Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. április ti„ péntek Egy robbanás, « ami mögötte van Az elmúlt napqhban történt az egri Dobó István Tsz egyik szőlő­tábláján, hogy a szövetkezet asz- szonyai szedték a venyigét, s hogy dél lett, ebédhez ültek. Az egyik szövetkezeti tag 12-13 'éves gyer­meke — aki segített édesanyjának — kézigránátban használatos, rozs­dás gyutacsot talált, s piszkálni kezdte. A gyutacs — a szerencsétlenség ellenére is — szerencsésen robbant, mert a -fiúnak idejében sikerült el­dobnia, s kisebb szilánk-sebektől eltekintve, nem történt senkinek különösebb baja. A játszó gyerek is megúszta térdsérüléssel . . . De! Mi lett volna, ha az első rob­banás is teljes detonációval tör­ténik a fiú kezében? Mi lett volna, ha éppen az egyik szilánk valame­lyik asszony szemét verte volna ki? Mi lett volna, ha . .. Éppen ezért mindenkinek meg kell jegyeznie, hogy számára isme­retlen tárgyhoz ne nyúljon, hanem, jelentse munkavezetőjének, s így tovább; mert hiába végeznek lel­kiismeretes munkát tűzszerészeink, még mindig megtalálható a máso­dik világháborúból ittmaradt rob- h/Hi/icyar n.y. t>.nri határban is! __ TEGNAP délelőtt 10 ór ai kezdettel Parádfürdőn a MÁV üdülőjében ülést tar­tott a palócnapi ifjúsági ta­lálkozó előkészítő operatív bizottsága. Az ülésen a május 2l-i ifjúsági találkozó vég­leges helyének kijelöléséről döntöttek. — ÁPRILIS 23-ÁN az Eg­ri Városi Művelődési Ház­ban zenekarok, énekkarok, szinjátszócsoportok és a hon­ismereti szakkörök vezetői ré­szére továbbképzést szervez a megyei népművelési tanács­adó. A továbbképzésen a hon­ismereti néprajzi tudományról Bakó Ferenc, a Dobó Múze­um igazgatója, a helytörténet régészeti feladatairól Szabó Já­nos, a Múzeum munkatársa, és a burzsoá nacionalizmus né­hány modern megnyilvánulási formájáról dr. Szántó Imre, a Pedagógiai Főiskola tanszék- vezető tanára tart előadást. — TEGNAP délelőtt 10 órai kezdettel Parádfürdőn, az Állami Gyógyintézetben orvos—munkás találkozót rendeztek. A találkozó szó­noka dr. Ábrányi István elv­társ, a Kékesi Gyógyszana- tórium ig. főorvosa volt, aki a járványos betegségekről és közegészségünk helyzetéről tartott előadást. — AZ EGRI Kisipari Ter­melőszövetkezetek Ady Endre Kultúrotthonának színjátszói, akik a közelmúltban nagy si­kerrel szerepeltek Budapesten, április 23-án Verpeléten mu­tatják be egyfelvonásos víg­játékból, táncszámokból, sza­valatokból összeállított műso­rukat. — AZ IDÉN valamennyi ózd környéki bányászt el­látnak ; önmentő készülékkel. Az egercsehi bánya dolgo­zóit már magyar gyártmá­nyú önmentő készülékekkel látják el a második negyed­év folyamán. — IFJÚSÁGI bált rendez április 22-én este az egri ktsz- ek KISZ-szervezete a Kisipari Termelőszövetkezetek Ady Endre Kultúrotthonában. — AZ EGRI várban hozzá­kezdtek a Varkoch-kapu helyreállítási munkálataihoz. EGRI VÖRÖS CSILLAG Négyen az árban EGRI BRÖDY Napjainkban történt GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A láp kutyája GYÖNGYÖSI PUSKIN Szilveszteri puncs HATVANI VÖRÖS CSILLAG Próbaút HATVANI KOSSUTH Seiler utca 8. HEVES Alázatosan jelenteni PETERVASARA Nincs előadás FÜZESABONY Nincs előadás Egerben este 7 órakor: Tűzijáték (Gárdonyi-bérlet, bemutató elő­adást Eredményesen tevékenykedik az Egri Vár Barátainak Köre „Eger az igaz hazafiság örök példája az utókor számára. Hősi életszemlélet sugárzik ma is a vár omladozó falairól. Történeti levegője a becsüle­tesség, az önfeláldozó fegye­lem, a kötelességteljesítés em­lékeit őrzi. Joggal követel te­hát a vár romjaiban is megbe­csülést, szeretetek Gondozni, ápolni kell az ősi falakat, a feltárt kazamatákat. Törődni kell a még feltárásra váró bás­tyák titkaival, de közkinccsé kell tenni az új feltárások eredményeit is. E sokrétű fel­adat megoldása nem egy-két lelkes odaadó ember dolga töb­bé — mint volt régen, hanem Eger egész társadalmáé .. . Eger társadalmának képviselő­je a Vár Baráti Köre, amely példamutató módon vállalko­zott a haladó hagyományok ápolására, a védő és propagáló munkára... A vár értékeinek védelme, megóvása, feltárása nemcsak párt- és kormányfel­adat, hanem társadalmi köte­lezettség is...” — olvastuk az Egri Vár Híradója első számá­ban. Dr. Dénárt János, a kör tit­kára írta ezeket a gondolato­kat, summázva e társadalmi szervezet nemes szándékát, célkitűzéseit. Milyen munkát végez, mi­lyen eredményeket ért el a Ba­ráti Kör? Erről beszélgetünk dr. Lénárt Jánossal. — A felnőtt tagjaink száma A KIS TÜKÖR NAGY ELŐNYE már meghaladja a 600-at, a pártoló tagok, fiatalok, diákok száma pedig a 2200-at. A múlt esztendőben és azóta is szép eredményeket értünk el a szer­vezésben. Az ország minden részéből van érdeklődés. Több fővárosi, kiskunfélegyházi, debreceni, szegedi, miskolci, nyíregyházi iskola tanulói és nevelői éven­te felkeresik a várat és közü­lük sokan pártoló tagjai is a Baráti Körnek. A taglétszám zömét a megye községei, az egri iskolások és dolgozók adják. Sarud község­ből 77 tagot, 180 úttörőt tar­tunk nyilván. Az ecsédi iskola egész tantestülete, az erki, a füzesabonyi pedagógusok, a ci­pész ktsz dolgozói, Egerben a Szilágyi Erzsébet Leánygimná­zium tanulói teljes létszámmal, a főiskolások, a Dobó és Gár­donyi gimnazisták, az I.—III.— IX.-es iskolák tanárai, diákjai, a MÉSZÖV, a vendéglátó dol­gozói ... és sorolhatnánk to­vább az intézményeket, üze­meket, ahonnan nagyobb lét­számmal iratkoztak be a Ba­ráti Körbe. A Vár Baráti Körének tagjai évente többször is ellátogatnak a történelmi emlékű falakhoz, s persze, sok ezren mások is, akik még szervezetileg nem tartoznak a körhöz. — Milyen előnyökkel jár a Baráti Kör tagsága? — Évi tíz forint (pártoló ta­goknál két forint) tagsági díj ellenében megkapják a tagok a vár félévenként megjelenő híradóját* amely a legújabb kutatások eredményeit, a vár történetét, érdekességeit közli szakemberek tollából. A tagok díjtalanul látogathatják a ka­zamatákat, csoportos várláto­gatás alkalmával szakember vezetésével ismerhetik meg a vár történetét, az új feltáráso­kat. A Baráti Kör tagjai aktívan munkálkodnak a vár kultuszá­nak népszerűsítésén, a vár gondozásán. A jövő terveihez tartozik egy diapozitív-sorozat kiadása, amely az egri várat mutatja be. Most készül a for­gatókönyv, s rövidesen meg­kezdik a felvételezést is. Az eg­ri általános iskolások részére történelmi és irodalmi szelle­mi öttusa-versenyeket is ren­dez a Baráti Kör. Sőt tervezik az oly népszerű papírszalvéták kiadását is. Május elsejétől minden szombat délután és vasárnap várlátogatást szerveznek a Ba­ráti Kör vezetői, a tagok és az érdeklődők részére. Ez abban különbözik a szokásos idegen- vezetéstől, hogy tudományos szakemberek — az érdeklődés­nek megfelelően — részletesen foglalkoznak a vár egy-egy részletével. A további tervek­hez tartozik az is, hogy a Ha­zafias Népfronttal együtt szor­galmazzák a Gárdonyi Géza szobrának felállítását. Így dolgozik, munkálkodik az Egri Vár Barátainak Köre, teljesíti nemes célkitűzéseit, ápolja a történelmi hagyomá­nyokat és százezrekkel ismer­teti meg Eger várának törté­netét. R. I. Töredékek Jó lenne, ha a halak is bor­ban úszkálnának. Csak halastó mellett laknék... ** A mese nem hal meg soha — mondja Andersen. Akkor a mai mese tetszhalott — mon­dom én. ** A betegség — a halál fő­próbája. *• A lumpen ars poeticája: Hol a munka? Hadd kerüljem. ** XY legújabb regényéből tel­jesen kiküszöbölte a cselek­ményt. Csak annyi történik benne, hogy a szereplők nem csinálnak semmit. •« Mindenre születni kell, még I a halálra is. Kép a jövőből: Ezentúl ha­zai faanyagokból gyártjuk a vaskarikát. Amilyen a pofon, olyan aki adta. Férj: Holnap indulok a Marsra. Feleség: Onnan mit lehet hozni? *• Az élet nem álom. Csak álomkór. ** Ragozás: én röneszánok, te röneszánsz, ő röneszán, mi röneszánunk, ti röneszántok, ők humanizmus, mert rendhagyó. (garas) 1961. ÁPRILIS 21., PÉNTEK: 145 évvel ezelőtt, 1816. április 21- én született CHARLOTTE BRONTE angol írónő, aki két nővérével együtt a romantika heves szenve­délyével, de már realista ábrázo­lás mellett irta műveit. Mindhár­man a nők emancipációjáért har­coltak. Főműve a nálunk múlt év­ben megjelent Jane Eyre (régi ki­adásának A lowoodi árva volt a címe) saját gyermekkorát ábrá­zolja, melyet nevelőintézetben, em­bertelen viszonyok között töltött. Megcsillan benne az Írónő szerel­me is: lírája, fordulatos cselekmé­nye miatt ma is elevenül ható ol­vasmány. 90 éve. 1871-ben lett öngyilkos NYÁRI PÁL, aki a szabadságharc alatt a honvédelmi bizottmány alelnöke, majd a belügyelc veze­tője volt. A szabadságharc leverése után 7 évi várfogságot szen­vedett. 365 évvel ezelőtt, 1596—1597. évben tette WILLEM. BARRENST, híres holland tengerész a sarkvidék felkutatására utolsó útját. Felfedezte a Medve szigeteket és a Spitzbergák szigetcsoportját. Hajója a Novaja Zemlja táján befagyott és az expedíció az egész telet a sarkvidéken töltötte. Legnagyobb részük skorbutban pusz­tult el. a legénység megmaradt részét orosz halászok mentették meg. Maga Barrents is elpusztult a visszafelé vezető úton. CHARLOTTE BRONTE KONRAD FILM: Seiler utca 8 Érdekfeszítö, izgalmas, magyarul beszélő NDK bűnügyi film, amelyet a hatvani Kossuth Filmszínház mutat be ápri­lis 20-tól 23-ig. Huligánok szétrombolták a nyugat-berlini városi könyvtárat A közelmúltban másodszor fordult elő, hogy fiatalkorúak szétrombolták a nyugat-berlini városi könyvtárat. Számos üvegvitrint betörtek, könyve­ket téptek szét és mocskoltak be, s elrontották a telefonösz­szeköttetést is. A széttört szek­rények, padok, és székek szo­morú látványt nyújtottak. A huligánok, akik valamennyien 20 évnél fiatalabbak, beismer­ték, hogy pusztán a „rombolás vágya” hajtotta őket. V\AAA/VVVWVV\AA/vvVVVWVSAAAAAAAA/V^<NAAAA/NAi'VVVSAAAAA<*AAAAAA/SA^ (3.) A fanatikus generálisok Hitler rekedt hangja hallat­szik ezen az éjszakán: — ... és ha ennek ellenére sike­rül megfordítani a sorsot, mint eddig is oly gyakran, ak­kor minden néptársam áldoza­ta, harcom melletti küzdelme és munkája mind itthon a ha­zában, mind a frontokon el­nyeri a jutalmát.. A rendszer többi kiemelke­dő egyénisége is ígéretekkel, frázisokkal árasztja el a né­met népet. A haditengerészet főparancsnoka, Dönitz nagy­admirális a következő újévi napiparancsot adja ki: „A fa­natikus merészség fog ben­nünket a győzelemre vezetni. Heil a Führerünknek!” Go­ring a légierő nevében „min­den erőnek a végső győzelem érdekében való latbavetését” ígéri. Zossenben Guderian, a vezérkar főnöke a következő­ket diktálja: „Megacélozva és jó fegyverekkel ellátva ren­díthetetlen hittel tekintünk Führerünkre, mert a csaták lobogó fényében már ragyog a győzelem jele!" Ebben az órában a szovjet csapatok Kelet-Poroszország- ban állnak a Visztula és a Memel között. Délkeleten a harc Budapest birtoklásáért tombol. A nyugati szövetsége­sek Közép-Olaszországig ha­toltak előre. A Wermacht nyu­gaton azzal kísérletezik, hogy az angolszászokat megtévesz- sze és meggyőzze erőpotenci­áljáról. A késő ősszel megkez­dett Ardennes-offenzívát dü­hödt erővel folytatja tovább, ezzel akarván a nyugatiakat kompromisszumos békére kényszeríteni. Mintha a német harci kedv nem csökkent volna, mintha a fasiszta ragadozónak még mindig nem vágták volna lé a karmait, úgy ötöl ki a Füh­rer mindig újabb és újabb ki­tüntetéseket és jelvényeket hősei számára. 1944. decem­ber 22-én Max Pemsel vezér­őrnagy megkapja a lovagke­resztet. Január 1-én a kur- landi hadseregcsoport főpa­rancsnokát, Schönert tünteti ki a tölgyfalombokkal és bril- liánsokkal, s a közben ezre­dessé előléptetett Hitler-Ju- gend-strici Hans Ulrich Rudel az újonnan alapított „A leg­nagyobb bátorság jutalmául” elnevezésű rendjelet kapja meg az arany tölgyfalombok­kal, s a vaskereszt lovagke­resztjével együtt. A lelépett főnök parancsa Csak néhány hónapnak kel­lett elmúlnia, hogy ez a „hős” az amerikaiak által megszállt kissingeni repülőtérre leszáll­jon gépével és az amerikaiak védelme alá helyezkedjék, míg „Immelmann” nevű egy­ségének pilótái a lelépett fő­nök parancsát végrehajtva, ugyanezen a napon a keleti fronton haltak hősi halált. De nemcsak kitüntetés hull az új év első napján. Minden idők „legnagyobb hadvezére”, akit a goebbelsi propaganda univerzális zseninek kiáltott ki, aki tudatlanságát a művé­szetben és az építészetben éppúgy törvényre emelteti, mint ahogyan katonai straté­giájában egyik értelmetlensé­get a másikra halmoz; ez az ember január 1-én új vállal­kozásba kezd, olyanba, amely már eleve pusztulásra van ítélve. Németország katonai veze­tői számára már csak egy út látszik járhatónak: a kapitu­láció minden fronton. Csak ez a lépés tudná a már teljesen levert Németországot meg­menteni sorsától, s attól, hogy gyermekek és aggok vérezze- nek tovább a már eldőlt sor­sú csatákban. Természetesen Hitlerrel és a fasizmussal a világ úgysem találná meg so­hasem a békét. A náciuralom sorsa beteljesedett, megbé­lyegzése a népek ítélőszéke előtt a kapitulációval vissza­vonhatatlanul össze volt kap­csolva. Ez az, amitől a fasisz­ták annyira féltek. El vannak szánva, hogy a népet az utol­só percig harcoltatják, s ma­gukkal rántják a megsemmi­sülésbe és a pusztulásba. Eb­ben a náci nagyságok és a katonai vezetők között semmi különbség nincs. Éppen ezért a legutolsó, teljesen őrült vál­lalkozásnál Hitler üres dilet­tantizmusa, új terve, minden náci vezetőt és katonai expo­nenst teljesen felizgatott. A „Teutonicus” vállalkozás január 1-én, a ködös hajnal­ban kezdődött. A főparancs­nokság minden rendelkezésé­re álló harci repülőt össze­vont és az ellenfélre még a Szilveszter éjjeli mámorban akart döntő csapást mérni. Öngyilkos vállalkozás Messerschmitt- és Focke- Wulf-vadászok egységei, repü­lőezredek mélyrepülésben ha­ladnak Dél-Hollandia és Bel­gium fölött. A gépek vezetői összehasonlítják térképeiket az alattuk elsuhanó tájjal, s máris a kiadott cél fölött van­nak. Mielőtt még a mechani­kusok ott lent a repülőtere­ken észbekaphattak volna, ha­lálos tűz éri a földön álló amerikai repülőket... A Völkischer Beobachter hatalmas címekkel jelenti: „Csapás az ellenséges légierő szívébe”. Arról azonban a saj­tójelentések már egy szót sem írnak, hogy a csapás nem tud­ja megtörni a szövetségesek légifölényét, mint ahogy arról is mélyen hallgatnak, hogy a legtöbb német repülőezred Lüttich és Vervies között 100 méteres magasságban meg­semmisítő légelhárító tűzbe került. A vállalkozás katonai­lag teljesen hibásnak bizo­nyult, elvesztett csatához ha­sonlított, mert a 82-es létszám­mal induló légiezredekből át­lagban csak 20 tért vissza. A Luftwaffe 45 perc alatt el­vesztette gyorsrepülőinek 80 százalékát. A „Völkischer Beobachter-” ben a 19 éves O. Keidel a kö­vetkezőket hirdeti: „Légierő extra uniformis 171 cm ma­gas, karcsú egyénre eladó. Ugyanott repülőcsizma és re­pülőtiszti tőr is megtekinthet tő”. Egy a kívánság A Rosenthaler utcában még létezik a Frank-féle bú­torüzlet, amely 1939-ben bú- torraktáraiból bútort, lakó- és hálószobákat kínált megvé­telre. Most ugyanez a válla­lat a következőket hirdeti: „Frank Rohmöbel megjavítja bútorait”. Hét nappal a hatalmas ame­rikai légitámadás előtt, amely Münchent el fogja pusztítani, egy háziasszony ezt írja a naplójába: „Csillogó hó borít­ja a földet. Az idő azonban nem olyan, mint más években ilyenkor. Nyugtalan és feliz­gatott, mint az agyonhajszolt emberek. Mindenkinek csak egy kívánsága van az új évre: „béke, béke!” Zossenben ugyanebben az időben új hadseregcsoportokat indítanak útnak, igaz, hogy csak papíron .,. (Folytatjuk#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents