Népújság, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-21 / 93. szám
1961, április 21., péntek WEPÜJSAG 3 Milyen ,,hajóban utazik“ az egri Rákóczi Termelőszövetkezet?! A tárgyalóteremből Az első asszony: ivott, a második asszony: ivott, a térti: mindkettőnél jobban ivott, EREDMÉNY: HÁROM VÁLÓPER taléka, semmi kitartása nincsen s a krumplit is a piacról kell megvennie. — Feleségének a keze beteg — mondja én meg a lábammal bajlódom, ki tudja már mióta. A háztáji szőlőbe is alig tudtam... ki ballagni... _ ??i A f érfi megérti az elnök hirtelen csodálkozását, ezért még sietős magyarázkodással megtoldja mondókáját: — ... de azért a szőlőt megmetszettem ... Kis csend. Pillanatokig tartó. — Szántóban olyat kaptam, hogy abban nem terem meg semmi. Ezer öl trágyázott, felszántott földet adtam be... talán, ha olyat kapnék ... akkor élni is lenne miből... Az elnök szemöldöke még nagyobb csodálkozásba ugrik. Érti, hogyne értené a sánta férfi gondolatát. Szava határozott és semmi gyöngeséget nem mutató: — A háztáji föld csak jövedelemkiegészítés. A tagoknak a szövetkezetben végzett munkából kell megélniük. A férfi széttárja a karját: — ...a lábam... — S bármennyire is megértő az ember, folyton ott motoszkálnak bennem az előbb hallott szavak: „azért a háztáji szőlőt megmetszettem”. Hol a megoldás ? ! 384 tag vette fel a munkát a Rákóczi Tsz-ben. Ez — ha csak a számot nézzük! — biztató. Nem is itt, hanem a munkaidő, a munkanap kihasználása körül mutatkoznak lazaságok. Mert az emberek rapszodikusan dolgoznak, munkájukból hiányzik a rendszeresség. Hogyan próbálnak segíteni ezen a szövetkezet vezetői? — Brigádgyűléseket tartottunk mind a hat szőlős-brigádnak. Itt keményen és kertelés nélkül megmondtuk az embereknek: ha így haladunk,----1 !■—... Fu rcsa csemegék A dél-afrikai Port Elizabeth- ben különös „élelmiszerüzlet” működik. Ebben olyan furcsa ételeket árusítanak, mint apró méhek, sült szöcskék, pirított hernyók, stb. Az üzlet hírneve ■ végelszámoláskor nem lesz meg a 40 forintos munkaegy- * ség. Kell a negyven forintos munkaegység? Kell! Akkor dolgozzunk is érte, mert azt nem kapjuk ingyen. Minden lehetőség és minden szükséges feltétel megvan arra a Rákóczi Termelő- szövetkezetben, hogy ezután nagyobb lendülettel, eredményesebben gazdálkodjanak. S ez a lehetőség a rendszeres munka, a munkaidő kihasználása. Csak egy brigádot vegyünk ennek meggyőző bizonyítására... Az első brigádban 101 tagot tartanak nyilván, a munkában részt vevők száma azonban csak 82 fő volt. A ledolgozott napok száma: 689: a munkanap kihasználása 64 százalék. De ha a tagok rendszeresen jártak volna dolgozni, a ledolgozott napok száma 1804 lehetett volna, s a munkanap kihasználás 100 százalék. De mert ez nem így történt — 1108 munkanap kárba ment, „füstté vált”. S ennek a szövetkezet, az egész tagság érzi a hátrányát. Változtatni kell hát ezen a helyzeten, sürgősen. Gondokról, bajokról, nehézségekről, és hibákról esett eddig szó. De hát csak ezek jellemzik a néhány hónapos múltra visszatekintő Rákóczi Termelőszövetkezetet?! Nem. A tavasziakat szépen elvetették, a burgonya is földbe került már, s ezekben a napokban a hibrid kukorica vetéséhez is hozzálátnak. Csak a szőlők metszése és mélykapálása haladt lassú ütemben. Komoly építkezéseket végez a szövetkezet tagsága: egy 4000 férőhelyes csibenevelőt építenek, ahol az év folyamán 10 ezer 500 baromfit nevelnek fel, s adnak át közfogyasztásra. A tagok gondolata is elrendeződik, nem kacsingatnak visszafelé, mert egyre több szívben erősödik és izmosodik az akarat, hogy új módon és jobban éljenek mindannyian... Pataky Dezső rendkívül gyorsan terjed, sokan több száz mérföldnyiről is eljönnek ide, vagy írásban rendelik meg a furcsa csemegéket. Állítólag a fiatal méhek fogyasztása „roppant egészséges”. Gondolatok egy filmhíradó margójára Pereg a film... Félelmetes sistergéssel, vakító fénycsóvával szökken a magasságok felé a gép, hogy meghódítsa az ismeretlent ... Kattogó rotációsgépek ontják az első példányok ezreit, hogy millióknak adják hírül az ember s a tudomány diadalát... Ujjak százai kapnak a frissen nyómdaszagú újságok után, emberek ölelkeznek össze, s egymásramosoly- gásuk, boldog újjon- gásuk mind egyet hirdet: milyen nagy is vagy te, Ember!... Változik a kép... Sebészeti műtő ... Kilenc orvos és négy ápolónő hajol egy beteg gyermek szive fölé. — A nyitott mellkasban furcsa ritmusban vergődik a szív... Odébb különös gépezet, a „műszív” dolgozik. Lassanként átveszi az igazi szív ritmusát, s míg azt vér- telenítve „javítják?’, munkáját helyette emez végzi... Ku- dász professzor operál. Egy édesanya, s egy testvér fájdalmas elvesztése indította el, hogy ő maga százak életének meg- mentője legyen, s tette őt önnön vesztesége a szívsebészet európai hírű szakte- * kintélyévé. (Hadd mondjuk el róla — legyen ez a mi külön büszkeségünk — a mi városunkban tette meg első szárnycsapásait). A lámpák kihunynak, a műtét véget ért... A professzor is leveszi '-perációs maszkját, megtörli verejtékező homlokát, (nagy volt a harc az életért) rátekint, rá- mosolycg kis betegére. .. Ö, ezt a tekintetet, ezt a mosolyt nem lehet egyhamar elfelejteni! Ez a büszke tekintet és eláradó mosoly csak kettőnek adatott meg: az új életet elindító édesanyának, s annak, aki bírókra mer szállni a túlkorán érkező halállal, hogy legyőzze azt ... A beteg szív pedig újra a kívánt ritmusban dobban, a a gu°~ ik már rámosolyog orvosira, s őrá magára visszamosolyog az Élet... És minden és mindenki egyet hirdet: Milyen csodálatosan szép is az élet, és milyen csodálatosan nagyszerű vagy te, Ember!,.. És a kép újra változik ... Fegyverkezés a Távol Keleten... gyarmatosítók újabb véres ' provokációja... merénylet... gyilkosság ... atombomba ... És amig emitt kilenc orvos és négy ápolónő hajol egyetlen beteg gyermek fölé, hogy megmentse őt az életnek szörnyű paradoxon — amott egyetlen ember egyetlen tollvonása ezreket taszít nyomorba, betegségbe — s a halálba... Milyen aljas és hitvány is tudsz te lenni, Ember! Abkarovits Endre Uj kezdeményezés az egri zenei nevelésben Az egri Rákóczi Termelő- szövetkezet Ráckapu téri központjában jellemző kép fogad: hosszan elnyúló udvar, itt-ott cserép- és kőhalmokkal, törmelékkel. Építkeznek. Az utolsó simításokat végzik a 24 férőhelyes lóistálló épületén, amely alig egy hónap alatt ».nőtt ki a földből”. Gyúró Lászlóra, a szövetkezet elnökére várni kell. Míg várakozom, Jenei Bélával, a főkönyvelővel beszélgetek a tsz dolgairól. Gondokról, nehézségekről esik a legtöbb szó. A márciusi átlag: 18,7 munkaegység — Hozzá kell szoktatni az embereket a bizonylati fegyelemhez — mondja Jenei elvtárs. — S ez döcögősen, nehezen megy. Előző munkahelye az Egri Vendéglátóipari Vállalat. Onnan helyezték két évre a Rákóczi Tsz fontos és bizalmas posztjára. Neki kell megteremtenie a könyvelés mechanizmusát — az adminisztrációt. A tagokra terelődik a szó .. — 384 tag vette fel eddig a munkát. S az előző hónapot tekintve átlagban 18,7 munkaegység teljesítésé jut egy- egy főre. Lehetne jóval több is. Es így vélekedik Gyúró László elvtárs is, az elnök. •Vem rendeződtek még a gondolatok — mondja Gyúró elvtárs. — Sokan kacsingatnak visszafelé, s persze, így a munka lassan halad csak. De hát minden új szövetkezetben hasonló helyzet uralkodik. Minden új szövetkezet „ilyen hajóban utazik”. Hétszáz