Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

1961. március 23., csütörtök imepc jsag 3 Tiszta Egert! A városi tisztifőorvos a tisztaság megteremtésével kapcsolatos tervekről Eger tisztántartása, nagyfor­galmú, de egyben szűk,, kor­szerűtlen utcái, útjai miatt, az elavult és már erősen, felújí­tásra szoruló csatornahálózat miatt nagyon nehéz. Mégis; ebben az évben is, mint min­den tavasszal, az illetékes szer­vek fontolgatják, mérlegelik; hogyan lehetne a lehetőségek­hez mérten legjobban megte­remteni a város tisztaságát? Erre részben az alapvető egészségügyi feltételek megte­remtése, részben a város'ilyen­kor, tavasszal már mindin­kább növekvő idegenforgalma miatt is szükség van. Dr. Dely János, városi tisztifőorvos ez alkalommal így nyilatkozott á tisztaság megteremtésével kap­csolatos tervekről, s már meg­tett intézkedésekről: — Nagy munkát vállal ma­gára az, aki Eger tisztaságát egyszer s mindenkorra meg akarja teremteni. Eddig min­den esztendőben megrendezték az úgynevezett tavaszi tiszta­sági, nagytakarítási hónapot, ezzel azonban csak időleges hatást értek el. A város a kampány befejeződése után nem sokkal, ugyanolyan poros, egészségtelen légkörű lett, mint azelőtt volt. — A tisztasági hónapot ez évben, április 1-től ismét meg­rendezik. Most azonban ápri­lis után is mindig rendet, tisz­taságot akarunk városunkban. Ahhoz azonban, hogy ezt elér­hessük, áprilisban kell megte­remteni az alapot. Éppen ezért részletes intézkedési tervet dolgoztunk ki, amelynek vég­rehajtásában nagy szerepet kapott az állami közegészség- ügyi felügyelő, a Városgondo­zási Vállalat. Mellettük igyek­szünk az eddigieknél sokkal jobban, hathatósabban bevon­ni a rendőrséget is a tisztaság megteremtésével kapcsolatos terveink végrehajtásába. Se­gítségével érvényt akarunk szerezni annak a meglevő ren­delkezésnek, amely szerint aki nem tartja rendben megfele­lően a házatáját, megbírságol­ható, eljárás indítható ellene. — A tisztasági hónap alatt rendet akarunk teremteni az utcákon, letisztíttatni a házak külsejét, rendbeRozatni belse­jüket. Műemlék épületeinkre ez különösen vonatkozik, első­sorban azért, mert ezeket a ki­ránduló idényben naponta szá­zak tekintik meg. így a többi között felhívjuk a megyei ta­nács gondnokságának figyel­mét arra, hogy a nagy bejárati kaput díszítő Fazola-remekmű- vet is rendszeresebben tiszto­gassák, mert abból lassan már alig látszik valami a portól. Ugyanígy intézkedünk, hogy a várfeljáratot nagyobb gondos­sággal tisztogassák, az utcá­kon építkezések, korszerűsíté­sek után ne hagyják ott he­tekig a törmeléket. — Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni, de minden intéz­kedésünk, tervünk azt bizo­nyítja, hogy rendet, a lehető­ségekhez viszonyítva tisztasá­got kívánunk teremteni a vá­rosban. A Városgondozási Vál­lalat minden rendelkezésre ál­ló technikai eszközét igénybe vesszük ehhez. Ezenkívül azon­ban igyekszünk társadalmi erőket is mozgósítani, így pél­dául az egészségügyi állandó' bizottságot és a Vöröskeresztet. Nagy szerepet szánunk á leg­közelebbi időkben megalakuló lakóbizottságoknak is. Az üze­meknél, vállalatoknál, bölcső­déknél, napközi otthonoknál, élelmiszeripari üzemeknél, munkásszállóknál, termelő­szövetkezeti gazdasági épüle­teknél egészségügyi, tisztasági ellenőrzéseket rendezünk. Az iskolákban ezeken az ellenőr­zéseken kívül tisztasági ver­senyt is indítunk. — Intézkedési terveink min­den pontja megvalósítható, a meglevő lehetőségeken alapul. Ezt bizonyítják azok a tettek, amelyeket eddig végrehajtot­tunk, s amelyek nyomán a belváros már némileg tisztább képet nyújt, mint eddig. Azt hiszem, ha céljainkat megis­meri a város egész lakossága, nem találunk olyan embert, aki ezek valóra váltásában ne nyújtana nekünk segédkezet az elkövetkező idők folyamán — fejezte be nyilatkozatát dr. Dely János. Útbun a világ; körül San Franciscóban elindult vii ágkörüli útjára a „Fair- weather” nevű motoroshajó, amelyen a héttagú Adams csa­lád 1971-ig be akarja járni az egész világot. Adamsék most megvalósítják „tíz évig terve­zett álmukat” és Acapulco, Thaiti, Ausztrália, Hongkong és India érintésével áthajóznak a Földközi-tengerre. KéS műsgeskbcm — RECSKEN a nőtanácá még ebben a hónapban nagy­szülők napját tart. Ez alka­lommal műsoros estet rendez­nek a tiszteletükre. Szeszt parancsol? Adjon egy fél kisüstit. n népharag döngeti a Franco-bartönök kapuit Március 25-én és 26-án Pá­rizsban nyugat-európai konfe­renciát tartanak a spanyol po­litikai foglyok és száműzöttek amnesztiájáért. A konferencia létrehozását világméretű tilta­kozások sürgetik, mert 22 év­vel a spanyol polgárháború után, a nemzetközi fasizmus vereségének 16. évében egyre fokozódik Franco terroriszti- kus diktatúrája Spanyolország­ban s a börtönök mélyén ez­rével sínylődnek a politikai foglyok. Mintegy 200 000 poli­tikai száműzött él külföldön. A napvilágra került megdöb­bentő adatokból kitűnik, hogy például a burgosi börtönben 393 olyan politikai fogoly volt a múlt év végén, akik összbüntetése elérte a 9825 esztendőt, ami egyénenként átlag 25 esztendőt tesz ki. A politikai foglyok megrázó levelei kérik a közvéleményt segítsék elő hazatérésüket ott­honukba, az életbe, a börtön­zárkák siralmas világából, húszéves raboskodás után. A kiáltások visszhangja me­gyénkbe is elért. Március 20- án a Mátravidéki Erőmű kul- túrotthonában békenagygyú- lést szervezett a szakszervezet és a Hazafias Népfront, ahol Petőfibánya, Rózsaszentmár- ton, a Selypi Cement- és Cu­korgyár és az erőmű mintegy ötszáz dolgozója jelent meg. A gyűlésen részt vettek Ange- lita Ramis és Juanita Dias, a Spanyol Kommunista Párt és a nemzetközi brigád tagjai, hazánkban élő emigránsok. — Beszédet mondott Farkas Je­nő, a párt régi harcosa. Fel­szólalt a nemzetközi brigád tagja, Angelita Ramis és a börtönbe zárt spanyol hazafi­ak szabadonbocsátásáért, az amnesztia törvény megadásá­ért emelt szót. A gyűlés részvevői tiltakozó táviratot küldtek az Országos Béketanácshoz. A távirat hangsúlyozza: „a magyar népi amely végigszenvedte a spa­nyol Franco-rendszerrel rokon Horthy-fasiszta rezsimet, 1936- ban is segítette a spanyol sza­badságharcot, ma is, felsza­badulásunk után, szolidárisak vagyunk a ' spanyol néppel, összegyűltünk, hogy tiltakoz­zunk a spanyol népet elnyo­mó rendszer ellen, a bebörtön­zött hazafiak fogvatartása el­len. Követeljük, hogy bocsás­sák szabadon a spanyol politi­kai foglyokat, tegyék lehetővé, hogy az elűzött emigránsok visszatérhessenek hazájukba”. Az elektrotechnika és automatika „birodalmában“ Kevesen tudják, hogy van Egerben egy vállalat, amely­nek egyik üzemében jelentős elektrotechnikai munka fo­lyik — s készítményei az or­szág határain túl is hirdetik az egri dolgozók jó munkáját. Az Egri Városi Tanács egyik vál­lalatáról, az Egri Vasipari és Finommechanikai Vállalatról, illetve a Kocsis Bernát utcai üzeméről van szó. Felkerestük tehát az évről évre izmosodó üzemet, hogy tájékoztatást nyerjünk az itt folyó jelentős munkáról. Az újonnan létesített irodá­ban, amelyben még a friss fes­ték szaga terjeng, találom a Vállalat igazgatóját, őszi Ven­cel elvtársat, amint a folya­matban levő munkákról tart megbeszélést Hídvégi Jenő elvtárssal, az üzem vezetőjével. — A múlt esztendőben 370 ezer forint építési-beruházási és 70 ezer építési-felújítási hi­tele volt ennek az üzemnek — mondja az igazgató elvtárs —, a folyó évben pedig még to­vábbi 20 ezer forintot fogunk erre költeni. A jelentős költsé­gek révén egyre komolyabb üzemi jelleget kezd ölteni ez az egykor teljesen elhanyagolt üzem. Nem hagyhatom említés nélkül üzemünk kiépítésében a dolgozók múlt évi 10 000 fo­rint értékű társadalmi munká­ját! — Az üzemben — folytatja őszi elvtárs — erősáramú és automatikai berendezéseket készítünk — az utóbbi készít­ményeink közül 70 százalék érül! Az idei gramonk r> forint értékű j7 . ányoz elő! Néhány jele nt* b munkája az üzem­nek a következő: szovjet ex­portra készítjük el egy vegyi­üzembe beépítendő erősára­mú ún. hypersorber nevű ké­szüléket, a DIMÁVAG-gal kap­csolatos közvetett export kere­tében eljutnak elektrotechni­kai berendezéseink Németor­szágba, a Szovjetunióba, Ang­liába és Indiába. Igen jelentősek belföldi meg­rendeléseink is. Készítünk a pécsi Uránművek részére elek­tromos vezérlőberendezéseket, a pécsi gáztároló és az Egye­sült Izzó részére kapcsoló be­rendezéseket gyártottunk. Az Özdi Kohászati Üzemek és a Szombathelyi Pamutipar szá­mára különböző berendezése­ket szállítottunk. Az üzemben 86 dolgozó vesz részt a termelőmunkában. Büszkén mondja őszi igazga­tó, hogy az üzem egy kis rá­diójavító részlegből nőtt nagy- gyá és a kis törzsgárda saját maga nevelte ki szakmunkás- gárdáját. Most is 37 ipari tanu­lója van az üzemnek, elektro­műszerész és lakatos tanulók. A beszélgetés után végigjár­juk az egész üzemet. Az udva­ron még nem teljes a rend, mert hiszen még nem fejezték be á megkezdett építkezéseket. A festőműhelyben még épít­keznek, de azért zavartalanul folyik a hatalmas vasvázak, szekrények festése. — A kalá- pácslakkozásra kívánunk át­térni — informál az igazgató — mivel ezt kívánják ma már általában mindenütt a meg­rendelők. A hatalmas lakatosszerelő­műhelyben lázas munkában találjuk a munkásokat. Egyik helyen a Pereces bányatelep 9 mezős kapcsolótáblájának vá­záját készítik — Ficsór Béla csoportvezető pedig az ózdi re­kontsrukcióval kapcsolatos ve­zérlőberendezés műszerfülké­jének készítésénél hajol egy bonyolult műszaki rajz fölé. Megilletődve lépünk be az automatikai műhelybe, ahol 3 brigádban készülnek ezek az ördöngős készülékek. Igen he­lyes ipari politikával megérez­te a vállalat már évekkel ez­előtt, hogy az anfomatikáé a jövő és fokozatosan kiépítette ezt a jelentős, értékeket gyártó mű­helyét. A rendkívül bonyolult felépítésű készülékek belsejé­ben piros, zöld és kék, vékony és vastag huzalok tekeregnek rejtelmes rendszerességgel. Szeredi György brigádvezető egy erősáramú berendezésen, a Salgótarjánba készülő 35 KW- os műszerfülkén dolgozik. Igen bonyolult műszaki rajzokat te­reget elém és olyan világosan magyarázza az apróbb-na- gyobb jelzéseket, hogy való­sággal életre kel előttünk a készülék. Kundrák András, II. éves ipari tanulót lázas mun­kában találjuk: egy vezérlőbe­rendezést igazít át, mivel a szerelésbe szépséghiba csúszott és bizony, erre is adni kell eb­ben a munkában. Az erősáramú szerelőcsar­nokban hatalmas vasvázak so­rakoznak, melyekbe az elek­tromoskészülékek, vezetékek beszerelése folyik. Borbély La­jos, a már említett szovjet ex­portkészüléken dolgozik. A te­rem közepet egészen kitölti az Egyesült Izzó részére gyártott hatalmas berendezés. Szinte már szállításra készen áll a DIMÁVAG részére egy lemez­olló vezérlőkészülék. Az eme­leti részen nők dolgoznak — itt találjuk például Tolnai Imrénét, aki a budap>esti GANZ-ból jött ide és már 6 éve dolgozik a szakmában. Sze­reti a szakmáját és úgy érzi, nem is tudna már más terüle­ten dolgozni. Az üzem egyik büszkesége a tanműhely. Csinosan berende­zett műhely — az üzem iskolája Kiss László foglalkozik itt az elektroműszerész tanulókkal — fiúkkal, leányokkal. Az egyik sarokban három fiú: Elek Miklós, Mártonfi ' Lajos és Hóra Béla elsőévesek, egy trafó tekercselését végzik nagy gonddal. A leányok is szorgos- kodnak: Tóth Erzsébet és Ringelhann Klára ellenálláso­kat és biztosítékokat tisztogat­nak, melyeknek tisztán kell beszerelésre kerülniük a ké­szülékekbe. Próbaterem is van az üzem­ben, ahol Farkas Tibor irányí­tásával próbának vetik alá a beépítésre kerülő berendezések ellenőrzését. Valóban, jó munkát végez az Egri Finommechanikai Válla­lat, mely éppen az idén ünnep­li alapításának 10. évforduló­ját. 1960-ban 1 400 000 forint többletnyereséget ért eV. Ebből a nagy munkából élenjáróan vették ki a részüket a Kocsis Bertalan utcai üzem kiváló dolgozói — hiszen van itt olyan dolgozó is, aki kétszer is ka­pott már jelvényt. — Az idén április 4-én ismét 3 fő kap ki­váló dolgozó jelvényt és 3 ok­levelet — mondja búcsúzóul az igazgató elvtárs. Sugár István Az elmúlt hetek kedvéző időjárását kihasználva, terme­lőszövetkezeteink parasztsága megkezdte a tavaszi mező- gazdasági munkák elvégzését. Szántanak, vetnek mindenütt, ameddig a szem ellát a határban. A lófogatok mellett me­gyénk valamennyi erőgépe, traktora hetek óta munkában van. Legtöbb helyen két műszakban végzik a szántást a, traktorok. Ez ideig több mint 41 ezer 668 holdat szántottak fel. Egy hét alatt 25 000• holddal növekedett meg a felszán­tott területek mennyisége. Képünkön Banka Alajos traktoros Visontán, a Reménység Term előszövetkezet Borki-dűlő jében tavaszi árpa alá szántja a földet. (Foto: Kiss Béla) Miért csak ősszel? Az elmúlt fűtési idényben, bár volt megfelelő mennyisé­gű tüzelő, mégsem mondhat­juk, hogy az ellátás zavarta­lan volt. Évről évre több sze­net, brikettet hozunk forga­lomba, mégis előfordult, hogy téli időszakban sorba- álliak például Egerben, Kál- ban, Hevesen. A torlódások és a vásárlási láz elkerülhető lenne, ha a tüzelőt a közületek, de nem utosósorban a lakosság is igyekezne megvásárolni a nyári időszakban. Hiszen a bányászok egyenletesen ter­melnek télen és nyáron, te­hát a tüzelőanyag szállítása egyenletes, és abban az idő­szakban, amikor tavaszodik és a fűtési idény megszűnik, igen sokan megfeledkeznek arról, hogy helyes és éssze­rű dolog lenne, ha a tüzelő­jüket már most beszereznék. Igen sok közület vezetője, vagy anyagbeszerzője hivat­kozik a téli időszakban arra, • hogy milyen fontos üzemé­nek, vagy munkahelyeinek tüzelőanyag-ellátása, és itt hivatkoznak termelési és szo­ciális érdekekre, ugyanakkor nem gondoskodnak időben a tüzelőanyag beszerzéséről most, amikor torlódás és sor- banállás nélkül, akár teljes évi szükségletüket is besze­rezhetnék. Az elmúlt fűtési idényben több iskola akkor gondolt a tüzelő beszerzésére, amikor ősszel a tanítás már megkez­dődött. Ebben az időpontban a TÜZÉP Vállalat már nem tujda zökkenő nélkül kielégí­teni az ilyen elmaradott kö­zületi igényeket. Ezek a kö­zületi tételek elvonják a ren­delkezésre álló szénkészlete­ket, pedig a lakosság fűtö- anyagszükségletére egyre job­ban jelentkezik az ősz beáll­tával. Az elmúlt tél folyamán sokan méltatlankodtak amiatt, hogy sorbanállással jutottak a tüzelőhöz. Kétség­telen, hogy ez nem helyes de látniuk kell', hogy a hideg idő beálltával nem lehet ki­elégíteni egyszerre mindenki­nek a szükségletét. Tehát a vásárlók saját maguk iránt érezzenek annyi felelősséget, hogy a téli tüzelőszükségletü­ket már most szerezzék be. A tüzelő szállításához ren­delkezésre állnak a TEFU- gépkocsik, amelyek a meg­rendelt tüzelőt házhoz szállít­ják. A lakosság mellett elsősor­ban' a közületek fontos fel­adata, hogy idejében szerez­zék be a téli tüzelőt. Vidéki intézmények, válla­latok és iskolák részére va­gontételben szállít a TÜZÉP megrendeléseket, azonnal el­juttatják a vállalathoz. Az egyenletes — sorba­állások nélküli — tüzelőellá­tás megvalósításához az szükséges, hogy a fogyasztók mindezt megértsék és fel­mérjék, hogy ez egyéni és egyben népgazdasági érdek Ez aztán a kitűnő lap I Az Obsever című angol lap szerkesztősége nemrég levelet kapott egyik rendszeres olva­sójától, Miss Chebbertől, aki a lap minőségét dicsérve így ír: „A kimosott blúzokat rendsze­rint törülközőbe csavarom és újságpapírok között a mat­rac alá teszem. Az újság fel­szívja a nedvességet, s a blú­zokat száradás' után nem kell vasalni. Olyanok, mintha újak lennének. Ehhez azonban ki­tűnő minőségű lapra van szük­ség ... Valahányszor kevésbé megbízható lapot használtam, az eredmény bozalmas volt.” Ezek után a lap minőségét illetőleg semmiféle . kételynek nem lehet helye.

Next

/
Thumbnails
Contents