Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

1961. február 15., szerda NEPOJSÄG a A zárszámadások eddigi tanulságairól viteli munkákat végzi a földte­rülethez és a taglétszámhoz vi­szonyítva. Mintegy másfélezer termelőszövetkezeti tag fogott ceruzát és segített a zárszám­adási munkálatokban, s egy­ben határoztak a könyvelői létszám emelésére vonatkozó­an. S ez így helyes, mert a munkaforint értékű szövetke­zeti vagyon nyilvántartása és könyvelése több számviteli dolgozót kíván, mint amennyi dolgozik a könyvelőségekben. A felsorolt hiányosságok el­lenére a zárszámadások sikere­sek voltak, és megyénk terüle­tén több mint százezer ember megelégedését eredményezték. A zárszámadás adatai teljes egészében még nem ismerete­sek, de az eddig megtartott zárszámadási közgyűlések mind sikerrel zárták az elmúlt évet. A napokban újabb, az egész tagságot érintő munkát kezd-' tek meg a termelőszövetkeze­tekben: az 1961. évi bevételi­kiadási költségvetés összeállí­tását. Ennek adatai egy reális, valóságos képet mutató zár­számadás tapasztalatainak fel- használásával -készülnek. En­nek a tervnek nemcsak az 1961. éves feladatok teljesíté­sét kell tartalmaznia, hanem már a második ötéves terv végrehajtási részét is. . . Nemes Gyula Felhívás Építők Szakszervezete Heves megyei Bizottsága felhívja mindazon építőiparban dolgo­zókat, és azokat, akik régeb­ben az építőszakmában dolgoz­tak. valamint a nyugdíjasok fi­gyelmét. hogy akik az 1945 előtti időszakban szervezettsé­gük és mozgalmi munkájuk miatt különböző megtorlást, 'börtönbüntetést, bírósági eljá­rást, letartóztatást, stb. szen­vedtek és ennek hivatalos do­kumentációjával rendelkeznek, az iratok eredeti példányát, vagy annak másolatát február 28-ig küldjék be az Építők Szakszervezete Heves megyei Bizottságának. Ha a dokumentáció elkészíté­se. másolása anyagi költséget von maga után, azt az Építők Szakszervezetének Heves me­gyei Bizottsága megtéríti. Epflők Szakszervezete Heves megyei Bizottsága, Eger, Széchenyi u. 16. II. fem. Vérzcscftil lapító kötés Az amerikai Johnson and Johnson cég új vérzéscsillapí­tó kötést szabadalmazott. A sebkötés két-három perc alatt megszünteti a vérzést és azután teljesen felszívódik a bőrszö­vetekbe. A Surgicel nevű kötés vérrel érintkezve kémiai reak­cióképpen zselatinszerű réteget alkot, amely mint mesterséges alvadt vérréteg, megakadályoz­za a további vérzést. A palócnapokra készülnek Az év január hónapja a zár­számadáskészítés időszaka volt. Ahol eddig 30—40 dolgo­zó munkájának évi eredmé­yét állították össze régebben, ott most 3—400 termelőszövet­kezeti tag éves munkájának eredményét vették számba. Az új esztendő második hó­napjában járunk és megyénk­ben a termelőszövetkezetek sok ezer tagja vett részt már a szárszámadó közgyűlésen Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a termelőszövetkezeti dolgozók legtöbb helyen mé­lyen átérezték a zárszámadás jelentőségét és a múlt év ered­ményéit reális adatok birtoká­ban értékelték. Ez azt igazolja, hogy az évzáró közgyűlések jelentős eseményei voltak a falu életének. Fontos ez a szövetkezeti gaz­dálkodás megszilárdítása érde­kében. Hogy miért? A zár- számadási közgyűlésre elkészí­tett beszámolók az elmúlt év termelési és pénzügyi adatai­nak elemzésével taglalták a jó eredmények okait és a rossz eredmények előidézőit. A bo- conádi Búzakalász Tsz elnöke a tervezett termésátlagokat összehasonlította a tényekkel és hivatkozott néhány tag munkakerülésére, ami miatt a novényápolási munkák el­maradtak. Jól tette Kéri elvtárs, hogy név szerint említette azokat, akik .inkább a könnyebb mun­kákban vettek részt — ahol több munkaegységet lehetett szerezni — és a fontosabb mun­kák elmaradtak. .. Nem lehet és nem is szabad a szövetkezeti közösség legma­gasabb formája, a közgyűlés előtt elhallgatni egyetlen olyan fonyatékosságot sem, ami aka­dályozta a gazdaság eredmé­nyes. fejlődését. A zárszámadási közgyűlések nemcsak- a tsz-vezetők, Ellen­őrző bizottságok . beszámolása volt, a tagság ifc hangot adott elgondolásainak, a termelés fejlesztésit elősegítő javasla­tainak. A tsz-vezetöknek eze­ket )ígyelemhgjzell venniük és — ta helyi .sajátosságok szem előtt tartásávalazok , végre­hajtásáról is gondoskodniok kell. Kellő figyelem hiányában sok értékes, javaslat feledésbe merülhet. A jövedelemelosztá­si, munkaszervezési, és végre­hajtási javaslatok megvalósí­tása előtt vizsgálat tárgyává kell tenni annak kihatását két oldalról: mennyiben növeli a tagság jövedelmét, valamint mennyiben hasznos az a nép­gazdaság részére. Általános gyakorlat, hogy az alapszabálytól eltérő kezdemé­nyezések megvalósítása nem mindig vezet eredményre. Éves tapasztalatok igazolják, hogy például a garantált mun­kaegységrészesedést nem lehet megfelelő anyagi megalapo­zottság nélkül eredményesen megvai-sítani. Ennek' beveze­tése körültekintő, és megelőző közgazdasági számításokat igé­nyel. ~hhez biztosítani kell megfelelő állóeszköz-ellátót) Sá­got, bőséges árutermelést és nem utolsósorban szilárd mun­kafegyelmet. Ebből az a tanul­ság, hogy az újszerű módsze­rek bevezetését meg kell be­szélni a felügyeletet gyakorló szakigazgatási szervekkel — és azok hozzájárulásával lehet azokat megvalósítani. A zárszámadási munkát né­hány termelőszövetkezetben késleltette a tagok munkatel­jesítésének késedelmes összesí­tése. A teljesített munkaegy; ség rendszeres jóváírása a munkacsapatvezetők feladata. Annak összesítése és számszaki ellenőrzése a brigádelszámolók feladata. Sok munkacsapatve­zető nem tett-eleget megbízatá­sának és helyettük a könyv^ő- ség végezte a munkaegység-jó­váírásokat. Ez az egyéb szám­viteli munka rovására ment, ebből pedig nagyobb problé­mák származtak. Néhány zár- számadási közgyűlésen helye­sen foglalkozott azoknak a munkacsapatvezetőknek hiá­nyos munkájával az ellenőrző bizottság — akik hígították a munkaegységet, vagy nem ír­ták jóvá azokat, és kérték a közgyűlést, hogy a szükséges intézkedések megtételét kérjék számon a vezetőségtől. A zárszámadási munkák né­hány tsz-nél sokáig tartottak. Ennék oka, hogy a számvitel belső ellenőrzése nem volt rendszeres. Olyan munkát kellett utólag könyvelni, amelyek . az alap­szabályszerű gazdálkodás mel­lett már régebben is leköny­velhetek voltak, így a tagság részére végzett szolgáltatáso­kat utólag könyvelték. A ter­helések megtörténtéről a tagok csak a zárszámadási közgyűlé­sen szereztek tudomást. Ez azt eredményezte, hogy a könyve- lőség dolgozói ezekben a ter­melőszövetkezetekben napokat töltenek el a reklamáló tagok elszámolásával. Ez elvonta a folyamatos munkától a köny- velőség dolgozóit. A zárszámadási közgyűlések sok helyen beigazolták, hogy kevés a könyvelő, aki a szám­A pétervásári járásban az elmúlt esztendőben rendeztek először palócnapot. A repre­zentatív megmozdulást műn-' kás-paraszt találkozóval és kultúrcsoportok szereplésével kötötték egybe. Ebben az évben kibővítii: az ünnepség programját. A járá­si kultúrotthonnal közösen a társadalmi és tömegszerveze­tek készülnek a palócnapokra. Ügy tervezik, palóchetet ren­deznek májusban, amit egybe­kötnek a Hámán Kató kultu­rális seregszemle járási bemu­tatóival, munkás-paraszt és if­júsági találkozókkal. Pétervásárán, a járás szék-» helyén, a néhány hónapja ala­kult irodalmi színpad nyitja meg az ünnepségeket. Palóc­irodalomból mutatnak be mű­sort. Recsken, Pétervásárán, Bodonyban és más községek­ben kiállításokon mutatják be a palócok megváltozott életét. A járás községeit hat körzetre osztják fel, egy-egy körzetben naponta tartanak valamilyen kulturális rendezvényt. A palócnapok nagyszabású műsorában számítanak a recs­ki, bodonyi, istenmezeji népi együttesek új, színes műsorá­ra, s nagy érdeklődéssel vár­ják a bükkszenterzsébeti tsz- kórus, a siroki munkásdalár­da, a recski fúvószenekar, az egerbocsi, hevesaranyosi, siro­ki tánccsoportok és más együt­tesek szereplését. Az idei palócnapok záróün­nepségét Parádfürdőn rende­zik, ahol ezen a vasárnapon ünnepi naggyűlésre hívják össze a környékbeli bányászo­kat, munkásokat, szövetkezeti parasztokat. • • ü vér a gyilkosok ls ére száll! Még most is képtelen vagyok elhinni a hírt. Pedig Csőmbe „belügyminisztere” hivatalosan is bejelen­tette: Lumumbát és két társát Mpolót és Okiiót — megöltek. Meggyilkolták! Meggyilkolták a kongói függetlenségi harc vezérkarát! Pontosan egy hete írtam c lapok hasábjain: Lumumba egyetemes emberi jelképpé nőtt. Emlékek és képek és érzel­mek tapadnak nevéhez. Milliók aggódnak érte és milliók figyelik a sorsáról szóló híreket. Akkor még gondolni se mertem arra. hogy képesek lesz» nek a gyilkosság elkövetésére. De ki mert volna bizonyos­sággal gondolni erre?! Tudtuk, hogy gyilkos terveket forgat­nak fejükben a kongói népárulók. De az utolsó pillanatig hittünk abban, hogy tettük következményeit mérlegelve, le­mondanak szándékukról. Ismeretlen helyen földelték el a három vértanú holt­testét. A hóhérok nem merik most sem megmondani, hol van Lumumba sírja. A halott nevétől is félnek. Lumumba neve most is nagyobb erő. mint Csőmbe, Ka- londzsi és Kaszsrvubu dollárral összetákolt „szőveíscge”. Költő volt. És politikus. Verseket írt. És történelmet formált. . Verseket írt a szerelemről. A lermészetf'»). És minden szépségről. Gazdag és széplelkű ember volt. Költő. Legszebb verse: Szabadság! A szabadságot nem érhette meg. Halott. Két társával verték halálra. Hihetetlen ez a hír, Borzalom és döbbend. Hát volt merszük a belgalakáj népárulóknak, hogy éle» tét vegyék a legnagyobb kongóinak?! Három gyermek maradt árván e gyilkossággal. Lumum­ba három gyermeke: Francois, Patrice és kislánya. Julie. A Lumumba-gyerekék fényképeit a napokban közölték az új­ságok. Ök hárman Kairóban tanulnak. Távol édesanyjuktól, akit durván összetörtek az ENSZ-őrök, mikor a Leopold- vüle-i parancsnokság előtt férje szabadon bocsátását köve­telte. És távol édesapjuktól, aki két társával egy jeltelen sírban pihen. Jeltelen sírban, mint a fegyencek. Pedig a kon­gói nép rablói fosztották meg életétől. Hallgattam este a rádiókat. Végigskálázlam a nyugati állomásokat is. „Mister Lumumba halott!” — fojtott, meg­rázó hangon jelentette a londoni BBC. És sorra minden más nemzet rádiója. Csak egy cinikus, szemtelen, örvendező hang volt a részvét és a gyász, a megrendülés hangulatában. A Szabad Európáé. „Kongó megszabadult nem kívánt terhei­től, most már semmi sem akadályozhatja meg a kibonta­kozást” — mondották. Csőmbe azt is mór 'halta volna — érveltek —, hogy Lumumba az átélt szenvedésekbe belehalt. De férfiasán bejelentette a világ közvéleményének, hogy Lumumbát megölték... Micsoda „férfiasság”! Gyilkolni, s utána jelenteni: Lu­mumba halott. Dicsekedni a gyilkossággal — nem, erre nem lehet megfelelően elítélő jelzőt találni. Szerte a világon tüntetések zajlanak. Rómában kövekkel dobálták meg a belga nagykövetség épületét. Londonban tiltakozó menet vonult a belga követség háza elé. Afrika országaiban gyásznapokat tartanak. Nehru erélyes cs hatá­rozott intézkedéseket követel a gyilkosok ellen. Lumumbát, az embert megölték. Megölhették. Hiszen a* f'NSZ-parancsnokság szalmaszálat sein tett keresztbe, hogy védelmébe vegye Kongó törvényes miniszterelnökét és két küzdőtársát. Hammarskjöld, a kongói tragédia legnagyobb okozója, az utolsó napokban is a Biztonsági Tanács össze­hívását ellenezte; s most, mikor már a gyilkosság is meg­történt, csak „vizsgálatot” javasol. És nem a gyilkosok meg­büntetését követeli. Lumumbát meg tudták ölni. De a szabadság és a füg­getlenség eszméjét, amelyet ő hintett el a gyarmati rabság­ban sínylődő kongói népben, — nem ölhették meg. A gyil­kosság nem szabhat gátakat a függetlenségi harcnak, ame­lyet Lumumba kezdett el a fehér urak ellen. Csőmbe, Kalondzsi, Mobutu és Kaszavubu bűnhődni fognak. A történelem ítélő, s a szabadságszerető kongói nép bosszúálló keze felelősségre vonja őket. És Lumumba min­den gyilkosát. Az ártatlanok kiöntött vére visszaszáll a gyilkosok fejére! Pataky Dezső A fiatalok ma is vidámak. Pécs József és felesége ifjú házasok, de szívesen jön­nek, ha fonni hívják .az asszonyt. 1911 tele csikorgott Recsk fe­lett. A hóba süppedt házakból esténként 18 lány surrant ki rokkával, orsóval, Tennivaló­val, meg egy tál ennivalóval, hogy a jól fűtött fonóházban dolgozzanak, ' szórakozzanak kelengyekészítés közben. Nem sok idő múlva már a legények is megjöttek, s míg behavazott gúnyájuk a tűznél száradt, — nótára gyújtottak. ■ Ha fiatalt kérek, nem tud szőni, fonni. Pénzen kell najd nekem Inget, gályát venni! Ajajaj, Ajajaj! Pénzen gatyái venni! — Mit sirán­koznak kelmé­tek, vegyenek feleségnek ak­kor rossz cso- roszlyát, ne minket! — nyelvelt a le­gények éneké­re Török Kati. Szép lány volt ám, s a tettetett harag­tól még job­ban kipirult a képe. Hogyne már! Ilyenek ezek a legé­nyek! A gu- zsalyt legszíve­sebben tűzre dobnák, hogy a lányokkal mókázhassa­nak, de azért ilyen csúfsá­gokat éne­kelnek. — Ne morogj, lelkem, Kati, csak pergesd az orsót, mert ha ilyen lassan csinálod, esztendőre se lesz stafíiungod. Jóízű, évődő nevetés csat­tant, aztán Török Kati rázen­dített, a többi utána r Mert a legény zsírosbögre, Ki is vetik a szemétre. ‘ — Hinnye, teremtette! Legé­nyek! — rikkantotta el magát Török Miska —, gyufát a tincs­nek! Lett nagy kavarodás. A fel- sercenő gyufa lángja elégette a gombolyodó fonalat, egyszeri­ben megszakadt a munka. A lányok is csak errs vártak. Amíg kint süvölt a téli szél Tudták, most jön a mulatozás. — Kútba estem! — ugrott kö­zépre Török Miska. — Ki húzzon ki? — kérdezte szégyenlősen Pócs Piroska. — Hát, te, lelkem galambom — nevetett a legény. — Hány méterről? — folyt to­vább a diskurzus. — Ha jól meggondolom, legalább harminc — hunyorí­tott a legény, s a piruló lány­nak nem esett nehezére csók­ban leszámolni ezt a töménte­len mélységet. ★ — Így a, lelkem, így volt ez. Hiába húztam ki annyiszor a rusnyát, mégse engem vett fe­leségül! — emlékezik vissza Piros néni, akit ma mór özvegy Török Sándornénak hívnak, s hajdani vidámságát 67 eszten­dő szülte derűs öregséggé. — Mert a mai fiatalok nem tudják, milyen nagyon vártuk mi a fonás-szövés idejét. Un- nepszámba ment az nálunk, ha összegyűlhettünk — meséli - a hajdani Török Kati, az idős Hollós József né. — Olyankor kibéreltünk tizennyolcán egy házat, vittünk ennivalót, késő éjszakáig dolgoztunk, nevetgél­tünk, táncoltunk, mint afféle fiatalok. — Néha a vastagja is előke­rült a dolognak — szedegeti az emlékdarabkákat Piros néni —, amikor a legények összevesz­tek a lányokon. Nem volt ám könnyű dolog rendet teremteni köztük ilyenkor. De ennek már vége. Lassan vége a fonásnak, szövésnek is. Ezt a szép mulat­ságunkat a mai fiatalok már mással váltják fel, lepedőt, in­get meg a boltban vesznek. — Nem baj az, Piros néni, van már nekünk / más mun­kánk, változott a világ 40—50 esztendő alatt — védi a mai fiatalokat Szabó Pálné. — Nem is azért mondom én, hisz magam is szívesen járok moziba, meg a kultúrházba, de git, hisz most is egy egész fo­nóházra valóak vagyunk — ne­veti el magát a legfiatalabb guzsalyos, Maruzs Piroska, — Én is meg akarom tanulni ezt a mesterséget. És ahogy ül Kati néni mel­lett, áll kezében a munka, mert azt figyeli, miért pereg gyor­sabban Kati néni orsója, s ho­gyan húzza az egyenletes szá­lakat. A guzsalyokról egyre fogy a tincs. Ez már az utója. Ha ezt is felvetik a keretre, a gombolyítás után kezdődhet az eszváta zörgése, rongypokrócot ról halk keringőmelódiákat su­gároz a rádió, s ha néha el­akad a beszéd sűrűje, villany­fény mellett szívesen tér visz- sza gondolatuk a régi fonó­estékre. Ma már azt is le tudják szűr­ni, hogy bizony azokban a sur­ranó, daloló estékben csak az volt szép, hogy fiatalok voltak, s fiatalos örömmel keresték azt az egyetlen falpsi szórakozást, ami színessé tette sokszor meg­alázott, sok munkában töltött 18—20 esztendejüket. A kopott emlékekből a szép, a jó került Megy a munka, különösen így, a végén, amikor már nincs több fonnivaló. Kovács Jánosné, Borsos Jánosné, Pócs Józsefné, Holló Józsefné, Török Sándorné orsóján / egyre szaporodik a fonál. a fonást, azt sajnálom. Közben pereg az orsó. Szabó Pálék utolsó tincseit fonják a szomszédokból meghívott asz- szonyok. — Ne tessenek siratni a ré­szének. Ez még kell. Ez még el- kél a háznál, no, meg abban is van művészet, hogy a veszen­dőbe menő rongyot ilyen szép, színes pokróccá lehet szőni. Fent a.falra akasztott polc­elő, de megmaradt az öregek bölcsessége: minden kornak megvan a maga öröme, minden kor fiatalságának a maga szó­rakozása. Cs. Adám Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents