Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

4 NÉPÜJSAG 1961, február 12., vasárnap Sikert hozott az új szovjet operett, a Dalol a tavasz ősbemutatója Egerben Realitás Az sz.,.1 templom négy sarka eléggé megrepedezett. Odáig, alatta nyúlik el már a bánya. S a robbantások által megmoz­gatott földtömeg a templomot is megremegtette. Két bányász beszélget a templom mellett. Az egyik emigyen morfondírozik. — Ez a torony egyszer még ledül. Arra halad egy ráncos szok­nyáin. öreg nénike, s hallja, amit a bányász mond. — Nem dűl az le, nyugodt lehet — replikázik. — Miért nem dűl? Az asszony végignézi a be­szélgető bőr sapkásokat, s azt mondja: — Mert vigyáz arra a jó­isten! A kérdezgető bányász san­dán néz társára. Aztán feleme­li szemét a toronyra, s azt mondja: — Akkor menjünk innen odébb, pajtás... Nekem csalá­dom van... (—kyd—) — MA BEFEJEZŐDIK Csányban, az állami gazda­ságban az 50 fővel indított kéthetes növényvédelmi tan­folyam. A tanfolyam részve­vői brigádvezetők, akik sikeres vizsgatétel esetén a tanfo­lyam elvégzéséről szóló igazo­lást kapnak. Az igazolást _ a megyei tanács mezőgazdasági osztálya adja ki. — A MEGYE gépállomásai ez év február 1-ig 26 000 nor­málholdon végeztek szántást, s egyéb munkát. Az időjárásnak megfelelően ez a munka to­vább folytatódik. — EGERFARMOSON az Üj Barázda Termelőszövetke­zet tagságának 1959-ben 385 ezer 778 forint volt a tiszta vagyona. A szövetkezet jelen­leg 1513 613 forintot mondhat magáénak. A gyarapodás egy év alatt majdnem eléri az 1 200 000 forintot. — BEFEJEZŐDNEK me­gyénkben a termelőszövetkeze­tek zárszámadásai. Az eddig megtartott közgyűléseket fi­gyelembe véve, az egy munka­egységre eső átlag járásonként a következőképpen oszlik meg. egri járás: 32, gyöngyösi járás: 33, hatvani járás: 30 és a fü­zesabonyi járás: 40 forint. — MA ESTE 8 órakor a Kisipari Termelőszövetkeze­tek Ady Endre Kultúrottho- nában nagyszabású farsangi bált rendeznek a kisiparosok. A zenét a „Ritmus” tánczene­kar szolgáltatja. — AZ ÁLLAM jelentős ösz- tzegekkel támogatja a termelő­szövetkezeteink építkezéseit. A végleges adatok szerint az el­múlt évben a megye termelő- szövetkezetei 616 millió közép- és hosszúlejáratú hitelt kaptak az államtól. — GYERMEKRAJZ-kiállí- tást rendez március elején a pétervásári kultúrotthon, ahol az általános iskolások és ipari tanulók legjobb rajzait mutatják be. — AZ ELMtJLT két hét alatt 529 süldő érkezett a megye ter­melőszövetkezeteibe. Az elkö­vetkezendő napokban még több ezer fiatal süldő érkezé­sét várják szövetkezeteink a süldőkihelyezési akció keretén belül, amelyeknek meghizlalá- sához a szükséges takarmányt már biztosították. — FA SIMON, a Csányi Állami Gazdaság főagronó- musa, február 7-én előadást tartott a csányi kultúrctthon- ban a zöldségtermesztésről. A filmvetítéssel ^ egybekötött előadást mintegy 180-an hall­gatták meg. — JÓL DOLGOZTAK az el­múlt évben a hatvani Kos­suth Tsz tagjai. 442 ezer forin­tot fordítottak beruházásokra, de emellett a szövetkezet tisz­ta vagyona elérte a 2 025 207 forintot. — JŐ ÜTEMBEN halad megyénkben a szerződéskötés. A MÉSZÖV 6400 hold zöld­ség-szerződés tervéből már 5320 holdra megkötötte a szerződésedet a megye ter­melőszövetkezeteivel. Ez 85.2 e zalékos teljesítménynek sl meg. A Dalol a tavasz ősbemuta­tója sok vastapsot, szép sikert hozott a Gárdonyi Géza Szín­ház művészeinek. S ez a siker a színháznak is szól. A szín­ház vezetőségének, amelyik nem félt az újtól, az újszerű­től, hanem bátran belevágott ebbe a nagy munkát jelentő operettbe. A haladást tisztelő ember csak üdvözölni tudja a színház sikeres vállalkozását és azt, hogy volt mersze áttör­ni a régi operettek bűvös kö­rén, hogy a levitézlett bártün­dérek, grófocskák szirupos, érzelgős alakjai helyett a fia­talságot, a mai fiatalok prob­lémáját engedte a színpadra. Nem hibátlan a darab, és elsősorban a szövege: cselek­ménye sok helyütt logikátlan, lélektanilag és dramaturgiai- lag nincs megokolva, hogy ki miért jön be, miért megy ki, miért jut egy s más elhatáro­zásra. A szövegkönyv írója — s a fordítók sem javítottak ezen, lehetőségeik keretében — csak a pillanatnyi helyzetet használta ki arra, hogy nevet­tessen, s elmondassa a szerep­lőkkel azt, aminek máskülön­ben jellemükből kellett volna fakadnia. Am a zene mit sem törődik a gyenge librettóval, s ami ki­maradt a szövegkönyvből, Ka- balevszkij „beletette” a zené­be. Ez a zene nem áll meg az orchesternél, hanem eláraszt­ja a színpadot jellegzetes ze­néjével, megformálja a figu­rákat. Meg kell azonban mon­dani azt, hogy Vass Lajos hangszerelése egy-két helyen nem tudta követni a monda­nivalót. A lírai számok gyö­nyörűek, melódikusak, hangu­latosak, ám a karikírozásra szánt dzsessz-számok elég üre­sen konganak. S most arról, hogyan oldot­ta meg a művészgárda a fel­adatát, hogyan vitte sikerre az ismeretlen operettet. A rendező, Vass Károly minden adott lehetőséget ki­használt, hogy indokolja a cselekmény miértjét. Ügyes apróságokkal segítette a sze­replőket, hogy „megfoghassák” figurájukat, s nagyon vigyá­zott arra, hogy túlzásmentes, de ellentéteiben éles legyen a humor, a szatíra, de a líra is. Neki köszönhető, hogy á da­rab — hiányosságai ellenére — viszonylagosan egészet adott. A szereplőkre általában és egyénenként jellemző, hogy amit a gyengén kidolgozott alapokból színre lehetett hoz­ni, azt a legmesszebbmenően megtették. Tánya szerepében Szegő Zsuzsát üdvözölhettük. Prózájában még érzik a kez­dő, de a sok dal, amit énekel, kifejező, meleg, sokszínű, ár­nyalatokban bővelkedő telje­sítmény. A hangja telt, biz­tos, nagy feladatok megoldá­sára képes. Ezekből a nagy feladatokból oldott meg most egyet sikeresen. A sok zenére támaszkodó operett együttese nem nélkü­lözhette Szabadi József kultu­rált, szép zengésű tenorját. A mai szerelmes fiatal szerepé­be kitűnően beleélte magát, s elhitette, hogy félszeg zavara mögött nem siránkozó, gyen­ge, sajnálni való szerelmes, hanem kemény jellem van, aki keserűségét magába fojtja, de mások hántása nélkül, azért harcol a boldogságáért. Antal László — mint Borisz — újra jól formált negatív hőst adott. Hangjának értéke, hogy a ravasz, behízelgő, fel­lengzős szerelmes — mikor mi kellett — indulatokat nagy­szerűen kifejezte. Egyébként eléggé megindokolatlan min­den, amit tesz, de egyéni ér­deme, hogy mozdulataival, arcjátékával hamarosan tudat­ja a nézővel — miért megve­tendő, amit csinál. Kiemelkedő siker Stefanik Irén Szima alakítása. Annyi könnyedség, fiatalos báj, tár­sai felé sugárzó szeretet van a játékában, hogy észre sém vesszük — alig van szöveg­könyv szerinti mondanivalója. Sikerült igazi, szocialista fia­talt színrehoznia, aki a kollek­tívában él, aki elképzelhetet­lennek tartja az életet a kol­lektíva nélkül, de aki azért nagyon vágyik arra, hogy va­laki szeresse, s valakit szeres­sen. A három „öreg” Pálffy György Czeglédy Sándor és Fekete Alajos, minden jelené­sében hűen visszaadta a ked­ves, atyáskodó, az idősebb ge­neráció kicsit elnéző, kicsit a fiatalság fényében sütkérező, de fölöttük őrködő szeretetét. Gyuricza Ottó kettős minő­ségben „szerepelt”. Egyrészt mint kedves, bolondos, de munkájában komoly fiatalt láttuk Bronyevoj szerepében. De — hogy úgy mondjam, al­kotása — az élő, kifejező ko­reográfia révén végig a színen találtuk. Táncai különböztek az eddigi megszokottól, újak, meglepően kifejező, mozgás­technikájában merészet adott. Szerepe mellett talán ezt a koreográfiát kell megemlíteni elsősorban, mert megadta vele a cselekmény, de a környezet * • s az egyén jellegzetességét is. A legjobban megírt alak Ptyicskin, a szimatoló állás­halmozó, akit Kanalas László mondanivalójában, külsőségé­ben, de minden porcikájával úgy vitt színpadra, hogy meg- útáltassa a hozzá hasonló, ma még köztünk szaladgáló Ptyicskineket. Megmaradt a figuráját meghatározó keretek között, mégis többet adott, mert nem megjátszotta, ha­nem élővé, nevetségessé tette ezt a kihaló félben levő em­bertípust. Kár, hogy tragikus kupléját az oda nem illő, ál­landóan ismétlődő, pár lépés tánc tördeli. A másik vonalhoz, a Ptyics- kinek „kitermelőihez” tarto­zik Magdaléna és Lolita. Mag­dalénát Ruttkay Mária, Loli- tát Lenkey Edit alakította. Van egy olyan érzése az em­bernek, hogy azért kell az öre­gedő díva és a nyugatmajmoló Lolita a darabba, hogy legyen kinek eltáncolni a stílustán­cot. Ez különösen Lolitára vo­natkozik, akiről soha nem tud­ni miért jön ki, s mit akar. Ennek ellenére Lenkey Edit „kiásta” ezt az aszfalttündért, s jól karikírozott táncával megérdemelten aratott sikert. Ruttkay Mária Magdalénájá­nak legfontosabb értéke, hogy a nevettetés mellett sikerült az ostoba, szűklátókörű, pro- tekcióhájhász vénlányt nevet­ségessé tenni. S annak ellené­re, hogy nyitva állt az út a túlzás felé, művészi érzékkel állt meg a határvonalon. Somos István karnagyot is elismerés illeti. A kórusnak, az énekeseknek, s a zenekar­nak egységes kézbentartása komoly, művészi teljestímény volt. Megérezte és magáévá tette az új stílusú operettze­nét s a nehéz ritmusmegoldá­sokat — az objektív nehézsé­gek ellenére — kitűnő mu­zsikus-érzékkel oldotta meg. S hogy ezt az operettet vas­tapssal jutalmazta a premier­közönség, abban nagy része volt Kocsis Árpád díszletei­nek. Mindkét színnel megte­remtette a hangulatos miliőt, s a Moszkva melletti nyírliget és a távoli tajgai táj díszletei szép keretet szolgáltattak a szereplők művészi törekvései­nek. Egészében véve sikeres volt az ősbemutató és az első elő­adásból ítélve bátran mond­hatjuk, sikert jósolunk a vál­lalkozásnak, az új Kabalevsz- kij-operettnek. Cs. Adám Éva II legnagyobb szerb romantikus emlékezete 1 Q61 ^e^ru^r 12' a szerb ■AyyJí i rCKja] om történe- tének jeles dátuma. Ezen a na­pon ünnepük Laza Kostic száz­huszadik születésnapját, alig néhány hónappal halálának ötvenedik évfordulója után. (1910-ben halt meg, Becsben). Kostic, ez a kései, de tipiku­san romantikus, művelt szerb költő még azon múlt század­beli jeles szerb férfiak sorába tartozott, akik valamilyen úton-módon egészen szoros és közvetlen nexusban voltak a korabeli magyar világgal, sőt, nem egy ízben a magyar iro­dalmi élettel is. Nem csoda, hisz legtöbbjük itt született, vagy legalább is itt nevelke­dett közép- vagy felsőfokú ok­tatási intézményeink falai kö­zött, kitűnően megtanultak ma­gyarul, nem egyszer magyar barátokat szereztek, s gyakran töltöttek be- közvetítő szerepet az irodalmi életben. Nem egy közülük pedig magyar művek kitűnő szerb tolmácsolója lett, miként az Aranyt, Petőfit, Ma- dáchot fordító Jovan Jovanic Zmaj. Kostic magyarországi kap­csolatai nem egészen ilyen jel­legűek, azokat az iskolás évek után (jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte) elsősorban talán politikai szereplése kap­csán kereshetnénk, bár két­ségtelen, hogy irodalmi vonat­kozásban is érdemes kutatni, hisz Aranynak kortársa volt, s aligha vezetne túl merész fel­tevésekre, ha kettejük Shakes­peare fordító munkáját ten­nénk a filológia mikroszkópjá­nak lencséje alá, Kostic egyébként kora leg­műveltebb szerb költője volt. Szerbül, németül, franciául, magyarul, angolul egyaránt jól beszélt, doktori disszertációját pedig ékes cicerói latinsággal védte meg, amiért külön dicsé­retben is részesítették. Ily mó­don nem jelentett különösebb nehézséget figyelemmel kísér­nie a modem európai tudo­mány és irodalom fejlődését; latin, illetve görög nyelvtudása meg az ókor klasszikus reme­keinek megismeréséhez segí­tette. ft/fint romantikus 'költő­•L’J- zseni, így aztán az élő irodalomnak is korán lett kivá­ló művelője; első verseivel már 1858-ban jelentkezett, hu­szonkét éves korában pedig megírta a legjobb szerb ro­mantikus drámát, a Máksim Cmojevicet. Talán ezért is szokták a szerb romantikus történelmi dráma megteremtő­jének nevezni, amit az 1882- ből való Pera Segedinac csak méginkább aláhúz erőteljesen megnyilatkozó Ausztria-ellenes élével. És voltaképpen itt már Kostic életműve politikai vo­natkozásainak . nyitjánál ál­lunk, hisz az osztrákellenesség egyszerre jut kifejezésre a kos- tici életműben a szerbség fel­emelésének gondolatával — persze, ugyanekkor ez a hazá­ért és népért való olthatatlan lelkesedés korántsem párosul túlzó „szerbeskedéssel”, nacio­nalista gőggel pompás, olykor egészen merész nyelvi és for­mai megoldásokkal teli költé­szetében. Ellenkezőleg. Megtalálja a módját, hogy a nemzeti prob­lémák mellett foglalkozzék olyan egyetemes emberi prob­lémákkal is, mint az egyén és a társadalom viszonyának kér­dése, hogy kifejezze lángként lobogó zsamokgyűlöletét, s fel­tárja az emberi nyomorúság társadalmi gyökereit. S mind­ezek kifejezésére a romantika eszközei mellett gyakran élt az irónia, a gúny fegyverével is, csakhogy mondanivalója minél nagyobb horderejű legyen. De ez sohasem vált profán hatás­vadászattá, zsenialitása, igazi költői vénája megőrizte, távol­tartotta ettől. S hogy most e dióhéjban megrajzolt Kostic- képet még teljesebbé tegyük, meg kell jegyeznünk azt is, hogy ez a komoly és fennkölt témák feldolgozását tartalma­zó oeuvre egy csodálatosan szép színárnyalattal keveredik, amikor alkotója és életrehívója a legemberibb érzést, a szerel­met szólaltatja meg, s monda­nivalója szebbé tétele érdeké­ben a népdalok örökszép ele­meit nemesíti ki csodálatos költői műhelyében. tT öltő volt tehát a javából, művész, akit méltán tart számon a szerb irodalom tör­ténete nemzeti klasszikusai kö­zött. Lőfcös István BAJOK GIZI 1961. FEBRUÁR 12., VASÁRNAP! LÍDIA 10 évvel ezelőtt. 1951. február ls­én halt meg tragikus körülmények között BAJOR GIZI Kossuth-díjas színművésznő, Europa egyik leg­első drámai színésznője. Kiapadha­tatlan gazdagságú humora és rend­kívül átélt alakításai révén művé­szete a vígjátékokban és drámák­ban egyaránt érvényesült. Néhány híres alakítását Idézzük: Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, A kék róka. a Néma levente. Krétakör, utolsó alakítása az Ármány és sze­relem Lady Mllford-ja volt. 90 éve, 1871-ben e napon született LESZ MARTINOVICS ukrán de­mokrata, humanista író. Művei (pl. A páraszt halála) a kapitalista tár­sadalom éles kritikáját adják. 1961. FEBRUAR 13., HÉTFŐ: ELLA 1945-ben ezen a napon szabadította fel a szovjethadsereg Bu­dapestet hatheti ostrom után. 390 évvel ezelőtt, 1571-ben ezen a napon halt meg BENVENUTO CELLINI olasz szobrász és ötvös. Főműve a Meduzaölő Ferzeusz, ismert bronzreliefje a Fontainebleaui nimfa. Nagy hírét azonban rendkívüli lebilincselő stílusban megírt életrajzának köszöni. Ben­venuto Cellini mester élete, magyarul 1957-ben jelent meg. jíSJV Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG 12—13: Kihívás EGRI BRÓDY 12—13: Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN 12—13: Serdülő lányom GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 12- én: A rejtjel 13- án: Szegény gazdagok HATVANI VÖRÖS CSILLAG 12- én: Lámpaláz 13- án: Fantasztikus utazás HATVANI KOSSUTH 12- én: Az áruló bankjegy 13- án: Nincs előadás HEVES 12-én: Az első csapat 13: Akiket a pacsirta elkísér PETERVASARA 12- én: Az arcnélküll város 13- án: Nincs előadás FÜZESABONY 12—13: Az utolsó és az első nap m ti sora: Egerben délután 3 és este 7 órakor: DALOL A TAVASZ Szajlán este 7 órakor: Dulszka asszony erkölcse Most vásároljon! Szezonvégi kiárusítás 20-30-40 Yo-os árengedménnyel Pár cikk a sokszáz közül: 600.— Ft helyett most 480.— Ft 780.— Ft helyett most 624.— Ft 720.— Ft helyett most 576.— Ft 380.— Ft helyett most 304.— Ft 110.— Ft helyett most 66.— Ft 92,30 Ft helyett most 55,40 Ft 395.— Ft helyett most 237.— Ft 150.— Ft helyett most 105.— Ft Férfi télikabát Női télikabát Műbőrkabát, női Matlaszé pongyola Női szövetblúz Gyermek hócipő Lányka lódenkabát Női szövetnadrág Kaphatók: EGER — GYÖNGYÖS — HATVAN kijelölt KISKER SZAKÜZLETEIBEN, Petőfibánya, Egercsehi, Bélapátfalva és Recsk ruházati boltjaiban. Kizárólag február 13-tól 25-ig! A Kiskörei Földművesszövetkezet Vasüzletébe február 28-i belépéssel SZAKKÉPZETT BOLTVEZETŐT VESZ FEL. Fizetés kollektív szerint. Erkölcsi bizonyítvány kötelező. Jelentkezés levélben, vagy személyesen a közp. irodában. Biztos pénzforrás az állattartás! Neveljen süldőt saját koca után, vagy kérjen süldőkocát hitelbe! A MINDENKORI SZABAD ÄRNÄL 1.— FORINTTAL TÖBBET KAP A SZERZŐDÉS ALAPJÄN ÁTADOTT SÜLDŐKÉRT! SER TÉSHIZLALÁ SRA kedvezményes takarmányjuttatás állami áron, egyéni termelőknek és tsz-tagoknak. Termelőszövetkezetek 1 1,20 FORINT LEBONYOLÍTÁSI DÍJAT kapnak kilogrammonként minden tsz-taggal kötött sertéshizlalási szerződésre, ha 1 q takarmányt adnak a hizlaláshoz. A HÁZTÁJI GAZDASÁGOKBAN meghizlalt sertések a tsz áruértékesítési tervébe beszámít! Részletes felvilágosítást az Allatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei adnak! SZOLNOK-HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents