Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-14 / 62. szám

1961. március 14., kedd N ÉPÜJSAO S Feltöltött raktárak várják a tavaszt A nagykereskedelem csak jót tud mondani Közeledik a tavasz. Nem is nagy, hanem egyenesen roha­mosan nagy léptekkel. Ilyen­kor oly sűrűn hallani: „Kell egy új ruha, „szükségem van egy új cipőre”, „fel kell újítani tavaszra a ruhatáramat”. S megkezdődik az üzlete! ben . a keresgélés, válogatás, a mun­ka végeztével a kirakatnéze­getés. A kereskedelem már várja az „inváziót”, méghozzá alapos felkészüléssel. Erről azonban legtöbbet a nagyke­reskedelmi vállalatok tudnak mondani. A textil-fronton az első megállapítás, amit hal­lottunk, ez volt: soha nem rendelkeztünk még olyan nagy raktárkészlettel, Aűnt most. Ebben szinte minden benne van, mégis a vásárlók kedvé­ért tovább érdeklődtünk. Ver­mes István, a Textilnagykeres­kedelmi Vállalat igazgatója adott részleges tájékoztatást, így: — Az elmúlt évben néha még hiánycikknek számított a férfi és női ballonkabát. Most ebből is van elegendő, az el­múlt év novembere óta „gyűjt­jük” a kiskereskedelem részé­re. Nagy a választék a női ru­hákban, férfiöltönyökben, át­meneti kabátokban, de külö­nösen nagy a gyermekruhák­ban. A kész gyerrhekruhák, kabátok választéka egyébként is évről évre növekszik, most azonban olyan gazdag, minő­séget, színt, fazont egyaránt te­kintve, hogy mindenki meg­találhatja azt, amire szüksé­ge van. — A három városban egyéb­ként most selyem-hetet rende­zünk, különösen azért, mert kétszeresére növekedett rak­tárkészletünkben csupa olyan anyag van, amelynek egyönte­tű sikere lesz Egerben, Gyön­gyösön és Hatvanban egyaránt. A Cipő Nagykereskedelmi Vállalat raktára éppoly zsúfolt, mint a textileseké. Zslnka János, a vállalat vezetője ugyancsak röviden tudja jellemezni a fel­készülést. — Csak annyit mondhatok, hogy igazi árubőség van. Na­ponta általában 1—2 vagon új áru érkezik raktárunkba, úgyhogy lassan már nem tud­juk hova elhelyezni. Ami az elmúlt évben néha még kifo­gyott az üzletekből, az most mind bőségesen megtalálható. Amikor meglátogattuk őket, éppen akkor érkeztek. Mire az írás napvilágot lát, már talán otthon vannak Hajdú és Heves megye termelőszövetkezetei­ben. Parádfürdőn a MÁV üdülő­ben elhelyez­kedtek az újonnan érke­zettek. ötven­hat termelő­szövetkezeti tag — fiatalok és idősebbek jöttek hogy tíz napig gondta­lanul, csak a pihenésnek szenteljék ide­jüket. Jöttekaz Alföldről, hogy megízleljék a Mátra tiszta, üde levegőjét, hogy gyönyör­ködjenek a kékesen csil­logó hegycsú­csokban. özvegy Sápi Sándorné fá­radtan ül le az előcsarnok kényelmes karszékébe. Özvegy Sápi Hosszú ^ volt várakozással lé Földestől idá- vajon hogy sik ig az út. Ken­dőjén igazít egyet, aztán ki­szakad belőle a szó, amely mögött ott kullog az örömteli Bírás fojtogató érzése, de azért mosolyog, amikor megszólal. — Elfogódottság nélkül nem tudok erről beszélni! öreg va­gyok már. Lábamban is ben­A férficipőknél már kifejezet­ten tárolási nehézségekkel küszködünk. Üzleteinket ugyanis mind elláttuk, s az „igazi” nagy vásárlás még nem indult meg, hogy pótlást kérjenek. Jelen pillanatban te­hát még kevesebb áru megy ki, mint amennvi bejön. De nem csak férficipőből, hanem másból is. '— Az egyes árucikkeket te­kintve, a gyermekcipők, szan­dálok tekintetében tapasztal­ható elsősorban nagy fejlődés. Van minden méret, minden szín, fazon, lakkcipő, kombi­nált felsőrészű egyaránt. A nők sem panaszkodhatnak majd a választékot illetően, s biztosan kivívjuk majd a fér­fi vásárlók megelégedését is. Férficipőt 160 forintos ártól 475 forintos árig tudunk adni, szandálokat pedig 115 forin­tos ártól 305 forintos árig bo­csátunk a kiskereskedelem rendelkezésére. Nagy raktá­runk van a martfűi Tisza Ci­pőgyár új készítményéből, a gumitalpas, parafabetétes sa­ruból, amely két változatban készült, s minden bizonnyal nagy népszerűségnek örvend majd a melegebb idő bekö­szöntővel. A tavaszi bevásárlások so­rán nagy szerepet játszik a felsőruha és a cipő. De ezek­hez még sok minden szüksé­ges, amit a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat szerez be és ad át a kiskeres­kedelemnek. Nos, ebben az év­ben itt sem lesz semmi hiba. A választék legalább oly bő­séges, mint a másik két válla­latnál. A kisgyermekek számá­ra minden minőségű, fazonú, színű gyapjú ruhácskákat, ku­likat, pulóvereket rendelhet­nek a boltok, a nők és férfia- ak szép gyapjú kulik, pulóve­rek, mellények között válogat­hatnak. A vállalat fehérnemű-osztá­lyán nagy mennyiségben talál­ható habselyem áru, nylon al­sónemű, blúz, bánion pulóver, ing, nylon harisnya. A férfiak számára megérkeztek már az olcsó, rövidujjú, apacsgalléros nyári ingek is. Kezdődhet tehát a tavaszi bevásárlás. A kereskedelem felkészült, s nem marad szé­gyenben a legkényesebb igé­nyű vásárló előtt sem. (w) Az egri járásban a legeredményesebb a népfront-oktatás — ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnöksége EGERBEN, a Szakszerveze­tek Székházában elnökségi ülést tartott a Hazafias Nép- fomt Heves megyei Bizottsága. A tanácskozáson részt vett dr. Gutter Oszkár, HN. Országos Tanácsának munkatársa és a járási, városi titkárok is. Az elnöklő Horváth Nándorné, a Nőtanács megyei titkára meg­nyitója után az ülés részvevői a korábban kiadott beszámoló alapján Jenei János előterjesz­tésében vitatták meg, milyen módszerekkel és eredménnyel vettek részt az őszi-téli okta­tásban az egri járás népfront­bizottságai. A tárgyilagos hangú beszá­molójelentés részletesen ele­mezte az oktatás szervezését, amit a községek egységes mű­velődési tervébe itattak be. A járásban csak Bélapátfalván nem kezdődött meg népfront­oktatás, de a múlt évihez vi­szonyítva így is igen nagy fej­lődés tapasztalható. A hozzászólók hangsúlyoz­ták: a megyében legeredmé­nyesebben az egri járásban szervezték meg a népfront-ok­tatást. Továbbra is, sőt az ed­digieknél körültekintőbben az oktatási-népművelési szervek­kel koordinálva szervezik az oktatást. A megyei elnökség már júniusban kezdeményezi a Jól jövedelmez a paradicsomtermelés az atkári Új Élet Termelőszövetkezetben Az atkári Üj Élet Termelő- szövetkezet több mint négy­ezer holdon gazdálkodik, ahol jól megterem a szőlő, a gyü­mölcs, de a gabonafélék és ka­pásnövények is. Ebben a Mát­ra alji faluban három termelő- szövetkezet egyesült tavaly Üj Elet néven, hogy az adottsá­gokat figyelembe véve tovább fejlesszék a helyi növénykul­túrát. A közös gazdaság már elkészítette idei tervét, amely­ben minden eddigitől jelentő­sebb helyet kap a kertészke­dés, ezen belül is a paradi­csomtermelés. Erről beszélt Virág Gergely, az Üj Élet Ter­melőszövetkezet elnökhelyet­tese. — Talajadottságaink jók, és gazdaságunk is évről évre eredményesebben dolgozik. Mi mégis arra törekszünk, hogy áz újabb tapasztalatok során még gazdaságosabban hasz­náljuk ki a föld termőerejét. Területünk jelentős része kö­zépkötött talajú, amely kivá­lóan megfelel a kertészkedés­re. A paradicsom már fő ter­ménnyé válik nálunk, amely­ből az idén 112 katasztrális holdon termelünk, többet, mint az elmúlt évek bármelyiké­ben. A talajkísérletek folytán leg­jobban bevált a 4 év óta ex­portra is termelt bolgár hete- rózis paradicsom, amelyből már július elején nagy meny- nyiségben tudunk szállítani, és kevésbé érzékeny időjárá­sunk hullámzására. Paradi­csomtermésünk mintegy 80 százalékát — az idei nyáron több mint száz vagonnal -— exportra szállítjuk, amely kü­lönösen megköveteli a gondos ápolást. Több, mint hárommillió forint bevételre számítunk az idén paradicsomból. — Az évi haszon mellett növeli a jövedelmet az, hogy mintegy félezer holdon hár­mas kis vetésforgót alkalmaz­tunk, ahol minden harmadik évben kerül csak ugyanarra a helyre paradicsom. Az utána vetett gabonafélék igen gaz­dag termést hoznak. Búzából pédául tavaly is mintegy 25 százalékos többlettermést ér­tünk el, mivel a paradicsom­szedés után már szeptember derekán el tudjuk, végezni az őszi vetőszántást, és a leszán­tott paradicsomkóró kiváló zöldtrágyázást biztosít. A gépi művelést csak a ta­lajelőkészítő ' munkáknál al­kalmaztuk eddig. Az idén va­lószínűen a válogatás egy ré­szét is géppel végezzük. A paradicsomtermelésnek csaknem minden időszakban történő művelését — a palán­taneveléstől a szedésig — csa­ládokra, illetőleg tagokra bon­tottuk le, mivel ez a módszer gazdaságosabb a szövetkeze­tünk számára is. A munka 40—60 százalékos alapon tör­ténik. Vagyis a megtermelt érték 40 százaléka a tagot il­leti, amelynek hatvan százalé­kát előlegként fizetjük ki. Így a tagok jelentős készpénzhez jutnak minden hónapban. Kovács András tömegszervezeteknek az okta­tási terv összehangolását. A megyei bizottság mellett mezőgazdasági akcióbizottság alakult, amelynek • feladata többek közt — a tanácsok, tech­nikumok bevonásával — a me­zőgazdasági szakmunkásképzés szervezése, az ezüstkalászos gazdatanfolyamok kibővítése és segítséget nyújtani a kihe­lyezett technikumi osztályok létrehozásához. AZ ÉLÉNK vita után Rudlof Tibor, a népfront megyei mun­katársa — A békeagitáció, a békemozgalmi munka hélyzete, módszerei és, eredményei He­ves megyében című előadását vitatták meg az elnökség tag­jai. Megyénkben folyó béke- agitációt, az aktuális kül- és belpolitikai eseményekre való gyors és egyöntetű reagálás, a szocialista világrendszer ered­ményeinek tudatosítása és a testvéri népek barátságának ápolása jellemzi. A különféle üzemi, tsz, ér­telmiségi rendezvényeken, ré­teggyűléseken nemcsak a béké­ről, az állandó békeharc fon­tosságáról tartanak előadáso­kat, hanem mindig összekap­csolják a mindennapi élet, a termelés, a szocializmus építé­sének feladataival. 1959. őszéig a békeagitációban kampány­szerűség volt tapasztalható. Az MSZMP Politikai Bizottsága határozata utón az idén már­ciusig országos viszonylatban megyénkben előfjgör hozta lét­re a Hazafias Népfront a váro­si, járási békemozgalmi opera­tív bizottságokat. Az ebben a szervben képviselt intézmé­nyek békeharcosai, előadói ré­szére rendszeres előadói kon­ferenciákat tartanak. A békemozgalmi munka fon­tos területe a baráti népek életének megismertetése Már­cius hónapban Bélapátfalván lengyel, Gyöngyösön vietnami, Hatvanban bolgár, Pétervásá- rán és Nagvrédén afrikai—ma­gyar barátsági esteket rendez­nek. ORSZÁGOS viszonylatban is kiemelkedő békeagitációs mun­kát végez a hatvani járás nép­front bizottsága. Záray Géza. a Mátravidéki Erőmű igazgatója, a HN. járási elnöke, Juhász Lajos, a HN. járási titkára és Bodor Mihály, az Országos Bé­ketanács elnökségi tagja külö­nösen kiemelkedő békeagitá­ciós munkát végeztek. A be­számolót élénk vita követte. (R) X Szórakoztatva tanítsanak. Az ifjúsági klubok működéséről tanácskoztak liarácsondon Heves megye egyik legjob­ban működő kultúrotthoná- ban, Karácsondon, az ifjúsági klub működéséről tanácskoz­tak szombaton a klubvezetők, kultúrotthon-igazgátók és á járási népművelési felügye­lők. Délelőtt Szilvást Lajos, a megyei népművelési tanácsadó klubreferense tájékoztató elő­adásában áttekintő képet nyújtott megyénk ötven ifjú­sági klubjának működéséről. A klubok létrehozásával or­szágos viszonylatban kiemel­kedő úttörőmunkát végeztek kultúrmunkásaink. Hangsú­lyozta az előadó: milyen nagy szerepet töltenek be az ifjúsá­gi klubok a falusi fiatalok szórakozási, művelődési lehe­tőségeinek biztosításával. A klubok berendezése még nem kielégítő s itt társadalmi erőre van szükség. A tsz-ekben most folyik a kulturális alap felmérése és ebből az összeg­ből jut majd a helyi klubok támogatására. A tartalmi munka is kezdetleges, csupán „Elfogultság nélkül nem tudok erről beszélni!“-Tsz-tagok között a parádfürdői üdülőben — Orosz András, Ivádi Ignác, Kiss Elek, Pozsik József Heves megyéből, Oláh Imre országgyűlési képviselővel be­szélget. * 15—20 klubban van tervszerű, rendszeres foglalkozás. A klubmunka színvonalának emelésében nagy szerepet tölt be a művelődési otthonok igazgatói munkaközössége. Egyelőre az a legfontosabb, hogy a fiatalok igényeljék a klubfoglalkozást és otthono­san mozogjanak. Ne csak is­meretterjesztő előadásokat tartsanak, hanem kötetlen be­szélgetések is legyenek. A művelődési osztály, a KISZ és a tanácsadó a tapasztalatcse­rék és az anyagi támogatás mellett a közeljövőben meg­jelenő játékkönyvvel és más módszertani kiadványokkal segíti a klubmunkát. Az ifjú­sági klubok * irányításában a helyi KISZ-szervezeteknek ve­zető szerepet kell biztosítani. A művelődési otthon igazga­tóval egyetértésben tudnak csak eleven, színes klubéletet teremteni. Erdélyi István, a tarnamé- rai művelődési otthon igazga­tójaj a kötetlen klubfoglalkor zásról beszélt. Elmondta, leve­lesládát létesítettek s így állít­ják össze az előadásokat, asze­rint ki miről szeretne hallani. László Ferenc karácsondi pe­dagógus az újszerűséget, az ötletgazdag klubélet kialakí­tását ^hangsúlyozta. A játék­vezető, vagy előadó lelkiisme­retesen készüljön fel az elő­adásokra. Konfár Olga. a KISZ megyei bizottságának kultúrfelelőáe, a kiszisták kez­deményező. vezető szerepét és a kultúrotthonok vezetőivel való jó együttműködés szük­ségességét hangsúlyozta hoz­zászólásában. Grúz János, a hevesi járási népművelési felügyelő, az öt­letgazdag klubfoglalkozások élményszerű levezetését, a he­lyi igények figyelembevételét és a járásukban végzett társa­dalmi munkát emelte ki. Fe­hér Vilmos, a horti művelődé­si ház igazgatója többek kö­zött hangsúlyozta, egy klub- foglalkozást többen vezesse­nek le. Rótt Imre, a gyöngyö­si művelődési ház igazgatója elmondotta, hogy a társadalmi munkával korszerűsített kul- túrotthonukat jobban magu­kénak érzik a fiatalok, és a klubok kialakításához is a társadalmi erőre támaszkod­nak. A tanácskozás részvevői ez- . után* filmvetítésen vettek részt, majd Dán Gyula, a karácson­di művelődési ház igazgatója rövid tájékoztató előadása hangzott el. . Megjöttek a fiatalok is. Vi- . dám beszélgetésüket szeretet­teljes pillantással kísérik az idősebbek. Hiszen ők azok, akik átveszik tőlük a munkát, akiknek megalkották az újat, hogy legyen mit tovább fejlesz­teniük. És a vidám kis csapat megjelenése feloldotta a ko­molyságot. Csapatokba verőd­tek az emberek. Néhányan folytatták a megkezdett vitát, s a napfényben fürdő terasz megtelt hevesi, hajdúsági táj­szólással. Sokan lepihentek, a kíváncsiak azonnal terepszem­lét tartottak a festői üdülő kör­nyékén. Azóta leteltek az üdülésre szánt napok. Hazament özv. Sápi Sándorné Földesre, Kiss Elek Szajlára, Bozsik József Bükkszékre és hazatértek mindannyian, hogy a pihent erővel fogjanak a tavaszi mun­kákhoz. Cs. Adám Éva egymásnak, hogy van náluk, mint kezdtek és hogyan halad­tak. Aztán maguk sem veszik észre, hogy egyszerre csak el­kezdenek vitatkozni azon, ho­gyan lehetne jobban? Nagy dolog ez! Mert a vitatkozás gondolkodásra, a gondolkodás tettekre szólítja az embert. — Mégis így van, ahogy mondja! Aztán újra figyelmesen néz­nék a munkában öregedett em­berre, aki lám, közülük való és országgyűlési képviselő lett. — Ennek az üdülésnek ket­tős haszna van. Egyik termé­szetesen az, hogy pihenünk. A másik? Tíz naponként új em­berek jönnek, sokféle tsz-ből kerülnek össze és kicserélik a tapasztalataikat. Elmondják — Érdemes volt és érdemes ma is az emberekért, a jö­vőnkért dolgozni. Alapító tag­ja voltam én falumban a Le­nin Termelőszövetkezétnek. Tizenegy esztendeje annak, hogy szinte tenyerünkbe akar­tuk fogni az újat — mennyit ér? Mennyit ér? Mi már tud­juk. Es ha öreg vagyok is, ha nem dolgozom is, mégis el­küldték pihenni. Pihenek. Á gyermekeim meg boldogok, hogy öreg anyjuknak is jutott jó az életben. Nem felejtem én ezt el soha. Lassan megtelik az előcsar­nok. Csendben, tisztelettel áll- j ák körül az üdülő vendégek az idős asszonyt. Aztán sorba megered a szavuk. A régi tsz- tagok megfontolt beszélgetésé­be beleszövődik egy-egy fé­lénk, tapogatózó, érdeklődő kérdés — kérdeznek az új ta­gok. Aztán egy másik karosszék körül gyűrűzik az emberkor. Oláh Imre, Hajdú megye or­szággyűlési képviselője be­szélget az emberekkel. Köze­lebb húzódnak a Heves me­gyeiek is, akik a gyöngyösi, szajlai, kiskörei, bükkszenter- zsébeti, bükkszéki termelőszö­vetkezetekből jöttek pihenni. Hallgatják a jelentőségteljes szavakat és ki cigarettája, ki pipája mellől bólogat. — Jól beszél! — Érti a paraszt sorsát! . i Sándorné és Pintye Gábomé jpkednek az üdülő lépcsőin — terül a pihenés? ne van a keserves múlt, kar­jaimban a , végzett . munka. Négy esztendeje már, hogy nem tudok dolgozni. f ízes hajdúsági beszédéből árad az évek hosszú során át tapasztalt, leszűrődött bölcses­ség.

Next

/
Thumbnails
Contents