Népújság, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-12 / 37. szám

1961. február 12., vasárnap NßPÜJSAG 3 Több megbecsülést a termelőszövetkezetekben dolgozó nőknek! — Nálunk egyenjogúság van a nők és a férfiak között — mondotta a napokban egy Ti­sza menti termelőszövetkezet elnöke, amikor a munkáról volt szó. Később, amikor azt kérdeztem, hogy miért nincs egyetlen női brjjgádvezető sem a tsz-ben, és munkacsapat-ve­zető is csupán egy-kettő, ak­kor viszont már így válaszolt: — Hát a nő, az mégiscsak nő, asszony az, nem férfi. Sokat mondanak ezek a sza­vak, többek között azt, hogy még valahol sántít a dolog a női egyenjogúság körül. Az utóbbi mondáshoz igen-igen hasonlít egy másik is, amely azonban már örökre elvesztet­te erejét ebben az országban: „az asszony nem ember”. Igen. Az idősebbek emlékez­nek még jól erre a mondásra, amelynek alapján az asszonyt félszámosnak, félkezesnek hív­ták s így vették számba az uraság aratóbandáját is: kell húsz arató, meg húsz félkezes. Ennek szellemében kapott a nő munkája után fele bért csak, mint a férfi, még akkor is, ha ugyanolyan jól, vagy még jobban ellátta, el is vé­gezte munkáját. Asszony volt, tehát nem volt egész ember. A felszabadulás óta igen so­kat tettünk a női egyenjogú­ság ügyében. Vannak e téren sikereink, eredményeink, azon­ban ezek az eredmények zö­mével inkább városon, az ipa­ri munkásság körében mutat­koznak. És ne kerteljünk, mondjuk meg őszintén, hogy most, amikor napirendre ke­rült a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése, apiikor meg­alakultak termelőszövetkeze­teink, ahol „ember” az asz- szony is — joga van beleszól­ni a közös gazdaság dolgaiba éppúgy, mit férjének, és nem „hallgass a neve” többé —, most vetődött fel számos olyan probléma, amely arra mutat, hogy falvainkban, parasztsá­gunk körében még nincs rend­jén minden az egyenjogúság tekintetében. Termelőszövetkezeteinkben igen sok nő dolgozik — több mint férfi — és ennek ellené­re tény az, hogy a nők még mindig nem kapták meg az őket megillető helyeket (szám­szerűen sem) a vezetésben. Ennek oka sokszor a paraszt- emberek még maradi gondol­kodásában keresendő, amikor például vonakodnak egy-egy nőt, asszonyt beválasztani a vezetésbe, irányításba. Most a tsz-ek megalakulásának nap­jaiban számtalan példát lehet­ne felsorolni arra, hogy egy- egy szövetkezet tagsága csak éppenhogy beválasztott egy vagy két nőt, asszonyt a veze­tésbe. A másik ok a falusi asszonyok félrehúzódó, restel­kedő magatartásában keresen­dő, tudniillik, hogy több he­lyen nem is vállalnák, vagy nem is fogadnák el a tisztsé­get, mondván: van férfi is, miért pont éppen mi? Felesle­ges hangsúlyozni, hogy mind­ez a múlt öröksége, „hagyo­mány”, amelyet csak lassan tudnak a falun élő emberek levetkőzni. Egyik országos vezető szá­jából hallottam a következő mondatot: „nálunk még min­dig az a helyzet, hogy a nők­nek háromszor annyit kell dolgozniuk a termelőszövetke­A lila és kék szín elveszi az étvágyat? Kísérletek alapján megálla­pították, hogy élelmiszereink szinte étvágyunkkal szoros kapcsolatban áll. A lila és a kék színű ennivalók elveszik az étvágyat, a zöld színűek vi­szont növelik éhségérzetünket. Orvosok megállapítása szerint a sárga és a piros színű élel­miszerek éppenséggel farkasét­vágyat keltenek. Amerikában egyszer egy va­csorára lila és kék fénysuga­rakkal világították meg a fel­szolgált ételeket; a vendégek emiatt jóformán semmihez sem akartak hozzányúlni. Mi­helyt kikapcsolták a fényszó­rókat és az ételek — amelyek főleg sárga, zöld és piros szí­nűek voltak —, ismét vissza­nyerték eredeti színüket, a vendégek egészséges étvágya újból felébredt zetekben, mint a férfiaknak, hogy elhiggyék róluk, tényleg dolgoznak”. De milyen jogon, milyen alapon „követelhetnek” ma­guknak több jogot, több elis­merést, több megbecsülést a nők falun, a termelőszövetke­zetekben is? Erre szabad le­gyen néhány példát. Nem is kell messzire menni, csak az elmúlt nyárra, őszre, amikor a parasztember szinte a szó szoros értelmében bírók­ra ment az időjárással. A ré­pa 85 százalékát asszonykezek, női kezek szedték ki a föld­ből, ők bántak a dohánnyal, a paradicsommal, többnyire a kukoricával is. Poroszlón, Tere­ken, Komlón, Kiskörén sza­kadó esőben dolgoztak az asz- szonyok, dolgoztak akkor is, amikor a férfiak egy része már úgy gondolta, jó lenne az eresz alá állni. Novaj község­ben 400 női tagja van a ter­melőszövetkezetnek, elsősor­ban az ő munkájuknak, dol­gos kezüknek köszönhető, hogy szövetkezetük az utóbbi év során sokat erősödött, hírne­vük, tekintélyük megnőtt ez egész járás előtt. Vagy szól­junk olyan asszonyokról, mint Viszlai Jánosné, ifj. Siller Vendelné, Bai Györgyné, ifj. Driszkó Antalné, akik Eger- szalókon a Vöröscsillag Tsz- ben a tehenészetben dolgoz­nak és akiknek jó munkáját tükrözi, igazolja az is, hogy egyenként nem kevesebb, mint 400 munkaegységet szereztek. Beszélhetnénk a detki tsz- lányokról éppúgy, mint a gyöngyösoroszi baromfite­nyésztőkről is, és még sok, sok, nagyon sok asszonyról a me­gyében, akik a munkában mu­tatták meg, bizonyították be, hogy nem „félemberek”. A termelőszövetkezeti veze­tés egyetlen posztja, ahol túl­súlyban vannak a nők, az a könyvelés. A megye tsz-köny- velőinek 65 százaléka nő, van 45 főkönyvelőnk is. És mit mutat az élet? Azt, hogy a női főkönyvelők, könyvelők nagy többsége derekasan megállja a helyét, kezük alatt nem lehet „csáki szalmája” a tsz vagyo­na. És nevüket ha ritkán is emlegetjük — ezentúl mi is többet majd — méltán ismer­heti meg az egész megye. Olyan könyvelőink, női köny­velőink vannak, mint Orosz Gáborné, a gyöngyösoroszi Február 24 Tsz-ben, aki már 10 esztendeje végzi munkáját, a maga- erejéből, népi álla­munk támogatásával tanult, szerezte meg a mérlegképes könyvelői vizsgát. Vagy em­lítsük meg Halászi Lászlónét, Sike Emőnét, akiknek munká­ját ma már minden tag elis­meri, becsüli. Az élet bizonyítja tehát mil­lió példával, hogy az asszo­nyok falun is, a termelőszö­vetkezeteinkben is megérettek a teljes egyenjogúságra és ar­ra, hogy szavuknak éppen olyan súlya legyen, mint a fér­fiakénak. És ha sokszor, sok helyen rpég bátortalanok is ezek a hangok, segíteni, biztat­ni kell őket, és örökre el kell temetni azt a múltbeli „igaz­ságot”: asszonynak hallgass a neve. A nők, az asszonyok ja­vaslatára, bírálatára hallgatni kell a termelőszövetkezetek­ben is, és jól teszik az asszo­nyok, ha élnek is e jogukkal. A nők egyenjogúsága töb' elismerést, több megbecsülést is jelent, nem a férfiakétól többet, de többet, mint ameny- nyit eddig kaptak és éppen annyit, mint amennyi a férfi­aknak is kijár, jól' végzett munkájuk után. A napokban az egyik — egyébként igen jól záró első­éves termelőszövetkezet zár- számadási közgyűlésén vettem részt, (41 forint volt egy mun­kaegység értéke), ahol „kife­lejtették” a beszámolóból a. 60 nő munkáját, és tegyük hozzá, nagyon jó munkáját. Joggal emelkedett ott szólásra az egyik munkacsapatvezető asz- szony és ha kicsit még bátor­talanul is, de azt kérte a ve­zetőségtől: máskor jobban be­csüljenek meg minket, s a munkát is, amelyet végzünk. Igaza volt ennek az asszony­nak, mert a termelőszövetke­zetekben dolgozó asszonyok, nők, a fokozottabb megbecsü­lést már nemcsak a női egyen­jogúság alapján, de szorgal­mas, becsületes, fáradságot nem ismerő munkájukkal is kiérdemelték. Szalay István A Hazafias Népfront egri bizottsága segíti a termelőszövetkezeteket A Hazafias Népfront egri vá­rosi elnöksége február 6-án összehívta a város körzeti nép­front-bizottság elnökeit, titká­rait, akik megvitatták, hogy milyen segítséget tudnak adni a nemrég megalakult termelő- szövetkezeteknek. Elhatároz­ták, hogy a most folyó leltáro­zásokhoz, számbavételekhez társadalmi adminisztrációs munkaerőket biztosítanak. A határozatot tett követte, s ma már naponta mintegy száz ak­tíva segédkezik a tsz-ek vagyo­nának felmérésében. Reggeli alkony február 15-én ALIG EGY ÓRÁVAL a tel­jes kivirradás után ismét al- konyodni kezd azon a napon. Ha derült lesz az éigbolt, az okáról is meggyőződhetünk sa­ját szemünkkel, de borult idő esetén csak a szürkületi fény figyelmeztet a rendellenes ál­lapotra. Ma már nem okoz pánikot, ha hold- vagy napfogyatkozás­ról hallanak az emberek. Ko­lumbusz Kristóf még rá tudott ijeszteni az indiánokra, hogy ellopja előlük a Holdat, hanem adnak részükre élelmet. A XVII. században egy német herceg a napfogyatkozás okoz­ta sötétség beálltakor szörnyet­halt ijedtében. Nem hinnénk, hogy bárki is háborút jósolna az elkövetkező sötétedés láttán. Legfeljebb az állatokon, vehe­tünk észre bizonyos nyugtalan­ságot. A napfogyatkozás közismert oka abban rejlik, hogy a Hold szemünk elől részben vagy egészben eltakarja a Napot, il­letve a Hold árnyéka a Föld bizonyos területére esik. Mi ennek az alapfeltétele? A Föld kering a Nap körül, e kerin­gést a Nap évi látszólagos moz­gása visszatükrözi. E mozgás pályája az ún. ekliptika. Ugyan­akkor a Hold a Föld körül végzi keringését. A két pályán átfektethető sík nem esik egy­be, a Hold pályasíkja mintegy 5 fokos szöget zár be az eklip­tika síkjával. Vagyis, a Hold hol az ekliptika síkja alatt, hol pedig felette mozog. A Hold e keringési ideje egy hónap (27 és fél nap), mely idő alatt két­szer áthalad az ekliptika sík­ján. E két pontot csomópont­nak nevezik. A Hold földkö­rüli keringése közben fényvál­tozásokat is szenved. Mi min­dig annyit látunk belőle, amennyit a megvilágított olda­lából a Föld felé fordít. Hold­töltekor a Föld, újholdkor a Hold kerül a három égitest közül középre. Itt adódik a probléma. Ha egyszer újhold­kor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, miért nem takarja el minden alkalommal sze­münk elől a Napot? A MAGYARÄZATA egysze­rű, már előbb céloztunk rá. A két égitest pályája nem esik egybe. A Hold leggyakoribb újhold-időszakban hol az ek­liptika síkja alatt, hol fölötte halad el. De a metszéspont is körbevándorol a holdpályán. Ha történetesén újholdkor ér a Hold a csomópontba, vagy an­nak közelébe, elkerülhetetlen a napfogyatkozás. Ez a helyzet áll elő szerdán reggel. A Hold teljes árnyéka az At­lanti-óceán keleti partját érinti először, majd áthalad Francia- ország, Észak-Olaszország, a Balkán közepén, majd a Krim- félszigettől kezdve, a Szovjet­unió területén észak felé ka­nyarodik. E vonalon, mintegy Újfasiszta szervesetek Európában A Német Szövetségi Köztár­saság uralkodó körei újra fel­támasztották az Európa népeit egyformán fenyegető német imperializmus széleskörű ag- ressziós és hódító programját. E program keretében Európa- szerte feltámadtak a tőrölmet- szett fasiszta szervezetek, ame­lyek elő kívánják készíteni a talajt egy második európai Anschluss számára. Jó tehát, ha ismerjük e szervezeteket és tudunk róluk egyet s mást. A franciaországi Francia Népi Mozgalom, a Mouvment Republicain Populair röplap­jain például barnáinges, feke­te nyakkendős „Vezér”, Führer látható. A horogkereszt helyét egy fehér körben elfekvő ke­reszt és egy felfelé irányuló nyíl foglalta el. A francia ve­zér: Charles Luc, 39 esztendős párizsi lakos. Köszöntésük sem új: „Ébredj Franciaország!” amelyet hitleri módon, magas- balendített bal karjukkal kí­sérnek. Mint hírlik, megalakult a „Nemzetek feletti fasiszta szö­vetség”. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott a fent említett „Francia Népi Mozgalom”, az „Űj Rend” elnevezésű! olasz, a „Társadalmi Mozgalom” nevű belga, egy elmenekült magyar fasisztákból alakult csoport és még néhány neofasiszta szer­vezet Nemzetközi fasiszta csoportosulás a Svédországban székelő „Europäische Sociale Bewegung”, az európai szociá­lis mozgalom. A fasiszta cso­portosulás székhelye Stock­holmban van. Röviden „mal­möi mozgalom”-nak nevezik fasiszta körökben. Ehhez a tö­mörüléshez tartozik többek kö­zött a hírhedt angol fasiszta vezér, Sir Osvald Mosley 30 000 főt számláló csoportja: a „British Union Movement” ne­vű szervezet. Közismert az idősebbek előtt Mosley-nak szoros kapcsolata Hitler Adolf­hoz, a fasizmus atyjához. Az angol fasizmus vezére a hír­hedt „malmöi mozgalom” fő­titkára is! Ehhez a fasiszta csoporthoz tartoznak az olasz, nyugatnémet, osztrák, finn, spanyol, belga és még nyolc nemzetiségű fasiszta szervezet — köztük a kiűzött magyar fa­siszták egy csoportja. A skan­dináv félsziget fasisztáinak kü­lön csoportosulása van: a „Nordisk Sämling”, azaz az ún. „északi gyülekezet”. Típusos módon, az északi gyülekezet hivatalos lapja fejlécén a hit­leri horogkeresztet viseli. E csoportosulás köszöntése sem meghökkentő ezek után: „Heil Hitler!” Skóciában is székel egy másik északi fasisz­ta :„Északi Liga Észak-Európa barátságáért!”« Ez a fasiszta csoport tartja fenn a kapcsola­tot az amerikai fasisztákkal, il­letve egyesületeikkel. Valamennyi fasiszta egyesü­let és tömörülés egymással is szoros kapcsolatot tart fenn és így jogos az a feltevés, hogy valamennyi mozgolódás mö­gött egy kéz húzódik meg és bizonyos mértékig koordinálja működésüket. Az egyesületek féktelen fajgyűlölő politikát hirdető röpiratokat, brossúrá- kat és lapokat adnak ki. Az egyesületek fő célja természe­tesen, a Szovjetunió és a népi demokráciák egyre növekvő tekintélyének támadása és ter­mészetesen, erős antikommu- nista propaganda. Ezek a fasiszta törekvések, bár súlyban természetesen, nem bírnak jelentőséggel, mert hiszen nem állnak mögöttük tömegek — azonban az ifjúság­ra nagy veszélyt jelentenek. Az egyes országok egyszerű becsületes dolgozói tudják, hogy a fasiszta szervezetek cél­jai, törekvései egyenes folyta­tása Hitler eltiport rendszeré­nek és eszeveszett fasiszta ideo­lógiájának. Európa népeinek éberen kell őrködniök, hogy az Európa-szerte fel-felbukkanó fasiszta jelenségeket csíráiban eltiporják és megakadályozzák zavaró tevékenységüket. Euró­pa népei rajta tartják szemü­ket Hitler utódain és megaka­dályozzák rendzavarásaikat. Sugár István 260 km szélességben, a teljes árnyék területéről nézve, a fo- gyatkozási idő közepén teljesen eltakarja a Hold a Napot. E területsávtól északra és délre, csak részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg (derült idő esetén). A fogyatkozás legna- gyobb' mértéke idejében Buda­pesten a napkorong 96 száza­léka kerül fedésbe, nálunk va­lamivel kevesebb. A Hold ko­rongja fölött egy vékony sarló szabadon marad, ez elegendő lesz ahhoz, hogy ne álljon be teljes sötétség. A fogyatkozás kezdete 7 óra 45 perckor már észrevehető, majd 10 óra után ér véget. Mint olvashattuk, a debreceni napfizikai obszerva­tórium munkatársai Bulgáriá­ban figyelik az eseményeket. HAZÄNK TERÜLETÉRŐL legutóbb 1842-ben láthattak teljes napfogyatkozást (a rész­leges gyakrabban látható). Leg­közelebb 1999. augusztus 11-én láthatunk mi teljes napfogyat­kozást (aki megéri). Honnan tudják az időpontot előre je­lezni? Tapasztalat alapján, de pontos képlet segítségével elő­re kiszámítható, mivel a nap- fogyatkozások szakaszosan (pe­riodikusan) ismétlődnek ugyan­azon a helyen. Az ismétlődés periódusa 6585 nap (18 év, 11 nap). Tehát a fogyatkozások előrejelzésében nincs semmi misztikum. A bekövetkezésé­hez nem fűzhető semmi csoda. Sőt, ennek a segítségével fény deríhető, számítások útján, ré­gi események idejére is. Sza­kíts Ferenc magyar csillagász a honfoglalás pontos idejét is abból számította ki, hogy a bi­zánci krónikás egy bizonyos napfogyatkozás utáni ötödik évben jelölte meg a magyarok bejövetelét. Újabban e jelenséggel kap­csolatban egész sor vizsgálatot végeznek a napfizikusok. A Nap a csillagégitestek közül hozzánk a legközelebbi. Amit róla megtudunk, az a többi csillagra is érvényes, legalább­is tájékoztató. Tanulmányoz­hatók a napkorona, a napkitö­rések (protuberanciák), ame­lyekről feltételezik, hogy a Föld légterére nagy hatással vannak. A változó napsugár­zást teszik felelőssé egyenesen a Földön uralkodó rendkívüli időjárási jelenségekért. A SZOKATLAN tünemény megfigyelése nemcsak a szak­emberek ügye ma már. A csil­lagászat iránt széleskörű az érdeklődés. A fogyatkozás kez­detekor a Nap mintegy 10 fok­kal mozog a látóhatár fölött, ezért csak a magasabb helyek­ről figyelhető zavartalanul. A Pedagógiai Főiskola torony­teraszán a megjelentek részére kísérő magyarázattal szolgál­nak a TIT munkatársai. Ott műszeres megfigyelésekre is alkalmat adnak. A fogyatkozás figyelésében azonban óvatos­ságot kell tanúsítanunk, mert a napsugarak szemünk recehár­tyáján égési sebeket okozhat­nak. Dr. Zétényi Endre, a TIT csillagászati szak­osztályának munkatársa Kultúrműsor /zárszámadás után Szerdán tartotta meg zár- számadási közgyűlését a füzes­abonyi Petőfi Termelőszövet­kezet tagsága a füzesabonyi kultúrotthon helyiségében. A beszámoló elhangzása után a szövetkezeti tagok tiszteletére kultúrműsort rendeztek a köz­ség lelkes fiataljai. A közös vacsora elfogyasztá­sa után került sor a műsorra. A színvonalas előadás keretén belül fellépett az Erkel Ferenc énekkar, a Járási Művelődési Ház tánccsoportja, Gál Ilona harmadéves zeneiskolai hallga­tó, aki hegedűszólójával, és Gyenes Róza, aki magyar nó­tákkal szórakoztatta az egybe­gyűlteket. A Petőfi Termelőszövetkezet tagsága nagy tetszéssel fogadta a fiatalok színvonalas műsorát* és bőven jutalmazta tapsával. Az új Peshkopi építői Deshkopi már a felsza- badulás előtti albán térképeken városként szere­pelt, de a valóságban nyomo­rúságos kis település volt. A népnyúzó Zogu király 15 éves uralkodása alatt mindössze négy hivatali épületet — köz­tük természetesen csendőrpa­rancsnokságot is — emelt Peshkopiban, a település lakó­házai semmiben sem tértek el a környék falvaitól. 1938-ban az egész körzetben összesen 72 ház épült, míg 1960-ban napon­ta egy, azaz összesen 365, nem számítva a városbeli építkezé­seket. Mert Peshkopi az ötéves tervek útján igazi várossá fej­lődött. Csupán a második öt­éves tervben a népi hatalom 230 millió leket fordított fej­lesztésére. Üj lakónegyedek épültek 2—3—4 emeletes há­zakból, négy korszerű üzlethá­zat nyitottak meg, a lakosság társadalmi munkájával el­készült a palotának is beillő művelődési ház. Üzembe he­lyezték a város két konzerv­gyárát, amelyek évente össze­sen 3000 mázsa gyümölcs- és zöldféle konzervet gyártanak. Elkészült a városi kenyérgyár és a cukrászati üzem is. Tomin vidékén kis vízierőművet he­lyeztek üzembe, ahonnan az áram a peshkopi villanytelepen keresztül eljut a körzet minden vidékére. S ezzel a fejlődés nem állt meg, mert a harmadik ötéves terv éveiben Peshkopi város tovább terebélyesedik, tovább szépül. A legnagyobb tervépít­kezés a középfokú mezőgazda- sági technikum és a hozzá tar­tozó internátus építkezése. A kétemeletes internátus már csaknem készen áll, míg az 1200 négyzetméteres techniku­mi főépületnél az alapozásnál tartanak az építők: A hmet Shehu, a peshkopi ^ építőipari vállalat igaz­gatója készségesen és örömmel beszél az új tervekről, és azok­ról, akik ezeket a terveket új lakóházakká, iskolákká, és más kulturális, egészségügyi in­tézményekké változtatják: — Az 1960, évi tervet, már a felemelt tervet — mondja elé­gedetten az igazgató — még szeptember végén 107 száza­lékra teljesítettük. Igen jó kol­lektívánk kovácsolódott ki* amely úgyszólván az egész év­ben a körzet legeredményesebb kollektívája volt. A verseny­zászlót mindössze két hétre si­került elhódítania tőlünk a vá­rosi kisipari szövetkezetnek. Kellő időben felkészültünk a harmadik ötéves terv megnö­vekedett feladatainak a teljesí­tésére is. Az igazgató íróasztalán levő tervrajzokat, számoszlopokat nézegetem. Az új ötéves terv­ben a már említett mezőgazda­sági technikumon kívül 160 ágyas új kórház, nagy tornate­rem, összesen 9,5 kilométer hosszú vízvezetékrendszer épül a városban. Kétségtelenül nagy feladatok egy ilyen kis kollek­tíva számára. — Ez még nem is minden! — mondja nevetve az igazgató* aki kitalálta gondolataimat. —• öt év alatt 30 millió lek értékű új lakótelepet is kell építe­nünk. Megvitáttuk ezeket a fel­adatokat és a vita során kide­rült, hogy valamennyit határ­idő előtt teljesíthetjük. Sterjo Budini és Sharap Dija komp­lex építőbrigádja vállata, hogy harmadik ötéves tervét három év és kilenc hónap alatt telje­síti. Mahmut Shehu brigádja kötelezte magát, hogy négy év alatt teljesíti tervfeladatait; Valamennyi brigád értékes felajánlásokat tett. Még gépko­csivezetőink sem maradtak él mögöttük: 120—125 ezer kilo­métert vállaltak főjavítás nél­kül... Czámok zsibonganak az ^ agyamban, amikor tá­vozom az igazgató irodájából. Számok és arcok, azoknak az arca, akik ezeket a számokat kézzelfogható valósággá vál­toztatják, akik ezeket a szívet- szemet derítő új házsorokat építették, akik most az új szál­loda, és a mezőgazdasági tech­nikum építkezésénél dolgoz­lak. akiknek kezemunkája nyomán Peshkopi érdemessé vált a város névre. Mitrush Stefi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents