Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-21 / 93. szám
1961. április 21., péntek NEPCJSáO 5 Az üzemi háromszög „A szakszervezei titkár panaszkodik, hogy a vállalat igazgatója nem támogatja munkáját...” ,,Az igazgató több segítséget kér a párt- titkártól...” Nem „valamelyik” üzemre jellemző esetek ezek, hanem több gyár. vállalat életét munkáját gátolja az, hogy az üzemi háromszög — az igazgató, a párttitkár és a szakszervezeti titkár — között nincs meg a kellő. együttműködés, nem érvényesül eléggé a „kötelező összhang törvénye”. Ha például megvizsgáljuk egy üzem belső életét, ahol elhanyagolják a balesetvédelmet. azt látjuk, hogy az igazgató és a szakszervezeti titkár ritkán találkoznak, vagy ha tárgyalnak is egymással, beszélgetnek is, ritkán jutnak közös nevezőre. Esetleg , egymás háta mögött” dolgoznak. S ha nem kielégítő a munkaverseny eredménye, rendszerint az derül ki, hogy a szak- szervezeti vezetők nem tudták mozgósítani a dolgozókat, vagy nem is ismerték az igazgató elképzelését, vagy pedig — rossz volt köztük az együttműködés. Rossz együttműködésre még a jól dolgozó üzemekben is van példa, hiszen, mint Nagy József, a Heves megyei Tanács Építőipari Vállalatának szakszervezeti titkára mondja, súrlódás nélkül nincs munka. De a rosszindulatú súrlódás gátolja a munkát. „A háromszögi együttműködés” meglátszik az üzemek eredményén. A Tanácsi Építőipari Vállalat például pár évvel ezelőtt közismerten rosszul dolgozott, ráfizetéses volt. Igaz, ennek voltak külső okai is, de jelentősek voltak a belső tényezőik is. Mert az üzem akkori vezetői közt nem volt egyetértés. Nem tárgyalták meg az intézkedéseket, és nem is álltak ki mellettük. S ha valaki azt gondolná, hogy az építőknél „hajbólintójánosdi” uralkodik, — az téved. Szó sincs itt semmiféle „fejbólintójánosos” módszerekről. Az igazgató nem „parancsolgat”, nem is egyszerűen , értesít”, hanem rendszeresen megbeszéli a párt-, a szakszervezettel a problémákat. Nem minden kérdést vitatnak meg, de a lényegesebbeket közösen döntik el. Az igazgató például ismertette velük a vállalati anyaggazdálkodással és a munkahelyi átszervezéssel kapcsolatos elképzeléseit. Lényeges, a vállalat szervezeti felépítését érintő tervezetek — szükség volt rá, hogy a „legfőbb fórum” is megtárgyalja azokat. Közösen döntenek a ju'al- mazások ügyében is. Érhető, hisz az emberek közt mégiscsak többet forgolódnak a politikai vezetők, mégiscsak jobban ismerik a dolgozókat... Döntéseiket nem ripsz- ropszra, azonnal hozzák. Viták, néha éles viták tüzében kristályosodnak ki, amelyben a felek közt nincs „rangkü- lönbség”. Az igazgató nem diktálj „első az egyenlők: között”. És persze: kiállnak a közös intézkedések mellett, s a dolgozók is érzik, hogy az intézkedések mögött ott áll teljes súlyával a politikai és gazdasági vezetés. S ez meglátszik a tervek, az elképzelések, a határozatok végrehajtásán is. A hatékony és célszerű együttműködés ennél a vállalatnál sem máról holnapra alakult ki. Kezdetben itt is voltak „túlkapások”. A szak- szervezeti titkár és a párttitkár például jó néhány olyan műszaki értekezletet „ült végig”, melyről nyugodtan elmaradhattak volna, hisz ők nem műszaki emberek. így egyes technológiai részlet- problémákkal nem is tudnak elmélyülten foglalkozni. S most? Most megtárgyalják a vállalat létfontosságú kérdéseit, * melyek átfogó jelentőségűek, s nem — mint az igazgató, Gyetvai István, kifejezte magát — „epizodikus jellegűek”. Megbeszélik az igazgatói alap felosztását, a vállalati tartalékok képzését, a tervteljesítést, stb., stb., de nem dugják össze felüket azonnal, ha egy rendelésről vagy egy helyi érdekű kérdésről kell dönteni. A jó módszerekig, az együttműködés ideális formáinak kialakulásáig hosszú az út De minden üzemi háromszögnek saját magának kel] végigjárnia és feltérképeznie ezt az utat. Mert csak „ők hárman” tudják eldönteni, milyen problémákat Ítéli megtárgyalnak, s az ő megértésük, türelmük, hozzáértésük szükséges ahhoz, hogy a vállalat elérje céljait — s az intézkedések a dolgozók megértésével találkozzanak. Krajczár Imre Egy év alatt egymillió 740 ezer Ft-ra gyarapodott a tiszta vagyon az atkári Új Barázda Tsz-ben Egyéves múlttal rendelkezik csupán az erki Üj Barázda Termelőszövetkezet, de máris a hevesi járás legjobban gazdálkodó tsz-el között emlegetik a közös gazdaság dolgozóit E hímek meg' is van minden alapja, mert az elmúlt évben például 1 740 000 forint tiszta vagyongyarapodást értek el, de emellett jelentős összegeket fordítottak beruházásokra is. A múlt évben egy Zetor traktort vásároltak pótkocsival, ezenkívül vettek egy tehergépkocsit, darálót. egy szórófejes, nagyteljesítményű öntözéses berendezést, építettek egy 102 férőhelyes magtárpadlásos istái-1 lót, két dohánypajtát, 23 férő- ’ helyes sertésfiaztatót, 250 férőhelyes süldőszállást, ötven férőhelyes növendékmarha- istállót, egy százvagonos ku- koricagórét és teljésen saját erőből 60 férőhelyes hövén- dékmarha-istállót is építették. A gazdaság első évében igyekezett megteremteni az állatállományát is. Az év végi leltározáskor 164 szarvasmarháról és 60 tenyészkocáról készíthettek leltárt. Az idén, növénytermesztés mellett már szép hasznot akarnak látni az állatokból is. Ebben az évben 101 hízót, valamint 104 teheNégyezer férőhelye» csibenevelőt építenek az egri Rákóczi Termelőszövetkezetben Az egri Rákóczi Termelőszövetkezetben — a tsz Baktai úti tanyaközpontjában — néhány napon belül megkezdik egy 4000 férőhelyes csibenevelő építését, teljesen sajat erőből. A számítások szerint 10 500 baromfit nevelnek fel az idén a szövetkezetben; a baromfik egy részét közfogyasztásra adják át, kisebb részét szabadpiacon értékesítik. net és hízómarhát értékesítenek. A hízóállatok nagy részét saját szaporulatukból biztosítják, 30 előadás — 3 ezer tsz-tag Az elmúlt év decemberében alakult meg az egri járási Hazafias Népfront mellett működő jogi akcióbizottság. A bizottság fennállása óta közel harminc előadást tartott a járás termelőszövetkezeteiben. Az előadásokon több mint 3000 tsz-tag vett részt. Legutóbb Bükkszentmárton- ban rendeztek előadást, ahol 60 szövetkezeti tag hallgatta végig dr. Kovács Lajosnak, az egri járási Hazafias Népfront mellett működő jogi akcióbizottság vezetőjének előadását, aki a tsz-tagok kötelességeiről és a háztáji gazdaságok szerződéskötésével kapcsolatos kérdésekre adott választ beszédében. Az akcióbizottság az elkövetkezendő hetekben és hónapokban sem szünetelteti munkáját, hanem a Hazafias Népfront járási bizottság elnökségének határozata alapján a helyi lehetőségeknek megfelelően gyűléseken, csoportos beszélgetéseken, és egyéni segítség útján támogatja a termelőszövetkezetek patronálását. üzenetekig Jeremiás Jánósné, Apc: Panaszát továbbítottuk az illetékes megyei szervhez. Kérjük, amíg a kivizsgálás eredményéről értesíteni tudjuk, várjon türelemmel. Kancsik József, Sírok: Panaszával felkerestük az illetékes szervet, ahonnan rövid időn belül megkapjuk a választ, amelyről levélben értesítjük majd. Dr., Csala Károly, Poroszló: Megkaptuk rövid tudósítását a poroszlói társadalmi munkásokról, azt lapunkban felhasználjuk, kérjük, hogy továbbra is küldjön ilyen rövid írásokat, híreket és | egyéb eseményeket közlő levele- I két. I BOLTI SZARKÁK A városokban és a nagyobb községekben önkiszolgáló boltokat nyitottak. Látjuk az árut, gyorsabb a vásárlás, éppen ezért mindenki megkedvelte ezt a kereskedelmi formát. De a legjobban előkészített földben, a legszebb vetésben is megterem a konkoly. Nos, az önkiszolgáló boltokban is felütötte fejét a „konkoly”. Több helyen felnőtt embereket — nőket, férfiakat értek tetten, akik loptak. Igen, loptak. Egy üveg pálinkát, vagy három doboz cigarettát és egy narancsszörpöt, másutt tíz deka kávét, két deci tejfölt. Igyekeztek kihasználni az üzlet nagy forgalmát és a legújabb divatú retikülbe, a jól vasalt nadrág zsebébe süllyesztették a lopott holmit. Félreértés ne essék, nem gyermekek követték el a tolvajlást. Az ritkábban fordul elő, hogy egyik-másik magáról megfeledkező vásott kölyök elcsen egy narancsot, vagy egy tábla csokoládét. De a tettenértek többsége rendes keresettel bíró férfi, jól öltözött dolgozó nő, vagy családanya. Kik ezek? Akár nevekkel és pontos lakcímekkel is tudnánk szolgálni. De most nem tesszük. Nem őket akarjuk kímélni, hanem a házastársukat, vagy tisztes családjukat. De a bolti szarkákra felhívjuk a figyelmet. Ügy véljük, hogy nem elegendő a bolti dolgozók ébersége, mert ők gyanú esetében is hallgatnak, félnek attól, hogy gyanúsításukkal becsületes ember önérzetét sértik. De ha tovább szaporodnának a bolti lopások, akkor lassanként minden vásárlót fürkésző szemmel néznének, és ez mindannyiunknak kellemetlen lenne. De gondoljunk az anyagi kárra, amit a bolti szarkák okoznak és főként a dolgozó emberek közötti bizalom megingására, s az ezzel járó erkölcsi bomlásra. A bolti lopás nemcsak kiskereskedelmi, vagy rendőrségi ügy, hanem mindnyájunk ügye. Társadalmunk ítélje el, bélyegezze meg a bolti szarkákat. Lépjünk fel ellenük éberséggel és társadalmi összefogással. A jogos önvédelem és a bolti szarkák szemtelensége azt diktálja, hogy tegyünk félre minden álhumanizmust, ne légyünk elnézőek és . köny- nyen megbocsátok. A jövőben ne kíméljük a bolti szarkákat! Nem bírósági, vagy rendőrségi eljárásokat sürgetünk, inkább előzzük meg a bajt, a laza erkölcsű embereket tartsuk vissza tf lopástól. Hogyan? Például Csehszlovákiában jól bevált az a módszer, hogy akit lopáson érnek, azt ott nyomban, a helyszínen lefényképezték és a kinagyított fényképet az illető nevének és pontos lakcímének feltüntetésével az üzlet kirakatába függesztették. Ezzel a módszerrel egy csapásra eltűntek az üzleti szarkák. (F. L.) Kifizették a négytalálatos lottó-nyereményt rási'-fiókja. A Herpai család a nyereményből 40 000 forintot takarékbetétbe helyezett, a többi összegből házukat javítják és ruhaneműt vásárolnak. Herpai Vince, a lottó 13. játékhetén négyes találatot ért el két szelvénnyel. 57 293 forintos nyereményét Poroszlón, a mozielőadás előtt fizette ki az OTP füzesabonyi jáA tudomány segítségével az emberiség harcot-' indított a kórokozó baktériumok ellen. Ez a harc évről évre eredményesebbé válik. Ma már egész sereg olyan baktériumot semlegesítenek, amelyek még félszázaddal ezelőtt emberek százezreit pusztították el. A tudományos kutatás eredményeit érdekesén ismerteti az ibolyántúli, sugarak alkalmazására nézve Gecser Ottó tudományos kutató. Az ibolyántúli sugarak alkalmazása — Számos fertőző betegség a levegő közvetítésével terjed. így .napjaink „népbetegsége”, az influenza, továbbá a vörheny, a tbc — mind-mind jórészt a levegő közvetítésé:: hstMM == fl Mátrai Ásványbánya felnémet! üzeme Megyénk legújabb ipari létesítményeinek egyike a Mátrai Ásványbánya felnémeti üzeme. Az őrlőművet 1959. november 4-én avatták és az üzemszerű termelés csak tavaly kezdődött. Tavaly, amikor megyénkben is döntő fordulatot értünk el a szocialista mezőgazdaság megteremtésében. Az ipar és a mezőgazdaság szoros kapcsolatának, a két termelési ág kölcsönös segítésének kifejezője ez az üzem. Az ipar fontos talajjavító szert, irágyamészport termel mezőgazdaságunk részére. Az 1960. évi terv 160 ezer tonna volt, 177 ezer tonnát adtak. Az idei terv már 240 ezer tonna, de ezt is lényegesen túl akarják teljesíteni az üzem dolgozói. vei jut el az egyik embertől a másikig. A betegségek megelőzésének tehát egyik fontos követelménye a baktériumokat hordozó levegő csírátlanítása. Különböző fertőtlenítő eljárásokat dolgoztak ki, amelyek kézül most az ibolyántúli sugarakat alkalmazó módszert ismertetjük. Az ibolyántúli sugaraknak csíraölő tulajdonsága nem is olyan régóta ismeretes. Mindössze 1877-ben állapították meg Downe és Blunts angol kutatók, hogy a romlandó folyadék erjedése megszűnik, ha napfényre kerül. 1887-ben pedig Duclaux francia kutató bebizonyította, hogy a levegőben lebegő, szabad szemmel láthatatlan bacilusok a napsugárzás hatására elpusztulnak. Most már csak az volt a kérdés, hogy a napsugárzás mely részei ölik, pusztítják leghatásosabban a csírákat? Így párhuzamosan az előbbi kutatókkal mások azon fáradoztak, hogy megtalálják azokat a hullámhosszúságú sugarakat, amelyek csíraölő hatásúak. Elsőnek Wlesner állapította meg 1907-ben, hogy a legnagyobb csírapusztító képessége a 2537-es hullámhosz- szúságú sugárnak van. De ez nem sikerült egyköny- nyen. Előbb rá kellett jönni arra, hogy a „normál üveg” elnyeli ezeket a sugarakat, s egyes egyedül a „kvarcüveg” bocsátja át őket. Sajnos, olyan „ideális” lámpát, amely csak 2537 Angstrom hullám- hosszúságú sugarakat bocsát ki. mindmáig nem sikerült készíteni. A jelenleg forgalomban levő lámpák 2000—>7000 Angstrom körül sugároznak, tehát több-kevesebb ózont is fejlesztenek. A leveaő csírátlanítása A baktérumölő UV lámpák alkalmazási területe sokféle. Leginkább a levegő csírátlanítására használják. Hosszas kísérletek eredményeként, megfelelő számú lámpa beállításával ma már egyes helyiségek levegőjét gyakorlatilag teljesen meg lehet „tisztítani” a baktériumoktól. így fertőtleníthetők például a műtők. A lámpák elhelyezésekor természetesen ügyelni kell a bent tartózkodók egészségére, ezért az izzókat úgy függesztik fel, hogy az alumíniumvályúk a közvetlen sugárzást elháríthassák. A lámpákat pedig úgy állítják be, hogy a levegő — a helyiségben kialakult természetes áramlás következtében — a sugárzó izzó felett haladjon át. Rájöttek arra Is, hogy a matt olajmázolás az UV sugarakat is visz- szaveri. Az ilyen visszavert sugár gyenge ahhoz, hogy az emberi szervezetben kárt okozzon, de még elég erős a baktériumok denaturálásához. Ezért a csírátlanítandó szobák mennyezetét célszerűen „matt”, vagyis nem fényezett olajmázolással látják el. A víz és élelmiszerek fertőtlenítése Az UV lámpákat a folyadékok csírátlanítására is használják. A legtisztább víz is a mikroorganizmusok légióját tartalmazza. Eddig az ivóvizek fertőtlenítése főleg vegyi úton, leginkább klórozással történt. Ez azonban kellemetlen és legtöbbször meg nem szüntethető mellékízt okoz. A szennyvíznek ülepítés utáni fertőtlenítését is klórozással oldották meg, ami azonban a befogadó élővíz halállományára volt kedvezőtlen. Az UV lámpákkal mindezt sikeresen elhárították,. A víz színe felett a folyás irányával párhuzamosan elhelyezett izzó teljesen csírátlanít anélkül, hogy utána kellemetlen íz vagy illat maradna. Kísérleti- leg kimutatták, hogy egyetlen lámpa óránként 15—20 ÚÖ0 liter vizet tisztít meg a baktériumoktól. Alkalmazása elterjedt az élelmiszeriparban, főként a hűtőházakbári és az édesiparban is. A hűtőkamrákba elhelyezett UV lámpák megakadályozzák a tárolt élelmiszerek romlását, nymodon főként a nyérs húsok és egyéb nyers élelmiszerek huzamosabb ideig tartó tárolása oldható meg — fejezte be ismertetését Gecser Ottó. Szervezefmosás sugarakkal A sugárvegyészet eredményeinek felhasználása azonban további sokodalú megoldást tesz lehetővé az ember egészségének érdekében. A közelmúltban a nemzetközi tudományos életben feltűnést keltett egy magyar kutató vegyésznek, Kiss Cs. Lehelnek „A vegyészet jövője” című tanulmánya, amely a genfi Jövőkutató Intézet pályázatát nyerte. A magyar kutató ebben elsőnek veti fel a szellemvegyészet fogalmát, a szellemi folyamatok vegyészeti vonatkozásait, Legjelentősebb azonban, amit a sugárvegyészet jövőjével kapcsolatban megállapít, amikor á különböző sugarakkal végzett szervezetmosással kapcsolatban megállapítja, hogy azok nemcsak a különböző kórokozók elpusztítását teszik lehetővé, hanem elősegítik a szervezet állandó regenerálódását, a fizikai és szellemi képességek stimulációját és az emberi életkor hosszú évtizedekkel való kitolódását. A sugarak hatása — állapítja meg a magyar kutató — egyik jelentős tényező lesz abban, hogy az átlagos emberi életkor meghosszabbodjon és az emberek jó egészségben, friss szellemi és fizikai képességekkel éljék1 le az öregkort. A titokzatos sugarak, a hosszú évtizedeken át irodalomban és tudományban egyaránt kísértő ..halálsugár” helyét így foglalja el az „életsugár” — állapítja meg a tu» dós.
