Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-14 / 62. szám
1961. március 14., kedd NÉPÜJSAG Az „egrk4 becsületéért „Ma csak egy selejtet csináltam”, „a héten egyetlen kés tört csak el a gépemen”, „egy kanna olajjal léptem csak túl a keretet”, „egyetlen esetben volt csak gépállás az üzemrészben”, „a héten csak egv napon nem teljesítettem a tervemet” — hányszor, de hányszor hangzanak el ezek és az ezekhez hasonló szavak — büszkén. Mert csak egyszer fordult elő az, aminek nem lett volna Szabad előfordulnia, mert csak egyetlen dolog az, amiben hibát követtem el. Valóban okot adhat büszkeségre, ha csak egy valami nem hasznos dolog történik, különösen, ha ahhoz vetítjük, ahol négyszer-ötször előfordul ez. De örömünkben nem jut eszünkbe, hogy ez az egy eset is milyen kárt okozhat, illetve, ha meg nem történik, milyen haszonnal járhat. — Egy tégla összetört? Mit csináljunk, előfordult, előfordul ez még máskor is. De ha valakinek egy forinttal kevesebb van a borítékjában, mert a pénztáros rosszul számolt, dühösen zörgeti a pénztár ablakát: tanuljon meg számolni, azért fizetik. Egy üzemrész nem teljesítette a tervét? Majd kihúzza a többi üzemrész, globálisan csak meglesz a terv — hangzik a válasz. De, ha egy ember nem kap prémiumot, akkor ugye, pikkel rá a művezető, egy másiknak adja a jó munkát, ezért nem haladhat ő előre. Egy százalékkal túlléptük az anyagköltséget? Ugyan, hát már azért is szólnak, mi az az egy százalék? S ha idén egy nappal kevesebb nyereség- részesedést fizet az üzem? Akkor már mennyire hiányzik ez az egy nap, hányszor elhangzik: kevesebb a nyereség, mint tavaly. Kicsiny egységecske az egy, s mégis milyen fontos, milyen jelentős. Pedig csak akkor jut sokaknak eszébe, ha egyszer valami sértés, hátrány éri. S meddig lehet emlegetni azt az egy esetet!? Egy tégla, egy selejt, egy gépállás, egy nap, amikor nem lett teljesítve a terv, egy százalék anyagtúllépés — ugyan, mit kicsinyeskedünk mondhatja valaki és nem is kevés,, aki mondja. Pedig érdemes kicsinyeskedni.' A VII. kongresszuson Fock elvtárstól hangzott el: egyszázalékos anyagmegtakarítás jelenleg körülbelül 900 millió,. 1965-ben pedig 1200 millió forint értéket képvisel. Ezerkétszáz millió — ez már nem „Kicsinyesség”, hány és hány lakás, vagy üzem épülhet ebből. S ha megfordítjuk: egyszázalékos anyagpocsékolás — ugyanennyi lakás, üzem füstbe menését jelenti. A Szovjetunióban a megtakarítást közvetlenül a nép jólétére fordíthatják. Érdemes takarékoskodni? Érdemes bizony! A szovjet népgazdaságban egyszázalékos önköltségcsökkentés ma 12 milliárd, 1965-ben pedig 21 milliárd rubel megtakarítást jelent, s ha ezt megvalósítják a szovjet dolgozók, akkor a hétéves tervben nem 22 millió lakást építenek, hanem akár meg is duplázhatják és mennyi más létesítménnyel gazdagíthatják még a kommunizmus építését. így jutalmazza „az egy” azokat akik megbecsülik és bünteti azokat, akik semmibe nézik. Pedig, de sokan vannak ilyenek! Tessék csak figyelni. Már tíz perce megkezdődött a munkaidő, de egy szaki még mindig azt elemezgeti, miért kapott ki kedvenc csapata. A gép pedig vár, mert az egy türelmes jószág, az nem szól vissza. A szerszámkiadó egy percre elszaladt a büfébe, mert otthon felejtette a tízóraiját, , a kis ablak előtt három marós, odább pedig három gép áll. Az egyik gépen már befejezéshez közeleg az esztergálandó munkadarab, de a gép kezelője két géppel odább éppen azt magyarázza, miért nem és hogyan lehetett volna négyese a lottón. Amikor visszamegy, bosszúsan látja, néhány milliméterrel vékonyabb lett az anyag. Bosszúsan kiáltott előbbi partnerének: ma ehhez sincs szerencsém! És az elrontott munkadarab eggyel növeli a selejtszázalékát. Ez a gép pedig itt azért jár üresen, mert kezelője éppen a szakszervezethez ment versenyvállalását megbeszélni, amannak a gépnek a marósa éppen a művezető irodájából telefonál, estére tétet el mozijegyet. Hát itt ez a szaki miért káromkodik? Persze, nincs itt a következő munka rajza. De nem is lehet! Akinek küldenie kellett volna, az éppen az előbb elhangzott viccet adja tovább. Lenke pedig, akinek hoznia kellett volna, éppen most mutatja be Kati barátnőjének: milyen lesz a húsvétira készülő ruhája fazonja. S ha ezeket mind észrevettük, akkor már azt is látjuk, hová tűnnek el a percek és miért van az, hogy egyes üzemekben a munkaidő negyedrésze eltűnik, a kidolgozott munkaidő mindössze hat óra. Egy műszakban két óra üresjárat, egy évben három hónap üresjárat, így lesznek a percekből órák, hónapok és évek és sok-sok millió veszik el, amely célunk elérését, a még jobb életet késlelteti. Biztosan sokan ismerik ezt a mondást: egy perc nem a világ. Ez így igaz. Mint ahogy az is tény, társadalmunkból fakad, hogy mi nem a perceknek. a pillanatoknak élünk. Amit mi cselekszünk, alkotunk. az évszázadokra, évezredekre szól. De azért — mint láthattuk — nálunk is számít még a perc is. A mi társadalmunkban, nem egy véletlenen múlik, ki hogyan él, s hogyan létezik az egész ország. Sok-sok kicsiny részecskéje az életnek, a munkának, alkotja meg azt, ami mindannyiunk vágya: kommunizmus. És az „egynek”, legyen az akár százalék, tégla, gép, vagy perc, óriási a jelentősége — és ezért meg kell becsülni. Papp János 359 előadás = . 25 198 hallgató Az elmúlt év októberében arról adtunk számot, hogy a hevesi járásban körültekintő, komoly előkészítő munka folyik az új termelőszövetkezeti községek dolgozói művelődési igényeinek kielégítésére. Minden községben megalakult a helyi kulturális bizottság, amely a járási bizottság útmutatása alapján elkészítette a község egyéves népművelési tervét. Nézzük meg, mit valósítottak meg eddig a tervekből? A falvakban 359 előadást tartottak, több mint 25 ezer hallgató számára. Az előadások zöme mezőgazdasági, egészségügyi és politikai témájú volt. . Segítették parasztságunkat, hogy eligazodjék! a közös élet problémáiban. Mit látunk például egy hétköznap estén Erdőtelek községben? Kádár Géza, a művelődési otthon igazgatója, a tsz-klub programjának kidolgozásán fáradozik, a kultúrház másik termében Oláh Jenő a 40 tagú úttörőzenekar próbáit vezeti, a szomszédos szobában pedig Krecz Kálmán, az ezüstkalászos tanfolyam hallgatóinak tart előadást. A napközi otthonban lányok és fiatalasz- szonyok ismerkednek a főzés művészetével. A művelődési otthonban színdarab-próba folyik, egy másik helyiségben pedig a leendő, anyák tanulják a csecsemőápolás módjait. Jó munkát végeznek a művészeti csoportok is. A járás községeiben 23 színjátszó csoport dolgozik; ezek eddig 31 alkalommal mutatkoztak be a közönségnek. , Mi a „titka” a fellendült népművelési munkának? Döntő fontosságú, hogy a járási párt, állami és társadalmi szervek vezetőinek munkája nemcsak az ellenőrzésben, hanem a közvetlen irányításban, gyakorlati segítség- adásban is kifejezésre jut. Grúz János Csupán pár esztendős múltra tekinthet vissza a bármi is, meg az ércelőkészítő is. De az aránylag rövid idő alatt sokat fejlődött a termelés és megváltoztak az emberek. Mennyi gép érkezett a bányába? Hosszú lenne azt felsorolni. Az elmúlt évi beszerzésből néhányat példaként említünk. Csehszlovákiából modern rakodógépet kaptak. 190 000 forint volt az ára, de megéri, mert több ember munkáját végzi a gép és fáradságos, nehéz munkától kíméli meg a bányászokat, összesén három rakodógépet vásárolták tavaly, 596 000 forintért, Mű- ízakkezdéskor sokan jó barátként üdvözlik a bányamoz- donyt. Igen, jó barátként — különösen a volt csillések. Tavaly még 400—500 méter távolságra kézzel és sűrű verítékezéssel tolták a nehéz csilléket. Kemény munka volt. Csak az tudja igazán, aki próbálta. Ma mér a kitérőig feljár a mozdony. És nem is füstöl, mert modern, akkumulátoros kis „masina” húzza a csilléket. Munkát végez, nem is füstöl, tehát dupla, okuk van az embereknek arra, hogy jó barátnak tekintsék a bányamozdonyt. A gyöngyösoroszi bányában fúróoszlop helyett fúrótómot vezettek be. Nem kell már vállon cipelni egyik helyről a másikra a nehéz szerkezetet, sem szerelésre pocsékolni_ a. drága időt. A fúrótámot sűrített levegővel továbbítják, A rakodás sem lapátolással történik. gép végzi azt is. A fokozatos gépesítés lehetővé tette, hogy négy ember helyett . három főt telepítsenek. Pen«-- "einte nem ment -n ián. A négy embe. • ''-esz* ott, egy darabig "ln-h npgyedik fő. Hárem tf. ^ kanap megfigyelői '*> hogy az összes nun ér három ember munV.a’dejt . e. Az elmúlt évben 20 f... rmot <és 20 fúrókalapác » Termelékenység és a normák ( Gyöngyösoroszi tapasztalatok ) bányászok, 1959—60-ban pedig Ö5 csillét Persze, a legjobb gépesítés mellett is nehéz a munka 200 méterre a föld gyomrában és ötszáz méterre a lejárati aknától. Meleg, fullasztó a levegő. Pedig kompresszorral nyomják a friss levegőt. Most még 20 ventillátort is szerelnek be. Az egyre javuló munkafeltételek és a folyamatos gépesítés következtében emelkedik a termelés. De ez önmagában nem elegendő. Hogyan formálódnak és mit tesznek a termelékenységért az emberek,? Az új gépekhez hozzáértő szakemberek, jó gépkezelők és lelkiismeretes karbantartók kellenek. Ezt nem tanulhatták meg szőlőkapálás közben a gyöngyösoroszlak. sem a nagy- fügediek summós-cseléd korukban. Tanfolyamot végeztek a bányánál és apránként a gyakorlatban sajátították el a szakma fortélyait. Perszé, nemcsak a gépkezelők, hanem a bányászok, lőmesterek, az ércelőkészítő szakmunkásai, egyszóval mindazok, akiken múlik a termelési terv teljesítése. A követelmény nagy. A tavalyi tervhez képest az idén nyolc százalékkal kell növelni a termelékenységet. A tavalyi 0.864 tonna műszakonkénti teliesítmény helyett az idén 0,377 tonna nyers ércet kell termelni műszakonként. És állandóan növekszenek a minőségi követelmények is. Többet, lobbat és olcsóbban kell termelnünk, mint eddig, hogy „holnap” jobban élhessünk, mint „tegnap”. Gyön- gyösorosziban — és másutt is — milliókat költöttek gépesítésre. megváltoztak a termelés feltételei, csak a szak- mánybérek, csak a normák lennének örökérvényűek? Nyilvánvalóan ez ellentmondás, és ha így lenne, ez fékezné a termelést. Az új termelési módokhoz olyan normákat kell kidolgozni, amely ösztönzően hat a munkásokra, ösztönzi és elősegíti a termelést, a gépesítéssel együtt biztosítja a termelékenység előírt mértékű emelését. Nem az a cél tehát, hogy munkabért takarítsunk meg. Senki sem akarja, hogy kevesebbet keressenek a munkások, de mindnyájunknak érdeke, hogy növekedjék a termelékenység, mert ez az alapja további előrehaladásunknak. Ha laza a munkafegyelem, ha eltűrik a lógásokat, ha bérezési rendszerünk nem ösztönöz a többtermelésre, akkor nem emelkedik a termelékenység — bármennyire is óhajtanánk, akármilyen szakszerűen tervezték is meg azt a vezetők. Milyen tényezők akadályozzák a termelékenység emelkedését? Károsan hat minden elfecsérelt perc és minden szervezetlenség. Ezeket igyekszenek feltárni a most folyó megfigyelések, a munkanapfényképezések. Munkahelyenként és munkafolyamatonként meghatározzák a dolgozótól függő, a szervezetlenségből és egyéb okokból eredő munkaidő veszteségeket. Ezek az adatok kiindulópontként szolgálnak az úi technológiai utasítások kidolgozásához, a szakmánv- bérek, a normák szigorításához. Lehet-e szó nélkül hagyni azt a tényt, hogy az elmúlt napok egyikén a Malombérc déli 100-as feltárására a fúrógépet nem vitték le? Nyolcvan percig álltak tétlenül és várakoztak az emberek. Eddig a fúrócsapat csak fúrt. és robbantott. A nagy köveket nem iparkodtak összetörni. Azok felakadtak a csapológurítóban, megállt a csapolás és a szállítás. Sok munkaidő fecsérlő- dött el, mert a robbantó- és a szállítóbrigád munkáját nem hangolták össze. Az Aranybánya-bércen összevonták az V- ös és a VI-os fejtést és azóta eredményesebben, jobban halad a munka, önként adódik a következtetés, hogy meg kell ezt csinálni másutt is. Az új paszportban, az új bányaművelési technológiai előírásban pontosan leírják és meghatározzák a munkafolyamatokat. Elrendezik, hogy kinek mi a feladata, hány lyukat kell fúrni a kőzetbe. Három keménység! fok helyett; négyet határoztak meg, remélhetőleg, ezután kevesebb lesz a vita. A pontos megfigyeléseken alapuló pontos adatok és számítások sokasodnak a műszaki és a munkaügyi osztály dolgozóinak füzeteiben. A mérnöki továbbképző tanfolyamról hazajött már a műszaki osztályvezető is, így remélhetőleg hamarosan befejezik a technológiai előírások kidolgozását. -Amikor minden adat együtt lesz összeül egy szakmai bizottság és még egyszer felülvizsgálja, hogy a tervezett új szakmányok valóban megalapozottak-e. Gondosan mérlegelni fogják, hogy elérik-e a termelékenység emelésének megkívánt mértókét, valóban indokoltak és megái apozotlak-e az új szakmányok és az érintett munkaterületen a műszaki-szervezési intézkedések és a tervezett szigorítások arányban állnak- e? Július 1-én fogják bevezetni az új szakmánybéreket. Az üzem munkásai, műszaki és bérügyi dolgozói bíznak abban, hogy a nagy körültekintéssel és alapossággal hozott munka közmegelégedéssel és sikerrel jár. Dr. Fazekas László Külföldi híradó (A képes riport folytatása az 1. oldalról) KÍNA Három kínai ejtőernyős — Vang Szu-csen (balról), Kao Lien-csen (középen) és Csőo Cseng-jing — a 600 méterei csoportos ugrásban megdöntötte az eddigi 4,13 méteres világrekordot és 2,94 méternyire ugrottak a kijelölt célponttól. A kínai ejtőernyősök ezúttal hatodszor döntötték meg az ejtőernyős világrekordot. LENGYELORSZÁG A lengyelországi Dabrowka Wielkbpolska-i falusi zenekarnak a „sztárjai” ma is a dudások.
