Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-15 / 63. szám

4 NÉPÜJSAG 1961. március 13., szerda Születésnap Édesnek három fia van. Az egyik mozdonyvezető, a másik gépészmérnök, a harmadik főszakács egy jó hírű buda­pesti konyhán. Laci, Pista, Jancsi. így következnek sor­ban a fiúk, akik rajongásig szeretik most is falun, szeré­nyen éldegélő édesanyjukat és szinte minden levelükben hív­ják: jöjjön el, Édes, hozzánk. Lakjék, éljen nálunk, jobb dolga, nagyobb kényelme is lesz. És Édes marad, marad otthon, a kis falusi házban. Ott szokta meg, nem tud elszakad­ni a falutól. Ám Édesnek van agy „parancsa”, amelyet esz­tendőről esztendőre teljesít a három gyerek. Édes születése napján, március 15-én odahaza találkoznak mindhárman, a szülői háznál. És Édes ilyen­kor boldogan öleli magához a három szeretett fiút, akik sza­rukra megígérték, hogy életük végéig hűségesen teljesítik Édes „parancsát^. I..V) — A RECSKI nőtanács cuk- rász-tanfolyamot szervezett. A tanfolyamnak 37 hallgatója van, vezetője Surányi Alfonz cukrászmester. — A MEGYE tíz nagyobb ipari és mezőgazdasági üze­mében vizsgálják meg, és ér­tékelik ki a csehszlovák min­tára szervezett munkavédel­mi őrjáratok tapasztalatait, és terveket dolgoznak ki a munkavédelmi őrjárat-moz­galom kiszélesítésére és a működési elvek egységesíté­sére. — RECSKEN minden hét hétfőjén és csütörtök este mű­velődési estet tartanak, ahol a nőtanács áltál küldött anyago­kat ismertetik, s felolvasás után azt megvitatják. EGRI VÖRÖS CSILLAG Oz, a csodák csodája EGRI BRODY Dr. Faustot elvitte az ördög GYÖNGYÖSI PUSKIN Babette háborúba megy GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Vörös tinta HEVES Vidéki lány pítervasara A megjavultban bízni keli FÜZESABONY Fehér vér Egerben este 7 órakor: KÜLÖNLEGES VILÁGNAP (Bianco-bérlet) . Szerkesztőségi közlemény Lapunk vasárnapi számában a Társadalmi bizottság a tbc elleni küzdelem szolgálatában című tudósításban, a harmadik bekezdés elején a szöveg he­lyesen, így hangzik: „...a bi­zottság elnökéül Rátkai Fe- rencné országgyűlési képvise­lőt, elnökhelyetteséül dr. Hal­mos Béla korházi főorvost, titkárául pedig dr. Patakfalvy Istvánt választották.” TEGNAP fejeződött be ün­nepélyes keretek között a TIT szabadegyetem filozófiai tago­zata Szilvásváradon. A hallga­tók az utolsó előadás után lá­togatási bizonyítványt kaptak * MA délután 3 órakor tartja közgyűlését a TIT hatvani já­rási és Hatvan városi alosz­tálya. * TEGNAP délelőtt 10 órakor tartotta. közgyűlését az egri Járási TIT-osztály. Beszélgetés dr. Somos Lajossal, a Nevelési Tanácsadó vezetőjével Lapunk a minap hírül adta, hogy Egerben a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a TIT kezdeményezésére Nevelé­si Tanácsadó jött létre. E hír­rel kapcsolatban kerestük fel dr. Somos Lajos főiskolai do­censt, a tanácsadó vezetőjét, hogy nyilatkozzék lapunknak a Nevelési Tanácsadó szerepé­ről, feladatairól. Amint az intézmény neve is mutatja, a tanácsadó nevelési kérdésekben kíván segítséget adni a szülőknek, serdülőknek, s általában a neveléssel foglal­kozóknak. Ez a feladat rend­kívül sokrétű és a legtöbb eset­ben csak pszichológusok, orvo­sok és pedagógusok együttes, összehangolt munkájával old­ható meg — adja meg a választ a tanácsadó vezetője. — A fi­ziológiai és pszichológiai fo­lyamatok ugyanis oly szorosan összekapcsolódnak, hogy köl­csönösen súlyos változásokat idézhetnek elő a szervezet mű­ködésében. Emiatt nem min­dig könnyű megállapítani, hogy a gyermek rendellenes visel­kedésében, vagy életműködésé­ben fiziológiai, vagy pszicho­lógiai okok játszanak-e fősze­repet. Ha például egy gyermek az órákon nem tud tartósan és koncentráltan odafigyelni, ha házi feladatai mellett órák hosszat üldögél, a figyelmet­lenség oka lehet fiziológiai és pszichológiai egyaránt. A fi­gyelmetlenség ugyanis csak tünet, a bajt pedig a tünet mö­gött kell keresni. Lehet ez pél­dául általános energiaszegény­ség, ideges kimerülés, fáradság, belső szervi rendellenesség, de lehet tisztán pszichikai ter­mészetű is. Hogyha például va­lami erős érzelmi sérülés érte a gyereket, ha bántja valami, s nem tud szabadulni tőle, ha félelem és szorongás állapotá­ban él, ha elvesztette támaszát, s bizalmát hozzátartozóiban, nevelőiben... Az előbbi eset­ben az orvos és pedagógus együttes munkája állíthatja helyre az egyensúlyt és bizto­síthatja az egészséges fejlődést. Az utóbbi esetben a pszicho­lógus és pedagógus segítségére van szükség, mert nem a gyógyszeres kezelés segít, ha­nem a bántalmat kiváltó ok megszűntetése, a jóvátétel egy pozitív nevelési helyzet kiala­kítása, amelyben a gyermek alapvető szükségletei kielégül- hetnek. — Mit tud tenni, hogyan tud segíteni ilyen esetben a Nevelési Tanácsadó? A pozitív nevelési helyzet biztosítására a tanácsadás" nem mindig elegendő. Intézkedé­sekre is szükség lehet. Például kedvezőbb környezetbe való áthelyezésre, anyagi, vagy más természetű segítségre. így kap­csolódik munkánk szorosan a gyermekvédelemhez is. Akad­nak azonban olyan könnyebb esetek is, amikor a tanácsadás is nagy szolgálatot tehet. — Mi általában a nevelé­si tanácsadás célja? — A bajok megelőzése áz el­sődleges cél. Ugyanis a kifejlő­dött hibák helyrehozása már nagyon nehéz feladat, mert makacsul beleágyazódnak a személyiség egészébe, s mint az idült betegségek általában, nehezen kezelhetők. Az volna tehát a helyes, ha a szülők nem akkor kérnék a tanácsot, amikor már nem tudnak mit csinálni gyermekükkel, hanem amikor a problémák első ízben jelentkeznek. Ebben az esetben még könnyen tudunk segíteni. — Milyen kérdésekben lát­ja különös hasznosságát a ta­nácsadónak? . — Különösen az olyan ese­tekben válhat hasznossá a ta­nácsadás, amikor a nevelőszü­lőkben és hozzátartozókban megvan a jó szándék, de peda­gógiai és pszichológiai ismere­tek hiányában helytelen mód­szereket alkalmaznak, vagy ha magas szülői becsvágy miatt túlzó követelményekkel állnak elő s akaratlanul is örömtelen- né, gyötrelmessé teszik a gyer­mek életét úgy, hogy annak legfőbb gondja nem a tanulás, a köteleség teljesítése, hanem a kelletmetlen helyzetből való szabadulás, a menekülés. Gon­doljuk, hogy a tanácsadó létre­jötte előtt is volt már arra számos példa, hogy Somos La­jos tanár úr, mint hivatásos, nagy tapasztalattal rendelkező pedagógus segített a szülőknek problémáik helyes megítélésé­ben és eldöntésében. — — Igen. Tanácsainkkal eddig is igyekeztünk segíteni és nem egy esetben helyes útra is te­reltük egy-égy gyermek fej­lődését. Reméljük azonban, hogy most, amikor a megyei tanács művelődésügyi osztálya lehetővé tette, hogy intézmé­nyessé váljék a nevelési ta­nácsadás, még több esetben ad­hatunk segítséget a szülőknek. A tanácsadó már létrejött, de még sok nehézséggel kell meg- küzdenünk. Megoldatlan pél­dául jelenleg az orvos részvé­tele munkánkban ... Remél­jük azonban, hogy az intéz­mény hasznossága és életre­valósága beigazolódik, s rövi­desen ugyanúgy megteremtőd­nek a nevelési tanácsadás szé­lesebb körű működésének sze­mélyi és tárgyi feltételei, aho­gyan jó néhány városban ez már megtörtént, — fejezte be nyilatkozatát dr. Somos Lajos. Az új intézmény létrejötte igen nagy jelentőségű városunk életében, különösen most, ami­kor oly igen megnőtt az ér­deklődés a nevelési kérdések iránt. Hazánkban ma már szá­mos helyen működik Nevelési Tanácsadó. Mi egy kicsit le­maradtunk ezen a téren. Tisz­telet és megbecsülés illeti mindazokat, akik be sem vár­ják míg a szükséges feltételek megteremtődnek, megkezdik időt és fáradságot nem kímél­ve, igen nagy körültekintést, gazdag tapasztalatot és nagy- nagy tájékozottságot kívánó munkájukat. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy az illetéke­sek minden segítséget megad­nak a továbbiakban és a ta­nácsadó betöltheti funkcióját. A tanácsadás — természet- szerű — csak akkor lehetséges, ha van aki igényli a tanácsot és van tanácsadó. A Nevelési Tanácsadó létrejött és várja mindazokat, akiknek gyermek­nevelési problémái vannak. N. A. 1961. MÁRCIUS 15., SZERDAI 1848. MÁRCIUS 15-EN tört ki Fes­ten a polgári-demokratikus íorra- dalom, amely az alkotmányos sza­badság és a jogegyenlőség jelsza­vait írta zászlajára. A márciusi if­jak Vasvári, Irinyi, Petőfi és Jókai vezetésével kinyomatták a nép kö­veteléseit tartalmazó 12 pontot; Petőfi Nemzeti dal-át és kiszabadí­tották börtönéből Táncsics Mi­hályt. A párizsi és bécsi forrada­lom hatására a pozsonyi ország- gyűlés elfogadta a pesti forradalom reformjait. 125 évvel ezelőtt, 1836-ban e napon született PAULAY EDE színigazga­tó. Nevéhez fűződik az Ember tra­gédiája (1383) és a Csongor és Tün­de első színrehozatala. Elévülhetetlen érdeme, hogy a régi ma­gyar drámairodalom alkotásait bemutatta és a fiatal tehetségeket (Csiky Gergely) felkarolta. Jelentősek színműfordításai és a Színé­szet elmélete című munkája. 20 évvel ezelőtt, 1941. március 15-én a Kommunisták Magyar- országi Pártja vezetésével nagy tüntetés folyt le Budapesten Hit­ler és a háború ellen. ) FILM - FILM - FILM - FILM - FILM A KALANDOR NDK-francia film A neves francia író, Balzac regényéből készült film a Napóleon bukása utáni időkben játszódik. Megmutatja, hogy milyen gyalázatos tettekre képesek egyes emberek, ha karri­erjükről van szó. A magyarul beszélő NDK—francia filmet a Gyöngyösi Szabadság Filmszínház műtatja be március 16-tól 19-ig. aniianii fi old f János : (2.) Egy hétig nem volt semmi baj! Boldog volt! Éva szabad­ságot kapott főorvos főnökétől (asszisztensnője volt) és meny­nyi csók, és mennyi ölelés volt azon a héten! És tervezés, be­húzódva a nagyszoba egyik in­tim kis sarkába, kint hullanak a falevelek, csípős szél nyar­gal az utcán, neki-nekiverőd- ve az ablaknak, ilyenkor Ká­roly még jobban magához szo­rítja, a konyhából az apus dörmögése hallik, a kályhában lobognak a lángok. Oly jó, oly nagyszerű így összebújva, megállítani az időt, s hinni, hogy örökké csak ez a pillanat fog létezni. És elpirulni, mert Károly olyanokat kérdez, hogy: — Egy, vagy két gyerekünk, legyen, Évácskám? S ezután a boldog, önfeledt hét után az a bizonyos Vasár­nap hajnal. Borzalmas volt! A hajnali busszal jött haza, jött...? Hozták! Két ismeret­len férfi, állítólag ők is a gyárban dolgoztak és ismerték a férjét! Dűlt belőlük az alko­holszag. Károly ordított és bort követelt, s addig nem bír­tak vele, míg Éva — megvárva a vasárnapi nyitást — bort nem hozott. Ijesztő volt Ká­roly arca, haja szemébe hullt, szemei, azok a máskor vidám, barna szemek most vérerektől dúsítva forogtak üregeikben, s csapkodta az asztalt, mintha ezer ördög tombolna benne. Végre nagy nehezen ágyba fektették. S azóta... Ismét néhány igen boldog nap — egy hét, másfél, Károly dolgozik hat ember helyett, még otthon is, néha hajnalig, valami újításán, és sok-sok ölelés, már-már homályba vész az a vasárnap hajnal, s akkor ismét... Éva apjára pillant. Az öreg bányamester bóbiskol a kar­székben, hiába, nem könnyű harmincöt évig a föld alatt mászkálni. Még egy éve van hátra, s azután jön a jól meg­érdemelt nyugdíj. — Egy év — sóhajt fel a fiatalasszony — egy év, és ki tudja, mi lesz egy év múlva! Csak már jönne Károly, Ká­roly! Már régen itthon kelle­ne lennie, istenem, fél hét, és semmi sem mozdul, oly vég­telen a csend, a lángok sem marakodnak, a hó hull, egyre hull, a bútorok tompán fény­lenek. Csak Éva szíve ver ren­detlenül, szorongó izgalommal, s akaratlanul is kibukik sze­méből két könnycsepp. * Károlynak éppen az utolsó pillanatban sikerül blokkolnia. Az irodában már mindenki bent van, Tatay Jani bácsi, az előrajzoló, szokás szerint fe­kete könyökvédőjében, mun­kára készen ül a tábla előtt. Pont nyolc órakor (egy má­sodperccel sem előbb, sem ké­sőbb) lecsap a ceruzájára, „na, kezdjünk hozzá” felkiáltással, dolgozni kezd. A régiek, akik tizenöt éve vele dolgoztak, már csak nem is mosolyognak ezen a furcsa pedantérián, ha­nem Károlynak fülig szalad a szája most is, pedig nem va­lami jól érzi magát. Kába a feje, a szoká'sos „jó reggelt” elmorogja a fogai kö­zött, lassú, fáradt mozdulatok­kal bontja ki magát a téli­kabátból. Nyakkendőjét is le­oldja, még fojtogatja az éjsza­ka elfogyasztott ital gőze, és szédül. A szomszéd szobából Szabó Pista nyit be. Károllyal egy­idős, legbensőbb barátai „Go­rillának” becézik. Különben szimpatikus, hirtelenszőke, sá­padt arcú. Soósnak kollégája, s most is — mint szokása sze­rint — megöleli Károlyt: — Nos, öreg fiú, hogy ju­tottál haza, tessék, gyújts rá. Károly fintorog, dehogyis gyújt rá, émelyeg a gyomra. Nagy hirtelenében válaszolni sem tud, az az éjszaka ismét összezavart mindent, az ördög emlékszik valamire is. Pista előtt azonban nem árulhatja el, hogy semmire sem emlék­szik. inkább tapogatózni kel­lene. — Nem volt semmi különös — különben, hol is váltunk el? Pista nevet: — Ugyan, hát nem emlék­szel? Közvetlenül a bár előtt! Odáig kísértelek benneteket. Nekem már éppen elég volt, amit az étteremben ittunk, ha­nem amit te össze bírsz inni, az fantasztikus. Beszéltél is annyi butaságot, na de, mi volt a bárban, és mikor értél haza? — Mikor? Hát úgy hajnal­tájt, vagyis... mintha egy redőnyt húznának emlékezetére. S a legborzasz­tóbb, hogy a körülötte levők nem is sejtik, hogy már nincs eszénél, s cselekedeteit az ösz­tön vezérli. A felébredés, a magára eszmélés pillanatáig nem tud semmiről semmit. S az ébredés után sem! Csupán arra emlékszik, ami a „re­dőnyhúzás” előtt történt. De hát mi is történt' teg­nap éjjel a bárban? Mi történhetett? Arra emlékszik csupán, hogy odahaza be- tántorgott haj­nal felé az aj­tón. Valami rémlik, mint­ha az apósa dörmögött vol­na, ja igen, hiszen ő is se­gített ágyba fektetni. Igen, Éva sírt, s ő dühösen bele­markolt a ha­jába. Miért, hiszen szereti! Igen, határo­zottan emlék­szik. Évát mindenáron maga mellé akarta húzni, az alkohol rendszerint felkorbácsolja a vérét, iszo­nyatos vágy támad benne, néha önmagá­tól is megret­ten. Ilyenkor, az italozást követő közvetlen magáraeszmélés pil­lanatában nem ismer szemé­remérzetet, s talán a legőrül­tebb dolgokra is képes lenne! S ez az állapot tart néhány órát — ha el nem alszik. Utá­na persze... (Folytatjuk.) dőny ismét lecsapódott. Iszik, iszik, s egyszercsak nem em­lékszik semmire. Váratlanul történik, az egyik percben még érthető körülötte minden, mit esznek, mit isznak, miről be­szélnek, s hirtelen — termé­szetesen, ez már a jól illumi- náltság állapotában van — Soós a töltőtollát forgatja idegesen remegő kezei között. Hogy is volt hát? — Hagyd, öreg fiú — hátrál Szabó az ajtó felé — sohse törd a fejed, hanem én me­gyek, mert az öreg még hívni talál. Este bejössz a klubba? — Nem, nem hiszem. — Viszlát. — Szervusz. Károly a mennyezetet nézi. Mi is volt hát a bárban? Te jó isten! Az az átkozott re-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents