésére. A híres pap­rikatermelő boldogi Béke Ter­melőszövetkezetben — ahol mintegy tízmillió paprika-pa­lántát neveltek az idén — pén­teken csaknem két holdon vé­gezték el a tűzdelést. A holdo- giak most azzal is kísérletez­nek, hogy a több mint 300 hol­das paprikaültetvény jelentős részét májusban, a szokott idő­ben — 25 holdas táblán pedig most helyezik szabad földbe a palántákat. Ügy tervezik, hogy a korai ültetvényekről — a kedvező idő kihasználásával — szokottnál mintegy három hét­tel korábban tudnak majd nagy mennyiségű zöldpaorikát átadni a közfogv ■ ■»'•'•«nak. (kovács)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents