Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-11 / 60. szám
4 NÉPÜJSAG 1961. március 10., péntek iilltsi Fásítunk ... Megkezdődött a fásítási hónap. A tavasz első heteiben megyénk fiataljai, a KISZ-esek és úttörők, soksok ezer csemetét ültetnek majd el, hogy néhány esztendő múlva hús árnyat, gyümölcsöt adjanak. Virágos, fás terek, parkok, sétányok, ózon-leheletű erdők növekednek majd ifjaink keze nyomán, akik magukra vállalták e szép feladatot és terebélyes, lombos fákat nevelnek az elültetett, apró csemetékből. Szép munka, fiataloknak való munka, már ma gpndolni a holnapra, a jövőre ... i—y) — H0VIRÄGBÄLT rendeznek ma este 8 órai kezdettel az egri szakszervezeti kultúrotthonban, ahol Szálkái Miklós tánczenekara muzsi- tál. — CSÜTÖRTÖKÖN délután hat órakor VB-ülést tartott a gyöngyössolymosi községi tanács. A bizottsági ülésen a tavaszi munkák helyzetét és a termelőszövetkezet szervezeti megerősítésének problémáját vitatták meg. — FILMVETÍTÉSSEL egybekötött mesedélelőttöt tartanak vasárnap az egri városi művelődési otthon első emeleti klubtermében. „A ceruza és a radír” és más mesefilmeket vetítenek iskolás gyermekeknek. — MA, MÁRCIUS 11-ÉN, délután 15 órakor tartja az Eger és Környéke Építőipari Ktsz mérlegmegállapító közgyűlését. — MA ELNÖKSÉGI ülést tart az egri városi tanács kistermében a Hazafas Népfront járási bizottsága. Jenei János járási titkár előterjesztésében a népfront-oktatás helyzetét és tapasztalatait vitatják meg. — A ME GT El PÁRTB1- ZOTSÁG március 14-én, fél 10 órai kezdettel, Egerben, a Szakszervezeti Székház nagytermében, a meghívott megyei ipari üzemek vezetői részvételével aktívaülést tart. Az 1960. évi tervek teljesítésének tanulságait és az 1961. évi feladatokat tárgyalják meg. — A JÖVÖ HÉTEN indul meg az Egri Bútorgyárban is a szocialista brigád-mozgalom. Eddig mintegy öt brigád jelentkezett, hogy harcoljon a „Szocialista brigád” büszke címért. — A GYÖNGYÖSOROSZI Február 24 Termelőszövetkezetben március elején kezdték meg a szőlők metszését. A szövetkezeti gazdák tegnap estig 180 holdon végezték el a metszést. Úgy tervezik, hogy e hónap végére a még hátralevő 120 hold szőlő metszését is befejezik. — A SZAKSZERVEZETEK Megyei Tanácsa mellett dolgozó munkavédelmi felügyelők elhatározták, hogy a munka- védelmi bizottságok segítségével ismertetik a dolgozókkal az ötéves tervben megvalósítandó munkavédelmi intézkedéseket, és felhívják figyelmüket az ilyen célokra rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználására. Tízéves a karácsondi színjátszó-csoport EGRI VÖRÖS CSILLAG Oz, a csodák csodája EGRI BRÖDY Dr. Faustot elvitte az ördög GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Ordító egér GYÖNGYÖSI PUSKIN Babette háborúba megy HATVANI VÖRÖS CSILLAG Zápor HATVANI KOSSUTH Normandia-Nyeman HEVES Napkelte előtt PETERVÄSARA Próbaút FÜZESABONY Ellopták a hangomat műsora Igerben este 7 órakor: KÜLÖNLEGES VILÁGNAP (Katona-bérlet) Jstoroson este 7 órakor: Kilóg a lóláb íyöngyösön este 7 órakor: Dalol a tavasa „Szocialista kultúráért érdeméremmel tüntették ki megalakulásának tizedik évfordulóját ünneplő karácsondi színjátszó-csoportot.’’ (újsághír) Egy évtized a „világot jelentő deszkán”! A jubileum pillanatnyi megállásra késztet, visz- szapillantani a múltra, a végzett munkára. Nem országos hírű, hivatásos színészekről szólunk, hanem öntevékeny falusi kultúrmunkásokról, a színpad szerelmeseiről, akik szabad óráikat — sokszor éjbenyúló próbákon, szereptanulással töltik, hogy mosolyt fakasszanak az emberarcokra, vagy megremegtessék a szíveket. Mennyi szorgos munka, mennyi izgalom előz meg egy- egy bemutatót! Hányszor ismételnek egy-egy monológot, míg érzelmekkel átitatott tiszta magyar szó csendül ajkukról. S a mind magasabb mércével mérő, igényes nézők nem is tudják tán’, hogy a félszeg, darabos bányászok, vasutasok mozdulatai hogyan csiszolódnak magabiztossá a rivaldafényben ... A színpad nyelvén hatni, szórakoztatva tanítani, az emberek szívébe plántálni Móricz, Gárdonyi nagy igazságait — a maga nemében nincs ennél szebb, s hálásabb feladat. Ezt vallja Dán Gyula is a karácsondi színjátszók vezetője. A faluban hagyomány a műkedvelő előadások rendezése. Régebben alkalomszerűen dolgoztak ugyan a műkedvelők, de elhintették a színjátszás mag- vát. — Tíz éve — emlékezik Dán Gyula — minden évben rendszeresen két színdarabot tanulunk... Először Szigligety Csikósát mutattuk be... A legsikerültebb előadások? Az Ármány és szerelem, az Aranyember, Dankó Pista, a Pillangó és amit jelenleg is játszunk, Arbuzov: Tánya című drámája. Nem önmagáról beszél, a csoport élete, munkája elevenedik meg szavaiban. Nehéz összetartani az együttest, hisz javarészük váltott műszakban dolgozik. S mégis több szereplő már a csoport megalakulásától együtt játszik. Ennek titkát nehéz volna kifürkészni. Talán a közös fáradozás, az izgalmak, a klubestek, az együttes kirándulások eredményezték azt, hogy valamennyien jóbarátok. A maguk képességeivel is tisztában vannak, s így eleve nem lehet féltékenykedés a szerep- osztás miatt sem. A fegyelmezettség a csoport második jellemvonása. Előadás előtt egy csepp italt sem isznak, ez éppolyan íratlan törvény, minthogy próbák közben senki sem mondd le a szerepről. Aki elvállalta, erkölcsi kötelességének tartja — végigjátszani. Sokat lehetne még írni életükről, arról, hogy közösen állítják össze a „vidéki” utak programját... A csoport egyúttal szakkör is, a próbák mellett a szép hangsúlyról, a dramaturgiáról, a maszkírozásról és más „szakmai” dologról hallgatnak előadást. A főszereplők a színházak előadásait is megnézik, s így is tanulnak figuráik tökéletesebb megmintázásához. Dán Gyula tíz éve kultúr- otthon-igazgató. Nagyon elfoglalt ember. Tanácstag, az iskolában is tanít, tagja a KISZ járási VB-nek és a megyei kulturális tanácsadónak, az iskolai könyvtár vezetője... Hivatásának él. Dicsérve beszélnek róla a faluban, a környéken. Egyedül felesége perel egy kicsit, ha még a vasárnapi ebédet is sietve fogyasztja... Dánné férje jobbkeze. A községi könyvtárat vezeti, gyerekkora óta szerepel csaknem minden színdarabban, tehetséges, csinos asszony ... A szereplők nagy része második otthonának tekinti a szép, új kultúrotthon! Földi Imre — a Tánya Igna- tovja — 1948 óta színjátszó. — A legemlékezetesebb szerepem a Dankó Pista volt — mondja, — ahol Tömörkényi újságírót mintáztam. Minden szerepemet szeretem... Nemrégen kutúrvezetői tanfolyamon is részt vettem. — Közvetlen, minden póztól mentes ember. Munkahelyén is becsülettel ellátja feladatát. Évekig pályamunkás volt, s félesztendeje leltárszámadó Ludason. A népi vagyon kezelését bízták rá... Feleségével (a Tánya Duszjá- ja) a színpadon ismerkedtek meg ... Sokat játszottak már együtt, s boldog egyetértésben élnek... Tóth Mária kezdettől fogva szerepel. Naponta Gyöngyösre utazik, ahol a XII-es akna telefonközpontosa, de esténként legkedvesebb szórakozását a színpadon találja meg. A Pillangó Marótynéja, a Tánya há- ziszálás-gondnoknője és sok más alakítás fűződik nevéhez ... Kiss István, szerepei mellett a technikai munkában segít sokat. Emlékezetesek Pecze György, Tóth József, Oroszi Jánosné, Sándor Vilmosné és a fiatalabbak közül Kiss Anna tsz-könyvelő, Geressi Béla kárpitos ktsz-dolgozó, a váltó- és kitérőgyári lakatos, Herceg Sándor és mások, alakításai is. A vázlatos képet az „utánpótlás” nevelésével lehetne kiegészíteni. Az iskolás műkedvelőkből tehetségkutató versenyeken válogatják ki a legügyesebb lányokat, fiúkat. A nyolcadikosok már tagjai a községi énekkarnak és néha részt vesznek a színjátszók foglalkozásain is. A vizsgák után az új színdarab, Safranek cseh író mai mondanivalói ú vígjátéka, a Makrancos házasok tanulásába ők is bekapcsolódnak ... A Hámán Kató seregszemle versenyében is részt vesznek a karácsondi színjátszók. S mint minden évben, 15—20 előadást tartanak a környező községekben. Nem véletlen hősei a kultúr- munkának, jól ismerik és szívesen várják őket, előadásaikat, s a kitüntetés még nagyobb lendületet ad majd a munkának. Raffai István Félmillió forintot kapnak az egri járás művelődési házai 1961-ben az egri járás területén levő községek tanácsai költségvetésükben 382 500 forintot biztosítottak a művelődési házak fenntartására és működésére. A járási tanács is mintegy 128 200 forintot nyújt — állami támogatásként — a községi művelődési házaknak. A több mint félmillió forintnyi pénzösszeg lehetővé teszi, hogy a művelődési házak helyes műsorpolitikát folytassanak, ne kényszerüljenek csak kasszasikert biztosító darabok, műsorszámok bemutatására. ARKAGYIJ GAJDAR 20 évvel ezelőtt, 1941-ben halt hősi'halált mint haditudósító ARKAGYIJ GAJDAR (Golikov) szovjet Író. A polgárháború Idején belépett a Vörös Hadseregbe és 17 éves korában már ezredparancsnok lett. Regényeit és elbeszéléseit az iíjúság számára irta, nevelő hatásukkal kiemelkednek a Csuk és Gek, valamint Timur és csapata című regényei. 50 évvel ezelőtt, 1911. március 11-én, Szun Jat-szen vezetésével lefolyt forradalom után kikiáltják a KÍNAI köztársasagot. A dél-amerikai Inka birodalom (a jelenlegi Peru területén), meghódítását 430 évvel ezelőtt FRANCISCO PIZARRO spanyol kalandor kezdte meg. Kietlen, poros a színpad. Néhány színész már „benn áll”, nem sokára kezdődik a Füredi komédiások próbája. Az operett bemutatóját várja a színház, de az egri közönség is. A parádés szereposztás kellemes szórakozást Ígér. Sprok György rendezi a darabot, a díszleteket Pásztor Péter tervezi. Erről egyelőre csak annyit — ismét lesz benne újszerűség! A zenekart ez alkalommal dr. Valentin Kálmán vezényli. * — á-á-á-á-á-á-á-á-á! — Fél hanggal fejjebb! — á-á-á-á-á-á-á-á-á! Szép kis párbeszéd! Hetényi Kálmán énekmester és Romvári Gizi „párbeszéde” ez. Hetényi Kálmán hetenként négy alkalommal „bevonul” az igazgatói irodába és felcsendülnek a szépen művelt énekhangok. Gyakorolnak az énekes színészek, mert hiába a hajdani tanulás, hiába a friss főiskolai iKRONlKwl oklevél — a hang művelésével nem szabad megállni, mert „berozsdásodik”. És a skálázás, a nyitogató gyakorlatok után Romvári Gizi is beperdül a színpadra, próbálni, s a zongora mellett elfoglalhatja helyét a következő gyakorló. * Mi újság a Kis Színház körül? Sikeresen játsszák örsi Ferenc Kilóg a lóláb című darabját, szerte a megyében. Sok ellenkező híreszteléssel szemben, megállta a helyét ez a modem játék, s annak ellenére, hogy nem a megszokott „háromfelvonásos”, mégis, szívesen nézik, szívesen tapsolnak és jól szórakoznak az emberek. Ez biztató a továbbiakra nézve, mert a Kis Színház próbálkozásai, tervbe vett műsorai nemcsak háromfelvonásos darabokra szólnak, és a kedvező előjelek azt mutatják — bátran lehet kísérletezni. (á) h:illlllIIIIIII!lll!lllll!llli:illia>IIIIIIIItlllll">IUIIIIIIIIl|llll»!llllllllllll!lllllllllli:illlll|l||||l!illllllli;ailllillHI|I!|||l||||!|||||!|||||!|||!|!|||||||||;||,| I, I !>!!■ MIII ■ Ilii;»,, n 111,11 ■ 111 III II ■ I III I III I! I ■!: lull: I III Mill ■ Ilii! IU KII Ilii 11 Itll! ■ ll Ilii;! 111II! I'.IB II i:*n III IMJi U lllll! lm i: lul 0> H0P.VÓTH m (60.) Az igazgató ismertette velük Szerencsés János történetét. Mindenki kábultan töprengett ennek az embernek a sorsán. Hogyan is mondta Haraszti igazgató? „Ezt az embert hatalmába kerítette az arany. Rabjává lett s nem tudott uralkodni saját sorsán.’’ De hát ez érthetetetlen. Mitől van ilyen hatalma az aranynak? Legtöbbjük maga elé sem tudta képzelni Szerencsés kincseit. Aranyrudak. Mekkora lehet egy aranyrúd. De hiszen akármilyen szép is az arany hűvös csillogása, mégiscsak holt fém az. Mit lehet abból csinálni? Fülbevalót, karikagyűrűt, és még mit? Fel sem foghatja a józan értelem ... Mégis mennyire kifordította mivoltából ezt a Szerencsést. Amikor először közéjük jött, szerény volt, csaknem félszeg. örökké valami megmagyarázhatatlan riadalom ült a szemében. Mindenki úgy érezte, ezt az embert bátorítani kell, biztatni és segíteni, hogy meglelje elvesztett önmagát. Igen, határozottan megszerették, derék embernek tartották. Iparkodott, égett a munka a keze alatt, örömest segített mindenkinek, aki hozzá fordult. Aztán __ Bekerült az irodá ra, osztályvezető lett belőle. Mindnyájan örültek neki. 0 meghatottan fogadta ezt a megtisztelő bizalmat. Tele volt tervekkel, és minden elképzelését megbeszélte munkatársaival. Naponta többször is köztük forgolódott, nem is érezte jól magát az íróasztal mögött. A gyári építők az élre törtek a brigádok között, öröm volt az építőknél dolgozni. Ügy éltek ők, mint egy összeforrott, szép család. Egyszercsak Szerencsés furcsa változáson ment át. De mióta is? Erre nem emlékeztek pontosan. Csak azt látták, hogy elmaradt közülük. Meg, hogy magasan hordja az orrát. Azelőtt az építők gyakran kértek tanácsot tőle még bizalmas családi ügyeikben is. De egy idő óta a közelébe sem férkőzhettek. Most már azt is tudják, hogy pimaszul csalta a világot. S mindezt az arany cselekedte volna? Az arany, amelyet Szerencsés egy ujjal sem érintett, amióta elásta szülővárosának erdejében? „Az arany bűvköre” — így emlegette Haraszti tájékoztatóan. De voltaképpen nem is értették az emberek, hogy mi az. Lehet, hogy valami más rejlik Szerencsés János tragédiája mögött? Hihetetlen, hogy egy ilyen embert az arany birtoklásának tudata gazemberré aljasította volna. Es még az is, hogy Szerencsés szembefordult a rendszerrel, a munkáshatalommal, a burzsujokhoz húzott. Ezt mondták a tájékoztatón. Ez meg micsoda? Egy ilyen ember? Kétkulacsos volt, rendben van. Habzsolta az életet a piszkos pénzen, ez is érthető. De hogy a rendszer ellen dolgozott volna? Csak azért, mert aranya volt elásva? Az igaz, hogy ezek a bur- zsujok, akik pénzelték és a markukba kerítették, teletömhették a fejét. De csak azért, mert a csókavári erdőben elrejtett aranya volt, maguk közé számították Szerencsést? öt is kapitalistának tekintették? Mert hát mire jó az az arany? Ha mégoly sok van is belőle? Mit kezdhet azzal a tulajdonosa? Az a csavargó burzsuj. aki Szerencsést pénzelte, nem is látta az aranyat. És ha látta volna? Ha — tegyük fel — Szerencsés a kezébe nyomja? Akkor mit kezd vele? Eladja? De kinek? És ha valaki megveszi, mit kezd vele? Tovább adja valakinek? De mi értelme van ennek az egésznek? Miért gazdagabb az, akinek aranyrudak vannak a birtokában? Így tépelődtek az emberek a gyárban és nem értették, miért ád az arany némelyekben örömet és gazdagságot, másoknak miért hoz romlást és szerencsétlenséget? De nem is, hiszen ennek a Szerencsésnek a históriája szinte egyedülálló. Ez csak a hajdani világban lehetett így. Az arany akkor hatalmat adott a kapitalistáknak, hogy uralkodjék a többiek fölött. Az öreg Kulcsár is valami olyasmit mondott ma reggel, hogy éppen ez a fő az új rendszerben. Ez, hogy az aranyma senkinek sem ad hatalmat mások fölött. Elgondolkoztató, mi is lett volna, ha ez a pallér abban a hajdani világban egyszercsak előáll az aranyával és akkori mód szerint él vele? Bizonyosan valami nagy gyárat alapított volna, száz és száz munkást alkalmazott volna, s annak az aranynak a segítségével kiszívta volna a velejüket, mint akármelyik tőkés. Hát igen, igaza van az öreg Kulcsárnak, hiába is lenne ma valakinek egy szekérderék aranya, itt minálunk semmire sem menne vele Ha ügyeskedik és kockáztat — mert az állam nem engedi az arannyal való kúfárkodást —, talán munka nélkül is több jóléthez jut, mint aki a keze munkájából él meg, de kizsákmányoló nem válhat belőle. Igaz, hiszen erről Haraszti is említést tett. Hogy ez a Szerencsés épp ezért feneke- dett már a rendszerre is, mert nem nőhetett égig a szarva, nem lehet gyáros vagy másféle vérszívó. Ez is, mint a többi burzsuj, nyilván valami rendszerváltozásra spekulált. Na hiszen. Haraszti azt is bejelentette, hogy a rendőrség néhány nappal ezelőtt elfogta azt a csirkefogó Borsiczkyt. Hogy mi lesz vele, azt még nem lehet tudni. Gyilkolni akart és azért lakolnia kell. Akárcsak ezeknek a piszkos Botlikok- nak, Felpéczyéknek, akiknek most nagyon a körmére néz a hatóság. Ideje is. Mert, hogy ezek miről álmodoznak, az 5 dolguk. Csak álmodozzanak. Hanem azt nem szabad eltűrni, hogy csendben, a föld alatt tovább folytassák, amit a föld felett már nem lehet. Most Szerencsést keverték nagy bajba, holnap tán másvalakit kerítenek hatalmukba. Meg különben is, ha ezeknek még mindig van elég pénzük arra, hogy üzleteljenek, vaia- tázzanak, kúfárkodjanak, akkor tán valami hiba csúszhatott a „tőkés osztály likvidálásába”. (A vége következik.)
