Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-07 / 56. szám

4 NÉPÚJSÁG 1961. március 7., kedd Tizenhat évesek — állampolgárok Az elmúlt vasárnap a fiatalok mintha pechesebben rakták volna a lábukat, szükebbnek bizonyult mellkasukon a zakó is, mint más­kor, — egyáltalán úgy rótták az utcákat, mintha mindannyian büsz­kék lettek volna valamire. Az idősebbek elmerülten néze­gették őket. Sokan találgatták: mi lehet e változás oka? Egy kis tár­saságban végre megszólalt valaki: — Hát nem tudjátok, mi van ve­lük? Tizenhat évesek és most kap­ják meg a személyi igazolványu­kat . . . Válóban. Az elmúlt napok ese­ményei között, hol itt, hol ott sze­repelt egy-egy ünnepélyes szemé­lyi igazolvány-kiosztó ünnepség, „ifjúvá avatás”, amelynelt nagyon komoly jelentősége van a tizenhat évesek életében. Ezeknek a hatása érződött már a kicsit komolykodó gyerekarcokon. ■* / Lám, milyen öntudatot sugároz a fiataloknak akár egy új igazol­vány is, de számukra különösen ez, amelyben ott áll: ők már tizen­hat éven felüli magyar állampol­gárok .., (w) — ALDEBRŐ községben tegnap este tartotta ülését a Hazafias Népfront helyi bi­zottsága. A tanácskozáson a tavaszi mezőgazdasági mun­kákkal kapcsolatos feladato­kat vitatták meg. — GYÖNGYÖSHALÁSZON, a Kossuth Termelőszövetkezet kertészetében az idén több új­fajta módszert vezettek be a keltetési és tenyésztési idő le­rövidítésére. Ezáltal elérik, hogy a keresett árukat mi­előbb piacra tudják vinni. A tervek szerint ebben az évben 700 ezer forint hasznot akar­nak látni a kertészetből. — KORSZERŰ autóbusz­megállót építenek községfej­lesztési alapból Karác somion. A lakosság igényeinek megfe­' leiden váróhelyiséget és büfét is létesítenek, mintegy száz­ezer forintos költséggel. — BÉLAPÁTFALVÁN 16 dolgozó jár a dolgozók esti is­kolájának 7., 8. osztályába. Hogy szorgalmasan tanulnak az em­berek napi munkájuk mellett, ezt bizonyítja az is, hogy fél­évkor mindkét osztálynál 3,8- es osztály-átlag született. — SZOMBATON Pétervá- sárán mutatta be Tarkabar­ka című műsorát az egri Szi­lágyi Erzsébet Leánygimná­zium kultúrcsoportja. A be­mutatott tánc- és énekszá­mok, szavalatok, jelenetek, paródiák nagy sikert arattak. — LUDASON, az Üj Élet Termelőszövetkezetben az idén 50 férőhelyes növendékistállót, 20 férőhelyes sertésfiaztatót és 250 férőhelyes sertésszállást építenek, 264 ezer forint ál­lami támogatás mellett. — AZ ÚTFENNTARTÓ Vállalat két és fél millió fo­rint költségráfordítással hoz­za rendbe az egri Vécsey- völgy út és a Síkfő közti út­szakaszt. — A TÖBB MINT tízéves verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezet jelenlegi vagyona 17 mülió 416 000 forint fölött van. Jellemző e gazdag szövetke­zetre, hogy a zárszámadások idején több mint 6 millió 799 ezer forintot osztottak szét a tagok között munkaegység­részesedésként. EGRI VÖRÖS CSILLAG Tisztes úriház EGRI BRŰDY A szél GYÖNGYÖSI PUSKIN Próbaút GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Két emelet boldogság HATVANI VÖRÖS CSILLAG A Sas tengeralattjáró HATVANI KOSSUTH Egrenyiló ablak HEVES Tűz a Dunán PÉTERVÁSÁRA A próba folytatódik # FÜZESABONY Francis Egerben este 7 órakor: KÜLÖNLEGES VILÁGNAP (Petőfi-bérlet) Bátorban este fél 7 órakor: Kilóg a lóláb líátravidéki Erőműnél este 7 6: Dalol a tavasz A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kongresszusa előtt II megyei ismeretterjesztő munka hároméves eredményeiről és jövő feladatairól — nyilatkozik dr. Némedi Lajos, a TIT megyei elnöke 1961. MÁRCIUS 7., KEDD: TAMÁS 2335 évvel ezelőtt, ie. 374-ben halt meg DEMOKRITOSZ görög mate­rialista filozófus. Tanítójával, Leukiposszal együtt, ő alkotta az első atomelméletet, s az atomokról szóló tanai révén évezredekkel előbb jött rá a jelenlegi atomfizi­kának alapjaira. Filozófiájában a determinizmus híve volt: azt tar­totta, hogy minden esemény tör­vényszerűen összefügg egymással. Marx szerint ő volt „az első enciklópédikus koponya a görögök között”. Demokritosz ie. 460-ban született. 150 évvel ezelőtt, 1811. március 7-én született GIUSEPPE FERRARI olasz történetfilozófus. A realizmus híve volt, s e felfogásban tolmá­csolta Macchiavelli, Campanella; Platon és Arisztotelész műveit. Köztársaságpárti föderalista volt és az egyesített monarchia ellen küz­dött. Megírta az olasz forradalmak történetét. Negyvenezer forint A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat második or­szágos kongresszusát 1958 nya­rán tartotta. Az alapszabály szerint minden három évben össze kell hívni a kongressz- szust. Erre a reprezentatív és jélentőségteljes értekezletre, a a társulat harmadik kong­resszusára, májusban kerül sor majd Budapesten. Az elő­készületi munkával kapcsolat­ban felkerestük dr. Némedi Lajost, az Egri Pedagógiai Fő­iskola igazgatóját, a társulat megyei elnökét és kértük, vá­laszoljon néhány kérdésünkre. — Hogyan készül a tár­sulat Heves megyei szerve­zete a kongresszusra? — A megye hat járásában és két városában, Gyöngyösön és Hatvanban március közepe táján közgyűlést tartanak a helyi szervek, ezeket követi a megyei küldöttközgyűlés áp­rilisban. Az ország minden megyéjében végrehajtott kül­döttközgyűlés készíti majd elő a májusban megtartandó kongresszust. — Mi lesz a járási és fő­képp a megyei küldöttköz­gyűlés programja? — A közgyűlést — úgy gon­dolom, hogy helyesen — a három év alatt végzett mun­ka eredményeinek a számba­vételére akarjuk elsősorban felhasználni. Mozgósítani akarjuk a tagságot a megnö­vekedett feladatok ellátására. A közgyűlés elé kerülő be­számolókat kollektív munká­val kívánjuk összeállítani. A különböző bizottságokban, azok szorgalmas előkészítő munkájában több, mint két­száz tagunk vesz részt. — Vannak már jó eredmé­nyeink. A három esztendő alatt 300 000 hallgató előtt 4800 előadást tartottunk. Ha ebből a számból kiemelem azt a tényt, hogy az előadások közül csupán 1960-ban 2400 hangzott el és ezeknek több mint a fele falun, akkor nem­csak azt mondtam, hogy az ismeretterjesztő munka ará­nyai örvendetesen növeksze­nek, hanem beszámoltam ar­ról a tendenciáról is, amit az utóbbi időben az ismeretter­jesztő munka követ. Másik számadattal is bizonyítom a falura mutató irányt: 1959- ben 2786 előadás közül 1436 hangzott el falun, 453 ipari üzemekben, míg városokban 897. Taglétszámunk — különö­sen a falusi értelmiség köré­ben — örvendetesen gyarapo­dott. 1960-ban háromszáz tag csatlakozott vidéken mun­kánkhoz és jelenlegi taglét­számunk 818, azaz kétszerese az ellenforradalom előttinek. — Hogyan történt a me­gye községeiben az „isme­retterjesztési munka feléb­resztése ?” — Az utóbbi esztendőben épültek ki helyi szervezete­ink minden járásban. A helyi elnökségek önállóan működ­nek. A közgyűlésre való elő­készület most ennek az önál­lóságnak a teherpróbája is egyúttal, a megye járásaiban. A fellendülés nem véletlen. Hazánkban a szocializmus építése meggyorsult. A falu szocialista átszervezése követ­keztében a falu művelődési vágya nagyot nőtt, túlzás nél­kül lenyűgözőnek mondható. A társulat munkájában a párt­irányítás erősödött, s ma már eleven valóság. Az ismeret- terjesztő munka feladatai megszaporodtak s ezzel együtt aktivizálódott az értelmiség is. — A mennyiségi eredmé­nyek mellett gondolt-e a ve­zetőség a minőség javításá­ra? — Kísérletet tett a társulat, hogy az ideológiai és a szak­mai szintet emelje. Célul tűz­te ki, hogy az ismeretterjesz­tő munkát egyre inkább a szocialista szellem jellemezze. A minőségi szint emelésére előadói konferenciákat tartot­tunk, előadásokat dolgoztunk ki és vitattunk meg. Előtérbe került a világnézeti nevelés, az ateista propaganda ügye. — A közgyűlés előkészüle­teit arra is fel akarjuk hasz­nálni, hogy a szakosztályok belső életébe több elevenséget több pezsgést vigyünk. Na­gyobb súlyt kell helyeznünk az előadók képzésére is. — Milyen a TIT kapcso­lata a tömegszervezetekkel? — Az utóbbi időben az is­meretterjesztés, a tömegszer­vezetekkel való együttműkö­dés, a párt eleven irányító munkája következtében na­gyot javult. A pártirányítás összhangba hozta a megyei tanács művelődési és mező- gazdasági osztálya, a szak- szervezetek, a nőtanács, a népfront, a KISZ, az MSZBT terveit és ma már ott tartunk, hogy minden községben a vég­rehajtó bizottság által jóvá­hagyott kulturális terv szerint kell haladnia az ismeretter­jesztő munkának. — A jövőre tekintve mi­ben látja a további munka alappilléreit? — Három főbb célt látok magunk előtt: az üzemekben a munkásakadémiákat (jelen­leg is 25 működik belőlük a megyében. S nagyon haszno­san!), a falvakban a termelő- szövetkezetek megszilárdítá­sának nagy munkáját és nem utolsósorban az ifjúságot. Jó arra gondolni, hogy falun ma már filozófiai kurzusokat ér­demes és kell rendezni, mint pl. Szilvásváradon, ahol húsz hallgatóval indultak a bölcse­leti előadások és már a máso­dik hónap végén a látogatók száma 35 főre szaporodott. így készülődnek Heves me­gyében a TIT májusi kong­resszusára. Ez a kongresszus ünnepli majd azt a tényt is, hogy százhúsz esztendővel ez­előtt Bugát Pál és társai, 1841-ben alapították a Ter­mészettudományi Társulatot a magyar közművelődés fej­Emnyi volt az 1960. évben Bérezés József tamamérai tanár bizományi könyvforgal­ma. 40 000 forint. Ez csak szám, de nézzük meg, mi van mö­götte? Egy igazi „néptanító”. Olyan ember, aki akkor boldog, ha az olvasni vágyó falusi ember­nek megszerezheti a keresett könyvet. Hetenként felkeresi a hevesi FJK könyvesboltját és hosszú listáról olvassa, ki mit keres, mit szeretne olvasni. Okos szóval neveli is az olva­sóit. Sok virágosként szépült meg az ő ajánlására vásárolt könyvek szaktanácsai alapján. Ha kertészetről, gyümölcs- termesztésről folyik valahol a szó, Bérezés József azonnal ajánlja a megfelelő szakiköny­vet. Az eredmény sehol sem marad el. Horgolókönyv, sza­kácskönyv mindig van nála raktáron, hadd tanuljanak a „mérai” asszonyok: Meglátogatja a szomszéd községek iskoláit is. Kartárs­nak, tanulónak egyaránt van mindig ajánlható könyve. Ha motorkerékpáros, háti­zsákos alakja feltűnik az ut­cán, pár perc múlva keresik a lakásán az érdeklődők, s üres kézzel nem távozik senki: A múlt hónapban könyvkiál­lítással egybekötött hangleme­zes parádé is volt -Tarnamé- rán. Bérezés József ennek a megrendezéséből is kivette a részét. Szereti a könyvet, szereti az embereket, s úgy tudta elérni, hogy az elmúlt évben 40 000 forint értékű könyv jutott el az ő közvetítésével a falusi lakossághoz. Kívánunk Bérezés Józsefnek az idén is hasonló jó ered­ményt, a falusi könyvterjesz­tésnek pedig sok ilyen bizo­mányi könyvterjesztőt. Gottschalk Róbertné, Heves Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Lakatos János, Dudás György Tibor, Réz Katalin, Zala- vári Mária Erzsébet, Kvacsány Márta, Juhász Attila Gábor, Szé- nási Mária, Erdélyi László, Tarján Mária, Zsíros Margit, Medve Jó­zsef, Somodi István, Pap Erzsébet* Szászi János Péter, Rácz Olga, Ré- kási László. Házasságkötés: Oláh Lajos—-Ba­log Mária, Márkus László—Gohér Piroska. Halálesetek: Kepes Antal, Hanti Mihály, Zsiga Pálné (Fekete Má­ria), Szinicska Lajos, Korány Má­ria Magdolna. lesztésére. (farkas) <aiiBU«niiiiii«t!iti«Hiniiiti!ininiiiiiiitttti»iuinitiiiiiHiii«i!fliiiiiii!iiiiiiiitiiili!itiiuiuiuiiiiiiiii»iiltiiiiitiiii«tiiiiiiiiiiaiiitiiuiiiii)iiiiiiiiiiiiii]i!iil|liBuiiiiuiniii»(ivTisMaiiiitaiiaiiiMaiiiiiiiiaiiiiiaiiaiiiuiiiiiiaiiiiiiiiiJiaiiiiiiiiiiiitiBiiaiiiiiiiiaiiBTi.iiiii!iiiiaiiiiiiniiiiiiiiiai^ HORVÁTH JÖlSlf i • • « • « • .\v.v.\v.v.\v.v.v.v*w. t •»»»»» « (56.) Szerencsés igyekezett le­csillapítani a feleségét. De amikor látta, hogy gyöngéd igyekezete csak olaj a tűzre, házasságuk óta először maga is dühbe gurult. Ráripakodott Júliára: — Hallgass! Hát mit gon­dolsz te, sarokba állítasz, mint egy makacs gyereket? Na és ha adtam volna ötven­ezer forintot a barátomnak? Júlia szemében gúnyos in­dulat villant: — Te? Miből? Nos, hadd hallom? Szerencsés elképedt erre a kijelentésre. Csakugyan, nála soha sincs jelentősebb ösz- szeg, a pénzt Júlia kezeli. De hát ez azt jelenti, hogy... Jú­lia kegyet gyakorol vele a sa­ját pénzével? Még mielőtt azonban egy szót is szólhatott volna, Júlia újabb adag hi­degvizet zúdított a nyakába: — Vedd tudomásul, hogy ha mégis baj lesz és Benkő gyanút fog a locsogásod mi­att, akkor rám egy percig sem számíthatsz. Azzal az asszony bevágta maga mögött az ajtót. Ennek a csúnya összezördü­lésnek emlékét cipeli napok óta. Júlia kerüli, egy szót sem fecsérel rá. Pedig most már valószínűtlen, hogy Benkő bármit is megneszelt volna. Négy nap óta csak szóvá tette volna aggodalmait? Szeren­csést nem érte volna készület- lenül egy ilyen puhatolózás. Számított rá. Elhatározta, hogy majd csodálkozó ábrá- zatot ölt, mintha semmire sem emlékeznék, aztán jóízűen fel­kacag, hogy hajaj, ha neki ennyi pénze volna, de hát egyáltalán van ennyi pénz egy csomóban a világon? Ám Benkő egyetlen szóval sem említett semmit. Hát persze, ő maga is jó néhányszor a po­hár fenekére pislogott. Nincs itt semmi baj. Azaz mégiscsak baj, hogy Júlia haragszik. Szerencsés önmaga előtt is restellkedett, amiért megbántotta az asz- szonyt. Júliát — aki nemcsak az asszonya, de — cinkosa is. Hirtelen az az ötlete tá­madt, hogy hazamegy, és ki­engeszteli Júliát. Igen, ez lesz a legjobb. Hány óra is most? Fél kettő. Két órára hazaér... Júlia bizonyosan meglepődik majd. Hopp, megvan, majd azt mondja, hogy gyengélke­dik. Erre Júlia nyilván meg­sajnálja, mellé telepszik, fris­sítőt visz neki, s ő felhasznál­ja ezt a meghitt alkalmat a békülésükre. — Mancika! — szólt bele a telefonba. — Legyen szíves. Mancika besietett főnöké­hez. — Mancika, kérem, nem jól érzem magamat. Hazamegyek, később talán elsétálok egy or­vos barátomhoz is. Ha keres­nek, ezt mondja. Holnap ok­vetlenül bejövök. — Értem, Szerencsés elv- társ. Néhány perccel később már az autóbuszon ült. Kitűnő hangulatban volt. De jó lesz vigyázni, nehogy Júlia idő előtt észrevegye a jókedvét. Próbaképpen olyan savanyú képet vágott, hogy a kalauznő is megszánta. Felballagott a lépcsőn és becsöngetett. A lány nyitott ajtót. — A feleségem? — kérdezte Szerencsés. — Nincs itthon. Szerencsés bosszúsan for­dult hátra. — Hát hol van? — Nem tudom, Szerencsés elvtárs. Hogyhogy haza tet­szett jönni? — Haza. Mondja Erzsiké, mit gondol, mégis, hol lehet a feleségem? Miközben • ezt kérdezte, szemügyre vette a lányt. Ez alig tudta leplezni kínos za­varát. Köténye előtt összekul­csolta a kezeit és ujjait tör­delte. Szerencsés észrevette a lány kínlódását. Lassan oda­lépett hozzá: — Lehetséges,. Erzsiké — mondotta vontatottan —, hogy a feleségem a csónakházban van? — O, nem hiszem, Szeren­csés elvtárs, azt nem hiszem. Máma biztosan nincs ottan. Szerencsés agyában vakító világosság gyulladt. Ez a té­továzás csaknem nyílt beszéd. Ezt tenné Júlia? ... Ismét felvette felöltőjét és felemelte kalapját. Erzsiké ag­godalmasan kérdezte: — Megint el tetszik menni? — El — mondta nyomatéko­san, határozottan Szerencsés. — Kimegyek a csónakházba. A hatást várta. Mint a sas, úgy tapasztotta tekintetét a lány arcára. Nem tévedett. A lány megvonaglott és magáról megfeledkezve, kérlelni kezd­te: — Jaj, az istenért, ne tessék ségem? Ugye ott van? Kivel van ott? Azonnal mondja meg! Kivel van ott? — A tanár úrral — zokogott a lány. Tehát Bencsik. Hogy nem tud leszakadni az ég. Megragadta a lányt és be­vonszolta a szobába. Lenyom­ta egy székbe, ő maga fölé ha­jolt, és úgy faggatta: — Mikor mentek ki? — Még délelőtt. Jaj, iste­nem, mit is beszélek! — Honnét tudja, hogy ott vannak? Beszéljen, mert meg­fojtom! teremtő istenem! Onnét tudom, hogy ebédet kellett vinnem nekik. Éppen — Jaj. most értem odamenni. Igazán most ne... Szerencsés mindkét kezével megragadta a lányt: — Beszéljen! Miért ne? — Én nem tudok semmit. Tessék elengedni... — siránko­zott a lány kétségbeesetten. Szerencsés egy pillanatnyi gondolkodási időt se hagyott neki: — Beszéljen! Ott vrji a fele­haza én is. Szerencsés elengedte a megrémült lányt. Zakla­tott lélekkel csörtetett vé­gig a szobán. Megint a lány­hoz fordult, aki se eleven, se holt nem volt. Most már száraz indu­lattal tette fel a kérdést: — Magának mindenről tud­nia kell! Más­kor is így szoktak? — Ühüm! — szipogott a lány. — Itthon is? — Ühüm. — És maga, maga előtt? — Nem, olyankor elkülde­nek. Szerencsés gondolkodott, mit is kérdezhetne még a lánytól. De hiszen eleget tudott. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents