Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

1961. február 15., szerda nepcjsag 3 A régész nyilatkozik a Várhegyen meginduló feltárási munkákról A történelemben egymást követő korok a Föld felszínén az embert különböző helyekre állították. A hegyek, a tenger, a víz, folyók, tavak, nádasok szabták meg hazáját. A tudo­mány mai dolgozói fáradha­tatlanul kutatják, hol, milyen körülmények között tartózko­dott az ember, hogyan élt. mit alkotott és mit hagyott maga után. Miért? Nemcsak a tu­dományos rajongás szüli eze­ket a kutatásokat, hanem en­nél több is: az emberi múlt megismerése kulcsot ad a tár­sadalmi törvények felismeré­séhez és az emberi világ meg­fejtéséhez. háromezer éves kultúra sával, sőt 1958-ban a Bükk­tanúi fekszenek: cserepek, ob- szidiánpenge, agyagedények megformálásához alkalmas kő­kés, őrlőkő. S mindez vízszin­tes rétegezésben, vörösesbarna, mészszemcsékkel teli agyagra- gasztású falak mellett. Néhány apró és jelentéktelen tárgyon kívül sehol és semmi, ami a történelmi korok valamelyiké­ből származna. A leleteket a Történelmi Múzeumban bemutatták a ku­tatók a feltárt falrész fényké­pével együtt. A tudósok min­dent hitetlenkedve fogadtak. De dr. Párduc Mihály, az MTA régészeti kutatócsoportjától kiutazott a helyszínre és meg­állapította: a falakat a vas­korban emelték. Mintegy 3000 esztendős a Várhegy falazata. Az érdeklődőknek nagy szenzációt jelentő és tudomá­nyos szempontból értékes fel­fedezés sokakat foglalkoztat: a kultúrtörténeti emlék feltárá­sát tervbe vették. Az eddigi­ekkel kapcsolatban csaknem summázatul dr. Párduc Mi­hály az alábbiakban nyilatko­zott. — Az Akadémia 15 éves távlati régészeti tervének fon­tos pontja a hazai őskori hal­mok és megerősített telepek felkutatása, felmérése, katasz­terbe szedése. Hangsúlyozot­tan folyik a dunántúli ilyen természetű objektumok felku­tatása, vizsgálata. 1958 óta szakembereink jelentős mun­kát végeztek a Bükk-hegység erődített telepeinek felkutatá­a megyei tanács támogatásával a Várhegyen eddig elvégeztek a lelkesen kutató egri amatőr régészek. Eddig a szakember, a tudós nyilatkozata. S mint már any- nyiszor az újkori évtizedek folyamán, most is bebizonyo­sodott, hogy a középiskolák­Új orvosi diagnosztikai eszközök EGY VIZSGA, amelyen mindenki jól felelt VEGYES KÖRŰ hallgatóság A New York-i Sloan-Kette- ring intézetben egy rendkívül érzékeny mozgó röntgengépet használnak, amely kimutatja az igen kis mennyiségben inji- ciált radioaktív izotóp (kalci­um 47) koncentrációját a be­teg csontjaiban. Ennek segít­ségével diagnosztizálják a csontrákot. Aszerint, hogy mi­lyen mértékű a kalcium kon­centrációja, meg tudják álla­pítani, hogy csontrákban szen­ved-e a beteg, vagy sem. * Dr. E. Vincent Asley, az Amerikai Orvosszövetség el­nöke legutóbb Los Angeles­ben az előbb ismertetett ké­szüléken kívül más új orvosi műszerekről is beszámolt. Töb­bek között egy szovjet tudó­sok módszere alapján készí­tett berendezésről, amely le­hetővé teszi, hogy a sebészek az eddiginél jóval gyorsabban illeszthessék össze műtét köz­ben az ereket. Az új gépek között szerepel egy „vese-hű­tő” berendezés is, amely mű­tét közben fagyasztja a vesét. Érdekes találmány az a ja­pán fényképezőgép, amely nem nagyobb egy mutatóujj hegyénél. A páciens lenyeli, s a gép a gyomor belsejéről fényképfelvételeket készít. Pontosan lokalizálni lehet ve­le a fekélyt és egyéb rendel­lenességeket. Dr. Asley beszá­molt továbbá egy új elektro­nikus számológépről is, amely tudományos pontossággal ese­tenként állapítja meg, hogy a Ilyen és hasonló gondolatok mozogtak bennünk akkor is, amikor a múlt évben egy lel­kes kutatócsoport nevében és vezetőjeként dr. Chikán Zol­tán beszámolt a lap hasábjain arról, hogy amatőr régészke- dők és kíváncsiskodók az egri Várhegyen felfedeztek egy év­ezredekkel ezelőtt volt embe­ri települést: a várhegyi falak „megpiszkálása után” az elne­vezést igazoló leletekre buk­kantak. Megállapították, hogy grandiózus méretű falakat ta­kar a Várhegy felszíne, ahol a nem is nagyon nagy mélység­ben mintegy szívbetegek milyen mennyisé­gű mozgást végezhetnek árta­lom nélkül. KÉSŐ ESTE. Hull a hó. A nagytemplom toronyórája rég elkongatta már a tízet. S a Gó­lya utcai lakótelep szomszéd­ságában még lankadatlan kedvvel dalol, énekel a fúróto­rony. Monoton, egyhangú, dur­va zajjal csattog a motor. A vasoszlopokra erősített égők remegve himbálóznak, ha a fú­rófej kőpadba, kemény kavi­csokba ütközik. A koránkelő embereket is ez a kép fogadja. — Gyakran két műszakban, éjjel is fúrunk — mondja Da- ragó Sándor fúrómester. — Sokszor úgy adódik, hogy om­lós, puha rétegbe érünk és nem hagyhatjuk abba a mun­kát. Ilyenkor muszáj dolgozni. Addig, amíg keményebb réte­get nem kapunk. Akkor leál- lunk egy kicsit. .. Az Egri Vízművek II-es szá­mú kútja készül itt, a Turista Szálló udvarán. Hatvan méter mélységig fúrnak le. Ebből a mélységből várnak 8000 liter vizet percenként. A rétegmin­ták eddig még nem sokat mu­tatnak, de a szakemberek bi­zakodók: megtalálják a bő vi­zet adó réteget. A kútfúrás eredményétől sok minden függ. A Vízmű Vállalat Petőfi téri kútja ugyanis sürgős ja­vításra szorul, az itt feltörő 30 fokos víz eléggé „agresszív”; a Ügy tudjuk, hogy a helyi szervek érzékenyen reagálták erre a kultúrtörténeti felfede­zésre és a kezdeti nehézsége­ken áldozatkészen át akarják segíteni a kutatókat. A Ma­gyar Tudományos Akadémia régészeti csoportja elkezdi a munkát, de nem közömbös, hogyan fog az haladni: a tu­dósoknak anyagi eszközökkel kell segítségükre lenni ahhoz, hogy ez a ritkaságnak ígérke­ző felfedezés és feltárás minél hamarabb teljes pompájában megmutassa magát. Egyrészt azért, hogy a tudományos vi­lág gazdagabb legyen egy újabb ismeretanyaggal, más­részt azért, hogy az Egerbe és környékére elránduló turisták — hazaiak és külföldiek egy­formán — megérezzenek, va­lamit itt a Bükkben az ember múltjából. A történelem ugyanis nemcsak arra tanít, hogy az ember az igazi ura a Földnek, hanem arra is, hogy az ember ereje, akarata és szelleme mindig tudott terem­teni. Es ez a legnagyobb érzés a világon: valamiben az em­ber mindig otthagyja a névje­gyét, korokon és viharokon túl is. A megyei tanács mezőgazda­sági osztálya január 30-tól február 11-ig kéthetes növény- védelmi tanfolyamot szervezett 45 termelőszövetkezeti tag rész­vételével. Ä kéthetes tanfo­lyam anyagából a hallgatók vizsgát tettek. A tanfolyam zá­róvizsgáján részt vett Vajda László, a megyei tanács VB mezőgazdasági osztályának ve­zetője, aki a megyei párt- és tanács VB nevében üdvözölte a hallgatókat és köszönte meg a tanfolyamon tanúsított pél­dás magatartásukat és elisme­réssel nyilatkozott az elért jó eredményekről. Többek kö­zött megállapította Vajda elv­társ, hogy a termelési tervek teljesítésének, a termés foko­zásának igen döntő eszköze a növényvédelmi munkák idő­ben és maradéktalan végrehaj­tása. Kihangsúlyozta, hogy Heves megyében körülbelül 200 millió forintot tesz ki az a kár, amit a növényvédelmi munkák el nem végzésével okozunk népgazdaságunknak. Ez azt jelenti, hogy minden egyes katasztrális hold terület­ről körülbelül 600 forinttal ke­vesebb jövedelmet tudunk csak elérni, ha a növényvédel­mi munkákat elhanyagoljuk. Ez azt is jelenti, hogy minden egyes dolgozó termelőszövet­kezeti tag évenként 10—15 vascsöveket bélelő vörösfenyő- deszka megrongálódott, s a víz levegővel érintkezve, káros ve­gyi változásokat szenved, el­eszi a cső anyagát. A Petőfi té­ren levő kút javítására csak akkor kerülhet sor, ha új for­rás vizét kapcsolják bele a há­lózatba. Ellenkező esetben Eger vízellátásában katasztro­fális helyzet következnék be. A kút kijavítása azért is szük­séges, mert lassan 35 éve lesz, hogy készítették. Ezek az indo­kok és okok adnak nagy je­lentőséget és fontosságot a II-es számú kút fúrási mun­káinak. — Hány méternél járnak most? — Negyvenegy és negyven­két méter között tartunk. Sok nehézséggel kell megbirkóz­nunk, mert nagy átmérőben fúrunk, s csekély mélység mi­att nem adhatunk kellő terhe­lést a fúrófejnek. Lassan ha­ladhatunk így lefelé. AZ ORSZÁGOS Vízkutató és Fúró Vállalat kábái üzem­egysége végzi a fúrási munká­kat. Hatan dolgoznak a fúró­toronynál. Ónodi Zoltán, Tóth Sándor, Nagy Zoltán, ifjú Pel­... hogy protein tartalmú, nem habzó shampont hoztak forgalomba. ... hogy újítás az Air Fran­ce utasellátásában: kfenyérva- jazó gépeket helyeztek üzem­be. ... hogy a francia—szovjet kereskedelmi egyezmény ér­telmében ezentúl francia par- főmöket árusítanak a Szovjet­unióban. ... hogy a francia dohányt új veszedelem fenyegeti: a kék gombának nevezett dohány- peronoszpóra. ... hogy tűzálló festék: hő hatására falvédő habot képez. ... hogy a nottinghámi álta­lános iskola egyik 12 éves nö­vendéke, Taharun Meah, pa­kisztáni lány férjhezment a város egyik 35 éves vendég­lőséhez. Tanárai zavarban vannak, mert iskolájukban még nem volt rá példa, hbgy valaki egy személyben elemis­ta és háziasszony legyen. .... hogy: Három számadat, amelyen érdemes- elgondol­kodni: az Egyesült Államok­ban az iskolásgyerekek heten­ként átlag huszonegy órát töl­tenek a televízió képernyője előtt; a szülők húsz órát; a ta­nárok tizenkettőt. munkaegység értéktől esik el Ezellen csak úgy tudunk küz­deni, ha minden egyes terme­lőszövetkezet, szövetkezeti tag magáévá teszi a növényvédel­mi munkák következetes vég­rehajtását. Különösen fontos most a tervkészítés idején, hogy a növényvédelmi mun­kák végzésére szükséges anya­gokat és költségeket betervez­zük. A továbbiakban felhívta a tanfolyam hallgatóinak a fi­gyelmét arra, hogy bár a két hét alatt igen sokat tanultak, szükséges, hogy otthon vegyék elő a szakkönyveket, és tovább gyarapítsák tudásukat a ter­melőszövetkezetük fejlesztése és megszilárdítása érdekében. Végezetül megköszönte a rész­vevők türelmét, elismerését fe- 'jezte ki az elért eredménye­kért, valamint megköszönte a növényvédőállomás és a szakelőadók odaadó munká­ját. Ezután következett a bizo­nyítványok kiosztása. A hallgatók nevében Molnár János, a gyöngyöshalászi Pető­fi Tsz tagja megköszönte a párt- és állami szerveknek, hogy lehetővé tették számukra a kétheti tanulást, és egyben ígéretet tett, hogy hazamenve, a tanultakat hasznosí­tani fogják a termelőszövetke­zetük érdekében. lei József, Sári Zoltán és a fú­rómester. Valamennyien ka- baiak. Kivéve a fúrómestert, aki a megyébe való, Szomo- lyára. Vándorlás az életük. Szer­számaikkal, felszerelésükkel járják a Tisza és a Duna közé­nek északi területét, a tiszán­túli síkságot, Debrecen környé­két. Fúrótornyukat hol itt, hol ott ültetik a tájra. Keresik, ku­tatják a vizet. S kemény, megfeszített ere­jű munkásnapok után ők örülnek a legjobban, ha a fú­rófej nyomán felbuzog az él­tető, egészséges, friss víz. Ke­mény, megfeszített erejű mun­kásnapokat írtam, mert életük valóban kemény, megfeszített erőpróbákkal telik. Kemény talajban szüntelenül kicsorbul- a fúró éle, mindig cserélgetni kell. S hányszor megtörtént már az is, hogy a szerszám be­leszakad, beletörik a föld mé­lyen fekvő rétegeibe, s akkor megbénul a munka. Hosszú órák küszködésével sikerül csak kihalászni, kiemelni a csonka szerszám darabjait a mélységekből. Sok vesződség volt már itt ül a boconádi iskola padjai­ban. Van olyan is, ajü még a húsz esztendőt sem töttötte be, de találni ugyanott hatvan éves bácsit is. Az ízlésesen fel­díszített tantermet hamisítat­lan vizsga-hangulat uralja. Dr. Kertész Imre, a község szere­tett orvosa, ezúttal mint peda­gógus,. a katedrán áll és rajta látni talán leginkább az izga­tottságot. öt hét fáradságos munkája után érkeztek el a vizsga napjához, amikor az el­sősegélynyújtó tanfolyam hall­gatói számot adnak elméletben és gyakorlatban a tanultakról. Az első vizsgázó, a tanító né­ni, aki az ifjúsági Vöröske­reszt helyi vezetője. Gyorsan követik egymást a feleletek, alig van olyan, aki­nek akadozna a szava, ne len­ne logikus gondolatfűzése Szemmel láthatóan a vizsgáz­tató is elégedett. A gyakorlati tételek is szépen mennek. Alig kell egyik-másik vizsgázónak segíteni. S amikor Simon Ala­jos munkától meggörnyedt alakja felemelkedik, minha halk moraj hallatszana a te­remben. A hatvan esztendő fehérre színezte haját, ráncos­ra barázdálta arcát, de tudás­szomját, tanulnivágyását nem törte meg. öt héttel ezelőtt Ju­hász Júlia védőnőnél elsőként jelentkezett, amikor meghal­lotta, hogy tanfolyam indul. Az iskolapad bizony szűknek mondható, a feleléstől is elszo­kott már, hiszen mikor volt már az! Es most ő is vizsgázik. Mint a megáradt folyam, úgy ömlik belőle a szó. Amikor leintik, szinte bánkódik. Szeretett vol­na itt most mindent elmonda­ni, amit tanult. A vizsga egyik legszebb feleletét ő adta. Bi­zony, sok fiatal tanulhat Si­mon bácsitól. De a fiától is, aki most pád társa édesapjának. Együtt jártak el a tanfolyamra minden alkalommal: apa és fia. A fiatalabb Simon Gyöngyö­Heves megyében — az or­szág egyik leggazdagabb para­dicsomtermelő vidékén — to­vább fejlesztik az idén a para­dicsomkultúrát. Mintegy 4200 katasztrális holdon termelnek szerződéses paradicsomot, amelyhez már megkezdték az előkészületeket a Mátra alja és a Tama völgye gazdag termő­tájakon. Számos munkafolya­matnál bevezetik a gépesítést, így például a talaj megműve­lésére 40 RS 09-es traktort biz­tosítanak- a szükséges munka­gépekkel együtt. A palántázás­hoz — amelyet mind ez ideig a II-es számú kút fúrása köz­ben is. Hordalékos kevert -ta­lajban indult el a fúró lefelé. Néhány méter után görgeteges patakhordalékba jutottak. Az­tán homokkő következett. Ti­zenhat méternél értek az agya­gos rétegbe. Ugrált, rázkódott a fúrótest, meg-megakadt a fej a hatalmas, tekintélyes nagyságú kavicskövekben. Huszonegy méternél kőpad kezdődött. Egy méternél lej­jebb már barna kavicsréteggel találkoztak. És kékeszöld már- gás anyaggal. Harminchat mé­tertől 41 méterig kvarcos, üle­dékes mészkő rétegben halad­tak. Hogy mivel találkoznak még a hátralevő húsz méte­ren? Csak találgatják, A geo­lógusok se tudják biztosan. DALOL, énekel a fúróto­rony. Monoton, egyhangú, dur­va zajjal csattog a motor. Egy­re lejjebb, lejjebb,, mélyebbre „ballagnak”. Keresik, kutatják a vizet. Egy-két hónap múlva már megkóstolhatjuk: milyen az új. kút vize, érdemes volt-e heteken át dolgozni érte. Egy­két hónap múlva már az új kút vize csobog majd a veze­tékekben, a vízcsapokon át. (Zárójelben még annyit el­árulok: — A fúrómester és a geológusok szerint is, hideg víz tör majd fel az új kútból!) Pataky Dezső sön dolgozik, a XII. aknánál, s amikor a munkából hazatér, azt keresi, hol művelődhet, mit olvashat, mit tanulhat. ELMONDJA, hogy a múlt­tól négy középiskolát kápótt, többre nem telt. Most igen só­kat olvas, tanul. Káros szen­vedélyei nincsenek, igyekszik minden szabad idejét a műve­lődésnek áldozni. Szinte válo­gatás nélkül olvas. Legutóbb Thomas Mann Buddenbroock ház című regényét olvasta, szí­vesen hallgatja a rádiót és nem maradhat ki az ilyen értékes tanfolyamokból sem, mint ez a mostani. Saját és embertársai életét, egészségét védheti a ta­nultak birtokában és ez a leg­szebb, a legnagyobb, mit em­ber megtehet! • A Búzakalász Termelőszö­vetkezet tagjainak, Krizsán Istvánnak és Nagy Józsefnek is ez a véleménye. Ennek kö­szönhető, hogy olyan szépen felkészültek erre a vizsgára. A mindennapi életben számta­lan alkalommal hasznát vehe­tik az itt elsajátítottaknak. Simon Alajos a hallgatók nevében köszönetét mondott a rendező szerveknek,' hogy le­hetővé tették számukra a ta­nulást. Külön köszönetét fe­jezte ki a tanfolyam vezetőjé­nek, Kertész doktornak, aki fáradságot nem ismerve adta át estéről estére tudósát. S jól­lehet napi 100—120 betege is volt, a tanfolyami előadásait mindig megtartotta. Végül dr. Kertész Imre kívánt 'minden jót a tanfolyam hallgatóinak. A NEONFÉNYÜ tanterem után szokatlan szemünknek a sötétség. Az utakon még botor­kálunk, de tudatunk már vilá­gosodik és jóleső érzés hatja át bensőnket — tanuló nemzet lettünk, levetkőzzük a káros örökséget, a babona, a kuruzs- lás helyett a tudomány fénye hinti be a falut is. Nagy Andor kézierővel végeztek — 14 pa- lántázógépet biztosítanak a ter­melőszövetkezetek számára. Az export-termények váloga­tásánál tovább alkalmazzák és fejlesztik a tavaly már jól be­vált osztályozó szalagot. A paradicsomot az idén már csaknem valamennyi termelő- szövetkezetben kialakított táb­lákon termelik, amelynek te­rülete általában 30—40 kataszt­rális hold. Egy-egy ilyen nagy tábla igen alkalmas az idén bevezetendő sokrétű gépi mű­velésre. Az új gépek alkalma­zására a közös gazdaságok bri­gádvezetőit a tél folyamán tan­folyamokon képezi ki a megyei tanács. Itt sajátítják el a gépi művelés számos módszerét. így például alkalmazni fogják a kialakított nagyüzemi táblákon a 130 centiméteres sor- és 60 centiméteres tőtávolságot, amely által a gépi művelés le­hetősége mellett a szállítás is könnyebb a sorok között. A Mátra aljának — a megye leggazdagabb paradicsomter­melő tájegységének — terme­lőszövetkezetei mintegy másfél­ezer katasztrális holdon ex­portra is termelnek az idén paradicsomot, elsősorban Gyöngyöshalász, Csány, Atkár község közös gazdaságaiban. A bolgár heterozis mellett jól be­váltak ezen a tájon a külön­böző kecskeméti • hibridek, amely jelentős hányadát ké­pezi majd a paradicsomter­mésnek. Egyes termelőszövetkeze­tekben már az idén a paradi­csom lesz az egyik fő termény, mint például Ecséden, ahol* két termelőszövetkezet mintegy 450 holdon, vagy Horton, ahol a négy közös gazdaság 420 hol­don termel paradicsomot. A szerződéseket a termelő- szövetkezetek már mintegy 95 százalékban megkötötték és a termeltető vállalatok megkezd­ték a vetőmagvak szállítását is. (ka.) szentlaszlo melletti Nagysánc ásatását is megkezdték. — Dr. Chikán Zoltán érdeme, hogy a felstőárkányi Várhegyre az Akadémia illetékes szervének a figyelmét felhívta. Ez az erődített telep az eddig ismert hazai telepektől eltérő szerke­zetűnek látszik. Annyi bizo­nyos, hogy a Várhegyen az újabbkőkori bükki kultúrának volt települési helye. Csaknem bizonyosra vehető, hogy ekkor még a telep védettségét csu­pán a telep fekvése, a mere­dek lejtők biztosították. A ko­rai vaskor, a Halstattkor első szakaszát (i. e. 9—800) képvi­selik az ebből a korból szár­mazó és a Várhegyen előke­rült szépszámú leletek. — Nagy a valószínűsége an­nak, hogy a Várhegyen levő falrendszer, vagy legalábbis annak jelentősebb része ebből a korból származik. — Az erőd fajszerkezete okozza a legérdekesebb prob­lémát. Szabályosan faragott- nak látszó kőkockái szokatla­nok a korszak emlékei között. A pontos kronológiai megha­tározáson kívül a falakat al­kotó kövek származási helye, a vízellátás kérdései mellett az esetleges házhelyek felkutatá­sa a legfontosabb kérdések. Ezek megoldására irányulnak a meginduló kutatások. A ku­tatásokat alapozzák meg azok a felmérési munkálatok, ame­lyeket ban tanult történelmi anyag, a környezet, a táj szeretete, az emberi kíváncsiság, érdek­lődés — párosulva a felfede­zés ötletével és felismerésével milyen érdekességeket tárhat fel a jelen számára az elmúlt ezredek titkaiból. 7000COCOOCOCOOOCOOOOCOOOOOOOOOCOOOOOCOOOOOCOOOOOCOOOOC Dri000000CXD000CXJO00000000000000<X)<X>0000000000000C)0<X)<XX50000CXXX50000000C)00000000000000CXXX)000000000C»000000000000O Kutat fúrnak... f. a. Befejeződött a termelőszövetkezetek növényvédelmi felelőseinek kéthetes tanfolyama Tovább gépesítik a paradicsomtermelés munkafolyamatát megyénk közös gazdaságaiban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents