Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-23 / 70. szám
3 NßPOJSAG 1981. március S3 . esütörtök Két hónap három sxovjet városban t Moszkvában, Leningrádban és Tallinban Az egyre élénkülő kulturális kapcsolatok keretében töltött két hónapot a Szovjetunióban dr. Bihari József tanszékvezető főiskolai tanár, az Egri Pedagógiai Főiskola orosz nyelv- és irodalom tanszékéről. Tudományos kutatásaihoz keresett és talált forrásmunkákat és segítséget a szovjet tudósoknál. A hatvan napos út élményeit és érdekességeit most rendszerezi jegyzeteiből dr. Bihari, pedig már január végén hazajött. A gazdag program gazdag eredményt is hozott és ennek feldolgozása időt kíván. — Ha most erről az utamról akarok pár szóval ízelítőt adni, akkor összehasonlítással kell kezdenem — mondja dr. Bihari. — Egyetemista koromban franciaszakos tanárnak készülvén, professzorom a képesítést ahhoz kötötte, indokoltan, hogy járjuk meg Párizst, vagy legalább is kerüljünk ki Franciaországba. Akkor a család nagy-nagy anyagi áldozatára volt szükség, hogy éhezve is valamennyi időt töltsék a fény városában, ma meg riagyösszegű ösztöndíjjal indultam útnak Moszkva felé: nagyszerű szállodákban laktam, barátok között éltem és segítő munkatársakkal találkoztam mindenütt — a szívélyes érdeklődésen túl is. Moszkvában a világvárosi méreteken túl az a nagyütemű építkezés lepett meg, ami minden kerületben, csaknem minden utcában új házakat emel. Mondják, hogy naponta háromszáz lakást adnak át a boldog tulajdonosoknak. Ezzel a számmal máris érzékeltettük azt a rohamos fejlődést, amely annyira jellemző a szovjet fővárosra. — Harminckét emeletes szálló 9-ik emeletén laktam. Modern szálló, minden kényelemmel. Nem először jártam itt, évekkel ezelőtt is' turistáskodtam már Moszkvában, de a pár év alatti fejlődés engem is meglepett. — Ml tűnik fel a moszkvai utcán a turistának? — A járókelők fegyelmezettsége. Az autóbuszok, trolibuszok kalauz nélkül .futnak, az utasok felszállnak, egy perselyszerű alkalmatosságba bedobják az 50 kopeket, jegyet szakítanak és utaznak. A bérletesek felmutatják bérletüket (talán a szokás, vagy a „népi ellenőrzés” miatt). Beszéltem moszkvaiakkal, akik elmondták, hogy az új rendszer nagyon bevált, és általánosan bevezetik. Kicsiny dolognak tűnik, de nagyon jellemző a szovjet emberek öntudatára és az öntudatra nevelésre. — Sok ismerőssel találkoztam Moszkvában, akik már jártak Magyarországon. Ezek látogatását adtam vissza családoknál, szerkesztőségekben. A viszontlátás minden esetben igen szívélyes és bensőséges volt. Például Kungurov íróval, aki az irkutszki főiskolán irodalom-professzor. Az SZKP Központi Bizottságának plénumára jött Moszkvába és értékes órákat töltöttünk együtt. — Találkoztam a Moszkvai Irodalmi Újság szerkesztőségében az egyik írónővel, aki „Szervusz, Magyarország!” címmel összefoglalót írt útiélményeiről: ebben az írásban kedvesen emlékezik vissza az Egerben töltött naplókra. — Nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy a moszkvai rádióban két alkalommal nyilatkozhattam a magyar műsorban: december 23-án tízperces adásban számoltam be eredményeimről és tapasztalataimról, majd januárban 'a kéthónapos tanulmányút summáját adtam egy hatperces interjú keretében. — Milyen darabokat látott a moszkvai színházakban? •— Nagyon mély hatást gyakorolt rám a Hamlet, valamint a Háború és béke_ színpadi változata. Meglepő az a szcenikai gazdagság, ahogyan a klasszikus darabokat színre viszik. — Hallottam David Ojsztra- hot hegedülni, aki Csajkovszkij VI. szimfóniáját adta elő. Nagy hatást tett rám azObraz- cov Színház bábjátéka, az ördögmalom is. Külön érdekessége az előadásnak, hogy a szünetben a közönséget kivezetik a hallba, ahol a népi- demokratikus országok bábszínházainak fejlődését kiállítások mutatják be. Érdeklődésemre, hogy a magyar bábosok vitrinjét nem látom, hozzám fordult a nagy művész: „Én is beszélni magyarul” — szöveggel és készségesen igazított el érdeklődésemben. — Milyen a szovjet irodalmi élet? — Átfogó képet adni nem tudok és erről nem is lehet pár mondatban sommásan beszélni. Érdekes, hogy kialakult az idősebb írók és a fiatalok között egy új kapcsolat: patronálják, segítik az idősebbek a fiatalokat, személy szerint is. S az emberek egymás közötti viszonyára jellemző, hogy én is a nép minden rétegéből, művészekkel, írókkal, ipari és mezőgazdasági munkásokkal, tudósokkal találkoztam, akik a napi politikai eseményék iránt is meglepően fogékonyak. Minden beszélgetésből kicseng a béke igazi igénylése. — Hogyan ismernek bennünket a szovjet dogozók? — Meglehetősen jól. Tájékozottak dolgaink felől. A magyarokat nagy megbecsülés övezi a Szovjetunióban. A Népszabadságnak hétezren felül van előfizetője, a Népsportot hétszáz ember járatja rendszeresen, míg a Magyar Ifjúságot 508 ember kéri házhoz. Tízezer fölött van a magyar újságok példányszáma havonta, míg 129 magyar folyóirat érkezik ide évente, töbj> mint harmincezer példányban. A Nők Lapja havonta 4684 példányban fogy el, a Divatlap 3500 példányban, de népszerű az Élet és Tudomány is, mert állandó olvasóinak száma ezer felett van. Leningrádban más város egyénisége fogadott. Puskin verseit érzi és hallja az ember, amint halkan suttognak a fák. A nagyszerű építészeti alkotások, terek, a történelem, a múzeumok, mindmind nagyságot és méltóság- teljes ritmust dirigálnak a város életében. Az Ermitázshoz vezető úton (majdnem zarándoklatszerű hangulata van ennek a távolságnak a szállótól!) Nagy Péter bronzszobra áll. Egyetlen gránittömb, amit valahonnan a finn-karéi részekről hozatott 1782-ben Nagy Katalin. — A leningrádi pártfőiskola az egykori duma (cári parlament) épületében működik, jelezve az idők és a történelem óriási változását. Az egykori duma nagytermének sima parkettjén ma szovjet fiatalok hálóznak. — Lenyűgözött az Izsák-szé- kesegyház monumentalitása és művészi gazdagsága. S valahogy úgy éreztem, itt is, hogy a világvárosok mind szépek, grandiózusak, de mindegyik másképp szép és másképp grandiózus. A harmincnyolc, egydarabból készült, hatalmas márványoszlop látványa lenyűgözött. — A leningrádi egyetemen finn-ugor tanszék is van, magyarul is tanulnak tízen-ti- zenketten és eleven kapcsolatuk van az élő magyar irodalommal. Tallin háromszázezer lakosú város, fekvése hasonlít Egeréhez. A város egy része a XIV. században épült és ma is eredeti szépségében áll. A Ratusában, a régi városházában kiállítás mutatja be a középkori kínzóeszközöket, amelyek egy barbár világra emlékeztetnek. — A három és félmilliós észt nép ismeri és számon tartja rokonságunkat, bár nyelvük a miénkhez ma már semmiben sem hasonlít. A tartui egyetemen magyar tanszék működik. — Soha annyi észt nyelvű könyv meg nem jelent, mint a szovjet uralom évei alatt. A régi junkereknek a német irodalom kellett, a nép nem olvashatott. Most, a szovjet észt köztársaság a kultúra terjesztését főfeladatának tekinti. Színház, film és irodalom észt nyelven — egyik jelemzője a tallini szellemi életnek. Itt — ahol a tallini pedagógiai főiskola meghívására előadást tartottam a magyarországi felső- oktatás helyzetéről — kedveskedtek nekem az Egri csillagok észt nyelvű kiadásának egyik példányával, — Milyen további kapcsolatok kiépítésére vezethet egy ilyen sikeres tanulmányút? — Részt vettem a szovjet Béketanács ülésén. Érdekes és nem meglepő, hogy a hazánkban is járt békekaravánnak milyen nagy sikere volt. Most szó esett arról, hogy tőlünk is mennének békekaravánok a Szovjetunióba és ezzel az akcióval is erősödik a két nép közötti barátság és a béke ügye. Az egri főiskola hallgatói levelezésben állnak az irkutszki főiskolásokkal és terv született meg arról, hogy a tanszék hallgatói egyhónapos úttörő-táborba mennek a Szovjetunióba, már 1961-ben. Mert a nyelvet megtanulni és a nép>et otthon megismerni — így egész a mi munkánk, a két nép barátságának és megértésének szolgálat?. Beszélt dr. Bihari a vendéglőkről, ahol néha talán lassú a kiszolgálás, de rögtön meggyorsul, ha kiderül, hogy magyar ember ül a fehér abrosz mellett, beszélt az emberekről, akik nagy élniakarással dolgoznak és hisznek a békében, a kígyózó és folyton újuló sorokról, amelyek a Lenin-mauzó- leumot közelítik meg, arról a felszabadult és bátor eszmecserétől, amellyel a szovjet életet vitatják meg az emberek és az örömről, amelyet a szovjet siker hallatára és láttára kifejeznek. Farkas András Az ENSZ kongói békéltető bizottságának* jelentése sen nevezett ki, a bizottság megállapítása szerint sem lehet törvényesnek tekinteni mindaddig, amig nem kapja meg a parlament jóváhagyását. A bizottság több pontban teszi meg javaslatát a kongói helyzet rendezésére: Kongóban az egymással szemben álló erők kössenek fegyverszünetet: az ENSZ közreműködésével helyre kell állítani a törvényességet és' a rendet; át kell szervezni az ország köz- igazgatását és hadseregét; gondoskodni kell arról, hogy a parlament olyan alkotmányt hagyjon jóvá, amely biztos alapul szolgál Kongó alkotmányos életéhez. A jelentés nem tesz említést a Csőmbe által kezdemé- \ nyezett tananarivei értekezletről, de javasolja, hogy a kongói politikai vezetők, lehetőleg Kongó határain kívül, tartsanak megbeszélést. A kongói válság oka — a bizottság jelentése szerint — az, hogy: l. Belgium nem tett eleget a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozatának, hogy vonja ki katonai és katonai jellegű személyzetét Kongóból és ne avatkozzék be az ország belügyeibe; 2. az ENSZ nem határozta meg pontosan saját megbízottjának feladatát a válság kezdetén és az ENSZ-parancsnokságot nem látta el a feladata végzéséhez szükséges eszközökkel; 3. az ENSZ nem foglalt határozottan állást a törvényes hatalom kérdésében. A jelentést Marokkó és Ghana képviselője nem írta alá azzal az indokolással, hogy február közepe óta, amikor a bizottság a munkáját befejezte, a kongói helyzet nagymértékben megváltozott, így a jelentés ma már idejét múlta. A Pravda Strauss legutóbbi müncheni beszédéről MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda tudósítója megjegyzéseket fűz ahhoz, hogy Strauss nyugatnémet hadügyalások lés keddi ülésén marskjöld „önzetlenségét, őszinteségét és odaadását”. Azt mondta, hogy tanulmányozni kell az ENSZ kongói „békéltető bizottságának” ajánlásait, s egy „nyugalmi idő” után kell megoldást keresni. Az Egyesült Államok — folytatta — ellenzi a kongói ENSZ-akció megszüntetésére tett szovjet javaslatot. Tagadta, hogy a nyugati hatalmakra bármilyen felelősség hárul Lumumba meggyilkoláséért. Moreau De Melen belga megbízott rágalmakkal válaszolt Gromiko tényeken nyugvó kijelentéseire. Azt állította, hogy Belgium függetlenséget adott Kongónak. Václav David csehszlovák külügyminiszter felszólította a közgyűlést, ítélje el Belgium agresszióját és vesse latba erejét a kongói kérdésnek a kongói nép óhajával összhangban történő megoldására, tegye lehetővé a törvényes kongói parlament és kormány működését. Az ülést Boland elnök magyar idő szerint este negyed nyolckor berekesztette. Az AP közlése szerint Boland nem tűzött ki újabb időpontot a kongói vita folytatására. (MTI) Pétervásárán is megtartotta első közgyűlését a TIT minisztert választották meg a Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökévé. Megállapítja, hogy ezzel tovább erősödtek a Strauss vezetése alatt álló militarista erők pozíciói. Beiktatásakor Strauss Münchenben beszédet mondott. A beszédet vad gyűlölet hatotta át a szocializmussal, a Szovjetunióval szemben. A göbbelsi propaganda szellemében Strauss „kommunista veszéllyel” ijesztgetett és „totális harcot” hirdetett ellene. Rendkívül éles, ellenséges hangon rágalmazta a Szovjetunió külpolitikáját, azt állította, hogy ennek „egyedüli célja a nemzetközi légkör megmérgezése”. A tudósító kijelenti, hogy Strauss beszéde kirívó ellentétben áll egyes nyugatnémet felelős személyiségeknek, köztük Adenauernek azzal az állításával, hogy a Szovjetunióval való kapcsolatban a légkör megjavulását kívánjuk. Strauss beszéde újból megmutatta, hogy ő és a mögötte álló körök a békés egymás mellett élés esküdt ellenségei. A bonni hadügyminiszter nem átallotla azt mondani, hogy a békés egymás mellett élés „egy általános bolsevik koncentrációs tábor” megteremtésének perspektíváját jelenti. (MTI) Ausztráliai hatósá rok hú jfat fák a háborús bűnös Viiks-et CANBERRA (TASZSZ): Több mint tíz éve rejtőzik Ausztráliában Víiks háborús bűnös, aki Észtország fasiszta megszállása idején együttműködött a hitleristákkal. Felelősség terheli több ezer szovjet ember kivégzéséért. A szovjet kormány több ízben követelte már ennek a hóhérnak a kiadatását. Dordon szenátor a külügyminiszter nevében nemrégiben kijelentette, hogy az ausztráliai kormány továbbra sem szándékozik eleget tenni a Szovjetunió követelésének. Bár Ausztráliában bizonyos körök mentegetni, próbálták a bűnöst, a közvélemény nagy része kiadatását követeli. (MTI) Indiai panasz Déi-üfrikai Unió ellen az ENSZ különleges politikai bizottságában megszervezniük társadalmukat és államrendjüket — folytatta Dzsha. , A bizottság ezután napirendjére tűzte az indiai panaszt. Idő járás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: Hideg éjszaka, többfelé fagy, fél- hőátvonulások, helyenként kisebb eső, futózáporok. Kissé mérséklődő, de többfelé még élénk északnyugati-északi szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 4—plusz 1, legmagasabb nappali hőmérséklet: 4—8 fok között. (MTI) NEW YORK (MT): Az ENSZ 11 tagú békéltető bizottsága kedden a közgyűlés elé terjesztette terjedelmes jelentését. A bizottság jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy ha nem sikerül megoldást találni a kongói válságra, akkor „igen súlyos események következhetnek be, amelyek veszélyeztethetik nemcsak Kongót, hanem egész Afrikát, sőt, talán az egész világot is”. „Nem túlzás azt mondani — hangzik a jelentés —, hogy Kongó a kát tasztrófa szélén áll.” A jelentés hangsúlyozza, hogy a bizottság munkáját hátrányosan befolyásolta a kongói vezetők közömbös, sőt gyakran elutasító magatartása. Csőmbe egyáltalán nem volt hajlandó együttműködni a bizottsággal, Kaszavubu pedig „csupán udvarias" volt vele. A bizottság mindenekelőtt rámutat arra, hogy Kongó ..alaptörvényét” módosítani kell, mert azt az egymással szembenálló erők saját tetszésüknek megfelelően értelmezik. Ileo leopoldvillei kormányát, amelyet Kaszavubu önkényeFelszól az ENSZ-közgyűl NEW YORK (MTI): Az ENSZ közgyűlés keddi ülésén Gromiko után a brazil küldött, majd Alai Stevenson amerikai delegátus szólalt fel. Elutasította Gromiko javaslatait, majd hosszasan dicsérte HamNEW YORK (MTI): Csandra Dzsha indiai megbízott bejelentette az ENS2 különleges politikai bizottságának keddi ülésén, hogy a Dél-Afrikai Unióban négyszázötvenezer indiai származású személyt hátrányos faji megkülönböztetés alá vetnek. Mint mondotta, ez a kérdés már 1946 óta van az ENSZ különböző szerveinek napirendjén. India évről évre a világ elé tárja ezt a kérdést mindaddig, amíg a Dél-Afrikai Unió hatalmasai meg nem értik, hogy a faji egyenlőség alapján kell egyik Pétervásárán működik igen eredményesen filozófiai és közgazdasági tagozattal. A nyelvtanfolyamok szervezése terén is vannak eredmények. Ebben az oktatási évben a járásban Recsken és Pétervásárán orosz nyelvtanfolyam indult. Negatívumként említette meg, hogy az ellenőrzésre kevés súlyt fektettek. Összesen 21 előadást hallgattak meg, de ebből csak 9-et dokumentáltak jelentőlapon. Eredmény kétségtelenül van és nem is kevés, ellenben az is tény, hogy a TIT járási szinten főképp ezen közgyűlés után tudja megkezdeni, illetve szervezetten végezni munkáját. A beszámoló elhangzása után ismertették a határozati javaslatokat, amelyek 3 évre előre határozzák meg a TIT járási osztályának feladatait. A határozati javaslatok elfogadása után a hozzászólásokra került sor. A hozzászólások elemezték a beszámolót és a TIT-munkával kapcsolatban mondták el véleményüket. Felszólalt a közgyűlésen dr. Vass Gyula elvtárs, a megyei elnökség tagja is, aki tolmácsolta a megyei titkárság üdvözletét, majd szólt a járás eredményeiről és hiányosságairól, amelyek jó részét érintette a beszámoló is, de felhívta a figyelmet több olyan eredményre, amelyek a járási TTT munkájának köszönhetők, de a referátumban nem esett szó róla./Ugyanakkor felhívta a figyelmet a színvonal további növelésére, a munka hatékonyságának növelésére. Végül az országos elnökség nevében Kiss István parádi tagtársnak nyújtotta át a dicsérő oklevelét. A közgyűlés második napirendjeként megválasztották az új elnökséget és a járás küldötteit, akik a megyei küldöttközgyűlésen a pétervásári járási osztályt képviselik majd.' A járási művelődési ház íeldíszítettt nagytermében a járás TIT-tagjai jöttek ösz- sze kedden, hogy megvitassák a fiatal járási osztály eddigi munkáját, megjelöljék a feladatokat és megválasszák az új elnökséget, illetve a járás küldötteit. A beszámolót Orcskai István elvtárs, a TIT járási elnöke tartotta. Elemezve az elmúlt évek munkájának eredményeit, hiányosságait, elmondta, hogy a járási osztály megalakulásával lényeges fordulat következett be a járás ismeretterjesztési munkájába. Ezt á tényt főleg a színvonalbeli különbség jelzi, de számokkal is lehet dokumentálni. Míg az 1958/59. évben 262 előadást tartottak, 1959/60-ban 335, a folyó oktatási évben pedig Idáig 386 előadás hangzott el a járásban. Jellemző, hogy erre az évre már 514 előadást terveztek és minden remény megvan arra, hogy a tervből valóság legyen. Ezután az elnök elvtárs áz éves munkát ismertette részletesen, különös tekintettel azt az időszakot elemezve, amely az elnökség létrejöttével kezdődött. Igen reálisan tárta fel a tényeket, beszélt a hiányosságokról. Elmondta, hogy igen kevés az agronómiái előadások száma. Ez évben mindössze 43 előadás hangzott el agronómiái témából. A hallgatóság száma is meglehetősen alacsony (átlag 34 hallgató előadásonként!), ami arra mutat, hogy a szerveknek nagyobb támogatást kellene nyújtani a szervezésben. Eredményként könyvelheti el viszont a fiatal járási osztály, hogy a járás 23 községéből 20 községgel szerződést kötöttek és ezek alapján tartották az előadásokat. Az üzemekben működő munkásakadémiák új színfoltot jelentenek a járás életében. Említésre méltó viszont az a tény is, hogy a megye két községi szabadegyeteme közül az
