Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

NÉPÜJSAG 1961. február 15., szerda I19 £ Falusi utcán A gyerekek zsibonganak, hancúroznak. Kerékpáros férfi közeledik, s odakiált az egyik hangosko- dónak. — Hej, Józsi fiam... Józsi! A gyerek felkapja a fejét. — Hová mégy? — Haza. — Siess. Anyád vár. S kerékpárján tovább indul. A fiú izgatottan figyeli. Odébb szalad a gyerekhadtól, s kétségbeesetten kiált apja után. — Az iskolának ne menjen, édesapám. Mert ott ótanak! Erre megfordul és inai haza­felé. (— kyd —) — A KISIPARI Szövetkeze­tek Heves megyei Szövetsége február 16-án, délelőtt fél 10 órakor Egerben, a KISZÖV- székház kultúrtermében elnöki, főkönyvelői, műszaki vezetői, ellenőrző bizottsági elnöki ér­tekezletet tart. Az értekezleten részt vesznek a párttitkárok, vagy pártcsoportbigalmiak. A kisipari szövetkezetek vezetői az elmúlt évi munkát tárgyal­ják meg és az idei tervfelada­*tokst ismertetik. — A PÉTERVASARI kul­túrotthon február elején fo- totanfolyamot szervezett kez­dő amatőrök részére. A tan­folyam 25 hallgatója közül többen beneveztek a Hámán Kató kulturális seregszemle fényképpályázatára. — MA ESTE hat órako'r a Nagyvisnyói Általános Iskolá­ban, a népfront által rendezett tanfolyam keretében, Likai László községi népfront-elnök­ségi tag, előadást tart „Mit je­lent a szocializmus alapjainak lerakása?” címmel. — SIKERESEN halad Hat­vanban a Kossuth Termelő- szövetkezetben a kapás növé­nyek családokra való szétosz­tása. A szövetkezet 91 hold tervezett kukoricájának meg­művelésére ezideig 124 hold vállalás érkezett be a tagok­tól. — A ZAGYVASZÁNTÓI Aranykalász Tsz 1961-ben rész­ben saját beruházásból, rész­ben állami támogatás mellett, 50 férőhelyes istállót, 10 vago- nos kukoricagórét, valamint öntözőberendezést készít, ^ ösz- szesen 200 ezer forint érték­ben. Amennyiben az öntöző- berendezést megkapják, kerté­szetüket fejlesztik, előrelátha­tólag 20—25 holdon termelnek paprikát, paradicsomot, _ és zöldségféléket. (Nagy András) — A PETTYES című vígjá­tékot vasárnap, a városi kul- túrotthonban mutatják be a hatvani iparitanuló-intézet kiszista színjátszói. — A KERECSENDI Hazafias Népfront-bizottság február 16-án, este 8 órakor, farsangi cigánybált rendez a kultúrott- honban. — A VÖRÖSKERESZT hat­vani szervezete vasárnap dél­után 5 órai kezdettel a MÄV kultúrotthonban vezetőségvá­lasztó taggyűlést tart. A gyű­lés után vidám kultúrműsort rendeznek. EGRI VÖRÖS CSILLAG Kihívás EGRI BRÖDY Az el nem küldött levél GYÖNGYÖSI PUSKIN Serdülő lányom GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nincs előadás HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Téves kapcsolás HEVES Akiket a pacsirta elkísér PETERVASÄRA Az első csapat FÜZESABONY Hosszú az üt hazáig mnsora Égerben este 7 órakor: DALOL A TAVASZ (Jókai-bérlet) Mezőszemerén este 7 órakor: Dulszka asszony erkölcse í KIS SZÍNHÁZ ötvenedik előadása után 1961. FEBRUÁR 15., szerda: KOLOS A KOMMUNISTA KI ALT VÁNY* a tudományos szocializmus első okmánya. 1848-ban e napon jelent meg. MARX és ENGELS e művük­ben a kommunizmus elveit és programját fejtették ki. Lenin így írt e műről: „Szelleme él és ma is mozgatja a civilizált világ szervezett és harcoló proletariátusát”. 180 éve, 1781. február 15-én halt meg GOTTHOLD LESSING német író, a polgári felvilágosodás képvi­selője, s a német realista esztétika megalapítója. Hamburgische dra­maturgié című művében a kora- ♦ , beli francia drámát támadta, a Laokoon-ban a költészet és a kép­zőművészetek különbségeire muta­tott rá, Miss Sara Sampson az első német polgári dráma. Minna von Barnhelm pedig az első vígjáték. Egyéb műveiben (Emília Galotti, Nathan der Weise) és esszéiben humanista eszmék nyilat­koznak meg. Több műve magyarul is megjelent. 50 éve, 1911-ben e napon született NE-ER kínai zeneszerző. 135 éve, 1826 februárjában született JOSEPH SCHEFFEL, a késői német . romantika kifogyhatatlan humorú költője. A Sakingeni trombitás című költői elbeszélése és a magyar kalandozások korá­val is foglalkozó Ekkehard című költeménye igen népszerű volt. GOTTHOLD LESSING FILM: I960. NOVEMBER 8-ÁN tar­totta első előadását a Gárdonyi Géza Színház Kis Színháza. A név csupán a technikai és kül­ső körülményekre utal, mert hivatását tekintve korántsem nevezhető „kicsinek”, hiszen a színház ezen részlegének fel­adata: kultúrát, művészetet vinni a megye legeldugottabb településeire is. November 8-a óta 32 elő­adást tartott a Kis Színház Csehov Jubileum és Koppányi György A mennyet járt ifjú című műveiből és 18 előadást Zapolszka lengyel írónő Dulsz­ka asszony erkölcse című tragi­komédiájából. összesen ötven előadást. Nem nagy szám, nem mondhatjuk, hogy már levon­hatjuk belőle a végső tanulsá­gokat. de mégis a tegnap este lezajlott félszázadik előadás után érdemes megvizsgálni az eddigi tapasztalatokat, s egy közbeeső számadást végezni: Hosszas vajúdás előzte meg a Kis Színház munkáját. Számos olyan problémával álltunk szemben, amelyet csak a gya­korlat oldhatott, illetve oldhat meg. Milyen problémáink voltak? Természetszerűleg — s min­denekelőtt a technikai körül­ményeket (kis színpadok, szín­pad nélküli termek, az együt­tes mozgatása, díszletek, stb.) kellett figyelembe venni. Leg­nagyobb problémánk természe­tesen az volt, hogy: mit játsz- szunk? A felsőbb szervek elképzelé­se az volt, hogy hat-nyolc szí­nész üljön taxiba, s adjon eszt- rád jellegű műsorokat ott, aho­vá eddig még a színház táj­részlege sem jutott el. Játsszék kultúrtermekben, iskolákban, sőt esetleg nagyobb szobákban iS; PÉCSETT ÉS EGERBEN fo­lyik a kisszínházi kísérletezés. Eddig sem mi, sem a pécsiek nem választották ezt az utat. Miért? * Országosan ismert tény. hogy a falusi közönség — de még a városi is — idegenkedik az esztrád-műsortól. Egy ilyen műsor csak akkor számíthat \AAA/VA# s/VS/VW V'N/VVV\/\^/V%A^>AAAAAAAAAA/AvVVVVV\A^VSA/VVVVVVVVV\A/VVV\AAA/VV\AA^vAv\/VVV\A/VN^v,N^ biztos sikerre, ha „nagy nevek” szerepelnek a színészlistán: Játsszunk talán egyfelvoná- sosokat? Ez igaz, de inindenki tudja, hogy Magyarországon nincs közönsége az egyfelvonásos színműveknek. (Sajnos!) így hát maradnak a három- felvonásos színművek. Igenám, de ebben az esetben vajon be- töltjük-e azt a feladatot, amiért a Kis Színházat létrehozták és vajon eljuthatunk-e minden olyan helyre, amelyet röviden a megye kulturális fehér folt­jának neveznek. Hosszas latolgatás után úgy döntöttünk, hogy két egyfelvo- násossal jelentkezünk s majd meglátjuk, hogyan fogadják műsorunkat. Meg kell monda­nunk nyíltan, hogy volt ellen­állás a műsorral szemben — igaz, nem olyan nagy mérték­ben, mint ahoey azt számí­tottuk. Egy-két helyen nem fogadták a Kis Színházat, arra való hivatkozással, hogy nem kell az egyfelvonásos színda­rab. másutt ugyancsak arra hi­vatkoztak, hogy azért vannak Kevesen a nézőtéren, mert nem szeretik az egyfelvonásos szín­műveket. De az igaz, hogy vé­gül is annak a közönségnek, amelyik eljött az előadást meg­tekinteni, nem volt ilyeníajta hiányérzete, és ez azt jelenti, hogy igenis meg lehetne szeret­tetni az egyfelvonásosokat is a mi közönségünkkel. A Kis Színház második mű­sorában már háromfelvonásos színművel kísérleteztünk. Itt tapasztaltuk a legkisebb ellen­állást mind a színházon belül, mind a színházon kívül. El­hangzott ugyan elég sok ellen- vélemény a darab megválasz­tása miatt, de magát a tényt, hogy háromfelvonásos szín­darabot játszunk, általában mindenki helyeselte. Íme néhány részlet a Kis Színház naplójából: „Örömmel vettük a G. G. Színház községünkben tartott előadását, az előadás témája nagyon tetszett...”. (Váraszó.) ..... Községünkben első alka­lommal volt a Gárdonyi Géza Sz ínház... A darab témája is megnyerte a közönség tetszé­sét... Az a kérésünk, hogy a jö­vőben is látogassanak el hoz­zánk.” (Tamaszentmária.) Folytathatnánk tovább is. A naplóbeírások tanúsága szerint ez az előadás százszázalékos si­kernek könyvelhető el. A Kis Színház harmadik be­mutatójaként Örsi Ferenc pé­csi író Küóg a lóláb című fa­lusi komédiájával jelentke­zünk. A darab érdekessége, hogy nem egyfelvonásos, de háromfelvonásosnak sem mondható, hanem commedia del arte-szerű játék. Ezt az elő­adást most már valóban olyan helyeken is tudjuk majd ját­szani, ahová eddig még a Kis Színház előadásaival sem jut­hattunk el. Az eddig bemuta­tott darabok színpadot és bizo­nyos technikai felkészültséget igényeltek, új műsorunk pedig éppen úgy • játszható dobogón, mint színpadon. Ügy tűnik, hogy ezzel az új műsorunkkal közelebb lépünk a Kis Színház igazi hivatásá­hoz. A kérdés persze nem ilyen egyszerű, hiszen elgször is el kell határolnunk, hogy melyek azok a helyek, amelye­ket a tájszínház látogat és me­lyik marad a Kis Színház szá­mára. Vajon a tájszínház tart­son előadásokat a mintegy há­romezer lakosú Adácson, ahol nincs kultúrház, vagy a Kis Színház járjon-e Terpesre, ahol nagyon szép kultúrház van, viszont alig hatszázan lakják. Vagyis: milyen alapon döntsük el, hogy az egyes községek te­lepülése melyik színházi rész­leg területe alá tartozzék? AZ EDDIGI TAPASZTALA­TOKAT felhasználjuk, de szük­ségünk van az érdekeltek, te­hát elsősorban a Kis Színház közönségének véleményére. Kérjük, írják meg elgondolá­saikat, véleményüket, hiszen kísérletezés folyik és ebből nem maradhat ki a legilleté­kesebb, maga a közönség véle­ménye sem. Kozaróczy József, a Kis.Színház rendezője Dr. Faustot elvitte az ördög Modern Faust-paródia, amelyben egy mai fiatal lány és egy elfoglalt tudós furcsa, vidám kalandjait mondja el fil­men, amelyet a gyöngyösi Szabadság Filmszínház mutat be február 16-tól 22-ig. Hon VÉTU JÓZSEF -­(39.) Bottlik szíve nagyot dob­bant. A köpcös emberke elbe­szélése és most az öreg fa felfedezése... Ez már teljes bizonyosság. Este hét órára beszélték meg a találkozót. Szerencsés már háromnegyed hétkor a kávézó előtt őgyelgett. De csak hétkor nyitott be. Bott­lik, az apósa, már ott ült a sarokban, a törzshelyén. — Giziké, kedves, két ko­nyakot! — Máris. Két konyak... Bottlik megemelte a poha­rat. Derűsen, nyájasan nézett a ve j éré. Szerencsés hálásan pislo­gott: — Szervusz. Bottlik órájára pillantott: — Nyolcra ■ megyünk Fel- péczyhez. Azért kérlek, hogy mi már hétkor találkozzunk, mert fontos kérdéseket aka­rok veled tisztázni. Mindenek­előtt vagyonod eredetének problémáját. Kérlek, annak ellenére, hogy ennek a va­gyonnak az eredete, hogy úgy mondjam, labilis, én a magam részéről a tulajdonjogot ter­mészetesnek tekintem. De hát, tudod milyenek az emberek. Irigyek is, meg különféle fel­fogást képviselnek, ezért azt ajánlom, hogy Felpéczynek mást mondjunk. Mondjuk azt, hogy ebben az aranyban a családi vagyon fekszik, «meg­tetézve sorsjegy-nyereménnyel és így tovább. Te építkezési vállalkozó voltál, 6zép jöve­delmed fölös részét az arany­ba fektetted. Jó lesz így? — Hogyne — vont vállat Szerencsés. — Csak ez az épí­tési vállalkozás... Nem gon­dolja, azaz, nem gondolod, hogy Felpéczy majd informá­lódni fog? — Nem. — Bottlik arcán fö­lényes gőg ragyogott fel: — Ha én garanciát válla­lok, nincs szükség további in­formációkra. Azért az óvatos­ság nem árt. Természetesen Csókavár nevét nem szabad említenünk. Szerencsés tépelődött. Me­gint csak veszélyes forduló­pont ez. De hát Júlia azt mondta, fnegtorpanni nem szabad, hiszen attól nem lesz jobb. Igaz is. — Megkérdezném — fészke­lődért Szerencsés —, hogy gyakorlatilag mit vársz ettől a találkozástól? — Hát,- kérlek szépen, nem kevesebbet, mint pillanatnyi­lag hozzáférhetetlen vagyonod részleges, de effektiv birtok­lását. Szerencsés nem értette pon­tosan, mit takarnak ezek a szavak. Bottlik látta meglepe­tését — Először is egyet-mást er­ről a Felpéczyről. Mi igen iő viszonyban vagyunk. Bizonyos mértékig érdekelt is az én üzleteimben. Ez egy nagyon tehetséges, ügyes üzletember. Mindnyájunknál óvatosabb volt és sikerült vagyonának jelentős részét megmentenie. Tőkéje van és ma is nagysza­bású üzleteket bonyolít le. Hát persze, ma nem ugyanazt kell „nagyszabású üzlet” alatt érteni, mint régente, de ha ló nincs, be kell érni a szamárral. Bottlik rágyújtott és foly­tatta: — Felpéczynek gondot okoz, hogy mit kezdjen jövedelmei­vel? Itt most olyanok a viszo­nyok, hogy ez a jövedelem természetesen nem tőkésíthe­tő. Már pedig a pénz nem ön­cél. A pénz arra való, hqgy pénzt csináljanak vele. Felél­ni? Szamárság. Befektetni nem nagyon lehet. Hát ő két­féleképpen spekulál. Valuta­ügyletekkel foglalkozik. A fia kint él Stockholmban, és ak- virál neki. Tegyük fel, kint él valaki, aki támogatni akarja magyarországi rokonait. Kifi­zeti a pénzt a fiatal Felpéczy­nek, mire itthon az apjától a rokon megkapja az ellenérté­ket. Természetesen ez hasz­nos üzlet, még a fiatal Fel­péczy is jól él belőle, ugyan­akkor szép tőke gyűlik Fel­péczy számára a svéd bank­ban. Csak hát a valutaügy ve­szedelmes, meg aztán nem is korlátlanok a lehetőségek. Ezért aztán Felpéczy szíve­sen vásárol aranyat. — Tehát mi eladnánk neki? — suttogta Szerencsés. — Ha bolondok volnánk, fiam. Hova gondolsz? Az az arany ma holt tőke, akárcsak az én gyá­ram, de nemsokára... remél­jük, nemsokára hatalom lesz! Csak nem adjuk ki a kezünk­ből? Nem, barátocskám. Jól figyelj. Az arany a tiéd. A szeszgyár az enyém, és rész­ben Felpéczyé. Te befekteted, mondjuk az arany értékének felét a gyárba, ezzel társam­má válsz. De Felpéczynek is ez az érdeke, mert ezzel az ő része is emelkedik értékben. Ez az értéknövelés egyelőre csak papíron megy végbe. De Felpéczy kész arra, hogy en­nek fejében az aranykészlet másik felének fedezetére pénz­hez juttasson téged. Nem él­hetsz krajcárokból, mint ed­dig, elvégre most • már gazdag ember vagy. Na most azt a pénzt, amit Felpéczytől mosj, és majd folyamatosan kapsz, azonnal visszafizeted neki. mihelyt az aranyod birtokába jutsz. A feltételek előnyösek, ezeket már megbeszéltem ve­le. Szerencsésnek zúgott a feje. Hosszan hallgatott, majd kín­lódva megszólalt: — Volna nekem egy elgon­dolásom ... Mi lenne, ha én most, azonnal átengedném ne­ked az arany tulajdonjogát? Te gazdálkodnál véle, befek­tetnéd vagy amint tetszik. Ne­kem semmi közöm hozzá. Ha nekem szükségem lenne némi pénzre, hát majd adsz. Bottlik jóindulatúan, vál- lonveregetően mosolygott. Mi­csoda nagy szamár ez a fickó! Halvány fogalma sincs, mi az üzlet. 'És pont egy ilyennek van ekkora szerencséje! Ironi­kusan jegyezte meg: — Hohó, barátocskám, az nem úgy megy. Hát hogy nem is­mered az üzlet törvényeit, az hagyján, azt meg lehet tanul­ni. De te úgy látszik, nem is­mered a feleségedet. Mit gon­dolsz, Júlia beleegyezne ebbe, mi? Szerencsés be­látta, hogy ipósának iga­za van. Nosz- £'• talgikusan magyarázta: — Megmon­dom őszintén, miért keresek én valami el­fogadható megoldást. Te tudod, hogy én ... én ál­lásban va­gyok, és tár­sadalmi szem­pontból is pieg vagyok köt­ve... — Hát per­sze — bólin­tott Bottlik — te nem is sza­kadhatsz el a pozíciódtól, természetesen. Még csak gya­nút sem sza­bad ébreszte­ned. De van nekem egy tip­pem. Hidd el, Júlia valóságos zseni. Született üzletasszony. Tudod mit? Bízd rá az egészet. Majd ő mindent lebonyolít. Csak Felpéczyhez kell eljön­nöd, meg kell alapoznunk a dolgot. A javát már most is rámbízhatod. A többit pedig bízd csak Júliára. Nos? (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents