Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-16 / 64. szám

XII. évfolyam, 64. szám ára 50 fillér 1961. március 16., csütörtök AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESEI,(ETEK! „1 felszabadott magyar nép méltán vallja magát 1848 örökösének, az első március folytatójának“ A magyar szabadná**harcra emlékeztek az egri fiatalok Kedden este szállt a dal harsány szava az egri Hely- ■ őrségi Tiszti Klub nagytermének színpadáról: Petőfi Sándor Nemzeti dalától lelkesedtek a széksorokat megtöltő fiatalok, úgy, mint 113 évvel ezelőtt elődeink, az 1848-as márciusi ifjúság. Utána az elnökség soraiból — amelyben többek kö­zött helyet foglalt Tóth Sándor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Misi Sándor, a KISZ Heves megyei Bizott­ságának első titkára —, dr. Csernik József, a Hazafias Népfront megyei elnöke emelkedett fel, s a Hazafias Nép­front megyei és városi elnöksége, valamint a KISZ megyei és városi bizottsága nevében köszöntötte az ünneplő fiatalo­kat. A% ünnepi beszédet Misi Sándor elvtárs mondotta — Százegynéhány évvel ez­előtt Jókai Mór, aki nemcsak nagy írója, kedvelt mesemon­dója volt nemzetének, de egyi­ke az 1848-as márciusi ifjak vezetőinek is, így látta a ma­gyar haza, a magyar nép jö­vőjét: „És lesz népünk, mely hazájának örül, mely nevének díszére munkál, lesznek nagy embereink, akiket a világ bá­mulni fog, lesznek hőseink, dicső szellemeink, akikben új­jászületünk, leszünk nemzet, mint még sohasem voltunk és az utókor írójának nem kell költeni, hanem csak a valót leírni, hogy dicsőítse e hazát.” így írt Jókai a márciusi for­gatagban, a forradalom és a szabadság ügyébe vetett hittől, lelkesedéstől vezérelve. — Mert az 1848-as esztendő a népek nagyszerű tavasza volt. Párizsban barikádok emelkedtek és a megrettent polgár-király, Lajos Fülöp si­etve lemondott. Az európai reakció egyik fő alakja, a csel­szövő Metternich kénytelen volt menekülni a forradalmi Bécsből. Tüntetések, utcai har­cok követték egymást a né­met városokban. Szabadságot, jogot, alkotmányt követeltek mindenütt. S március 15-én a párizsi, bécsi hírekre meg­mozdult a pesti ifjúság is. Pe­tőfi a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről, kiszabadítják börtönéből a fog­va tartott Táncsics Mihályt. — Igen, 1848. március 15-én c pesti ifjúság azt tette, ami akkor az idők szava és pa­rancsa volt, kora leghaladóbb célkitűzései mellett szállt sík­ra. A márciusi ifjak legjobb­jai egyszerre esküdtek fel a háromszínű lobogóra és a vi­lágszabadság zászlajára. Közü­lük a legnagyobbak, messze előre láttak. Petőfi Sándor már azt a jövendő Kánaánt énekelte meg, ahol a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet, s ahol a szellem nap­világa ragyog minden ház ab­lakán. Petőfi álmaiban, látno­ki megnyilatkozásában már az eljövendő szocializmust látta. — Március 15 eseményei örökké élni fognak a ma­gyar nép és a magyar ifjúság emlékezetében. Ezen a napon a forradalmi pesti nép, követve Bécs és Pá­rizs példáját, harcba indult a zsarnokság ellen, a népszabad­ságért, a haza függetlensé­géért. Amikor a haza harcba szólított, a forradalmi ifjúság »Isőnek jelentkezett a honvéd seregbe. Nem a 48-as honvé­dek, a márciusi ifjak hősies­ségén múlott, a reakció túl­ereje, a belső bitangok árulá­sa következtében bukott el a dicsőséges szabadságharc. 1849-ben a hazára, amelyért annyi vér omlott, amelynek szabadságáért oly sokan fog­tak össze, ismét az elnyomás sötétje, a hóhér Haynau rém­uralma, a Bach-korszak hosz- szú némasága nehezedett. De valami megváltozott. Márci­us 15-ét nem lehetett többé meg nem történtté tenni. A történelem haladását lehetett késleltetni, próbálhatták aka­dályozni — feltartóztatni azon­ban nem lehetett. A magyar nép ekkor már hős munkás­osztálya és kommunista pártja vezetésével bontott zászlót, hogy győzelmesen befejezze azt, ami a szabadságharc bu­kásával befejezetlen maradt, sőt, tovább lépett annál, ki­kiáltotta a Tanácsköztársasá­got. De a proletárdiktatúrát 133 nap után újra leverte a külső és belső reakció. A végleges és visszavonha­tatlan felszabadulást a harmadik magyar tavaszt, a legszebb tavaszt 1945. április 4-e hozta meg. Csak a naptárban van azon­ban egymáshoz ilyen közel a három dátum: március 15., március 21. és április 4. A tör­ténelem homokóráján évtize­deket pergetett le köztük az idő. A felszabadult magyar nép azóta tetteiben igazolta, bizo­nyította, hogy méltán vallja magát 1848 örökösének, az első március folytatójának. Tegyük egymás mellé azokat a célokat, amelyeket 1848-ban vallottak és azokat az eredményeket, amelyeket mi már elértünk, amelyekről már befejezett tényként, múltidőben beszél­hetünk. Ez az összehasonlítás önmagáért beszél. — Azt mondta annak idején Kossuth Lajos, hogy ipar nél­kül félkarú óriás a nemzet. Mi ipari országot teremtettünk, új gyárak, gyárvárosok épültek és a nép tulajdonában levő nagy­ipar biztos alapja további elő­rehaladásunknak. Kevéssé is­mert tény, hogy 1848-ban tör­tént tulajdonképpen az első ál­lamosítás Magyarországon. Kossuth kezdeményezésére a fegyvergyártó üzemeket álla­mosították. Az a tény, hogy ma az ipar a szocialista állam, az egész nép tulajdona, ked­vező feltételeket teremt az újabb sikerek eléréséhez. 1848 nagy eszméje a job­bágyfelszabadítás volt.' Mi töb­bet tettünk, 1945-ben felosztottuk a nagybirto­kokat, földhöz jutottak a földtelenek és felvirág­zott a paraszti élet a régen hárommillió koldus orszá­gának nevezett földön. Azóta ezen a téren is még egy lépés történt előre. Hazánkban a mezőgazdaságban is uralko­dóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok. A dolgozó parasztság felismerte, hogy a jövő igazi útja a közös, szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás és önként választotta ezt az utat A szabadságharc katonái, jobbágynyúzó hűbéri birto­kokkal, egyházi uradalmak­kal találkozhattak vonul­tukban, ma ugyanezeken a he­lyeken virágzó szövetkezetek, állami gazdaságok munkálkod­nak. Nem egy közülük Kos­suth,' Petőfi, Táncsics nevét vi­seli». — 113 évvel ezelőtt a köz­társaság jelszavát tűzték zász­lóikra a márciusi ifjak. Ma ha­zánk független népköztársa­ság. Erős és biztos lábon áll, azzá teszi a néphatalom, azzá teszi, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány politikáját cselekvőén, helyesli népünk túlnyomó, döntő többsége. — Harcainkban többé nem állunk egyedül. A magyar népet ismét a kor leghaladóbb eszméi lel­kesítik, országunk a hatal­mas szocialista tábor tag­jaként a szocializmus épí­tésén munkálkodik. Petőfi valamikor keserűen fa­kadt ki: „Magára hagyták, egy­magára a gyáva népek a ma­gyart” Ma olyan szövetsége­seink vannak, mint a Szovjet­unió, a Kínai Népköztársaság, a népi demokráciák, amelyek­kel váll-váll mellett, testvéri egyetértésben haladunk. Ami­kor a Szovjetunió hét év alatt gigászi terveket hajt végre, Kínában a nagy előreugrás éveit írják, mind nagyobb és nagyobb eredményeket érnek el a szocialista tábor országai, — ez minket is erősít, bennün­ket is segít — Jókai, ha ma élne írhatná: Van népünk, amely hazájának örül, mely nevének díszére munkál. Vannak nagy embe­reink, vannak hőseink, dicső szelemeink, kikben újjászület- tünk. Vagyunk nemzet, mint még sohasem voltunk, s ko­runk írójának nem kell költe­nie, hanem csak a valót írja le, hogy dicsőítse e hazát. E való pedig a szocialista Magyarország, amelyért a már­ciusi ifjak szellemében mun­kálkodni, a ma hőseivé válni a mi korunk parancsa, rxila- mennyiünk számára. Misi Sándor beszéde után középiskolások, a balett kama­raegyüttes műsora következett. Végül pedig ismét szállt a dal: a Pedagógiai Főiskola ének­kara már a ma ifjúságának boldog életéről, a békéről éne­kelt. így emlékezett Eger ifjúsága az 1848-as márciusi ifjakra. (W. L.) Tavas% a% egri uszodában Ragyog a márciusi napfény az egri sportuszoda vizén és a vízben „ragyognákV az ap­róságok. A jövő versenyzői, akik arra hivatottak, hogy majd átvegyék Frank Mária, Bodnár András és a többiek örökét. Nap mint nap a vidáman végzett munka zajától hangos a híres egri medence, s talán e vidámsággal párosult szorgalom, az uszoda és a sportág szeretete az egyik nyitja Eger úszói sikerének. Íme, Utassyné, Gyergyák Magda edző, azazhogy „Magdi néni”, mosolyogva magyarázza az apróságoknak az aznapi edzés anyagát. Hogy jó munka lesz belőle — bizonyosra vehető. Legalábbis ezt árulja el a gyermekek derűs hangulata. Még né­hány perc és elkezdődik az edzés... (Képes riport a 6. öld.) Ezüstkalászos tanfolyam vizsgája Novajjon író—könyvtáros találkozó Gyöngyösön Egyhetes szakszervezeti könyvtárosképző tanfolyamot rendez Gyöngyösön a szakszer­vezetek megyei tanácsa köz­ponti könyvtára. Az egyhetes­tanfolyamon 35 üzemi könyv­táros vesz részt, hogy alapfokú képesítést nyerjenek munká­jukhoz. A tanfolyam megnyitó­ján, március 20-án este író— könyvtáros találkozót tartanak Gyöngyösön, amelyen Molnár Géza SZOT-díjas író beszélget a tanfolyam részvevőivel. Tagtoborzást szerveznek a hajtóműgyári kiszisták Vasárnap tartották meg No­vaion az Egyetértés Termelő- szövetkezetben a múlt év de­cember első hetétől rendszere­sen működő ezüstkalászos gaz­datanfolyam vizsgáját A vizs­gán 20 szövetkezeti tag vett részt, akik jó eredménnyel zárták a tanfolyamot. A vizs­ga befejeztével közös vacsorát és táncmulatságot rendeztek a tanfolyam hallgatói és vezetői részére, akik a meghitt han­gulatban visszaemlékeztek az első hetek nehézségeinek a le­győzésére, valamint köszöne­tüket fejezték ki a hallgatók* tanfolyam vezetőinek, amiért időt és fáradságot nem kímél­ve színvonalas előadások tar­tásával igyekeztek tudásukat átadni. — ÁPRILIS első felében — próbaüzemmel — megkezdi a termelést a mátraderecskei új cserépgyártó üzem. A kor­szerű gyárban a cserepek szállítását műszárítóval vég­zik, így a munkát nem aka­dályozhatja meg az esetleges fagyveszély. Üj üzlet nyílt Hatvanban A Budapesti Hajtóműgyár egri telepén jelenleg kétszáz fiatal dolgozik. A fiatalok nagy száma ellenére a KlSZ-szerve- zet taglétszáma még mindig neon érte el a. százat. Ezért a szervezet vezetősége elhatároz­ta, hogy a KISZ tartalmi mun­kájának megjavításával igyek­szik újabb fiatalokat bevonni, s így a taglétszámot másfélszáz fölé emelni. A hajtóműgyáriak kerülik az elvtelen, számhajhászó és kam­pányjellegű tagtoborzást, éppen ezért súlyt helyeznek arra, hogy megnöveljék a KISZ von­zóerejét — így akarják elérni céljukat A Heves megyei vadásztár­saságok az apróvadas területe­ken igen gazdag zsákmányra tettek szert az idén. A fogoly­vadászatra érdekes, új módsze­reket vezettek be, amelyeket leginkább a Tisza és a Tama menti apróvadas területeken alkalmaztak. Eszerint az élő foglyokat háló segítségével ej­tették birtokukba. Az így be­fogott foglyokat más vadász- területek felfrissítésére szállít­ják, s igen nagy mennyiséget Március 14-én délelőtt az új lakóházak között megnyílt Hat­van város legnagyobb önkiszol­gáló boltja. Az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat korszerű berendezéssel és sok áruval látta el az új üzletet A lakosság igényeihez és munkabeosztásához alkalmaz­kodik az üzlet nyitvatartási ideje. Megvalósult a város dol­gozóinak régi óhaja: a kora reggeli és a késő esti órákban is élelmiszert és a háztartáshoz szükséges különféle dolgokat le­het vásárolni. Eddig esténként és különösen szombatonként a város vegyes élelmiszer üzletei­külföldön értékesítenek, A téli szezonban különösen jó ered­ménnyel zárult a vadászat. ' A komlói vadásztársaság például 1500 élő foglyot tudott így át­adni nemesítésre. Legjobb eredményt a hevesi vadásztársaság ért el a Tisza mentén elterülő 20 000 holdas apróvadas területen, ahol nem kevesebb, mint 2500 élő foglyot ejtettek hálójukba január és február hónapokban, (ka) ben gyakran sorbaálltak és vá­rakoztak az emberek. Remél­hetőleg ez megszűnik. A két új cukrászda és a járműbolt után a város lakói bizonnyal öröm­mel veszik tudomásul a korsze­rű, új élelmiszerüzlet megnyi­tását I egy használaton kívüli (vagy használt!?) pince, az úgy­nevezett „Preszler-pince”. Kerítése — a magas kőfal — életveszélyes állapotban, udvarán töméntelen meny- nyiségű üvegszilánk. De ha ez a terület zárt lenne, ta­lán nem is emelnének szót a járókelők. Sajnos, nemcsak, hogy nem zárt, hanem a gyere­kek valóságos „magánpara­dicsoma”, mert úgy hat, mintha romantikus lenne, és az igazság az, hogy sok véreskezű, lábú gyerek jött már rá saját kárán a való­ságra. Felelőtlenség — bár­kihez tartozik is ez a ház­hely és pince — felelőtlen­ség az az állapot, a környék > gyermekeivel szemben, akik I iskola után itt játszanak, s ) teszik tönkre magukat. ? Ez nem a szülői szigor, I hanem az illetékesek gon- I doskodásának ügye! (á) Külföldre szállítanak élő foglyokat a heyesi vadászok Síkénél zárult a téli apróvad-vadászat a Tisza mentén

Next

/
Thumbnails
Contents