Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-02 / 52. szám

1961. március 2., csütörtök NEPDJSAO 3 Felkészülve várják a tavaszt a gyöngyöshalászi Kossuth Tsz-ben rövidítésére. Karácsony előtt előhajtásos salátát ültettek az áttelelő helyett, amelynek elő­nye az, hogy a saláta már az előhaj tatóban kikel, s így ko­rábban piacra mehetnek vele. De emellett a paprikával is kísérleteznek. A salátával egy időben akarják piacra vinni, s ez sikerül is, mert új módsze­rek szerint oldják meg a pap­rika termesztését is. Az idén 700 000 forint jövedelmet akar­nak a kertészetből látni. Na­gyon bíznak Mocsári László kertész tudományában, és szakértelmében, akinek irányí­tása mellett fogtak hozzá a melegágyak készítéséhez. 520 melegágykeretet kell összeállí­taniuk a közeli napokban. | SZOBA KERUL| a is. Elmondja, hogy a szövetke­zet földterületét kiosztották brigádokra, brigádokon belül pedig szétosztották munkacsa- csapatokra, a kapásnövényeket pedig, mint a kukorica, szőlő, cukorrépa — ki mennyit vál­lalt alapon — szétosztották a családok között. Ez a legjobb módszer — vallják ők — ta­valy is így csinálták, és be­vált. Különösebb nehézség nem mutatkozott a föld megműve­lésében. Mindenki végezte a ráháruló feladatokat. Előrelát­hatólag az idén sem lesz nagy probléma a földek megműve­lése, hanem az állattenyésztés fejlesztése köti majd le na­gyon az idejüket, és türelmü­ket. Áruértékesítés! tervük nagyjából az állatokra épül. Törzskönyvezett állományt sze­retnének, ezért a továbbte- nyésztésre nem alkalmas jó­szágokat hízóba fogják, és mi­előbb értékesítik. A tej mel­lett az idén szarvasmarha-hiz­lalásból 200 000, sertésből pe­dig 100 000 forint tiszta jöve­delmet várnak. A tervkészítés során gon­doltak arra is, hogy mivel gyarapítsák a közös vagyont. Ügy tervezték, hogy építenek egy 250 férőhelyes süldőszál­lást, állami támogatás mellett, míg saját erőből 50 férőhelyes szarvasmarha-istállót, 5 vago- nos vasvázas górét létesítenek, és jelentős felújítási munká­kat is elvégeznek. Vásárolnak egy Zetor traktort pótkocsival, egy -fűkaszálógépet, s más egyebekkel is gyarapítják a szövetkezetét. 'gondolkodik, azon is A VEZETŐSÉG hogyan növeljék a szövetkezet tulajdonában levő szeszfőzde kapacitását, 1961-ben, ugyanis a jelenlegi szeszfőzde sokkalta többre képes lenne, mint amit napjában anyag híján előállít. Ha az egyesség meg­lesz, akkor az idén 10 hold cukornádat ültetnek, s megol­dódik a szeszfőzde anyagellá­tása is. — Ezek a terveink — mond­ja a főkönyvelő. — Hamaro­san vezetőségi ülést tartunk, meg közgyűlést, meghívjuk, jöjjön el, és meglátja, meny­nyire megváltoztak az embe­rek, mennyire magukénak ér­zik a szövetkezet ügyét. Fazekas István A minap rájöttem egy furcsa dologra. „A holtakról jót, vagy semmit!” — igazság jegyé­ben minden néhai megjavul, megszépül, zse­ni lesz, szent lesz. A Casanovák is hirtelen pajzánkedvű polgárokká, a hétpróbás rabló- gyilkosok pedig kedélyes tréfacsinálókká sze­lídülnek. Szóval olyan az emberi emlékezet, mint egy órásműhely. „Ilyen volt, ilyen lett” — hirdeti a felirat, a két egymás mellé tett óra alatt, s kiderül, hogy az az óra, amelyik naponta két órát sietett, halálpontosan jár, miután kikerült az órás keze alól, — Az élő ember kiállhatatlan, az élő zseni elviselhetetlen, a holt a temetés után mind­járt hozzánk silányodik. Nagy emberek... De ők is emberek, s ki- állhatatlanok. Életükben elég kevés barátjuk van, de később... — Rokonom volt — mond­ja az egyik. — Legjobb barátom volt — imi­gyen a másik, aki hat forintot adott neki köl­csön, mikor nagyanyját temették. Borzasztó dolog. Talán én is erre a sorsra jutok, mert nekem is volt néhány ismerősöm, aki kisegített hat forinttal, mikor nem nyer­tem a lottón. Hogyan dicsekszenek ők majd velem! „Legjobb barátja voltam megmentet­tem az életét, az ő társaságában mindig sokat ittam, hogy kevesebb jusson neki. Kíméltem szegényt” — mondogatja majd az ivócimbora. Talán még a nagynéném is kibékül velem: „Mindig útjába álltam, ha valami nagy dol­got akart csinálni, nehogy elfáradjon a fiú.” Még rágondolni is szörnyű, micsoda lehe­tetlen fráterek válnak jó bará­taimmá — „túl a síron”. De rajtam nem fognak ki. nem hagyom hogy dicse­kedjenek ve lem. Holnap tói kezdve nap lót vezetek, > mindenkiről megemlékezem akivel a leghal­ványabb és leg­lazább kapcso­latban is áll­tam. Mindent lekáderezek. Próbáljanak ez­után hazudozni, dicsekedni velem a méltat­lanok. Csak ne kellene holnap kezdeni ezt a nap­lót. Mert minden kezdet nehéz. Hátha elma­rad. Nem is lesz ez jó, inkább végrendeletet írok — egy ültő helyben. S ebben pontosan megmondom, hogy ki veheti ajkára és tol­lára a nevemet. De hátha ez se használ. Egész éjjel nem tudtam aludni ettől a gondolattól. Véremben javában cirkulált a Novopán, Noxyron, a Veronái, a Sevenaletta — az altatók családjából, de csak nem tud­tam aludni a gondolattól: „hátha ez se hasz­nál”. Reggel fáradtan ébredtem fel, de a kávé után egy szempillantás alatt megtaláltam a megoldást. Nem leszek nagy ember! Azért se leszek hires ember! Velem ne dicsekedjék senki emberfia! Éppen jókor jutott eszembe. Még nem késő. Még időben van. És ez a legkönnyebb. (garas) Ez beleragadt, ... de ez eset- _ bén nemcsak a y gépkocsivezető f hibájából ma- l radt itt ez a kő- | vei megrakott I teherautó, ha- {' nem a gödrös, f sáros út is az i oka. A gépko- | csivezetők | Egerben a Só- '• ház utca járha- \ tatlanságát már többször szóvá tették, de ko­molyabb intéz­kedés még nem történt. Nemré­giben ugyan vízvezetéket fektettek le, de azért annak el­készülése után az út megjaví­tása sem egy utolsó szem­pont. Főleg a gépkocsivezetők bosszúságára. a Mátrai Ásványbáoya Vállalat felnémet! üzeme: — Halló! A Mátrai Ásvány­bánya Vállalat felnémeti üze­me? — Igen, itt Nagy Miklós, üzemvezető. — Teljesítették-e a februári tervet? — Igen. A fehérmészkő ter­melési tervet február 25-én tel­jesítettük. Ebben a rövid hó­napban ráadásul 3300 tonna mészkövet termelünk. Ha ezt hozzáadjuk a januári túltelje­sítéshez, akkor a két hónapban 17 százalékkal teljesítjük túl termelési előirányzatunkat. — Mi a siker titka, mivel magyarázza eredményeiket? — Elsősorban a munkaver­senynek. Ugyanis nálunk a szocialista brigád címért küzdő brigádokon kívül csaknem va­lamennyi dolgozó részt vesz a munkaversenyben. — Kik értek el kiemelkedő eredményeket? — Szőllősi Béla és Takács Sándor 158 százalék, Kovács Zoltán és Ferenczi Sándor 151 százalék, Bajzát-, Kozma- és Juhász-brigád 150 százalék. — Jó, köszönöm. Sok sikert márciusban is. a Vas- és Fémipari Ktsz, Eger — Az egri Vas- és Fémipari Ktsz főkönyvelője jelentkezik. — Legyen szíves, tájékoztas­sa lapunkat az elmúlt év ered­ményeiről és idei legfőbb cél­kitűzéseikről. — Szövetkezetünk elmúlt évi termelési tervét 105,6 százalék­ra teljesítette, a termelékeny­séget 101 százalékra. Beolvadt szövetkezetünkbe a gyermek­kocsi-készítő részleg, ezért kü- lön-külön mérleget készítet­tünk. A vasasok 469 ezer, a gyermekkocsi részleg 402 ezer forint bruttó nyereséget ért el. A régi úri Magyarország leg­szörnyűbb betegsége a tuber­kulózis volt, amelyet a széles nagyvilág gúnyosan el is ne­vezett „Morbus Hungaricus”- nak, magyar betegségnek. E gyászos hagyatékot gyors iram­ban számolja fel népi rendsze­rünk. A tuberkulózis elleni küzdelem továbbfejlesztésében jelentős lépés az ez év elején hatályba lépett kormányren­delet, amely új alapra fektette a gümőkór elleni harcot. Felkerestük dr. Patakfalvy Istvánt, a Heves megyei Tü­dőgondozó Intézet vezető főor­vosát, hogy felvilágosítást kap­junk a tuberkulózis elleni küzdelem helyzetéről, tervei­ről. — Milyen megyénkben a gümőkór járványtan! hely­zete? —. Az elmúlt esztendőben 928 új beteget vettünk nyil­vántartásba, ebből 56 gyerek volt. Az 1960-as esztendőben a gyógyító-megelőző tevékeny­ség feltétlenül javult, az 1959. évihez viszonyítva. A meg­előzéssel kapcsolatban meg kell mondanom, hogy az oly nagy fontosságú BCG-oltások terén Eger, Hatvan, Füzesabony, és Pétervására igen jó eredményt ért el, míg Gyöngyösön és He­vesen lemaradás mutatkozott. Évek óta emelkedik a röntgen- felvételek száma is. így 1956- ban csak 900, míg 1960-ban már közel hatezer felvétel ké­Eredmények, tervek a tbc megfékezésére szült. Az intézeti beutalások is jelentősen növekedtek az el­múlt évben. — Milyen technikai fej­lesztés történt az elmúlt év­ben? — Elsősorban beszélni kell arról az új röntgenkészülékről, amelyet 400 ezer forintos be­ruházással .vásároltunk. A ké­szülékkel biztosítani tudjuk a betegek filmfelvételeit a fü­zesabonyi, egri és pétervásári járás területéről. A fejlesztés­hez tartozik az is, hogy húsz- szal emelkedett a Hevesi Tbc- Gyógyintézet ágylétszáma, s a betegek jobb ellátása érdeké­ben külön választottuk a me­gyei tüdőgondozó intézetet me­gyei és egri városi részlegre. — A lakosság legszélesebb tömegeinek tüdőszűrése céljá­ból megkezdtük az ernyő fény­képszolgálatot is, s végül meg­szerveztük minden járásban a Calmette-védőnői állásokat. Ők végzik a calmettizáló vé­dőoltást, látogatják a nyilván­tartott betegeket és azok hoz­zátartozóit ők látják el védő­oltással. — Mik a leglényegesebb rendelkezései a január 1-én életbelépett gümőkór elleni küzdelem továbbfejlesztésé­ről szóló kormányrendelet­nek? — Mivel nem voltak már a mai viszonyok között megfele­lőek az utolsó tbc-törvények, az 1940. évi VI. törvénynek rendelkezései, szükségessé vált a tbc elleni küzdelem távlati tervének kidolgozása és új kormányrendelet kibocsátása az állami és társadalmi fel­adatok szabályozására. Az élet- belépett rendelet jellemző új vonása, hogy a gümőkór elleni harcot nem tekinti ezentúl ki­zárólagos orvosi és egészség- ügyi dolgozói feladatnak, ha­nem azt az egész társadalom feladatává teszi. Az állampol­gárok tevékeny részvételének elősegítésére a Vöröskereszt minden tbc-gondozó intézet mellett társadalmi bizottságot alakít. Igen jelentős az is, hogy ingyenessé vált minden állam­polgár részére valamennyi vizsgálat és kezelés, beleértve a kórházi ápolást is. Ezzel a magyar egészségügyben elő­ször valósult meg a népbizto­sítás szociális gondolata, je­lentékenyen megelőzve az egészségügy más ágait. Álla­munk igen jelentős anyagi ál­dozatokat vállalt magára, hogy növelje a tbc-s betegek gyó­gyulási lehetőségét. Az ala­csony jövedelmű és sok gyer­mekes biztosítottak a társada­lombiztosítás alapján járó táp­pénzen felül külön anyagi tá­mogatásban részesülnek. Állami költségen helyezik el a csecsemőotthonban a fertőző anyák gyermekeit, ha elkülö­nítésük másként nem biztosít­ható. A nagy jelentőségű ren­delet a továbbiakban kötele­zővé tette a szűrővizsgálato­kon való részvételt, ugyancsak kötelező az orvosi vizsgálat a tbc-s megbetegedés gyanúja esetében, sőt indokolt esetben a közösséget veszélyeztető fer­tőző gümőkóros beteget kórhá­zi gyógykezeltetésre is lehet kötelezni. Mindezek a rendel­kezések a közösség érdekében a betegség leküzdésének, fel­számolásának érdekében tör­téntek. — Mik a leglényegesebb pontjai a tbc elleni küzde­lem megyei tervének? — A legfontosabbak a BCG- oltások és azok ellenőrzése, hogy az teljesen százszázalé­kos legyen. A lakosság szűrése keretében állóképpel Egerben 15 ezer, Gyöngyösön pedig tíz­ezer szűrést végeznek el az orvosok. Mozgóernyőkép-szű- rést 80 ezret csinálunk, s en­nek csak tíz százaléka lehet üzemi szűrés. Vándorröntgen- szolgálat keretében az üzemi dolgozók és a lakosság között tízezer vizsgálatot végzünk. A felsoroltakon kívül Eger­ben és Gyöngyösön felfektet­jük az iskolás gyermekek tu- berkulin kataszterét. Minden nyilvántartott tbc-s betegről évi két felvételt készítünk. Ki­bő ví tjük a családlátogatásokat s ezt a munkát kiterjesztjük a körzeti ápolónőkre is. — Elkészül a füzesabonyi tüdőgondozó intézet építési terve és a lehetőség szerint az építkezést is megkezdik. Elké­szítik a hevesi kórház 150 ágyas új tbc-osztályának épít­kezését is. A felújítási terv keretében 354 000 forint költséggel a Hatvani tbc-gondozó intézetet új épületbe helyezzük át, s üzembehelyezzük a gyöngyösi tbc-gondozó intézetben az Egészségügyi Minisztériumtól kapott értékes röntgenkészülé­ket Az új kr -mányrendelet nagv jelentőségű lépés a gümőkór elleni küzdelem továbbfejlesz­téséhez, a gyászos emlékű „Morbus Hungaricus” számű­zéséhez. Végrehajtása azonban nem csupán az egészségügyi szervek, hanem az egész szó cialista társadalom feladata, eredménye pedig, belátható időn belül, az átkos betegség­nek végső felszámolása lesz — fejezte be nyilatkozatát a me­gyei tüdőgondozó intézet veze­tő főorvosa. A vasas dolgozóknak 126 ezer forintot, a gyerekkocsi részleg­nél 77 ezret osztottunk ki a dolgozók között. Ezen felül ju­talmazásokra és jóléti célokra 77 ezer forintot tartalékoltunk. Elmondhatjuk, hogy a munká­sok és vezetők elégedettek az elmúlt évvel. — Milyen célokat tűztek ki erre az évre? — Bővítjük és fejlesztjük a mosó- és hűtőgépszerviz javító részleget. Iparkodunk javítani a lakoság ellátását, többet és még gazdaságosabban akarunk termelni. De ehhez a legszüksé­gesebb gépesítést meg kell kap­nunk. Reméljük, hogy az idén a KISZÖV már több segítséget fog adni. Válaszolnak as illetékesek Lapunk február 2-i száma Széljegyzet rovatában a sze­mélyszállító vonatok fűtetlen- ségével, s a törött ablakokkal foglalkoztunk. A MÁV miskolci igazgatósá­ga cikkünkre közölte, hogy uta­sították az illetékeseket a hi­ányosságok pótlására, illetőleg a vonatok fűtésére. Egyben ké­ri az utazóközönséget, hogy utazásuk alkalmával, ha olyan esetet látnak, mikor az utasok megrongálják a személykocsi­kat, betörik az ablakokat, hív­ják fel a jegyvizsgálók figyel­mét, hogy a kár okozóit vonják felelősségre. Sugár István Zenélő banktegyek Egy londoni cég nemrég „ze­nélő bankjegyeket” hozott for­galomba, hogy meghiúsítsa a bankjegyhamisítók tevékenysé­gét. A bankjegyeken rendkívü­li érzékenységű fémszalag hú­zódik végig, amely megfelelő műszerrel történő vizsgálatnál hallható hangokat ad, illetve olyan elektromos impulzuso­kat bocsát ki, amelyeket egy elektronikus detektor hanghul­lámokká képes átváltoztatni. I JANUAR 25-EN I tartotta I _______________I meg zá rszámadási közgyűlését a gyöngyöshalászi Kossuth Ter­melőszövetkezet tagsága. Nagy volt az öröm a szövetkezet há- zatáján a zárszámadás nap­ján, hiszen 49 forintot fizettek egy munkaegységre, s emellett jelentősen gyarapították a szö­vetkezet közös vagyonát is. Éjfélig szállt a dal, a nóta, húzta a cigány a pattogó talp- alávalót, és a nagy forgatag­ban a szövetkezet gazdái vi­dáman ünnepelték az elmúlt évben elért eredményeiket... Alig egy hónapja múlt en­nek. Az öröm, az ünnep el­múlt, ismét hétköznapok kö­vetkeztek, munkák, amelyeket Ismét időben kell elvégezni. Az elmúlt napokban Gyön­gyöshalászon jártunk és az­iránt érdeklődtünk a Kossuth Termelőszövetkezet vezetői­nél, miképpen készülnek fel az idei munkákra, milyen ter­veik vannak, s mit szándékoz­nak tenni a nagyobb eredmé­nyek eléréséért? A szövetkezet irodáján dr. Nagy József főkönyvelőt talál­tuk. Az elnökasszony: Komjá- ti Józsefné, egyhónapos elnöki tanfolyamon van Pápán, s így a szövetkezet vezetését a fő­könyvelő, a főagronómus, no, meg a vezetőség többi tagjai végzik. ' AZ EMBEREK szalmát kocsiszámra — a gyöngyöshalászi utcák forgal­ma bizonyítja ezt legjobban — és készítik a szövetkezet kertészetében a melegágyakat is. — Munkaerőproblémánk nincs — mondja a főkönyvelő. Sőt, többször kevesebb munka mutatkozik, mint amennyien felajánlották munkaerejüket. Csak egy példát. A tél folya­mán munkát kértek az asszo­nyok. „Szerencsénkre” az el­múlt évben három hold rozst termeltünk, amiből 534 kéve szalma lett. Mivel jelentősen emeltük a melegágyak számát, ez évben újabb melegágy-ta­karókra lett szükségünk. így az asszonyok a rozsszalmából 284 takarót készítettek el, ame­lyet a közeli napokban tudunk felhasználni. — Elkészültek a tervek — újságolja tovább a főkönyvelő, s máris sorolja, hogy az idén 50 holdon termelnek paradi­csomot, 10 holdon dinnyét, 40 holdon borsót, öt holdat tesz­nek az idén öntözéses gazdál­kodásra alkalmassá. A palán­tákat saját maguk termelik, s újfajta módszereket vezettek be a gyorsabb növekedés, pa­lánták melegágyi idejének le-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents