Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

A FÖLDMUVESSZÖVETKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJÁNAK HETI HÍRADÓJA 4 Pedagógusoknak a falusi ifjúsági szövetkezetekről A KISZ Központi Bizottsá­ga és a SZÖVOSZ igazgató­sága 1958 őszén együttes ha­tározatot hozott a Falusi fjú- sági Szövetkezetek szervezésé­re A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága az 1958. decemberi és az 1959 évi márciusi határozatában kedvezően bírálta el a kibon­takozó mozgalom jelentőségét. Kormányunk a 31/1959. (V. 26.) számú rendeletben alkotta meg az ifjúsági szövetkezetek szer­vezésének és feladatainak tör­vényes alapjait. Az országban jelenleg 473 ifjúsági szövetke­zet működik, amelynek közel 20 ezer tagja van. Ennek szellemében április 12-én és 13-án az Országos Úttörő Szövetség Elnöksége és a SZÖVOSZ rendezésében a Somogy megyei pedagógusok ifjúsági szövetkezeti elnökök részére értekezletet és tapasz­talatcsere ankétot tartott. Az értekezleten az országos szer­veken kívül megjelentek So­mogy megye művelődési, okta­tási. KISZ, Úttörő és a MÉ­SZÖV vezetői is. Somogy megyében jelenleg 77 Falusi Ifjúsági Szövetkezet működik. A taoasztalatcserén a több, mint 80 pedagógus egységesen foglalt állást a tudomány ál­lásával együtt tartó, gyakor­latiasabb oktatás, az életre való nevelés érdekében, amelyhez a falusi ifjúsági szö­vetkezetek igen nagy segítsé­get és támogatást nyújtanak. Az ifjúsági szövetkezetek a munka megbecsülésére, a sok­oldalúságra, a bajtársiasságra, az állhatatosságra, a munka­szeretetre, a kollektív szellem kialakulására és önállóságra neveli a fiatalokat. Megismer­teti és megszeretteti a közös munkát, felkészíti a fiatalokat a közösségi életre. A falusi ifjúsági szövetkezet­hez oktatási és nevelési szem­pontból széleskörű és fontos érdekek fűződnek. A részvevő pedagógusok elmondották, hogy a falusi ifjúsági szövet­kezetekben egy egészen új, A nagyobb forgalom alapja A zagyvaszántói földműves- szövetkezet I. negyedéves ven­déglátóipari tervét 139,2 szá­zalékra, kiskereskedelmi ter­vét 126,3 százalékra teljesítet­te. Túlteljesítette ossz felvá­sárlási tervét is. Lemaradás a baromfifelvásárlásnál van, amelyben a földművesszövet­kezetnek még sok a tennivaló­ja. Csinosítják és parkosítják az irodahelyiség, az I. számú vegyesbolt és italbolt előtti térséget, hogy ezzel is kultu­ráltabbá és szebbé tegyék az egységek előtt elterülő sza­bad térséget. Ezt a munkát a boltok és földművesszövetke­zet dolgozói végezték el. Sok földművesszövetkezet példát vehetne a zagyvaszántóiakról. A napokban elkezdik az ital­bolt és a vegyesbolt raktá­rainak elkészítését is, amit saját erőből valósítanak meg. A dolgozók hozzájárulásával igen nagy segítségre számít a földművesszövetkezet. ** Az abasári dolgozók és a termelőszövetkezet vezetői na­gyon helyeslik, hogy a föld­mű v esszö ve tkezet cukrászda A Heves és Vidéke Föld­művesszövetkezet 1961 márci­usában olyan forgalmat bo­nyolított le a kiskereskedelmi üzemágán keresztül, mint még fennállása óta soha, 5 millió 779 ezer forintot. Túlteljesítet­te ez az üzemág az I. ne­gyedévi forgalmát is 9,5 szá­zalékkal. A földművesszövetkezet 1961. április 15-én a község köze­pén elhelyezett Sörkertben a KISZ-szervezettel közösen ta­vaszi divatbemutatót tartott. A zenét a divatbemutatóhoz a KISZ-szervezet zenekara szol­gáltatta. A divatbemutatón mintegy 1500—1600 fő, nagy­részt nők, vettek részt, illet­ve tekintették meg. A földművesszövetkezet áp­rilis 22-én délután 16 órai kezdettel, a szakszervezeti székházban vevőankétot ren­dez. Ezen az ankéton beszélik meg a földművesszövetkezet vezetői, üzletvezetői a vevők­kel azt, hogy az elkövetkező időben hogyan tudják még jobban kielégíteni főképpen ruházati cikkekből a vevők igényeit. Milyen minőségű és színű ruházati anyagokat ren­deljenek, amit a vevők ked­velnek. Ugyanez a földművesszövet­kezet május 1-én műszaki ki­állítást, majd május 10-én pe­dig konzervkiállítást rendez, ahol a vásárlóközönség meg­tekintheti és megismerkedhet a bőséges és választékos áru­val. Ebben az évben rendezett már a földművesszövetkezet édesipari termék kiállítást, di­vatbemutatót, húsvéti vásárt azért, hogy a vásárlóközönség a járás székhelyén megismer­kedjen a szövetkezet áruival, figyelemmel tudja kísérni a divatot. A földművesszövetkezet ve­zetősége, az üzletvezetők nem elégednek meg azzal, hogy szép, korszerű üzleteik van­nak, ahol a vásárlók válogat­hatnak. hanem kikérik véle­ményüket, újabbnál újabb árukat mutatnak be. Ügy a divatot, minőséget, színeket, mint fajtákat illetően, me­lyik tetszik, mit rendeljenek részükre. Mint a forgalmi tervek tel­jesítése is bizonyítja, a di­vatbemutatóknak, kiállítások­nak és vevőankétoknak meg­vannak az eredményei. Ezek az eredmények forintban mu­tatkoznak a szövetkezetnél. A hevesi földművesszövetke­zet mindent megtesz annak érdekében, hogy a vásárlókö­zönség az igényeknek megfe­lelően minden árut megvásá­rolhasson a boltokban. Juhász Károly, Heves Hogyan szerveztük meg a tojás- és baromfi szerződéskötést Mint az elmúlt években, úgy ez évben is új remények­kel, tervekkel és bizalommal kezdtük meg az évet. Mivel országunkban tervszerűen élünk és tervszerűen gazdál­kodunk, szükség van arra, hogy jó szervezéssel s megfe­lelő tervgazdálkodással és hozzáállással segítsük a meg­adott tervek teljesítését. Szövetkezetünk az év ele jén, amikor látta, hogy a to­jás és baromfi tervteljesítés igen alacsony és nem kielégí­tő formában halad, megfelelő intézkedést tett. A szövetke­zet dolgozói több napon ke­resztül csaknem minden va­sárnap házi látogatásokat és agitációt végeztek, hogy a ter­melőket meggyőzzék a tojás és baromfi szerződéskötés elő­nyeiről. Igen nagy segítséget nyújtottak a termelőszövetke­zetek vezetői, tagjai, a párt- szervezet és a tanács dolgozói is, akik fáradságukat nem sajnálva kivették részüket a tojás és baromfi szerződéskö­téséből. így házról-házra a to­jás szerződéskötésben jelentős eredményt sikerült elérni. Ugyanis, amíg az év elején egyáltalán nem ment a tojás szerződéskötés — mert a ter­melők féltek lekötni előre az árujukat —, mindössze csak 6000 darab tojás volt leszer­ződve. A közös, összefogott munkának és a háziagitáció- nak eredménye az lett, hogy A mezőgazdaságban szeretek élni Az egri Rákóczi Termelő­szövetkezetben találkoztam először vele. Fiatal agronc- mus, de néhány év alatt je­lentős tapasztalatra tett szert. Nem csoda tehát, hogy a ter­melőszövetkezet irányításába már az első napokban aktívan bekapcsolódott és e rövid né­hány hét alatt a tsz-tagok megismerték és megszerették a fiatal mezőgazdászt. Aranyosi István 1959-ben lépett ki a gödöllői Agrártu­dományi Egyetem kapuján, telve tervekkel, elképzelések­kel és a zsebében a mezőgaz­dasági mérnöki oklevéllel. El­ső útja a Saj őszentpéteri Gép­állomásra vezetett, ahol mint üzemgazdász ismerkedett az élettel. A traktorok és a gé­pek irányítása azonban nem elégítette ki vágyait. Neki a közvetlen termelés, a dolgozó parasztokkal való foglalkozás és irányítás kellett. A tervek, amelyek sohasem hagyták nyugodni csak később váltak valóra. A gépállomás után a Heves megyei MÉSZÖV agro- nómusa lett. Itt ismerkedett meg megyénk mezőgazdasági termelésével és itt ismerte meg a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Részese volt annak a nagy átalakulásnak, amelyik me­gyénk mezőgazdasági termelé­sét az elmúlt évben megvál­toztatta. Az eddig eltelt időkről és munkájáról beszélgettem vele. Hogyan került a termelőszö­vetkezetbe és miként kedvelte meg annak munkáját? — 1960 márciusában, mint annyi más földművesszővetke- zeti szakember, én a káli Tar- namenti Tsz-be kerültem, mint mezőgazdász. Nem mon­dom, az első lépések nehezek voltak. A jó munkaszervezet kialakítása, a brigádok meg­szervezése sok éjszakát rabolt el tőlem. De sikerült. Bizo­nyítja ezt az év végén kifize- i tett 33,45 forintos munkaegy- I ség-részesedés. | A nehéz munkában jutott-e szórakozásra ideje — érdeklő­döm tőle, hiszen még egészen fiatal. — Kálban bizony nem volt idő szórakozásra, főleg az első időben. Kevés mozit láttam, de annál több időt töltöttem a termelőszövetkezeti tagok között. — Hogyan került Egerbe, a Rákóczi Termelőszövetkezet­be? — érdeklődöm Aranyosi elvtárstól. — A város átszervezése után megalakult termelőszö­vetkezetek munkájának bein­még nagy gyakorlatot szerez­nem. — Hogyan állnak a tavaszi munkákkal az új termelőszö­vetkezetben? — A termelőszövetkezet 700 kát. holdon termel szőlőt. A metszési munkálatokat beíe- fejeztük és mintegy 40 száza­lékon már a kapálást is. Ne­héz a munkaszervezet kiala­kítása itt is, de mindent meg­teszek annak érdekében, hogy év végén megelégedettek le­gyenek a termelőszövetkezeti tagok. a*****"’""­egy pár nap alatt, mintegy 30 OOÖ darab tojásra sikerült szerződést kötni. A földművesszövetkezet dol­gozói közül Molnár János, az I. számú fiókbolt vezetője nagy odaadással és szorgalom­mal végezte és végzi még je­lenleg is a szerződéskötést. A boltjában is tevékenykedik, foglalkozik a termelőkkel. Vö­rös Gyula, a vas-műszaki bolt vezetője is több vasárnapot áldozott arra, hogy segítsen a tojás és 'baromfi szerződésé­nek megkötésében. De rajtuk kívül a földművesszövetkezet minden dolgozója részt vett a szerződéskötési munkákban. Ennek eredménye az tett, hogy az I. negyedévi tojás­tervüket jelentősen túlteljesí­tették. Az I. negyedévi szabad baromfi tervünket is sikerült teljesíteni, de a szerződésre előírt baromfit még a mai na­pig sem tudtuk teljés egészé­ben leszerződni. Jelenleg iá folyik a baromfi szerződésé­nek kötése. A termelők egy része fél a naposcsibe nevelésétől, mivel az elmúlt évben sok gazdának elpusztult a baromfiállomá­nya. Községünk dolgozói, de a földművesszövetkezet veze­tősége is helyteleníti azt a megoldást, hogy amíg Mező­kövesden korlátlan mennyi­ségben lehet kapni naposcsi­bét szabadon és minden köte­lezettség nélkül, addig közsé­günkben nem megfelelő a na­poscsibével való ellátottság. A mi községünkből is Mezőkö­vesdre járnak naposcsibéért és így szerzik be a termelőka naposcsibe állományukat. Sze­retnénk, ha rendeznék és meg­oldanák ezt a helytelen állás­pontot és nekünk is juttatná­nak legalább azoknak a ter­melőknek. akik szerződni akarnak hús-baromfira. Bízunk abban, hogy a ter­melők megértik, hogy meny­nyire előnyös és többoldalú kedvezményben részesülnek a szerződéskötés alkalmával, • méginkább megértik azt, hogy ezáltal elősegítik az or­szág baromfi és tojásszükség- leteinek kielégítését. Ferencz Bertalanná, Mezőtárkány. Tavaszi vásár Nagy visnyón Földművesszövetkezetünk a ! nagyvisnyói I. számú vegyes­boltban április 16-án, vasár­nap bolti nyitvatartással ta- i vaszi vásárt tartott. A vásár során az érdeklő­dés nagy volt, a konfekcionált női- és gyermekruhák iránt, továbbá igen jelentős eredmé­nyeket és forgalmat értünk el a tavaszi cipöújdonságok el­adásából. A vásár alkalmával a fenti boltegység 38 000 forint for­galmat ért el, amelyhez nagy­ban hozzájárult a bolti kollek­tívának jó és eredményes munkája. Barta Gxjula Bélapátfalva Helyesbítés A múlt heti számunkban „A közgyűlések tapasztalatai” cí­mű cikkünknek első sorában elírás történt. A helyes szöveg így hangzik: „Megyénk 73 földművesszövetkezeténél, egy fogyasztási szövetkezetnél, egy méhészszövetkezetnél, vala­mint a takarékszövetkezetek­nél befejeződtek az évi köz* (küldött) igyűlések.” más formájú kapcsolat alakul ki a gyerekek és a pedagó­gusok között, amely közvet­lenebb és következetesebb. A mezőgazdasági politechni­kai oktatás, amelyet az ifjú­sági szövetkezetekben végez­nek, az államnak sem kerül pénzbe. A fontos nevelési célok mel­lett igen vonzó az, hogy a gyerekek munkájuk után, me­lyet igen megbecsülnek, ko­moly keresethez is jutnak. So­mogy megyében volt sok olyan Ifjúsági szövetkezet, amely 60 —70 forintot osztott ki a gye­rekek részére „munkaegysé­genként”. Magyaratádon, Ta- bon, Somogyszobon, Kapos- Eőn, Kaposmérőn és sok más j községben az ifjúsági szövet­kezetek több ezer forintos tisz­ta haszonnal zártak. A kere­sett összegből televíziót, le­mez játszós-rádiót, mikrofont, magnetofont, iskolai felszerelé­seket és mezőgazdasági gépe­ket vásároltak. A jövedelem­ből kirándulásokra, országjá­rásra is futotta. Volt olyan ifjúsági szövetkezet, amely 14 —16 ezer forintot használt fel országjárási célokra. Ezt a pénzmennyiséget a gyerekek saját munkájukkal teremtet­ték meg, ami igen fontos és tetszik is a gyerekeknek. Reméljük, hogy megyénkben is jobban kibontakozik az if­júsági szövetkezeti mozgalom. Bízunk abban, hogy pedagó­gusaink, úttörővezetőink, föld­művesszövetkezeti vezetőink és szakigazgatási szerveink ezt a célszerű és a nevelést elő­segítő mozgalmat támogatni fogják. A tapasztalatcserén hangsú­lyozták a pedagógusok és a megyék kiküldöttei, hogy na­gyobb segítséget és támogatást várnak az oktatási, a műve­lődési és az úttörő szervek részéről, hiszen végső soron az ő munkájukat teszi ered­ményesebbé és megfelelőbbé, ha az ifjúság nevelésében az ifjúsági szövetkezetek céltuda­tos nevelő-oktató munkáját ér­vényesítik. —ni— létesítését tervezi a községben. A cukrászda létesítésével a községi tanács vezetői is egyet­értenek és szeretnék, ha az a legrövidebb időn belül meg­valósulásra is kerülne. így nem kellene beutazni Gyön­gyösre cukrászsüteményért és üdítő italokért, mert azt a helybeli cukrászdában megvá­sárolhatnák. *• Markazon a második élelmi­szer önkiszolgáló bolt után megnyílt az őnkiválasztó ipar­cikk bolt is. A két bolt nyi­tását a raktár megoldásának kérdése hátráltatta. Ezt sike­rült megoldani a földműves­szövetkezet vezetőségének. Jó lenne, ha más szövetkezet ön­álló kezdeményezéssel szako­sítaná üzlethálózatát. ♦* Boronádon, az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség és a MÉSZÖV részvételével keres­kedelmi szemlét tartottak. A szemle kiválóan sikerült, amely a részvevők megállapí­tása szerint eddig a legjobb volt a megyében. HÍREK iwlwmi iú-vJmw A földművesszövetkezettel is jó kapcsolatot tart fenn. Mi- csonai József, az egri földművesszövetkezet igazgatósága el­nökével mindig megbeszélik a két szövetkezetei érintő prob­lémákat. Aranyosi István (balról) éppen most is a mezőgaz­dasági termelést elősegítő gépek és felszerelések átadásáról tárgyal a földművesszövetkezet igazgatósága elnökével. — Amint már az ilyenkor szokás, a jövőbeni terveiről érdeklődöm. — Szeretnék sokáig a tsz- ben maradni — válaszolja. — Szeretem a mezőgazdaságot, szeretek a tsz-tagok között .él­ni. Elsősorban agronómus va- , gyök és az egyetemen szerzett tapasztalataimat szeretném a mezőgazdaság felvirágoztatása , érdekében gyümölcsöztetni, Szabó Lajos i dítása érdekében a pártbizott­ság kért, hogy jöjjek ide Eger­be és segítsem az új termelő- szövetkezet munkájának bein­dulását. Azóta itt vagyok. Szá­momra a beindulással járó problémák már nem nagyon ismeretlenek, hiszen Kálban is az új termelőszövetkezet első lépésein dolgoztam. A kü­lönbség csupán annyi, hogy itt nagymértékben szőlőt terme­lünk és ebben kell elsősorban

Next

/
Thumbnails
Contents