Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-25 / 72. szám

2 IMEPOJSÄÖ 1991. március 25., szombat Országosan is legmagasabb az egy munkaegységre esd jövedelem Heves megyében Beszámoló a Heves megyei képviselők füzesabonyi tanácskozásáról (Tudósítónktól) Mint tegnapi számunkban már hírt adtunk erről: ülést tartott Füzesabonyban az or­szággyűlési képviselők Heves megyei csoportja, hogy meg­vitassa Barta András beszámo­lóját a megye termelőszövet­kezetei zárszámadásának ered­ményeiről, a szövetkezeti moz­galom feladatairól. Az ülésen megjelent a Komárom megyei képviselők csoportjának négy­tagú delegációja is, Tóth Já­nos né országgyűlési képviselő vezetésével. Kevéssel tíz óra után Rátkai Ferencné — a képviselőcsoport titkára — megnyitó szavai után emelkedett szólásra Barta András, a füzesabonyi Petőfi Termelőszövetkezet el­nöke, Heves megye országgyű­lési képviselője, hogy a napi­rendről tájékoztassa képviselő- társait. Bevezetőben elmon­dotta, hogy Heves megye az új esztendőben már mint szövet­kezeti megye dolgozik, mun­kájával példát mutatva az egész országnak. Arról is szólt, hogy az elmúlt gazdasági év lényegesen több, jobb ered­ményt hozott, mint amit vár­tak a szövetkezetek tagjai. So­kat segített ebben az a tény, hogy számos jó vezető került a tsz-ek élére, gyümölcsöző volt a patronáló mozgalom, a poli­tikai, gazdasági segítség is. Az elmúlt esztendő fő fel­adata az volt, hogy a termelő- szövetkezetek megtartsák a község árutermelési, s általá­ban termelésmennyiségi szint­jét. Ez a terv nemcsak, hogy sikerült, hanem messzemenően pozitív eredményeket hozott, hiszen a kenyérgabona 93, a hízott sertés 51, a tej 44, a zöldség 98 százalékát a terme­lőszövetkezetek árutermelése biztosította. Barta András kép­viselő hangsúlyozta, hogy lé­nyegében Heves megye teljesí­tette a kettős feladatot: a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezését, ugyanakkor a termelés szintjénék, a dolgozó nép élet- színvonalának biztosítását. > Elmondotta azt is, hogy évet zárván 199 termelőszövetkezet készített zárszámadást és ter­vet az idei esztendőre. A zár­számadás adatai azt igazolják, hogy a mezőgazdasági terme­lés már az első esztendőben felülmúlta az egyéni gazdasá­gok termelési szintjét. Búzából 9,5 mázsa, őszi árpából 10,1, cukorrépából 130 mázsa volt a megye holdankénti átlaga — s ez húsz esztendő legjobb ter­méseredménye. Hasonlóan po­zitívak az eredmények az ál­lattenyésztésben iá, különösen a sertéstenyésztésben, ahol 120 százalékra teljesítették az elő­irányzatot. Igen megkapóak azok a számok, amelyek a be­ruházás eredményeit illusztrál­ják. Az 56 millió forintos hosszú lejáratú állami támo­gatás mellett a termelőszövet­kezetek saját erejükből még 30 millió forintot invesztáltak be, s ezzel a 361 tervezett lé­tesítmény helyett 807-et adtak át rendeltetésének. Nem kis mértékben ennek köszönhető, hogy a termelőszövetkezetek közös vagyona 415 millió fo­rintra emelkedett, s ebből 253 millió forint a tiszta vagyon — jelentette ki Barta András. A továbbiakban a szövetke­zetek belső életéről beszélt, hangsúlyozta, hogy zömében mindenütt jól haladt és1 halad ma is a munka, néhány gyen­gén dolgozó termelőszövetke­zet kivételével, kielégítő a munkafegyelem és saját ter­melőszövetkezetét példának hozva rámutatott arra is, mi­lyen nagy értékű, mennyire nélkülözhetetlen az asszonyok munkája, örömmel jelentette be azt is, hogy mindezek közös A Pétervásári Járási Rend­őrkapitányság és a járási KISZ-bizottság közös rendezé­sében március 22-én befeje­ződtek a személyi igazolvány­kiosztó ünnepségek a pétervá­sári járásban. Az ünnepségeket körzeten­ként rendezték meg a rossz eredménye, hogy Heves me­gyében országosan is legjobb volt — 32,70 forint az egy munkaegységre eső jövedelem, a megyén belül pedig 35 fo­rintos egy munkaegységre eső jövedelemmel a füzesabonyi járás vívta ki az első helyet. A továbbiakban a füzesabo­nyi járás szövetkezeteinek éle­téről, majd a helybeli Petőfi Termelőszövetkezet munká­járól szólott, elmondva, hogy a tsz vagyona egyetlen esztendő alatt .több mint két és félmil­lió forinttal növekedett. Barta András beszámolóját követően a képviselők kérdé­seket tettek fel, többek között a fiatalok helyzetéről, a terme­lőszövetkezetben dolgozó párt­ós KISZ-szervezetek munkájá­val, a vezetők szakmai és po­litikai továbbképzésével, a pre­mizálási rendszerrel, a belső nyilvántartás megszervezésé­vel, valamint a szövetkezeten belüli munkaversennyel kap­csolatosan. A kérdésekre Bar­ta András képviselő részletes és alapos választ adott. Ezután Vass József ország- gyűlési képviselő a Komárom megyei képviselők nevében mondott köszönetét a meghí­vásnak, hangsúlyozva, hogy nagy elismeréssel hallgatták a megye termelőszövetkezetei­nek munkájáról szóló eredmé­nyekről hírt adó beszámolót, s vázolta, mi a helyzet a Komá­rom megyei termelőszövetke­zetek életében. A délelőtti megbeszélés után a képviselők megtekintették a füzesabonyi termelőszövetkezet gazdaságát. utazási viszonyok miatt. Eze­ken az ünnepségeken színes, családias műsorral köszöntöt­ték a 16 éveseket és egy-két KISZ-alapszervezet, mint a si- roki, recski, ivádi, ajándék- könyvvel jutalmazta azokat a fiatalokat, akik már eddig is jó munkát végeztek a KlSZ-szer- vezetben. Háromszáz fiatal ifjúvá avatása fejeződött be a pétervásári járásban... at létesítenek rben előreláthatólag május végén megkezdődik az árusítás. Hasonló peremboltok épül­nek Gyöngyösön is. Ezek az üzletek lényegesen megkönnyí­tik a külterületi lakosság ipar-, élelmiszercikkekkel való el­látását. A járásban 300 fiatalnak osztották ki ünnepélyesen a személyigazolványt, a KISZ- emléklapot. Igen örvendetes az a tény, hogy ezeken az ünnep­ségeken, amelyek még elsők voltak a járásban, szép szám­mal jelentek meg szülők, édes­anyák, hogy jelen legyenek lá­nyuk, fiuk ifjúvá avatásán. As ENSZ-közgyűlés napirendjére tűzte as angolai helyset vitáját 4 portugál küldöttség kivonult az ülésről NEW YORK (MTI): Csütör­tökön délután összeült az ENSZ-közgyűlés, hogy hatá­rozzon az általános ügyrendi bizottság szerdán elfogadott két javaslatáról. Az egyik in­dítványozza, hogy a közgyűlés tűzze napirendjére az angolai helyzet vitáját, a másik pedig javasolja, hogy a közgyűlés 15. ülésszaka április 21-én fejezze be munkáját. Az ülés megkezdése után Garin, a portugál küldöttség vezetője tiltakozott az angolai helyzet megvitatása ellen és azt állította, hogy Angola kér­dése Portugália belügye, amely nem tartozik az ENSZ hatás­körébe. Ezután a portugál küldött­ség kivonult az ülésterembői. Boland, a közgyűlés elnöke először az általános ügyrendi bizottságnak azt a javaslatát tette fel szavazásra, hogy a 15. ülésszak április 21-én fejezze be munkáját. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfo­gadta. Ezt követően került sor a szavazásra az angolai helyzet napirendre tűzéséről. A napi­rendre tűzés mellett szavazott 79 küldöttség, ellene 2 (Spa­nyolország és a Dél-Afrikai Unió), 8 küldöttség pedig (Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Ausztrália, Belgium, a Dominikai Köztár­saság, Luxemburg és Panama) ♦ Húsz— harminc évi »újtoit »>pan; a Franco-rezsii PÁRIZS (MTI): A spanyolországi amnesztia követelésére Párizsban szom­baton összeülő nyugat-európai konferencia titkársága újabb és újabb adatokat tár fel a Franco-rezsim börtöneiben uralkodó szörnyű állapotokról. Egy dokumentum felsorolja a több évtizedre szóló börtön- büntetéssel sújtott spanyol asz- szonyok névsorát. Mercedes Gomez Otere-1 1945-ben halálra ítélték, és csak úgy kapott „kegyelmet”, hogy halálbüntetését harminc évi börtönre változtatták át. A tartózkodott a szavazástól. A közgyűlés ezután szavazas nélkül úgy határozott, hogy az angolai kérdést nem utalják bizottság elé, hanem egyenesen a plénum kezdi meg a vitát, amelynek időpontját még nem tűzték ki. (MTI) Az Egyesült Államok'irányítja a kubai eilenforradalmárok háborús készülődéseit NEW YORK (TASZSZ): New Yorkban a Kubából el­menekült ellenforradalmárok bejelentették, hogy a renegát Miro Cardona vezetésével, „forradalmi tanácsot” alakítot­tak. A gerinctelen árulók e tanácsának az a célja, hogy megdöntse Kuba forradalmi kormányát és Kubában vlsz- szaállítsa az amerikai mono­póliumok uralmát. Az amerikai sajtó példátlan cinizmussal tárja fel a Kuba ellen irányuló agresszív terve­it. Mint a New York Herald Tribune tudósítója írja, az emigráns kormány megalakí­tása „előjáték” a Castro-rend- szer ellen irányuló tavaszi, katonai támadáshoz, amelyet kívülről és belülről egyidejű­leg fognak lefolytatni”. A lapok megírják, hogy az Egyesült Államok területéről egy kubai ellenforradalmár csoportot dobnak át Kuba te­rületére. E csoport felhívás­sal fordul majd a külföldi ál­lamokhoz, hogy azok ismerjék el „ideiglenes kormányként”. Arra számítanak, hogy az Egyesült Államok és több amerikai köztársaság az el­sők között tesz majd eleget e kérésnek. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának szóvivő­je nem volt hajlandó megjegy­zéseket fűzni a kubai ellenfor­radalmárok „forradalmi taná­csának” megalakulásáról szóló hírhez. A hivatalos személyi­ségek úgy tesznek, mintha ne­kik ehhez semmi közük sem lenne. Az amerikai sajtó azon­ban nyíltan bevallja, hogy a harcias bábok mögött az Egye­sült Államok befolyásos reak­ciós körei állnak, amelyek pénzelik és irányítják a népi Kuba ellen irányuló felfor­gató tevékenységet. A New York Times című lap szer­kesztőségi cikkében értésül adja, hogy a kubai forradalmi kormány megdöntése „megfe­lel az Egyesült Államok poli­tikájának”. (MTI) > börtöubüntetéssel foI hazafiak m börtöneiben szerencsétlen asszony a bör­tönben tüdővészt kapott. Esperanza Alcala Martino már két évtizede sínylődik börtönben. Két ízben is el­ítélték, előbb Valenciában 20 évre, majd Burgosban 26 évi szabadságvesztésre. Az egysze­rű parasztasszonyra a polgár- háborúban való részvétel mi­att szabták ki a súlyos bünte­tést. Az első ítéletben fog­lalt 20 esztendő 1959 decem­berében már lejárt ugyan, de hátra van a második ítélet le­töltése. Juanita Donát, aki 1939 után négy esztendeig sínylődött bör­tönben, 1948-ban újból letar­tóztatták és halálra ítélték, ké­sőbb ezt az ítéletet 30 évi bör­tönre változtatták át. A bör­tönben nyelőcsőoperációt haj­tottak végre Juanita Donán. A szomorú névsor ezzel nem ér véget, még számos, 20—30 évre elítélt politikai fogoly ne­ve szerepel rajta. (MTI) Megnyílt o Béke Világtanács ülésszaka DELHI (TASZSZ): Pénteken Delhiben megnyílt a Béke Vi­lágtanács ülésszaka, amelynek munkájában több mint hatvan ország mintegy háromszáz neves békeharcosa vesz részt. A szovjet küldöttséget Nyi-'i kolaj Tyihonov, a szovjet bét kebizottság elnöke vezeti. Az ülésszak részvevőit a nemzetközi Lenin-Békedíjjal kitüntetett Pandit Szunderhal, az Indiai Országos Béketanács elnöke üdvözölte. John Bernal, a Béke Világ­tanács ügyvezető elnöke szá­molt be a béke-világmozgalom helyzetéről. (MTI) KATHI SCHULZ: Dóra budapesti hódítása — Dóra Budapestre utazik — ez volt az a nagyszerű és mindenkit megmozgató hír, amely a Német De­mokratikus Köztársaság északi csücskében, egy kis falucskában minden zeget-zugot telesuttogott és lázbahozta az egész lakosságot. Az úttörők levelezőlapokat vásároltak tucatszámra és vitték Dórához: a le­velezőlapokon pontos címek állottak abból a célból, hogy levelezőpart­nert kaphassanak. Voltak olyanok is, akik Dórát a hosszú-hosszú útra va­ló tekintettel utazási és egyéb jóta­nácsokkal látták el. Valóban, izgalmas is egy ilyen tu­ristacsoport elindulása a messzi is­meretlen felé. Dóra is a készülődés lázában égett és csak azt sajnálta módfelett, hogy senkije nem volt ép­pen a történelmi pillanatban, akinek egészen meghitt és bizalmas hangú levélben beszámolhatott volna azok­ról az élményekről, amelyek a távoli Budapesten vártak rá. Budapesten minden pompás volt Dóra számára. Hosszú ideig és nyu­godtan álldogált a kirakatok előtt és a holmikat csodálgatta. Valósággal beleszeretett egy blúzba, amin gaz­dag színekkel hímzett figurák cso­portosultak. Ügyannyira belefeled­kezett a blúz nézésébe, hogy elvesz­tette a csoportot, amellyel a várost járta. Kínos helyzetbe került. Egyedül maradt egy idegen városban, ahol senkit sem ismert, egyedül állt, ősz- szesen három szónyi magyar tudásá­val. A három szó helyes kiejtésével is hadilábon állt. Kit kérdezzen? Legjobb megoldásnak az látszott, ha a közelben álló fiatalembert kérdezi meg, akinek fényképezőgép lógott a válláról. Mélyet lélegzett és bátorsá­got szippantott a levegőből: „... Szabadság—Hotel? Kérem, ho- tycn?” — Hová szeretne jutni? — hangzott a fiatalember kérdése, németül. Dó­ra örömében csaknem hurrázott, hogy a fiatalember beszélt németül. S hozzá, milyen jól. Meg volt ment­ve. Azonkívül a fiú nagyon kedves. Dóra lopva hosszan végignézett-mére- gette és ezért — ha késve is — gyor­san magyarázkodni kezdett: — Én... Német Demokratikus Köztársaság ... itt, Budapesten..., turista — mondta Dóra, és mert a fiú is kellőképpen és komoly alaposság­gal tanulmányozta őt, még gyorsab­ban és némi zavarral hozzátette: — Budapest szép, nagyon szép. — Igen, Budapest nagyon szép — ismételte a fiatalember Dóra monda­tát, de mindez úgy hongzott, mintha a fiú azt mondta volna: — Maga nagyon szép — és a fiú pillantása csak kiegészítette mindezt. Majd hozzáfűzte még: — Nagyon örülök, hogy találkoz­tunk. — S azután úgy tűnt, mintha a fiú az udvarias kijelentés miatt mo­solyogna. A fiú tetszett Dórának. A megkez­dett beszélgetést a fiú folytatta: — Elkísérhetem a szállodájukhoz? Istvánnak hívnak. — Kezet fogtak. Végre a kínos zavar elpárolgott ket­tejük közül és ezt mindkettő érezte, a fiú is, meg Dóra is. Villamosra szálltak. Zsúfolt volt. Egy idősebb férfi kérdezett valamit a fiútól, s Dóra is kíváncsi volt a két férfi beszélgetésére: — Kérem, fordítsa le a beszélge­tést! A fiú fordította az idősebb férfi megjegyzését: — Azt mondta, hogy elragadóan etinot menyasszonyom vau. Dóra fülig pirult. Amikor a sze­mük találkozott, már mindketten hangosan és felszabadultan nevettek. Dóra megjegyezte: — Maga nagyon jól beszél németül, csaknem hibátlan kiejtéssel! — Igen, nyelvtanár vagyok — vá­laszolt a fiú azzal a bizonyos, saját­ságos nevetéssel. — Mennyi ideig marad még Budapesten, Dóra? — Még hat napig. — Kár, nekem már három nap múlva mennem kell. — Nem itt lakik? — Nem.} — és itt elhúzódott egy kissé a fiú szája, mintha mondani szeretne valamit. De aztán hagyta oz egészet és hallgatott. Mindkettőjüknek az volt az érzé­sük, hogy nagyon hamar értek a szállóhoz. — Megengedi, hogy holnap is se­gíthessek magának a budapesti is­merkedésben? — kérdezte a fiú és a válasz nem volt kétséges. Ettől a perctől kezdve a fiúról a turistacsoport tagjai úgy beszélte — röviden és közérthetően —, mint Dóra budapesti hódításáról. És Dóra ilyenkor mindig nagyokat sóhajto­zott. Néha bizony így alakulnak a dolgok, hogy a távolság komoly gon­dokat okoz és nagy akadályokat je­lent. Ezer kilométer Budapesttől Dóra otthona. És Dóra bosszankodott is: Éppen Budapesten kellett meg­történnie, hogy valakibe beleszeres­sen. És ha már végiggondolta, és:na­gyon sokszor végiggondolta, akkor is csak azt kellett megállapítania, hogy ez nem afféle utazási élmény, futó és jellegtelen kaland, amit rög­tön el lehet és el kell felejteni. Ez több annál. A fiú is igenlően bólintott: — Igen, ez több annál,' sokkal több. — Két nap múlva, és ha én az­tán...? — kérdezte Dóra. — Pszt — csitította a fiú és ha­miskásan egy madárkára mutatott, amely úgy beleéne'-elt a tavaszba. Ahogy Dóra a tollas énekest keres­te a szemével, a fiú szájon csókolta. — Hátha mi mégis... — mondta Dóra. — Ne törődj semmivel, minden egyenesbe jön. Komoly meglepetést tartogatok neked, de még egy kicsit vámod kell! — mondta a fiú, s sza­vai meggyőzőek és nyugodtak vol­tak. Dóra nem is kérdezett többet. Mindez három nap alatt történt. — Nemsokára viszontlátjuk egy­mást, egészen biztosan — telefonál­ta búcsúképpen a vasútállomásról a fiú. A következő nap ugyancsak ka­pott tőle táviratot a szerelmes lány. Igaz, az ember bízik a viszontlá­tásban, legalább is sokszor reméli, hogy eljön. Dóra úgy gondolta, hogy máris elkezdheti a takarékoskodást a következő budapesti turista-uta­zásra. Amikor vonata a kiéli állo­másra befutott, legszívesebben azon­nal budapesti levél után érdeklődött volna már a kupé ablakából. De le­vél nem volt Budapestről. Hát a ma­gyar férfiak is ilyenek? — Valóban egészen kicserélve iött haza — mondogatták Dóra társnői a brigádból. Az ifjúsági csoport is azt állapította meg, hogy azok az elbe­szélések, amiket Dórától hallottak, zavarosak és nem kielégitőek, és nem is nagyon érthetőek. Dóra pe­dig szomorkodott, hogy nem kap hírt, sem levelet a fiútól. Egy ilyen orrlógatós délután hívta a házmester: — Valaki keres téged a városból. Motorkerékpáron jött. Dóra felélénkült: bizonyára táv­iratot kap. Szaladt a lépcsőn lefelé, de hirtelen megállt. Meg kelleti áll­nia. Ha egy marslakót látott volna, nem csodálkozott volna jobban. — Te itt? Hogyan? Honnan? A kérdéseket egy hosszú csók sza­kította félbe, majd Dóra újból foly­tatta: — Honnan jössz? Meddig ma­radsz? Én? Örökre! Micsoda megle­petés? S hogy történt ez? — Dóra rövködött és az egekben érezte ma­gát szédülten is. — Tudod, — válaszolt végre a fiú — ezután is nyelvtanár akarok ma­radni, mint eddig voltam, a főis­kolán. — És később? — kérdezte Dóra. A fiú arcán ismét megjelent az 8 bizonyos hamiskás mosoly. — Később, mint a te férjed, ahol akarod. És ekkor megmutatta a lánynak a német személyazonosságit. Dóra kezdett mindent megérteni. — Te, te nem vagy magyar? — Nem. Éppen úgy, mint te, én is csak három hétig voltam a 313-as csoporttal Budapesten városnézőben. És magyarul tudok, mert — mint mondtam — nyelvtanár vagyok. Dóra még vitatkozni akart Stefan eddigi titkolódzás miatt, de a fiú szorosan tartotta karjaiban és csó­kolta. — Pszt, — mondta a fiú —, nász­úira mindenképpen Budapestre me­gyünk. S a magyar szavak, amiket az ígérethez fűzött, bizonyára így hang­zottak: Szeretlek téged! (Fordította: Farkas András) Peremboltok< Ege Egerben, a város külterületi részein, ahol nehézkes a keres­kedelmi ellátás, peremboltokat létesítenek. Az új üzleteket a lakosság társadalmi munkával építi. A Petőfi Sándor utcában a közelmúltban kezdték el az első perembolt építését, ahol

Next

/
Thumbnails
Contents