tagot számlál a Rákóczi Termelőszövetkezet; ebből négyszázra tehető a munkaképes tagok száma. Három- száznyolcvannégyen már dolgoznak a szövetkezet tábláin. S a többiek? Ügy gondolkoznak: megélünk mi a háztáji föld után is ... ' Halkan nyílik az ajtó. Magas, vékony ember sántikál be rajta. Még egyetlen napot se dolgozott a közösben, de arról panaszkodik, hogy nem tud mitévő lenni, mert semmi tarAZ EMBER az életben ritkán lát olyan egyenesszárú háromszögért, amely három ember sorsából áll össze és amelynek erkölcsi közép- és forgópontjában az italozás áll. Az ivás, mint állandó tartalmi jegy három összefonódó életben, csak tragédiát, megpróbáltatásokat hozhat, Ki- nek-kinek a maga hibái, vagy sorsa szerint. Hol indult el a baj, az erkölcsi romlás? Ezt ma már csak az elnagyoltan elmondott és csak a bírósági tárgyaláson rögzített adatokból lehet megállapítani. A történeti váz így is érdekes és elgondolkoztató: H. I. 1921-ben született, jómódú kisiparos, aki a tárgyaláson elhangzott kijelentés szerint havonta ötezer forintot keres. 1943 decemberében házasságot kötött első feleségével, T. Á.-val. A házasság szerelemből keletkezett, de gyermekáldás nem kísérte. Abban az időben még jobban állt a férje anyagilag, mint most, amikor már két asz- szony és húsz esztendő megtépázta. A fiatalok dőzsöltek és dorbézoltak, míg 1953 óta a két ember között teljesen elfajult a viszony. Az asz- szony mindenáron be akarta bizonyítani ország-világ előtt, hogy ő sem marad férje mögött. ha mulatni kell. Ezért pl. az egyik alkalommal Gy.-ben levő lakásukról minden bejelentés nélkül eltávozott, magához emelve a meglevő több ezer forintot és elutazott Miskolcra — mulatni. Pénzért talált szórakoztató partnereket és miután a komoly összeg is elfogyott, hazatért férjéhez. Az indokolás és a számonkérés elképzelhető. A férj is, az «asszony is mások társaságába járt. Ezen a kétfelé való élésen átmenetileg azzal akartak segíteni, hogy 1955-ben fiúgyermeket fogadtak magukhoz. A megszokott életmódról azonban sem egyik, sem másik nem akart és nem tudott lemondani. A FÉRJ válópert indított 1958-ban, de az asszony — valószínűleg azért, mert a férj jól keresett és már megszokta a dorbézoló életet — visszaédesgette a férjet. A férj maradt, s az asszony azzal hálálta meg a per megszüntetését, hogy otthagyta a férjet egy harmadik kedvéért. A férj tudomást szerzett arról, kihez és miért távozott asszonya, utánament és kérte- kérlelte az asszonyt a visszatérésre. A kikapós asszony először nem mutatott hajlandóságot a családi élet helyre- állítására, később mégis — talán a pénz és a hirtelenjött szerelem fogytán — visszáuta- zott. Gy.-re. Itt azonban már új helyzetet talált, mert H. I. háztartása és irodája vezetésére magához vett egy elvált, kétgyermekes asszonyt. Ez a nő már nem tűrte, hogy a régi asszony visszaköltözzék. T. A. szerint az új „házvezetőnő” a gyengeakaratú és nagyon iszákos H. I.-t, a férjet, a kibékülés kísérlete köziben ■eitatta és az első asszonyt úgy megfenyegette — tettle- gességgel is —, hogy a családi ügyek rendezése már nem volt lehetséges a pillanatnyi erőviszonyok hatása alapján. A kétgyermekes házvezetőnő —■ szintén friss válóper után — teljesen birtokba vette H. I.-t és házát, pénzét, idegeit. H. I. elvált törvényes asszonyától, majd — miután az új asszony egy mátrai faluba költözött és ott vállalt munkát — 1959. szeptemberében új házasság jött létre az új asszony és a régi H. I. között; Már a Gy.-i együttélés alatt féltékenységi rohamok, veszekedések jellemezték H. I. és a diplomás férjétől elvált asszony életét. A tanúvallomások szerint a férj menthetetlenül iszik, de az új asszony sem veti meg a szeszes szórakozást — mondja a férfi. A férj szerint az asszony is úgy szereti az italt, hogy egy órahosszáig sem tud meglenni ital nélkül. Tisztázatlan maradt a válóperes tárgyaláson is az a kérdés, hogy H. I. 38 000 forintos betétkönyvét a Gy.-i lakásból a régi, vagy az új asszony vitte-e el, és ha elvitte, mi történt a pénzzel; A férjben az alkohol hatására gyakran kitört a féltékenységi roham és a kisebbségi érzésből sarjadzó tehetet/ Uj automata telefont szerelnek a Hatvani Cukor* ; és Konzervgyárban Szerelőmunkások nagy, nehéz szerkezetet cipelnek a folyosón, bent a szobában por, fal- és vakolattörmelék. — Kiöregedett és tönkrement a régi telefonközpont. Nagy teljesítményű, 15/150-es, modern automata gép lesz itt. A telefonkezelő csak a vidéki beszélgetést jegyzi és kapcsolja, a helyi hívásokat az automata intézi majd. Ideiglenesen egy nehézkesebb készüléket szereltünk be — tájékoztat a Posta Budapesti Távbeszélő Alközpontjának hivatalos embere. Állandóan cseng és jelez a készülék, nincs egy pillanatnyi szünet. Hiába, igazi nagyüzem ez a két gyár. De mi lesz itt majd a kampányban? — Addigra meg lesz a#, új készülék, mert ezzel sehogy sem győznénk 60—70 vidéki beszélgetést naponta. Nagy Sándorné nem folytathatja tovább a megkezdett mondatot. Több helyről keresik egyszerre, s Fehér Erzsébet segít neki a készülék kezelésénél, mert igazi bábeli nyelvzavar van most a készülékben, s a telefonálók mindig sietnek és mindig türelmetlenek. len düh: alkalmasint összetörte az asszony bútorait, őt is bántalmazta úgy, hogy a bíróság 1000 forint pénzbüntetést is szabott ki H. I.-re. Az új asszony ilyen előzmények után radikálisan akart intézkedni „szeretett” férjével kapcsolatban: a kórházba vitette, ahol néhány napi ellenőrzés után elbocsátották. AZ ASSZONY válópert indított férje ellen. A kereset indokolásában leírja férje valamennyi rossz tulajdonságát, és hangsúlyozza azt, hogy a férfi kibírhatatlan. A férj nem ellenezte a vállás kimondását, mert a közös szenvedélyen kívül semmi sem kapcsolta őket egybe. A válóper ideje alatt jelentkezett az első asszony is. A tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az életközösséget ismét visszaállították. A férj úiból elveszi tehát első feleségét, akivel tizenhét esztendeig éltek együtt. A régi asz- szony most lényegesen másképp látja férjét: hibáit meg tudja és meg akarja bocsátani. Mindketten, a férj is, meg az első asszony is úgy látják, hogy a pénzre és szeszre vágyó másik asszony rontotta el az életüket. A bíróság a válást kimondta, mert a körülmények mérlegelése után más kiutat a Nyugtalanul nyüzsgő gyermekhad népesítette be az egri honvéd helyőrségi Tiszti Klub nagytermét. Több mint 500 élénk szempár tekintett a színpadra, ahol a 24 tagú honvéd fúvószenekar foglalt helyett Auth Henrik százados vezetésével. Üjszerű zenei előadást hallgattak itt az általános iskolás tanulók. Az előadás módja jelentett újat... A tanár — Könczöl Ferenc — a zenekar mellett foglalt helyet és közvetlen szavakkal vezette be az újszerű hangversenyt. Miközben a fa-, réz-fúvós és ütőhangszerek történetéről jellegzetességéről beszélt, megszólaltatták a szóban forgó hangszereket. A pikoló és harsonaszólót zenekari kísérettel is bemutatták. A lelkes ifjú közönség tágranyílt szemmel hallgatta az érdekes előadást. Különösen, nagy tetszést aratott Erkel Hunyadi László nyitányának bemutatása, amit előbb részleteiben hallgattak, s közben a zeneiskola tanára röviden ismertette a kor társadalmi rajzát, elmagyarázta: az író szándéka hogyan szólal meg a muzsika kifejező eszközeivel. Nagy tapsra verődtek az apró kezek, mikor az utolsó műsorszám, a Schubert szerenehéz esetben nem talált. A törvényszabta lehetőségek szerint rendezte a bíróság a zilált állapotokat három ember között. De az erkölcsi kérdések — minden valóázínűség erre mutat — megoldatlanok maradtak. Nem nehéz következtetni a folytatásra, hogy a gyenge akaratú és az italban gondolkodó kisiparost az új- raalkotott házasság nem változtatja meg. Az asszony eddigi életmódja tizenhét-tizennyolc esztendeig tartott. Az új elszámolás és a majd visszaállított házassági közösség sovány reményt nyújt arra, hogy a két ember közül akár az egyik is megváltozzék. Talán az életük elé kellene célt szabni vagy az eddigieknél jobb és biztosabb támpontot találniuk, vagy a társadalomnak kellene valamit tennie. Ezek az emberek úgy elherdálják egész életüket azzal, hogy botrányosan és semmit- érően hányódnak a munka kényszerű ébrenléte és az ivás tehetetlen mámora között. Mi lesz velük öregségükre, hiszen mindenüket felélik, gyermekeik nincsenek, akiknél majd a vénség napjaiban meghú- húzódhatnának? Fogható-e mindez a háborúra és arra az erkölcsi katasztrófára, amit a véres négy esztendő jelentett? AZ ALKOHOL rombolása láttán felmerülnek a jogos kérdések. Nem mindig egyszerű a választ megadni. Ebben az esetben is kétkedésekkel és kevés reménnyel válaszol a krónikás, aki azért írja e sorokat, hogy a példa riasz- szon azoknál, akik ezen az úton akarnak elindulni vagv már el is indultak, de még visszafordulható ak. Farkas András nád és a drága szép muzsika drága hang melódiái elhalkultak. Az élő muzsika így maradandóbb élményként hatott rájuk, mintha hanglemezes bemutatón vettek volna részt. A jelenlevő pedagógusok őszinte elismeréssel szóltak a zenei nevelésben látott új és hasznosnak bizonyuló módszerről. Könczöl Ferenc elmondotta, hogy a további nevelőmunkában hasznosítani fogják a zeneiskola és a Tiszti Klub kezdeményezését. Az új tanévtől kezdve az általános és középiskolás tanulók rendszeres zenei nevelését ezzel a módszerrel segítik elő. Az egri énekkarok és zenekarok is bizonyára szívesen bekapcsolódnak ebbe a munkába, amelynek egyik fontos célkitűzése új hangverseny-látogató közönség nevelése. Szükség van-e erre? Feltétlenül! Csak üdvözölni tudjuk az új kezdeményezést. Az iskolások így értik meg az igazán, az élő zenét, és válnak a szép, komoly muzsika barátaivá „ELTŰNT“ a Dolomitok egyik csúcsa A Dolomitok Pale dl San Martino hegycsoportjához tartozó ún. Belvedere-torony, egy hatalmas sziklás hegyfok, a szó szoros értelmében eltűnt. Két szakavatott és a környéket jól ismerő hegymászó az elmúlt hét végén meg akarta mászni ezt a csúcsot, de legnagyobb megdöbbenésükre, — nem találták meg. Először úgy vélték, hogy noha igen jól ismerik a terepet, valahogy mégis eltévedtek. Alapos kutatások után azonban rájöttek, hogy a csúcs valóban nincs többé. A rejtély magyarázata a következő: a fagy — valószínűleg januárban vagy februárban — annyira megtámadta a több mint száz méter magas sziklacsúcs alapjait, hogy a kolosz- szus ledőlt a völgybe és teljesen szétmállott. A táj képe ezáltal teljesen megváltozott. Gyalogséta a világ körül A napokban megérkezett Karlovy Varyba Har Soenar- sono indonéz vegyészmérnök, aki gyalogosan járja be az egész világot. Gyalogtúráját tavaly májusban kezdte meg, azóta meglátogatta Szingapúrt, Malájföldet, Byrmát, Indiát, Pakisztánt, Afganisztánt, Törökországot, Görögországot és Ausztriát. Har Soenarsono néhány napot Csehszlovákiában töltött és újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette: „Ez az első szocialista ország, amelyben jártam. Rendkívül tetszik nekem az itteni élet, mert az embereknek nem okoz gondot a munkavállalás és a diákok ingyen részesülhetnek egyetemi oktatásban.
