Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

t

NBPOJSAO

1901. március S., csütörtök

Több fényt, világosságot

A diákok ateista neveléséről

(Befejező rész.)

A sokoldalú felvilágosító munka, amelyet évek során folytattak az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikumban, számottevő eredményeket hozott. Ezt a megállapítást nem a levegőből vettük, bizonyítják a diákokkal folytatott beszélgetések, a számok, tények s az iskolában tapasztalható jó politikai hangulat is. De bizonyítja az a közvéleménykutatás is, amelyet az iskolában végeztek, s amelynek során különböző kérdésekre válaszoltak a diákok, többek közt arra, hogy milyen világnézetet vallanak magukénak, s mi a véleményük a vallással kapcsolatban.

E véleményeket teljes számmal felsorolni szinte lehetetlenség, de nem is fontos, hiszen egy-egy osztály „vallomása” is elegendő ahhoz, hogy képet kapjunk az iskola diákjainak világnézeti fejlődéséről, beállítottságáról.

Lássuk tehát az egyik osztály véleményét, beszéljenek a tények, számok, feljegyzések.

Az osztály 34 tanulója közül 21-en írták a kérdőívekre, hogy marxista meggyőződésü- ek,

nem vallásosak,

templomba egyáltalán nem járnak. Meg is indokolták miért „Meggyőződésem — írja az egyik diák —, hogy a templomban hamis elveket hangoztatnak. Éppen ezért nem is járok oda. Szüleim is marxista meggyőződésnek, bátyám is az, én is ezt a világnézetet vallom magaménak”. Egy másik válasz: „Nem vagyok vallásos. Ateistává való fejlődésemben legtöbbet édesapám és tanáraim segítettek." És sorolhatnánk tovább az indokolásokat, amelyek azt bizonyítják, hogy az osztály diákjainak nagyobb része, miután meggyőződött a valóságról (elsősorban a családi és iskolai ateista nevelés egyöntetűsége következtében) ma már kellő indokolással vallja magát ateistának.

A diákok közül még jelentős számban találhatók olyanok, akikre mór erősen hatott az ateista nevelés és megingatta bennük a vallásba, istenbe vetett hitet — bár látszatból, vagy szüleik kívánságára Időnként eljárnak templomba, ök is arra törekednek: minél előbb tisztázzák magukban azt az igen lényeges kérdést, hogy melyik világnézetet tartsák magukra nézve követendőnek.

így ír erről az osztály egyik diákja: „Nem vagyok vallásos, de szüleim azok és minden vasárnap elküldenek a templomba. Én ennek ellenére több mint másfél éve mégsem járok el, persze, azt szüleim nem tudják, hogy templom helyett mindig sétálni megyünk. Szüleim azt akarják, hogy lépjek be a KISZ-be s ugyanakkor járjak a templomba is. Én nem akarok kétszínű lenni.’ Ez a vallomás minden kommentár nélkül mutatja, menynyire káros hatással van a fiatalok lelkivilágára, ha a szülői nevelés eltér az iskolaitól s álszenteskedésre kényszeríti a fiatalt.

A diákok közül többen vannak hasonló helyzetben s ezt ószintén meg is írják. Már nem meggyőződéses valláso- *ak, vagy legalábbis már megingott bennük a hit a vallásos világnézetben, de megszokásból alkalmakként, vagy szüleik egyenes parancsára

még el-elfárnak a templomba.

így mondják el véleményüket ezzel kapcsolatban: „Templomba néha eljárok, akkor is a szüleim mondják”. „Templomba ritkán, nagyobb ünnepek alkalmával megyek el" Vagy: „Nem vagyok vallásos, régen jártam már templomban, mert nem tud lekötni a vallás.”

Természetes, hogy amilyen ószintén tükrözik a diákok meggyőződését a korábban Idézett (név nélkül írott) feljegyzések, vélemények, ugyanúgy őszintén elmondták azt is, ha meggyőződéses vallásosak voltak. De ezek közül a diákok

közül is őszintén feltárták né- hányan, hogy kezd megingani bennük a vallásos meggyőiő- dés, hogy sok problémájuk akad világnézetük tisztázásával kapcsolatban.

Összességében mégis biztató ez a kép, amelyet egy osztály véleménye alapján összeállítottunk. Dicséri egyaránt a KISZ ateista munkáját, az iskola vezetőségének, tanárainak áldozatos tevékenységét, amellyel segítettek eligazodni a diákoknak a két világnézet közötti harcban.

Éppen ezért, mert ilyen

sikereket hozott a felvilágosító munka

ebben az Iskolában helyes lenne, ha azok a kollégiumok és középiskolák, ahol még nem mondható el ugyanez, félretéve a restséget, a magyarázkodást, sovinizmust és túlzott büszkeséget, megkeresnék a módját annak, hogy az itt tapasztalt legjobb módszereket saját iskolájukban is meghonosítanák.

örvendetesek azok az eredmények, amelyek az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikumban mutatkoznak. Az is örvendetes, hogy különösen az egri középiskolákban, kollégiumokban már keresik az útját, sőt több helyen meg is találták annak, hogy eredményes felvilágosító munkával nyerjék meg a materialista világnézet számára a fiatalokat.

Kezdeményezések, tervek előremutató példák már máshol is akadnak. Az egri Dobó István Gimnáziumban a filozófiai szakkörön, s egyéb módon indult meg ez a munka, a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban is életrevaló tervekkel, sőt azok kezdeti megvalósulásával is lehet találkozni, a József Attila Leánykollégiumban egyrészt nyilvános ateista előadásokon, vitákon, másrészt a

munkásmozgalom nagyjai életének tanulmányozásakor ismerkednek meg a különböző világnézeti kérdésekkel. Az iparitanuló-intézetben a K1SZ- oktatás keretében tartanak ateista felvilágosító előadásokat, vitákat. Ezenkívül a Városi Művelődési Háznak is jó elképzelései vannak az ateista félvilágosító munka megszervezésére, sikeres lebonyolítására.

Mindezek a törekvések arra szolgálnak, hogy egyre több fényt, világosságot sugározzanak szét, főként a fiatalok tudatába, hogy könnyebben igazodhassanak el a világnézeti harcban, hogy fényesebben bizonyosodjék be előttük a marxista világnézet életrevalósága, igazsága, s minél előbb leomoljanak a misztikum, a vallási sötétség ódon bástyái.

Az ifjúságot az élet kohójának tüze perzseli. A társadalom legfontosabb kérdései körül csapongó tűz lángnyelvei hozzájuk is elérnek. S ez a tűz vagy megperzseli jellemüket, vagy acélossá teszi, attól függően, hogy megtanítjuk-e a tűzzel bánni, vagy magukra hagyjuk őket vívódásaikban.

Sokszor elmondtuk már, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kialakultak a szocialista rend formái, s most a legfontosabb feladatok közé tartozik ezeket a formákat megtölteni igaz tartalommal. Ennek egyik módja, hogy a tények, a tudományok, az ismeretek segítségével átformáljuk a fiatalok világnézetét, megszabadítsuk őket a vallás béklyóitól, hogy szilárd, egységes, materialista világnézettel folytathassák munkájukat, s adhassanak a fiatalokhoz méltó segítséget a nagy mű — a szocializmus felépítéséhez.

Kovács Endre

Hruscsov beszéde a regionális mezőgazdasági érfeliczleien

MOSZKVA (MTI): Nyikita Hruscsov az elmúlt napokban a moszkvai regionális mezőgazdasági értekezleten beszédet mondott. A beszéd teljes szövegét március elsejei számában közli a Pravda. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a beszéd főbb pontjait.

Hruscsov a vezetés módszereiről szólva hangoztatta:.,Legerélyesebben hadat kell üzenni mindenfajta üres parádézásnak és felelőtlenségnek.. Izzó vassal kell irtanunk a szemfényvesztést, az eredmények felnagyi- tását, s a társadalmunk szellemétől idegen, egyéb szégyenletes jelenségeket: a népvagyon elherdálását, az ingyenélést, az iszákosságot... Az igazi marxista, az igazi leninista az, aki nemcsak kiismeri magát Marx Engels és Lenin tanításaiban, hanem képes az életben is alkalmazni ezeket."

Hruscsov helyeslőén szólt arról", hogy az értekezleten a felszólalók élesen bírálták a fogyatékosságokat. Mint mondotta, erélyesebb és tapasztaltabb emberekkel kell felváltani azokat, akik képtelenek hozzáértéssel irányítani a gazdálkodást. Tűrhetelen, hogy a mezőgazdaság elmaradjon az ipar mögött. Az ipar, a mezőgazdaság irányítási színvonalának emelése, az életszínvonal gyarapítása elsőrendű fontosságú politikai kérdés, hiszen a gazdasági sikerek öregbítik hazánk tekintélyét a világ dolgozói előtt. Éppen ezért rendkívüli jelentősége van a vezetés színvonal emelésének és a kádermunka megjavításának.

Ezután ismertette a mezőgazdasági tudomány egyes eredményeit, méltatta a mezőgazdasági dolgozók és a tudósok kapcsolatának fontosságát.

A mezőgazdasági minisztérium legutóbbi átszervezéséről és az új központi kolhoz- és szovhozellátó társulat létesítélíöntörfalazó belga válasz az ENSZ-nek — Az angol kormány elula*ította az E4K kezdeményezését

BRÜSSZEL (MTI): Pierre Wigny belga miniszterelnök kedden este Brüsszelben célza- tos beállításban ismertette a sajtó képviselőivel a belga kormánynak az ENSZ-főtltkár levelére adott válaszát. Közölte, hogy Belgium „hajlandó” vlsz- szavonni a kongói Kamina és Kitona támaszponton ma is belga parancsnokság alatt álló katonákat — két jelentéktelen egységet.

Ugyanakkor elhárította a Biztonsági Tanács február 20- án hozott határozatának azt a követelését, hogy ki kell vonni

Kongóból valamennyi idegen katonát, katonai és más tanácsadót. A határozat végrehajtását a belga kormány — mint Wigny nyilatkozatából kitűnik — azzal az érveléssel akarja megkerülni, hogy az idézett szakasz „nemcsak Belgiumra vonatkozik”.

LONDON:

Londonban Macmillan kelt védelmére a belga kormány kongói üzelmeinek. Barbara Castle munkáspárti képviselőnő interpellációjára válaszolva, elutasította azt a javaslatot, hogy szólítsa fel a belga kormányt: ne használja fel Katan- gába küldendő zsoldosok toborzásához londoni képviseletét. Ismeretes, hogy a londoni belga nagykövetség attaséja Katanga brüsszeli toborzóirodájának címét terjesztette Londonban.

Az AP értesülése szerint

Macmillan-kormány elküldte válaszát Nasszer elnök legutóbbi Javaslatára, hogy Kongó kérdésének megoldását bízzák az afrikai országokra. A válasz szerint „helytelen lenne, ha csak ennek a térségnek hatalmai kísérelnék meg a probléma megoldását”. (MTI)

séről szólva hangoztatta, hogy véleménye szerint sikerült megtalálni a kellő szervezeti formát, sikerült helyesen szám- bavenni a különböző jellegű mezőgazdasági övezetek másmás gépigényeit. Az állami irányítószervek, a mezőgazdasági minisztérium legfontosabb feladata a mezőgazdasági tudomány vívmányainak minél gyorsabb elterjesztése.

Az OSZSZSZK központi területeinek mezőgazdasági dolgozói képesek arra. hogy a hús- és tejtermelésben (100 hektáronként számítva) utólérjék és maguk mögött hagyják az Egyesült Államok legtermékenyebb államának. Iowának farmereit, — mondotta, — majd részletesen foglalkozott az egyes termények hozamának növelésével. (MTI)

iljabb SE4TOhadgyakorlatok

HANOI (TASZSZ) A SEATO agresszív katonai tömb februárban szárazföldi, légi és tengeri hadgyakorlatokat tartotta Csendes-óceán nyugati medencéjében. Március 1-től 5-ig a SEATO légi haderői Thaiföld fölött rendeznek hadgyakorlatot, majd március 8-tól 18-ig újabb SEATO hadgyakorlatok lesznek Thaiföld északkeleti tartományaiban. Mindezeket az Egyesült Államok és Thaiföld szervezi.

A fentiekkel kapcsolatban a Vietnami Tájékoztató Iroda nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza, hogy a hadgyakorlatok az imperialisták általános tervének keretébe tartoznak, E terv arra irányul, hogy a Boun Oum-Nosavan lázadó klikket a laoszi polgárháború kiterjesztésére ösztönözzék.

Nem kétséges — mondja a nyilatkozat, — hogy a laoszi nép és a többi délkelet-ázsiai nép is éber figyelemmel kíséri az amerikai imperialisták és lakájaik mesterkedéseit és meghiúsítja újabb terveiket is.

(MTI)

•a i«uaiiiiiaiisiiaiiii>aiiait«ii»iiiiiiiiiiiaiiiii"‘>anitiá<iiiiiii«ii«iiaiifeiiaiiaiiiiii«iaiiaiiaiiaiiaiiittiiiati»iiii.aiiaiiaii«ii«n«iiaii«iiiitaiiBitaii«.iali«iiiiiiii«).a iiiiiiitiiiiiiiiaii*’i«nviiaiiaiiaiiaiiiiiaiiBiiaiiaii|iiaiiaiiBi<aiiaiiaiiaiii*iaMii>Biiai'aiiaiiaiiiiiaiiatiaii« taiiaiiaiiaiiaiiiuanaiia'iaiia»»

; Honv/int 3ÓISU-.

i

V.V.*

m

»♦

m.Mrtpr wmm

**••••«

§

; (52.)

; pe hiszen ez immár az ő hit- I vallása is! Milyen szörnyen "összegabalyodott minden. Az • egész élete egy kusza gomo- flyag. „Micsoda kegyetlen, go- ínosz tréfa az egész! Hogy is ;van ez?” — töprengett Szerencsés. — „Ha kapitalizmus vol- üna, hatalmas úr volnék. De én =harcolok a kapitalizmus ellen.” í Meg kell bolondulni.

| Estére, mire Benkőéket várják, jócskán átalakult Szeren- rcsésék lakása. Júlia úgy meg- íváltozott, mintha vílágéletében ijegyszerű, szerény háziasszony flett volna. Még kora délután látöltözött a cselédlány nyűtt ^holmijába. Felvett egy elnyűtt Iruhát, fejkendőt kötött a fejéire, s a lábára húzta a lány fnagy, széles papucsát. Szeren- Icsés fanyarul mulatott rajta, f Akár egy tűzről pattant falusi ^menyecske.

1 A lakásból néhány feltűnő ^darabot átcipeltek a szom- fszédba. Júlia páratlan körülte- Ikintéssel konsplrált. Egész dél- fután zúgatta a porszívógépet, |hadd hallja a szomszéd, hogy fcsakugyan nagytakarítás van.

I Hét óra előtt megérkeztek -Benkőék. Júlia Benkőné nyalkába borult:

| — Csakhogy végre megis- ímerhettelek, szívem! Ő, meny- ínylt beszél nekem az én Já- fnosom rólatok! És én is, mi- ilyen hálás vagyok nektek, famit érte tettetek! i — Ugyan semmi, ez kötelességünk volt — hárította el Benkőné a teljes őszintének ható hálálkodást. — Meg aztán, tudod, hogy János az én uram legkedvesebb barátja. Mindig mondom neki, ha egy kicsit összezördülünk, hogy bezzeg, ha engem úgy szeretnél, mint a barátodat, akkor megkímélnél...

Szerencsés szíve nagyot dobbant. Nem mert Benkő szemébe nézni. Előresietett, s úgy tessékelte be a vendégeket.

Benkőnek tátva maradt a szája, amint körülnézett a lakásban. Még így, valamelyest megkopasztva is egy ragyogóan berendezett otthon tárult a szeme elé.

— Tyű, Janikám, ez igen! Kit ütöttél le, hogy megszerezted a rávalót?

Szerencsésné meggyőző szerénységgel válaszolt a kérdezett helyett:

— Ö, ha tudná, Benkő elv- társ, hogy mi milyen egyszerűen élünk! Semmit sem engedünk meg magunknak, ami másoknak természetes. Sehová sem járunk, hozzánk sem jár senki, de még egy mozijegyre sem költünk. Ketten vagyunk és összekuporgatjuk a lakásra- valót. Mindenünk a szép otthon. Feltettem magamban: az én Jánosom mindig olyan ott- hont^anul hányódott, hát majd most kárpótolom.

— Remek kis otthont varázsolt, asszonyom, ezt meg kell

adni — bámészkodott még mindig Benkő. — Ö, hát, ba- rátocskám, megnyalhatod a tíz

ujjadat, hogy ilyen feleséget fogtál ki magadnak!

Benkő ezt olyan őszintén mondta, hogy Szerencsés szem- pillantás alatt elhitte, s túltette magát azon a felvillanó emléken, hogy Benkő ellenezte házasságukat.

Vacsorához ültek. Benkőnek valóban Imponált a vacsora szerénysége. Tartott attól, hogy Szerencsésék a kedvéért majd valami megerőltető költekezésbe keverednek, s így érezte igazán jól magát.

— Hót bizony, mi még nem vittük ennyire — mondta. — De hát mindkettőnk szülei öregek, s támogatjuk őket is. Meg, tudja a fene, úgy elmegy az a kis pénz.

— El bizony — alakoskodott Szerencsés. — Mondd, te mit csinálnál, ha rengeteg sok pénzed volna?

— Ezen még sohasem gondolkoztam — nevetett jóízűen Benkő. — Alighanem helyet találnék neki.

— Ugyan — tréfálkozott Júlia —, egy párttitkárnak puritánnak kell lennie. Csak bajban lenne, ha sok pénze volna.

— Tudja mit, asszonyom? Én valahogy csak elviselném ezt a bajt. Hát, hogy mire is költeném? Szeretnék rajta egy szép lakást, berendezném,

ugye, anya? Berendeznénk a háztartást, gépesítve, úgy bizony. Tetőtől talpig felöltöznénk. Vennénk egy jó motort, s ha nagyon sok pénzem volna, egy autót is. Aztán ... tényleg, befagyott a tudományom. Ja igen, rengeteg könyvet vennék, és egy remek horgászfelszerelést is. De aztán9 Lehet, hogy egy és más még eszembe jutna, de azt hiszem, ezzel kész. Ha ennél is több pénzem volna, alighanem visz- szaadnám annak, aki adta.

— De hiszen ezek nyárspolgári ábrándok! — jegyezte meg irónlkusan Júlia.

— Nem igaz — tagadta Benkő — miért ne élnénk kényelmesen, kitűnő feltételek közt? Miért ne elégíthetnénk ki minden normális kívánságunkat? Miért volna ez nyárspolgárok kívánsága? Ez még nem rontja meg az embert. Ez a pénz nem tőke, amely mohón igyekszik megduplázni magát, s a mások zsebéből szippantja magához a szaporulatot. Az ember éljen minél jobban, s fordítsa élete gazdagítására mindazt, amit becsületes munkájával, szorgalmával, tehetségével megszerezhet. Szerintem ez a szocializmus. En szívből örülök, hogy Jani máris ennyire vitte. Becsületes ember megérdemli.

A sör elálmosította őket. Benkőék kitűnően érezték magukat, és ragaszkodtak a közeli viszontlátogatáshoz.

— Gyertek, minél előbb, Ja- nikám. Hát persze, én szerényebb környezetben, de annál szívesebben látlak majd vendégül benneteket, igaz, anya’ Te pedig, vén medve, hamar bújj az ágyba, már félórája figyellek, benned bújkál valami.

Egy hét máivá a Szerencsés házaspár Ben- kőékhez készült vacsorára. Jália odáig kutatott a mamiéknál, amíg talált egy elnyűtt, egyszerű, de azért ízléses ruhát abból a gardero- be-ból, amely még a nyomorúságos évekből maradt vissza. Az asz- /'/ szony fölöttébb ' J st kedvetlenül ké- szülődött:

— Képzelem, micsoda gusz- tustalanság vár bennünket ott — fitymálódott —, én egyszerűen nem bírom ezeknek a külvárosi lakások nak a szagát. Felfordul tőle gyomrom Remélem, nem

akarsz éjfélig ott kotlani?

(Folytatjuk)