Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-26 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESi I »ETEK ! Fényképesőgéppel as egri üsletekhen AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XII. évfolyam, 73. szám ARA: 60 FILLÉR 1961. március 26., vasárnap UT a t£L Lassan két éve befejező­dött az Árnyékszalában az Eger—Gyöngyösvidéki Ál­lami Pincegazdaság kombi­nátjánál a hosszú, több mé­ter magas kőfal építése. A járókelők azonban még mindig ott látják a lassan már beszürkülő kőfal tövé­ben a maradék építési anyagokat. Terméskő, tégla, törmelék látható több ha­lomban, s mellettük az üres földterület is gödrös, csupa szemét. Nem tetszik a szemnek az ilyen látvány. Az építő Egercsehi Ktsz- nek már lehetett volna gondja a maradék építő­anyag elszállítására, s a kőfal melletti íerület meg­tisztítására. Annál inkább, mert a pincegazdaság nem­csak országos hírű, télen, nyáron, számos külföldi lá­togató is megkeresi, ha Egerben jár, s az embernek sokat számít az első benyo­más. Itt pedig csak rendet­lenséget talál a szép épü­letek közvetlen közelében. (w) Nevüket köbe vésték és fába faragták... Ki tudja ki. ki tudja ki­nek és ki tudja, mikor állí­tott először szobrot, mikor faragott emlékművet, hogy megőrizze valaki tetteit, gondolatait az utókor szá­mára. Ki tudná ma már megmondani, hogy kié volt az első emlékmű? írók, költők, hadvezérek, és királyok nevét őrizte meg a kőbe, fába vésett emléke­zet. De most nem erről, nem ezekről az emlékművekről van szó. Nem a régi dicső­ség szoborba öntött sóvár­gásáról, hanem azokról a komor, emlékeztető kövek­ről, amelyeken szerte az or­szágban cirillbetűk őrzik a hősök nevét. A szovjet ka­tonák hősi emlékműve ez, amelyet a kegyelet, a hála és a nagy, emberi iránt fo-. gékony mai nemzedék állí­tott örök emlékeztetőül azoknak, akik hazájukat, életüket áldozták értünk, a ! mi szabadságunkért. És ezek az emlékművek álinak. Falvainkban, váro­sainkban magasodnak a te­rek síkjából, a temetők ko­mor sírutcáiból, hogy fi­gyelmeztessék a ma embe­rét: becsüld a szabad­ságot, amelyet hősök vére ' öntözött, becsüld és szeresd a földet, amelyben azok nyugszanak, akik határta­lanul szerették az emberisé­get. Nincs még 1956 olyan messze, hogy ne emlékez­hetnénk pirulva olyan gaz­tettekre, amelyek az embe­riesség megcsúfolását jelen­tették. Nincs még olyan messze, hogy ne égetne ben­nünket a szégyen, ha eszünkbe jutnak, akik meg­gyalázták a csillagot, s megpróbálták eltüntetni azok síremlékét, akik 1945- ben útját állták a féktelen gyűlöletnek. Nincs messze és S3káig kell is arra em­lékeznünk, hogyan akarták nem egy helyen ledönteni, sárba tiporni a márvány emlékművet, megsemmisí­teni a hazájuktól sok ezer kilométerre nyugvó hősök nevét őrző követ. Am elmúlt 56, elmúlt a néhány napos zsivánvura­lom. A kiégetett házak he­lyébe palotát emelt az al­kotó ember! És ezek az emlékművek negszűntek komor árnyak enni a falusi temetőben, a 'árosok terén egyaránt. Windig akad valaki, aki ön­szántából elidőz a hősi em- ékművek előtt, s amikor :ljön a november hetedike, zagy április négy, akkor a ■elnőttek sűrű tömegét min- lenütt ott tarkítja a piros, íyakkendős úttörők serege, akik kezükben virágcsok­rokkal már úgy kö­telednek az obellszkek felé. nint annak sírjához, akik- lek életüket köszönhetnék. És ez nem véletlen, de nem Is erőszakolt. A mai fiata'- ságban benne él a tisztelet, a kegyelet a hősök iránt mert fogékonv lelkűkkel ha­mar felfogták — mit jelent számunkra az országban szerteszórt emlékművek alatt nyugvó névtelen szá­zak megszakadt élete. Eze­ket az emlékműveket a há­la gondozza, a nép szereiete övezi. A kőbe, fába vésett emlékezet felkiáltójelként magasodik elénk: Gondol­kozzatok. emberek! Volt, de ne legyen többé hadiözvegy, és had'árva! Volt, de ne le­gyen többé erőszakkal kiol­tott fiatal élet! Bolgár—magyar baráti estet rendeznek Hatvanban A Hazafias Népfront Heves megyei Bizottsága a szomszé­dos országok életének megis­mertetésére is gondot fordít. A Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségével leve­leztek a magyar és bolgár nép kapcsolatának emélyítése ér­dekében. A napokban érkezett válasz a Bolgár Művelődési Intézettől, amelyben közölték, hogy elfogadják a Hazafias Népfront meghívását és ápri­lis 21-én, Hatvanban bolgár- magyar baráti estet rendez­nek. Ebből az alkalomból kö­zösen kiállítást is nyitnak, amely a bolgár nép megválto­zott életét mutatja be.-V Gyurkó Géza: VASÄRNAPI JEGYZETEK ★ Bobkó Gyula: USUMBU ★ Fazekas István: GYÖNGYÖSOROSZI ELŐRE LÉP ★ IRODALMI OLDAL ★ RÁDIÓMŰSOR Moszkvából jelentik: Újabb szpuíuyikot lőttek fel Tegnap a Szovjetunió terű-1 ladt, majd meghatározott idő- < letérői újabb szputnyikot lőt­tek fel. A szputnyik végig az előre kiszámított pályán ha­ben sikeresen visszaérkezett a a Földre, a Szovjetunió terü­letén. Ma délelőtt 9 órakor Egerben: Közgyűlést tart a Dobó István Tsz Az egri Dobó István Ter­melőszövetkezet tagjai ma délelőtt 9 órai kezdettel a Vá­rosi Művelődési Ház első- emeleti helyiségében (Bródy mozi> közgyűlést tart, ahol Hinkó Ferenc, a szövetkezet agronómusa és Kormos Pál, a szövetkezet főkönyvelője is­merteti a tagsággal a terme­lőszövetkezet ez évi termelési és pénzügyi tervét. • A termelőszövetkezet első éves tervének megtárgyalása, megvitatása és elfogadása után sor kerül az ellenőrző és szociális bizottság kiegészíté­sére, valamint az elkövetke­zendő közgyűlésekre a kül­döttek megválasztására is. Fiatal értelmiségiek tanácskozása Egerben Megalakult a fiatal agrárértelmiségiek megyei tanácsa Szombaton délelőtt Sperr ben, a megyei Tanács nagyta­nácstermében a Megyei KISZ- bizottság meghívására tanács­kozásra gyűltek össze megyénk fiatal mezőgazdasági szakem­berei. A tanácskozáson meg­jelent Putnoki László, a me­gyei pártbizottság első titkára, Tamás László, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője, Vajda László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint a megyei KISZ-bizottság ve­zetői. A tanácskozást Nagy Sán­dor, a megyei KISZ-bizottság szervezőtitkára nyitotta meg, majd Misi Sándor, a megyei KISZ-bizottság titkára tartotta meg tájékoztató előadását. Misi elvtárs elöljáróban em­lékezett a KlSZ-kongresz- szusra, ahol meghatározták azokat a legfontosabb felada­tokat, amelyek a fiatalokra várnak. Kihangsúlyozta, a most szervezés alatt álló szo­cialista munkaversenynek je­lentőségét, amelyek között el­sőként említette meg a 30 má­zsás kukoricatermelési moz­galmat, a fiatal traktorosok és fiatal baromfitenyésztők verse­nyét. Buzdította a fiatal me­zőgazdasági szakembereket, hogy tevékenyen vegyenek részt a falusi parasztifjak új életének kialakításában és be­jelentette. hogy létre kívánják hozni a fiatal értelmiségiek megyei tanácsát. A beszédhez hozzászóló fia­talok egyöntetűen üdvözölték a tanács létrehozásának gon­dolatát és többen Ígéretet tet­tek, hogy munkahelyükön a jövőben fokozottabban szívü­kön viselik a termelőszövetke­zeti fiatalok ügyeit, azokat pe­dig/ akik korábban elmentek a faluból, iparkodnak vissza­hozni a mezőgazdaságba. Felszólalt a tanácskozáson Putnoki László elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára is. Rendkívül fontosnak minő­sítette a tanácskozást és örömmel üdvözölte a megyei KISZ-bizottságnak azt a szán­dékát, hogy létrehozza a fiatal agárértelmiségiek megyei ta­nácsát. Hangsúlyozta, hogy új születik a mezőgazdaságban. Üj születik a termelésben, új az emberek egymáshoz való viszonyában is, és ennek az új születésnek legfőbb segítői a fiatal mezőgazdasági szakem­berek lehetnek. „A szaktudás felbecsülhetet­len érték, amelyet azonban csak úgy lehet igazán haszno­sítani, ha a fiatal szakemberek elsajátítják apáik sok évtize­des, gazdag tapasztalatait is' Emlékeztette a fiatal mező­gazdászokat arra, hogy többsé­gük 15—20 évvel ezelőtt bé­res-, kocsisgyerek volt, most pedig az új magyar falu, az „új értelmiség” megbecsült tagja. Valamikor az urasági intézők hátaslovon és nádpálcá­val a kezükben jártak, de nem volt becsületük a a parasztok előtt. Ma az ifjú mezőgazdászok alapos szaktudást kaptak a szakisko­lákon, egyetemeken, és a pa­rancsolgatás, meg a nádpálca helyett saját becsületük az, amely tekintélyt szerez szá­mukra apáik, testvéreik előtt ■Részletesen beszélt Putnoki elvtárs a fiatalok faluról való elvándorlásának kérdéséről is, és határozottan leszögezte, hogy a fiatalok elvándorlásá­nak az oka nem a termelőszö­vetkezet, hanem a régi keserű paraszti sors, az egyéni pa raszt nyomorúsága, amelytől szabadulni akartak fiatalja­ink, s most, amikor az új szü­letett, sok esetben még nincs kellő hitük és bizalmuk eb­ben az újban, ezért mennek el többen faluról. Létre kell hoz­ni azokat a feltételeket hangsúlyozta —, amelyek meggyorsítják az ifjúság végső döntését, a faluba való vissza­áramlását. Ez szintén a fiatal szakemberek ' feladata lesz el­sősorban. Szólott végezetül a mezőgaz­daság előtt álló közvetlen fel­adatokról, a mezőgazdasági árutermelés szakadatlan növe­lésének elsőrendű fontosságá­ról. az állattenyésztés problé­máiról, a sertéshizlalás ügyé­ről és kérte a fiatalokat, a most megalakult fiatal agrár­értelmiségiek megyei tanácsát, hogy erejükhöz mérten tegye­nek meg mindent, a többter­melés érdekében. Ez ma az egész népgazdaság, minden szövetkezet, szövetkezeti tag érdeke. „Váltsák valóra fiatal me­zőgazdászaink a hozzájuk fű­zött reményeket, gyümölcsöz- tessék falvainkban, termelő- szövetkezeteinkben azt a tu­dást, amelyet az iskolában, tanultak” — fejezte be felszó­lalását a megyei pártbizottság első titkár*. Sikeresen kezdték az idei évet a szihalmi Petőfi Tsz tagjai Tavasz van, s ez megmutatkozik az egri üzletek forgalmának növekedéséber? is. A min­denre kíváncsi fényképezőgép a napokban bepillantott néhány Széchenyi utcai üzletbe, hogy egy-egy felvétellel megörökítse a vásárlás néhány mozzanatát. Ez a kép Liptai Ma­rikáról készült, aki kiskulit próbál Bíró Béla boltvezető segítségével az Anyák Boltjában. (A képes riport folytatása a 3. oldalon) Vígjátékot tanulnak a pétervásári színjátszók A pétervásári járási kultúr­otthon színjátszó csoportja Di- hovicsnij—Szloboszkij Aki másnak vermet ás ... című há- romfelvonásós tug játékát ta­núi ja. Á 14 szereplő Vtassy Jó­zsefnek, a kultúrotthon művé­szeti előadójának irányításával nyolcadik hete szorgalmasan készül a bemutatóra. A szelle­mes, a bürokráciát pellengérre állító vígjátékot a jövő hónap j elején mutatja be az együttes. A szihalmi Petőfi Termelő- szövetkezet tagjai a március elejei meleg, jó időt kihasz­nálva elvetettek 210 hold ta­vaszi árpát, 21 holfl mákot, 79 hold olajlent, s 416 hold őszi kalászoson elvégezték a fej­trágyázást is. A tavaszi munkák végzése közben azonban nem feled­keztek meg a tervkészítésről sem. Idejében elkészítették ezt is. Ez évi terveikben szerepel többek között, hogy építenek egy 20 férőhelyes sertésiiazta- tót, 120 férőhelyes hizlaldát és 10 vagonos kukoricagórét Emellett azonban azt is elha­tározták a szövetkezet dolgo­zói, hogy a baromfitenyésztés fellendítésére ebben az évben 1200 férőhelyes tyúkszállást építenek á szövetkezet tanyá­ján. Az építési munkákat a szö­vetkezet építőbrigádja végzi majd el. Pártonkívüli aktívaülést tartottak Gyöngyösoroszi ban Március 23-án 7 órai kéz- szövetkezetben dolgozó nők dettel a gyöngyösoroszi Feb- munkájáról is. De a tavaszi ruár 24 Termelőszövetkezet munka szervezésével kapcso- pártszervezete pártonkívüli latban is több helyes javaslat aktívaülést tartott, ahol meg- hangzott el ezen az értekezle- tárgyalták a termelőszövetke- ten. zet tavaszi munkavégzésének A pártonkívüli aktívaülé; elősegítésével kapcsolatos fel- késő esti órákban ért véget, adatokat. Papp uijos Az ülésen 46 pártonkívüli aktíva vett részt, akikkel Landi János elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa is­mertette a termelőszövetkeze­tek előtt álló feladatokat. Az értekezlet megállapítot­ta, hogy az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva a szö­vetkezeti tagság munkakedve megnövekedett. A termelő- szövetkezetben a tavaszi me­zőgazdasági munkák végzése eredményesen halad. Bejelen­tették a tsz tagjai, hogy a met­szési munkát 300 hold össz- szőlőterületen március 24-én délután befejezik. Az értekezleten sokan elis­meréssel szóltak a termelő­Huszonkét és fél napi munkabér — nyereség­részesedésként Március 31-én üzemi ta­nácskozást tartanak az egri bútorgyáriak, hogy megvitas­sák, megbeszéljék a nyereség- részesedést, és a részesedés elosztásának problémáit. A bútorgyáriak úgy tervezik, hogy a tavalyi jó munka alap­ján a dolgozóknak 22,5 napi átlagkeresetét fizetik ki nye­reségrészesedésként

Next

/
Thumbnails
Contents