Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-12 / 61. szám
4 NßPÜJSAG 1961. március 12., vasárnap Ili üli Ibolya Lila szirmú, hamvas kis virág. Parányi vázámban illatozik néhány szál. Fáradtan ülök asztalom mellett, nehéz gondolatokkal birkózom. És ekkor rápillantok az ibolyákra. Milyen szerények, milyen kedvesek, s milyen illatosak. Kertben születtek, vagy erdei tisztáson? Ki tudja. Nem tudni honnan jöttek, örök titok marad. Most itt vannak. Az én asztalomon, a tiéden, az övén is .,. és belopták hozzánk a tavaszt, a szobánkba, a szívünkbe és máris úgy érzem, hogy a nehéz gondolatok szárnyat kapnak, s az ibolya illatával mesz- szire repülnek. Milyen jó, hogy megérkeztél, ibolya, te lila szirmú, hamvas kis tavaszi virág... (szalay) , — A NEMZETKÖZI nőnap alkalmából a káli Március 15 Termelőszövetkezet röpgyü- lésen üdvözölte a termelőszövetkezet asszonyait és lányait és ajándékkal kedveskedtek nekik. — A KÁPOLNAI Petőfi KISZ-alapszervezet és a helyi általános iskola úttörőinek 30 35 fős csoportja az elmúlt két vasárnap közel háromezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Társadalmi munkában romeltakarítást végeztek a művelődési otthon környékén. — A MEZŐ TARKANYI tsz-nőbizottság 12 tagja a napokban a budapesti Duna Cipőgyár nődolgozóit látogatta meg, akik patronálják a me- zőtárkányi termelőszövetkezetet. — KEDDEN délelőtt fél nyolc órai kezdettel a KISZ megyei végrehajtó bizottsága és a Heves megyei Úttörő Elnökség ülést tart Egerben a Művelődési Ház ifjúsági klubjában. Az együttes ülésen a Heves megyei úttörőszervezetek tevékenységét vitatják meg. — A HATVANI Bajza József Gimnázium I/E és III/A osztálya közösen politikai beszámolóval egybekötött, jól sikerült klubdélutánt rendezett. (A. L.) — A GYÖNGYÖSI járás termelőszövetkezetei a beérkezett jelentések szerint az elmúlt hét folyamán 1094 hold tavaszi búzát, 1726 hold tavaszi árpát, 680 hold borsót és 117 hold mákot vetettek el. Emellett jelentős területen végezték el a szántást, és a szőlőmetszést is. — A HATVANI JÄRÄS és város nyolcadikos úttörői március 31-ig beneveznek az. Ifjúság a szocializmusért próbára. Hatvan városban csaknem mindegyik nyolcadikos pajtás benevezett és megkezdte már a követelmények teljesítését. Két film a fórumon: Dr. Faustot elvitte az ördög Egy időben — az a legenda — Prágában lakott dr. Faust. Már akkor is cimboraságban állt az ördöggel és a prágai öreg város egyik emeletéről, a mennyezeten át vitte el a lelke árán is kíváncsi tudóst. Ezzel vezeti be a vígjátéki törekvést a film. A tudós orvos, agglegény a javából, lakása börtönében dolgozik, egyedül és mérték nélkül és nem veszi észre a csinos idegenvezetőlányt, aki mindenre képes érte. Még arra is, hogy a szabvány tolakodáson, túl a fausti világból kölcsönözzön szerepeket és eljátssza Mefisz- tofélát, a kísértőt, aki — szerinte — nem is lehetett férfi, azt csak Goethe írta át markáns férfiarcra. A film kitűnő példázat arra, hogy a látszólag könnyű műfajban, a vígjátékban is milyen nehéz igazit, jót adni. Sőt! A film drámája akkor következik be, amikor a szerző (filmnél inkább szerzők) nem meri, vagy nem tudja az aktualitás miatt betartani a játékszabályokat. A modem dr. Faust tépelő- dik, csinált problémái körül gépiesen totyog-motyog férfilétére, csak szólamokat hangoztat. Ebben barátja, dr. Vág- ner is segít, de nem úgy, hogy a jellemek bármilyen komikus vagy tragikomikus volta sodorná az orvost bonyodalmakba, hanem csak a jószándékú ötlet és a poének elhasznált sora,kül- sőségesen és külsődlegesen. A munkába feledkezett és a célt, irányt vesztett orvos nem azonos a kifáradt emberrel. Az értelmiségi — ma már — ilyen problémákkal nem küzd, talán sohasem is küzdött: elzárkózása, a filmben megrajzolt magatartás párlat, amit nem élvez a néző. A film végéig, és még azután is rejtély marad számunkra Mefisztoféla, a nagyon csinos, de jellegtelen idegenvezetőnő, aki fiatalsága és bója ellenére monomániákusan ragaszkodik a doktor személyéhez. Levelet ír, röntgenre jelentkezik egészségesen, behatol az orvos magánlakásába, beleszól, sőt beleparancsol az örvös sorsába, lehetetlen helyzetek során veri ót magát és a cselekményt anélkül, hogy figurája hiteles lenne, hogy elhinnénk neki a Cseh fi lm víg játék mindent felégető, vagy felborító szerelmet, hogy elfogadnánk a vígjátéki fogásokat. Filmre vinni szabad és lehetséges az életben ritkán előforduló lehetősékeget, de azokat mindenkor a realitás eszközeivel kell megvalósítani, mert varázsuk és élvezhetőségük csak akkor van. A „kék madár” elfogását is csak a földről lehet megkísérelni, mert ha a felhőkből indulunk keresésére, már érdekessége, vonzása megszűnik az elérhetetlennek. Hogy a film celluloidjára felfűzött és régen használt helyzeti komikumoknak mégis van hatásuk és a közönség itt- ott felnevet? Az újszülöttnek minden vicc új és élvezi. A film készítői megrekedtek a jószándéknál és csak kémiailag, dramaturgiailag hoztak össze egy eseményt, ami nem lehet sem tükre, sem fotókópiája annak, ami ma Prágában, vagy bárhol történik északi szomszédainknál. A főbb szerepeket Miroslav Homicek, Jana Hlavácova, Rudolf Arju- sinszky, Jiri Savak és Vlasti- mil Brodsky játszották. Rendezte: Zdenek Podskalsky. Farkas András Oz, a csodák cs ódája Napok óta gyermekparadicsom az egri Vörös Csillag Filmszínház, ahol a negyvenes évek legnagyobb amerikai mesefilmjét vitték. Ám nefncsak a gyerekék, hanem az akkor gyerekek, — ma édesanyák — is örömmel ülnek be a zsivajgó nézőtérre, hogy felelevenítsék a régi-régi emlékezetet Ozról, a csodák psodájárói. Kritikát írni késő. Már több mint húsz éve hódít szerte a világon a csodás, mesebirodalmat megjelenítő film. Meséje kedves, egyszerű. Dorotty — Judy Garland — elszökik kedvenc kis kutyája, Toto miatt, s amikor egy kedves vándor „mágustól” azt hallja, hogy szegény nénje szomorkodik utána. Ekkor minden bút feledve, hazairamodik. Közben vihar támad. A pincét már nem éri el, a féktelen erejű tornádó kivágja az egyik ablakot, s ez úgy fejbeveri a kislányt, hogy elájul. Ekkor kezdődik a mese. Dorotty álmában kinyitja a ház ajtaját, egyszerre színes lesz a kép, és a szép déli boszorkány birodalmában találja magát. Innen kezdve tele van valósággal keveredő meseelemekkel a történet. Dorotty találkozik a szalmaemberrel, a bádogemberrel, meg a gyáva oroszlánnal, s ettől kezdve jóban-rosszban kitartanak egymás mellett, s velük van mindenütt Toto, a kiskutya. Csodás harcot vívnak a boszorkány seprűnyeléért, majd az álom törvényeinek megfelelően, újra valóság és csoda keveredik — megtalálják Őzt, aki nem is mesebeli ember. Aztán Dorotty felébred, a gondos ápolás meghozza a várt eredményt, a kislány csodálkozva nézi azokat, akik ágya fölé hajolnak. A farmon dolgozó három fiatal arcvonásaiban felismeri a három hű kísérő vonásait, s az időköz-, ben megérkező — hogyléte felől érdeklődő — vándor „mágusában megismeri álmai hősét, — Őzt. Ray Böiger és Jack Haley alakítása a filmmel együtt járta be a világot. Viktor Fleming rendezése nagyon szépen megóvta a valóság és az álom közötti határvonalat. Van a filmben néhány olyan bölcs mondás, amit ma már — ismerve az amerikai körülményeket — csak megmosolygunk, de ezt is csak mi: felnőttek. Mert a gyerekeknek ez is igazság lehet, s nem is rossz igazság! Még külön kell szólni a remek szinkronról. Tökéletes, kifejező hang és hangsúly, amely finoman követte a cselekményt, s még arra is ügyelt, hogy a szájmozgást kövesse a hang. Teljes volt tehát az illúzió, amit az is igazolt, hogy amikor a szereplők énekeltek — saját hangjukon — hangszínük nem „ütött el” a szinkron hangtól. Egy biztos — a gyerekek és felnőttek kitűnően szórakoznak, újat nem várnak, hiszen nagyon-nagyon sokan ismerik a filmet, s a boldogságot kereső dalt két évtizede dúdolják a magyar fiatalok is. (ódám) 1961. MÁRCIUS 12., VASÁRNAP: GERGELY 8 évvel ezelőtt, 1956. március 12-én halt meg BOLESLAV BIE- RUT, a lengyel kommunista mozgalom kiemelkedő vezetője. Forradalmi tevékenységéért többször bebörtönözték, hazája német megszállás alatt az ellenállási mozgalom egyik vezetője volt. Nagy szerepet vitt a lengyel népi demokratikus rendszer leiépítésében: 1947—52-ig köztársasági elnök, majd a minisztertanács elnöke, 1954-től kezdve haláláig a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára volt. 70 évvel ezelőtt, 1891-ben e napon született DÉSI HUBER ISTVÁN festőművész. A Szocialista Képzőművészek Csoportja tagjaként illegális kommunista tevékenységben vett részt, müvei a forradalmi feszültséggel teli munkáséletet ábrázolják (Guberáló, Déli pihenő. Viharmadarak). Halála után jelent meg a Művészetről című müve, amelyben művészetszemléletét osztályálláspontjá- ról alakította ló. ^5 évvel ezelőtt, 1876-ban e napon született dr. MADZSAR JÓZSEF orvos, a szocialista egészségvédelem kimagasló alakja (a csecsemővédő Stefánia Szövetség megalapítója), a Tanácsköztársaság idején a közegészségügyek vezetője. Többször letartóztatták, végül a Szovjetunióba emigrált. 1961. MÁRCIUS 13., HÉTFŐ: KRISZTIÁN 250 évvel ezelőtt, 1711-ben e napon halt meg BOILEAU-DESPÉRAUX francia költő és kritikus. Főműve a magyaiul is megjelent A költészetről című, amely mű a francia klasszicizmus irodalmi eszményének plasztikus kifejezője. 180 évvel ezelőtt, Í781-ben e napon született KARL SCHINKEL német építész és festő, a klasszicista német művészet legjelentősebb képviselője (Neue Wache, a berlini Altes Museum, több kastély és templom freskói). Jelentős elméleti munkája A korszerű építészet alapjai címmel, 1834-ben jelent meg. NICOLAS BOILEAU-DESPÉRAUX „Titkos rendőrség" az olasz autósok nyomában Az olasz rendőrség az ország egyik területén 1500 „álcázott” rendőrkocsit helyezett üzembe, hogy ellenőrizzék a közlekedési szabályok betartását. A kocsik semmiben sem különböznek „a civilektől” és a bennülő rendőrök is polgári ruhát viselnek. Az olasz közlekedési rendőrség eddig mindig egyenTIT.hírek Ma tartja közgyűlését a TIT füzesabonyi osztálya, kilenc órai kezdettel a füzesabonyi járási művelődési otthonban. A Bugát Pál Ismeretterjesztő Mozi szünetelteti műsorát. Jelenleg a Szakszervezeti Székházban tart előadást hétfői napon a szakszervezeti ismeretterjesztő mozi, ahol a vetítés előtt TIT-előadó mond bevezetőt. ruhában járt és járművein is messziről felismerhető jelzés volt '■ I ■1<IH Fiatalon olcsóbb Egy híres hollywoodi filmgyár elhatározta, hogy filmet készít Churchill, volt angol miniszterelnök életéről. Churchill beleegyezését adta, de a következő feltétellel: ha a film ifjúkori éveit örökíti meg, akkor a filmesítés jogáért félmillió dollárt kér. Ha viszont pályafutásának második felét fil- mesítik meg, akkor a filmgyár 1 millió dollárt köteles kifizetni neki. Churchill ezt azzal indokolta, hogy közben két világháborút ért meg ... Hollywoodban meggondolták a dolgot és a filmgyár vezetői úgy döntöttek, hogy a film a következő címet kapja: „A fiatal Churchill”. • i>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiit>iiiiiiiiiiiiiiiiii6'|iiiiiiiiii>iaiiai><iiiiiiiiiiiiiiiuaiii)iiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii«nti>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiii>iiiiiiiiaMinimniiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiii>iiiiiiiii<iiiiiaiii>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin<iiiiauiMaiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiii> HOni'/iW JÓZSEF: GRI VÖRÖS CSILLAG 12—13: Oz, a csodák csodája GRI BRÖDY 12—13: Nincs előadás YÖNGYÖSI PUSKIN 12—13: Babette háborúba megy YÖNGYÖSI SZABADSÁG 12- én: Az ordító egér 13- án: A sztyeppék csendjében ATVANI VÖRÖS CSILLAG 12—13: Zápor ATVANI KOSSUTH 12- én: Normandia-Nyeman 13- án: Nincs előadás EVES 12- én: Napkelte előtt 13- án: A vidéki lány ETERVASARA 12- én: Próbaút 13- án: Nincs előadás ÜZESABONY 12—13: Ellopták a hangomat műsora Egerben délután 3 és este 7 órakor: KÜLÖNLEGES VILÁGNAP Nagyrédén este 7 órakor: Dalol a tavasz JBcséden este 7 órakor: . Kilóg a lóláb mmnzcwr « • * ♦ • 4 (61.) Az öreg Kulcsárt éppen ez a gondolat foglalkoztatta leginkább. Azt mondta Balajtinak, az idős kőművesnek: — Hát nem mondtam én* hogy jó lesz ezekre vigyázni? Hogy ezek mindent megrothasztanak maguk körül? — De hát mi az istent kezdjen velük az állam? — vont vállat, tűnődve Balajti. — Mit? — replikázott Kulcsár. — Én nem mondom azt, hogy embertelenül kell elbánni velük. De azt mondom, hogy nem szabadna levenni róluk a szemünket. Mert ha nagyon belenyugszunk, hogy ezekkel már semmi bajunk, ezekkel elvégeztük a számadásunkat, akkor még meglepetések is érhetnek bennünket. Az öreg hallgatott egy sort, majd hozzátette: — Mindig azt éri meglepetés, aki elbizakodik. Az elbizakodottság olyan, mint az átok. Elvakít és félrevezet. Pedig vannak ám, akik ma át- ugornak egy árkot s azt hiszik, holnap már a Dunát is áttudják ugrani. Négyen-öten hallgatták, mit mond az öreg. Laczkó, a kopaszodó, csupa izom ácsmes- líer, borostás állát vakargatta. i — Mi lesz most ezzel a Szerencséssel, vagy nem is tudom, minek nevezzem? Mert megszenvedett ám ez is, hogy a Belzebúb borotválja meg a fejebúbját. — A fene aki megeszi! — szisszent fel erre a részvétteli hangra Kókai, a barnaképű heves természetű betonos. — Tán még meg is sajnálhatnád? Hiszen ez alatt a pár év alatt több jót megért ez a tekergő, mint amennyi nekünk egész életünkben kijut. A te részedet pezsgőzte el, meg az enyémet — dühösködött és káromkodott hozzá. — Ügy is van — hagyta rá helyeslőén Vedres Imre. — Aranykalitkában élt ez a jómadár. Az öreg Kulcsár nem szólt semmit, de magában kétszer is elismételte a szót: Arany- kalitka.^ Találó. Nagyon is találó. — Én nem vagyok az ügyvédje, de azért úgy gondolom, hogy nem csukhatják le. Hiszen nem lopott. Ujjal sem nyúlt hozzá az aranyhoz. A pénzt azoktól a csibészektől kapta, azok meg magukra vessenek. Fő, hogy ezeket jól elkapják. — El kellene kapni az ilyen alakokat is! — dörrent rá Kókai megint. Szerencsésre célozva, — Hót bőrt nyúznék le az ilyenről, ha tőlem függene! Az öreg Kulcsár hallgatott. Mint aki még nem zárta le egészen ezt a számadást. Hej, lehet-e nehezebb dolga munkásembernek, mint amikor ítélnie kell elbotlott társa fölött? Milyen mélyre zuhant ez a Szerencsés, mélyebbre nem is taszíthatta volna őt a balsorsa. Megszenvedett? Meg, nagyon is. Hogy az ember mi mindent kibír! De csakugyan, mi legyen vele? Nem is bánná, ha erre helyette is megfelelne valaki, úgy, hogy jó lelkiismerettel helybenhagyná az ítéletet. De ki tudna erre így megfelelni? És végül is nem háríthatja másra az ítélkezést. Neki és ezeknek az embereknek kell kimondani, mi történjék ezzel az emberronccsal7 Dobják ki, lökjék el maguktól? Adják ki a könyvét, s azzal felejtsék el? Kezdjen önmagával, amit akar és amit tud? De hát mit tudna kezdeni? Az égvilágon semmit. Azt mondják, magába roskadtan fekszik egy kórházi ágyon. Csak néhg nyitja fel a szemét, de tekintete akkor is üres, kifejezéstelen. Ez arra vall, hogy üres a lelke is. Nem is csoda. Amit ez az ember átélt... Nem is lesz belőle ember többé, ha ők leveszik róla a kezüket. Tán igaza van Lacz- kónak, s másoknak is, akikben a keserű düh kerekedett felül az emberségen és megértésen, megérdemelné Szerencsés, hogy többé egy gondolatot se vesztegessenek rája. Talán ki kellene köpni egyet, s hadd menjen az élet tovább a maga útján. Gazemberek mindig voltak és lesznek is. Elesett, elbotlott emberek is, akik elfaj- zanak véreiktől, s akik engednek mindenféle aljas kísértésnek, így akarnak társaik fölé emelkedni. Legfeljebb meg kell őrizni' Szerencsés históriájából azt a tanulságot, hogy jobban kell vigyázni az emberekre. Arra, hogy el ne kanászod- janak, s arra, nehogy bűnözhessenek. Hiszen akármit csinálnak, kapitalista nem válhat belőlük többé. Az arany nem lesz többé hatalom. Ámbár a dologtalanul szerzett, vagy lopott pénz még sok embert tőnkre tehet, ha nem vigyázunk egymásra. Nagy a csábítás. Igen ám, de ez a Szerencsés... Ellökhetik-e maguktól nyugodt lelkiismerettel? Ha pedig nem, mit tegyenek vele? Tegnap este Haraszti is, Benkő is ezt kérdezték tőle. Nem tudott válaszolni. Zavart volt és azt ajánlotta, hogy ezen még gondolkozzanak. Benkő is szenved, ezt látni rajta. Összeesett az arca, keserűen vádolja önmagát. Nem meri kimondani a végső szót. Mintha a tulajdon lelkiismeretétől félne. De hiszen én magam is ezért nem tudok dűlőre jutni! — gondolkodott Kulcsár. Mert ha mi azt mondanánk, hogy... kezdje újra az életét, a két keze munkájával mossa tisztára bemocskolt becsületét... Itt a gyárban is meghúzódhatna ha egy kis erőre kap... Akit az arany letaszított, a munka felemelheti. Csak az ember válthatja meg önmagát. Nincs hatalom, nincs üdvözítő, aki azt helyette megtehetné. Az öreg Kulcsár némi megnyugvást érzett. Elindult a gyári irodaház felé. Ügy érezte, már meg tud felelni Haraszti és Benkő kérdésére. (Vége.)
