Népújság, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-23 / 70. szám

3 NßPOJSAG 1981. március S3 . esütörtök Két hónap három sxovjet városban t Moszkvában, Leningrádban és Tallinban Az egyre élénkülő kulturális kapcsolatok keretében töltött két hónapot a Szovjetunióban dr. Bihari József tanszékveze­tő főiskolai tanár, az Egri Pe­dagógiai Főiskola orosz nyelv- és irodalom tanszékéről. Tudo­mányos kutatásaihoz keresett és talált forrásmunkákat és se­gítséget a szovjet tudósoknál. A hatvan napos út élményeit és érdekességeit most rendsze­rezi jegyzeteiből dr. Bihari, pe­dig már január végén haza­jött. A gazdag program gazdag eredményt is hozott és ennek feldolgozása időt kíván. — Ha most erről az utamról akarok pár szóval ízelítőt ad­ni, akkor összehasonlítással kell kezdenem — mondja dr. Bihari. — Egyetemista ko­romban franciaszakos tanár­nak készülvén, professzorom a képesítést ahhoz kötötte, indo­koltan, hogy járjuk meg Pá­rizst, vagy legalább is kerül­jünk ki Franciaországba. Ak­kor a család nagy-nagy anyagi áldozatára volt szükség, hogy éhezve is valamennyi időt töltsék a fény városában, ma meg riagyösszegű ösztöndíjjal indultam útnak Moszkva felé: nagyszerű szállodákban lak­tam, barátok között éltem és segítő munkatársakkal talál­koztam mindenütt — a szívé­lyes érdeklődésen túl is. Moszkvában a világvárosi méreteken túl az a nagyütemű építkezés lepett meg, ami minden kerületben, csaknem minden utcában új házakat emel. Mondják, hogy naponta háromszáz lakást ad­nak át a boldog tulajdonosok­nak. Ezzel a számmal máris érzékeltettük azt a rohamos fejlődést, amely annyira jel­lemző a szovjet fővárosra. — Harminckét emeletes szál­ló 9-ik emeletén laktam. Mo­dern szálló, minden kénye­lemmel. Nem először jártam itt, évekkel ezelőtt is' turistás­kodtam már Moszkvában, de a pár év alatti fejlődés engem is meglepett. — Ml tűnik fel a moszk­vai utcán a turistának? — A járókelők fegyelmezett­sége. Az autóbuszok, trolibu­szok kalauz nélkül .futnak, az utasok felszállnak, egy per­selyszerű alkalmatosságba be­dobják az 50 kopeket, jegyet szakítanak és utaznak. A bér­letesek felmutatják bérletüket (talán a szokás, vagy a „népi ellenőrzés” miatt). Beszéltem moszkvaiakkal, akik elmond­ták, hogy az új rendszer na­gyon bevált, és általánosan be­vezetik. Kicsiny dolognak tű­nik, de nagyon jellemző a szovjet emberek öntudatára és az öntudatra nevelésre. — Sok ismerőssel találkoz­tam Moszkvában, akik már jártak Magyarországon. Ezek látogatását adtam vissza csalá­doknál, szerkesztőségekben. A viszontlátás minden esetben igen szívélyes és bensőséges volt. Például Kungurov íróval, aki az irkutszki főiskolán iro­dalom-professzor. Az SZKP Központi Bizottságának plénu­mára jött Moszkvába és érté­kes órákat töltöttünk együtt. — Találkoztam a Moszkvai Irodalmi Újság szerkesztőségé­ben az egyik írónővel, aki „Szervusz, Magyarország!” címmel összefoglalót írt útiél­ményeiről: ebben az írásban kedvesen emlékezik vissza az Egerben töltött naplókra. — Nagy megtiszteltetésnek vettem, hogy a moszkvai rádió­ban két alkalommal nyilatkoz­hattam a magyar műsorban: december 23-án tízperces adás­ban számoltam be eredménye­imről és tapasztalataimról, majd januárban 'a kéthónapos tanulmányút summáját adtam egy hatperces interjú kereté­ben. — Milyen darabokat látott a moszkvai színházakban? •— Nagyon mély hatást gya­korolt rám a Hamlet, vala­mint a Háború és béke_ színpa­di változata. Meglepő az a szcenikai gazdagság, ahogyan a klasszikus darabokat színre viszik. — Hallottam David Ojsztra- hot hegedülni, aki Csajkov­szkij VI. szimfóniáját adta elő. Nagy hatást tett rám azObraz- cov Színház bábjátéka, az ördögmalom is. Külön érde­kessége az előadásnak, hogy a szünetben a közönséget kive­zetik a hallba, ahol a népi- de­mokratikus országok bábszín­házainak fejlődését kiállítások mutatják be. Érdeklődésemre, hogy a magyar bábosok vitrin­jét nem látom, hozzám fordult a nagy művész: „Én is beszélni magyarul” — szöveggel és készségesen igazított el érdek­lődésemben. — Milyen a szovjet iro­dalmi élet? — Átfogó képet adni nem tudok és erről nem is lehet pár mondatban sommásan be­szélni. Érdekes, hogy kialakult az idősebb írók és a fiatalok között egy új kapcsolat: patro­nálják, segítik az idősebbek a fiatalokat, személy szerint is. S az emberek egymás közötti viszonyára jellemző, hogy én is a nép minden rétegéből, művészekkel, írókkal, ipari és mezőgazdasági munkásokkal, tudósokkal találkoztam, akik a napi politikai eseményék iránt is meglepően fogékonyak. Min­den beszélgetésből kicseng a béke igazi igénylése. — Hogyan ismernek ben­nünket a szovjet dogozók? — Meglehetősen jól. Tájéko­zottak dolgaink felől. A ma­gyarokat nagy megbecsülés övezi a Szovjetunióban. A Népszabadságnak hétezren fe­lül van előfizetője, a Népspor­tot hétszáz ember járatja rend­szeresen, míg a Magyar Ifjú­ságot 508 ember kéri házhoz. Tízezer fölött van a magyar újságok példányszáma havon­ta, míg 129 magyar folyóirat érkezik ide évente, töbj> mint harmincezer példányban. A Nők Lapja havonta 4684 pél­dányban fogy el, a Divatlap 3500 példányban, de népszerű az Élet és Tudomány is, mert állandó olvasóinak száma ezer felett van. Leningrádban más város egyénisége fogadott. Puskin verseit érzi és hallja az ember, amint halkan suttog­nak a fák. A nagyszerű építé­szeti alkotások, terek, a törté­nelem, a múzeumok, mind­mind nagyságot és méltóság- teljes ritmust dirigálnak a vá­ros életében. Az Ermitázshoz vezető úton (majdnem zarán­doklatszerű hangulata van en­nek a távolságnak a szállótól!) Nagy Péter bronzszobra áll. Egyetlen gránittömb, amit va­lahonnan a finn-karéi részek­ről hozatott 1782-ben Nagy Katalin. — A leningrádi pártfőiskola az egykori duma (cári parla­ment) épületében működik, je­lezve az idők és a történelem óriási változását. Az egykori duma nagytermének sima par­kettjén ma szovjet fiatalok há­lóznak. — Lenyűgözött az Izsák-szé- kesegyház monumentalitása és művészi gazdagsága. S vala­hogy úgy éreztem, itt is, hogy a világvárosok mind szépek, grandiózusak, de mindegyik másképp szép és másképp grandiózus. A harmincnyolc, egydarabból készült, hatalmas márványoszlop látványa lenyű­gözött. — A leningrádi egyetemen finn-ugor tanszék is van, ma­gyarul is tanulnak tízen-ti- zenketten és eleven kapcsola­tuk van az élő magyar iroda­lommal. Tallin háromszázezer lakosú város, fekvése hasonlít Egeréhez. A város egy része a XIV. század­ban épült és ma is eredeti szépségében áll. A Ratusában, a régi városházában kiállítás mutatja be a középkori kínzó­eszközöket, amelyek egy bar­bár világra emlékeztetnek. — A három és félmilliós észt nép ismeri és számon tart­ja rokonságunkat, bár nyelvük a miénkhez ma már semmi­ben sem hasonlít. A tartui egyetemen magyar tanszék működik. — Soha annyi észt nyelvű könyv meg nem jelent, mint a szovjet uralom évei alatt. A régi junkereknek a német iro­dalom kellett, a nép nem ol­vashatott. Most, a szovjet észt köztársaság a kultúra terjesz­tését főfeladatának tekinti. Színház, film és irodalom észt nyelven — egyik jelemzője a tallini szellemi életnek. Itt — ahol a tallini pedagógiai főis­kola meghívására előadást tar­tottam a magyarországi felső- oktatás helyzetéről — kedves­kedtek nekem az Egri csilla­gok észt nyelvű kiadásának egyik példányával, — Milyen további kap­csolatok kiépítésére vezethet egy ilyen sikeres tanulmány­út? — Részt vettem a szovjet Bé­ketanács ülésén. Érdekes és nem meglepő, hogy a hazánk­ban is járt békekaravánnak milyen nagy sikere volt. Most szó esett arról, hogy tőlünk is mennének békekaravánok a Szovjetunióba és ezzel az ak­cióval is erősödik a két nép közötti barátság és a béke ügye. Az egri főiskola hallgatói le­velezésben állnak az irkutszki főiskolásokkal és terv született meg arról, hogy a tanszék hall­gatói egyhónapos úttörő-tábor­ba mennek a Szovjetunióba, már 1961-ben. Mert a nyelvet megtanulni és a nép>et otthon megismerni — így egész a mi munkánk, a két nép barátságá­nak és megértésének szolgá­lat?. Beszélt dr. Bihari a vendég­lőkről, ahol néha talán lassú a kiszolgálás, de rögtön meg­gyorsul, ha kiderül, hogy ma­gyar ember ül a fehér abrosz mellett, beszélt az emberekről, akik nagy élniakarással dol­goznak és hisznek a békében, a kígyózó és folyton újuló sorok­ról, amelyek a Lenin-mauzó- leumot közelítik meg, arról a felszabadult és bátor eszmecse­rétől, amellyel a szovjet éle­tet vitatják meg az emberek és az örömről, amelyet a szov­jet siker hallatára és láttára kifejeznek. Farkas András Az ENSZ kongói békéltető bizottságának* jelentése sen nevezett ki, a bizottság megállapítása szerint sem le­het törvényesnek tekinteni mindaddig, amig nem kapja meg a parlament jóváhagyá­sát. A bizottság több pontban teszi meg javaslatát a kongói helyzet rendezésére: Kongó­ban az egymással szemben álló erők kössenek fegyverszüne­tet: az ENSZ közreműködésé­vel helyre kell állítani a tör­vényességet és' a rendet; át kell szervezni az ország köz- igazgatását és hadseregét; gondoskodni kell arról, hogy a parlament olyan alkotmányt hagyjon jóvá, amely biztos alapul szolgál Kongó alkot­mányos életéhez. A jelentés nem tesz emlí­tést a Csőmbe által kezdemé- \ nyezett tananarivei értekezlet­ről, de javasolja, hogy a kon­gói politikai vezetők, lehetőleg Kongó határain kívül, tartsa­nak megbeszélést. A kongói válság oka — a bizottság jelentése szerint — az, hogy: l. Belgium nem tett eleget a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozatának, hogy vonja ki katonai és ka­tonai jellegű személyzetét Kongóból és ne avatkozzék be az ország belügyeibe; 2. az ENSZ nem határozta meg pon­tosan saját megbízottjának feladatát a válság kezdetén és az ENSZ-parancsnokságot nem látta el a feladata végzéséhez szükséges eszközökkel; 3. az ENSZ nem foglalt határozot­tan állást a törvényes hata­lom kérdésében. A jelentést Marokkó és Ghana képviselője nem írta alá azzal az indokolással, hogy február közepe óta, amikor a bizottság a munkáját befejez­te, a kongói helyzet nagymér­tékben megváltozott, így a je­lentés ma már idejét múlta. A Pravda Strauss legutóbbi müncheni beszédéről MOSZKVA (TASZSZ): A Pravda tudósítója meg­jegyzéseket fűz ahhoz, hogy Strauss nyugatnémet hadügy­alások lés keddi ülésén marskjöld „önzetlenségét, őszinteségét és odaadását”. Azt mondta, hogy tanulmányozni kell az ENSZ kongói „békélte­tő bizottságának” ajánlásait, s egy „nyugalmi idő” után kell megoldást keresni. Az Egyesült Államok — folytatta — ellenzi a kongói ENSZ-akció megszün­tetésére tett szovjet javaslatot. Tagadta, hogy a nyugati hatal­makra bármilyen felelősség hárul Lumumba meggyilkolá­séért. Moreau De Melen belga megbízott rágalmakkal vála­szolt Gromiko tényeken nyug­vó kijelentéseire. Azt állítot­ta, hogy Belgium függetlensé­get adott Kongónak. Václav David csehszlovák külügyminiszter felszólította a közgyűlést, ítélje el Belgium agresszióját és vesse latba ere­jét a kongói kérdésnek a kon­gói nép óhajával összhangban történő megoldására, tegye le­hetővé a törvényes kongói par­lament és kormány működését. Az ülést Boland elnök ma­gyar idő szerint este negyed nyolckor berekesztette. Az AP közlése szerint Boland nem tűzött ki újabb időpontot a kongói vita folytatására. (MTI) Pétervásárán is megtartotta első közgyűlését a TIT minisztert választották meg a Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökévé. Megálla­pítja, hogy ezzel tovább erő­södtek a Strauss vezetése alatt álló militarista erők pozíciói. Beiktatásakor Strauss Münchenben beszédet mon­dott. A beszédet vad gyűlölet hatotta át a szocializmussal, a Szovjetunióval szemben. A göbbelsi propaganda szelle­mében Strauss „kommunista veszéllyel” ijesztgetett és „to­tális harcot” hirdetett ellene. Rendkívül éles, ellenséges hangon rágalmazta a Szovjet­unió külpolitikáját, azt állí­totta, hogy ennek „egyedüli célja a nemzetközi légkör megmérgezése”. A tudósító kijelenti, hogy Strauss beszéde kirívó ellen­tétben áll egyes nyugatnémet felelős személyiségeknek, köz­tük Adenauernek azzal az ál­lításával, hogy a Szovjetunió­val való kapcsolatban a lég­kör megjavulását kívánjuk. Strauss beszéde újból megmu­tatta, hogy ő és a mögötte ál­ló körök a békés egymás mel­lett élés esküdt ellenségei. A bonni hadügyminiszter nem átallotla azt mondani, hogy a békés egymás mellett élés „egy általános bolsevik koncentrá­ciós tábor” megteremtésének perspektíváját jelenti. (MTI) Ausztráliai hatósá rok hú jfat fák a háborús bűnös Viiks-et CANBERRA (TASZSZ): Több mint tíz éve rejtőzik Ausztráliában Víiks háborús bűnös, aki Észtország fasiszta megszállása idején együttmű­ködött a hitleristákkal. Fele­lősség terheli több ezer szov­jet ember kivégzéséért. A szovjet kormány több ízben követelte már ennek a hóhér­nak a kiadatását. Dordon szenátor a külügy­miniszter nevében nemrégi­ben kijelentette, hogy az ausztráliai kormány továbbra sem szándékozik eleget tenni a Szovjetunió követelésének. Bár Ausztráliában bizonyos körök mentegetni, próbálták a bűnöst, a közvélemény nagy része kiadatását követeli. (MTI) Indiai panasz Déi-üfrikai Unió ellen az ENSZ különleges politikai bizottságában megszervezniük társadalmukat és államrendjüket — folytatta Dzsha. , A bizottság ezután napi­rendjére tűzte az indiai pa­naszt. Idő járás jelentés Várható időjárás csütörtök estig: Hideg éjszaka, többfelé fagy, fél- hőátvonulások, helyenként kisebb eső, futózáporok. Kissé mérsék­lődő, de többfelé még élénk észak­nyugati-északi szél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 4—plusz 1, legmagasabb nappali hőmérséklet: 4—8 fok kö­zött. (MTI) NEW YORK (MT): Az ENSZ 11 tagú békéltető bizottsága kedden a közgyűlés elé terjesztette terjedelmes je­lentését. A bizottság jelentése felhív­ja a figyelmet arra, hogy ha nem sikerül megoldást találni a kongói válságra, akkor „igen súlyos események következ­hetnek be, amelyek veszélyez­tethetik nemcsak Kongót, ha­nem egész Afrikát, sőt, talán az egész világot is”. „Nem túl­zás azt mondani — hangzik a jelentés —, hogy Kongó a kát tasztrófa szélén áll.” A jelentés hangsúlyozza, hogy a bizottság munkáját hát­rányosan befolyásolta a kon­gói vezetők közömbös, sőt gyakran elutasító magatartá­sa. Csőmbe egyáltalán nem volt hajlandó együttműködni a bizottsággal, Kaszavubu pe­dig „csupán udvarias" volt vele. A bizottság mindenekelőtt rámutat arra, hogy Kongó ..alaptörvényét” módosítani kell, mert azt az egymással szembenálló erők saját tetszé­süknek megfelelően értelme­zik. Ileo leopoldvillei kormányát, amelyet Kaszavubu önkénye­Felszól az ENSZ-közgyűl NEW YORK (MTI): Az ENSZ közgyűlés keddi ülésén Gromiko után a brazil küldött, majd Alai Stevenson amerikai delegátus szólalt fel. Elutasí­totta Gromiko javaslatait, majd hosszasan dicsérte Ham­NEW YORK (MTI): Csandra Dzsha indiai meg­bízott bejelentette az ENS2 különleges politikai bizottsá­gának keddi ülésén, hogy a Dél-Afrikai Unióban négy­százötvenezer indiai szárma­zású személyt hátrányos faji megkülönböztetés alá vetnek. Mint mondotta, ez a kérdés már 1946 óta van az ENSZ kü­lönböző szerveinek napirend­jén. India évről évre a világ elé tárja ezt a kérdést mindaddig, amíg a Dél-Afrikai Unió ha­talmasai meg nem értik, hogy a faji egyenlőség alapján kell egyik Pétervásárán működik igen eredményesen filozófiai és közgazdasági tagozattal. A nyelvtanfolyamok szervezése terén is vannak eredmények. Ebben az oktatási évben a já­rásban Recsken és Pétervásá­rán orosz nyelvtanfolyam in­dult. Negatívumként említette meg, hogy az ellenőrzésre ke­vés súlyt fektettek. Összesen 21 előadást hallgattak meg, de ebből csak 9-et dokumentál­tak jelentőlapon. Eredmény kétségtelenül van és nem is kevés, ellenben az is tény, hogy a TIT járási szinten fő­képp ezen közgyűlés után tud­ja megkezdeni, illetve szerve­zetten végezni munkáját. A beszámoló elhangzása után ismertették a határozati javaslatokat, amelyek 3 évre előre határozzák meg a TIT járási osztályának feladatait. A határozati javaslatok elfo­gadása után a hozzászólásokra került sor. A hozzászólások elemezték a beszámolót és a TIT-munkával kapcsolatban mondták el véleményüket. Felszólalt a közgyűlésen dr. Vass Gyula elvtárs, a megyei elnökség tagja is, aki tolmá­csolta a megyei titkárság üd­vözletét, majd szólt a járás eredményeiről és hiányosságai­ról, amelyek jó részét érintette a beszámoló is, de felhívta a figyelmet több olyan ered­ményre, amelyek a járási TTT munkájának köszönhetők, de a referátumban nem esett szó róla./Ugyanakkor felhívta a figyelmet a színvonal további növelésére, a munka haté­konyságának növelésére. Vé­gül az országos elnökség nevé­ben Kiss István parádi tag­társnak nyújtotta át a dicsérő oklevelét. A közgyűlés második napi­rendjeként megválasztották az új elnökséget és a járás küldötteit, akik a megyei kül­döttközgyűlésen a pétervásári járási osztályt képviselik majd.' A járási művelődési ház íeldíszítettt nagytermében a járás TIT-tagjai jöttek ösz- sze kedden, hogy megvitassák a fiatal járási osztály eddigi munkáját, megjelöljék a fel­adatokat és megválasszák az új elnökséget, illetve a járás küldötteit. A beszámolót Orcskai István elvtárs, a TIT járási elnöke tartotta. Elemezve az elmúlt évek munkájának eredménye­it, hiányosságait, elmondta, hogy a járási osztály megala­kulásával lényeges fordulat következett be a járás isme­retterjesztési munkájába. Ezt á tényt főleg a színvonalbeli különbség jelzi, de számokkal is lehet dokumentálni. Míg az 1958/59. évben 262 előadást tar­tottak, 1959/60-ban 335, a folyó oktatási évben pedig Idáig 386 előadás hangzott el a járás­ban. Jellemző, hogy erre az évre már 514 előadást tervez­tek és minden remény meg­van arra, hogy a tervből való­ság legyen. Ezután az elnök elvtárs áz éves munkát ismertette rész­letesen, különös tekintettel azt az időszakot elemezve, amely az elnökség létrejöttével kez­dődött. Igen reálisan tárta fel a tényeket, beszélt a hiányos­ságokról. Elmondta, hogy igen kevés az agronómiái előadá­sok száma. Ez évben mind­össze 43 előadás hangzott el agronómiái témából. A hall­gatóság száma is meglehetősen alacsony (átlag 34 hallgató elő­adásonként!), ami arra mutat, hogy a szerveknek nagyobb támogatást kellene nyújtani a szervezésben. Eredményként könyvelheti el viszont a fia­tal járási osztály, hogy a já­rás 23 községéből 20 község­gel szerződést kötöttek és ezek alapján tartották az előadáso­kat. Az üzemekben működő munkásakadémiák új színfol­tot jelentenek a járás életében. Említésre méltó viszont az a tény is, hogy a megye két köz­ségi szabadegyeteme közül az

Next

/
Thumbnails
Contents