Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-22 / 94. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. április 22., szombat Nekik drukkolunk A minap kaptuk a hirt, hogy Boldog község párosversenyre hívta a szomszédját, Csány községet — egész évre szóló vetélkedésre. Azért éppen Csányt, mert nagyjából ugyanaz a két község adottj sága és hasonló növényiélesegeket termelnek. A verseny célját már ebből is lehet sejteni: minél több zöldséget, gyümölcsöt, húst, tejet, tojást adni az országnak. Ezt ők hivatalosan így fogalmazták meg: versenyre hívjuk Csányt árutermelésben — győzzön, aki többet ad a köznek. Ebből a vetélkedésből nemcsak egyik, vagy másik község kerül ki győztesen, de hasznát látja az egész ország, ezért drukkolunk szívből mindkét versenyzőnek. (K. E.) — AZ EGRI Petőfi utcai lakók kéréssel fordultak a megyei tanács tervosztályához, hogy az utcában lassan befejezéshez közeledő 64 személyes csecsemőotthon szennyvízlevezető csatornájának megépítésével — egy csatlakozó akna beiktatásával — az utca további részének szennyvízlevezetését is oldják meg. A csövek lefektetéséhez szükséges árkok kiásását az utca lakói társadalmi munkában elvégeznék. A kérésre válasz érkezett a tervosztály vezetőjétől, aki ígéretet adott arra, hogy a Vízmű Vállalat vezetőjével együttműködve, a helyszínen vizsgálják meg a kérés megvalósításának lehetőségét. — A HÁMÁN KATÓ kulturális seregszemle körzeti bemutatóját rendezik meg április 23-án Recsken, ahol a környékbeli községek, üzemek legjobb csoportjai lépnek fel. — AZ EGRI Városi Tanács két teremőrt állíttatott be — 4—4 órai munkára — a Gárdonyi Géza Emlékmúzeumba, akik most már, az eddigi gyakorlatoktól eltérően, szakszerű magyarázatot tudnak adni az ideérkező turistáknak, kirándulóknak. A teremőrök részére a szakszerű magyarázatok szövegét az Irodalomtörténeti Múzeum munkatársai készítik el. — A HATVANI járás énekkarai, tánccsoportjai, zenekarai és szólistái április 22-én a Mátravidéki Erőmű kultúrotthonában szerepelnek a Hámán Kató kulturális seregszemle keretében. — A POROSZLÓI Béke Termelőszövetkezet KISZ- szervezetének tagjai részt vettek a községi játszótér építésében és parkosításában, s nagyobbrészt már ledolgozták a személyenkénti 20 óra társadalmi munkát. A KISZ-fiatalok beneveztek az Ifjúság a szocializmusért mozgalomba. ,— ÜTTÖRÖ szavalóversenyt rendeznek vasárnap Egerben. Az Üttörőházban és a Városi Művelődési Házban az iskolák legjobb szavaiéi mérik össze tudásukat, fel- készültségüket. EGRI VÖRÖS CSILLAG Négyen az árban EGRI BRODY Napjainkban történt GYÖNGYÖSI PUSKIN Szilveszteri puncs GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A 1áp kutyája HATVANI VÖRÖS CSILLAG Próbaút HATVANI KOSSUTH Seiler utca 8. HEVES Alázatosan jelentem PÉTERVASARA öt perc a paradicsomban Egerben este 7 órakor: Tűzijáték ‘Abasáron este 8 órakor: Különleges világnap Félfogadás után a tanácskirendeltségen 1961. ÁPRILIS 22., SZOMBAT: CSILLA 65 évvel ezelőtt, 1896-ban e napon született MAXIMILIAN SCHEER német szocialista iró. 1933 óta emigrációban, a fasizmus ellenes Neuen Weltbühne kiadója, 1949-ben tért vissza hazájába; regényeket, színdarabokat, hangjátékokat írt. 195 évvel ezelőtt, 1766-ban e napon született GERMAIN STAEL-HOLSTEIN francia írónő. Delphine és Corinne regényeiben a nők jogaiért szállt sikra. I. Napóleon ellensége volt, aki 1810-ben Franciaországból száműzte, megírta Németországról című könyvét. E művének, melyben a franciák részére tökéletesen ábrázolta a német szellemi életet, a filozófiát és irodalmat, nagy része volt a romantika előkészítésében. Madame Staelről szól Zahn: Asszony a császár ellen című könyve. Tudományos ülésszak az Egri Pedagógiai Főiskolán Az egyik sárga épület emeleti folyosójának végén két szoba. Az ajtó mellett ovális zománctábla a felirattal: Lőrinci községi tanács petőfibá- nyai kirendeltsége. Kovács János kirendeltségvezető nincs bent hivatalában. Lőrinciben, a községi tanácsnál intéz valami petőfibá- nyai ügyet. Ám, ahol csak két ember dolgozik, meg egy hivatalsegéd segít a munkában, a többiek is tudnak mindent, amit a vezetők. Czitor Istvánná adminisztrátor legalább is erről adott számunkra meggyőződést. 1955 óta működik a petőfi- bányai lakótelepien tanácskirendeltség, azóta dolgozik itt Czitorné is, így tehát érdeklődhetünk — s megfelelő választ kapunk. — Milyen ügyek fordulnak elő leggyakrabban — kérdezzük, s Czitorné most egy kicsit határozatlanul mosolyog. — Nagyon nehéz lenne meg- j. mondani — válaszolja aztán —, mert van itt minden. Panaszügyek, építési engedély- kérelmek, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos ügyek, lakásbejelentések, kül- ! földről érkező látogatók „eltartási igazolásának” elintézése. Az utóbbi időben sok külföldi ismerős, rokon látogat a petőfibányai emberekhez, s ezekkel mindig akad dolgunk. — De hasonló a helyzet az építési kérelmekkel, vagy más ügyekkel is. Itt Petőfi bányán ebben az évben már 4 kislakás építéséhez kezdtek hozzá, a beadott és intézés alatt álló kérelmek száma pe| dig több 15-nél. Sok dolgunk I akad a gyermek- és if júságvé- I delemmel kapcsolatban'is. Ezt a munkát azonban nagy mértékben segíti az erre a célra létrehozott állandó bizottság. A tanácskirendeltség mellett ugyanis ez, s még három, az egészségügyi, a művelődés- ügyi, s az ipar-kereskedelmi működik. — A lakók közötti ellentétek elsimítása azonban minden más irányú segítség mellett ránk marad. Mára is három embert idéztünk be, akik állandóan civakodtak, s a végén az egyik ledobta az emeletről a másik macskáját. Az ilyen eseteket szigorú intézkedésekkel szeretnénk a jövőben mind ritkábban előfordulóknak tudni. Sokszor kényelmetlen, kellemetlen, szomorú kötelességek ezek. A kárpótlás azonban bőségesen jön máshonnan. Czitorné a házassági anyakönyvet veszi elő, s miközben lapozgat benne csendes derűvel közli: — Az elmúlt évben 26 fiatal pár kötött nálunk házasságot, most pedig hétnél tartunk, de már van öt előjegyzettünk is. Azok számára, akik előjegyeztetik magukat, a művelődési otthon egyik termét biztosítjuk és díszítjük fel. Nagyon szép esküvőket szoktunk ott rendezni. Mint másoktól megtudtuk, valóban emlékezetesek a petőfibányai házasságkötési ünnepségek. Becsülik is érte a tanácsot, a település lakói, éppúgy, mint sok más irányú munkájáért. A bányavezető- ség is igyekszik segíteni ezt a tevékenységet, amikor csak szükség van rá, a százak, ezrek, meg azzal fejezik ki tiszteletüket, hogy mind gyakrabban kérik: a jól dolgozó ki- rendeltséget alakítsák önálló tanáccsá. — Már egy dosszié tele van az erről szóló kérelmekkel — tájékoztat Czitorné, s aztán hozzáteszi: — ezek alapján továbbítottuk is a kérést a felsőbb szervekhez, amelyek most folytatják intézését. Ezek szerint lehetséges, hogy mire ismét Petőfibányá- ra kerülünk, egy kis félfogadás utáni beszélgetésre a tanácshoz — az már nem viseli a „kirendeltség” nevet. Az itt lakók bizonyosan örülnének neki... Weidinger László Lenin születésének 91. évfordulója alkalmából az egri Pedagógiai Főiskola tudományos ülésszakot rendez április 22—27-ig. Az ülésszakot az évforduló alkalmával rendezett díszünnepség nyitja meg szombaton este a főiskola dísztermében, ahol dr. Némedi Lajos igazgató mond emlékbeszédet, majd a Pedagógiai Főiskola énekkara és több vendégművészegyüttes ad hangversenyt. Az ülésszak alkalmával április 24-én dr. Szokodi Lajos igazgatóhelyettes „A marxizmus—Ieninizmus oktatásának néhány kérdése”, majd Be- rencz János tanszékvezető docens „Az aktivitásra nevelés problémái” címmel tart előadást. Április 25-én dr. Bihari József tanszékvezető főiskolai tanár „Az aspektológia és az orosz nyelvoktatás”, dr. Udvarhelyi Károly tanszékvezető főiskolai tanár „A .dialektikus földrajz kérdéseiről” tart előadást. Április 26-án három előadás hangzik el, ahol Nagy Ferenc tanszékvezető főiskolai tanár, Szűcs László és Istók Barnabás tanszékvezető adjunktusok előadását hallhatják az érdeklődők „A matematikai ismeret és alkalmazásai”, „A kémia szakos tanárképzés reformja”, és „Az állattenyésztés oktatásának néhány módszertani problémája a főiskolán” címmel. Április 27-én Bély Miklós tanszékvezető főiskolai tanár tart előadást „A testnevelő tanárképzés és a főiskolai reform” címmel, majd dr. Szántó Imre tanszékvezető főiskolai tanár előadása zárja be az ülésszakot „A helytörténeti kutatás feladatai az általános iskolai tanárképzésben” címmel. Nehéz apának lenni . • • Panaszkodással vegyes dicsekvéssel kell elbeszélnem, hogy két gyermek gazdája vagyok — ötven százalékban: Évike négy és fél, öcsike három és féléves. Általában jó gyerekek, amíg a feleségemmel haza nem megyünk. Akkor kezdődik a baj és akkor sem miattam. Én ugyanis csak egyszerű dolgozó vagyok, míg a feleségem tanár, tehát ő ért a pedagógiához. Bár vallom azt a régi közmondást, hogy szabónak nincs jó ruhája. Szóval: elvittük a gyerekeket moziba. Az „Oz, a csodák csodája” a mi gyerekkorunk emlékei között is rangot kapott, lássák hát a gyerekek is, minek örültek szüleik. A mozi után pár nappal — abban a bizonyos lefekvés előtti órában. amikor a gyerekek a legélénkebbek — Öcsinek eszébe jutott az Oz és kezdte sorolni Do- rothyt, a Bádopem- bert, az Oroszlánt, majd hirtelen áttérve a gyerekprotokollra és érzelmi ügyeire, ábrándos szemmel sorolta, hogy látta Jutkát is a szomszéd házból, ő is ott volt, de Marika is ott volt, azok is látták a filmet. Bizony. Évike az anyja kérdésére: hogy te kit láttál? — nem szólalt meg, de félig sunyt fejjel nézett a szobaszögletnél kezdődő ismeretlen végtelenbe. Az anyja segített neki: láttuk Attikát (ez egy ötéves Attila), ott volt P éterke is (ez már elsőosztályos bonviván), stb., stb. Évikét szemmel láthatólag szíven találta a nevek közül valamelyik és abbeli meg- sértődésében, hogy ezeket az anyja sorolta fel helyette, éktelen bőgésbe kezdett ezzel a rejtélyes mondattal: — Miért kellett neked ezeket elmondani? Az ügyben eddig passzív szemlélőként újságot olvastam. A sírás azonban átcsapott az újságlapokon és idegeimen, és rövid, kétszavas jegyzékben (hagyd abba!) felszólítottam lányomat a bögés azonnali beszüntetésére. Erre ő mégjob- ban megsértődött és még elevenebben ordítozott — vigasztalás után. Évike magatartását a diplomáciai viszony goromba megszakításának minősítettem és azért is, mert nem szeretem, ha a nők hisztiznek és mégkevésbé bírom elviselni, hogy engem újságolvasás közben zavarjanak, az anyai beleegyezés előzetes megszerzése után (szem játék a gyerekek feje felett), kettőt odapaskoltam Évike szoknyával fedett felségterületére. A hatás leírhatatlan volt — Öcsikénél. Mint a fúria támadt rám és apró ökleivel ütni kezdett a térdem táján, miközben bömbölve vont felelősségre: — Miért kell Évikét megverni? öt perc múlva a háborúról békére fordult a családi történelem, de azóta nem hagynak nyugton olyan kérdések, amiket a nagyokkal, a felnőttekkel kapcsolatban sem értettem eddig: Miért van az, hogy a férfi biztatás nélkül óriási kockázatot vállal, ösztönösen egy nő miatt? Honnan tudja a fiam, hogy ezt így kell csinálni? így kell? Miért nem köszönte meg Évike a lovagiasságot öcsikének? Miért van az, hogy amikor öcsikének odaverek (ez az általános eset és Éviké a kivétel e tekintetben), Évike meg sem rez- dül, még vigasztaló szava sincs a nadrágot ért waterloo-i esetek fitán? Hol kell a nevelést elkezdeni egy gyereknél, hogy a férfi és nő közötti erőbeli és érzésbeli ellentétek, vagy — nevezzük szerényebben — nívókülönbségek elsimuljanak? Miért rosszak a gyerekek, ha a szülők hazajönnek és miért jók akkor, amikor egy idegen vigyáz rájuk? Hol van az okos szeretet felső határa, amin túl nem lehet menni? Mi az a tapintat, amellyel az új generációt meg kell közelíteni ahhoz, hogy a mi csökevényeink ne, vagy legalább is ne nagyon fertőzzék az ő lelkivilágukat? Lovagiasság volt az, amit öcsike csinált, vagy tőlem örökölt lelki rák? Nem tudom, mert apa vagyok. (farkas) (4.) A „Teutonicus-terv”, több napig hatalmas, nagybetűs feliratokkal uralta a náci sajtót. A szövetségesek nagy légi túlsúlyával azonban nem bírt. Az angolok olyan formában demonstrálták légifölényüket, hogy január óta új taktikát követtek Berlinnel kapcsolatban. Bombázóik úgy este 8 óra körül jelentek meg, ezeket egy második hullám követte, amely csak 11 óra tájban érkezett. A többi város ellen tovább folytak a hatalmas erejű légitámadások. A szövetségesek hatalmas légioffenzívája már január 2- án megkezdődött, az első támadás a „Nürnbergi mesterdalnokok” fedőnevet kapta. Bombazápor Több mint egymillió foszforbomba, körülbelül száz légiakna és hatezer nagy- és óriásbomba hűlt Nümbergre, a Birodalmi pártnapok városára. A fellobbanó tüzek fényében a Pegnitz vérfolyóvá változott. A fasiszta tömegfelvonulások városa, a szégyenletes faji törvények kihirdetésének színhelye 12 éves gyalázatáért ezen az éjszakán bűnhődött meg. Sajnos, nemcsak a barna diktátor épületei, sáncé csodálatos alkotásai is zsarátnokká és hamuvá váltak ezen az éjszakán. Több I mint százezer ember veszítette el otthonát, csaknem kétezren pusztultak el a bombák esőjében. A zosseni és a ziegenbergi „hősöknek” (itt volt ugyanis a vezéri főhadiszállás), a nép sorsa teljesen mindegy. Nürnberg pusztulását csak olyan szempontból vették számba, mint a fontos felszerelési ipar egyik bázisának elvesztését. A Führer közvetlen környezetében ezt a katasztrófát ugyanazzal a közönyös hideg nagyszáj ósággal vették tudomásul, mint az előbbieket. A Führer kedvence Hogy mivel foglalkoztatták ebben az időben a nácipárt nagyságai az agyukat, azt jól mutatja Bormann és felesége levélváltása. Bormann, aki egy gazdász-intéző kispolgári jelentéktelenségéből a pártiroda mindenható főnökévé emelkedett, eredeti lényét nem tudta megtagadni. Pöffeszke- dő, durva és neveletlen volt mindig és az is maradt, hajlamos arra, hogy alattomos intrikákat űzzön, de fáradhatatlan szolgalelkűséggel elérte, hogy a Führer kedvence legyen. A kormányzati ügyek minden ágában hatalmas befolyásra tett szert. Hitlerhez már régen csak Bormannon keresztül lehetett eljutni. Bormann a nácivezető prototípusa volt: felfújt hólyag, egy nulla. Műveletlensége és tudatlansága mindenkit megdöbbentett, aki csak egyszer is beszélni kénytelen volt vele. Németország városai romokban hevertek, de az emberek milliói fedél nélkül maradtak, reménytelenül kóvályogtak a kősivatagban. A halál aratott szerte Németországban. Ezekben a naposban a Führer főhadiszállásáról Bormann — többek között — a következőket írta feleségének, Gerdának: «... azt hiszem nagy kár, hogy nincs elég lakószobánk a mélyen fekvő bunkerben. Amit szeretnék az csak annyi, hogy néhány szobát, a hálószobákat, a tiedet és a gyermekekét a föld alá helyezni. Persze, akkor valamennyiteknek a bunkerben kellene aludni. De ha már erről van szó, akkor miért hagynánk az ebédlő és a dolgozószoba bútorait a föld felett? Hogy elpusztuljanak? Mi értelme van, hogy az embernek szép bútorai legyenek, ha az első légitámadás tönkreteheti, vagy a víz elpusztíthatja? Hogy ezt másként fejezzem ki, jobban szeretnék jókarban tartott bútorokat a föld alatt, mint egy kiégett házat a föld felett. Éppen ezért ragaszkodom hozzá, hogy sürgősen Obersalzbergben sok óvóhelyet építsenek .. Németország elvérzik, de a nácivezetők csak csinos bútoraikra gondolnak. EJjabb áldozatok Goebbels-szel, Funkkal és Himlerrel együtt Bormann ezekben a napokban felhívást írt alá, amelyben a néptől újabb áldozatokat, ruhát és felszerelési tárgyakat kértek a hadsereg és az újannan alakított népfelkelő egységek, az úgynevezett Volkssturm számára. „Adjatok oda minden nélkülözhetőt a harcoló frontnak!” szólt a felhívás. És ez az ember, aki a néptársaktól még az utolsó ingüket is elkérte, aki súlyos büntetéssel torolt meg minden élelmiszerrejtegetést és manipulációt, levelében feleségéhez így írt: „Kérlek, tégy meg minden szükséges intézkedést, hogy a hamarosan fellépő élelmiszernehézségekkel szemben felkészülhessünk. Mindenekelőtt küldj körülbelül 25 kiló mézet Haus-Seebe. Gondoskodj arról is, hogy elegendő méz legyen a bunkerban is... Egyébként hol állnak most a méhkasok?” Hogy hol állnak a méhkasok, ez úgy látszik érdekli a birodalmi vezetőt, de hogy mi lesz Németországgal és a néppel, ez már nem izgatja. Január 7-én a bajor főváros, München fölött is ütött a pusztulás órája. Három nappal a szörnyű bombázás után a Völkischer Beobachter, a párt hivatalos orgánuma keményen így bírálta a pajor nép társak csekély szervező- készségét: „Sajnálattal kell megállapítani, hogy helyenként több nappal a bombázás után is üvegcserepek és házromok akadályozzák a közlekedést. A kocsiutakat és gyalogjárókat azonnal meg kell tisztítani. Minden néptárs serény munkával segítheti ezt a munkát, ha az omladékot és a romokat eltakarítja”. A Münchner Neuesten Nachrichten helyi híreiben közli, hogy a szárnyasok kiosztását a városi lakosság számára a bombázás miatt előrehozzák. Ugyanezen a napon a buchenwaldi koncentrációs tábor krematóriumának vezetője, egy SS főcsoportvezető, a következő jelentést adta le a parancsnokságnak: „Déli 12 óráig elhamvasztva 187 hulla; hullakamrában 16 hulla, ösz- szesen 203 hulla”. Ugyanakkor egy bizonyos Hennicke a .Völkischer Beo- bachter-ben a következő hirdetést jelentette meg: „Jószágintéző, aki a Baltikumban nagy birtokot kormányzott, intézői állást keres.” A csereajánlatok között egy bizonyos Petterson (Wanasee Königstrasse 54.) az alábbi cserét ajánlotta: „Légpuskát, katonai és egyéb játékszereket cserélnék jó állapotban levő aktatáskáért, vagy bőröndért; duplacsövű vadászfegyvert, lovagló-, vagy térdnadrágért”. Amikor Németország városai rommezőkké váltak, egy másik hirdetés így hangzott: „Saját otthont — bérlemény helyett. Saját otthon építését finanszírozzuk. Kérjen díjtalan felvilágosítást nyújtó prospektust a Német Építkezési Szövetség pénztárától. Lipcse, Rückmarsdorfer Strasse 1.” (Folytatjuk.)
