Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-14 / 62. szám

4 NEPŰ J AG 1961. március 14., kedd Halló, itt a verpeléti taxiállomás ! Ez a cím egyelőre utópia, de re­méljük: nem sqkáig. Nem, elérhe­tetlen, s talán Wem is sok idő kér­dése, hogy a taxiállomáshoz egy telefont szereljenek. Molnár György, a nemrégen kihelyezett taxi vezetője szerint nagy szükség lenne rá. — A község lakói és a környék­beliek nagyon sokszor veszik igénybe a taxit, — mondja. - Az elmúlt napok egyikén egy utas sür­gős betegfuvarozásra kérte a ko­csit. A súlyos szívbeteg néhány óra múlva már Budapest egyik kórhá­zában volt... A községi orvos tíz, tizenöt alkalommal, az állatorvos pedig öt-hat esetben is igénybe veszi naponta a kocsit. A falu fia­talsága szombaton és vasárnap használja ki a taxit. Többen össze­állnak és irány: Kál, Párád, vagy éppen Mátraháza, a szórakozóhe­lyek. A telefon azért lenne nagy­szerű, mert a jelenlegi forgalom akár kétszeresére is növekedhetne segítségével. A környező községek­ből is biztosan sokan kérnének ko­csit. Néhány méter vezetékre len­ne csupán szükség, s költsége ha­mar kifizetődne. A verpelétiek remélik, hogy ez a néhány méter drót és a készülék rövidesen elkészül számukra ... (N. A.) — JAKTJBA JÁNOS festő­művész, a Pedagógiai Főis­kola rajztanszékének vezető­je, Franciaországról szóló él­ménybeszámolóját többek ké­résére, nem ma este, hanem 15-én, szerdán este 7 órakor tartja művészettörténeti elő­adással egyetemben, a főis­kola rajztanszékén. — IPARI tanácskozást tarta­nak ma Egerben, a Szakszer­vezeti Székház nagytermében. A tanácskozáson vállalati ve­zetők, főmérnökök és üb-elnö- kök vesznek részt, megyénk nagyobb ipari üzemeiből pedig a KISZ-szervezetek titkárait ts meghívták a tanácskozásra. — A HONVÉDELMI Sport- szövetség horti alapszervezete és a Hatvani Városi Tanács MHS-alapszervezete sze­mélygépkocsi és motorkerék­párvezetői tanfolyamot szer­vez. — CSÜTÖRTÖKÖN délelőtt 9 órakor az egri Park Szálló nagytermében évi rendes köz­gyűlését tartja a MÉSZÖV. A lűjzgyűlésen az elmúlt gazdasá­gi év munkáját értékelik, s az idei feladatokat beszélik meg. — AZ EGRI Gárdonyi Gé­za Gimnáziumban kedden délelőtt tizenegy órakor ün­nepélyes keretek között ad­ják át a személyi igazolvá­nyokat a 16. életévüket betöl­tött fiataloknak. — A SZOVJET mezőgazda­sági szakemberek csoportjával egy időben 34 tagú értelmiségi esoport is ellátogatott Egerbe vasárnap. A csoport tagjai vá­rosnézéssel töltötték idejüket. — SZERDÁN, 15-én este 7 órakor Modern zenei est cí­men hangzik el összeállítás az egri TIT-klubban. Az est anyagát összeállította Szőllő- sy Gyula, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója. — ABODONYI Községi Ta­nács vasárnap tanácsülésen tárgyalta, meg a tavaszi mun­kák beindulásával kapcsolatos teendőket, s a község egészség­ügyi ellátottságának helyzetét. — A HAJTŐ MÜGYÄRI KISZ-fiatalok azt tervezik, hogy az üzemben is megszer­vezik a „Szakma ifjú mes- tere”-mozgalmat. A mozga­lomban mintegy ötven ifjú­munkás vesz részt. — BÉLAPÁTFALVÁN a ta­vaszi hónapokban kezdenek hozzá egy négytantermes isko­la építéséhez. A több mint másfélmillió forintba kerülő építményben a tantermeken kívül 2 előadói terem és egy szolgálati lakást is létesítenek. Az új iskolát még ebben az évben átadják rendeltetésé­nek. EGRI VÖRÖS CSILLAG Oz, a csodák csodája EGRI BRÖDY Dr. Faustot elvitte az ördög GYÖNGYÖSI PUSKIN Babette háborúba megy GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A sztyeppék csendjében HATVANI VÖRÖS CSILLAG Zápor HATVANI KOSSUTH Vörös tinta HEVES A vidéki lány PÉTERVASARA A megjavultban bízni kell »ÜZES ABONY Fehér vér A Heves megyei középiskolák önképzőkörei tanácskoztak a közös munka lehetőségéről Egerben TAVALY első ízben jöttek össze Egerben^ a Gárdonyi Gé­za Gimnáziumban a megye hét középiskolájából az önképző- köri küldöttek, hogy legjobb előadóikkal ízelítőt adjanak az önművelésnek erről az irodal­mi ízű területéről. Az idén is­mét egybejöttek, de most már vitatkozni arról, hogy az ön­képzőkörök hogyan dolgozza­nak tovább, milyen szervezeti formában éljenek és főképpen azt akarlak tudni egymástól, hogyan lehetne közös működé­si plattformot és módszert te­remteni a minél eredménye­sebb munkához. A műsor most csak kiegészítő szerepet ka­pott. A vitaindító referátumot Nagy Árpád tartotta, a Gárdo­nyi Gimnáziumból. Vélemé­nye szerint az önnevelésnek és az önművelésnek önképző- köri formája csaknem két­százesztendős múltra vezethe­tő vissza. A debreceni önkép­zőkör Csokonait és Arany Já­nost, a zilahi Ady Endrét adta az országnak és a magyar iro­dalomnak. De a sor folytatható Babits Mihállyal és Kosztolá­nyi Dezsővel és sokakkal. Ja­vaslata szerint az önképzés három szakosztályra is tagol­ható: a legfontosabb irodalmi részleg mellett, a zenei és a képzőművészeti csoport, vagy szakosztály működhetne. Fel­vetette annak gondolatát, hogy a jelesebb írásokat, alkotáso­kat zsebkön vv, vagy évkönyv formájában .. .adhatnák, mert ennek az önképzőköri közlési és megörökítési formának is nemes és gazdag hagyományai, értékes elődei vannak. A vitá­ba nehezen akartak bekapcso­lódni a küldöttek, mert (és ez talán szervezési-rendezési hi­ba is lehetett) nem készültek és nem készülhettek fel előre a referátum anyagára. Amikor azonban dr. Némedi Lajosné tanárnő javaslatára ötperces gondolkodási szünetet iktattak be, a vita nemcsak megindult, hanem ötnegyedórás időtar­tamra dagadt. Bakó Péter (Dobó Gimn.) a referátor javaslatait helyénva­lónak tartotta és azt a vélemé­nyét fejezte ki, hogy az ön­képzőköri munka elmélyítése mindenképpen indokolt kíván­ság, mert a hajlamok szerinti önművelés gyümölcsöző befek­tetés. A hatvani Bajza Gimnázium küldöttei ajánlották, hogy an- kétszerűen folytassanak vitát egymás között á középiskolás önképzőkörök filmről, színház­ról, zenéről, konkrét művek, vagy korok értékelésével, is­mertetésével. Fontosnak tart­ják a hatvani gimnazisták a beszédkészség fejlesztését is. Szerintük konkrétan meg kel­lene határozni a szakkörök és az önképzőkör, a KISZ és az önképzőkör viszonyát is. A GYÖNGYÖSI Vak Boty- tyán Gimnázium képviselői a reálosztályok bevonását java­solták az önképzőköri munká­ba. Felvetették pályázatok ki­írásának a gondolatát és azt a kívánságot, hogy a nyelvészeti, irodalomtörténeti és helytörté­neti csoportok szoros összefo­gással buzgólkodjanak műso­rok megvalósításán. Erre jó példákat hoztak a saját eddi­gi tapasztalataikból. (Széchenyi és Kölcsey-gyűlés.) A vitában felszólalt Nagy Andomé tanár (Gárdonyi Gim­názium), aki 'a szakköri mun­kák önképzési jellegét hangsú­lyozta. A vitaülésen vendég­ként részt vevő volt egri diák, Némedi Dénes (debreceni egye­tem) is felszólalt és azt a vé­leményét fejtette ki, hogy szak­osztályokra tagolásra nincs szükség, mert a megosztott ön­képzőkör az erők és a figyelem szétforgácsolását is jelenti. A káli gimnázium küldöttei a zenei munka ellen foglaltak állást, mert mint mondották, náluk a diákok faluról jöttek és ezért igen elölről kellene kezdeni. — Éppen ezért kell zenével foglalkozni, kapták a káliak a választ innen is, on­nan is. Az évkönyv kiadásának gon­dolatát többen támogatták. A vita után a három egri gimnázium adott műsort A SZILÁGYI Erzsébet Leánygimnázium egyetlen számmal reprezentálta a náluk folyó munkát Kőrösy Mária A zeneirodalom romantikusai címmel olvasta fel írását, és mondanivalóját négy zongora­számmal illusztrálta: Schu­bert Impromtu-jét, Mendels­sohn Rondo-Capriccio-ját, Cho­pin cisz-moll keringőjét és Liszt II. rapszódiáját adta elő. Előadása elején hangoztatott állítását (azt tudniilik, hogy a romantika a fiatalság lobogá- sát jelenti) nagyszerűen bizo­nyította. Minden számát ko­moly felkészültséggel játszotta, a Liszt-rapszódia bravúros té­teleinél sem hátrált meg. Kitű­nő muzikalitással és remek energiával mutatta be értékes műsorát. A Dobó Gimnázium diákjai magánszámokban mutatták be java termésüket. A próza-mon­dás erős oldaluk: Kovács Fri­gyes és főképp Erdődy Miklós jóízűen adták elő a Karinthy-, illetve a Móra-írást. Lakatos Gyula Ady-verset szavalt, míg a kisegyüttes (Tuza Tibor, Ko­vács Frigyes, Csillag Péter, Kaszás András, Kovács János, Jaksi Zoltán és Bálczi Pál) a Gittegylet felszámolását vitte a függöny elé, Molnár Ferenc írása nyomán. A Gárdonyi Géza Gimná­zium jól összeállított, félórás műsorral zárta be a találkozót. Mag Aranka Haydn Esz-dúr szonátáját játszotta zongorán, Hidy Pál Vörösmarty Vén ci­gányát szavalta, Dobos András Arany János Lantos című köl­teményét, Szőke Erika József Attila Kései siratóját, Petrán Katalin Radnóti VII. eclogáját, Kiss Edit pedig egyik diáktár­sának, Hidy Pálnak a versét adta elő. Tabi László Villamo­son című párbeszédét Kátai Gábor és Dobos András ját­szották — nagy sikerrel. A HEVES megyei középis­kolák önképzőköri küldöttsé­geinek ez a találkozója javas­latok és elgondolások megva­lósítására, az önképzési munka megjavítására jöttek össze. A küldöttek beszámolnak majd saját iskoláikban az egri vitá­ról és újabb gondolatok éb­rednek, újabb indítások ser­kentik fiatalságunkat a mű­veltség minél magasabb szintű kiterjedéséhez. Mert „mi dol­gunk a világon? küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért.” (farkas) Egerben este 7 órakor: KÜLÖNLEGES VILÁGNAP (Bianeo-bérlet) Boconádon este 7 órakor: Kilóg a lóláb 1961. MARIUS 14., KEDD: MATILD MARX KAROLY 1889. március 14-én halt meg. Engelsszel együtt ő volt a tudományos szocializmus (marxizmus) megalapítója és az I. Intemacionálé megszervezője. Fő­műve A töke (első kötete 1867-ben jelent meg), a kapitalizmus virág­zásának és hanyatlásának korát analizálja. Marx már e művében rámutatott arra, hogy a proletariá­tus vezetése mellett elkerülhetetlen a tőkés rendszer forradalom általi megdöntése. 490 évvel ezelőtt, 1471. március 14-én halt nieg THOMAS MALORY angol író. Artur király halála cí­mű regénye (1470) a brit sziget kelta őslakóinak mondáit foglalta össze. Az ő műve alapján készül­tek Tennyson angol költő magyar _______ _________ fordításban Is, népszerű király­MA RX KAROLY idllljei. 280 éve, 1681-ben e napon született GEORG TELEMANN német zeneszerző, 56 operájával és 600. egyéb zenedarabjával korának legtermékenyebb szerzője volt. Műveibe új elemeket hozott és a zenei barokk idején előkészítője volt a klasszicizmusba torkolló stílusváltozásn3lj[ 100 évvel ezelőtt, 1861-ben e napon halt meg SZEMERE PÁL író. Kölcseyvel együtt ő írta a Mondolatra írt Felelet-et, amelyben az ósdiak támadását verte vissza a nyelvújítással ' szemben. Le­fordította Körner, Zrínyi című drámáját. 1826-ban kiadta az Élet és Literaíúra című folyóiratot. Összes művei 1890-ben jelentek meg. 85 évvel ezelőtt, 1876-ban e napon született LEV BERG szovjet földrajztudós. Munkái közül kiemelkednek a Szovjetunió földrajzi zónáiról, valamint az. orosz földrajzi felfedezésekről írt könyvei. Éghajlat és élet című műve magyarul is megjelent. * CERUZAVÉG Esküdni mernék, hogy a félkész-étel gondolatát a főzni tanuló asszonyoktól lopták. * Többet ér egy jó ötlet, mint egy rossz mű. S mégis: a jó ötletekből rossz művek szület­nek. De mi van a rossz ötle­tekkel? * Szeretni kell, ennyi az egész? — intett rezignáltan. Majd rezignáltan hozzátette: Ennyit én is tudok már, hisz bölccsé válik az ember így hatvan felé..-. * Ott ült velem szemben az étteremben, az égő férfisze­mek kereszttüzében. Szép volt, hódító: nemének nemes példá­nya. És én kerültem vele egyedül beszélő viszonyba. Megkérdeztem tőle: — Szabad? — Igen — mondta kedve­sen és rám mosolygott és én elvettem az asztaláról a só­tartót. Annyi a dolgom, hogy nem is tudom, mihez fogjak — só­hajtott fel elkínzott arccal. S nem is fogott semmihez. * Minden nagyszerű talál­mányt egy nagyszerű pillanat szül. De mi szüli a nagyszerű pillanatot? Ha megfejtem, nagyszerű életem lesz. * Ilyen lesz az igazi női egyen­jogúság: Én otthon, frissen bo­rotválva, és ő jön egy üveg borral, tíz csomag cigarettá­val, jegygyűrűvel, illatosán. Belibben, és megkéri atyámtól kezem, amelyet én pironkodva, szemlesütve — nem adok oda neki. Kikosarazom. De boldog kor is lesz az. * — Nevetséges ötleteid van- nak, mondhatom — és mondja is a feleség. — Száraz ötletek ezek, mondhatom — és mondja is a szerkesztő. S most itt állok a legna­gyobb bizonytalanság közepén: az ötleteimet cseréljem el, vagy a szerkesztőt a felesé­gemmel? (egri) ■Hold)* * * -Pártos : ........ cu A z árnyak belopóztak a nagyszobába. Délután volt. Az ablakon túl, nagy, fehér hópelyhek szállingóztak, a kerti fák ága­in fürtökben csüngött a dér. Az udvaron néhány fekete csókafi ugrándozott, időnként furcsán és sajnálkozva károg­tak a szürke mennyboltra. Mintha rajtam sajnálkozná­nak — gondolta a fiatalasz- szony. Az ablaknál állt, s bá­multa a nagy téli fehérséget. Fekete szemű, filigrán terem­tés volt, rendkívül szabályos alakkal, s érzéki, vastag száj­jal. Egyszerűen szabott, tür­kizkék ruhájában, mozdulat­lanul nézte a külső csendet, semmit sem árulva él érzel­meiből. Magában háborgott, azzal az önkínzó lelkiostoro- rozással, amelyet csupán a szerelmesek tudnak felidézni vélt, vagy igaz sérelmeikkel. Hirtelen összerezzent, az apja lépett a szobába. — Már megint túl sokat gondolkozol, lányom — lépett a fiatalasszony mellé, s gyen­géden megpaskolta nagy, szé­les tenyerével a hátát. —Leg­alább kapcsold be a rádiót, ami pedig Károlyt illeti... Az idős ember elhallgatott, súlyos, nehéz lépteivel az aj­tóhoz lépett és felkattintotta a villanyt Az asszonyka hátra­fordult, s szemét kezdte nyom­kodni a fénytől. — Gyere, ülj ide, kislányom, no gyere, Évikém, hagyd azo­kat a fránya gondolatokat, hátha valami értekezlet jött közbe, az ember sohse tudhat­ja. — O, apuskám, ha így len- ne.»« — Persze, hogy így van, no, töröld csak le azokat a köny- nyeket, anyád nemsokára ha­zajön, tudod, hogy gyenge a szíve. Különben is, nem olyan tragikus a helyzet, Károly még fiatal, előtte az egész élet, mindkettőtök előtt, és ha meg is történt már néhányszor, hogy berúgott, az még nem jelenti azt, hogy ez a házasság nem fog sikerülni. Különben is ki hitte volna, hogy Ká­roly ... — Két hónapja, hogy meges­küdtünk, hogy feleségül vett és már ötször volt olyan ré­szeg ... G, apuskám, ez rette­netes! És a múltkor feljött értem a kórházba, a rendelés­re. Letegezte a főorvost, a fő­nökömet, aki soha egy rossz szót sem mondott nekem! Alig bírtuk Károlyt hazaküldeni, a betegek mátatlankodtak és nekem úgy égett az arcom, úgy szégyelltem magam. És úgy szenvedtem, apuskám, mert szeretem. — Ha nem szereted, nem mész hozzá, lányom. Megval­lom, nekem is szimpatikus volt, és az is, ha nem iszik! Ki hitte volna, hogy az az át­kozott pohár beleragad a ke­zei közé, ha lenyel egy korty bort, vagy pálinkát. Az ördög bánja, igyék, igyék meg egy liter bort, vagy kettőt, vagy hármat, igyék amennyit akar, csak részeg ne legyen. Ismer­jen fel egy határt, egy meny- nyiséget, s utána dobja a fe­nébe a poharat. Én is iszom, és itthon is, amióta az eszem tudom, de nem ragadt a ke­zembe a pohár. Neki meg kü­lönösen tudnia kellene, hogy... jó... jó... nem azért mon­dom, nem akarlak én jobban elkeseríteni, hiszen éppen az ellenkezőjéről akartalak meg­győzni, de hát... Éva nem szólt. Lehúnyta szempilláit, s hagyta, hadd dörmögjön tovább az öreg. Rettenetesen igazak voltak az apja szavai, s ha két hónap­pal ezelőtt valaki azt jósolja, hogy rövid időn belül ismét könnyesek lesznek a szemei, de nem a boldogságtól, ha­nem ellenkezőleg, szemébe ne­vetett volna, s azt mondja: rosszmájú, irigy kutya. Mert valóban, mindenki irigyelte, hogy Soós Károly gépészmér­nök az ő férje lett! Hirtelenül, váratlanul buk­kant fel Károly az életében. Itt a bányatelepen találkoztak először, a kultúrházban ren­dezett bálon. Az édesapjának egy távoli rokona mutatta be azzal a meghitt és egyszerű szavakkal, ahogy ilyen helyen az már lenni szokott. — Gyere csak. Éva — mond­ta — gyere, hadd mutatom be korunk egyik legzseniálisabb gépészmérnökét. — No, nem azért zseniális, mert feltalál­ta „a perpetuum mobilét” — á, ettől még távol van, hanem Apja is nevetett, édesanyjá­nak pedig roppant tetszet Károly. Ha látogatóba érke­zett hozzájuk (mert a megis­merkedésük után kétszer — háromszor is eljött, heten­ként) a telepi asszonyok és lá­nyok a befüggönyözött abla­kok mögül lesték, • mikor jön és mikor távozik. Nemcsak a gépészmérnöki diplojnát (ta­lán azt a legkevésbé), hanem a jóképű fiatalembert irigyel- ték, mert Károly valóban fess fiú! Magas, hullámos barna hajú, barna szemű, jó megje­lenésű, kitűnő táncos, vidám társalgó, ennyit tudtak róla, s tudott Éva is. Igaz, hogy min-, dig érezni lehetett rajta az italszagot, de részegen .., nem... nem látta csak az es­küvőn! Persze, akkor nem is volt érdekes, annyi volt a vendég, az ap­jának annyi a barátja, az egész telep, hiszen húszévá bányamester! Akkor még az sem volt bajj hogy Károlyt éjjel tizenkét órakor már két embernek kel­lett elcipelnie az asztaltól, mert maga alá vizelt. S utána még két napig csak ivott, aludt, ivott... Csupán az volt feltűnő, hogy Károly édesanyja (ap­ja meghalt) be­tegségére való hivatkozással nem jött el az esküvőre. Ma il* már értik ... de akkor... “"i az apja csak nevetett, s viccelte őket: — No, kislányom, ez a Ká­roly fiunk, úgy látszik, most annyit ivott, mint az, aki utol­jára iszik életében. Úgy lát­szik, bebiztosította magát, hát­ha harapós menyecske válik belőled! (FolytatjukJ mert olyan jól táncol, hogy a telepi fiúk elbújhatnak mö­götte. Másodszor pedig zseni­ális, mert hisz , bent a város­ban a gyárban dolgozik, még­is kiautóbuszozott ide hoz­zánk, a bányatelepre. Mintha csak megérezte volna, hogy a telep legszebb, legcsinosabb lányát ismeri meg! — De Sándor bácsi — ne­vetett Éva — azt hiszem, ez túlzás, amit mondani tetszik! — Túlzás, nem túlzás, a többi a ti dolgotok!

Next

/
Thumbnails
Contents