Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-16 / 64. szám
4 NßPÜ J AG 1961. március 16.. csütörtök Orom as egri Petőfi utcában . .. Valami ismét születni készül.. . Napok múlva egy új élelmiszer- bolt építését kezdik meg az egri Petőfi utcában, az épülő 64 személyes csecsemőotthon szomszédságában. Az esztendő első hónapjaiban még esak tervekről beszéltek. S most már a fundamentumok kiásását is ■ elvégezték önkéntes, társadalmi munkában. Az alapok lerakásához is. hamarosan hozzákezdenék. Az apácák egykori szőlőbirtoka helyén új, munká'slakta városnegyed . épült néhány év alatt, s az új település azóta is tovább bővül, terebélyesedik, új meg új házak épülnek. Az élelmiszerbolt a fiatal- városrész fokozottabb ellátását kívánja biztosítani majd. Régi vágya és reménye vdlik valóra tehát most az itt lakó embereknek. Érthető hát a Petőfi utcai lakók öröme. Nem kell a belvárosba gyalogoltok az embereknek, az új boltban minden szükségeset megvásárolhatnak maguk és családjuk számára. (—kyd—) — A MÉSZÖV választmányi ülését ma délelőtt 9 órai kezdettel tartja. Az ülés a MESZÖV-székház tanácstermében lesz megtartva. — A NOVAJ1 Egyetértés Termelőszövetkezet a múlt év őszén 80 hektoliter mustot adott el a Borforgalmi Válla- latnalc szerződéses alapon. Az idén először, e hét keddjén 55 hektoliter kétszer fejtett bort szállítottak el a szövetkezet pincészetéből. Ezzel a mennyiséggel a termelőszövetkezet már jóval túlteljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit. — 1954-BEN kezdtek hozzá a gyöngy össolym ősi kul- túrház építéséhez. Az építkezés akkor, más, fontosabb munkák elvégzése miatt megszakadt. ötévi szünet után 1959 szeptemberében ismét hozzáláttak a munkákhoz. A két és fél millió forintba kerülő építmény hamarosan elkészül. A kultúrház ünnepélyes átadására április végén kerül sor. — Á NAGYTÁLYAl "Viharsarok Termelőszövetkezetből jelentik, hogy tegnap estig elvetettek 25 hold mákot, 16 hold tavaszi búzát, három hold korai borsót és 16 hold zabot. Ezenkívül 225 holdat előkészítettek a sörárpa elvetésére is. —t A MÓNOSBÉXJ községi színjátszók a hét szombatján Eger csehi-bányatelepre látogatnak el, ahol a sok sikert aratott Kőszívű ember fiai című színművet mutatják be a bányászoknak. Vasárnap Bekölcére látogatnak el a móncsbéli fiatalok ugyanezzel a színdarabbal. — AZ ELMÜLT héten közgyűlést tartották a gyöngyös- solymosi Mátra Tsz-ben. Az elvégzett munkáról Kocsis Lajos tartott beszámolót, míg a termelési tervet Székely Ferenc főagronómus, a terv pénzügyi részét pedig Kerek Sándor főkönyvelő ismertette a szövetkezet tagjaival. Beszámolók elhangzása után három fővel bővítették a vezetőség létszámát és megválasztották a küldötteket is a további közgyűlésekre. EGRI VÖRÖS CSILLAG: Lányok tavasza EGRI BRODY: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN: Szép Lurette GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A kalandor HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Ármány és szerelem HATVANI KOSSUTH: A Balti égbolt HEVES: Nincs előadás PÉTERVASÁRA: Nincs előadás FÜZESABONY: Fehér vér Egerben este 7 órakor: különleges világnap (Biánco-bérlet.) Fedémesen este 7 órakor: KILÓG A LÓLÁB Nagyszerű élményt nyújtottak a fővárosi művészek az egri közönségnek GIOVANNI PERGOLESI 1961. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK: HENRIETTE 225 évvel ezelőtt, 173ß. május 16- án halt meg GIOVANNI PERGOLESI olasz zeneszerző. AZ ÚRHATNÁM SZOLGÁLÓ című, 1733- ban írt operája az olasz—francia vígopera-stílus kezdetét jelenti. Utolsó, világhírű műve a STABAT MATER. 380 évvel ezelőtt, 1581-ben .e napon' született PIETER HOOFT holland költő, a németalföldi reneszánsz fc képviselője, lírai költeményeket és drámákat írt. 105 évvel ezelőtt, 1856-ban e nar>;>"! s.-._ ■ -vLrfÉl.J orosz festő. Szenvedélyes, romantikus képeivel a szubjektív és misztikus irányzat, a dekadens stílus követője. Tárgyait klasszikus irodalmi művekből (Shakespeare, Goethe, Puskin, Lermontov) vette, valamint portrékat is festett. 5 évvel ezelőtt, 1956-ban e napon halt meg CHARLES BROM- FIELD amerikai író. Kitűnnek élénk jellemrajzzal megírt regényei: ÁRVÍZ INDIÁBAN (1937), ÉJSZAKA BOMBAYBAN, AZ ÉLET FAJA, ROHAN A VÍZ. Saját életét — egy amerikai farmer sorsát — A GYÖNYÖRŰ VÖLGY című regényében 1945-ben írta meg. MÁRCIUS 16-A AZ ALBÁN ALKOTMÁNY NAPJA (1946.) A debreceni Csokonai Színház vendégjátéka Egerben A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat az egri Szak- szervezeti Székházban rendezte meg kedden a Tolsztoj-est- jét Tolsztojról, a XIX. századi orosz és világirodalom egyik legnagyobb alkotójáról és alakjáról dr. Osváth Béla, a TIT irodalmi titkára tartott bevezetőt. Élvezetes formában ismertette azokat a regényrészieteket, amelyek ízelítőt adtak az orosz szellemóriás művészetéből. Tolsztoj Leó, (akiről Lenin azt mondotta: egy grófnak kellett jönnie ahhoz, hogy az orosz muzsikot, az orosz parasztot megismerjük) hosszú élete folyamán újból és újból, regényeiben és novelláiban, mindenfajta írásában kereste az élet értelmet, az emberek titkait, az emberi boldogságot Tolsztoj Leó Napóleonról, a XIX. század emberének eszményéről, bálványáról mondat halálos ítéletet Andrejjel, aki a csatatéren, megsebesültén nézi, kémleli az eget: mennyire kicsiny ez a kicsinyes győző az egekhez képest. Mennyire üres és értelmetlen Napóleon a folyton újuló és változó mindenség- hez képest. A népekhez képeit, akik viszik vezéreiket akaratuk szerint. Mennyivel nagyobb Kutuzov, aki nem saját zsenialitásában bízik, hanem a katonákban, akik tudnak és akarnak saját szándékaikkal és tetteikkel történelmet csinálni. A fővárosi művészek a Háború és béke piscatori dramati- zálását vitték színre, míg Lász- lóffy Katalin, a Vígszínház művésznője a Karenina Anna két sajátságosán szép részletét olvasta fel. A Háború és békéről maga Tolsztoj joggal elmondhatta, hogy a modem Iliászt írta meg ebben a regényóriásban. A regény élménye még friss emlékezetünkben, hiszen a tavaly bemutatott amerikai film a modem technika minden elevenségével számyaltatta előttünk a széles sodrású cselekményét s benne a nagyszerű hősöket Az újraolvasás gyönyöre is sokakat elkapott az évforduló és a film hatására és így döbbentünk rá ismét, hogy ez a regény a ma emberének is lényegeset mond. Piscator jelenetsort ragad ki a Háború és békéből (a regény hömpölygő cselekményét háromórás drámában összefogni lehetetlen) és a tolsztoji célzatosságot hangsúlyozza. A narrátor olykor szerepeket vállal ebben a produkcióban, hogy a hősök az egyik jelenetből és hangulatból a másikba zökkenő nélkül átléphessenek. Andrej bemutatja Natasát apjának és az apa megcsontosodott ember lévén nem adja azonnali beleegyezését fia házasságába. A fiatalok várni kényszerülnek és a tolsztoji fogalmazás, a jellemek tolsztoji rajza és indokolása átsüt minden mondaton. Bezuhov megváltozik egy okos orosz paraszt hatására és ő viszi tovább a természetes életet a boldogság felé, ami Andrej- nek és Natasának együtt — jóllehet lobogva szerették egymást — nem jutott osztályrészül. Az agg herceg is meghal, mint Liza és Andrej, de az élet megy tovább, mert ez a rend és ez a törvény. A körfüggöny előtt lejátszott drámai jelenetsor nagy hatást váltott ki a nézőkből és lelkesen tapsoltak a kiváló fővárosi művészeknek: Ruttkay Évának és Lászlóffy Katalinnak, Páger Antalnak, Benkő Gyulának és Szakács Miklósnak. Lászlóffy Katalin két részletet olvasott fel a Karenina Annából: Anna találkozását a szerelemmel és Anna utolsó pillanatainak nagyszerű leírását — az öngyilkosság előtt. A tragikus események (a szerelmes asszony első találkozása Vron- szkijjal éppúgy tragikus alapszínt kap egy látszólagos véletlen folytán, mint az öngyilkosság) mutatják a tolsztoji hősök tolsztoji igazságát: nem tudnak kilépni önmagukból és sorsukból. Sem Anna, sem Karenin, sem Vronszkij és ezért keli meghalnia Annának. Tolsztoj legnagyobb regényének szándékai nemcsak a kort, hanem az embereket is elragadó művészéttel mutatják be és nem csoda, ha a regény hatása túlnőtt a koron, amelyben született. Az egri közönség hálás a rendezőknek az estért. Zsúfolt ház mégsem volt s ez annak tudható be, hogy nem kellő hangsúllyal hívták fel a közönség figyelmét a nagyszerű irodalmi és színházi eseményre. Farkas András Hétfőn este zsúfolt ház várta a debreceni Csokonai Színház operatársulatának előadását, a híres Mozart-daljátékot: a Szöktetés a szerályból-t. Az előadás valóban megörvendeztette az egrieket. Edd^g is ismertük már a debreceniek tehetséges operatársulatát, de most nagyon sok új színnel gyarapodva jöttek el hozzánk. A szereplők között sok a fiatal tehetség, akiknek még az is javára írható, hogy már nemcsak énekelnek, s nemcsak az operai előadásmód tisztaságára ügyelnek, hanem — játszani is tudnak. Kitűnő játékot, jó alakítást nyújtott elsősorban Szelim papa — Tessé- nyi János —, aki méltóságteljes tartásával, arcjátékával az igazi nagyurat, a jellemében nagyot formálta. Méltó partnere volt a kitűnő hangú énekesnő, Marsai Magda, Constanca szerepében. Tisztán csengő hangja különösen a felső regiszterekben elevenedik meg. Belmonte szerepében Kovács László szép tenorját hallhatta az egri közönség, míg a szolgát kitünően formálta Szigeti László. Nagyon kedves volt Blonde szerepében a szintén tisztán csengő hangú Han- kiss Ilona. Énekes nyújtotta produkciója mellett talán ő volt a legkiemelkedőbb színpadi játékos is. Ozmint, a háremőrt Tréfás György jó színpadi játékkal alakította, amelyhez szép hangja föltétlenül pluszként társult. , ■Különösen szép volt a III. felvonás ötöse, de az áriák mindegyikét nagy tetszésnyilvánítás kísérte. Külön kell Szólni Komar- niczky Tamás vezényléséről. Annak ellenére, hogy a nagy MÁV szimfonikus zenekar nem tudott elhelyezkedni az orchesterben, s éppen az erős ütemhangszerek kerültek a nézőtérre, mégis megvolt a zenekari összhatás, éppen a karmester zenei érzéke miatt, aki minden esetben nagy gondot fordított arra, hogy tompítsa a fent elhelyezett hangszereket a vonósok javára. Az énekeseknek is biztos támasza volt, mert minden egyes belépést pontosan beintett, s ezzel elérte azt, hogy nagyszerűen érvényesült a pergő, humoros, kedves Mozart-zene, de az énekesek szép teljesítménye is. Horváth Zoltán rendezése „helyükre állította” a színészeket, s néhány igen ügyes ötlettel jól hangsúlyozta a darab mondanivalóját. (A. É.) FILM - FILM - FILM - FILM - FILM Lányok tavassa A világhírű Nyírfácska Együttes közreműködésével készült ez a színes, szélesvásznú, szovjet f ilm, amely kedves, szerelmi történet keretében mutatja be az együttes legszebb műsorszámait. A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház mutatja be március 16—19-ig és Pétervásárán'március 21 és 22-én. (3) Soós ideges. Ösztönösen érzi, hogy az éjjel is volt valami, valami jóvátehetetlen, amit ki tudja mikor tud meg. Borzalmas ez a bizonytalanság, s ez a mély csömör. Nem, ennek véget kell vetnie! Tönkremegy! A kezei máris reszketnek, tériszonya van, s ez a petyhüdt- ség ilyenkor rémes! Csontjaiból mintha kiszáradt volna az erő, bizonytalan a járása, s napokig képtelen a szerelemre. Az ördög vinné el ezt az egész világot, ma le kéne mennie az üzembe is, azzal a bizonyos R. P. 118-as exportgéppel baj van, a konstruktőrrel is beszélnie kell, de hát nem megy! Éva könnyes szemei is elébe tolakszanak, eh, ezen változtatni kell! Cigarettára gyújt. Szívja megszokásból, nem esik jól, legszívesebben hazarohanna Évához, kiengesztelni, meg az öreget is, az apóst, a mamát! Hiszen úgy dédelgetik még most is, jobban mint otthon, a Dunántúlon. Onnan is az ital miatt kellett eljönnie, egy tisztességes ismerős nő már szóba sem akart állni vele! Ha Fal- Ián Berci — akivel gyerekkori barátok voltak, s aki ma intézeti orvos — nem javasolja a i környezetváltozást, még ma is ott tesped, s issza le magát majd mindennap. Jót tett a változás, de mégis valami húz- za-vonzza az éjszakához, s ha megkóstolja az italt, vége! Hiába mondogatja magában, hogy ez az utolsó pohár, többet nem iszok, nem tudja megtartani. Mintha ezer ördög bújna belé, s azok követelnék az újabb és újabb poharat, s annak a belső valakinek a hangja, akit lelkisme- retnek nevezünk, annak a hangja egyre halkul. A bor, az ital elfojtja, és... Soós hangokat hall, a főnöke hangját,' a szokásos reggeli vizit, jó lesz valamit csinálni. Előveszi az RP 118-as dossziéját, kinyitni azonban már nincs ideje. — Jó reggelt, Soós kartárs — lép be a részleg főmérnöke, és kezét nyújtja. — Ügy látom, éppen az RP 118-assal foglalkozik, vagy akar foglalkozni. Sajnos, nem dicsekedhetünk vele, valami hiba van ezzel a géppel. No, üljön csak le, én is helyet foglalok. Ebben a korban és ekkora pocakkal mint az enyém,' egy emeleti kirándulás bizonyos pihenést igényel. Nos, adja csak errébb azt a dossziét. — Tessék, főmérnök: kartárs! A főmérnök szuszogva lapoz a dossziéban. Soós nézi, s irigyli. Fetég így öregesen és kövéren is friss, pedáns, kezei nem remegnek, pillantása nyugodt, derűs, a kiegyensúlyozott élet letörölhetetlen vonásai. Pedig — ahogy mondják — szereti a társaságot, kellemes csevegő, a bort sem veti meg, hanem az „öreget” még „pityókásan” sem látták. — Mondja csak, Soós kar- társ, összevesztek maguk valamiért a Köröndi kartárssal? Soós csodálkozva int nemet a fejével: ■ — Nem... nem... — Komolyan mondja? — Igen, főmérnök kartárs. Nem, semmi bajom a Köröndivel. — Csodálom. A főmérnök leveszi szemüvegét, hunyorogva nézi Boost. Azután halkan megkérdezi: — Az éjjel volt a bárban? — Igen. Voltam. A főmérnök feláll, sétálni kezd, majd ismét leül. Láthatóan súlyos gondolatokkal foglalkozik, de Soósnak is izzad a homloka. — Valamit ismét tehettem a „redőnyhúzás” után — gondolja kalimpáló szívvel és nem mer az „öregre” nézni. A hangját azonban hallja: — Nézze, fiam, maga még nagyon fiatal. Ahogy szokták mondani, előtte az élet. Távol áll tőlem, hogy beleavatkozzam a saját, egyéni életébe, még csak politikai oktatásban sem akarom részesíteni, de emberi kötességem figyelmeztetni: nem jó úton halad. — De, főmérnök kartárs, a munkám... — Várjon, fiam. Éppen ezért. Jó munkaerő: eszes, jő mérnök lesz magából. Tehetség a szakmában, ezt én mondom, s nem azért mondom, mert hízelegni akarok magának. De __és ismétlem, nem er kölcsi prédikációnak szánom a mondanivalómat, hanem a nyers, rideg valóságot akarom felvillantani. Szóval, az italról van szó. Farizeuskodnék, ha azt mondanám, hogy ne igyák: Igyék, de mértékletesen. Gondi és felesége névnapi vacsorán voltak, s hazafelé menet bementek még égy feketére a bárba, ök látták, hogy maga részeg, nem is akartak szórakozni magával, maga azonban észrevette őket és átült az asztalukhoz. Udvarolni kezdett a feleségének, a lehető legrdász- tikusabb formában. Szó szót követett, maga neki akart menni Köröndinek, ök elmentek, természetesen levonva magáról a konzekvenciát. — Bocsánatot kérek tőle. — Jó. Ez kötelessége. De az incidens után, maga véletlenül — nyilván az erős ittasság hatására — betörte a bárpult üvegezett tetejét. Nem hívtak rendőrt, a pincérek ismerik, aláírattak magával egy kötelezvényt a kár megtérítésére. Eddig a tömör valóság. dolom, ezt már elmondhatták magának többször, nyilván akadnak olyan barátai, akik nemcsak a poharak mellett barátai. De nem úgy, hogy olyasmit tegyen, mint az éjjel is. — Nem emlékszem semmire! — Gondolom. Nagy botrányt csapott a bárban. Nem részletezem, a lényeg: KörönMit szól hozzá? — Borzalmas. Nem is emlékszem ... bárpult... Köröndi __ — Megtörtént. S én a magam részéről — ha tudok is a dologról —, talán említést sem teszek. Magánügy, bár ez már ma nem is egészen az. Az ember védelme, az ember nevelése társadalmi kérdés. (Folytatjuk•)
