Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-22 / 94. szám
1961. április 22., szombat nePCJMO S litvánná GUÄTEMA1A SALVADOR-NICARAGUA 400km ’%§V Äf'VWS’r' ' v _' 4 °5án?S~Oarip‘!^ \ —S tpenfugeqsf 'Z%or,on3 \o> ■ 3Bo_o QSänteSp/ntvs» fiibära Uplgum^-^ „Bayalho, ^Vgjw«» »Gt/an/gnamo £*SStf í Manzahi/ío, /áPo dB Cuba Bukott epizodisták Megkapó és lenyűgöző az a szolidaritás, amely a világ haladó közvéleménye a kubai agressziót kísérte, az az elszánt és egységes fellépés, amellyel elítélte az agresszió gazdáját, az amerikai imperializmust. A kubai nép rövid időn belül leverte az agresz- szorokat: saját erejéből, sza- badságszeretetétől vezérelve, s a világ támogató együttérzését élvezve. Kennedy kijózanító epizódnak, az ellenforradalmárok beszivárgásának, ismét mások, finomabb próbálkozásnak nevezték, hogy amerikai segédlettel több ezer, hosszú idő óta erre a célra szervezett, kiképzett és jól felszerelt bandita partra lépett Kuba szabad földjén. Igaz és tény, hogy nem volt szükség közvetlen segítségre, határozott támogatásra: a kubai nép saját erejéből is leverte az ellenforradalmárok bandáit. De, hogy mögöttük állt a világ békeszerető embereinek százmilliói, hogy felemelte szavát a Szovjetunió, a szocialista tábor valamennyi országa, olyan erkölcsi erőt és biztatást jelentett számukra, amely méltán sokszorozta meg a kubai forradalmárok erejét. Ez az erkölcsi támogatás, a világméretű békevágy, békeakarat, immáron döntő külpolitikai tényezővé való emelkedése azonban túl az erkölcsi támogatáson aktív módon vetett gátat, hogy az ellenforradalmároknak nyíltan, fegyveresen is segítséget nyújtsanak az imperialisták. Mert a szándék — aligha lehet kétséges — ez volt. A Karib-tenger térségébe újabb és újabb egységeket szállítottak amerikai repülőgépek, hadihajók, e tenger térségében, sőt Havannától nem messze amerikai tengerészeti alakulatok sorakoztak fel, repülőgép- anyahajók, tengeralattjárók, ejtőernyős egységek, hogy mindent elkövessenek a kubai forradalom megdöntésére. „A kijózanító epizód” lezajlott, anélkül, hogy az Egyesült Államok katonai ereje beavatkozott volna, pontosabban be mert volna avatkozni — oly hatalmasra csapott a tiltakozó hullám, oly kemények és határozottak voltak a megálljt parancsoló szavak. Naivitás lenne azt hinni, hogy ezt az úgynevezett epizódot nem követheti újabb próbálkozás, hogy az amerikai imperialisták, a kubai ellenforradalmárok belenyugodtak volna terveik kudarcába. Kennedy, az elnök maga is kijelentette, hogy újabb „epizódok”-ra kerül majd sor, — más szóval újból és újból megkísérlik Kuba függetlenségének, szabadságának szétzúzását. Nem nehéz jóslatokba bocsátkozni. A kubai forradalom a világ népei szolidaritásának támogatásával kiállta a tűzpróbát, megedződött a kubai nép, ha lehet, még egységesebben sorakozik fel Fidel Castro kormánya mögé. Az új epizódok és az új epizodisták sorsa semmivel sem különbözik majd a mostani megbu- kottakétól, egy esetleges új agresszió színjátéka, ama színjáték összes szereplőivel együtt már eleve bukásra van ítélve. A minap arról folyt eszmecsere egy szűkebb körben, hogy az a szolidaritás, amelyről annyi szó esik, mit tett mór, miben aratott győzelmet, hol és mikor fogta le sikeresen a háborús gyújtogatok, a szabadság ellenségeinek, a gyilkolni akarók kezét. Ekkor még csak sejteni lehetett, hogy Kuba ellen agresszió készül. Repkedtek a nevek, /földrészek, évszamofc, amelyek mind-mind oly nagyszerűen fémjelezték, hogy a világ népeinek szolidaritása réges régen túllépett a könyvben lefektetett elvek- határain, országhatárokon, de még világrészek határain is. A népek szolidaritása olyan hatalmi tényezővé vált, amely képes arra, hogy alapvetően befolyásolja az emberiség sorsát, holnapját, csírájában fojtson el minden olyan tervet, amely tűzcsóvát akar dobni a világra. Nos, azóta Kuba példája újból és mindennél fényesebben beigazolta, hogy e szolidaritásra úgy lehet építeni, sőt, jobban, mint ama bizonyos kősziklára. Igaz, e szolidaritásnak nemcsak elvi, emocionális, hanem nagyonis gyakorlati alapja van. E szolidaritás mögött ott van a világ békeszerető embereinek, s elsősorban a szocialista tábor országainak hatalmas, mindenkit lenyűgöző tudományos, gazdasági siker-sorozata, ott van óriási, a béke hadseregét jelentő katonai potenciálja, ott van: legyőzhetetlen ereje. Az ördög nem ijed meg a szenteltvíztől! A béke óhajtása, a szolidaritás érzése még egymagában nem képes lefogni az agresszor kezét. E kéz lefogásához erő is kell, s korunk legnagyszerűbb vonása, a béke legfőbb biztosítéka éppen ez az erő. Lehet, hogy valóban újabb epizódokra kerül sor, ha nem Kubában, akkor a világ más részén, mert az imperializmus létérdeke, hogy fenntartsa a háborús feszültséget, hogy minden eszközt megragadjon, hogy lábát megvethesse azokon a területeken, ahonnan kifelé áll már szekere rúd ja. Lehet, hogy sor kerül effajta epizódokra. De az effajta egyáltalán nem isteni színjáték sorsát már előre, már most meg lehet jósolni: szégyenletes bukás, újabb foltok — ha még fér — az Egyesült Államok tekintélyének alaposan megtépázott palástján. A kubai agresszió, s a kubai nép győzelme arra int, hogy éberségre van szükség, de arra is tanít, hogy ma már van erő a világ békeszerető emberei számára, hogy mindenütt már csírájában megfékezzék az agrésszorokat. Gyurkó Géza Dísxünnepaég Egerben a világitjúság napja alkalmából A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Heves megyei és egri városi Bizottsága április 23-án, vasárnap délelőtt 10 órakor, a Gárdonyi Géza Színházban díszünnepséget rendez a „Népek békés együttéléséért és a gyarmatok felszabadításáért küzdő világifjúság napja” alkalmából. Ünnepi beszédet Bíró Mihály elvtárs, a KISZ Központi bizottsága nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője mond. Az ünnepségen felszólal az afrikai delegáció vezetője is. A díszünnepséget kultúrműsor követi. Norvég expedíció az első fehér ember nyomában Egy hattagú norvég expedíció a labradori tengerparton régészeti kutatásokat akar folytatni, hogy bebizonyítsa: ezen a vidéken már 1030-ban élt fehér ember. Az expedíció régészeti bizonyítékokat akar szerezni arról, hogy egy 160 főnyi, fehér emberekből álló csoport már hat évszázaddal előbb élt ezen a vidéken, semmint Sámuel de Champlain itt az első fehér települést létesítette. A norvég kutatók régi izlandi krónikák alapján állapították meg, hogy i. u. 1000 körül rövid ideig fehér emberek éltek Észak-Kanadában, s településük nyomai állítólag máig is fellelhetők. Képek az Egri Bútorgyárból A mozdony tűzszekrényében ( 1895-ben hagyta el a magyar állami gépgyárat ez a 375-ös mozdony. Most, megsebzetten, magatehetetlen ül áll a MÁV egri fűtőháza előtt. Nem pöfög, nincs rajta vezető, fűtő sem. A salakot is leeresztették, s ahogy bemászunk a tűzszek- rénybe, összerázkódunk a hidegtől. Alig férünk él hárman, Bán László mérnök, Temesvári András, a MÁV Miskolci Igazgatóságának munkatársa és én. Villanylámpa fénykévéje pásztázza a kihűlt acéllemezeket: nincs-e rajtuk repedés, hasadás. Nehéz kalapáccsal is odasújtanak egyet-egyet: inkább most repedjen meg, mint menet közben. Sorraveszik a csavarokat — aprólékosan nézegetik, megtapogatják és a csőrendszert is megvizsgálják. 164 darab négyméteres tűzeső vezeti ki innen az égő és még izzó égéstermékeket, s a hőt. Ezek közvetítik a tűztér 1200 fokos hőmérsékletét, a gőzzé váló víztömegnek. Szinte ízlelgetik a csövek véInvázió Kuba ellen :?6if DOMINIKA! KÖZT. HAITI a - l « n. á 1961. április 15-én B—26 típusú, felségjelzés nélküli repülőgépek bombázták Havanna és Santiago de Cuba városok környékét. Ez a kalóztámadás mintegy előre jelezté a két napra következő inváziós of- fenzívát, melyet az amerikai imperializmus által pénzelt kubai ellenforradalmárok hajtottak végre. Guatemalái és floridai támaszpontjaikról kiindulva, 1961. április 17-én a hajnali órákban, hadihajók és repülőgépek fedezete alatt, Matanzas tartományban — a fővárostól mintegy 100 km-re —, valamint Las Villas tartomány déli partvidékén és Oriente tartomány északi és déli partvidékén több ezer ellenforradalmár szállt partra. A kubai kormánycsapatok és a népi milícia egységei sikeresen harcolnak és súlyos veszteségeket okoznak az ellenforradalmár bandáknak. A partraszállást követő, kevesebb, mint 72 óra alatt, az inváziós csapatok legnagyobb részét teljesen megsemmisítették. Jelmagyarázat: 1. Az ellenforradalmár kubai emigránsok kiképzőtáborai. 2. Az 1961. április 15-i repülőtámadás iránya. 3. Az 1961. április 17-1 partraszállások helye. 4. Az USA légi, szárazföldi és ha- •iutengerészeü támoszpontjai az Antilla-tenger térségében. Terra — 1 Pinart/e/ fro\% 2 Maranna /§• 3 Matanzas /S 4 us Villas I & gét, nem ragyásak-e, nem na- gyok-e a hasadások, mert a kitáguló réseken beözönlő víz elolthatja a kazán tüzét, hiába erőlködik a fűtő. És benéznek a csövek közé is. Az egyik munkás fáklyát, olajba mártott égő gyapotot nyújt be, s a sárgásán lobogó lángok végignyaldossák a csöveket. A vizsgálat után nem marad „fehér folt” a mozdonyban ... — Apropó, fehér folt... A vízkő-lerakódásokat — mert ezek a fekete, fényes, szónpo- ros, olajos vastömeg fehér foltjai — is felkutatják. El kell távolítani a vízkövet, mert elfoglalja a víz helyét. — És egyébként meddig mehet még ez a gép. ha „minden jól .megy”, tehát ha nem lesz nagyobb baj? — Talán öt, tíz évig — mondja Bán László. — Arra már, a hegyes vidékekről a gőzmozdonyt kiszorítja fiatalabb kollégája, a Diesel. ★ Nekem élmény, nem mindennapi élmény a mozdonyt fürkészni, nézegetni alól, felül, kúszni, mászni a rejtelmes gépben. Nekik, a vizsgáló bizottság tagjainak — súlyos kötelezettség. Igaz, nem tart sokáig, talán háromnegyed óra alatt vége a vizsgálatnak, de ez alatt a háromnegyed óra alatt emberek sorsáról, életéről döntenek. Aszerint, hogy észrevették-e a hibákat, vagy nem. Nagy a felelősség. Éppen azért törvények szabályozzák a kazánvizsgálatok gyakoriságát, alaposságát, a bizottságok ösz- szetételét. Hiszen a mozdony- vezető, a fűtő száguldó „puskaporos hordó” mellett végzik munkájukat, s még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is bekövetkezhetik a * baleset. Igaz, a magyar vasút közel 120 éves történetében „mindössze” hét nagyobb baleset történt. De ez nem vigasz számunkra, akik most ülünk, vagy most akarunk vonatra ülni, s életünket, biztonságunkat a vasúti személyzet és a vizsgáló bizottságok kezébe tesszük le. Az ő feladatuk, hogy állandóan éber szemmel vizsgálják a rohanó pokolgép — mindennapi életünk, egyelőre elválaszthatatlan része, a mozdony titkait. — krajezár — Míg a nyers fából bútor lesz, sok-sok munkafolyamaton megy keresztül, ami! néhány képben mutatunk itt be olvasóinknak. Az első a nyersanyag ki szabása, ezt Török Sándoi főszabász végzi, aki már 10 éve dolgozik a gyárban. A kiszabott nyersanyag innen a csiszolóba kerüL Nyári Sándor készíti elő fényezés alá a munkát. Kitűnő mestere szakmájának, hiszen 11 év óta dolgozik ő is az üzemben. . Az elkészült munkadarabok a fényezés után az összeállító terembe kerülnek, ahonnan már mint kész árut szállítják át a raktárba, Palkovics József, a gyár legfiatalabb dolgozója nagy szorgalommal tanulja szakmáját. Varga István főtechnológus szívesen segít egy-egy munkafolyamat megmagyarázásában. íme, ez a készáru-raktár, ahonnan megfelelő ellenőrzés után kerül ki az áru a fogyasztókhoz. (Kiss Béla felvételei) Kilencezer tonna lignit-megtakaritás egy negyedév alatt Emelkedett a termelékenység A Mátravidéki Erőmű dolgozói mindent megtesznek, hogy a második ötéves tervből rájuk eső feladatokat teljesíthessék. Az első negyedév lezárult és elég sok nehézséggel kellett megbírkózniok, amelyeket előre nem láthattak. Ennek ellenére, az egy főre eső termelési értéket 3198 forinttal növelték az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az Erőműnél igen lényeges műszaki mutató az egy kiio- vattórára eső fajlagos hőfogyasztás. Az első negyedévbei az éves tervhez képest ezt . mutatót is csökkentették, s ig; mintegy kilencezer tonna ligni tét takarítottak meg. Ugyancsak jelentősen csők kentették az erőmű áramfo gyasztását is, amivel kerekei 350 ezer forint értékű villa mosenergiát sikerült megtaka rítani. A megtakarításoknál jelen' tós részük volt az üzem KISZ- fiataljainak is. Lévay András
